3536 virius 2013-06-15 13:46:17 [Válasz erre: 3535 IVA 2013-06-14 09:36:04]
Mai helyzetjelentés du. 1-kor: a hátsó homlokzat (a parkoló, ill. az épülő metróállomás felé) már fel volt állványozva... :-)
Mai helyzetjelentés du. 1-kor: a hátsó homlokzat (a parkoló, ill. az épülő metróállomás felé) már fel volt állványozva... :-)
3535 IVA 2013-06-14 09:36:04
Tegnap óta folytatódnak az izgalmas események az Erkelben. Ismét nagy konténer állt a színház előtt, színültig töltve építési törmelékkel, amelyet már el is szállítottak.
Tegnap óta folytatódnak az izgalmas események az Erkelben. Ismét nagy konténer állt a színház előtt, színültig töltve építési törmelékkel, amelyet már el is szállítottak.
3534 IVA 2013-06-13 08:39:23
A Hunyadi László évadnyitó felújításának tévéközvetítése után, 2012. szeptember 30-án még azt írtam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicba (45141. sz. alatt), hogy ezt a felvételt a kényszerűen elmulasztott La Grange ária pótlásának alkalmából sem fogom újranézni, és ugyancsak a felháborító rendezés miatt, az Erkel Színházban sem fogom szerét ejteni az előadásnak. Azóta viszont „közbejött”, hogy egy kedves fórumtárs jelezte, hogy a Hunyadi László zártkörűnek tervezett-szervezett közönségnek tartott előadásainak maradék helyeit mégis értékesítik az érdeklődőknek, továbbá az utóbbi három hónapban igencsak beleszerettem (pontosabban visszaszerelmesedtem) az Erkel-járásba. Alaposan újranéztem hát a felvételt, és jegyet is váltottam két olyan előadásra, amelyeknek szereposztása a premierétől is eltérő, illetve csak néhány azonosság van bennük. Bizakodtam abban, hogy ahogyan az élő zene hangzása másképp hat, mint a hangszórókból vagy laptopról hallgatott, talán a látványbeli anomáliák is tompulnak az összélmény varázsában. Sajnos ez a bizakodásom hiábavaló volt: amit a rendezésről első felindulásomban leírtam, szinte szóról szóra fenntartom. Mondanám, nem is érdemel több szót, de nem én lennék, ha megspórolnám még néhány gondolatomat leírni. (Előrebocsátom: Szűcs Gábort korábban csak színészként láttam, és valószínűleg egyedül a Madách Színház stúdiójában játszott Kék róka egyik főszerepében, 1999-ben. A másik férfi főszerepet Vasvári Csaba játszotta, akit a Hunyadi színlapja a rendező munkatársaként jegyez. Mindkettőjük alakítása kellemes emlék.) Noha a rendezésben feltűnő az ambíció hagyományostól való elszakadásra, és ezáltal, valamint művészrendezői sablonok tárházának felvonultatásával művészinek látszani, mi sem áll távolabb ettől a rendezéstől, mint hogy elandalítás, kényelmes szórakozás helyett megdolgoztassa a néző agyát, fantáziáját. „Anyanyelve” a szájbarágás! Sem Erkel Ferenc, sem szövegírói nem fukarkodtak a romantikusok kedvelt hatáselemével, az emberi lélek történéseinek a természeti, időjárási jelenségekkel való aláfestésével. Szűcs Gábor rendező ebben nem bízott, és többszörösen rábiztosított. Szilágyi Erzsébet szólama alatt fekete jelmezes táncosnők érzékeken túli hatást kiváltani akaró, ám sajnos mosolyra fakasztóan primitív mozdulatokkal kísérnék az özvegy zavaros lelki állapotát (de legalább ennyire fest a dolog úgy, mintha csak gúnyolnák egy nagyasszony hisztériázását), és mind e mögé napsütötte felhők vonulását, majd villámos vihart látunk a díszletnek nem nevezhető színpadkép hátterébe vetítve. De Szilágyi Erzsébet ájulása után sem nyugodhatunk meg. Hiába a boldog, bizakodó zene, a magyarul énekelt szöveg, amelyet még a villanyújságra is feliratoznak magyarul, az udvarhölgyek, akik imént még kénytelenek voltak állva végighímezni a nyári estét, el is táncikálják, amiről úrnőjük énekel. Vajon honnan tudják előre, mit fog mondani a reménye boldogságában úszó asszony? Fogjuk fel úgy, hogy ők is gúnyolódnak az egyik legtragikusabb sorsú operahős háta mögött? Ilyen többszörös „hangulatfestés” a László és Mária kettőse alatt megjelenő párok tánca, mialatt, fokozandó a boldogságot, a hányásszínű háttérben buborékok szállnak az ég felé. Nem hiszem, hogy láttam valaha ilyen rakás giccset operaszínpadon. Szerencsére Tosca-előadásokban meg szoktak kímélni bennünket attól, hogy a véresre kínzott Mario inge után a Scarpiából kiömlő vért is lássuk (ezt inkább csak Tosca kézmosása jelzi), jobb rendezések Cso-cso-szán és Liù vérét sem rakják közszemlére, itt azonban nagy tócsában csillog Cillei vére. Lehet így is, ám a Hunyadi kivégzését ügyetlenül illusztráló árnyjáték után a majd suta rajzolatú hollóvá alakuló vetített vér stilizált, s ez a stílus nem egyeztethető össze az iménti naturalizmussal. Hasonló a baj V. László és Cillei jelenetével is a nézőtéren, a zenekari árok mellvédje mellett. Ismert ötlet ez vígjátékok, könnyebb dalművek rendezéseiből, a hangzást pedig most kitűnővé tette, de sehogyan sem illeszkedik az egész előadás (ezt a szót kell használnom, noha idegen a rendezéstől) stílusába. De ha már mégis elsütöttem ezt az ide nem is férő fogalmat, van valami, ami ebbe a stílustalanságba pontosan illeszkedik: a jelmez, a drámai személyek megjelenítése. Azt persze nem tudom, mennyiben hibás ebben a jelmeztervező, illetve mennyire érdeme, hogy ilyen kiválóan idomul a rendezői gondolattalanságba és átgondolatlanságba. Váltakoznak itt a darabot roskadásig megterhelő kofferes-öltönyös, angol kosztümös csoportos szereplők ruhái a kidolgozott „történelmi” jelmezekkel, a király más történelmi korból idézett egyenruhájával, és a jelmeznek látszani akaró estélyi ruhával (a néma Mátyás tolmácsának, vagy nevelőnőjének, vagy mijének feltüntetett hölgy rafinált vonalú ruhája), néhány részletet mégis érdemes számon kérni, még akkor is, ha egy történelmi témájú opera nem a történelem illusztrációja. Valószínűleg igénnyel sem lehetne XV. századi korhű környezetet és viseleteket felvonultatni, talán nem is maradtak fenn muzeális emlékek a korból, de támaszkodni lehetne a hősök jellemére (pl. arra, hogy Szilágyi Erzsébet istenhívő, esetleg szentes főúri özvegyasszony), és megbízni a bár historikusnak tekinthető klasszikus festők (Madarász Viktor, Székely Bertalan stb.) igényességében, fantáziájában és műveltségében. Képtelenség, hogy szegény Szilágyi Erzsébet ugyanazt a (Tosca-kosztüm vonalú) ruhát viseli Temesvári otthonában, majd Buda várában is, fia kivégzésén – bő négy hónap múlva, más évszakban. Képtelenség, hogy gyászruháját nem egészíti ki sem özvegyi fátyol, sem bármilyen fejre való, ami nélkül csak hajadon járhatott, és ami a színpadon alkalmas lenne arra, hogy a történetesen ifjú énekesnő ne tűnjön egykorúnak, sőt fiatalabbnak a fiánál és leendő menyénél. Mert miután Szilágyi Erzsébet csak 47 éves volt, azt én sem kívánom, hogy mély ráncokat, redőket sminkeljenek Fodor Beatrix és Kolonits Klára arcára. Gara Mária jelmezeit tekintve elszállnak a kétségeim a felől, hogy a jelmeztervezőt csak a rendező „koncepciója” akadályozta tehetsége kibontakozásában. Három különböző korú és alkatú Máriám egyikét sem sikerült előnyösen öltöztetnie, a kellemetlen szabású és színű ruha után az esküvői jelenethez sem. Mindig lehet számítani arra, hogy több száz, esetleg kétezer néző közül valakit nem ragad magával a mű és az előadás: sajnálom azokat a kislányokat, akik egy Hunyadi-élmény híján legalább egy szépen öltöztetett menyasszonyt láthattak volna. Jobb szívvel ajánlom nekik, hogy kedveljék a Wedding Dresses nevű oldalt a Facebookon. Tudni való az is, hogy V. László Cillei halálakor 16 éves volt – az opera ezt nem számszerűen hitelesíti, hanem azzal, hogy a szólamot magas fekvést könnyedén vevő, könnyű tenorral szokás megszólaltatni. Ez semmi esetre sem a kopaszság életkora, de még a kopaszodni kezdésé sem. Megyesi Zoltán privát kopaszsága lehet divatos, lehet célszerű egy biztonsági szolgálatot ellátó ifjú megjelenésében, ha akarom, lehet szép is – de nem fogadom el az ifjú király szerepében a színpadon, ahol hagyományos, bevált eszközei vannak az illúzió keltésének. S ha már az életkornál tartunk: Mátyás az opera cselekményének idején 13-14 éves volt. S ha a rendező nem „nadrágszerep-mezzót”, hanem nagyjából ilyen korú fiúcskát (is) állított elénk a szerepben (mi másért, mint a hitelesség illúziójának keltéséért), az miért viselkedik úgy, mint egy 3-4 éves? Egy kamasz fiú inkább azt szeretné, hogy felnőttnek tekintsék, és nem koppintgatja a bácsik kardját, nem nyargalászik idétlenül egy papírrepülő módjára hajtogatott címerállattal fontos felnőttek társaságában. Szerencsére a zenei élmény sokkal derűsebb, mindenesetre árnyaltabb benyomást keltett bennem, mint a rendezői koncepció(hiány) és a látvány - kár, hogy ezek nem választhatók külön tökéletesen egy előadásban, számomra legalábbis nem. A vezénylés minőségét csak a hangzás hatása szerint tudom megítélni: összehasonlítani a három este között. Illetve tudnám, ha nyugodt lelkiismerettel hasonlíthatnék össze gépről és élőben hallott hangzást, illetve karmesteri munkát, olyan előadásokét, amelyben különbözőképpen tetszettek/nem tetszettek az énekesek. Mindettől eltekintve a Hámori Máté dirigálta június 7-i esti előadás volt az, amelyiken legjobban élveztem a Hunyadit, a zenekar és az énekkar(ok) adta élmény tekintetében is – mámorító élmény volt -, de nem zárhatom ki, hogy Török Géza irányítása legalább olyan kiváló volt a június 9-i estén. Ritka zenemű az olyan, amelyikben két koloratúrszoprán bravúráriáiban lehet gyönyörködni, s mivel Szilágyi Erzsébet szólama gyerekkorom óta kedvencem, kezdem a szólisták sorát a hölgyekkel. Szilágyi Erzsébetet Takács Paula, majd Déry Gabriella színpadi alakításaiban és rádió-, illetve lemezfelvételén ismertem meg, számomra az ő színpadi-énekesi formátumuk etalon, s egyúttal a jó koloratúrkészséggel rendelkező, súlyos drámai szopránokat preferálom a nagyobb vivőerejű koloratúrszopránokkal szemben. Elméletileg. Gyakorlatilag jelenleg nemigen van választási lehetőségem, a három megnézett előadásból mégis Fodor Beatrix alakítása áll legközelebb ehhez az eszményhez. Kolonits Klára figurája előttem egy két kisgyermekes, mosolygós, nagyon szép és nagyon szép kontyot viselő anyuka, aki a drámai áriákat gyönyörű hangon és csodálatosan adja elő, mint egy hangversenyen, a mély regiszterben azonban erőtlenül szólalnak meg a hangjai. Bazsinka Zsuzsa hangjának élességével sajnos nem tudok megbékélni, s ehhez a magasságai az általam látott estén nem fölényesen, hanem keményen szólaltak meg. A La Grange áriának meglehetősen egyéni verzióját adta: amolyan kvázi La Grange áriát. Miklósa Erika Máriájában a formátumot nem hiányoltam, a második felvonásban vibrátóit kissé sokalltam. Hangja értékelésében segít, hogy valamikor sokkal keményebb és szárazabb volt, mint mostanában. Nem Szűcs Gábor lesz az a rendező, aki elmondja neki, hogy Gara Máriának nem kellene úgy mosolyognia, mint Csala Zsuzsának egy bohózat szobalányszerepében. Hogy Szakács Ildikó beállításáért ki a felelős, nem tudom; sajnos nagyon merev a szerepben. Egy Gilda-alakításban ez magyarázható, de Gara Mária egészséges lelkű, boldog ember – addig a pillanatig, míg esküvőjét meg nem zavarja a tragédiához vezető incidens. Pedig Szakács Ildikó hangja egészséges és felszabadultan, fényesen szól, érzékenyen közvetíti a szerep líráját: vokális alakítása nagy élmény volt. A Kertesi Ingridé indult úgy, hogy a három előadás leghalványabbjaként őrzöm meg emlékezetemben, ám a Cabalettát olyan kristálytiszta, csillogó hangon, bravúrosan és mívesen formálta meg, mintha nem is ugyanaz az énekesnő lett volna, söt nem is ugyanaz, akinek korábban ismertem. Méltán aratta a vasárnapi este legnagyobb sikerét! A Hunyadi Mátyást szinkronizáló énekesnők közül Schöck Atalát találtam izgalmasnak, ki is találtam, hogy megnézem majd Carmenként az Erkel Színházban. Folyt már vita e fórumon arról, hogy érdemes-e Fekete Attilának túllépnie a spinto szerepkörön. Azok véleményét osztom, akik azt mondják, hogy nem. Legalábbis egyelőre nem: László-alakításában szinte végig forszírozottnak találom a hangadását. (Érthető persze, hogy nagy a csábítás, ha az Operaházban szabad hőstenor státusz van.) Pataki Adorjánt először hallottam színpadon, Hunyadi szerepében. Megjelenése számomra oly rokonszenves, hogy első megszólalása után erősen igyekeztem megszokni a hangját. Sajnos nem sikerült, ebben a szerepben nem. Nem is tudom megfogalmazni, mi zavar benne. Egyetlen szót találok: egyfajta puhaság, inkább a kívánatos drámaisággal szemben, de mégsem ez a megfelelő kifejezés. Nekem Balczó Péter hangja, produkciója tetszett legjobban, magasságai is megfelelőek, bár nem nyújtanak olyan érzéki örömöt, mint középhangjainak színe. V. Lászlóról szólva még egyszer megteszem (aztán többé nem), hogy első Hunyadi-élményemet felidézzem. Bartha Alfonz volt első V. Lászlóm, olyan fiatalos, megejtő és csengő tenoron, amely sajnos hátrányos helyzetbe hozta a címszerepben fellépő Udvardy Tibort, akiről igazán nem mondhatni, hogy nem volt szép hang birtokosa, még ha pályájának leszálló szakaszában járt is már akkor. De Bartha óta szívesen fogadtam szinte mindenkit, akinek a hangja szolidabban csengett, hiszen az operaszínpadon hangja által lesz vonzó az énekes, V. Lászlóba pedig nem szükséges beleszeretnünk. Pataky P. Dániel hangját megfelelőnek és érdekesnek találtam a szerepre (jelmezförmedvényéhez képest különben is mit kifogásolhatnék benne? ). Az Erkel színházi előadásban mindkét estén Megyesi Zoltánt láttam. Alapvetően tetszett, ám valami szokatlan színt az ő hangjában is hallok, amit nem tudok megnevezni, viszont a figurában el tudok fogadni. És valamit, amit meg tudok fogalmazni: érdemes lenne énektanárt vagy akár logopédust megkérnie, hogy segítse őt a tiszta sz-ek kiejtésében, amire képes, de nem mindig. A Gara nádorok közül a Kálmándi Mihályé tetszett legjobban: első megszólalásától („Kezemben vagy, király!”) mindvégig hiteles és élvezetes volt. Gurbán János alakítása, tán mert a jelmezt is úgy viselte, itt-ott civilnek hatott. Jó volt ismét hallani egy-egy foszlányt egy hajdani nagy Telramund hangjából ugyanazon a színpadon, mégis úgy gondolom, Berczelly István erőfeszítése a hangadással már nem építhető be Gara indulataiba. Cillei Ulrik három erősen különböző karakterű és hangszínű énekessel megszólaltatott szerepében Szvétek László, Cser Krisztián és Szüle Tamás más-más erényekkel nyújtott impozáns alakítást. Nem vagyok jó természetű ember: Szűcs Gábor rendezését és azt a jelenséget, hogy ő megrendezhette a Hunyadi Lászlót és a MÁO műsoron is tartja az ő rendezésében, nem tudom, és nem is fogom tudni kiheverni. Ám még ilyen vegyes élmény után is azt mondom: a Hunyadi Lászlónak műsoron kell lennie, mert jól megírt, remek opera, gyönyörű zenével. És nagyon jó, hogy műsoron volt az Erkel Színházban, és sokan élvezhették, még ha a nézőtér megtöltésében ezúttal nem jeleskedtek a szervezők annyira, mint a Verdi-operák és a Turandot esetében. Ugyanakkor a két általam látott estén a sikerben, a tapsban és vastapsban nem is érződött, hogy nincs telt ház. A második alkalommal évadzáró előadáson voltam, így nevezték valamikor. Most pontosítok: három hónapos évad zárásán. Még pontosabban: próbaüzemzáráson. Jómagam 9 előadást néztem meg ebben az időszakban. Ezek tapasztalatából, valamint a fórumon olvasott beszámolókból úgy vélem, a próba jól sikerült.
A Hunyadi László évadnyitó felújításának tévéközvetítése után, 2012. szeptember 30-án még azt írtam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicba (45141. sz. alatt), hogy ezt a felvételt a kényszerűen elmulasztott La Grange ária pótlásának alkalmából sem fogom újranézni, és ugyancsak a felháborító rendezés miatt, az Erkel Színházban sem fogom szerét ejteni az előadásnak. Azóta viszont „közbejött”, hogy egy kedves fórumtárs jelezte, hogy a Hunyadi László zártkörűnek tervezett-szervezett közönségnek tartott előadásainak maradék helyeit mégis értékesítik az érdeklődőknek, továbbá az utóbbi három hónapban igencsak beleszerettem (pontosabban visszaszerelmesedtem) az Erkel-járásba. Alaposan újranéztem hát a felvételt, és jegyet is váltottam két olyan előadásra, amelyeknek szereposztása a premierétől is eltérő, illetve csak néhány azonosság van bennük. Bizakodtam abban, hogy ahogyan az élő zene hangzása másképp hat, mint a hangszórókból vagy laptopról hallgatott, talán a látványbeli anomáliák is tompulnak az összélmény varázsában. Sajnos ez a bizakodásom hiábavaló volt: amit a rendezésről első felindulásomban leírtam, szinte szóról szóra fenntartom. Mondanám, nem is érdemel több szót, de nem én lennék, ha megspórolnám még néhány gondolatomat leírni. (Előrebocsátom: Szűcs Gábort korábban csak színészként láttam, és valószínűleg egyedül a Madách Színház stúdiójában játszott Kék róka egyik főszerepében, 1999-ben. A másik férfi főszerepet Vasvári Csaba játszotta, akit a Hunyadi színlapja a rendező munkatársaként jegyez. Mindkettőjük alakítása kellemes emlék.) Noha a rendezésben feltűnő az ambíció hagyományostól való elszakadásra, és ezáltal, valamint művészrendezői sablonok tárházának felvonultatásával művészinek látszani, mi sem áll távolabb ettől a rendezéstől, mint hogy elandalítás, kényelmes szórakozás helyett megdolgoztassa a néző agyát, fantáziáját. „Anyanyelve” a szájbarágás! Sem Erkel Ferenc, sem szövegírói nem fukarkodtak a romantikusok kedvelt hatáselemével, az emberi lélek történéseinek a természeti, időjárási jelenségekkel való aláfestésével. Szűcs Gábor rendező ebben nem bízott, és többszörösen rábiztosított. Szilágyi Erzsébet szólama alatt fekete jelmezes táncosnők érzékeken túli hatást kiváltani akaró, ám sajnos mosolyra fakasztóan primitív mozdulatokkal kísérnék az özvegy zavaros lelki állapotát (de legalább ennyire fest a dolog úgy, mintha csak gúnyolnák egy nagyasszony hisztériázását), és mind e mögé napsütötte felhők vonulását, majd villámos vihart látunk a díszletnek nem nevezhető színpadkép hátterébe vetítve. De Szilágyi Erzsébet ájulása után sem nyugodhatunk meg. Hiába a boldog, bizakodó zene, a magyarul énekelt szöveg, amelyet még a villanyújságra is feliratoznak magyarul, az udvarhölgyek, akik imént még kénytelenek voltak állva végighímezni a nyári estét, el is táncikálják, amiről úrnőjük énekel. Vajon honnan tudják előre, mit fog mondani a reménye boldogságában úszó asszony? Fogjuk fel úgy, hogy ők is gúnyolódnak az egyik legtragikusabb sorsú operahős háta mögött? Ilyen többszörös „hangulatfestés” a László és Mária kettőse alatt megjelenő párok tánca, mialatt, fokozandó a boldogságot, a hányásszínű háttérben buborékok szállnak az ég felé. Nem hiszem, hogy láttam valaha ilyen rakás giccset operaszínpadon. Szerencsére Tosca-előadásokban meg szoktak kímélni bennünket attól, hogy a véresre kínzott Mario inge után a Scarpiából kiömlő vért is lássuk (ezt inkább csak Tosca kézmosása jelzi), jobb rendezések Cso-cso-szán és Liù vérét sem rakják közszemlére, itt azonban nagy tócsában csillog Cillei vére. Lehet így is, ám a Hunyadi kivégzését ügyetlenül illusztráló árnyjáték után a majd suta rajzolatú hollóvá alakuló vetített vér stilizált, s ez a stílus nem egyeztethető össze az iménti naturalizmussal. Hasonló a baj V. László és Cillei jelenetével is a nézőtéren, a zenekari árok mellvédje mellett. Ismert ötlet ez vígjátékok, könnyebb dalművek rendezéseiből, a hangzást pedig most kitűnővé tette, de sehogyan sem illeszkedik az egész előadás (ezt a szót kell használnom, noha idegen a rendezéstől) stílusába. De ha már mégis elsütöttem ezt az ide nem is férő fogalmat, van valami, ami ebbe a stílustalanságba pontosan illeszkedik: a jelmez, a drámai személyek megjelenítése. Azt persze nem tudom, mennyiben hibás ebben a jelmeztervező, illetve mennyire érdeme, hogy ilyen kiválóan idomul a rendezői gondolattalanságba és átgondolatlanságba. Váltakoznak itt a darabot roskadásig megterhelő kofferes-öltönyös, angol kosztümös csoportos szereplők ruhái a kidolgozott „történelmi” jelmezekkel, a király más történelmi korból idézett egyenruhájával, és a jelmeznek látszani akaró estélyi ruhával (a néma Mátyás tolmácsának, vagy nevelőnőjének, vagy mijének feltüntetett hölgy rafinált vonalú ruhája), néhány részletet mégis érdemes számon kérni, még akkor is, ha egy történelmi témájú opera nem a történelem illusztrációja. Valószínűleg igénnyel sem lehetne XV. századi korhű környezetet és viseleteket felvonultatni, talán nem is maradtak fenn muzeális emlékek a korból, de támaszkodni lehetne a hősök jellemére (pl. arra, hogy Szilágyi Erzsébet istenhívő, esetleg szentes főúri özvegyasszony), és megbízni a bár historikusnak tekinthető klasszikus festők (Madarász Viktor, Székely Bertalan stb.) igényességében, fantáziájában és műveltségében. Képtelenség, hogy szegény Szilágyi Erzsébet ugyanazt a (Tosca-kosztüm vonalú) ruhát viseli Temesvári otthonában, majd Buda várában is, fia kivégzésén – bő négy hónap múlva, más évszakban. Képtelenség, hogy gyászruháját nem egészíti ki sem özvegyi fátyol, sem bármilyen fejre való, ami nélkül csak hajadon járhatott, és ami a színpadon alkalmas lenne arra, hogy a történetesen ifjú énekesnő ne tűnjön egykorúnak, sőt fiatalabbnak a fiánál és leendő menyénél. Mert miután Szilágyi Erzsébet csak 47 éves volt, azt én sem kívánom, hogy mély ráncokat, redőket sminkeljenek Fodor Beatrix és Kolonits Klára arcára. Gara Mária jelmezeit tekintve elszállnak a kétségeim a felől, hogy a jelmeztervezőt csak a rendező „koncepciója” akadályozta tehetsége kibontakozásában. Három különböző korú és alkatú Máriám egyikét sem sikerült előnyösen öltöztetnie, a kellemetlen szabású és színű ruha után az esküvői jelenethez sem. Mindig lehet számítani arra, hogy több száz, esetleg kétezer néző közül valakit nem ragad magával a mű és az előadás: sajnálom azokat a kislányokat, akik egy Hunyadi-élmény híján legalább egy szépen öltöztetett menyasszonyt láthattak volna. Jobb szívvel ajánlom nekik, hogy kedveljék a Wedding Dresses nevű oldalt a Facebookon. Tudni való az is, hogy V. László Cillei halálakor 16 éves volt – az opera ezt nem számszerűen hitelesíti, hanem azzal, hogy a szólamot magas fekvést könnyedén vevő, könnyű tenorral szokás megszólaltatni. Ez semmi esetre sem a kopaszság életkora, de még a kopaszodni kezdésé sem. Megyesi Zoltán privát kopaszsága lehet divatos, lehet célszerű egy biztonsági szolgálatot ellátó ifjú megjelenésében, ha akarom, lehet szép is – de nem fogadom el az ifjú király szerepében a színpadon, ahol hagyományos, bevált eszközei vannak az illúzió keltésének. S ha már az életkornál tartunk: Mátyás az opera cselekményének idején 13-14 éves volt. S ha a rendező nem „nadrágszerep-mezzót”, hanem nagyjából ilyen korú fiúcskát (is) állított elénk a szerepben (mi másért, mint a hitelesség illúziójának keltéséért), az miért viselkedik úgy, mint egy 3-4 éves? Egy kamasz fiú inkább azt szeretné, hogy felnőttnek tekintsék, és nem koppintgatja a bácsik kardját, nem nyargalászik idétlenül egy papírrepülő módjára hajtogatott címerállattal fontos felnőttek társaságában. Szerencsére a zenei élmény sokkal derűsebb, mindenesetre árnyaltabb benyomást keltett bennem, mint a rendezői koncepció(hiány) és a látvány - kár, hogy ezek nem választhatók külön tökéletesen egy előadásban, számomra legalábbis nem. A vezénylés minőségét csak a hangzás hatása szerint tudom megítélni: összehasonlítani a három este között. Illetve tudnám, ha nyugodt lelkiismerettel hasonlíthatnék össze gépről és élőben hallott hangzást, illetve karmesteri munkát, olyan előadásokét, amelyben különbözőképpen tetszettek/nem tetszettek az énekesek. Mindettől eltekintve a Hámori Máté dirigálta június 7-i esti előadás volt az, amelyiken legjobban élveztem a Hunyadit, a zenekar és az énekkar(ok) adta élmény tekintetében is – mámorító élmény volt -, de nem zárhatom ki, hogy Török Géza irányítása legalább olyan kiváló volt a június 9-i estén. Ritka zenemű az olyan, amelyikben két koloratúrszoprán bravúráriáiban lehet gyönyörködni, s mivel Szilágyi Erzsébet szólama gyerekkorom óta kedvencem, kezdem a szólisták sorát a hölgyekkel. Szilágyi Erzsébetet Takács Paula, majd Déry Gabriella színpadi alakításaiban és rádió-, illetve lemezfelvételén ismertem meg, számomra az ő színpadi-énekesi formátumuk etalon, s egyúttal a jó koloratúrkészséggel rendelkező, súlyos drámai szopránokat preferálom a nagyobb vivőerejű koloratúrszopránokkal szemben. Elméletileg. Gyakorlatilag jelenleg nemigen van választási lehetőségem, a három megnézett előadásból mégis Fodor Beatrix alakítása áll legközelebb ehhez az eszményhez. Kolonits Klára figurája előttem egy két kisgyermekes, mosolygós, nagyon szép és nagyon szép kontyot viselő anyuka, aki a drámai áriákat gyönyörű hangon és csodálatosan adja elő, mint egy hangversenyen, a mély regiszterben azonban erőtlenül szólalnak meg a hangjai. Bazsinka Zsuzsa hangjának élességével sajnos nem tudok megbékélni, s ehhez a magasságai az általam látott estén nem fölényesen, hanem keményen szólaltak meg. A La Grange áriának meglehetősen egyéni verzióját adta: amolyan kvázi La Grange áriát. Miklósa Erika Máriájában a formátumot nem hiányoltam, a második felvonásban vibrátóit kissé sokalltam. Hangja értékelésében segít, hogy valamikor sokkal keményebb és szárazabb volt, mint mostanában. Nem Szűcs Gábor lesz az a rendező, aki elmondja neki, hogy Gara Máriának nem kellene úgy mosolyognia, mint Csala Zsuzsának egy bohózat szobalányszerepében. Hogy Szakács Ildikó beállításáért ki a felelős, nem tudom; sajnos nagyon merev a szerepben. Egy Gilda-alakításban ez magyarázható, de Gara Mária egészséges lelkű, boldog ember – addig a pillanatig, míg esküvőjét meg nem zavarja a tragédiához vezető incidens. Pedig Szakács Ildikó hangja egészséges és felszabadultan, fényesen szól, érzékenyen közvetíti a szerep líráját: vokális alakítása nagy élmény volt. A Kertesi Ingridé indult úgy, hogy a három előadás leghalványabbjaként őrzöm meg emlékezetemben, ám a Cabalettát olyan kristálytiszta, csillogó hangon, bravúrosan és mívesen formálta meg, mintha nem is ugyanaz az énekesnő lett volna, söt nem is ugyanaz, akinek korábban ismertem. Méltán aratta a vasárnapi este legnagyobb sikerét! A Hunyadi Mátyást szinkronizáló énekesnők közül Schöck Atalát találtam izgalmasnak, ki is találtam, hogy megnézem majd Carmenként az Erkel Színházban. Folyt már vita e fórumon arról, hogy érdemes-e Fekete Attilának túllépnie a spinto szerepkörön. Azok véleményét osztom, akik azt mondják, hogy nem. Legalábbis egyelőre nem: László-alakításában szinte végig forszírozottnak találom a hangadását. (Érthető persze, hogy nagy a csábítás, ha az Operaházban szabad hőstenor státusz van.) Pataki Adorjánt először hallottam színpadon, Hunyadi szerepében. Megjelenése számomra oly rokonszenves, hogy első megszólalása után erősen igyekeztem megszokni a hangját. Sajnos nem sikerült, ebben a szerepben nem. Nem is tudom megfogalmazni, mi zavar benne. Egyetlen szót találok: egyfajta puhaság, inkább a kívánatos drámaisággal szemben, de mégsem ez a megfelelő kifejezés. Nekem Balczó Péter hangja, produkciója tetszett legjobban, magasságai is megfelelőek, bár nem nyújtanak olyan érzéki örömöt, mint középhangjainak színe. V. Lászlóról szólva még egyszer megteszem (aztán többé nem), hogy első Hunyadi-élményemet felidézzem. Bartha Alfonz volt első V. Lászlóm, olyan fiatalos, megejtő és csengő tenoron, amely sajnos hátrányos helyzetbe hozta a címszerepben fellépő Udvardy Tibort, akiről igazán nem mondhatni, hogy nem volt szép hang birtokosa, még ha pályájának leszálló szakaszában járt is már akkor. De Bartha óta szívesen fogadtam szinte mindenkit, akinek a hangja szolidabban csengett, hiszen az operaszínpadon hangja által lesz vonzó az énekes, V. Lászlóba pedig nem szükséges beleszeretnünk. Pataky P. Dániel hangját megfelelőnek és érdekesnek találtam a szerepre (jelmezförmedvényéhez képest különben is mit kifogásolhatnék benne? ). Az Erkel színházi előadásban mindkét estén Megyesi Zoltánt láttam. Alapvetően tetszett, ám valami szokatlan színt az ő hangjában is hallok, amit nem tudok megnevezni, viszont a figurában el tudok fogadni. És valamit, amit meg tudok fogalmazni: érdemes lenne énektanárt vagy akár logopédust megkérnie, hogy segítse őt a tiszta sz-ek kiejtésében, amire képes, de nem mindig. A Gara nádorok közül a Kálmándi Mihályé tetszett legjobban: első megszólalásától („Kezemben vagy, király!”) mindvégig hiteles és élvezetes volt. Gurbán János alakítása, tán mert a jelmezt is úgy viselte, itt-ott civilnek hatott. Jó volt ismét hallani egy-egy foszlányt egy hajdani nagy Telramund hangjából ugyanazon a színpadon, mégis úgy gondolom, Berczelly István erőfeszítése a hangadással már nem építhető be Gara indulataiba. Cillei Ulrik három erősen különböző karakterű és hangszínű énekessel megszólaltatott szerepében Szvétek László, Cser Krisztián és Szüle Tamás más-más erényekkel nyújtott impozáns alakítást. Nem vagyok jó természetű ember: Szűcs Gábor rendezését és azt a jelenséget, hogy ő megrendezhette a Hunyadi Lászlót és a MÁO műsoron is tartja az ő rendezésében, nem tudom, és nem is fogom tudni kiheverni. Ám még ilyen vegyes élmény után is azt mondom: a Hunyadi Lászlónak műsoron kell lennie, mert jól megírt, remek opera, gyönyörű zenével. És nagyon jó, hogy műsoron volt az Erkel Színházban, és sokan élvezhették, még ha a nézőtér megtöltésében ezúttal nem jeleskedtek a szervezők annyira, mint a Verdi-operák és a Turandot esetében. Ugyanakkor a két általam látott estén a sikerben, a tapsban és vastapsban nem is érződött, hogy nincs telt ház. A második alkalommal évadzáró előadáson voltam, így nevezték valamikor. Most pontosítok: három hónapos évad zárásán. Még pontosabban: próbaüzemzáráson. Jómagam 9 előadást néztem meg ebben az időszakban. Ezek tapasztalatából, valamint a fórumon olvasott beszámolókból úgy vélem, a próba jól sikerült.
3533 Búbánat 2013-06-06 00:21:42
A szerda délutáni-koraesti Hunyadi-előadás számomra mindenekelőtt két koloratúrszoprán sikerét hozta. Kolonits Klára a drámai-, Szakács Ildikó pedig a lírai koloratúr hangjával tündökölt, és vélhetően szerzett a az ifjú közönség körében, náluk, szép élményeket. Kolonitsnak nemcsak gyönyörű hangjára, de a színpadi játékára is érdemes odafigyelni: minden ábrázolt apró rezdülés nála tudatosan kidolgozott és tökéletesen fel van építve: például ahogy a királyi eskü-jelenetben (balján László fia karol belé) jobbján az izgő-mozgó gyermek Mátyást megformáló Gerlei Pétert anyai szelídséggel, de mégis szigorúsággal az arcán, (néma) szavakkal próbálja kordában tartani, miközben körülöttük szól a zene és az ének, folyik a ceremónia – ebben a szituációban és kommunikációban erre csak a legnagyobbak képesek. Szakács Ildikó is tüneményes alakítást nyújtott; Kriszta Kinga szereptársához hasonlíthatóan rendkívül ígéretes, tehetséges, fiatal, sugárzóan szép művész, gyönyörű lírai hanggal rendelkezik. Már több szerepében elbűvölt: Norina, Adina, Gilda, Iluska után nemrég - Erkel másik, utolsó dalművében, az István király koncertszerű előadásában Zolna hangi megformálásával ért el kirobbanó sikert a MOM Kultúrháza Színháztermében. Persze, rajtuk kívül is mindenkit kitapsolt az ifjúság - csak kevésbé vehemensen. Pataki Adorján alakítása szerintem most haloványabbra sikerült, bevallom, többet vártam tőle mind hangban, mind a szerep kidolgozása terén. Talán túl szigorúan ítélem meg, mivel emlékeimből óhatatlanul előjönnek a nagy elődök, akik számomra egykor a mércét jelentették: Simándy, Udvardy, Ilosfalvy, Kelen, Molnár. Napjainkban pedig Fekete Attila a példakép. Kétségtelen, nehéz lehet az ő árnyékukból kilépni. Mégis meg kell próbálnia, ha hosszú távon szeretne Hunyadit és hasonló hangfajú lírai-hősi szerepeket elénekelni az Operaházban. Ehhez minden adottsága megvan. És remélem, hogy ez a szerep is beérik majd, ha még tovább énekelheti. A két intrikust is jól megtapsolta a közönség. Cser Krisztián szép basszusa meg kulturált játéka is tetszett nekik. Gurbán János magas hőfokon énekelt, jól, de szerepmegformálása kissé átmegy ripacskodásba; furcsa volt látnom Gara nádorként Don Pasquale-szerű buffo mimikával és gesztusokkal a jeleneteiben. Megyesi Zoltán mindent megtett, hogy V. László királyként megragadjon az emlékezetben; a barokk-zenén, meg Mozarton érlelődött hangja meg lenne ehhez, és könnyedén, töretlenül szárnyal a kényelmetlenül magas fekvésben is, ugyanakkor alakítása kissé egysíkú. A gyenge jellemű királyból keveset látunk: véleményem szerint több indulat és érzelmi kitörés (a düh, a félelem, a tipródás, tanácstalanság) kidomborításával egyénibb karakterét rajzolhatta volna fel a királynak. Ahogyan többet kellett volna felmutatnia a féltékeny, a szerelemittas ifjúból is, úgy ahogy legutóbb Nyári Zoltán V. László megformálásából ez egyértelműen kisugárzott és átjött felénk a nézőtérre. De ezek csak szőrszálhasogatások a részemről, mert Megyesi Zoltán ezzel együtt remek portrét vázolt fel, ami a további előadásokon még tovább csiszolódhat. Nagy tapsokban részesült az előadást kitűnően vezénylő [url] http://matehamori.com/oldal/eletrajz; Hámori Máté [/url], akinek életrajzából kitűnik, hogy ifjúkora ellenére már nagy karmesteri tapasztalatokra tett szert. Most az Óbudai Danubia Zenekar élén (az Opera énekkarát meg a Honvéd Férfikart is irányítva) Erkel operájának professzionális vezénylése során kaptunk ebből a megszerzett tudásból ízelítőt.. Szépen, pontosan, kifejezően játszott a zenekar. Szívesen látnám az Opera zenekara élén is, mind többször, Hámori Mátét!
A szerda délutáni-koraesti Hunyadi-előadás számomra mindenekelőtt két koloratúrszoprán sikerét hozta. Kolonits Klára a drámai-, Szakács Ildikó pedig a lírai koloratúr hangjával tündökölt, és vélhetően szerzett a az ifjú közönség körében, náluk, szép élményeket. Kolonitsnak nemcsak gyönyörű hangjára, de a színpadi játékára is érdemes odafigyelni: minden ábrázolt apró rezdülés nála tudatosan kidolgozott és tökéletesen fel van építve: például ahogy a királyi eskü-jelenetben (balján László fia karol belé) jobbján az izgő-mozgó gyermek Mátyást megformáló Gerlei Pétert anyai szelídséggel, de mégis szigorúsággal az arcán, (néma) szavakkal próbálja kordában tartani, miközben körülöttük szól a zene és az ének, folyik a ceremónia – ebben a szituációban és kommunikációban erre csak a legnagyobbak képesek. Szakács Ildikó is tüneményes alakítást nyújtott; Kriszta Kinga szereptársához hasonlíthatóan rendkívül ígéretes, tehetséges, fiatal, sugárzóan szép művész, gyönyörű lírai hanggal rendelkezik. Már több szerepében elbűvölt: Norina, Adina, Gilda, Iluska után nemrég - Erkel másik, utolsó dalművében, az István király koncertszerű előadásában Zolna hangi megformálásával ért el kirobbanó sikert a MOM Kultúrháza Színháztermében. Persze, rajtuk kívül is mindenkit kitapsolt az ifjúság - csak kevésbé vehemensen. Pataki Adorján alakítása szerintem most haloványabbra sikerült, bevallom, többet vártam tőle mind hangban, mind a szerep kidolgozása terén. Talán túl szigorúan ítélem meg, mivel emlékeimből óhatatlanul előjönnek a nagy elődök, akik számomra egykor a mércét jelentették: Simándy, Udvardy, Ilosfalvy, Kelen, Molnár. Napjainkban pedig Fekete Attila a példakép. Kétségtelen, nehéz lehet az ő árnyékukból kilépni. Mégis meg kell próbálnia, ha hosszú távon szeretne Hunyadit és hasonló hangfajú lírai-hősi szerepeket elénekelni az Operaházban. Ehhez minden adottsága megvan. És remélem, hogy ez a szerep is beérik majd, ha még tovább énekelheti. A két intrikust is jól megtapsolta a közönség. Cser Krisztián szép basszusa meg kulturált játéka is tetszett nekik. Gurbán János magas hőfokon énekelt, jól, de szerepmegformálása kissé átmegy ripacskodásba; furcsa volt látnom Gara nádorként Don Pasquale-szerű buffo mimikával és gesztusokkal a jeleneteiben. Megyesi Zoltán mindent megtett, hogy V. László királyként megragadjon az emlékezetben; a barokk-zenén, meg Mozarton érlelődött hangja meg lenne ehhez, és könnyedén, töretlenül szárnyal a kényelmetlenül magas fekvésben is, ugyanakkor alakítása kissé egysíkú. A gyenge jellemű királyból keveset látunk: véleményem szerint több indulat és érzelmi kitörés (a düh, a félelem, a tipródás, tanácstalanság) kidomborításával egyénibb karakterét rajzolhatta volna fel a királynak. Ahogyan többet kellett volna felmutatnia a féltékeny, a szerelemittas ifjúból is, úgy ahogy legutóbb Nyári Zoltán V. László megformálásából ez egyértelműen kisugárzott és átjött felénk a nézőtérre. De ezek csak szőrszálhasogatások a részemről, mert Megyesi Zoltán ezzel együtt remek portrét vázolt fel, ami a további előadásokon még tovább csiszolódhat. Nagy tapsokban részesült az előadást kitűnően vezénylő [url] http://matehamori.com/oldal/eletrajz; Hámori Máté [/url], akinek életrajzából kitűnik, hogy ifjúkora ellenére már nagy karmesteri tapasztalatokra tett szert. Most az Óbudai Danubia Zenekar élén (az Opera énekkarát meg a Honvéd Férfikart is irányítva) Erkel operájának professzionális vezénylése során kaptunk ebből a megszerzett tudásból ízelítőt.. Szépen, pontosan, kifejezően játszott a zenekar. Szívesen látnám az Opera zenekara élén is, mind többször, Hámori Mátét!
3532 Momo 2013-06-05 22:20:21 [Válasz erre: 3531 Cilike 2013-06-05 22:03:04]
Én a délelőtti előadást hallottam, nagyon szépen szólt az énekkar. :-)
Én a délelőtti előadást hallottam, nagyon szépen szólt az énekkar. :-)
3531 Cilike 2013-06-05 22:03:04
Meg kell mondanom, hogy a mai 17-kor kezdődő előadás nagy élményt nyújtott nekem -és ehhez még számítsátok hozzá, hogy két nap alatt ez volt a 4. Egészen nagyszerű szereposztás állt össze: Megyesi Zoltán mint V. László, Pataki Adorján -tök máshogy énekelt, mnit a Boccanegrában, bár nekem abban is tetszett, de most jobban -, Kolonits Klári mint Szilágyi Erzsébet többek között egy perfekt La Grange-áriával, Szakács Ildikó, akit élőben most hallottam először és leesett az állam, hogy mekkora hangja van és milyen remek minden szempontból. És nagyon jó látni és hallani a sok gyereket -na jó, fiatalt-, akik lelkesen hujjogatnak és mosolyognak, tapsolnak, szóval élvezik!
Meg kell mondanom, hogy a mai 17-kor kezdődő előadás nagy élményt nyújtott nekem -és ehhez még számítsátok hozzá, hogy két nap alatt ez volt a 4. Egészen nagyszerű szereposztás állt össze: Megyesi Zoltán mint V. László, Pataki Adorján -tök máshogy énekelt, mnit a Boccanegrában, bár nekem abban is tetszett, de most jobban -, Kolonits Klári mint Szilágyi Erzsébet többek között egy perfekt La Grange-áriával, Szakács Ildikó, akit élőben most hallottam először és leesett az állam, hogy mekkora hangja van és milyen remek minden szempontból. És nagyon jó látni és hallani a sok gyereket -na jó, fiatalt-, akik lelkesen hujjogatnak és mosolyognak, tapsolnak, szóval élvezik!
3530 ferocissimoato 2013-06-01 21:14:00 [Válasz erre: 3527 Orfeusz 2013-06-01 15:44:39]
Számomra Temesi Mária egész énekesi pályája egy rejtély... Sosem szerettem az agresszív éneklést, a hideg és kiszámított müvészettöl mindig is a hideg rázott. Elég sok jeges estét éltem át vele, még fénykorában is (Elza, Tatjana, Desdemona,Elisabetta...), ezért én öt már régóta kerülöm.
Számomra Temesi Mária egész énekesi pályája egy rejtély... Sosem szerettem az agresszív éneklést, a hideg és kiszámított müvészettöl mindig is a hideg rázott. Elég sok jeges estét éltem át vele, még fénykorában is (Elza, Tatjana, Desdemona,Elisabetta...), ezért én öt már régóta kerülöm.
3528 kétked 2013-06-01 17:30:58 [Válasz erre: 3525 Orfeusz 2013-06-01 09:41:39]
De miért kellett egy haknibrigád zenekar az Operaház rendezvéyére?
De miért kellett egy haknibrigád zenekar az Operaház rendezvéyére?
3527 Orfeusz 2013-06-01 15:44:39 [Válasz erre: 3526 chenier 2013-06-01 15:42:16]
Persze ezt tudom, es ezert Temesi tiszteletet erdemel, raadasul nem is vegig a kottat bujta, nagyon profi volt...csak sajnos vokalisan nem tudok pozitivumot mondani.
Persze ezt tudom, es ezert Temesi tiszteletet erdemel, raadasul nem is vegig a kottat bujta, nagyon profi volt...csak sajnos vokalisan nem tudok pozitivumot mondani.
3526 chenier 2013-06-01 15:42:16 [Válasz erre: 3525 Orfeusz 2013-06-01 09:41:39]
Nem volt más választás, Németh Judit 5 perccel a koncert előtt mondott le, hangproblémára hivatkozva. Nem védeni akarom Temesi Máriát, de ő volt kéznél, és ő tudta azt az anyagot, ami a koncertprogramban meg volt hirdetve.
Nem volt más választás, Németh Judit 5 perccel a koncert előtt mondott le, hangproblémára hivatkozva. Nem védeni akarom Temesi Máriát, de ő volt kéznél, és ő tudta azt az anyagot, ami a koncertprogramban meg volt hirdetve.
3525 Orfeusz 2013-06-01 09:41:39 [Válasz erre: 3524 Búbánat 2013-05-31 17:55:35]
Azert unneprontasnak nem neveznem a Wagner galat, de ketsegtelen nem volt jo este. A zenekar tenyleg rossz volt, es Temesi borzasztoan visitott, es beugrassal o enekelte Nemeth Judit helyett az Istenek alkonya zarojelenetet, ami felert egy buntetessel. De viszont Szegedi Csaba, Perenc Bela es Kovacshazi is jol enekelt. Az est egyertelmu fenypontja az Izolda szerelmi halalara koegrfalt tanc, Alina T. es Cserta Jozsef eloadasaban, hatalmas sikert is aratott.
Azert unneprontasnak nem neveznem a Wagner galat, de ketsegtelen nem volt jo este. A zenekar tenyleg rossz volt, es Temesi borzasztoan visitott, es beugrassal o enekelte Nemeth Judit helyett az Istenek alkonya zarojelenetet, ami felert egy buntetessel. De viszont Szegedi Csaba, Perenc Bela es Kovacshazi is jol enekelt. Az est egyertelmu fenypontja az Izolda szerelmi halalara koegrfalt tanc, Alina T. es Cserta Jozsef eloadasaban, hatalmas sikert is aratott.
3524 Búbánat 2013-05-31 17:55:35 [Válasz erre: 3522 Siegfried 2013-05-28 20:06:08]
[url] http://operavilag.net/kiemelt/unneprontas/; Ünneprontás [/url] www.operavilag.net, 2013. május 30. Wagner-gála az Erkel Színházban, 2013. május 22. KONDOR KATA írása „A Wagner születésének 200. évfordulójára rendezett gála után sokáig gondolkodtam: hogyan lehet úgy értékelni egy emberi hibák és kiszámíthatatlan tényezők miatt ennyire gyengén sikerült koncertet, hogy ne érhessen az a vád: keresetlen szavaim méltatlanok az alkalomhoz, amely miatt az esemény létrejött, méltatlanok az ünnephez, amelyre összegyűltünk aznap este az Erkel Színházban? Ám maga a gála annyira volt méltatlan arra, hogy tisztelegjen az egyik legnagyobb zeneszerző és a nyugati kultúra emblematikus alakja előtt, hogy nem lehet máshogy kritikát írni róla, mintsem a fájó igazság kimondásával.” „A legnagyobb probléma a zenekarral volt. Nem ismervén a koncert létrejöttének hátterét, nem tudom, a felkészülési időszak volt túl rövid, Wagner zenéje áll távol tőlük, vagy egyszerűen csak nagyon rossz napjukat fogtam ki, de tény: a Concerto Budapest a tolerálhatónál jóval több hibával és az előadást sokszor élvezhetetlenné tevő pontatlansággal játszott. „ „Az ünnepi gála összességében leginkább a csalódás érzését hagyta maga után: máskor kiváló művészeink egy része is jócskán alulteljesített saját magához képest. Nem tudni, mi lehetett az oka, hogy ennyien nem voltak formában egyszerre, talán szerencsétlen csillagállás alatt jött létre az est, ám kerek évfordulók csak egyszer-egyszer vannak, akkor kell valami érdemlegeset létrehozni. Végezetül csak az a kicsit cinikus érzés maradt, amelyet a koncert után találóan fogalmazott meg egy zenész ismerősöm: talán a 250. születésnapján majd méltóbban emlékezünk meg Wagnerről.”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/unneprontas/; Ünneprontás [/url] www.operavilag.net, 2013. május 30. Wagner-gála az Erkel Színházban, 2013. május 22. KONDOR KATA írása „A Wagner születésének 200. évfordulójára rendezett gála után sokáig gondolkodtam: hogyan lehet úgy értékelni egy emberi hibák és kiszámíthatatlan tényezők miatt ennyire gyengén sikerült koncertet, hogy ne érhessen az a vád: keresetlen szavaim méltatlanok az alkalomhoz, amely miatt az esemény létrejött, méltatlanok az ünnephez, amelyre összegyűltünk aznap este az Erkel Színházban? Ám maga a gála annyira volt méltatlan arra, hogy tisztelegjen az egyik legnagyobb zeneszerző és a nyugati kultúra emblematikus alakja előtt, hogy nem lehet máshogy kritikát írni róla, mintsem a fájó igazság kimondásával.” „A legnagyobb probléma a zenekarral volt. Nem ismervén a koncert létrejöttének hátterét, nem tudom, a felkészülési időszak volt túl rövid, Wagner zenéje áll távol tőlük, vagy egyszerűen csak nagyon rossz napjukat fogtam ki, de tény: a Concerto Budapest a tolerálhatónál jóval több hibával és az előadást sokszor élvezhetetlenné tevő pontatlansággal játszott. „ „Az ünnepi gála összességében leginkább a csalódás érzését hagyta maga után: máskor kiváló művészeink egy része is jócskán alulteljesített saját magához képest. Nem tudni, mi lehetett az oka, hogy ennyien nem voltak formában egyszerre, talán szerencsétlen csillagállás alatt jött létre az est, ám kerek évfordulók csak egyszer-egyszer vannak, akkor kell valami érdemlegeset létrehozni. Végezetül csak az a kicsit cinikus érzés maradt, amelyet a koncert után találóan fogalmazott meg egy zenész ismerősöm: talán a 250. születésnapján majd méltóbban emlékezünk meg Wagnerről.”
3523 IVA 2013-05-29 02:30:24 [Válasz erre: 3522 Siegfried 2013-05-28 20:06:08]
Én is vártam, és hiányolom a beszámolót.
Én is vártam, és hiányolom a beszámolót.
3522 Siegfried 2013-05-28 20:06:08
Látta valaki az Erkel színház Wagner 200 előadását múlt héten?
Látta valaki az Erkel színház Wagner 200 előadását múlt héten?
3521 IVA 2013-05-28 00:46:18 [Válasz erre: 3473 IVA 2013-04-30 03:33:31]
A május 26-i Öt tánc című modern balettestről a Balett- és táncművészet-topicban, 3252. sz. alatt számoltam be. Örvendetes tapasztalatomat ide jegyzem: Nem kell várni a novemberi újranyitásig: a súgólyuk vonalában az eddigi előadások alatt látható és zavaró deszkatákolmány, amelyben vezetékek húzódtak, a balettestre eltűnt, a táncosok lábmunkája más élvezhető.
A május 26-i Öt tánc című modern balettestről a Balett- és táncművészet-topicban, 3252. sz. alatt számoltam be. Örvendetes tapasztalatomat ide jegyzem: Nem kell várni a novemberi újranyitásig: a súgólyuk vonalában az eddigi előadások alatt látható és zavaró deszkatákolmány, amelyben vezetékek húzódtak, a balettestre eltűnt, a táncosok lábmunkája más élvezhető.
3520 IVA 2013-05-13 18:35:44 [Válasz erre: 3519 -zéta- 2013-05-13 11:25:24]
Köszönöm, kedves -Zéta-! Tehát, ha nem a mostaniak műve, lehet remény a helyreállításra.
Köszönöm, kedves -Zéta-! Tehát, ha nem a mostaniak műve, lehet remény a helyreállításra.
3519 -zéta- 2013-05-13 11:25:24 [Válasz erre: 3518 IVA 2013-05-13 09:39:41]
Valamikor a 90-es évek vége felé tűnt fel, már akkor is egyértelműen házi barkácsolásnak látszott...:-(
Valamikor a 90-es évek vége felé tűnt fel, már akkor is egyértelműen házi barkácsolásnak látszott...:-(
3518 IVA 2013-05-13 09:39:41 [Válasz erre: 3517 virius 2013-05-12 12:48:47]
Én is márciusban vettem észre, és azért vagyok ilyen tanácstalan, mert csak 1989-ig ültem rendszerint elöl a földszinten, a jegyek drágulásával felhúzódtam az oldalpáholyokba, vagy az erkélyre (a bevezető árak visszahoztak régi helyeimre), s olyankor nem tettem sétákat a zenekari árok felé. Tehát én azt nem tudom, hogy 1990-től mikor, kinek a vezetése alatt történt ez a barmolás, és indokolták-e szakmailag. Véleményed szerint valószínűbb, hogy a színház 6 évi bezártsága alatt csinálták? Megvoltak-e akkor, amikor az Erkelt házi színpadi próbákra használták? Igen, az egész földszintet borító vörös linóleumtól markánsan eltérő, világosabb és foltosabb műpadló jelzi, hol határolták a zsöllyéket az oldalpáholyok mellvédjei, és lebontásukkal 3-3 szélső zsöllyeszékkel toldhatták meg a jobb és a bal oldal első három sorát. Ezek a páholyok régi formájukban és kidolgozottságukkal dekorálták is a nézőteret, fokozták barátságosságát, otthonosságát, és nem utolsósorban nagyon jó helyek voltak azoknak, akik nem minden előadást akarnak középről nézni.
Én is márciusban vettem észre, és azért vagyok ilyen tanácstalan, mert csak 1989-ig ültem rendszerint elöl a földszinten, a jegyek drágulásával felhúzódtam az oldalpáholyokba, vagy az erkélyre (a bevezető árak visszahoztak régi helyeimre), s olyankor nem tettem sétákat a zenekari árok felé. Tehát én azt nem tudom, hogy 1990-től mikor, kinek a vezetése alatt történt ez a barmolás, és indokolták-e szakmailag. Véleményed szerint valószínűbb, hogy a színház 6 évi bezártsága alatt csinálták? Megvoltak-e akkor, amikor az Erkelt házi színpadi próbákra használták? Igen, az egész földszintet borító vörös linóleumtól markánsan eltérő, világosabb és foltosabb műpadló jelzi, hol határolták a zsöllyéket az oldalpáholyok mellvédjei, és lebontásukkal 3-3 szélső zsöllyeszékkel toldhatták meg a jobb és a bal oldal első három sorát. Ezek a páholyok régi formájukban és kidolgozottságukkal dekorálták is a nézőteret, fokozták barátságosságát, otthonosságát, és nem utolsósorban nagyon jó helyek voltak azoknak, akik nem minden előadást akarnak középről nézni.
3517 virius 2013-05-12 12:48:47 [Válasz erre: 3516 IVA 2013-05-12 02:16:07]
Fogalmam sincs, miért tették, ráadásul az inkriminált felületeken le sem cserélték a padlólinóleumot... Nekem már márciusban szemet szúrt.
Fogalmam sincs, miért tették, ráadásul az inkriminált felületeken le sem cserélték a padlólinóleumot... Nekem már márciusban szemet szúrt.
3516 IVA 2013-05-12 02:16:07 [Válasz erre: 3514 virius 2013-05-11 11:42:23]
Még jó, hogy én ismerem az ornitológiát... Azt viszont nem tudom, Te viszont biztosan igen, kedves Virius, hogy mikor és miért bontották el (illetve csonkolták meg) az Erkel Színház igazgatói és újságírói páholyát, illetve a mellettük levő 2. sz. oldalpáholyokat, mely vandálságot formai szempontból nem tudták (nem is lehetett volna) megoldani, s a kivitelezés is kontármunka volt. Amikor most meglátom ezeket, a szófiai üzletek kirakatai jutnak eszembe, a '70-es évek elejéről. Vajon tervezik-e e két páholypár helyreállítását a felújítás hátralevő szakaszában?
Még jó, hogy én ismerem az ornitológiát... Azt viszont nem tudom, Te viszont biztosan igen, kedves Virius, hogy mikor és miért bontották el (illetve csonkolták meg) az Erkel Színház igazgatói és újságírói páholyát, illetve a mellettük levő 2. sz. oldalpáholyokat, mely vandálságot formai szempontból nem tudták (nem is lehetett volna) megoldani, s a kivitelezés is kontármunka volt. Amikor most meglátom ezeket, a szófiai üzletek kirakatai jutnak eszembe, a '70-es évek elejéről. Vajon tervezik-e e két páholypár helyreállítását a felújítás hátralevő szakaszában?
3514 virius 2013-05-11 11:42:23 [Válasz erre: 3508 IVA 2013-05-07 01:54:18]
Mivelhogy repülőgépből alakul át madárrá, sztem nem holló, hanem SAS... :-)
Mivelhogy repülőgépből alakul át madárrá, sztem nem holló, hanem SAS... :-)
3513 IVA 2013-05-09 00:41:42 [Válasz erre: 3511 Ágnes 2013-05-07 17:39:16]
Tudtál segíteni, kedves Ágnes, köszönöm. Bár nem terveztem élőben is megnézni ezt a rendezést, mégis rászántam magam, hogy a premierhez képest további két-két énekesnőt is meghallgassak olyan szerepekben, amelyekben még nem láttam őket. De legalább nem fog csalódás érni, ha már tudom, hogy az eddig nem tetszett rendezést egészében el kell viselnem.
Tudtál segíteni, kedves Ágnes, köszönöm. Bár nem terveztem élőben is megnézni ezt a rendezést, mégis rászántam magam, hogy a premierhez képest további két-két énekesnőt is meghallgassak olyan szerepekben, amelyekben még nem láttam őket. De legalább nem fog csalódás érni, ha már tudom, hogy az eddig nem tetszett rendezést egészében el kell viselnem.
3512 IVA 2013-05-09 00:40:32 [Válasz erre: 3510 Beatrice 2013-05-07 17:01:24]
Kedves Beatrice, köszönöm az információt, magamtól nem fedeztem volna fel. Egyúttal lefoglaltad két estémet, és némi aprópénz elverésére ösztönöztél, mert vettem jegyet, két előadásra is.
Kedves Beatrice, köszönöm az információt, magamtól nem fedeztem volna fel. Egyúttal lefoglaltad két estémet, és némi aprópénz elverésére ösztönöztél, mert vettem jegyet, két előadásra is.
3511 Ágnes 2013-05-07 17:39:16
Elnézést a kései válaszadásért. Szerintem az "ifjúsági változat" tartalmilag egyáltalán semmiben nem különbözik a korábbi előadásoktól, nem tudom, miért nevezik a mostani előadásokat ilyennek. Öltönyösök, hollók és természetesen a zene is ugyanaz, ugyanannyi. Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. Egyébként innen, tőletek tudtam meg, hogy Bazsinka Zsuzsannának jövőre már egy előadása sem lesz. Erre tényleg nem tudok mit mondani, mert a "sajnálom" nem elég kifejező. Jó szórakozást kívánok minden Hunyadi-nézőnek!
Elnézést a kései válaszadásért. Szerintem az "ifjúsági változat" tartalmilag egyáltalán semmiben nem különbözik a korábbi előadásoktól, nem tudom, miért nevezik a mostani előadásokat ilyennek. Öltönyösök, hollók és természetesen a zene is ugyanaz, ugyanannyi. Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. Egyébként innen, tőletek tudtam meg, hogy Bazsinka Zsuzsannának jövőre már egy előadása sem lesz. Erre tényleg nem tudok mit mondani, mert a "sajnálom" nem elég kifejező. Jó szórakozást kívánok minden Hunyadi-nézőnek!
3510 Beatrice 2013-05-07 17:01:24 [Válasz erre: 3509 IVA 2013-05-07 01:57:21]
Immáron lehet jegyet venni a Jegymesteren a Hunyadi-előadásokra. Bárki is intézkedett, köszönjük!
Immáron lehet jegyet venni a Jegymesteren a Hunyadi-előadásokra. Bárki is intézkedett, köszönjük!
3509 IVA 2013-05-07 01:57:21 [Válasz erre: 3507 Búbánat 2013-05-05 21:28:52]
Mindamellett, hogy tisztelem a kultúra terjesztésének és az ifjúságnak a műfajba (és az Erkelbe) csábításának ambícióját, és igazán nem irigylem ezt az előadást (mást sem) azoktól a fiataloktól, akik ingyen nézhetik meg, egyúttal kirekesztőnek tartom, hogy ilyen hosszú szériában, ekkora nézőtérre nem bocsátanak ki korlátozott számú fizetőjegyet is. Hiszen nem egy 50 főt befogadó stúdiószínházról van szó. Még „szerencse”, hogy a tévében látott előadás alapján a műhöz méltatlannak, egyenesen katasztrofálisnak tartom a rendezést, és nem egy szólam abszolválásáról lehet elmondani: betöltetlen. Különben rosszul esnék és frusztrálna ez a kirekesztés.
Mindamellett, hogy tisztelem a kultúra terjesztésének és az ifjúságnak a műfajba (és az Erkelbe) csábításának ambícióját, és igazán nem irigylem ezt az előadást (mást sem) azoktól a fiataloktól, akik ingyen nézhetik meg, egyúttal kirekesztőnek tartom, hogy ilyen hosszú szériában, ekkora nézőtérre nem bocsátanak ki korlátozott számú fizetőjegyet is. Hiszen nem egy 50 főt befogadó stúdiószínházról van szó. Még „szerencse”, hogy a tévében látott előadás alapján a műhöz méltatlannak, egyenesen katasztrofálisnak tartom a rendezést, és nem egy szólam abszolválásáról lehet elmondani: betöltetlen. Különben rosszul esnék és frusztrálna ez a kirekesztés.
3508 IVA 2013-05-07 01:54:18 [Válasz erre: 3501 Májusi Virág 2013-05-05 11:29:28]
Köszönöm a választ, kedves Májusi Virág. Valójában nem azt kérdeztem (Ágnestől), hogy miből áll a Hunyadi László "ifjúsági" volta, hanem hogy miből áll "ifjúsági változat" volta ebben a szériában. (Így jelezte ugyanis a főigazgató.) Ha az a válaszod, hogy ugyanaz az előadás, amit a tévében leadtak, ez azt jelenti, hogy nem húztak belőle, és nem gyomlálták ki az előadásból a rendezésművészeti gagyikat (öltönyös-kofferos alakok, holló stb.).
Köszönöm a választ, kedves Májusi Virág. Valójában nem azt kérdeztem (Ágnestől), hogy miből áll a Hunyadi László "ifjúsági" volta, hanem hogy miből áll "ifjúsági változat" volta ebben a szériában. (Így jelezte ugyanis a főigazgató.) Ha az a válaszod, hogy ugyanaz az előadás, amit a tévében leadtak, ez azt jelenti, hogy nem húztak belőle, és nem gyomlálták ki az előadásból a rendezésművészeti gagyikat (öltönyös-kofferos alakok, holló stb.).
3507 Búbánat 2013-05-05 21:28:52 [Válasz erre: 3506 serse 2013-05-05 19:38:51]
Valóban, lehetséges, hogy azokat is zártkörűvé tették a széles közönség számára. Mindegy, úgy néz ki, lesz jegyem júniusra, a Hunyadi Lászlóra (másnak is összejöhet: nem kell el az összes; visszamondanak; tartalékolnak; szakmai jegy; kapcsolat stb.).
Valóban, lehetséges, hogy azokat is zártkörűvé tették a széles közönség számára. Mindegy, úgy néz ki, lesz jegyem júniusra, a Hunyadi Lászlóra (másnak is összejöhet: nem kell el az összes; visszamondanak; tartalékolnak; szakmai jegy; kapcsolat stb.).
3506 serse 2013-05-05 19:38:51 [Válasz erre: 3503 Búbánat 2013-05-05 11:50:10]
A májusiak is zárt körűek nem? Legalábbis a jegymesteren a májusi előadásokra se lehetett jegyet kapni.
A májusiak is zárt körűek nem? Legalábbis a jegymesteren a májusi előadásokra se lehetett jegyet kapni.
3505 Búbánat 2013-05-05 12:09:11 [Válasz erre: 3504 parampampoli 2013-05-05 12:02:55]
A MOM Színháztermében május 20-án, az István király koncertszerű előadásában ismét Bazsinka Zsuzsanna énekli majd a horvát királyleány Crescimirát, Imre jegyesét.
A MOM Színháztermében május 20-án, az István király koncertszerű előadásában ismét Bazsinka Zsuzsanna énekli majd a horvát királyleány Crescimirát, Imre jegyesét.
3504 parampampoli 2013-05-05 12:02:55 [Válasz erre: 3501 Májusi Virág 2013-05-05 11:29:28]
És ennek a csodálatos művésznőnek jövőre egy, azaz egyetlen egy előadást se adott a jelenlegi vezetés.
És ennek a csodálatos művésznőnek jövőre egy, azaz egyetlen egy előadást se adott a jelenlegi vezetés.
3503 Búbánat 2013-05-05 11:50:10
Az operaszervezésen érdeklődésemre közölték a júniusi Hunyadi László-előadásokra nem árusítanak jegyeket, mivel az összeset zártkörűvé tették. (iskolai csoportoknak adják oda)
Az operaszervezésen érdeklődésemre közölték a júniusi Hunyadi László-előadásokra nem árusítanak jegyeket, mivel az összeset zártkörűvé tették. (iskolai csoportoknak adják oda)
3502 Májusi Virág 2013-05-05 11:37:00
...sajnos szerkeszteni utólag nem sikerült a hozzászólásomat, így egy apró tévedést itt orvosolnék gyorsan: az említett előadás május 4-én, szombaton volt.
...sajnos szerkeszteni utólag nem sikerült a hozzászólásomat, így egy apró tévedést itt orvosolnék gyorsan: az említett előadás május 4-én, szombaton volt.
3501 Májusi Virág 2013-05-05 11:29:28
Kedves Fórumozók! Nagy örömmel olvastam itt a Hunyadi-előadásról, ami a számunkra is nagy élmény volt! Gyorsan regisztráltam is, hogy csatlakozhassak Bazsinka Művésznő méltatásához! Az éneklése-játéka olyan szép és szuggesztív volt (május 5., szombat este), hogy muszáj volt lelkesedni érte! Az első áriája után gyakorlatilag megállt az előadás a szűnni nem akaró taps miatt: a karmester tartotta egy darabig a pálcát a magasban, de a taps csak erősödött, végül vastapssá állt össze! Akkor a karmester leengedte a kezét, és várta, hogy alább hagyjon az ünneplés. Úgy két-három perc után folytatódhatott csak az előadás, akkora volt a Művésznő - nagyon megérdemelt - sikere! Bár a darab rendezése nem mindenhol segített pontosan megérteni a cselekményt, azért célba talált a fiatalok körében. Az előadás "ifjúsági" volta szerintem csak abban érzékelhető, hogy más időpontban kezdődik, mint az általában szokásos az operaelőadásoknál (ez esetben 11 és 17h), és hogy a közönséget szinte teljes egészében iskolákból érkezett osztályok, csoportok alkotják. Egyébként teljesen ugyan az az előadás, mint amit a TV-ben leadtak a darab premierje idején. Mindenkinek további szép napot! A résztvevőknek köszönjük az élményt!
Kedves Fórumozók! Nagy örömmel olvastam itt a Hunyadi-előadásról, ami a számunkra is nagy élmény volt! Gyorsan regisztráltam is, hogy csatlakozhassak Bazsinka Művésznő méltatásához! Az éneklése-játéka olyan szép és szuggesztív volt (május 5., szombat este), hogy muszáj volt lelkesedni érte! Az első áriája után gyakorlatilag megállt az előadás a szűnni nem akaró taps miatt: a karmester tartotta egy darabig a pálcát a magasban, de a taps csak erősödött, végül vastapssá állt össze! Akkor a karmester leengedte a kezét, és várta, hogy alább hagyjon az ünneplés. Úgy két-három perc után folytatódhatott csak az előadás, akkora volt a Művésznő - nagyon megérdemelt - sikere! Bár a darab rendezése nem mindenhol segített pontosan megérteni a cselekményt, azért célba talált a fiatalok körében. Az előadás "ifjúsági" volta szerintem csak abban érzékelhető, hogy más időpontban kezdődik, mint az általában szokásos az operaelőadásoknál (ez esetben 11 és 17h), és hogy a közönséget szinte teljes egészében iskolákból érkezett osztályok, csoportok alkotják. Egyébként teljesen ugyan az az előadás, mint amit a TV-ben leadtak a darab premierje idején. Mindenkinek további szép napot! A résztvevőknek köszönjük az élményt!
3500 IVA 2013-05-05 03:28:53 [Válasz erre: 3499 Ágnes 2013-05-04 10:50:21]
Kedves Ágnes, köszönet az élménybeszámolóért! Meg tudnád mondani, miből áll a Hunyadi László "ifjúsági változat" volta ebben a szériában?
Kedves Ágnes, köszönet az élménybeszámolóért! Meg tudnád mondani, miből áll a Hunyadi László "ifjúsági változat" volta ebben a szériában?
3499 Ágnes 2013-05-04 10:50:21
Kedves Fórumozók, csütörtökön láttuk a Hunyadit az Erkelben. A jó színvonalú előadás szereplői közül most csak Bazsinka Zsuzsanna művésznő teljesítményét emelném ki. Szilágyi Erzsébet igen nehéz szerepét hibátlanul énekelte, színészi játéka is teljesen rendben volt. Csodálatos élményt nyújtott. Nem értem, hogy egy ilyen színvonalú énekesnőt, akinek a hangja kitűnő állapotban van, tud játszani, és szerintem megjelenése sem kifogásolható, miért nem foglalkoztatták többet az évadban. Nagyon reméljük, hogy majd jövőre sokat halljuk!!! Szerintem érdemes megnéznetek valamelyik előadást vele. Szeretettel gratulálunk a produkció többi résztvevőjének is! Ez egy "középiskolás előadás" volt egyébként, legalábbis közönségét tekintve: a megjelentek 95%-a gimnazista volt. Az ifjak néha nem nagyon tudták, mit kezdjenek magukkal, főleg az elején, de szerintem a többségüknek nagyon "átjött" az előadás. A szünetben érdemes közéjük vegyülni, sajátos kritikákat fogalmaznak meg: "Az a Matyi gyerek jó nő!" (Mátyás, alias nevelőnő - Simon Krisztina), "Öcsém, a fekete csaj k... jól nyomja!" (Szilágyi Erzsébet talpig feketében - Bazsinka Zs.). Azt hiszem, igazuk van...:)
Kedves Fórumozók, csütörtökön láttuk a Hunyadit az Erkelben. A jó színvonalú előadás szereplői közül most csak Bazsinka Zsuzsanna művésznő teljesítményét emelném ki. Szilágyi Erzsébet igen nehéz szerepét hibátlanul énekelte, színészi játéka is teljesen rendben volt. Csodálatos élményt nyújtott. Nem értem, hogy egy ilyen színvonalú énekesnőt, akinek a hangja kitűnő állapotban van, tud játszani, és szerintem megjelenése sem kifogásolható, miért nem foglalkoztatták többet az évadban. Nagyon reméljük, hogy majd jövőre sokat halljuk!!! Szerintem érdemes megnéznetek valamelyik előadást vele. Szeretettel gratulálunk a produkció többi résztvevőjének is! Ez egy "középiskolás előadás" volt egyébként, legalábbis közönségét tekintve: a megjelentek 95%-a gimnazista volt. Az ifjak néha nem nagyon tudták, mit kezdjenek magukkal, főleg az elején, de szerintem a többségüknek nagyon "átjött" az előadás. A szünetben érdemes közéjük vegyülni, sajátos kritikákat fogalmaznak meg: "Az a Matyi gyerek jó nő!" (Mátyás, alias nevelőnő - Simon Krisztina), "Öcsém, a fekete csaj k... jól nyomja!" (Szilágyi Erzsébet talpig feketében - Bazsinka Zs.). Azt hiszem, igazuk van...:)
3498 telramund 2013-05-02 21:34:52 [Válasz erre: 3494 joska141 2013-05-02 13:20:46]
Tisztelt joska141! Elképzelhető régen volt.De én arra emlékszem,amikor Mátyás Máriát kifütyülték az első felvonás után Aragall meg tomboló sikert aratott. A Tucci történet valahol középen van.Szerintem volt ott bravo,de lehet csak az első felvonás után.:):)
Tisztelt joska141! Elképzelhető régen volt.De én arra emlékszem,amikor Mátyás Máriát kifütyülték az első felvonás után Aragall meg tomboló sikert aratott. A Tucci történet valahol középen van.Szerintem volt ott bravo,de lehet csak az első felvonás után.:):)
3497 telramund 2013-05-02 21:30:34 [Válasz erre: 3496 macskás 2013-05-02 20:35:58]
Imádom a Bábszinházat!!Különösen a Szilágyi Dezső igazgatta Bábszinház produkcióit(anno)!
Imádom a Bábszinházat!!Különösen a Szilágyi Dezső igazgatta Bábszinház produkcióit(anno)!
3496 macskás 2013-05-02 20:35:58 [Válasz erre: 3493 tiramisu 2013-05-02 11:08:25]
:) Ne felejtsük el a nádpálcát:)
:) Ne felejtsük el a nádpálcát:)
3495 serse 2013-05-02 19:43:35 [Válasz erre: 3492 telramund 2013-05-02 07:18:26]
Azért ne szóljuk le a Bábszínházat! Voltam én már ott nagyon jó előadáson. Egyébként le lehet szólni most ezért, de szerintem az énekesek teljesítménye és technikája is olyan, ami folyton változok különböző okoknál fogva. Merem állítani, hogy a 19. században nagyon másképpen énekeltek, mint az 1950-60-as években. Fodor Géza már az 1956-os és az 1969-es Bánk bán felvételével kapcsolatban arról írt, hogy már nincs meg az az elementáris drámaiság és plaszticitás ezekben az előadásokban, mint a Komor vezényelte 1953-as felvételben. Fodor több írásából azt veszem ki, hogy az operai előadó művészet lassú, de biztos hanyatlásnak indult az 1950-es évek közepétől kezdve és az aranykornak már kb. az 1990-as években vége volt. De lehet én értem félre az írásait. Ugyanakkor én meg nem szeretem a Komor vezényelte Bánk felvételt, és általában véve az 1950-es, negyvenes években készült operafelvételeket. A múltkor egy legendásnak mondott Don Giovanni felvétellel próbálkoztam: Siepi és Mitropoulos. Nagyon nem jött be: nem bírtam végig hallgatni csak az egyik cd-ét.
Azért ne szóljuk le a Bábszínházat! Voltam én már ott nagyon jó előadáson. Egyébként le lehet szólni most ezért, de szerintem az énekesek teljesítménye és technikája is olyan, ami folyton változok különböző okoknál fogva. Merem állítani, hogy a 19. században nagyon másképpen énekeltek, mint az 1950-60-as években. Fodor Géza már az 1956-os és az 1969-es Bánk bán felvételével kapcsolatban arról írt, hogy már nincs meg az az elementáris drámaiság és plaszticitás ezekben az előadásokban, mint a Komor vezényelte 1953-as felvételben. Fodor több írásából azt veszem ki, hogy az operai előadó művészet lassú, de biztos hanyatlásnak indult az 1950-es évek közepétől kezdve és az aranykornak már kb. az 1990-as években vége volt. De lehet én értem félre az írásait. Ugyanakkor én meg nem szeretem a Komor vezényelte Bánk felvételt, és általában véve az 1950-es, negyvenes években készült operafelvételeket. A múltkor egy legendásnak mondott Don Giovanni felvétellel próbálkoztam: Siepi és Mitropoulos. Nagyon nem jött be: nem bírtam végig hallgatni csak az egyik cd-ét.
3494 joska141 2013-05-02 13:20:46 [Válasz erre: 3492 telramund 2013-05-02 07:18:26]
Tisztelt „Telramund”! Amellett, hogy „vastaps” tekintetében szinte minden szavával egyetértek, kérem engedjen meg egy kis kiegészítést Gabriella Tucci budapesti fellépéséhez. Nem igazán emlékszem „vastaps”-ra, sőt inkább füttyökre és nagyon rövid tapsokra. Előttem van: a II.felvonás végén, amikor a függöny előtt hajoltak meg, kimenetkor a hölgyet természetesen előre engedték, és ekkor zúgott az igazi „vastaps” a még függöny előtt maradt, az idősebb Germontot pazarul éneklő, Melis György tiszteletére. Mindez természetesen semmiképpen sem csökkenti az Ön megszívlelendő szavainak értékét.
Tisztelt „Telramund”! Amellett, hogy „vastaps” tekintetében szinte minden szavával egyetértek, kérem engedjen meg egy kis kiegészítést Gabriella Tucci budapesti fellépéséhez. Nem igazán emlékszem „vastaps”-ra, sőt inkább füttyökre és nagyon rövid tapsokra. Előttem van: a II.felvonás végén, amikor a függöny előtt hajoltak meg, kimenetkor a hölgyet természetesen előre engedték, és ekkor zúgott az igazi „vastaps” a még függöny előtt maradt, az idősebb Germontot pazarul éneklő, Melis György tiszteletére. Mindez természetesen semmiképpen sem csökkenti az Ön megszívlelendő szavainak értékét.
3493 tiramisu 2013-05-02 11:08:25 [Válasz erre: 3491 macskás 2013-05-01 22:29:09]
Jövök segíteni ! :-)
Jövök segíteni ! :-)
3492 telramund 2013-05-02 07:18:26 [Válasz erre: 3479 IVA 2013-04-30 23:41:48]
Magyarországon a vastaps csak a genetikai öröklődés része és semmiképp nem a teljesitmény valós elismerése.A Bábszinházban , a televiziók beszavazős műsoraiban ,a pártrendezvényeken a parlamentben mindenütt jelen van. Gabriella Tucci bukott Violettája is vastapsot kapott 3o éve. Igy sajnos, de a tetszésnyilvánitás ezen formája a objectivitást teljes mértékben mellőzi és jelzésként egy -egy produkció értékelésére semmiképpen sem mérvadó. A kritikusokat pedig hagyjuk,mert a legtöbbjük annyit ért az énekhanghoz,mint kutya az abc-hez legyen az a zenei fórumokon, újságokban,radióban vagy magában a "szent" Muzsika folyóiratban!
Magyarországon a vastaps csak a genetikai öröklődés része és semmiképp nem a teljesitmény valós elismerése.A Bábszinházban , a televiziók beszavazős műsoraiban ,a pártrendezvényeken a parlamentben mindenütt jelen van. Gabriella Tucci bukott Violettája is vastapsot kapott 3o éve. Igy sajnos, de a tetszésnyilvánitás ezen formája a objectivitást teljes mértékben mellőzi és jelzésként egy -egy produkció értékelésére semmiképpen sem mérvadó. A kritikusokat pedig hagyjuk,mert a legtöbbjük annyit ért az énekhanghoz,mint kutya az abc-hez legyen az a zenei fórumokon, újságokban,radióban vagy magában a "szent" Muzsika folyóiratban!
3491 macskás 2013-05-01 22:29:09 [Válasz erre: 3485 Bucika 2013-05-01 15:53:03]
Még őrizhetünk... de libát. Utólagos elnézést a b fórumtárstól
Még őrizhetünk... de libát. Utólagos elnézést a b fórumtárstól
3490 Bucika 2013-05-01 18:43:35
Egészen komoly tárgyi tévedésekben van a kedves előttem szóló, szakavatott, mindenről markáns véleménnyel rendelkező, és ezt az egész kommunikációt személyeskedésnek vevő kommentelő. Nem emlékszem,hogy bármikor is sértettem volna a szabad véleménynyilvánítását, vagy hogy mit mondhat mit nem... Az alkotók munkája egészen addig nem szorult védelemre,míg nem kerültek támadások célkeresztjébe. Azt gondolom,hogy az én véleményem semmivel sem kevesebb, vagy értéktelenebb mint az Öné, mégis gondot okoz,hogy valaki nem ért egyet a negatív kritikájával? Az meg,hogy interneten vagy bárhol kivel tegeződöm, az legkevésbé sem egy harmadik személy dolga:) Maradok Tisztelettel:)
Egészen komoly tárgyi tévedésekben van a kedves előttem szóló, szakavatott, mindenről markáns véleménnyel rendelkező, és ezt az egész kommunikációt személyeskedésnek vevő kommentelő. Nem emlékszem,hogy bármikor is sértettem volna a szabad véleménynyilvánítását, vagy hogy mit mondhat mit nem... Az alkotók munkája egészen addig nem szorult védelemre,míg nem kerültek támadások célkeresztjébe. Azt gondolom,hogy az én véleményem semmivel sem kevesebb, vagy értéktelenebb mint az Öné, mégis gondot okoz,hogy valaki nem ért egyet a negatív kritikájával? Az meg,hogy interneten vagy bárhol kivel tegeződöm, az legkevésbé sem egy harmadik személy dolga:) Maradok Tisztelettel:)
3489 IVA 2013-05-01 18:09:51 [Válasz erre: 3486 Cilike 2013-05-01 16:46:05]
Úgy gondolom, Cilike, egy produkció megítélése igencsak függ a néző-hallgató aspektusától. Ezért hivatkoztam első János vitéz-élményeimre ugyanezen a játszóhelyen. Azt még nagylányod generációja sem láthatta, sőt Te sem. Továbbmegyek: rendezés szempontjából ennél rosszabbat is láthattatok korábban. A Te nézőpontodat tovább formálja, hogy egykor az előadás részese voltál. Olyan tapasztalatot pedig én is szereztem már, hogy egészen másképp viszonyul az ember egy műalkotáshoz, amelynek részese, vagy részese volt. Én nem nevezném belekötésnek, ha elmondom valamiről a véleményemet, ami aligha változtat valamin. Kiss Pétert sem fogják előléptetni azért, mert tetszett nekem.
Úgy gondolom, Cilike, egy produkció megítélése igencsak függ a néző-hallgató aspektusától. Ezért hivatkoztam első János vitéz-élményeimre ugyanezen a játszóhelyen. Azt még nagylányod generációja sem láthatta, sőt Te sem. Továbbmegyek: rendezés szempontjából ennél rosszabbat is láthattatok korábban. A Te nézőpontodat tovább formálja, hogy egykor az előadás részese voltál. Olyan tapasztalatot pedig én is szereztem már, hogy egészen másképp viszonyul az ember egy műalkotáshoz, amelynek részese, vagy részese volt. Én nem nevezném belekötésnek, ha elmondom valamiről a véleményemet, ami aligha változtat valamin. Kiss Pétert sem fogják előléptetni azért, mert tetszett nekem.
3488 IVA 2013-05-01 17:55:21 [Válasz erre: 3485 Bucika 2013-05-01 15:53:03]
OFF: Bocsánat, hogy én reagálok erre: az interneten való kapcsolat nyelve eleve tegeződő. (Én történetesen azért nem éltem vele, mert tartottam attól, hogy ez zavarhatja azt, akit a véleménynyilvánítás szabadsága is zavar.)
OFF: Bocsánat, hogy én reagálok erre: az interneten való kapcsolat nyelve eleve tegeződő. (Én történetesen azért nem éltem vele, mert tartottam attól, hogy ez zavarhatja azt, akit a véleménynyilvánítás szabadsága is zavar.)
3487 IVA 2013-05-01 17:53:59 [Válasz erre: 3483 Bucika 2013-05-01 15:42:08]
OFF: Egyik ember úgy érzi, hogy az élményét nem tudja szavakkal átadni, tehát feleslegesnek gondolja – a másik meg úgy, hogy szavakba tudja önteni a véleményét és az nem felesleges. A produkció, ameddig nem tervezik levenni a műsorról (a János vitézt jövőre sem fogják felújítani), telt házakkal és vastapssal megy, nem szorul védelemre. Az alkotók megfeszített munkáját én is elismerem: tudom, mi a színház, mi az operaüzem. Az alkotók munkájának egyetlen védelme teljesítményük méltatása lehet, a másik vélemény képviselőjének támadása nem az. Aki kritizál (a dicséret is az!), ugyancsak nem azért megy színházba, operába. A hivatásos kritikus, illetve megbízója úgy gondolja, hogy szakmai véleményével segítheti a színházi produkció és a színházi élet alakulásának minőségét. A fórumozó úgy, hogy összegzi tapasztalatát és élményét, és ezt megosztja másokkal, vitára bocsátja. Aki ezt nem érti, nem érti a véleménynyilvánítás szabadságát, aki ez ellen szól, azt irritálja a véleménynyilvánítás másra is vonatkozó szabadsága, esetenként nem is tűri azt.
OFF: Egyik ember úgy érzi, hogy az élményét nem tudja szavakkal átadni, tehát feleslegesnek gondolja – a másik meg úgy, hogy szavakba tudja önteni a véleményét és az nem felesleges. A produkció, ameddig nem tervezik levenni a műsorról (a János vitézt jövőre sem fogják felújítani), telt házakkal és vastapssal megy, nem szorul védelemre. Az alkotók megfeszített munkáját én is elismerem: tudom, mi a színház, mi az operaüzem. Az alkotók munkájának egyetlen védelme teljesítményük méltatása lehet, a másik vélemény képviselőjének támadása nem az. Aki kritizál (a dicséret is az!), ugyancsak nem azért megy színházba, operába. A hivatásos kritikus, illetve megbízója úgy gondolja, hogy szakmai véleményével segítheti a színházi produkció és a színházi élet alakulásának minőségét. A fórumozó úgy, hogy összegzi tapasztalatát és élményét, és ezt megosztja másokkal, vitára bocsátja. Aki ezt nem érti, nem érti a véleménynyilvánítás szabadságát, aki ez ellen szól, azt irritálja a véleménynyilvánítás másra is vonatkozó szabadsága, esetenként nem is tűri azt.
