3479 IVA 2013-04-30 23:41:48 [Válasz erre: 3474 Bucika 2013-04-30 11:35:12]
OFF: Bucika (látja, én megtaláltam a nevét és nem titulálom egyeseknek), zavarba ejt, hogy a János vitéz 6 előadása, amelyeket SZERENCSÉJE volt látni, nem késztették regisztrálásra és nem a „kákán is csomót kereső” véleményének leírására ezen a fórumon – szemben az én hozzászólásommal. Sajnálom, hogy ebből az alkalomból is csak két sorban méltatta a hat előadást, pontosabban a díszletet, amely Ön szerint nem volt szürke. Érdekes, én sem írtam, hogy szürke. (Annak azért örülök, hogy legalább a kritikusok bele szoktak menni a szereplők értékelésébe, és nem szokták azt írni, hogy azt megtette helyettük a közönség a vastapssal.)
OFF: Bucika (látja, én megtaláltam a nevét és nem titulálom egyeseknek), zavarba ejt, hogy a János vitéz 6 előadása, amelyeket SZERENCSÉJE volt látni, nem késztették regisztrálásra és nem a „kákán is csomót kereső” véleményének leírására ezen a fórumon – szemben az én hozzászólásommal. Sajnálom, hogy ebből az alkalomból is csak két sorban méltatta a hat előadást, pontosabban a díszletet, amely Ön szerint nem volt szürke. Érdekes, én sem írtam, hogy szürke. (Annak azért örülök, hogy legalább a kritikusok bele szoktak menni a szereplők értékelésébe, és nem szokták azt írni, hogy azt megtette helyettük a közönség a vastapssal.)
3478 köz(be)szóló 2013-04-30 15:15:05 [Válasz erre: 3477 Bucika 2013-04-30 13:53:46]
Bucika puszika. Szintén.
Bucika puszika. Szintén.
3477 Bucika 2013-04-30 13:53:46
Örülök,hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel:)
Örülök,hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel:)
3476 mandarin 2013-04-30 13:48:02 [Válasz erre: 3475 Momo 2013-04-30 12:34:39]
Minden szóval egyetértek. Egy dologgal kiegésziteném. Van még egy jelenség, amivel sem a német, sem az osztrák fórumokon nem találkoztam : a politikailag motivált prekoncepció. Magyarul : amit "ezek" csinálnak, nekem az nem tetszhet ! Tehát keressünk gyorsan negativ "szakérveket" aztán össztüz!
Minden szóval egyetértek. Egy dologgal kiegésziteném. Van még egy jelenség, amivel sem a német, sem az osztrák fórumokon nem találkoztam : a politikailag motivált prekoncepció. Magyarul : amit "ezek" csinálnak, nekem az nem tetszhet ! Tehát keressünk gyorsan negativ "szakérveket" aztán össztüz!
3475 Momo 2013-04-30 12:34:39 [Válasz erre: 3474 Bucika 2013-04-30 11:35:12]
Ez szerintem úgy van, hogy minél jobban hozzáértőnek tekinti magát valaki, annál inkább hajlamos átmenni „hibakereső üzemmódba”. Negatív attitűddel csücsül a nézőtéren, és mindenben meglátja a hiányt. Közben azon gondolkodik, hogy ő – lévén hozzáértő – mennyivel „jobbat” is el tud képzelni. Ennek eredményeképp – a mezei közönséggel szemben – képtelen élvezni az előadást. (Tisztelet persze a kivételnek!) Velük szemben áll a „mezei néző”, aki beül, és örül, mint gyermek a cirkuszban: Lehet, hogy dundi a primadonna, slampos a bohóc, de örülnek annak, hogy egyáltalán ott vannak, hogy olyat látnak, amit nem minden nap. Hát nekik érdemes játszani. A túlzottan kritikusok azt felejtik el, hogy a nézőpontjuk nem univerzális etalon. Minden értékelés nézőpont kérdése. Rajtunk múlik, hogy félig üresnek, vagy félig telinek tekintjük [url] http://emilymullaswilson.files.wordpress.com/2012/10/half-empty-glass.jpg;a poharat[/url]. Akár a körülmények függvényében. (Lásd például Heiner úr legutóbbi Rigoletto kritikáját.)
Ez szerintem úgy van, hogy minél jobban hozzáértőnek tekinti magát valaki, annál inkább hajlamos átmenni „hibakereső üzemmódba”. Negatív attitűddel csücsül a nézőtéren, és mindenben meglátja a hiányt. Közben azon gondolkodik, hogy ő – lévén hozzáértő – mennyivel „jobbat” is el tud képzelni. Ennek eredményeképp – a mezei közönséggel szemben – képtelen élvezni az előadást. (Tisztelet persze a kivételnek!) Velük szemben áll a „mezei néző”, aki beül, és örül, mint gyermek a cirkuszban: Lehet, hogy dundi a primadonna, slampos a bohóc, de örülnek annak, hogy egyáltalán ott vannak, hogy olyat látnak, amit nem minden nap. Hát nekik érdemes játszani. A túlzottan kritikusok azt felejtik el, hogy a nézőpontjuk nem univerzális etalon. Minden értékelés nézőpont kérdése. Rajtunk múlik, hogy félig üresnek, vagy félig telinek tekintjük [url] http://emilymullaswilson.files.wordpress.com/2012/10/half-empty-glass.jpg;a poharat[/url]. Akár a körülmények függvényében. (Lásd például Heiner úr legutóbbi Rigoletto kritikáját.)
3474 Bucika 2013-04-30 11:35:12
Komolyan mondom elképedve olvasom egyesek véleményét itt a fórumon a János vitéz előadásokról,különösen,ami a színpadképet, a látványt, és a színészek munkáját értékeli, illetve inkább mindent csak lehúz, és negatív hangulatot kelt. Ebből a János vitéz szériából volt SZERENCSÉM 6 előadást is látni, tehát nem a levegőből kapkodom össze a véleményemet,tény hogy a Nyári Zoltán féle szereposztásból többet láttam mint a másikból (ezt speciel nem is bánom) Szóval először is a díszlet, szerintem minden csak nem szürke,illetve csak ott az ahol kell. A francia királyi udvar, és tündérország egyenesen gyönyörű,ezt akárhol ülve is jól lehet érzékelni. Egyenként nem szeretnék belemenni a szereplők értékelésébe, ezt megtette a közönség, aki ott volt hallhatta, minden előadás zajos sikert aratott, a szórakozni vágyó, és nem a "kákán is csomót kereső", nézők körében. A csütörtök esti (ápr 25) előadáson tapasztalt hosszú álló vastaps pedig szerintem mindenre választ ad.
Komolyan mondom elképedve olvasom egyesek véleményét itt a fórumon a János vitéz előadásokról,különösen,ami a színpadképet, a látványt, és a színészek munkáját értékeli, illetve inkább mindent csak lehúz, és negatív hangulatot kelt. Ebből a János vitéz szériából volt SZERENCSÉM 6 előadást is látni, tehát nem a levegőből kapkodom össze a véleményemet,tény hogy a Nyári Zoltán féle szereposztásból többet láttam mint a másikból (ezt speciel nem is bánom) Szóval először is a díszlet, szerintem minden csak nem szürke,illetve csak ott az ahol kell. A francia királyi udvar, és tündérország egyenesen gyönyörű,ezt akárhol ülve is jól lehet érzékelni. Egyenként nem szeretnék belemenni a szereplők értékelésébe, ezt megtette a közönség, aki ott volt hallhatta, minden előadás zajos sikert aratott, a szórakozni vágyó, és nem a "kákán is csomót kereső", nézők körében. A csütörtök esti (ápr 25) előadáson tapasztalt hosszú álló vastaps pedig szerintem mindenre választ ad.
3473 IVA 2013-04-30 03:33:31
A János vitéz április 27-i, szombat esti előadását néztem meg. Tartottam kissé tőle. Pontosabban attól, hogy az én lelkesedésemhez képest csalódottak lesznek 8 és 10 esztendős rokonaim, akik a „világ összes” csatornáját vevő házi mozi képernyője és 3D-s multiplexek vetítővászna előtt nőnek fel, ezenkívül már csak az sem kevés, amit repülőgépek ablakaiból láttak – szemben ilyen korú énemmel, akinek az '50-es évek végének szürkeségéből és szegénységéből az Erkel Színház színpada jelentette az ablakot a szép, nagy, színes, zenés világra. Az Erkel Színház befogadóképességét mindenesetre dicséri, hogy amikor szünetben felsétáltunk a karzat legfelső széksorához, a gyerekek, akik előző nap még Barcelonában jártak, megjegyezték: ez is egy aréna. Pár napig, amíg visszatért a repülőgép, a család autóját a reptéri parkolóban őrizték, 7500 forintért. Öt vendégem és a magam jegyét az Erkel Színházba 8000-ért vettem. A két programról eszembe tolakodott a régi vicc, amely szerint a Mercedes gyár megvette a Trabantot. (Hogy gyártmányaikba építsék hamutartónak.) Mindezt csak azért mesélem, hogy kilyukadjak az Erkel bevezető, jelképes helyáraihoz, amivel a próbaüzemi előadások minőségét mentegetni minden alkalommal kötelességem. Mára azonban kissé alábbhagyott a némi lelkiismeret-furdalással árnyalt hálaérzetem, amiért szinte ajándékba kapok mégiscsak komplett zenés előadásokat: amióta feltűnt, hogy kézzelfoghatóan kevesebb látványt kapok a normálisnál. Már az Aidánál észrevettem, hogy elöl, a színpad szélén kb. 15 centi magas deszkatákolmány húzódik, amely vélhetően vezetékeket hivatott eltakarni. A földszint első soraiból a gyermek vagy a nem túl magasra nyúlt felnőtt nem látja, ami a színpadi deszkán van, a szereplők lábait sem, ami a balett(betét)nézőnek különösen zavaró. Remélem, ez valóban a próbaüzemet jellemző megoldatlanság, amit a tényleges újranyitáskor majd el lehet felejteni. A János vitéz sajnos a tipikus példája azoknak az Erkel színházi daraboknak, amelyek felújításról felújításra csúnyábbak és rosszabbak lettek. Az 1931-es bemutató óta eleinte 18, 19, 19 évenként, majd még gyakrabban kapott új rendezést és új látványt a daljáték. Márkus László rendező és Oláh Gusztáv tervező munkáját nem láthattam, engem Mikó András 1949-ben született rendezése várt, Fülöp Zoltán díszleteivel: festői faluvéggel, csillogó királyi palotával, sziklák közt kéklő tóval. A látvány java azonban csak innen következett: olyan dolog, ami megajándékozta azt is, akit Kacsoh szép, megható dallamai addig nem kárpótoltak volna Petőfi mesés romantikájának hiányáért, mindazért amit egy daljáték-adaptáció nem közvetíthet: a zsiványok és a boszorkányok tanyája, Óriásország, az Óperenciás tenger, hétfejű sárkány stb. Miután János vitéz bedobta rózsáját a tóba, a kietlen táj díszleteit nem egyszerűen felhúztákó, hogy helyébe másikat eresszenek le vagy húzzanak fel, hanem a többrétegű és át-áttetsző díszletvásznak néhány perces közzenére kaleidoszkópszerű látványorgiával tekeredtek felfelé, e káprázat szinte előrevetítette a földi létből egy másik dimenzióba történő utazás mesebeli káprázatát. Így terült-tárult elénk Tündérország, már-már olyan, sóhajokat provokáló szépséggel, mint A diótörő kristálypalotája. Nem, nem gondolom, hogy egy ilyen szcenikai gyöngyszemnek több száz előadáson keresztül 64 vagy 100 évig kellene mennie. Azt viszont nagyon komolyan gondolom, hogy ha kidobunk valamit, csak azért tehetjük, mert jobbat találtunk ki helyette. Az évtizedek múlásával, a technika fejlődésével, a mozi, a televízió trükkjeinek rohamos gyarapodásával, az elektronika és a lézer megjelenésével a színpadi látványnak is lépést kellett volna tartania, és a XXI. századra nem olyan szegénynek és primitívnek lennie, mint amilyen, nemcsak a János vitézben, hanem korunk színházában általában. Jött persze helyette számos teória, amely a színpadi látványt sokadlagosnak, fölöslegesnek, a gondolatot elnyomónak, giccsnek stb. minősítette, és nem is állítom, hogy nincs olyan „eset”, amikor a külsőségekkel csínján, decensen illik bánni, amikor a kevés több a soknál. A jelenlegi János vitéz rendezése és látványa viszont olyan gyenge, hogy az már – más értelemben – több a soknál. Szinte hihetetlen, hogy Csikós Attila ezúttal nem monumentális díszletei is milyen szűkre nyomják a játékteret. Hihetetlen, hogy ezen a színpadon, az Erkel Színházén, hogyan férhetett el egykor házacska és patakpart, kilátással a távoli falura, sárguló búzamezőkkel, úgy, hogy még valódi lovak és birkák is átvonulhassanak! Persze én könnyedén lemondok az élő háziállatok szerepléséről, ha az emberszereplőkről kicsit el tudom hinni, hogy azok, akiknek mondják magukat, de olyan hevenyészett és ronda műbirkákat, amilyeneket a színpad egyik szintjén átgurítanak, kikérek magamnak. Még a csúnya képpel is megalkudnék, ha tisztességesen meg lenne világítva, ám itt az egész első felvonás valami folyamatosan vissza-visszatérő alkonyban történik. (A napszaktól független homály, amelyből kiemelkedik egy-egy rendezőileg megvilágíttatott figura, már fél évszázaddal ezelőtt is közhely volt, de lehet, hogy még előbb is.) A francia király palotája igen mutatós kép, kár, hogy közönséges is, nincs összhangban a király finom és pazar jelmezével. A zord vidék se nem riasztó, se nem dermesztő, minősíthetetlen tákolmány. Tündérország díszleténél nehéz elkerülni a giccsességet, ez esetben még a színesség feláldozásával sem sikerült, ráadásul ki sem tölti a színpadot, elvész rajta. Ez a panaszáradatom nem jött volna létre, ha az előadás lelkét jelentő énekesek, színészek túlnyomó része tetszésemre lett volna. Az összkép magán viseli a darab és más daljátékok több éve nem játszásának nyomát, az operettre is alkalmas egyéniségek és a mű ízét, stílusát érző és éltető előadók hiányát. A Strázsamester szólamához Tóth János hangja még megfelelt, kiállása jobban. Bátki Fazekas Zoltán Bagó figurájához nem elég karakteres. Szépen énekel, bár kellemes hangja kissé súlytalan a szólamhoz. Hajnóczy Júlia Iluskaként nem keltett kedvezőbb benyomást, mint Zerlina szerepében a Don Giovanniban, sőt. Amikor énekelt, azt mondtam magamban: operettszubrett lehet, esetleg. De nyomban feltámadt bennem az a bűnbánat, amit akkor illik gyakorolni, ha valami itthoni visszásságot a Balkánhoz vagy Ázsiához hasonlítunk, sértően és igazságtalanul. Tán nem operettszubrett Zentai Anna, akit jó megérzéssel kiválasztottak Iluska megszólaltatásához a különben operaénekesekkel készült rádiófelvételnél? Sajnos Hajnóczyinak sem a hangja melegsége, sem prózamondása, sem személyisége, sem mozgása nem megfelelő ehhez a szerephez. (Jancsival való párbeszédében egy-egy kedves megszólalás jelezte, hogy némi színészvezetési munka segíthetné kissé.) Brickner Szabolcs szépen éneklő, kellemes külsejű fiatalember. Láthatóan minden téren igyekszik megfelelni a szerep követelményeinek, nem sok eredménnyel. Reménytelennek látom, hogy életre keltsen egy népies figurát, szereposztási tévedés ő is. Hruby Edit hangszínét, éneklését, játékát elfogadtam – valószínűleg az én külön pechem, hogy kedvenc zenei pillanatom, a „hatalmas” szóra kívánkozó kis staccato kadenciát elszúrta. De minek kell egy kényes rész éneklése közben táncolnia ennek a királykisasszonynak, aki szerencsére nem musicalben van, és miért nem szól a női kar, mialatt az ária refrénjét átkoloratúrázza?! Haumann Péter komédiázása a Francia király szerepében tetszett, szórakoztató és élvezetes volt, a (talán) rögtönzött vezénylése azonban számomra túlságosan elidegenítő, elengedtem volna. Most egy kis kivétel jön: egyértelmű tetszésnyilvánítás. Kiss Péter Bartolo szerepéből, harsányan bár, de inkább markánsan alkotott őszinte, eredeti és érdekes figurát, bár ha minden szerepre ilyen telitalálat adódott volna! Ez sajnos korántsem mondható el a Gonosz mostohát alakító Kovács Annamáriáról, illetve az ő kitalálásáról. (Búbánat azt írta korábbi beszámolójában, hogy felismerhetetlenné maszkírozott.) A maszkírozás ezúttal nem volt elegendő, továbbá mindnyájunkat fejbe vágott a mostoha szőkesége. Természetesen nem gondolom, hogy aki mostoha, vagy aki gonosz, nem lehet történetesen szőke. A színpadon azonban viszonyok vannak. Mihez képest látjuk így Petőfi szőke hajú Iluskáját, ráadásul szintén rossz parókával? Szóval, a gyerekeknek is az volt a véleménye, hogy Iluska nem elég szép, a banya meg nem elég csúnya. Ilyen csépált, kimosott hajú, festett szőke „nem szép” nőt, kérem, hármat is látok, ha kilépek az utcára, ötöt az élelmiszerboltban, egyet a pénztárban is, majd a villamoson újabb ötöt. De még a III. felvonásban sem szipirtyó a szipirtyó, holott a seprőnyélen a másvilágra lovagoló báb-mása már klasszikusan az. Kovács Annamária a szerep jó játéklehetőségeivel sem él – eszembe jutott, hogy ezt életem valamennyi Papagenája milyen tehetségesen tudta csinálni. De hát mit tegyünk, már a boszorkányok sem a régiek.
A János vitéz április 27-i, szombat esti előadását néztem meg. Tartottam kissé tőle. Pontosabban attól, hogy az én lelkesedésemhez képest csalódottak lesznek 8 és 10 esztendős rokonaim, akik a „világ összes” csatornáját vevő házi mozi képernyője és 3D-s multiplexek vetítővászna előtt nőnek fel, ezenkívül már csak az sem kevés, amit repülőgépek ablakaiból láttak – szemben ilyen korú énemmel, akinek az '50-es évek végének szürkeségéből és szegénységéből az Erkel Színház színpada jelentette az ablakot a szép, nagy, színes, zenés világra. Az Erkel Színház befogadóképességét mindenesetre dicséri, hogy amikor szünetben felsétáltunk a karzat legfelső széksorához, a gyerekek, akik előző nap még Barcelonában jártak, megjegyezték: ez is egy aréna. Pár napig, amíg visszatért a repülőgép, a család autóját a reptéri parkolóban őrizték, 7500 forintért. Öt vendégem és a magam jegyét az Erkel Színházba 8000-ért vettem. A két programról eszembe tolakodott a régi vicc, amely szerint a Mercedes gyár megvette a Trabantot. (Hogy gyártmányaikba építsék hamutartónak.) Mindezt csak azért mesélem, hogy kilyukadjak az Erkel bevezető, jelképes helyáraihoz, amivel a próbaüzemi előadások minőségét mentegetni minden alkalommal kötelességem. Mára azonban kissé alábbhagyott a némi lelkiismeret-furdalással árnyalt hálaérzetem, amiért szinte ajándékba kapok mégiscsak komplett zenés előadásokat: amióta feltűnt, hogy kézzelfoghatóan kevesebb látványt kapok a normálisnál. Már az Aidánál észrevettem, hogy elöl, a színpad szélén kb. 15 centi magas deszkatákolmány húzódik, amely vélhetően vezetékeket hivatott eltakarni. A földszint első soraiból a gyermek vagy a nem túl magasra nyúlt felnőtt nem látja, ami a színpadi deszkán van, a szereplők lábait sem, ami a balett(betét)nézőnek különösen zavaró. Remélem, ez valóban a próbaüzemet jellemző megoldatlanság, amit a tényleges újranyitáskor majd el lehet felejteni. A János vitéz sajnos a tipikus példája azoknak az Erkel színházi daraboknak, amelyek felújításról felújításra csúnyábbak és rosszabbak lettek. Az 1931-es bemutató óta eleinte 18, 19, 19 évenként, majd még gyakrabban kapott új rendezést és új látványt a daljáték. Márkus László rendező és Oláh Gusztáv tervező munkáját nem láthattam, engem Mikó András 1949-ben született rendezése várt, Fülöp Zoltán díszleteivel: festői faluvéggel, csillogó királyi palotával, sziklák közt kéklő tóval. A látvány java azonban csak innen következett: olyan dolog, ami megajándékozta azt is, akit Kacsoh szép, megható dallamai addig nem kárpótoltak volna Petőfi mesés romantikájának hiányáért, mindazért amit egy daljáték-adaptáció nem közvetíthet: a zsiványok és a boszorkányok tanyája, Óriásország, az Óperenciás tenger, hétfejű sárkány stb. Miután János vitéz bedobta rózsáját a tóba, a kietlen táj díszleteit nem egyszerűen felhúztákó, hogy helyébe másikat eresszenek le vagy húzzanak fel, hanem a többrétegű és át-áttetsző díszletvásznak néhány perces közzenére kaleidoszkópszerű látványorgiával tekeredtek felfelé, e káprázat szinte előrevetítette a földi létből egy másik dimenzióba történő utazás mesebeli káprázatát. Így terült-tárult elénk Tündérország, már-már olyan, sóhajokat provokáló szépséggel, mint A diótörő kristálypalotája. Nem, nem gondolom, hogy egy ilyen szcenikai gyöngyszemnek több száz előadáson keresztül 64 vagy 100 évig kellene mennie. Azt viszont nagyon komolyan gondolom, hogy ha kidobunk valamit, csak azért tehetjük, mert jobbat találtunk ki helyette. Az évtizedek múlásával, a technika fejlődésével, a mozi, a televízió trükkjeinek rohamos gyarapodásával, az elektronika és a lézer megjelenésével a színpadi látványnak is lépést kellett volna tartania, és a XXI. századra nem olyan szegénynek és primitívnek lennie, mint amilyen, nemcsak a János vitézben, hanem korunk színházában általában. Jött persze helyette számos teória, amely a színpadi látványt sokadlagosnak, fölöslegesnek, a gondolatot elnyomónak, giccsnek stb. minősítette, és nem is állítom, hogy nincs olyan „eset”, amikor a külsőségekkel csínján, decensen illik bánni, amikor a kevés több a soknál. A jelenlegi János vitéz rendezése és látványa viszont olyan gyenge, hogy az már – más értelemben – több a soknál. Szinte hihetetlen, hogy Csikós Attila ezúttal nem monumentális díszletei is milyen szűkre nyomják a játékteret. Hihetetlen, hogy ezen a színpadon, az Erkel Színházén, hogyan férhetett el egykor házacska és patakpart, kilátással a távoli falura, sárguló búzamezőkkel, úgy, hogy még valódi lovak és birkák is átvonulhassanak! Persze én könnyedén lemondok az élő háziállatok szerepléséről, ha az emberszereplőkről kicsit el tudom hinni, hogy azok, akiknek mondják magukat, de olyan hevenyészett és ronda műbirkákat, amilyeneket a színpad egyik szintjén átgurítanak, kikérek magamnak. Még a csúnya képpel is megalkudnék, ha tisztességesen meg lenne világítva, ám itt az egész első felvonás valami folyamatosan vissza-visszatérő alkonyban történik. (A napszaktól független homály, amelyből kiemelkedik egy-egy rendezőileg megvilágíttatott figura, már fél évszázaddal ezelőtt is közhely volt, de lehet, hogy még előbb is.) A francia király palotája igen mutatós kép, kár, hogy közönséges is, nincs összhangban a király finom és pazar jelmezével. A zord vidék se nem riasztó, se nem dermesztő, minősíthetetlen tákolmány. Tündérország díszleténél nehéz elkerülni a giccsességet, ez esetben még a színesség feláldozásával sem sikerült, ráadásul ki sem tölti a színpadot, elvész rajta. Ez a panaszáradatom nem jött volna létre, ha az előadás lelkét jelentő énekesek, színészek túlnyomó része tetszésemre lett volna. Az összkép magán viseli a darab és más daljátékok több éve nem játszásának nyomát, az operettre is alkalmas egyéniségek és a mű ízét, stílusát érző és éltető előadók hiányát. A Strázsamester szólamához Tóth János hangja még megfelelt, kiállása jobban. Bátki Fazekas Zoltán Bagó figurájához nem elég karakteres. Szépen énekel, bár kellemes hangja kissé súlytalan a szólamhoz. Hajnóczy Júlia Iluskaként nem keltett kedvezőbb benyomást, mint Zerlina szerepében a Don Giovanniban, sőt. Amikor énekelt, azt mondtam magamban: operettszubrett lehet, esetleg. De nyomban feltámadt bennem az a bűnbánat, amit akkor illik gyakorolni, ha valami itthoni visszásságot a Balkánhoz vagy Ázsiához hasonlítunk, sértően és igazságtalanul. Tán nem operettszubrett Zentai Anna, akit jó megérzéssel kiválasztottak Iluska megszólaltatásához a különben operaénekesekkel készült rádiófelvételnél? Sajnos Hajnóczyinak sem a hangja melegsége, sem prózamondása, sem személyisége, sem mozgása nem megfelelő ehhez a szerephez. (Jancsival való párbeszédében egy-egy kedves megszólalás jelezte, hogy némi színészvezetési munka segíthetné kissé.) Brickner Szabolcs szépen éneklő, kellemes külsejű fiatalember. Láthatóan minden téren igyekszik megfelelni a szerep követelményeinek, nem sok eredménnyel. Reménytelennek látom, hogy életre keltsen egy népies figurát, szereposztási tévedés ő is. Hruby Edit hangszínét, éneklését, játékát elfogadtam – valószínűleg az én külön pechem, hogy kedvenc zenei pillanatom, a „hatalmas” szóra kívánkozó kis staccato kadenciát elszúrta. De minek kell egy kényes rész éneklése közben táncolnia ennek a királykisasszonynak, aki szerencsére nem musicalben van, és miért nem szól a női kar, mialatt az ária refrénjét átkoloratúrázza?! Haumann Péter komédiázása a Francia király szerepében tetszett, szórakoztató és élvezetes volt, a (talán) rögtönzött vezénylése azonban számomra túlságosan elidegenítő, elengedtem volna. Most egy kis kivétel jön: egyértelmű tetszésnyilvánítás. Kiss Péter Bartolo szerepéből, harsányan bár, de inkább markánsan alkotott őszinte, eredeti és érdekes figurát, bár ha minden szerepre ilyen telitalálat adódott volna! Ez sajnos korántsem mondható el a Gonosz mostohát alakító Kovács Annamáriáról, illetve az ő kitalálásáról. (Búbánat azt írta korábbi beszámolójában, hogy felismerhetetlenné maszkírozott.) A maszkírozás ezúttal nem volt elegendő, továbbá mindnyájunkat fejbe vágott a mostoha szőkesége. Természetesen nem gondolom, hogy aki mostoha, vagy aki gonosz, nem lehet történetesen szőke. A színpadon azonban viszonyok vannak. Mihez képest látjuk így Petőfi szőke hajú Iluskáját, ráadásul szintén rossz parókával? Szóval, a gyerekeknek is az volt a véleménye, hogy Iluska nem elég szép, a banya meg nem elég csúnya. Ilyen csépált, kimosott hajú, festett szőke „nem szép” nőt, kérem, hármat is látok, ha kilépek az utcára, ötöt az élelmiszerboltban, egyet a pénztárban is, majd a villamoson újabb ötöt. De még a III. felvonásban sem szipirtyó a szipirtyó, holott a seprőnyélen a másvilágra lovagoló báb-mása már klasszikusan az. Kovács Annamária a szerep jó játéklehetőségeivel sem él – eszembe jutott, hogy ezt életem valamennyi Papagenája milyen tehetségesen tudta csinálni. De hát mit tegyünk, már a boszorkányok sem a régiek.
3472 mandarin 2013-04-27 20:16:10 [Válasz erre: 3471 Búbánat 2013-04-27 18:44:32]
Köszönet az érdekes összehasonlitó elemzésért, minden szavával egyetértek, igy utólag visszagondolva (azon az estén elsösorban kiskacsákat-gyerekeket örizgettem és terelgettem.) A sikeres szinházi este hangulata természetesen már akkor is magával ragadott. Ha jól látom: két komplett új (?) szereposztás, új zenekar, új kórus ! Hisz ez már majdnem premier ami a szükséges elökészitö munkát illeti. Mindenesetre jól sikerült, igazi szinházi profik csinálthatták, a produkció feszesen,olajozottan müködött. Részben a szövegmondást, technika és hangerö, kivéve. De ez egy örök probléma, ha énekeseknek szöveget kell mondani. Erösités ? Talán, de ne az éneket !!
Köszönet az érdekes összehasonlitó elemzésért, minden szavával egyetértek, igy utólag visszagondolva (azon az estén elsösorban kiskacsákat-gyerekeket örizgettem és terelgettem.) A sikeres szinházi este hangulata természetesen már akkor is magával ragadott. Ha jól látom: két komplett új (?) szereposztás, új zenekar, új kórus ! Hisz ez már majdnem premier ami a szükséges elökészitö munkát illeti. Mindenesetre jól sikerült, igazi szinházi profik csinálthatták, a produkció feszesen,olajozottan müködött. Részben a szövegmondást, technika és hangerö, kivéve. De ez egy örök probléma, ha énekeseknek szöveget kell mondani. Erösités ? Talán, de ne az éneket !!
3471 Búbánat 2013-04-27 18:44:32
A ma délelőtti János vitéz-előadás közönségében ott láttam Marton Évát is. Az előadás befejezése után pedig egy kis gyermek kezét fogva, együtt sétáltak ki a színházból. Különben ma is dugig teltház várta, és nagy siker zárta Kacsoh daljátékának sokadik előadását az Erkelben! Olvastam itt az április 25-ki előadásról meg a művészek alakításáról írt véleményeket. Nos, a matinén hallottakról és látottakról hasonlóak a meglátásaim. Nyári Zoltán sok egyéni vonással formál életteli, vonzó és színes figurát Kukorica Jancsiból. Az újranyitott Erkel Színházban bemutatott János vitéz-premieren az első szereposztásból Brickner Szabolcs debütálásakor azt hangsúlyoztam - amit Nyári énekéből hiányolok - a tenorján szépen és jóízűen szólaltak meg a jól ismert melódiák; utóbbi viszont inkább a színházi alakítás, az „operettes” játék felől közelítette meg a figurát. Celeng Mária Iluskája is muzikalitásával, kulturált énekével hívta fel magára a figyelmet. Ugyanebben a szerepben Hajnóczy Júlia szerintem több „életet lehelt” a szerepbe, de a szövegmondásban egyikük sem jeleskedett. Ám érdemük, szépen énekeltek és hiteles Iluskává lényegültek át a színpadon. Szegedi Csaba rokonszenvesen, a nézőtéren őszinte meghatódást keltve idézte elénk Bagót, ahogyan tette ezt Bátki Fazekas Zoltán is a másik szereposztásból. Váradi Zita a francia királykisasszony szerepében ezúttal kevéssé csillogtatta meg koloratúr képességeit, biztos magasságait. Szerintem Hruby Edit meggyőzőbb királylány volt az április 4-i előadáson – és kevésbé affektált, mert ez engem nagyon zavart Váradi Zita alakításában; mind énekben, mind a dialógusok alatt túlzásba vitte a karikírozást. (Azért, mert lüke a király, nem kell következnie belőle, hogy a lánya is az legyen…) Amennyire üde pontja volt az április eleji előadásnak Kovács Annamária gonosz mostohája és Haumann Péter francia királya - jó szöveg, igazi humor, kidolgozott karakterrajz és természetes játék jellemezte mindkettőjük teljesítményét -, annyira untatóra sikeredett ezekben a szerepekben Sánta Jolán és Mikó István játéka. Persze, azért ők is megkapták nagy tapsukat a gyerkőcök részéről. Sárkány Kázmér strázsamestere az összehasonlításban nem volt rosszabb Tóth Jánosétól a másik beállásból... Hantos Balázs és Kiss Péter mindkét szereposztásban benne van: ügyesen jelenítik meg a bohókás kis karakterfiguráikat, hozzák a szükséges minimumot (ami esetükben a maximumot is jelenti)… Összességében tehát a siker ezúttal is megvolt, melyből megfelelő rész kijutott a szép koreográfiákat bemutató balettkarnak is. Az énekkarban ismerős „vendég” arcokat lehetett megpillantani az Operaház női karából… A teljes együttes szépen énekelt, és illúziót keltően mozogtak jelmezükben mint falusi emberek, vagy mint a huszárok regimentje, de a francia „udvar” benépesítése is telitalálatos… Köteles Géza karmester immár egész rutinosan dirigálta le a tízedik János vitézét az Erkel Színházban. Ami pedig a szövegértést illeti, énekművészenként változóan, de nekem is olykor-olykor problémát jelentett a fszt. 7. sor jobb oldalán ülve… De ez csak a mai előadáson tapasztaltam, az április 4-i, első bemutatón szereplőket jobban lehetett érteni – nemcsak a dalszövegekben, hanem a dialógusaikban is.
A ma délelőtti János vitéz-előadás közönségében ott láttam Marton Évát is. Az előadás befejezése után pedig egy kis gyermek kezét fogva, együtt sétáltak ki a színházból. Különben ma is dugig teltház várta, és nagy siker zárta Kacsoh daljátékának sokadik előadását az Erkelben! Olvastam itt az április 25-ki előadásról meg a művészek alakításáról írt véleményeket. Nos, a matinén hallottakról és látottakról hasonlóak a meglátásaim. Nyári Zoltán sok egyéni vonással formál életteli, vonzó és színes figurát Kukorica Jancsiból. Az újranyitott Erkel Színházban bemutatott János vitéz-premieren az első szereposztásból Brickner Szabolcs debütálásakor azt hangsúlyoztam - amit Nyári énekéből hiányolok - a tenorján szépen és jóízűen szólaltak meg a jól ismert melódiák; utóbbi viszont inkább a színházi alakítás, az „operettes” játék felől közelítette meg a figurát. Celeng Mária Iluskája is muzikalitásával, kulturált énekével hívta fel magára a figyelmet. Ugyanebben a szerepben Hajnóczy Júlia szerintem több „életet lehelt” a szerepbe, de a szövegmondásban egyikük sem jeleskedett. Ám érdemük, szépen énekeltek és hiteles Iluskává lényegültek át a színpadon. Szegedi Csaba rokonszenvesen, a nézőtéren őszinte meghatódást keltve idézte elénk Bagót, ahogyan tette ezt Bátki Fazekas Zoltán is a másik szereposztásból. Váradi Zita a francia királykisasszony szerepében ezúttal kevéssé csillogtatta meg koloratúr képességeit, biztos magasságait. Szerintem Hruby Edit meggyőzőbb királylány volt az április 4-i előadáson – és kevésbé affektált, mert ez engem nagyon zavart Váradi Zita alakításában; mind énekben, mind a dialógusok alatt túlzásba vitte a karikírozást. (Azért, mert lüke a király, nem kell következnie belőle, hogy a lánya is az legyen…) Amennyire üde pontja volt az április eleji előadásnak Kovács Annamária gonosz mostohája és Haumann Péter francia királya - jó szöveg, igazi humor, kidolgozott karakterrajz és természetes játék jellemezte mindkettőjük teljesítményét -, annyira untatóra sikeredett ezekben a szerepekben Sánta Jolán és Mikó István játéka. Persze, azért ők is megkapták nagy tapsukat a gyerkőcök részéről. Sárkány Kázmér strázsamestere az összehasonlításban nem volt rosszabb Tóth Jánosétól a másik beállásból... Hantos Balázs és Kiss Péter mindkét szereposztásban benne van: ügyesen jelenítik meg a bohókás kis karakterfiguráikat, hozzák a szükséges minimumot (ami esetükben a maximumot is jelenti)… Összességében tehát a siker ezúttal is megvolt, melyből megfelelő rész kijutott a szép koreográfiákat bemutató balettkarnak is. Az énekkarban ismerős „vendég” arcokat lehetett megpillantani az Operaház női karából… A teljes együttes szépen énekelt, és illúziót keltően mozogtak jelmezükben mint falusi emberek, vagy mint a huszárok regimentje, de a francia „udvar” benépesítése is telitalálatos… Köteles Géza karmester immár egész rutinosan dirigálta le a tízedik János vitézét az Erkel Színházban. Ami pedig a szövegértést illeti, énekművészenként változóan, de nekem is olykor-olykor problémát jelentett a fszt. 7. sor jobb oldalán ülve… De ez csak a mai előadáson tapasztaltam, az április 4-i, első bemutatón szereplőket jobban lehetett érteni – nemcsak a dalszövegekben, hanem a dialógusaikban is.
3470 mandarin 2013-04-27 17:58:40 [Válasz erre: 3467 Norma 2013-04-27 16:08:12]
A kettönk beszámolója nem mond ellent egymásnak. Èn arról irtam ami (aki) teszett, mindez nem akart egy átfogó kritika lenni, miért is akart volna? De az egész estének volt egy általános pozitiv aurája, ezt akartam kifejezni. Mi a földszint közepén ültünk, jól hallottunk mindent, kivéve valóban a mostohát. Egyébként a gyerekeket nem könnyü elbüvölni a szinpadról, a mi Pityunk ( 9 éves) is megjegyezte. "Szépnek szép volt, csak egy kicsit túlzásba vitték a szerelmeskedést !"Tehát kéremszépen legközelebb kevesebb szerelmeskedést !!
A kettönk beszámolója nem mond ellent egymásnak. Èn arról irtam ami (aki) teszett, mindez nem akart egy átfogó kritika lenni, miért is akart volna? De az egész estének volt egy általános pozitiv aurája, ezt akartam kifejezni. Mi a földszint közepén ültünk, jól hallottunk mindent, kivéve valóban a mostohát. Egyébként a gyerekeket nem könnyü elbüvölni a szinpadról, a mi Pityunk ( 9 éves) is megjegyezte. "Szépnek szép volt, csak egy kicsit túlzásba vitték a szerelmeskedést !"Tehát kéremszépen legközelebb kevesebb szerelmeskedést !!
3469 Norma 2013-04-27 16:35:38 [Válasz erre: 3468 Brunnhilde72 2013-04-27 16:29:24]
Ennek örülök. Én mintegy ötvenedmagammal voltam, ebből felnőtt is volt vagy tíz. Amit leírtam, többen tapasztaltuk: mind az erkély elején (1-2. sor) mind hátrébb, a 7-8. sorban alig hallották a szereplők nagy részét. Sajnálom.
Ennek örülök. Én mintegy ötvenedmagammal voltam, ebből felnőtt is volt vagy tíz. Amit leírtam, többen tapasztaltuk: mind az erkély elején (1-2. sor) mind hátrébb, a 7-8. sorban alig hallották a szereplők nagy részét. Sajnálom.
3468 Brunnhilde72 2013-04-27 16:29:24 [Válasz erre: 3467 Norma 2013-04-27 16:08:12]
Én mindenkit értettem,hallottam a csütörtöki, ápr.25-i előadáson mind énekben, mind prózában. Bagó sem olyan bánatos a végén szerintem, annál inkább nemesszivű.Hogy mi lesz a függöny lemenetele után? Nos ennek a kérdésnek nincs értelme.
Én mindenkit értettem,hallottam a csütörtöki, ápr.25-i előadáson mind énekben, mind prózában. Bagó sem olyan bánatos a végén szerintem, annál inkább nemesszivű.Hogy mi lesz a függöny lemenetele után? Nos ennek a kérdésnek nincs értelme.
3467 Norma 2013-04-27 16:08:12 [Válasz erre: 3466 mandarin 2013-04-27 13:02:16]
Nem akarok ünneprontó lenni, de én pont ugyanezt az előadást láttam. Mondanám, hogy hallottam is, de sokszor tűnt inkább A néma leventének a produkció. A szereplők prózamondása siralmas, szinte senkit nem lehetett hallani-érteni vagy csak erőt feszítő odafigyeléssel. Leszámítva Nyáry Zoltánt a címszerepben, akit a többiek helyett is érdemes volt követni: pótolta azok hiányosságait. Prózában nyeglére vette ugyan a stílust, de érteni lehetett, és szépen énekelt. Szegedi Csaba valóban gyönyörűen énekelt - ők ketten képviseltek az elfogadhatónál magasabb művészi színvonalat. A boszorkány idegesítő mórikálása, a strázsamester hallhatatlan toborzója kellőképp felbosszantott. A francia királylány nem túl szép hangon, de elfogadhatóan énekelt, bár a koloratúrákat inkább hanyagolta volna. Iluska tán ígéretes, de őt sem igen érteni a prózában. Nagy csalódás Mikó István francia királya is: prózaszínészként legalább tudhatná, hogyan kell a szöveget úgy mondani, hogy legalább a poénok érthetőek legyenek. A balettosok tetszettek, a tündérek éppúgy, mint a huszárok friss táncai. Tudom, szentségtörés, de leírom: ezen szereposztás művészei nem képesek kellőképp betölteni az Erkel hatalmas terét; a János vitéz szép darab, de mit ér, ha a "Van egy szegény kis árva lány" meg a "János vitézem, én hős huszárom" szövege nem érthető, akárcsak az énekkari számoké. Ugyancsak nehéz kitalálni, miben mesterkedik a mostoha és a csősz, ha kettejük közül csak ez utóbbi hallható (egyébként kiválóan prózában, énekben már ő is kevésbé). Mondom mindezt úgy, hogy szinte a teljes szöveget kívülről tudom, mégsem értettem mindent. Érdemes lenne - és itt a szentségtörés - elgondolkodni azon, hogy legalább a próza mikroportozva legyen. Ha már a tündérek kórusát kihangosították hátulról. vagy csak a fülem dugult ki addigra? A darab végi tapsokat tekintsük inkább szimpátiaszavazásnak, bár, a két barát valóban megérdemelte az ovációt. Sokaknak okozott örömet, élményt a darab, nem kétlem, de volt elalvó és türelmetlen gyermek is nem kevés, aki a felszabadultságtól tapsolt oly lelkesen, hogy vége. És hát a vége... Lehangoló, ezt igazán átrendezhették volna. Kacsohnál, mint tudjuk, hazatérnek a szerelmesek, ez rendben, de láttuk már ezt vidámabbnak is. Elég lehangoló a "mások boldogságának árnyékában" feltűnő bánatos Bagót nézni, amint az erszényt önzetlenül a kilincsre akasztja. Lemegy a függöny, de mi történik ez után? Mármint a faluban.
Nem akarok ünneprontó lenni, de én pont ugyanezt az előadást láttam. Mondanám, hogy hallottam is, de sokszor tűnt inkább A néma leventének a produkció. A szereplők prózamondása siralmas, szinte senkit nem lehetett hallani-érteni vagy csak erőt feszítő odafigyeléssel. Leszámítva Nyáry Zoltánt a címszerepben, akit a többiek helyett is érdemes volt követni: pótolta azok hiányosságait. Prózában nyeglére vette ugyan a stílust, de érteni lehetett, és szépen énekelt. Szegedi Csaba valóban gyönyörűen énekelt - ők ketten képviseltek az elfogadhatónál magasabb művészi színvonalat. A boszorkány idegesítő mórikálása, a strázsamester hallhatatlan toborzója kellőképp felbosszantott. A francia királylány nem túl szép hangon, de elfogadhatóan énekelt, bár a koloratúrákat inkább hanyagolta volna. Iluska tán ígéretes, de őt sem igen érteni a prózában. Nagy csalódás Mikó István francia királya is: prózaszínészként legalább tudhatná, hogyan kell a szöveget úgy mondani, hogy legalább a poénok érthetőek legyenek. A balettosok tetszettek, a tündérek éppúgy, mint a huszárok friss táncai. Tudom, szentségtörés, de leírom: ezen szereposztás művészei nem képesek kellőképp betölteni az Erkel hatalmas terét; a János vitéz szép darab, de mit ér, ha a "Van egy szegény kis árva lány" meg a "János vitézem, én hős huszárom" szövege nem érthető, akárcsak az énekkari számoké. Ugyancsak nehéz kitalálni, miben mesterkedik a mostoha és a csősz, ha kettejük közül csak ez utóbbi hallható (egyébként kiválóan prózában, énekben már ő is kevésbé). Mondom mindezt úgy, hogy szinte a teljes szöveget kívülről tudom, mégsem értettem mindent. Érdemes lenne - és itt a szentségtörés - elgondolkodni azon, hogy legalább a próza mikroportozva legyen. Ha már a tündérek kórusát kihangosították hátulról. vagy csak a fülem dugult ki addigra? A darab végi tapsokat tekintsük inkább szimpátiaszavazásnak, bár, a két barát valóban megérdemelte az ovációt. Sokaknak okozott örömet, élményt a darab, nem kétlem, de volt elalvó és türelmetlen gyermek is nem kevés, aki a felszabadultságtól tapsolt oly lelkesen, hogy vége. És hát a vége... Lehangoló, ezt igazán átrendezhették volna. Kacsohnál, mint tudjuk, hazatérnek a szerelmesek, ez rendben, de láttuk már ezt vidámabbnak is. Elég lehangoló a "mások boldogságának árnyékában" feltűnő bánatos Bagót nézni, amint az erszényt önzetlenül a kilincsre akasztja. Lemegy a függöny, de mi történik ez után? Mármint a faluban.
3466 mandarin 2013-04-27 13:02:16
Rokon gyerköcökkel a János vitézen (25.04.13). Nagyon szivesen tettem (a darabot gyerekkoromban láttam utóljára) és az Erkelt is látni akartam,amit Ókovácséknak sikerült újra életre kelteni ! Telt ház, 2/3 gyerek, mindenféle, tolószékben, iskolai csoport, a nagyszülökkel, hallássérültek hallókészülékkel, közöttük ünnepélyesen,elegánsan felöltözött cigány fiatalok stb. Az ifjúság diszciplináltan, figyelmesen követte az elöadást, de a felvonások végén aztán elszabadult a pokol ! Tomboló tetszésnyilvánitás, sikongatás, fütyülés, dobogás, a szereplök boldogan fürödtek a tapsviharban ( csak a szegény mostoha lett kiméletlenül lehujjogva). Magam is megtapsoltam a jól karbantartott elöadást, Szegedi Csaba szép hangját, Nyáry Zoltán zenei és szinészi alakformálását, Celeng Mária igéretes zenei tehetségét, csinos megjelenését. Figyeltem, csupa mosolygó ember hagyta el az Erkelt !! Aki nem hiszi, járjon utána !
Rokon gyerköcökkel a János vitézen (25.04.13). Nagyon szivesen tettem (a darabot gyerekkoromban láttam utóljára) és az Erkelt is látni akartam,amit Ókovácséknak sikerült újra életre kelteni ! Telt ház, 2/3 gyerek, mindenféle, tolószékben, iskolai csoport, a nagyszülökkel, hallássérültek hallókészülékkel, közöttük ünnepélyesen,elegánsan felöltözött cigány fiatalok stb. Az ifjúság diszciplináltan, figyelmesen követte az elöadást, de a felvonások végén aztán elszabadult a pokol ! Tomboló tetszésnyilvánitás, sikongatás, fütyülés, dobogás, a szereplök boldogan fürödtek a tapsviharban ( csak a szegény mostoha lett kiméletlenül lehujjogva). Magam is megtapsoltam a jól karbantartott elöadást, Szegedi Csaba szép hangját, Nyáry Zoltán zenei és szinészi alakformálását, Celeng Mária igéretes zenei tehetségét, csinos megjelenését. Figyeltem, csupa mosolygó ember hagyta el az Erkelt !! Aki nem hiszi, járjon utána !
3465 mandarina 2013-04-24 20:40:17
nagyon izgulok a modern balett estért! Egyrészt repesve várom a két Kylian-koreográfiát (a Lukács Andrásét is, de annak már megvannak a táncosai), és nagyon érdekel, kik fogják táncolni ezt a technikaliag nagyon nehéz két Kylian darabot -- az Operaház balettosai közül kevesen perfektek modernben...
nagyon izgulok a modern balett estért! Egyrészt repesve várom a két Kylian-koreográfiát (a Lukács Andrásét is, de annak már megvannak a táncosai), és nagyon érdekel, kik fogják táncolni ezt a technikaliag nagyon nehéz két Kylian darabot -- az Operaház balettosai közül kevesen perfektek modernben...
3464 serse 2013-04-24 19:41:37 [Válasz erre: 3463 serse 2013-04-24 19:39:38]
Örülök a régi operáknak a repertoárban, csak ennek így tényleg nincs sok értelme. Csinálnak belőlük egy mutatót. Meg ugye a rendezések. Azért Káeltől is félek, hogy mit fog művelni a Rameu darabbal. Az Iphigeniát ki is hagyom, mert én Alföldi rendezéseit nem tudom elviselni egy előadás erejéig se. Próbálkoztam vele: nem ment.
Örülök a régi operáknak a repertoárban, csak ennek így tényleg nincs sok értelme. Csinálnak belőlük egy mutatót. Meg ugye a rendezések. Azért Káeltől is félek, hogy mit fog művelni a Rameu darabbal. Az Iphigeniát ki is hagyom, mert én Alföldi rendezéseit nem tudom elviselni egy előadás erejéig se. Próbálkoztam vele: nem ment.
3463 serse 2013-04-24 19:39:38 [Válasz erre: 3460 IVA 2013-04-23 05:08:48]
Ezt a tömbösítést én se szeretem. Meg ezt a mostani gyakorlatot, hogy 25-ször adnak egy darabot ahelyett, hogy azt az 25 előadást legalább három darab között osztanák el, így téve változatosabbá a repertoárt is - ha egy-egy operára kevesebb előadás is jutna. Meg annak se látom értelmét, hogy három előadást erejéig vegyenek elő valamit. Rameau nem lesz a következő évadban, most lemegy három előadás. Aztán a Gluck operából is három előadást terveznek, ha jól emlékszem és aztán azt se lesz a 2014-2015-ös évadban? Vagy majd akkor lesz Rameau megint? Mert most mi értelme van ennek a három előadásnak, ha nem lesz több? Csak azért, mert szkenírozva fog menni. Szerintem ez luxus és irreális, mert elméletileg a MÁO és az Erkel Színház is repertoár színház!
Ezt a tömbösítést én se szeretem. Meg ezt a mostani gyakorlatot, hogy 25-ször adnak egy darabot ahelyett, hogy azt az 25 előadást legalább három darab között osztanák el, így téve változatosabbá a repertoárt is - ha egy-egy operára kevesebb előadás is jutna. Meg annak se látom értelmét, hogy három előadást erejéig vegyenek elő valamit. Rameau nem lesz a következő évadban, most lemegy három előadás. Aztán a Gluck operából is három előadást terveznek, ha jól emlékszem és aztán azt se lesz a 2014-2015-ös évadban? Vagy majd akkor lesz Rameau megint? Mert most mi értelme van ennek a három előadásnak, ha nem lesz több? Csak azért, mert szkenírozva fog menni. Szerintem ez luxus és irreális, mert elméletileg a MÁO és az Erkel Színház is repertoár színház!
3462 chenier 2013-04-23 07:43:41
Óriásit téved, aki azt gondolja, hogy létezik párbeszéd az igazgató, főigazgató és a művészek között! NINCS! A művészeti főtitkárt használják üzenőfalnak. A karmesterek, az énekesek a színük elé sem kerülhetnek! Nincs vezető művész, kitüntetett művész! Héja Domonkos 2011 szeptemberében az évadnyitón a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. Ma már saját magával sem áll szóba. Létezik egy fantasztikus mondás, ami nem akárkitől származik. Érdemes megjegyezni és megszívlelni! ABRAHAM LINCOLN: "HA MEG AKAROD ISMERNI EGY EMBER SZEMÉLYISÉGÉT, ADJ NEKI HATALMAT!"
Óriásit téved, aki azt gondolja, hogy létezik párbeszéd az igazgató, főigazgató és a művészek között! NINCS! A művészeti főtitkárt használják üzenőfalnak. A karmesterek, az énekesek a színük elé sem kerülhetnek! Nincs vezető művész, kitüntetett művész! Héja Domonkos 2011 szeptemberében az évadnyitón a kommunikáció fontosságát hangsúlyozta. Ma már saját magával sem áll szóba. Létezik egy fantasztikus mondás, ami nem akárkitől származik. Érdemes megjegyezni és megszívlelni! ABRAHAM LINCOLN: "HA MEG AKAROD ISMERNI EGY EMBER SZEMÉLYISÉGÉT, ADJ NEKI HATALMAT!"
3461 IVA 2013-04-23 05:10:40 [Válasz erre: 3456 Brunnhilde72 2013-04-22 20:47:46]
Ebben egyetértek, csak nem ismerem a pontos, tényleges okot.
Ebben egyetértek, csak nem ismerem a pontos, tényleges okot.
3460 IVA 2013-04-23 05:08:48 [Válasz erre: 3453 serse 2013-04-22 08:21:34]
A megítélés természetesen függ az aspektustól. Számomra az etalon a MÁO életének az az időszaka, amikor egy bérlet 10 előadásra szólt (bár nekem sohasem volt bérletem). A Székely Mihály-bérlet, amely bemutató-bérlet volt, szintén 10 vadonatúj előadásból állt, opera- és balettbemutatókból és -felújításokból. De nem adtak el bemutatóként új betanulást, sem egy évadig pihentetett produkciót. (Ez utóbbi nem is volt jellemző gyakorlat.) Ezeknek az adatoknak az arányában kell elképzelni a szereposztásbeli változatosságot is, valamint a darabok kellemes, közönségbarát elosztását az évad folyamán. Egy gyakran játszott kedvencet, ha ősszel a szüret miatt nem tudtál megnézni, vagy januárban a mérlegidőszakban sem, megnézhetted áprilisban, vagy bármikor. Vagy mindig.
A megítélés természetesen függ az aspektustól. Számomra az etalon a MÁO életének az az időszaka, amikor egy bérlet 10 előadásra szólt (bár nekem sohasem volt bérletem). A Székely Mihály-bérlet, amely bemutató-bérlet volt, szintén 10 vadonatúj előadásból állt, opera- és balettbemutatókból és -felújításokból. De nem adtak el bemutatóként új betanulást, sem egy évadig pihentetett produkciót. (Ez utóbbi nem is volt jellemző gyakorlat.) Ezeknek az adatoknak az arányában kell elképzelni a szereposztásbeli változatosságot is, valamint a darabok kellemes, közönségbarát elosztását az évad folyamán. Egy gyakran játszott kedvencet, ha ősszel a szüret miatt nem tudtál megnézni, vagy januárban a mérlegidőszakban sem, megnézhetted áprilisban, vagy bármikor. Vagy mindig.
3459 rögtön 2013-04-22 22:53:38
Van valakinek infoja, hogy a májusi Wagner-gála (épp egy hónap múlva) -mit és főleg kiket takar??-mert a műsor csak NNNNNNNN!!
Van valakinek infoja, hogy a májusi Wagner-gála (épp egy hónap múlva) -mit és főleg kiket takar??-mert a műsor csak NNNNNNNN!!
3458 Búbánat 2013-04-22 22:50:55 [Válasz erre: 3457 Búbánat 2013-04-22 22:49:43]
Bocsánat: 2014/2015 évadot akartam írni.
Bocsánat: 2014/2015 évadot akartam írni.
3457 Búbánat 2013-04-22 22:49:43 [Válasz erre: 3456 Brunnhilde72 2013-04-22 20:47:46]
Egyik interjúban elmondta, nagyon várja, hogy megkapja a Giocondát. Távolinak tűnik a 2013/2014 évad - talán hamarabb megkapja ezt a szerepet külföldön.
Egyik interjúban elmondta, nagyon várja, hogy megkapja a Giocondát. Távolinak tűnik a 2013/2014 évad - talán hamarabb megkapja ezt a szerepet külföldön.
3456 Brunnhilde72 2013-04-22 20:47:46 [Válasz erre: 3450 IVA 2013-04-22 03:21:39]
Egy olyan kaliberű hangot mint Lukács Gyöngyié nem lenne szabad parlagon hagyni 7 hónapig. lehet,hogy nem vállal el mindent, de biztos vagyok benne, hogy sokmindent viszont elvállalna. Párbeszéddel, megfelelő szervezéssel meg lehetne oldani a dolgokat.
Egy olyan kaliberű hangot mint Lukács Gyöngyié nem lenne szabad parlagon hagyni 7 hónapig. lehet,hogy nem vállal el mindent, de biztos vagyok benne, hogy sokmindent viszont elvállalna. Párbeszéddel, megfelelő szervezéssel meg lehetne oldani a dolgokat.
3455 Spangel Péter 2013-04-22 11:16:01 [Válasz erre: 3454 chenier 2013-04-22 09:15:49]
Bocsánat, hogy közbeszólok. Győriványi első regnálásának egyetlen évében nem vezényelt operát, HÁJ-időszakban már három hét után felmentették, tehát a következő évadban sem dirigált, legutóbb a Macbeth és a Boccanegra premierjét vezényelte. Egyébként, ha jól emlékszem, repertoár-előadásokat vezényelt. A jött-ment énekesek meghívása felett tudtommal nem ő diszponált elsősorban, a háttérből kapott javaslatokat fogadta el. A jött-ment felelős már nincs a házban. Most más vezényel több premiert, jóval többet dirigál mint Győriványi, és nála szerintem a kevesebb több lenne. Ez már beigazolódott néhányszor.
Bocsánat, hogy közbeszólok. Győriványi első regnálásának egyetlen évében nem vezényelt operát, HÁJ-időszakban már három hét után felmentették, tehát a következő évadban sem dirigált, legutóbb a Macbeth és a Boccanegra premierjét vezényelte. Egyébként, ha jól emlékszem, repertoár-előadásokat vezényelt. A jött-ment énekesek meghívása felett tudtommal nem ő diszponált elsősorban, a háttérből kapott javaslatokat fogadta el. A jött-ment felelős már nincs a házban. Most más vezényel több premiert, jóval többet dirigál mint Győriványi, és nála szerintem a kevesebb több lenne. Ez már beigazolódott néhányszor.
3454 chenier 2013-04-22 09:15:49 [Válasz erre: 3453 serse 2013-04-22 08:21:34]
Sokkal több minden volt, mint most, és valahogyan a szereposztások is jobban voltak kitalálva. A rossz időszak Győriványival kezdődött el: őfelsége mellőzte a magyarokat, jött-ment külföldieket hívott meg énekelni, és magának adott minden premiert és fontosabb előadást. Ezt a dicsőséges tendenciát folytatják még hatványozottabban a jelenlegiek.
Sokkal több minden volt, mint most, és valahogyan a szereposztások is jobban voltak kitalálva. A rossz időszak Győriványival kezdődött el: őfelsége mellőzte a magyarokat, jött-ment külföldieket hívott meg énekelni, és magának adott minden premiert és fontosabb előadást. Ezt a dicsőséges tendenciát folytatják még hatványozottabban a jelenlegiek.
3453 serse 2013-04-22 08:21:34 [Válasz erre: 3449 IVA 2013-04-22 03:18:49]
Nekem a mostani állapotokhoz képest Szinetár második regnálása alatt is bőség volt: emlékszem az ifjúsági bérleteknek külön füzetben volt a tájékoztatójuk, mert volt választék (vagy legalábbis nagyobb választék volt, mint most - akkor voltam 15-16 éves)! És a legtöbb bérlet négy-öt előadásos volt. Ez a mostani állapotokhoz képest számomra bőség. Nyilván azt nem tudom, milyen volt anno az 1990-es éveke első felében, vagy a nyolcvanas években. De számomra már az is nagy dolog lenne, ha visszatérne a Szinetár második regnálása alatti időszak ami a műsor kínálatot illeti. Lehet akkor se volt sok minden, de jóval több minden volt, mint most. De még a 2005-2006-os évadban is jobban állt a ház repertoárja. Mivel fiatal vagyok számomra a jelentős változások, amiket figyelemmel tudtam kísérni, a repertorában a 2006-2007-es évaddal kezdődtek.
Nekem a mostani állapotokhoz képest Szinetár második regnálása alatt is bőség volt: emlékszem az ifjúsági bérleteknek külön füzetben volt a tájékoztatójuk, mert volt választék (vagy legalábbis nagyobb választék volt, mint most - akkor voltam 15-16 éves)! És a legtöbb bérlet négy-öt előadásos volt. Ez a mostani állapotokhoz képest számomra bőség. Nyilván azt nem tudom, milyen volt anno az 1990-es éveke első felében, vagy a nyolcvanas években. De számomra már az is nagy dolog lenne, ha visszatérne a Szinetár második regnálása alatti időszak ami a műsor kínálatot illeti. Lehet akkor se volt sok minden, de jóval több minden volt, mint most. De még a 2005-2006-os évadban is jobban állt a ház repertoárja. Mivel fiatal vagyok számomra a jelentős változások, amiket figyelemmel tudtam kísérni, a repertorában a 2006-2007-es évaddal kezdődtek.
3452 IVA 2013-04-22 03:26:04 [Válasz erre: 3446 telramund 2013-04-21 12:51:33]
Húsz olyan év után, ami alatt töketlenséggel és becstelenséggel ki akarták nyírni az Erkel Színházat, hat olyan év után, amikor parlagon hagyták annak minden állagot és embereket érintő kárával, mígnem le akarták rombolni – most, hogy működik a színház, az embernek nemigen tűnik fel, hogy „micsoda károkat okoznak”. Biztosan okoznak károkat is, magam is így vagyok ezzel, amikor előveszem a porszívót, hogy valami hasznosat tegyek, s mindjárt a porszívócsővel leverek egy vázát.
Húsz olyan év után, ami alatt töketlenséggel és becstelenséggel ki akarták nyírni az Erkel Színházat, hat olyan év után, amikor parlagon hagyták annak minden állagot és embereket érintő kárával, mígnem le akarták rombolni – most, hogy működik a színház, az embernek nemigen tűnik fel, hogy „micsoda károkat okoznak”. Biztosan okoznak károkat is, magam is így vagyok ezzel, amikor előveszem a porszívót, hogy valami hasznosat tegyek, s mindjárt a porszívócsővel leverek egy vázát.
3451 IVA 2013-04-22 03:23:38 [Válasz erre: 3444 Búbánat 2013-04-21 11:35:28]
Kedves Búbánat, amit a második bekezdésben írtál, szerintem nem pontosan így működik. Ha nem lesz csonka évadja az Erkel Színháznak, nem követünk milánói mintát (decemberi évadkezdés), netán párizsit (alig játszás), hanem – mint két hozzászólással lejjebb írtam – szeptembertől júniusig játszik a két színház, nem állnak le egy hétig egy-egy premierre készülve, esetleg újból tartanak két-két előadást vasárnaponként, nagyobb repertoár mellett is lehet nagyobb szériákat teljesíteni. Az a kérdés, hogy lesz-e rá pénz és lesz-e rá igény.
Kedves Búbánat, amit a második bekezdésben írtál, szerintem nem pontosan így működik. Ha nem lesz csonka évadja az Erkel Színháznak, nem követünk milánói mintát (decemberi évadkezdés), netán párizsit (alig játszás), hanem – mint két hozzászólással lejjebb írtam – szeptembertől júniusig játszik a két színház, nem állnak le egy hétig egy-egy premierre készülve, esetleg újból tartanak két-két előadást vasárnaponként, nagyobb repertoár mellett is lehet nagyobb szériákat teljesíteni. Az a kérdés, hogy lesz-e rá pénz és lesz-e rá igény.
3450 IVA 2013-04-22 03:21:39 [Válasz erre: 3442 Brunnhilde72 2013-04-21 11:11:56]
Itt jegyzek meg egy gondolatot. Akik kifogásolják, hogy Lukács Gyöngyinek egy hosszabb szakaszban nincs előadása; megjegyezik, hogy Bátori Éva nem volt Erzsébet és (ld. Opera-topic) nem kapta vissza a Jenufát (jelzem, a Pillangókisasszonyt sem) stb., vajon érdeklődtek-e, esetleg az érintett művészeknél, hogy nincsen-e az adott időszakban másutt szerződésük, esetleg ők nem vállaltak-e el egy-egy feladatot. Ez nem szemrehányás, csupán kérdés.
Itt jegyzek meg egy gondolatot. Akik kifogásolják, hogy Lukács Gyöngyinek egy hosszabb szakaszban nincs előadása; megjegyezik, hogy Bátori Éva nem volt Erzsébet és (ld. Opera-topic) nem kapta vissza a Jenufát (jelzem, a Pillangókisasszonyt sem) stb., vajon érdeklődtek-e, esetleg az érintett művészeknél, hogy nincsen-e az adott időszakban másutt szerződésük, esetleg ők nem vállaltak-e el egy-egy feladatot. Ez nem szemrehányás, csupán kérdés.
3449 IVA 2013-04-22 03:18:49 [Válasz erre: 3440 serse 2013-04-21 09:31:53]
Szerintem novemberben akarták és akarják is átadni az Erkel Színházat, ami nem zárja ki, hogy októberben is legyen egy előadás-sorozat. Ez nyilván azt jelenti, hogy a munkálatokkal, vagy azok legfontosabb részével már egy hónappal korábban elkészülnek. A honlap szerint november 6-án lesz A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló nyilvános főpróbája, és 9-én az első repertoár-előadása. Azt persze nem értem, miért nem jelzik a november 7-i bemutatót és nyitó ünnepséget, jegyvásárlási menü nélkül, hiszen ez nyilván protokoll est lesz. De hát annyi mindent nem jelez a kiváló honlap, az előadás alkotóinak, még rendezőjének nevét sem. A repertoár első nagy érvágását nem a 2006-2007-es évad jelentette, hanem Szinetár Miklós első, 1996-2001 közötti regnálása. Ő volt az első olyan főigazgató, aki Wiener-Staatsoper-Hauptdirektor-attitűddel ült be a vezetői székbe, ahonnan „Bécsben sem...”, „Sehol a világon...” stb. kezdetű kinyilatkoztatásaival lemondott a Magyar Állami Operaház addig felhalmozott, felbecsülhetetlen értékeiről. A Magyar Állami Operaház, illetve az Erkel Színház különleges értéke ugyanis éppen abból állt, ami nem volt Bécsben sem, nem volt sehol a világon. Páratlanul széles és gazdag opera- és balettrepertoár (barokk, bel canto, Verdi, Puccini, veristák, franciák, Mozart, Wagner, R. Strauss, oroszok, Erkel, kortárs magyar és olykor külföldi is, nagyoperettek, a legfontosabb klasszikus és modern balettek), olyan opera- és balett-társulattal, amely ezt a repertoárt két operaszínpadon szeptember közepétől júniusig abszolválni tudta. Nem jellemzően világszínvonalon, hiszen ekkora műsor és az alacsony helyárak kizárták Bécs, a Scala és a Met nívójának lehetőségét. De létrejöttek világszínvonalú előadások is, nem feltétlenül vendégművészekkel, és azt is tudjuk, hogy a világ nagy, drága operaházaiban sem feltétlenül világszínvonalú minden előadás, ilyesmit csak a Gerbaud-ban állítottak. Szinetár volt az első vezető, aki nem „az Operaház”, vagy „Operaházunk” néven említette az intézményt, hanem mint „az én Operaházam”, és ő volt az első, aki – természetesen nem teóriák megfogalmazása nélkül – radikálisan felemelte a helyárakat, az Erkel Színházat sem kímélve. Természetes, hogy az addigi olcsóság az infláció és a támogatások csökkenése miatt tarthatatlan volt – ugyanakkor Szinetár Miklós nem volt sem az első, sem az utolsó, aki valaha is rávilágított arra a jelenségre, hogy noha Magyarországon (állítólag) demokrácia van, és Magyarország az Európai Unió tagállama (ez utóbbi későbbi történés), a magyarországi jövedelmek csak töredékét adják a „demokratikus”, „európai” (értsd: nyugat-európai) jövedelmeknek, és ez legalább annyira tarthatatlan, mint az olcsó színházi helyárak. Az operaházak repertoárjának politikai és divathullámairól szólva említsük meg, amire már előző-felsorolásomban is utaltam, hogy a felszabadulás utáni évtizedekben, függő viszonyban a Szovjetunióval, Operaházunk az orosz zeneirodalom legjavának ápolásával tisztelgett a birodalom kultúrája előtt. Az Igor herceget sajnos én nem láthattam, de a Borisz Godunov, a Hovanscsina, az Anyegin, olykor a Pikk Dáma és egy-egy másik orosz mű, valamint az orosz és szovjet balettalkotások folyamatosan és magas színvonalon szerepeltek a repertoáron. Kiirtásuk nagy kulturális veszteség.
Szerintem novemberben akarták és akarják is átadni az Erkel Színházat, ami nem zárja ki, hogy októberben is legyen egy előadás-sorozat. Ez nyilván azt jelenti, hogy a munkálatokkal, vagy azok legfontosabb részével már egy hónappal korábban elkészülnek. A honlap szerint november 6-án lesz A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló nyilvános főpróbája, és 9-én az első repertoár-előadása. Azt persze nem értem, miért nem jelzik a november 7-i bemutatót és nyitó ünnepséget, jegyvásárlási menü nélkül, hiszen ez nyilván protokoll est lesz. De hát annyi mindent nem jelez a kiváló honlap, az előadás alkotóinak, még rendezőjének nevét sem. A repertoár első nagy érvágását nem a 2006-2007-es évad jelentette, hanem Szinetár Miklós első, 1996-2001 közötti regnálása. Ő volt az első olyan főigazgató, aki Wiener-Staatsoper-Hauptdirektor-attitűddel ült be a vezetői székbe, ahonnan „Bécsben sem...”, „Sehol a világon...” stb. kezdetű kinyilatkoztatásaival lemondott a Magyar Állami Operaház addig felhalmozott, felbecsülhetetlen értékeiről. A Magyar Állami Operaház, illetve az Erkel Színház különleges értéke ugyanis éppen abból állt, ami nem volt Bécsben sem, nem volt sehol a világon. Páratlanul széles és gazdag opera- és balettrepertoár (barokk, bel canto, Verdi, Puccini, veristák, franciák, Mozart, Wagner, R. Strauss, oroszok, Erkel, kortárs magyar és olykor külföldi is, nagyoperettek, a legfontosabb klasszikus és modern balettek), olyan opera- és balett-társulattal, amely ezt a repertoárt két operaszínpadon szeptember közepétől júniusig abszolválni tudta. Nem jellemzően világszínvonalon, hiszen ekkora műsor és az alacsony helyárak kizárták Bécs, a Scala és a Met nívójának lehetőségét. De létrejöttek világszínvonalú előadások is, nem feltétlenül vendégművészekkel, és azt is tudjuk, hogy a világ nagy, drága operaházaiban sem feltétlenül világszínvonalú minden előadás, ilyesmit csak a Gerbaud-ban állítottak. Szinetár volt az első vezető, aki nem „az Operaház”, vagy „Operaházunk” néven említette az intézményt, hanem mint „az én Operaházam”, és ő volt az első, aki – természetesen nem teóriák megfogalmazása nélkül – radikálisan felemelte a helyárakat, az Erkel Színházat sem kímélve. Természetes, hogy az addigi olcsóság az infláció és a támogatások csökkenése miatt tarthatatlan volt – ugyanakkor Szinetár Miklós nem volt sem az első, sem az utolsó, aki valaha is rávilágított arra a jelenségre, hogy noha Magyarországon (állítólag) demokrácia van, és Magyarország az Európai Unió tagállama (ez utóbbi későbbi történés), a magyarországi jövedelmek csak töredékét adják a „demokratikus”, „európai” (értsd: nyugat-európai) jövedelmeknek, és ez legalább annyira tarthatatlan, mint az olcsó színházi helyárak. Az operaházak repertoárjának politikai és divathullámairól szólva említsük meg, amire már előző-felsorolásomban is utaltam, hogy a felszabadulás utáni évtizedekben, függő viszonyban a Szovjetunióval, Operaházunk az orosz zeneirodalom legjavának ápolásával tisztelgett a birodalom kultúrája előtt. Az Igor herceget sajnos én nem láthattam, de a Borisz Godunov, a Hovanscsina, az Anyegin, olykor a Pikk Dáma és egy-egy másik orosz mű, valamint az orosz és szovjet balettalkotások folyamatosan és magas színvonalon szerepeltek a repertoáron. Kiirtásuk nagy kulturális veszteség.
3448 Cilike 2013-04-21 22:03:58 [Válasz erre: 3446 telramund 2013-04-21 12:51:33]
Nem a beírásomra válaszoltál, én nem a szereposztásokról írtam, hanem a repertoárról.
Nem a beírásomra válaszoltál, én nem a szereposztásokról írtam, hanem a repertoárról.
3447 serse 2013-04-21 17:41:31 [Válasz erre: 3425 Búbánat 2013-04-19 10:22:22]
Köszönöm a felvilágosítást, a koncerttel és a cdével kapcsolatban is!
Köszönöm a felvilágosítást, a koncerttel és a cdével kapcsolatban is!
3446 telramund 2013-04-21 12:51:33 [Válasz erre: 3445 Cilike 2013-04-21 11:36:33]
Te mint elkötelezett hive a jelenlegi vezetésnek nem veszed észre,micsoda károkat okoznak.Már nehogy attól legyen sztár valaki,ha fizet a gázsiból a megfelelő helyen,vagy ki sem mászik valakinek az ágyából.Régen ezt zsebből fizették, de jobb állami pénzen,ahogy jelenleg történik.
Te mint elkötelezett hive a jelenlegi vezetésnek nem veszed észre,micsoda károkat okoznak.Már nehogy attól legyen sztár valaki,ha fizet a gázsiból a megfelelő helyen,vagy ki sem mászik valakinek az ágyából.Régen ezt zsebből fizették, de jobb állami pénzen,ahogy jelenleg történik.
3445 Cilike 2013-04-21 11:36:33
Kedveseim, azért maradjunk a realitások talaján: egyetlen év alatt akartok mindent? Így is erőn felül sok bemutató lesz. Lesz Nabucco, Trubadúr, Aida, Turandot... Nem akartok kicsit sokat, mindent, ami eszetekbe jut?
Kedveseim, azért maradjunk a realitások talaján: egyetlen év alatt akartok mindent? Így is erőn felül sok bemutató lesz. Lesz Nabucco, Trubadúr, Aida, Turandot... Nem akartok kicsit sokat, mindent, ami eszetekbe jut?
3444 Búbánat 2013-04-21 11:35:28 [Válasz erre: 3440 serse 2013-04-21 09:31:53]
Az Erkel Színházban maradnak a széles közönség érdeklődésére számot tartó operák - egész évadban sokáig, több előadásban maradnak a repertoáron. A három Schiller-Verdi opera a kolozsváriak egyszeri vendégjátéka, míg a Norma a Callas-évfordulóhoz kapcsolódva (ez koncertszerű előadásban) kerül szintén egy alkalommal bemutatásra. Egyébként, ha a repertoár bővülni fog a jelenlegihez képest, logikusan magával hozza a kevesebb előadásszámot - a tíz hónap áll az évad rendelkezésére, belátható, hogy minél több darabot tartanak színen, annál kevesebb játszási lehetőséget kap. Az is tarthatatlan lesz, hogy dömping szerűen "nyomják" az Operaházban vagy az Erkel Színházban például a Toscát vagy a Hunyadi Lászlót, mint a jelenlegi szezonban történt-történik.
Az Erkel Színházban maradnak a széles közönség érdeklődésére számot tartó operák - egész évadban sokáig, több előadásban maradnak a repertoáron. A három Schiller-Verdi opera a kolozsváriak egyszeri vendégjátéka, míg a Norma a Callas-évfordulóhoz kapcsolódva (ez koncertszerű előadásban) kerül szintén egy alkalommal bemutatásra. Egyébként, ha a repertoár bővülni fog a jelenlegihez képest, logikusan magával hozza a kevesebb előadásszámot - a tíz hónap áll az évad rendelkezésére, belátható, hogy minél több darabot tartanak színen, annál kevesebb játszási lehetőséget kap. Az is tarthatatlan lesz, hogy dömping szerűen "nyomják" az Operaházban vagy az Erkel Színházban például a Toscát vagy a Hunyadi Lászlót, mint a jelenlegi szezonban történt-történik.
3443 Brunnhilde72 2013-04-21 11:12:58
Giovaani dArc Porladozni.
Giovaani dArc Porladozni.
3442 Brunnhilde72 2013-04-21 11:11:56
Nézem a jövő évi programot és nem találok szavakat.A Norma,Haramiák,VIP Anna dArc mindössze egyszer - ez vicc??? Wagner alig, Verdi is feltűnően kevés, holott leginkább az Ő darabjai és a többi olasz romantikus opera vonzza a leginkább a közönséget. Don Carloshoz még csak anyagi ráfordítás sem kellene.Hagyják a raktárban por adózni ezeket a csodálatos díszleteket, jelmezeket? Szereplő is lenne.Lukács, Sümegi.Az tehetségüket ki lehetne használni jobban.Lukácsnak márciusig előadása sincs, -ezt jól láttam??
Nézem a jövő évi programot és nem találok szavakat.A Norma,Haramiák,VIP Anna dArc mindössze egyszer - ez vicc??? Wagner alig, Verdi is feltűnően kevés, holott leginkább az Ő darabjai és a többi olasz romantikus opera vonzza a leginkább a közönséget. Don Carloshoz még csak anyagi ráfordítás sem kellene.Hagyják a raktárban por adózni ezeket a csodálatos díszleteket, jelmezeket? Szereplő is lenne.Lukács, Sümegi.Az tehetségüket ki lehetne használni jobban.Lukácsnak márciusig előadása sincs, -ezt jól láttam??
3441 serse 2013-04-21 09:34:01 [Válasz erre: 3440 serse 2013-04-21 09:31:53]
Különben mivel én szeretem a barokk zenét ezért a régi operák ellen nincs kifogásom. A Rameau operára is megyek és mentem volna a Gluck operára is.
Különben mivel én szeretem a barokk zenét ezért a régi operák ellen nincs kifogásom. A Rameau operára is megyek és mentem volna a Gluck operára is.
3440 serse 2013-04-21 09:31:53 [Válasz erre: 3437 IVA 2013-04-21 06:04:04]
Az hogy van, hogy az Erkel teljes renoválása most most nyáron kezdődik, illetve folytatódik az előmunkálatok után és állítólag a munkák után hivatalosan november 7-én adják át a kész épületet, de a Háryból a sorozatot már októberben ottan adják. Vagy nem is novemberben akarták átadni, vagy csak akarták novemberben átadni azóta elálltak tőle? Egyébként a repertoárban az első nagy érvágás a 2006-2007-es évad volt. Emlékezetem szerint ekkoriban az öt előadásos bérlet is ritka volt és ugye eme évad végén zárták be az Erkelt is. Aztán Kovalikék lassan és óvatosan elkezdtek egy repertoár bővítést (persze nem a legnépszerűbb operákból), aztán jött Győriványi és ő is csinált egy nagy érvágást a repertoáron. Egy-két népszerű operát visszahozott, de egyébként túl sok pozitívumot nem csinált. Aztán most kezdenek egy lassú repertoár bővítésbe, de ez megint nem a népszerű operák vissza hozatalát jelenti elsősorban. Megjegyzem: szerte a világon nem a népszerű operák repertoárba visszahelyezése jelenti manapság a repertoár bővítést - vagy legalábbis én ezt vettem észre. Egyre népszerűbbek a barokk darabok, egyre több helyen játszanak Richard Strausst, egyre divatosabb elővenni Verdi ritkán játszott darabjait stb. Ha hihetünk Caruso blogjának, akkor csak az idei évadban szerte a világban 55 színház 28 művét tartja műsorán Handelnek! És ebben szerintem nincsen újdonság, mert volt idő, mikor nálunk agyba-főbe nyomatták a francia operákat a 19. században, mára meg megmaradt az egy Carmen. Aztán volt időszak, mikor alig játszották Wagnert az anitszemitizmusa miatt Európában. Aztán volt időszak, mikor Lortzing darabjai szerte Európában nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint Verdi operái. Volt időszak, mikor a bel canto operák felett érezték úgy, hogy eljárt az idő. Vagyis a kánon és az eszményi repertoár folyton változik, alakul. De egy biztos: az igazán nagy szerzők igazán nagy és jelentős művei úgyse fognak végleg eltűnni belőle! Lehet: átírják, megcsonkítják, átdolgozzák, átértelmezik őket, de el fog jönni mindig az idő, mikor a maguk formájában kerülnek vissza a repertoárba, illetve, hogy visszakerülnek, ha levették őket, ha egy ideig nem voltak műsoron. Nálunk a repertoár bővítés a világon tapasztalható folyamata csak nem rég kezdődött el, de lesz itt még visszarendeződés!
Az hogy van, hogy az Erkel teljes renoválása most most nyáron kezdődik, illetve folytatódik az előmunkálatok után és állítólag a munkák után hivatalosan november 7-én adják át a kész épületet, de a Háryból a sorozatot már októberben ottan adják. Vagy nem is novemberben akarták átadni, vagy csak akarták novemberben átadni azóta elálltak tőle? Egyébként a repertoárban az első nagy érvágás a 2006-2007-es évad volt. Emlékezetem szerint ekkoriban az öt előadásos bérlet is ritka volt és ugye eme évad végén zárták be az Erkelt is. Aztán Kovalikék lassan és óvatosan elkezdtek egy repertoár bővítést (persze nem a legnépszerűbb operákból), aztán jött Győriványi és ő is csinált egy nagy érvágást a repertoáron. Egy-két népszerű operát visszahozott, de egyébként túl sok pozitívumot nem csinált. Aztán most kezdenek egy lassú repertoár bővítésbe, de ez megint nem a népszerű operák vissza hozatalát jelenti elsősorban. Megjegyzem: szerte a világon nem a népszerű operák repertoárba visszahelyezése jelenti manapság a repertoár bővítést - vagy legalábbis én ezt vettem észre. Egyre népszerűbbek a barokk darabok, egyre több helyen játszanak Richard Strausst, egyre divatosabb elővenni Verdi ritkán játszott darabjait stb. Ha hihetünk Caruso blogjának, akkor csak az idei évadban szerte a világban 55 színház 28 művét tartja műsorán Handelnek! És ebben szerintem nincsen újdonság, mert volt idő, mikor nálunk agyba-főbe nyomatták a francia operákat a 19. században, mára meg megmaradt az egy Carmen. Aztán volt időszak, mikor alig játszották Wagnert az anitszemitizmusa miatt Európában. Aztán volt időszak, mikor Lortzing darabjai szerte Európában nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint Verdi operái. Volt időszak, mikor a bel canto operák felett érezték úgy, hogy eljárt az idő. Vagyis a kánon és az eszményi repertoár folyton változik, alakul. De egy biztos: az igazán nagy szerzők igazán nagy és jelentős művei úgyse fognak végleg eltűnni belőle! Lehet: átírják, megcsonkítják, átdolgozzák, átértelmezik őket, de el fog jönni mindig az idő, mikor a maguk formájában kerülnek vissza a repertoárba, illetve, hogy visszakerülnek, ha levették őket, ha egy ideig nem voltak műsoron. Nálunk a repertoár bővítés a világon tapasztalható folyamata csak nem rég kezdődött el, de lesz itt még visszarendeződés!
3439 telramund 2013-04-21 08:29:35
Igen kíváncsi lettem volna a tegnapi Aidara .De sajnos a Kodály kőrondnel elakadtam aztán telefonáltam álló helyzetbe a ott álló rendőrnek persze nem tetszett .Na itt lett elegem mindenből és kerülő utakon hazatertem .Szép este volt hála ennek a sok kk...szott !felvonulsnak de ez spec.nem győzelmi volt
Igen kíváncsi lettem volna a tegnapi Aidara .De sajnos a Kodály kőrondnel elakadtam aztán telefonáltam álló helyzetbe a ott álló rendőrnek persze nem tetszett .Na itt lett elegem mindenből és kerülő utakon hazatertem .Szép este volt hála ennek a sok kk...szott !felvonulsnak de ez spec.nem győzelmi volt
3438 IVA 2013-04-21 06:22:57
Tegnap, szombaton is filmforgatás és területlezárás volt az Erkel Színház előtt, sőt még egy helyen a közelben. Nem nagy öröm azoknak, akik autóval érkeznek. Tizennyolc órakor meglepődtem azon, hogy az Aidához, amelyre régóta elfogytak a jegyek, félig sem tölti meg a közönség a házat. Ám egy női hang hamarosan közölte, hogy a belvárosi útlezárások miatt az előadás 25 perccel később kezdődik. (Utólag értesültem arról, hogy kerékpárverseny és egyéb utcai rendezvény is volt a fővárosban.) Helyesnek bizonyult a türelem, mert a mégiscsak telt ház azt jelezte, hogy a legtöbb akadályozottnak nem szegte kedvét az elkésés, és nem fordult vissza, sőt az első felvonásról sem mondott le. Zsúfolt nézőtér előtt nagy sikerű Aida zajlott. Már az II. felvonás nagy együttese után nyílt színi vastaps akasztotta meg és késleltette a felvonás befejezését. Dénes István nagy kedvvel és kedéllyel dirigált szépen hangzó előadást. Nagy Viktor rendezésének bemutatóját nem láttam - csak 2000-ben néztem meg, tehát még az Erkelben -, nem tudom, hogy eredetileg is ennyire híján volt-e a színészvezetésnek. Emellett számomra a legtöbb gondot Csikós Attila, különben többnyire gyönyörűséges díszlete okozza. Bármilyen szép is falainak, oszlopainak színe és ornamentikája, nem elég leleményes ahhoz, hogy változatossá tegye egy nagyon változatos helyszínektől is gazdag opera látványát, és kihasználja az Erkel Színház színpadának korántsem ennyire szűk terét. Éppen ez a bosszantó a dologban, és azért jegyzem meg, hogy nem lenne rá szükség. A megrendezett előjáték ellenszenves ötlet, valószínűleg azoknak a nézőknek akar kedvezni, akik a rendező szerint elunnák magukat a nyitány alatt. Márpedig éppen ennyi zenei absztrakció szükséges ahhoz, hogy felkészüljünk a zenedráma befogadásához; nem show kell és nem pantomimjáték, amely itt másról szól, és sokkal kevesebb, mint ami a zenében van. Ezenkívül a kiváló dramaturgiai érzékű és immár meglehetős alkotói gyakorlattal rendelkező Verdi pontosan tudta, mikor akarja megjelentetni címhősnőjét, és nem véletlen, hogy ezt nem a darab elejére időzítette, még kevésbé a dráma elé. Sümegi Eszter impozáns megjelenésű és impozáns teljesítményt nyújtó Aida. Magasságai gyönyörűen nyílnak ki és szárnyalnak csillogó fénnyel. Az ő olasz énekléséről jutott eszembe, hogy az Erkel Színházban az Aidának ismét magyarul kellene szólnia. Noha Aida sokkal inkább Sümeginek való figura, mint Manon, meglepő, hogy itt is milyen hajlamos az operettes játékra, holott tudtommal nem volt operettprimadonna. A La tra foreste vergini alatt teljesített játéka pedig határozottan elhibázott. A szólam szövege és zenéje szerint a királylány a szerelem varázsának erősítésével akarja szökésre bírni a hadvezért, nem a testi gyönyörrel, amelynek beteljesítéséhez akár a színpadon különben is funkció nélkül álló csónak is megfelelne. A kétszer felhangzó dallam és szöveg alatt Sümegi kétszer használja ugyanazt a gesztust, amely határozottan emlékeztetett Komlóssy Erzsébet játékára: a Carmenben. De hát itt mégiscsak egy uralkodó lányát látnánk, nem egy kamasz fiút beavató nőszemélyt. Wiedemann Bernadett Amnerisében csalódtam. Mindent megénekel a szerepben, sőt úgy tűnik, könnyedén, a hang volumene is megfelelő, de számomra kissé levegős. Nem érzem benne a szerelmes, féltékeny, rafinált, szerelméért küzdő, szenvedő nő izzó szenvedélyét, pedig az Amnerisnek írt kottánál kevés zene alkalmasabb ennek megérzékítésére. (Lehet, hogy igencsak megártott nekem az Erkel színpadán látott számos mezzoszoprán, aki Amnerisnek született: Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Ercse Margit, Buday Lívia, Jelena Obrazcova, Fiorenza Cossotto, Mészöly Katalin.) Fekete Attila érces hangon, kiválóan énekelte Radamest. Dallamformálása érzelemből fakad, kivéve a románcot záró decrescendót, amelyről a helyében lemondanék. Ha valamivel adós marad, azzal a személyiséggel, akibe két királylány szerelmes: a tehetséges hadvezéré és leendő államférfié. Lehet, hogy ehhez csak egy ügyes jelmezre lenne szüksége a nagyon előnytelen helyett, némi sminkre, ami az egyiptomi udvarban különben sem idegen egy fontos férfiún, és nem egy helyes, barna privát frizurára – mindezekkel civil benyomást keltett a paradicsommadarak világában. Berczelly István kezdeti elfogódottsága után hiteles Királyt énekelt. Palerdi András hangja Ramfis szerepében jól szólt, a kérlelhetetlen végzetet nem közvetítette. Kálmándi Mihály szép hangú, jól éneklő Amonasro volt. Az előadás napi szereposztásának szórólapja pótolja azt, amire a MÁO kiváló honlapja nem képes - feltüntetni a balettbetét szólistáinak nevét – bár pontosságára nem esküdnék meg. A templomjelenet táncosnőinek koreográfiája az előadás egyik tehertétele. Kissé tinglitangli, túl sok, és minden misztikumtól, titokzatosságtól mentes. (Itt jegyzem meg, hogy a misztikum az egész jelenetből fájdalmasan hiányzik, semmilyen világítási effektus nem járul hozzá, hogy ne változatlanul a nyitójelenet helyszínén érezzük magunkat.) A II. felvonás Keleti tánca valamivel erősebb, de ennyire leszűkített játéktérben nem is várható különb. A sok-sok apróbb és nagyobb hibával együtt úgy éreztem, kevés andalítóbb élmény van a világon, mint az Aida bevonulási jelenetét nézni az Erkel Színházban, (majdnem) színpadi harsonákkal.
Tegnap, szombaton is filmforgatás és területlezárás volt az Erkel Színház előtt, sőt még egy helyen a közelben. Nem nagy öröm azoknak, akik autóval érkeznek. Tizennyolc órakor meglepődtem azon, hogy az Aidához, amelyre régóta elfogytak a jegyek, félig sem tölti meg a közönség a házat. Ám egy női hang hamarosan közölte, hogy a belvárosi útlezárások miatt az előadás 25 perccel később kezdődik. (Utólag értesültem arról, hogy kerékpárverseny és egyéb utcai rendezvény is volt a fővárosban.) Helyesnek bizonyult a türelem, mert a mégiscsak telt ház azt jelezte, hogy a legtöbb akadályozottnak nem szegte kedvét az elkésés, és nem fordult vissza, sőt az első felvonásról sem mondott le. Zsúfolt nézőtér előtt nagy sikerű Aida zajlott. Már az II. felvonás nagy együttese után nyílt színi vastaps akasztotta meg és késleltette a felvonás befejezését. Dénes István nagy kedvvel és kedéllyel dirigált szépen hangzó előadást. Nagy Viktor rendezésének bemutatóját nem láttam - csak 2000-ben néztem meg, tehát még az Erkelben -, nem tudom, hogy eredetileg is ennyire híján volt-e a színészvezetésnek. Emellett számomra a legtöbb gondot Csikós Attila, különben többnyire gyönyörűséges díszlete okozza. Bármilyen szép is falainak, oszlopainak színe és ornamentikája, nem elég leleményes ahhoz, hogy változatossá tegye egy nagyon változatos helyszínektől is gazdag opera látványát, és kihasználja az Erkel Színház színpadának korántsem ennyire szűk terét. Éppen ez a bosszantó a dologban, és azért jegyzem meg, hogy nem lenne rá szükség. A megrendezett előjáték ellenszenves ötlet, valószínűleg azoknak a nézőknek akar kedvezni, akik a rendező szerint elunnák magukat a nyitány alatt. Márpedig éppen ennyi zenei absztrakció szükséges ahhoz, hogy felkészüljünk a zenedráma befogadásához; nem show kell és nem pantomimjáték, amely itt másról szól, és sokkal kevesebb, mint ami a zenében van. Ezenkívül a kiváló dramaturgiai érzékű és immár meglehetős alkotói gyakorlattal rendelkező Verdi pontosan tudta, mikor akarja megjelentetni címhősnőjét, és nem véletlen, hogy ezt nem a darab elejére időzítette, még kevésbé a dráma elé. Sümegi Eszter impozáns megjelenésű és impozáns teljesítményt nyújtó Aida. Magasságai gyönyörűen nyílnak ki és szárnyalnak csillogó fénnyel. Az ő olasz énekléséről jutott eszembe, hogy az Erkel Színházban az Aidának ismét magyarul kellene szólnia. Noha Aida sokkal inkább Sümeginek való figura, mint Manon, meglepő, hogy itt is milyen hajlamos az operettes játékra, holott tudtommal nem volt operettprimadonna. A La tra foreste vergini alatt teljesített játéka pedig határozottan elhibázott. A szólam szövege és zenéje szerint a királylány a szerelem varázsának erősítésével akarja szökésre bírni a hadvezért, nem a testi gyönyörrel, amelynek beteljesítéséhez akár a színpadon különben is funkció nélkül álló csónak is megfelelne. A kétszer felhangzó dallam és szöveg alatt Sümegi kétszer használja ugyanazt a gesztust, amely határozottan emlékeztetett Komlóssy Erzsébet játékára: a Carmenben. De hát itt mégiscsak egy uralkodó lányát látnánk, nem egy kamasz fiút beavató nőszemélyt. Wiedemann Bernadett Amnerisében csalódtam. Mindent megénekel a szerepben, sőt úgy tűnik, könnyedén, a hang volumene is megfelelő, de számomra kissé levegős. Nem érzem benne a szerelmes, féltékeny, rafinált, szerelméért küzdő, szenvedő nő izzó szenvedélyét, pedig az Amnerisnek írt kottánál kevés zene alkalmasabb ennek megérzékítésére. (Lehet, hogy igencsak megártott nekem az Erkel színpadán látott számos mezzoszoprán, aki Amnerisnek született: Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Ercse Margit, Buday Lívia, Jelena Obrazcova, Fiorenza Cossotto, Mészöly Katalin.) Fekete Attila érces hangon, kiválóan énekelte Radamest. Dallamformálása érzelemből fakad, kivéve a románcot záró decrescendót, amelyről a helyében lemondanék. Ha valamivel adós marad, azzal a személyiséggel, akibe két királylány szerelmes: a tehetséges hadvezéré és leendő államférfié. Lehet, hogy ehhez csak egy ügyes jelmezre lenne szüksége a nagyon előnytelen helyett, némi sminkre, ami az egyiptomi udvarban különben sem idegen egy fontos férfiún, és nem egy helyes, barna privát frizurára – mindezekkel civil benyomást keltett a paradicsommadarak világában. Berczelly István kezdeti elfogódottsága után hiteles Királyt énekelt. Palerdi András hangja Ramfis szerepében jól szólt, a kérlelhetetlen végzetet nem közvetítette. Kálmándi Mihály szép hangú, jól éneklő Amonasro volt. Az előadás napi szereposztásának szórólapja pótolja azt, amire a MÁO kiváló honlapja nem képes - feltüntetni a balettbetét szólistáinak nevét – bár pontosságára nem esküdnék meg. A templomjelenet táncosnőinek koreográfiája az előadás egyik tehertétele. Kissé tinglitangli, túl sok, és minden misztikumtól, titokzatosságtól mentes. (Itt jegyzem meg, hogy a misztikum az egész jelenetből fájdalmasan hiányzik, semmilyen világítási effektus nem járul hozzá, hogy ne változatlanul a nyitójelenet helyszínén érezzük magunkat.) A II. felvonás Keleti tánca valamivel erősebb, de ennyire leszűkített játéktérben nem is várható különb. A sok-sok apróbb és nagyobb hibával együtt úgy éreztem, kevés andalítóbb élmény van a világon, mint az Aida bevonulási jelenetét nézni az Erkel Színházban, (majdnem) színpadi harsonákkal.
3437 IVA 2013-04-21 06:04:04 [Válasz erre: 3436 martuni 2013-04-20 13:38:31]
Én is hiányolom az egykori gazdag repertoárt, de úgy gondolom, mivel az Erkel Színházat az Operaház költségvetéséből működtetik, a korlátolt támogatás mellett egyelőre nem várható több darab bemutatása, felújítása az Erkelben. Különben is csonka évad elé nézünk, és azért átkerül A trubadúr és a Szöktetés is. Persze A színigazgatót az Erkel Színházban előadni merő luxusnak tűnik. Fájlalom továbbá, hogy a balettrepertoár nem nyer eléggé az Erkel működésével.
Én is hiányolom az egykori gazdag repertoárt, de úgy gondolom, mivel az Erkel Színházat az Operaház költségvetéséből működtetik, a korlátolt támogatás mellett egyelőre nem várható több darab bemutatása, felújítása az Erkelben. Különben is csonka évad elé nézünk, és azért átkerül A trubadúr és a Szöktetés is. Persze A színigazgatót az Erkel Színházban előadni merő luxusnak tűnik. Fájlalom továbbá, hogy a balettrepertoár nem nyer eléggé az Erkel működésével.
3436 martuni 2013-04-20 13:38:31 [Válasz erre: 3435 pinocchio 2013-04-20 13:29:02]
Ohó, csakhogy dirrel- durral megnyílt az Erkel Színház, a nagy olasz operák játszóhelye. mégis igen kevés fog menni ezekből a darabokból. Kamara operákat adnak...nagggyon értenek a dolgokhoz!
Ohó, csakhogy dirrel- durral megnyílt az Erkel Színház, a nagy olasz operák játszóhelye. mégis igen kevés fog menni ezekből a darabokból. Kamara operákat adnak...nagggyon értenek a dolgokhoz!
3435 pinocchio 2013-04-20 13:29:02 [Válasz erre: 3427 virius 2013-04-19 16:46:08]
Talán addig nem is baj, amig nem tudják összehozni egy előadásba Sümegi Esztert, Wiedemann Bernadettet, Fekete Attilát, Fokanov Anatolijt, Fried Pétert, Berczelly Istvánt (aki kiváló volt most is!!). --És egy KARMESTERT!!
Talán addig nem is baj, amig nem tudják összehozni egy előadásba Sümegi Esztert, Wiedemann Bernadettet, Fekete Attilát, Fokanov Anatolijt, Fried Pétert, Berczelly Istvánt (aki kiváló volt most is!!). --És egy KARMESTERT!!
3434 IVA 2013-04-20 01:29:19 [Válasz erre: 3428 virius 2013-04-19 16:47:21]
A város szónak ezt az eredeti jelentését mindig magától értetődőnek találtam - mígnem egy nyelvész (nem emlékszem, hogy Grétsy László volt-e) azt állította, hogy a vásár szóból származik. (Merthogy a vásárok helyén alakultak ki városok.)
A város szónak ezt az eredeti jelentését mindig magától értetődőnek találtam - mígnem egy nyelvész (nem emlékszem, hogy Grétsy László volt-e) azt állította, hogy a vásár szóból származik. (Merthogy a vásárok helyén alakultak ki városok.)
3433 IVA 2013-04-20 01:21:52 [Válasz erre: 3427 virius 2013-04-19 16:46:08]
... 2 és félszereséért lenne elérhető az Erkel Színház jövő évadban induló rendes üzemében... - így kellett volna fogalmaznom helyesen mondatom második részét.
... 2 és félszereséért lenne elérhető az Erkel Színház jövő évadban induló rendes üzemében... - így kellett volna fogalmaznom helyesen mondatom második részét.
3432 IVA 2013-04-20 01:18:36 [Válasz erre: 3426 virius 2013-04-19 16:45:07]
Az előzmény (hozzászólásom) alapján nem volt kétséges, hogy nem a Don Carlos miatt...
Az előzmény (hozzászólásom) alapján nem volt kétséges, hogy nem a Don Carlos miatt...
3431 Búbánat 2013-04-19 17:17:15 [Válasz erre: 3430 Búbánat 2013-04-19 17:14:27]
A 46972 sorszám "természetesen" nem itt, hanem a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? c. topicban található!
A 46972 sorszám "természetesen" nem itt, hanem a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? c. topicban található!
3430 Búbánat 2013-04-19 17:14:27 [Válasz erre: 3429 virius 2013-04-19 16:48:53]
46972 sorszám: Ókovács Szilveszter-interjúból: "Erkel István királya nyáron a Margit-szigeten a kritikai kiadás alapján kerül színre, azt is játsszuk majd, vendégelőadásként."
46972 sorszám: Ókovács Szilveszter-interjúból: "Erkel István királya nyáron a Margit-szigeten a kritikai kiadás alapján kerül színre, azt is játsszuk majd, vendégelőadásként."
