5911 parampampoli 2015-11-23 10:17:53 [Válasz erre: 5910 Búbánat 2015-11-23 09:52:49]
Bakó Antalt és Kovács Pált én is felismertem, de nem értettem, hogy Kovács miért nem jött ki a többiekkel meghajolni a függöny elé?
Bakó Antalt és Kovács Pált én is felismertem, de nem értettem, hogy Kovács miért nem jött ki a többiekkel meghajolni a függöny elé?
5910 Búbánat 2015-11-23 09:52:49 [Válasz erre: 5904 IVA 2015-11-21 02:23:06]
Annyit segíthetek, hogy a flandriai küldöttségben (férfikar) ott énekelt az egykori magánénekes, a kiváló bariton, Kovács Pál. (A többi karénekest arcról is ismerem, de hirtelenében nevük nem jut eszembe...)
Annyit segíthetek, hogy a flandriai küldöttségben (férfikar) ott énekelt az egykori magánénekes, a kiváló bariton, Kovács Pál. (A többi karénekest arcról is ismerem, de hirtelenében nevük nem jut eszembe...)
5909 IVA 2015-11-23 07:44:56 [Válasz erre: 5908 Speranza 2015-11-22 17:29:47]
Az első gondolatmenetre csak azt mondhatom, amivel valamikor az abszurd viccekre reagáltak, amelyeknek az a poénjuk, hogy milyen rossz a vicc: ez fájt! A balett-táncos művészete sem abból áll, hogy látszik. Az egész balettkar munkáját nehezebb egyszerre figyelni, egy kisebb, kiemelt csoportét, amely igényesebb feladatot old meg, nagyobb felelősséggel, már jobban lehet. (Látszani a nézőtéren, az utcán mi is „szólóban, egyenként látszunk”...) Akinek van füle, egy unisono éneklő csoportból („egy tömbből”) is kihallja a hangokat. Ezeknek a kórusból a legmegfelelőbbnek kell lenniük, felelősségük nagyobb, kiemelésük érdem. És ők szintén „látszanak egyenként” is. A flandriai küldöttek megszólaltatóit nem a szólisták közt, hanem a szólisták oszlopa alatt (volt) szokás felsorolni, ezt hiányoltam.
Az első gondolatmenetre csak azt mondhatom, amivel valamikor az abszurd viccekre reagáltak, amelyeknek az a poénjuk, hogy milyen rossz a vicc: ez fájt! A balett-táncos művészete sem abból áll, hogy látszik. Az egész balettkar munkáját nehezebb egyszerre figyelni, egy kisebb, kiemelt csoportét, amely igényesebb feladatot old meg, nagyobb felelősséggel, már jobban lehet. (Látszani a nézőtéren, az utcán mi is „szólóban, egyenként látszunk”...) Akinek van füle, egy unisono éneklő csoportból („egy tömbből”) is kihallja a hangokat. Ezeknek a kórusból a legmegfelelőbbnek kell lenniük, felelősségük nagyobb, kiemelésük érdem. És ők szintén „látszanak egyenként” is. A flandriai küldöttek megszólaltatóit nem a szólisták közt, hanem a szólisták oszlopa alatt (volt) szokás felsorolni, ezt hiányoltam.
5908 Speranza 2015-11-22 17:29:47 [Válasz erre: 5907 IVA 2015-11-22 17:04:25]
A balettkart azért nem említeném példaként az operakórussal kapcsolatban, hiszen a balett-táncosok kartánc közben is szólóban, egyenként látszanak, míg a kórustagok ha nem szólóban énekelnek, egy tömbben hallatszanak, nem külön-külön. Mivel tehát a flandriai küldötteknek egyetlen egy hangnyi szólója sincs, teljesen indokolatlan a szólista-szereplők közt felsorolni őket - szerintem. Egyszerűen mert nem azok.
A balettkart azért nem említeném példaként az operakórussal kapcsolatban, hiszen a balett-táncosok kartánc közben is szólóban, egyenként látszanak, míg a kórustagok ha nem szólóban énekelnek, egy tömbben hallatszanak, nem külön-külön. Mivel tehát a flandriai küldötteknek egyetlen egy hangnyi szólója sincs, teljesen indokolatlan a szólista-szereplők közt felsorolni őket - szerintem. Egyszerűen mert nem azok.
5907 IVA 2015-11-22 17:04:25 [Válasz erre: 5906 Speranza 2015-11-22 14:41:27]
Egy szóval sem írtam, hogy a flandriai küldöttség tagjai szólót énekelnek. Nemcsak a színlapot ismerem, hanem az operát is. A színlapnak ez a tétele az operai információs kultúrának egy tartalmat hordozó része volt, amelyet elsorvasztottak. A Coppélia Pas de six-je, A diótörő Rózsakeringője is karfeladat, ám ezek előadóit is felsorolták valamikor a színlapokon. Most még A diótörő vitathatatlanul szólószereplőit sem említi a színlap (idén új változatot mutatnak be, de már tavaly sem jelezték őket), sőt A hattyúk tava szólóinak, szerepeinek tiszteletre érdemes abszolválóit sem. Szóval, egy hagyományra hivatkoztam, amelynek leépítését az interneten nem indokolhatja sem papír-, sem nyomdafestékhiány. Csak az igénytelenség, a művészek és a nézők iránti tisztelet hiánya. Lehet e mellett is szólni...
Egy szóval sem írtam, hogy a flandriai küldöttség tagjai szólót énekelnek. Nemcsak a színlapot ismerem, hanem az operát is. A színlapnak ez a tétele az operai információs kultúrának egy tartalmat hordozó része volt, amelyet elsorvasztottak. A Coppélia Pas de six-je, A diótörő Rózsakeringője is karfeladat, ám ezek előadóit is felsorolták valamikor a színlapokon. Most még A diótörő vitathatatlanul szólószereplőit sem említi a színlap (idén új változatot mutatnak be, de már tavaly sem jelezték őket), sőt A hattyúk tava szólóinak, szerepeinek tiszteletre érdemes abszolválóit sem. Szóval, egy hagyományra hivatkoztam, amelynek leépítését az interneten nem indokolhatja sem papír-, sem nyomdafestékhiány. Csak az igénytelenség, a művészek és a nézők iránti tisztelet hiánya. Lehet e mellett is szólni...
5906 Speranza 2015-11-22 14:41:27 [Válasz erre: 5904 IVA 2015-11-21 02:23:06]
"Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit." A flandriai küldöttség karanyag, nem szólószerep egyik sem, hiszen mindvégig egyszerre énekelnek, nincsen benne szólóállás. Persze, tudom, volt rá példa hogy rangos fesztiválprodukcióban szólisták (is) énekeltek benne (pl. a Szegedi Szabadtéri Játékokon állítólag az V. Károlyt énekló Gregor József is beszállt egyszer), de felsorolni a neveket - amennyiben kórustagok - indokolatlannak tartom, ennyi erővel a teljes énekkart fel lehetne sorolni név szerint. A szólószerep szóló, a kiskórus meg - akármilyen kevesen is vannak - azért mégiscsak kórus.
"Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit." A flandriai küldöttség karanyag, nem szólószerep egyik sem, hiszen mindvégig egyszerre énekelnek, nincsen benne szólóállás. Persze, tudom, volt rá példa hogy rangos fesztiválprodukcióban szólisták (is) énekeltek benne (pl. a Szegedi Szabadtéri Játékokon állítólag az V. Károlyt énekló Gregor József is beszállt egyszer), de felsorolni a neveket - amennyiben kórustagok - indokolatlannak tartom, ennyi erővel a teljes énekkart fel lehetne sorolni név szerint. A szólószerep szóló, a kiskórus meg - akármilyen kevesen is vannak - azért mégiscsak kórus.
5905 Kaliban 2015-11-22 11:56:42
Erősen szubjektív beszámoló következi. Két éve az Operában láttam egy számomra etalonnak számító Tosca előadást: Agache-Lukács Gyöngyi-Fekete Attila főszereplésével és Kesselyák vezénylésével. Azt hiszem, hogy azt a két évvel ezelőtti produkciót bármelyik, világhíres dalszínház megirigyelhette volna. Az előadás alatt izzott a levegőben a szenvedély, a dráma. A zenekar csodálatos színekkel játszott. Fekete Attilának egyes kritikusok folyamatosan a szemére vetik, hogy forszírozz. Nos igen, csakhogy Cavardossi szerintem az egyik legjobb szerepe, amiben szép, lírai hangvétellel énekelt. Mikor két éve láttam forszírozni se forszírozott különösebben. Sőt! A Hunyadi László címszerepe mellett nekem ebben tetszett a legjobban az utóbbi két években - de Radamase is jó volt áprilisban. Ebben az évadban már se a Toscában, se a Hunyadiban nem találkozhatunk vele. Szerintem László Boldizsár után nem ordít Hunyadi szerepe, így nem is értem miért ő kapta idén az egész szériát??? De mindegy is. Nincs értelme ezen elmélkedni. A tegnapi Toscával a legnagyobb bajom a tenor volt. Még a mellékszereplők is jobban tetszettek, mert minden kisebb szerelőnek kiérlelt, hatásos volt a produkciója. Hector Lopez Mendoza azonban nem az az énekes, akinek állandó vendégnek kell lennie Budapesten szerintem. Szép hangszíne van, hangereje is lenne, színpadi megjelenése se lenne rossz, csak éppen annyira szürkén, kifejezéstelenül énekel. Nem voltak igazi szenvedélyek, a szépen megformált, lírai részletek is hiányoztak tegnap. A harmadik felvonásban a levélária laposra sikeredett. Nagyon laposra. Mennyi szenvedéllyel énekelte ezt a szólószámot Fekete Attila és mennyire szürke és jelentéktelen volt tegnap ugyanez az egyébként szép és hatásos ária Mendoza tolmácsolásában. Mendoza mellett sajnos a zenekar se volt olyan jó, mint két éve az Operában. Sok volt a hangerő, kevés a líraiság és nem éreztem igazán drámainak se a zenekari hangzás. Agache nagyszerű Scarpia volt ismét. Csodálatosan artikulálta az olasz szavakat: nem tudok olaszul rendesen, mégis szinte mindent szót utána tudtam volna mondani. Emellett maximálisan azonosult a figurával, vokálisan nagyon érett és kidolgozott volt alakítása. Színpadi megjelenésében is ideális Scarpia volt. A Te deum és a második felvonás Tosca-Scarpia jelenete volt az egész előadás csúcspontja! Lukács Gyöngyi hangja talán tényleg kissé élesebb, na de pl. Rálik rikácsolása mellett kellemes volt végig a hangszíne. Mivel a szerepformálása, éneklése neki és sokszínű, életszerű és nagyon precízen kidolgozott volt nem érdekeltek az esetleges kisebb hibák. Ihletett és szép alakítást hallhattunk tőle is. A rendezésnek megvannak a maga hibái, a színpad kép is kicsit egysíkú, de a jelmezek pl. nekem tetszenek és ki tudja mit hoz a jövő és milyen lesz Eszenyi Toscája. Örültem, hogy hosszú évekig ezt a színpadra állítást láthattam és vissza fogom még sírni Vayer Tamás díszleteit. Jó előadás volt a tegnapi, élmény számba menő. Csak sajnos a lehetőségekhez képest nem hozták ki belőle a maximumot, mert betették Mendozát Cavardossinak, amit semmi nem indokolt számomra. De mint jeleztem ez egy erősen szubjektív beszámoló volt. Így nyilván vitatható is.
Erősen szubjektív beszámoló következi. Két éve az Operában láttam egy számomra etalonnak számító Tosca előadást: Agache-Lukács Gyöngyi-Fekete Attila főszereplésével és Kesselyák vezénylésével. Azt hiszem, hogy azt a két évvel ezelőtti produkciót bármelyik, világhíres dalszínház megirigyelhette volna. Az előadás alatt izzott a levegőben a szenvedély, a dráma. A zenekar csodálatos színekkel játszott. Fekete Attilának egyes kritikusok folyamatosan a szemére vetik, hogy forszírozz. Nos igen, csakhogy Cavardossi szerintem az egyik legjobb szerepe, amiben szép, lírai hangvétellel énekelt. Mikor két éve láttam forszírozni se forszírozott különösebben. Sőt! A Hunyadi László címszerepe mellett nekem ebben tetszett a legjobban az utóbbi két években - de Radamase is jó volt áprilisban. Ebben az évadban már se a Toscában, se a Hunyadiban nem találkozhatunk vele. Szerintem László Boldizsár után nem ordít Hunyadi szerepe, így nem is értem miért ő kapta idén az egész szériát??? De mindegy is. Nincs értelme ezen elmélkedni. A tegnapi Toscával a legnagyobb bajom a tenor volt. Még a mellékszereplők is jobban tetszettek, mert minden kisebb szerelőnek kiérlelt, hatásos volt a produkciója. Hector Lopez Mendoza azonban nem az az énekes, akinek állandó vendégnek kell lennie Budapesten szerintem. Szép hangszíne van, hangereje is lenne, színpadi megjelenése se lenne rossz, csak éppen annyira szürkén, kifejezéstelenül énekel. Nem voltak igazi szenvedélyek, a szépen megformált, lírai részletek is hiányoztak tegnap. A harmadik felvonásban a levélária laposra sikeredett. Nagyon laposra. Mennyi szenvedéllyel énekelte ezt a szólószámot Fekete Attila és mennyire szürke és jelentéktelen volt tegnap ugyanez az egyébként szép és hatásos ária Mendoza tolmácsolásában. Mendoza mellett sajnos a zenekar se volt olyan jó, mint két éve az Operában. Sok volt a hangerő, kevés a líraiság és nem éreztem igazán drámainak se a zenekari hangzás. Agache nagyszerű Scarpia volt ismét. Csodálatosan artikulálta az olasz szavakat: nem tudok olaszul rendesen, mégis szinte mindent szót utána tudtam volna mondani. Emellett maximálisan azonosult a figurával, vokálisan nagyon érett és kidolgozott volt alakítása. Színpadi megjelenésében is ideális Scarpia volt. A Te deum és a második felvonás Tosca-Scarpia jelenete volt az egész előadás csúcspontja! Lukács Gyöngyi hangja talán tényleg kissé élesebb, na de pl. Rálik rikácsolása mellett kellemes volt végig a hangszíne. Mivel a szerepformálása, éneklése neki és sokszínű, életszerű és nagyon precízen kidolgozott volt nem érdekeltek az esetleges kisebb hibák. Ihletett és szép alakítást hallhattunk tőle is. A rendezésnek megvannak a maga hibái, a színpad kép is kicsit egysíkú, de a jelmezek pl. nekem tetszenek és ki tudja mit hoz a jövő és milyen lesz Eszenyi Toscája. Örültem, hogy hosszú évekig ezt a színpadra állítást láthattam és vissza fogom még sírni Vayer Tamás díszleteit. Jó előadás volt a tegnapi, élmény számba menő. Csak sajnos a lehetőségekhez képest nem hozták ki belőle a maximumot, mert betették Mendozát Cavardossinak, amit semmi nem indokolt számomra. De mint jeleztem ez egy erősen szubjektív beszámoló volt. Így nyilván vitatható is.
5904 IVA 2015-11-21 02:23:06 [Válasz erre: 5900 Búbánat 2015-11-21 01:40:28]
Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit. Örültem a beszámolónak, nagyjából ezt az előadást fogom látni, másik Ebolival.
Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit. Örültem a beszámolónak, nagyjából ezt az előadást fogom látni, másik Ebolival.
5903 IVA 2015-11-21 02:07:37 [Válasz erre: 5898 Héterő 2015-11-20 16:15:03]
Nem tudom tetten érni Stevenst az általad kifogásolt pontokon, mert a gépemen sem a kép, sem a hang, sem az időmutató nincs szinkronban. Szerintem ennek a videónak a hangja torzít. Van a YouTube-on másik feltöltés is erről a felvételről, de mérsékeltebb hangerejű. Bevallom, a mutatósabbat választottam. Risë Stevens Delilája különben nem ezen, hanem a Stokowski vezényelte felvételen hódított meg, amelyen Jan Peerce és Robert Merrill partnere.
Nem tudom tetten érni Stevenst az általad kifogásolt pontokon, mert a gépemen sem a kép, sem a hang, sem az időmutató nincs szinkronban. Szerintem ennek a videónak a hangja torzít. Van a YouTube-on másik feltöltés is erről a felvételről, de mérsékeltebb hangerejű. Bevallom, a mutatósabbat választottam. Risë Stevens Delilája különben nem ezen, hanem a Stokowski vezényelte felvételen hódított meg, amelyen Jan Peerce és Robert Merrill partnere.
5902 IVA 2015-11-21 02:05:23 [Válasz erre: 5891 Edmond Dantes 2015-11-20 10:09:22]
Köszönöm. Annyit tudunk tehát, hogy csak márciusban mutatják be. Nagy különbség, hogy én egy 300 és 3600 Ft közötti összeggel előlegezem meg a bizalmamat, a MÁO pedig másfél ezer ember műélvezetét vállalja látatlan produkcióval.
Köszönöm. Annyit tudunk tehát, hogy csak márciusban mutatják be. Nagy különbség, hogy én egy 300 és 3600 Ft közötti összeggel előlegezem meg a bizalmamat, a MÁO pedig másfél ezer ember műélvezetét vállalja látatlan produkcióval.
5901 IVA 2015-11-21 02:03:43 [Válasz erre: 5885 parampampoli 2015-11-20 07:13:24]
Szerintem Obrazcovát a tekintetben nem érdemes másokhoz hasonlítani, hogy ő nem egy alt a legjobbak közül, hanem hangfenomén. Talán azért ő a legmeggyőzőbb, mert Delilában nem egy szerelmes és éppen szerelmi gyönyörében megnyilvánuló nőt tisztelhetünk, hanem egy politikus ügynöknőt, aki éppen munkában van és „csúcsra járatva” teljesít. (Nem csak egy értelemben – bocsánat!) Ha már civilben éneklő koncert-Delilák „csók-áriáját” kell zsűrizni, az Obrazcováé azért is tetszik legjobban, mert nem produkálja Sámson szólamát. Különben számomra marad Risë Stevens világelső Delila és Carmen.
Szerintem Obrazcovát a tekintetben nem érdemes másokhoz hasonlítani, hogy ő nem egy alt a legjobbak közül, hanem hangfenomén. Talán azért ő a legmeggyőzőbb, mert Delilában nem egy szerelmes és éppen szerelmi gyönyörében megnyilvánuló nőt tisztelhetünk, hanem egy politikus ügynöknőt, aki éppen munkában van és „csúcsra járatva” teljesít. (Nem csak egy értelemben – bocsánat!) Ha már civilben éneklő koncert-Delilák „csók-áriáját” kell zsűrizni, az Obrazcováé azért is tetszik legjobban, mert nem produkálja Sámson szólamát. Különben számomra marad Risë Stevens világelső Delila és Carmen.
5900 Búbánat 2015-11-21 01:40:28
Két év után láttam ismét a Don Carlost az Erkelben. A péntek esti előadáson először énekelte Erzsébet szerepét Boross Csilla, akit fenntartások nélkül dicsérhetek. Csodálatos alakítása méltán váltott ki vastapsot a közönség köréből. Nagyon szépen énekelt, különösen a IV. felvonásbeli áriájával és az utána következő, Carlosszal való kettősében tett rám igen mély benyomást. (Egyébként is hozzám Verdi operájának mindig is ezek az érzelmes, megindító részei álltak és állnak a legközelebb; ilyen még Posa áriája és halála is.) A többi közreműködő énekes teljesítményét csak igen mértéktartóan – módjával - tudom minősíteni; még Kálmándi Mihály az, aki hozta a „kötelezőt” - neki a nagy Verdi-bariton szerepek általában jól fekszenek, és ezt most is bizonyította Posa márkiként. Talán a megformálása visszafogottságából, merevségéből engedhetne el valamennyit… A címszerepet alakító Kiss B. Atilla nemrég a Toscában aránylag jó hangi diszpozícióban énekelte Cavaradossit, most viszont hallhatóan küszködött szólamával, különösen tenorjának felső hangi tartományában. De ez nem új megállapítás – azt hiszem… II. Fülöpként továbbra is Palerdi Andrást kapjuk, aki számomra nem II. Fülöp – nem tud súlyt adni a karakternek, és persze hiányolom énekéből a partitúra megkívánta mélységeket; baritonális zengésű hangja erőteljes, de nekem ez kevés, ha arra gondolok, milyen nagy, kvalitásos basszus hangokhoz volt szerencsém II. Fülöpként. Eboliként Wiedemann Bernadett régi szerepében ezúttal halványabb volt a megszokottnál; hangja most is sistereg, erőteljes, de mintha „kiabálva” énekelve, és bizony a III. felvonásban, áriája végére elfogy belőle a „szusz”. Szvétek László volt a Főinkvizitor; őt is láttam korábban már ebben a szerepében. Eléggé el van maszkírozva, úgyhogy külsőleg „minden rendben”, és mivel Palerdi basszbaritonjának világos hangszínétől Szvétek nem túl magvas basszusa így is jól megkülönböztethető, a nagy kettősük „sisterségben”, drámai hangzásban mégis tudott a hallgatónak valami elfogadhatót felmutatni. A Mennyei hang Röser Orsolya Hajnalka előadásában ezúttal a zenekari árok feletti (emelet jobb oldalán) páholyból szólalt meg, ahogy a kíséretet ellátó két hárfaművész is ott foglalt helyet hangszereikkel. Az Operaház Énekkara igen kitett magáért, ezúttal is – mondanom sem kell; Eboli fátyoldalában a nőikar mindig elragadó, ahogy az autodafé-jelenet maga is nagyon hatásos a kórustablóval és benne a flandriai küldöttek csoportjának külön férfikarával, de ugyancsak jelentős feladat az egész kórusnak az a jelenet, amikor a fellármázott, lázadó népség betör a palota börtönébe. És akkor hadd szóljak még a zenekar játékáról is, mely együttes élén a pulpitusnál Vajda Gergely állt, aki először dirigálta a Don Carlost (és még további három előadáson vezényli Verdi operáját). Azt hiszem, mindennél többet mond nagyszerű zeneirányítói munkájáról, hogy amikor az előadás végén a tapsrendben megjelent a függöny előtt Vajda Gergely, a legnagyobb ováció neki jutott ki osztályrészül; a felcsattanó tapsok, a brávók hangorkánja őt is köszöntötte – már csak ezért is, miatta is, érdemes volt ezt a Don Carlos- produkciót elővenni és újra a repertoáron látni! Személy szerint kívánom a nagy tapasztalatú, kiváló, egyszemélyben muzsikus-zeneszerző-karmesternek az újabb lehetőségeket itt az Operaházban, az Erkel Színházban: a Don Carlos-sorozat után következik A denevérből is egy széria, amit remélhetőleg még további, más darabokra szóló felkérések fognak követni a következő évadokban!
Két év után láttam ismét a Don Carlost az Erkelben. A péntek esti előadáson először énekelte Erzsébet szerepét Boross Csilla, akit fenntartások nélkül dicsérhetek. Csodálatos alakítása méltán váltott ki vastapsot a közönség köréből. Nagyon szépen énekelt, különösen a IV. felvonásbeli áriájával és az utána következő, Carlosszal való kettősében tett rám igen mély benyomást. (Egyébként is hozzám Verdi operájának mindig is ezek az érzelmes, megindító részei álltak és állnak a legközelebb; ilyen még Posa áriája és halála is.) A többi közreműködő énekes teljesítményét csak igen mértéktartóan – módjával - tudom minősíteni; még Kálmándi Mihály az, aki hozta a „kötelezőt” - neki a nagy Verdi-bariton szerepek általában jól fekszenek, és ezt most is bizonyította Posa márkiként. Talán a megformálása visszafogottságából, merevségéből engedhetne el valamennyit… A címszerepet alakító Kiss B. Atilla nemrég a Toscában aránylag jó hangi diszpozícióban énekelte Cavaradossit, most viszont hallhatóan küszködött szólamával, különösen tenorjának felső hangi tartományában. De ez nem új megállapítás – azt hiszem… II. Fülöpként továbbra is Palerdi Andrást kapjuk, aki számomra nem II. Fülöp – nem tud súlyt adni a karakternek, és persze hiányolom énekéből a partitúra megkívánta mélységeket; baritonális zengésű hangja erőteljes, de nekem ez kevés, ha arra gondolok, milyen nagy, kvalitásos basszus hangokhoz volt szerencsém II. Fülöpként. Eboliként Wiedemann Bernadett régi szerepében ezúttal halványabb volt a megszokottnál; hangja most is sistereg, erőteljes, de mintha „kiabálva” énekelve, és bizony a III. felvonásban, áriája végére elfogy belőle a „szusz”. Szvétek László volt a Főinkvizitor; őt is láttam korábban már ebben a szerepében. Eléggé el van maszkírozva, úgyhogy külsőleg „minden rendben”, és mivel Palerdi basszbaritonjának világos hangszínétől Szvétek nem túl magvas basszusa így is jól megkülönböztethető, a nagy kettősük „sisterségben”, drámai hangzásban mégis tudott a hallgatónak valami elfogadhatót felmutatni. A Mennyei hang Röser Orsolya Hajnalka előadásában ezúttal a zenekari árok feletti (emelet jobb oldalán) páholyból szólalt meg, ahogy a kíséretet ellátó két hárfaművész is ott foglalt helyet hangszereikkel. Az Operaház Énekkara igen kitett magáért, ezúttal is – mondanom sem kell; Eboli fátyoldalában a nőikar mindig elragadó, ahogy az autodafé-jelenet maga is nagyon hatásos a kórustablóval és benne a flandriai küldöttek csoportjának külön férfikarával, de ugyancsak jelentős feladat az egész kórusnak az a jelenet, amikor a fellármázott, lázadó népség betör a palota börtönébe. És akkor hadd szóljak még a zenekar játékáról is, mely együttes élén a pulpitusnál Vajda Gergely állt, aki először dirigálta a Don Carlost (és még további három előadáson vezényli Verdi operáját). Azt hiszem, mindennél többet mond nagyszerű zeneirányítói munkájáról, hogy amikor az előadás végén a tapsrendben megjelent a függöny előtt Vajda Gergely, a legnagyobb ováció neki jutott ki osztályrészül; a felcsattanó tapsok, a brávók hangorkánja őt is köszöntötte – már csak ezért is, miatta is, érdemes volt ezt a Don Carlos- produkciót elővenni és újra a repertoáron látni! Személy szerint kívánom a nagy tapasztalatú, kiváló, egyszemélyben muzsikus-zeneszerző-karmesternek az újabb lehetőségeket itt az Operaházban, az Erkel Színházban: a Don Carlos-sorozat után következik A denevérből is egy széria, amit remélhetőleg még további, más darabokra szóló felkérések fognak követni a következő évadokban!
5899 ladislav kozlok 2015-11-20 16:46:04 [Válasz erre: 5898 Héterő 2015-11-20 16:15:03]
Kedves 7ero, Borodina nem a kedvencem ,Obrazcova volt az. Te biztosan beszelsz franciaul, elegedett vagy a ket angolanyanyelvu holgy francia kiejtesevel ?
Kedves 7ero, Borodina nem a kedvencem ,Obrazcova volt az. Te biztosan beszelsz franciaul, elegedett vagy a ket angolanyanyelvu holgy francia kiejtesevel ?
5898 Héterő 2015-11-20 16:15:03
Mezzo-Dalilák: mindegyik szép. IVA idézete [url]https://www.youtube.com/watch?v=VjuP2vz-YEo;Rise Stevens[/url] nekem furcsa az alábbi helyeken: 0.03 _ 1:12 _ 2:05 _ 3:40 _ 4:33. A parampampoli-példákról: [url]https://www.youtube.com/watch?v=NJX0b9ZChYk;Elena Obraztsova[/url] iránt elfogult vagyok, de - [url]https://www.youtube.com/watch?v=rwynxOAoKjo;Marilyn Horne[/url] ezúttal nálam mindent visz! [url]https://www.youtube.com/watch?v=-7LxtM-TBpo;Grace Bumbry[/url] vibratoja talán kicsit túlzott. ladislav kozlok kedvence, [url]https://www.youtube.com/watch?v=05yUZnpeQZ8;Olga Borodina[/url] emlékeztet Obraztsovára, talán nem véletlenül, de nem olyan jó (mint mondtam, elfogult vagyok). Marilyn Horne iránt pedig Laco kicsit szigorú (kicsit igazságtalan is?) volt. :-)
Mezzo-Dalilák: mindegyik szép. IVA idézete [url]https://www.youtube.com/watch?v=VjuP2vz-YEo;Rise Stevens[/url] nekem furcsa az alábbi helyeken: 0.03 _ 1:12 _ 2:05 _ 3:40 _ 4:33. A parampampoli-példákról: [url]https://www.youtube.com/watch?v=NJX0b9ZChYk;Elena Obraztsova[/url] iránt elfogult vagyok, de - [url]https://www.youtube.com/watch?v=rwynxOAoKjo;Marilyn Horne[/url] ezúttal nálam mindent visz! [url]https://www.youtube.com/watch?v=-7LxtM-TBpo;Grace Bumbry[/url] vibratoja talán kicsit túlzott. ladislav kozlok kedvence, [url]https://www.youtube.com/watch?v=05yUZnpeQZ8;Olga Borodina[/url] emlékeztet Obraztsovára, talán nem véletlenül, de nem olyan jó (mint mondtam, elfogult vagyok). Marilyn Horne iránt pedig Laco kicsit szigorú (kicsit igazságtalan is?) volt. :-)
5897 Kaliban 2015-11-20 13:18:35 [Válasz erre: 5895 Cilike 2015-11-20 12:55:18]
Azóta intézkedtek, de reggel és délelőtt még volt. Amúgy a jegyem már augusztus óta megvan - én biztosan ott leszek dec. 12-én.
Azóta intézkedtek, de reggel és délelőtt még volt. Amúgy a jegyem már augusztus óta megvan - én biztosan ott leszek dec. 12-én.
5896 Cilike 2015-11-20 12:57:07
[url]http://opera.hu/musor/megtekint/a-kopeny-angelica-nover-gianni-schicchi-2015/eloadas-201512121800/;Itt van ni.[/url]
[url]http://opera.hu/musor/megtekint/a-kopeny-angelica-nover-gianni-schicchi-2015/eloadas-201512121800/;Itt van ni.[/url]
5895 Cilike 2015-11-20 12:55:18 [Válasz erre: 5887 Kaliban 2015-11-20 08:21:17]
Nincs is második szereposztás. Végignéztem az összes előadás lapját és semmi ilyet nem találtam. Mindenhol ugyanaz a szereposztás szerepelt.
Nincs is második szereposztás. Végignéztem az összes előadás lapját és semmi ilyet nem találtam. Mindenhol ugyanaz a szereposztás szerepelt.
5894 Edmond Dantes 2015-11-20 12:42:11 [Válasz erre: 5893 Kaliban 2015-11-20 11:49:49]
Gubanc (vagy humor?) biztosan van. Ilyen néven a neten csak egy bő 3 éve elhunyt rendezőt találtam, akinek amúgy eddig a nevét sem hallottam: http://www.nzz.ch/vom-kostuembildner-zum-regisseur-1.15372714
Gubanc (vagy humor?) biztosan van. Ilyen néven a neten csak egy bő 3 éve elhunyt rendezőt találtam, akinek amúgy eddig a nevét sem hallottam: http://www.nzz.ch/vom-kostuembildner-zum-regisseur-1.15372714
5893 Kaliban 2015-11-20 11:49:49 [Válasz erre: 5892 Edmond Dantes 2015-11-20 10:16:34]
Az Élet a Holdon gödöllői előadásaiban már karmesterként is tevékenykedik, miközben a darab több szerepét is ő énekli :-). Valami gubanc lehet az informatikával - zavar a a közvetítő közegben :-).
Az Élet a Holdon gödöllői előadásaiban már karmesterként is tevékenykedik, miközben a darab több szerepét is ő énekli :-). Valami gubanc lehet az informatikával - zavar a a közvetítő közegben :-).
5892 Edmond Dantes 2015-11-20 10:16:34 [Válasz erre: 5887 Kaliban 2015-11-20 08:21:17]
Bocsánat, ez a "Pet Halmen" valami humor vagy titkos jelbeszéd? Segítséget kérek.
Bocsánat, ez a "Pet Halmen" valami humor vagy titkos jelbeszéd? Segítséget kérek.
5891 Edmond Dantes 2015-11-20 10:09:22 [Válasz erre: 5880 IVA 2015-11-20 00:33:15]
A honlap láthatóan csak 2015. dec. 31-éig "él", 2016-ról még semmi. A Sámson és Deliláról lehet olvasni pl itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=25487 és itt: http://kronika.ro/kultura/janovics-jenore-is-emlekeznek-a-kolozsvari-magyar-operaban azaz márciusra tervezik a premiert. Az viszont igaz, hogy MÁO "lábon"=látatlanban vette meg a még nem létező produkciót. Azt hiszem, ezt hívják megelőlegezett bizalomnak...ahogyan te is megelőlegezted a bizalmadat és a jegyárat :-)
A honlap láthatóan csak 2015. dec. 31-éig "él", 2016-ról még semmi. A Sámson és Deliláról lehet olvasni pl itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=25487 és itt: http://kronika.ro/kultura/janovics-jenore-is-emlekeznek-a-kolozsvari-magyar-operaban azaz márciusra tervezik a premiert. Az viszont igaz, hogy MÁO "lábon"=látatlanban vette meg a még nem létező produkciót. Azt hiszem, ezt hívják megelőlegezett bizalomnak...ahogyan te is megelőlegezted a bizalmadat és a jegyárat :-)
5890 telramund 2015-11-20 09:14:09 [Válasz erre: 5885 parampampoli 2015-11-20 07:13:24]
Én a biztonság kedvéért nem írok véleményt!:):):)
Én a biztonság kedvéért nem írok véleményt!:):):)
5889 ladislav kozlok 2015-11-20 09:04:35 [Válasz erre: 5885 parampampoli 2015-11-20 07:13:24]
Mit szolsz Borodinahoz ? peldaul ......com/watch?=tgr4parx-rU
Mit szolsz Borodinahoz ? peldaul ......com/watch?=tgr4parx-rU
5888 ladislav kozlok 2015-11-20 08:31:18 [Válasz erre: 5885 parampampoli 2015-11-20 07:13:24]
Mind a harom holgy szepen enekel, de nekem legjobban Obrazcova tetszett = erotikus kisugarzas, kituno francia szovegmondas. Horne kicsit hideg nekem, rossz francia. Bumbry a masodik.
Mind a harom holgy szepen enekel, de nekem legjobban Obrazcova tetszett = erotikus kisugarzas, kituno francia szovegmondas. Horne kicsit hideg nekem, rossz francia. Bumbry a masodik.
5887 Kaliban 2015-11-20 08:21:17
Most vettem észre, hogy a Triptichont Anger fogja rendezni. Pedig eredetileg Kerényi Miklós Gábort kérték fel.... A honlap szerint egyébként az Angelica nővér második szereposztásában szinte mindent Pet Halmen énekel majd, de azért egy kicsit - négy szerep erejéig - az első szereposztásba is be segít majd és több szerepben feltűnik majd A köpenyben és a Gianni Schicchiben is. Ismét szürreális állapotok uralkodnak a MÁO honlapján.
Most vettem észre, hogy a Triptichont Anger fogja rendezni. Pedig eredetileg Kerényi Miklós Gábort kérték fel.... A honlap szerint egyébként az Angelica nővér második szereposztásában szinte mindent Pet Halmen énekel majd, de azért egy kicsit - négy szerep erejéig - az első szereposztásba is be segít majd és több szerepben feltűnik majd A köpenyben és a Gianni Schicchiben is. Ismét szürreális állapotok uralkodnak a MÁO honlapján.
5886 Kaliban 2015-11-20 08:03:31 [Válasz erre: 5881 Búbánat 2015-11-20 01:00:05]
Azért ez még korántsem biztos, hogy a végleges műsor. Az elmúlt évadban is változott legalább kétszer, hogy ki mivel jön. Most áprilisban is lett volna Sámson és Delila, de végül elmaradt a Debreceni Csokonai Színház bemutatója, így többszöri variációi után a Don Giovannival jöttek. Aztán a Kolozsváriak eredetileg Trubadúrral jöttek volna, végül helyette a Bizáncot hozták.
Azért ez még korántsem biztos, hogy a végleges műsor. Az elmúlt évadban is változott legalább kétszer, hogy ki mivel jön. Most áprilisban is lett volna Sámson és Delila, de végül elmaradt a Debreceni Csokonai Színház bemutatója, így többszöri variációi után a Don Giovannival jöttek. Aztán a Kolozsváriak eredetileg Trubadúrral jöttek volna, végül helyette a Bizáncot hozták.
5885 parampampoli 2015-11-20 07:13:24 [Válasz erre: 5882 Héterő 2015-11-20 01:14:51]
Callas ebben is fantasztikus -- nekem mindenben ! -- pedig én is mezzókkal szeretem jobban ezt az áriát. Jelenetben is, külön áriaként is. 1. https://www.youtube.com/watch?v=NJX0b9ZChYk 2. https://www.youtube.com/watch?v=rwynxOAoKjo 3. https://www.youtube.com/watch?v=-7LxtM-TBpo Vélemény róluk?
Callas ebben is fantasztikus -- nekem mindenben ! -- pedig én is mezzókkal szeretem jobban ezt az áriát. Jelenetben is, külön áriaként is. 1. https://www.youtube.com/watch?v=NJX0b9ZChYk 2. https://www.youtube.com/watch?v=rwynxOAoKjo 3. https://www.youtube.com/watch?v=-7LxtM-TBpo Vélemény róluk?
5884 IVA 2015-11-20 03:49:16 [Válasz erre: 5882 Héterő 2015-11-20 01:14:51]
Valóban szép. De én főleg mezzoszopránokkal szeretem a szerepet, ezt a részletet pedig főleg [url]https://www.youtube.com/watch?v=VjuP2vz-YEo;Delila és Sámson szerelmi kettőse[/url]ként, nem mint „csók-áriát”.
Valóban szép. De én főleg mezzoszopránokkal szeretem a szerepet, ezt a részletet pedig főleg [url]https://www.youtube.com/watch?v=VjuP2vz-YEo;Delila és Sámson szerelmi kettőse[/url]ként, nem mint „csók-áriát”.
5883 IVA 2015-11-20 03:46:10 [Válasz erre: 5881 Búbánat 2015-11-20 01:00:05]
Köszönöm, nem könnyű megtalálni a MÁO honlapján. Jó szembesülni azzal, hogy az információ évezredében alig valamit lehet megtudni ezekről az előadásokról. Azt a keveset igazán közölhetné az Operaház.
Köszönöm, nem könnyű megtalálni a MÁO honlapján. Jó szembesülni azzal, hogy az információ évezredében alig valamit lehet megtudni ezekről az előadásokról. Azt a keveset igazán közölhetné az Operaház.
5882 Héterő 2015-11-20 01:14:51 [Válasz erre: 5880 IVA 2015-11-20 00:33:15]
A Samson et Dalila tényleg gyönyörű, főleg így: [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZiyeZvWbMp7AS69zRGW5ReBgGSyszEQl7;Mon cœur s'ouvre a ta voix - Maria Callas[/url]
A Samson et Dalila tényleg gyönyörű, főleg így: [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZiyeZvWbMp7AS69zRGW5ReBgGSyszEQl7;Mon cœur s'ouvre a ta voix - Maria Callas[/url]
5881 Búbánat 2015-11-20 01:00:05
Primavera’16 - Erkel Színház - már ismert a program: 2016. április 5. Verdi: Macbeth - Szegedi Nemzeti Színház 2016. április 6. Kodály: Háry János - Győri Nemzeti Színház 2016. április 7. Saint-Saëns: Sámson és Delila - Kolozsvári Magyar Opera 2016. április 8. Puccini: Tosca - Miskolci Nemzeti Színház 2016. április 9. Verdi: Traviata - Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen 2016. április 10. Mascagni: Parasztbecsület/ Faragó: Egy pohár víz című - Pécsi Nemzeti Színház
Primavera’16 - Erkel Színház - már ismert a program: 2016. április 5. Verdi: Macbeth - Szegedi Nemzeti Színház 2016. április 6. Kodály: Háry János - Győri Nemzeti Színház 2016. április 7. Saint-Saëns: Sámson és Delila - Kolozsvári Magyar Opera 2016. április 8. Puccini: Tosca - Miskolci Nemzeti Színház 2016. április 9. Verdi: Traviata - Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen 2016. április 10. Mascagni: Parasztbecsület/ Faragó: Egy pohár víz című - Pécsi Nemzeti Színház
5880 IVA 2015-11-20 00:33:15 [Válasz erre: 5879 Kaliban 2015-11-19 07:48:28]
Köszönöm, hogy felhívtátok rá a figyelmet! Ennek nyomán meg is reszkírozom, annyira szeretem a Sámson és Delilát. Kockázatom abból áll, hogy vettem rá jegyet. Azt viszont nem értem, hogy az Operaház vezetősége hogyan meri megkockáztatni látatlanul egy előadás vendégjátékát. A Kolozsvári Magyar Opera honlapján még a címét sem látom a darabnak, nemhogy a rendező és az énekesek, táncosok nevét: feltehetően új bemutató lesz. Ennyire mindegy, hogyan fog sikerülni?
Köszönöm, hogy felhívtátok rá a figyelmet! Ennek nyomán meg is reszkírozom, annyira szeretem a Sámson és Delilát. Kockázatom abból áll, hogy vettem rá jegyet. Azt viszont nem értem, hogy az Operaház vezetősége hogyan meri megkockáztatni látatlanul egy előadás vendégjátékát. A Kolozsvári Magyar Opera honlapján még a címét sem látom a darabnak, nemhogy a rendező és az énekesek, táncosok nevét: feltehetően új bemutató lesz. Ennyire mindegy, hogyan fog sikerülni?
5879 Kaliban 2015-11-19 07:48:28 [Válasz erre: 5878 Edmond Dantes 2015-11-18 16:39:19]
Köszönöm és úhhhhhhh. Szeretem ezt a darabot és régóta nincs műsoron, de azét a kolozsváriak.... Főleg ha Pataki Adorján lesz Sámson.... Most a Szerelmi tilalom se volt valami túl jól sikerült előadás.... Meg az általam korábban látott előadásaik sem...
Köszönöm és úhhhhhhh. Szeretem ezt a darabot és régóta nincs műsoron, de azét a kolozsváriak.... Főleg ha Pataki Adorján lesz Sámson.... Most a Szerelmi tilalom se volt valami túl jól sikerült előadás.... Meg az általam korábban látott előadásaik sem...
5878 Edmond Dantes 2015-11-18 16:39:19 [Válasz erre: 5877 Kaliban 2015-11-18 12:50:04]
http://www.opera.hu/musor/megtekint/primavera-16-saint-saens-samson-es-delila-kolozsvari-magyar-opera-2015/eloadas-201604071900/
http://www.opera.hu/musor/megtekint/primavera-16-saint-saens-samson-es-delila-kolozsvari-magyar-opera-2015/eloadas-201604071900/
5877 Kaliban 2015-11-18 12:50:04
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/886/Saint-Saens:-Samson-es-Delila;Erről tud valaki valamit?[/url] Tavaly Debrecenben lett volna Sámson és Delila premier, de elmaradt. Most nemrég a Szerelmi bájitalt mutatták be, de Sámson és Delila premierről nem találok infot a Csokonai Színház honlapján. Esetleg még Szegedet tudnám elképzelni, hogy megpórbálkozzanak a sokak szerint nyilván lehetetlen feladattal, hogy bemutassák ezt a darabot. Viszont szerintem ők Primaverára a Macbethet hozzák majd fel - van egy ilyen is a jegymesteren: Verdi Macbeth vendégelőadás az Erkel Színházban.
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/886/Saint-Saens:-Samson-es-Delila;Erről tud valaki valamit?[/url] Tavaly Debrecenben lett volna Sámson és Delila premier, de elmaradt. Most nemrég a Szerelmi bájitalt mutatták be, de Sámson és Delila premierről nem találok infot a Csokonai Színház honlapján. Esetleg még Szegedet tudnám elképzelni, hogy megpórbálkozzanak a sokak szerint nyilván lehetetlen feladattal, hogy bemutassák ezt a darabot. Viszont szerintem ők Primaverára a Macbethet hozzák majd fel - van egy ilyen is a jegymesteren: Verdi Macbeth vendégelőadás az Erkel Színházban.
5876 Búbánat 2015-11-16 00:10:13 [Válasz erre: 5861 tambura 2015-11-06 00:08:43]
Érdemes ezt a kritikát is elolvasni – az első szereposztásra még visszatérve: [url] http://www.operaportal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40901:a-kiralyn-ujra-hodit&catid=27:kritika&Itemid=16; A KIRÁLYNŐ ÚJRA HÓDÍT [/url] Goldmark Sába királynője című operája az Erkel Színházban. Kritika. /www.operaportal.hu – Péter Zoltán/ „[…] A zenei megvalósításra nem sok panaszunk lehetett. Gál Erika vokálisan precízen és magas színvonalon formálta meg a címszerepet. Énekléséből nem hiányoztak a finom dinamikai árnyalatok, az érzelmi sokszínűség sem. Hitelesen adta elő a csábító, gőgős nő már-már démonikus alakját, miközben az előadás utolsó részeiben a megtört, érzelmeinek kiszolgáltatott asszonyt is sikeresen varázsolta elénk. Külön ki szeretném emelni remek magasságait (nagy hangterjedelmet igénylő mezzoszoprán szerepről van szó). Elsöprő erejű alakítást nyújtott Szulamit szerepében Sümegi Eszter, életszerűen jelenítve meg a vőlegényéért küzdő fiatal lány alakját. Hajlékonyan, a „gyilkos” magas hangokat is magabiztosan megfogva énekelt, megrendítően adva elő a szerelméért könyörgő és attól búcsút vevő menyasszony fohászát. Az Asszád szerepében fellépő Nutthaporn Thammathi végig erőlködés nélkül énekelte nehéz szólamát, jól megoldva a figura nagyobb drámai kitöréseit is. Sötét, de mégis lírai színezetű, lágy tenorján gyönyörűen adta elő a Magische Töne kezdetű áriát. Színpadi játéka azonban gyakran esetlen volt. (Fiatal énekesként neki lett volna a leginkább szüksége egy erősebb rendezői jelenlétre.) Kelemen Zoltánnak nagyon jól állt Salamon király szerepe. Üzembiztosan, a tőle megszokott magas színvonalon énekelte végig az estét. Alakításában egy szilárd és tekintélyt parancsoló uralkodót láthattunk. A kisebb szerepek közül az Asztarót szerepét éneklő Töreky Katalin nyújtotta a legemlékezetesebb alakítást. Szólószámát kellő erotikával és egzotikummal, hajlékony szoprán hangon adta elő, szépen csengő koloratúrákkal. Színpadi megjelenésében egy törékeny, engedelmes rabszolganőnek mutatta a figurát. Fried Péter - jelenleg a Ház egyik legjelentősebb basszusa hangja - ezúttal is kiválóan énekelt, súlyt és jelentőséget kölcsönözve a Főpap figurájának. […]”
Érdemes ezt a kritikát is elolvasni – az első szereposztásra még visszatérve: [url] http://www.operaportal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40901:a-kiralyn-ujra-hodit&catid=27:kritika&Itemid=16; A KIRÁLYNŐ ÚJRA HÓDÍT [/url] Goldmark Sába királynője című operája az Erkel Színházban. Kritika. /www.operaportal.hu – Péter Zoltán/ „[…] A zenei megvalósításra nem sok panaszunk lehetett. Gál Erika vokálisan precízen és magas színvonalon formálta meg a címszerepet. Énekléséből nem hiányoztak a finom dinamikai árnyalatok, az érzelmi sokszínűség sem. Hitelesen adta elő a csábító, gőgős nő már-már démonikus alakját, miközben az előadás utolsó részeiben a megtört, érzelmeinek kiszolgáltatott asszonyt is sikeresen varázsolta elénk. Külön ki szeretném emelni remek magasságait (nagy hangterjedelmet igénylő mezzoszoprán szerepről van szó). Elsöprő erejű alakítást nyújtott Szulamit szerepében Sümegi Eszter, életszerűen jelenítve meg a vőlegényéért küzdő fiatal lány alakját. Hajlékonyan, a „gyilkos” magas hangokat is magabiztosan megfogva énekelt, megrendítően adva elő a szerelméért könyörgő és attól búcsút vevő menyasszony fohászát. Az Asszád szerepében fellépő Nutthaporn Thammathi végig erőlködés nélkül énekelte nehéz szólamát, jól megoldva a figura nagyobb drámai kitöréseit is. Sötét, de mégis lírai színezetű, lágy tenorján gyönyörűen adta elő a Magische Töne kezdetű áriát. Színpadi játéka azonban gyakran esetlen volt. (Fiatal énekesként neki lett volna a leginkább szüksége egy erősebb rendezői jelenlétre.) Kelemen Zoltánnak nagyon jól állt Salamon király szerepe. Üzembiztosan, a tőle megszokott magas színvonalon énekelte végig az estét. Alakításában egy szilárd és tekintélyt parancsoló uralkodót láthattunk. A kisebb szerepek közül az Asztarót szerepét éneklő Töreky Katalin nyújtotta a legemlékezetesebb alakítást. Szólószámát kellő erotikával és egzotikummal, hajlékony szoprán hangon adta elő, szépen csengő koloratúrákkal. Színpadi megjelenésében egy törékeny, engedelmes rabszolganőnek mutatta a figurát. Fried Péter - jelenleg a Ház egyik legjelentősebb basszusa hangja - ezúttal is kiválóan énekelt, súlyt és jelentőséget kölcsönözve a Főpap figurájának. […]”
5875 telramund 2015-11-15 20:39:39
Valamiért nem kedvelem a délelőtti előadásokat.Legutoljára erre 10 éve került sor egy világraszóló Norma előadás miatt. Ma a Tosca ment valahányszázadik Toscám.Egészen kíváló produkcióban volt része a zsúfolt nézőtérnek.Miután a korábbi előadásról már részletes beszámoló történt így számora most csak a 3 főszereplő ad okot írnom.Mendoza (Cavaradossi) a vendég tenor képviselte a jó vendég-szintet,ha nem lenne nála jobb magyar énekes.Számomra egy lírai hang,,sokszor hátulról szól,nincs igazi fénye,a Vittoriat megfújta nem is rosszul-de mégis nem hagy nyomokat bennem.A két főszereplő mellett harmadikként nagyon harmadik volt. Lukács Gyöngyi Toscája mindig tud valami többletet adni,fantasztikus szép hangja,hatalmas forték után ,eszményi pianok.A szerep a kisujjában.Drámai színésznőként,aggódó nőként,gyűlölködőnek egyaránt fantasztikus kisugárzással bír. Alexandru Agache Scarpiája.Ha zeneesztéta lennék hosszú cikket írnék a Művész és a szerep azonosulása címen!De nem vagyok az így csak annyit írhatok,hogy minden hang,minden mozdulat ,minden piano és forte tökéletesen kifejezte Scarpia sötét,álszent lelkét egy pompás megjelenéssel kiegészítve.A gyönyörű hangról ne is beszéljünk.Tosca és Scapia nagy kettőse nem leírható.Egyszerűen csodálatos volt. Szóval jó volt délelőtt operában ülni.De ahhoz énekesek is kellenek.Ma adva voltak! Megjegyzés: csúszik a színpad,mert minden előadáson hasraesik egy statiszta?Ez elég komikus a legnagyobb dráma közben!
Valamiért nem kedvelem a délelőtti előadásokat.Legutoljára erre 10 éve került sor egy világraszóló Norma előadás miatt. Ma a Tosca ment valahányszázadik Toscám.Egészen kíváló produkcióban volt része a zsúfolt nézőtérnek.Miután a korábbi előadásról már részletes beszámoló történt így számora most csak a 3 főszereplő ad okot írnom.Mendoza (Cavaradossi) a vendég tenor képviselte a jó vendég-szintet,ha nem lenne nála jobb magyar énekes.Számomra egy lírai hang,,sokszor hátulról szól,nincs igazi fénye,a Vittoriat megfújta nem is rosszul-de mégis nem hagy nyomokat bennem.A két főszereplő mellett harmadikként nagyon harmadik volt. Lukács Gyöngyi Toscája mindig tud valami többletet adni,fantasztikus szép hangja,hatalmas forték után ,eszményi pianok.A szerep a kisujjában.Drámai színésznőként,aggódó nőként,gyűlölködőnek egyaránt fantasztikus kisugárzással bír. Alexandru Agache Scarpiája.Ha zeneesztéta lennék hosszú cikket írnék a Művész és a szerep azonosulása címen!De nem vagyok az így csak annyit írhatok,hogy minden hang,minden mozdulat ,minden piano és forte tökéletesen kifejezte Scarpia sötét,álszent lelkét egy pompás megjelenéssel kiegészítve.A gyönyörű hangról ne is beszéljünk.Tosca és Scapia nagy kettőse nem leírható.Egyszerűen csodálatos volt. Szóval jó volt délelőtt operában ülni.De ahhoz énekesek is kellenek.Ma adva voltak! Megjegyzés: csúszik a színpad,mert minden előadáson hasraesik egy statiszta?Ez elég komikus a legnagyobb dráma közben!
5874 Károly 2015-11-10 09:15:07 [Válasz erre: 5873 pollione 2015-11-09 20:37:01]
A drámai erő és kisugárzás elengedhetetlen a Toscában,mert enélkül nem születhet meg a mű zenei és dramaturgiai üzenete!Ezért volt a legutóbbi interpretáció döbbenetes hatású, mert olyanok énekeltek, akik ezt képviselni tudják.
A drámai erő és kisugárzás elengedhetetlen a Toscában,mert enélkül nem születhet meg a mű zenei és dramaturgiai üzenete!Ezért volt a legutóbbi interpretáció döbbenetes hatású, mert olyanok énekeltek, akik ezt képviselni tudják.
5873 pollione 2015-11-09 20:37:01 [Válasz erre: 5870 Livingstone 2015-11-09 07:24:37]
Szinte teljes mértékben egyetértek ppp. értékelésével, azzal a kis változtatással, hogy Mendoza sem kapna nálam ötöst, de jó erős négy fölét biztosan. Ebben a tenorínséges korszakban, főleg, ami a MAO-t és környékét sújtja, üde színfoltként hat, még hangilag is. A másik két főszereplő szerepformálásban és hangban is messze a mai magyar színvonal felett van. Természetesen ezen nem csodálkozunk, hiszen tudjuk, hogy valaha mekkora nevek voltak szólamukban ( hangfajukban ). A művésznő csodálatos előadásában én mégis több líraiságot igényelnék, bár ezt drámai jelenetei, pillanatai kiválóan ellensúlyozzák. Azt nagyon sajnálom, hogy 10-15 évvel ezelőtt nem láttam őt.Agache egyszerűen fenomenális. Én is megkockáztatnám, hogy ebben a szerepben ma nála jobb nem létezik. A mellékszereplőkről leírtakkal egy az egyben egyetértek. Mindegyik hibátlan alakítás.
Szinte teljes mértékben egyetértek ppp. értékelésével, azzal a kis változtatással, hogy Mendoza sem kapna nálam ötöst, de jó erős négy fölét biztosan. Ebben a tenorínséges korszakban, főleg, ami a MAO-t és környékét sújtja, üde színfoltként hat, még hangilag is. A másik két főszereplő szerepformálásban és hangban is messze a mai magyar színvonal felett van. Természetesen ezen nem csodálkozunk, hiszen tudjuk, hogy valaha mekkora nevek voltak szólamukban ( hangfajukban ). A művésznő csodálatos előadásában én mégis több líraiságot igényelnék, bár ezt drámai jelenetei, pillanatai kiválóan ellensúlyozzák. Azt nagyon sajnálom, hogy 10-15 évvel ezelőtt nem láttam őt.Agache egyszerűen fenomenális. Én is megkockáztatnám, hogy ebben a szerepben ma nála jobb nem létezik. A mellékszereplőkről leírtakkal egy az egyben egyetértek. Mindegyik hibátlan alakítás.
5872 Károly 2015-11-09 14:55:46
Hihetetlen drámai erő és gyengéd lírai pillanatok jellemezték a Toscát. Nekem Hector Lopez Mendoza is tetszett, igaz, hogy fenntartásokkal, de masszív, sötét hangja ritka mostanság operai berkekben. A két sztár, Lukács és Agache alaposan kitett magáért, szenzációsak voltak!
Hihetetlen drámai erő és gyengéd lírai pillanatok jellemezték a Toscát. Nekem Hector Lopez Mendoza is tetszett, igaz, hogy fenntartásokkal, de masszív, sötét hangja ritka mostanság operai berkekben. A két sztár, Lukács és Agache alaposan kitett magáért, szenzációsak voltak!
5871 parampampoli 2015-11-09 10:49:48
Nekem hallatlan élmény volt a tegnapi Tosca. Hosszan nem akarnék értekezni a részletekről, mert már annyiszor írtam a produkcióról is, a szereplőkről is, inkább csak azt, ami tényleg nagy örömöt okozott. Szeretném pl. rögzíteni, hogy Lukács Gyöngyi hangja még ma is páratlan értékű matéria az Operaházban. Tegnap megint megmutatta, milyen az, amikor valaki valóban nemes hangon, gömbölyű, telt hangadással, a középregiszterben is igazi drámai szoprán színnel énekel. Alakítása nem újdonság: 300 Toscával a háta mögött ismét újraélesztette a sokszor lassan csordogáló, megfelelő szereplők hiányában még unalmassá is válható darabot. Nem értek egyáltalán egyet azzal, hogy Turandot lenne az ő szerepe, nem Tosca. Ellenkezőleg: ehhez a hangszépséghez már 10-15 évvel ezelőtt is Liú illett volna, de az élet másképpen alakult. Most Tosca, Santuzza, Álarcosbál, Giconda, Maddalena és igen, igen, Desdemona, még mindig! Agache 45 év alatt látott kb 400 Tosca előadásom alatt a legnagyobb Scarpia! Versenytársa is csak kevés akad ezen a szinten. Hangban is, a figura súlyát, erejét illetően is. Hihetetlen hangminőség, minden részben a szöveghez illő árnyalat. Itt aztán nincs tompa, egybemosódó hangmassza, bármiféle különbségtétel nélkül: minden szótag él, egy a teljes regiszterben homogén hangon. És ezt a hangot ki tudták hagyni a Chenierből a koreai „tenor” miatt, kihagyták az Otellóból, a Trovatoréból, a Macbethből is. Volt pofájuk kihagyni mondanám, lévén, hogy most nem címlapos írásban szólok, csak a magánvéleményemet fogalmazom meg. Mendoza jobb volt, mint máskor, de ez azért volt, mert a szerep kisebb technikai próbatétel elé állítja. A hangképzési problémák amúgy változatlanok, hátul ül a hang, alacsonyak a magasságok, szögletes, legato nélküli az éneklés. Ami jó, és sokat javít az összképen és még a sikert is meghozta: a rokonszenves figura és színpadra termett alakítás. Hábetler zseniális Sekrestyés, Cserhalmi megfelelő Angelotti, de miért nem zengeti jobban a hangját az első hangtól, ha egyszer, mint pl Lodovicoban megmutatta, van neki? Haramza Spolettáját változatlanul kiváló kabinetalakításnak tartom. Nem énekesileg, hanem színészileg, de az biztos, hogy az ellenszenves talpnyaló, mások szenvedéseiben fürdőző perverz alakot ritka elhitető erővel mutatja meg. Tolnay Klári mondása jutott róla eszembe, aki azt mondta, hogy nagyon nehéz negatív figurát játszani, mert a színész ösztönösen szeretné, hogy a közönség ne azonosítsa a gonosszal, és a végén azért derüljön ki, hogy ő valójában mégiscsak kedves, jó ember. Haramzának ilyen gátlásai nincsenek: bátran mert undok és visszataszító lenni első perctől az utolsóig. És ettől olyan jó a szerepben. Kesselyák most nem tetszett. Egyrészt az Erkel zenekarából nem tudta kihozni azt a hangzásminőséget, amit az Opera zenekarából igen, viszont pár helyen ezt hangerővel akarta pótolni. A Te Deum rezei hangosak megint!!!!!!!!!!!!! Agache megbirkózik velük, de nem ott kellene a fortissimo, hanem a felvonást záró zenekari tuttiban. Még két előadás előttünk, mindenki javíthat, ronthat, képessége, napi diszpozíciója szerint. Ajánlanám mindenkinek, hogy jöjjön megnézni, mert valami mást lát, hall, mint a mai operajátszás úgy általában. A nagy hangok, az igazi énekesek művészetét, egy megkopott, de még mindig működő produkcióban. Aztán jön az új, modern Tosca, mint hírlik, Eszenyivel a rendezői székben. Félek… És Rost Andreával Tosca szerepében, akit -- ki tudja, miért ? -- nem láttam a nézőtéren. Pedig nem ártott volna némi előtanulmány neki, hogy tudja, hogy is kell ezt csinálni. Nem jött. Persze hiába jött volna. Ő és Tosca...nem két világ, hanem három. Mondanám, ha lenne a mondatnak értelme. Nincs, de azért mégis mindenki érteni fogja.
Nekem hallatlan élmény volt a tegnapi Tosca. Hosszan nem akarnék értekezni a részletekről, mert már annyiszor írtam a produkcióról is, a szereplőkről is, inkább csak azt, ami tényleg nagy örömöt okozott. Szeretném pl. rögzíteni, hogy Lukács Gyöngyi hangja még ma is páratlan értékű matéria az Operaházban. Tegnap megint megmutatta, milyen az, amikor valaki valóban nemes hangon, gömbölyű, telt hangadással, a középregiszterben is igazi drámai szoprán színnel énekel. Alakítása nem újdonság: 300 Toscával a háta mögött ismét újraélesztette a sokszor lassan csordogáló, megfelelő szereplők hiányában még unalmassá is válható darabot. Nem értek egyáltalán egyet azzal, hogy Turandot lenne az ő szerepe, nem Tosca. Ellenkezőleg: ehhez a hangszépséghez már 10-15 évvel ezelőtt is Liú illett volna, de az élet másképpen alakult. Most Tosca, Santuzza, Álarcosbál, Giconda, Maddalena és igen, igen, Desdemona, még mindig! Agache 45 év alatt látott kb 400 Tosca előadásom alatt a legnagyobb Scarpia! Versenytársa is csak kevés akad ezen a szinten. Hangban is, a figura súlyát, erejét illetően is. Hihetetlen hangminőség, minden részben a szöveghez illő árnyalat. Itt aztán nincs tompa, egybemosódó hangmassza, bármiféle különbségtétel nélkül: minden szótag él, egy a teljes regiszterben homogén hangon. És ezt a hangot ki tudták hagyni a Chenierből a koreai „tenor” miatt, kihagyták az Otellóból, a Trovatoréból, a Macbethből is. Volt pofájuk kihagyni mondanám, lévén, hogy most nem címlapos írásban szólok, csak a magánvéleményemet fogalmazom meg. Mendoza jobb volt, mint máskor, de ez azért volt, mert a szerep kisebb technikai próbatétel elé állítja. A hangképzési problémák amúgy változatlanok, hátul ül a hang, alacsonyak a magasságok, szögletes, legato nélküli az éneklés. Ami jó, és sokat javít az összképen és még a sikert is meghozta: a rokonszenves figura és színpadra termett alakítás. Hábetler zseniális Sekrestyés, Cserhalmi megfelelő Angelotti, de miért nem zengeti jobban a hangját az első hangtól, ha egyszer, mint pl Lodovicoban megmutatta, van neki? Haramza Spolettáját változatlanul kiváló kabinetalakításnak tartom. Nem énekesileg, hanem színészileg, de az biztos, hogy az ellenszenves talpnyaló, mások szenvedéseiben fürdőző perverz alakot ritka elhitető erővel mutatja meg. Tolnay Klári mondása jutott róla eszembe, aki azt mondta, hogy nagyon nehéz negatív figurát játszani, mert a színész ösztönösen szeretné, hogy a közönség ne azonosítsa a gonosszal, és a végén azért derüljön ki, hogy ő valójában mégiscsak kedves, jó ember. Haramzának ilyen gátlásai nincsenek: bátran mert undok és visszataszító lenni első perctől az utolsóig. És ettől olyan jó a szerepben. Kesselyák most nem tetszett. Egyrészt az Erkel zenekarából nem tudta kihozni azt a hangzásminőséget, amit az Opera zenekarából igen, viszont pár helyen ezt hangerővel akarta pótolni. A Te Deum rezei hangosak megint!!!!!!!!!!!!! Agache megbirkózik velük, de nem ott kellene a fortissimo, hanem a felvonást záró zenekari tuttiban. Még két előadás előttünk, mindenki javíthat, ronthat, képessége, napi diszpozíciója szerint. Ajánlanám mindenkinek, hogy jöjjön megnézni, mert valami mást lát, hall, mint a mai operajátszás úgy általában. A nagy hangok, az igazi énekesek művészetét, egy megkopott, de még mindig működő produkcióban. Aztán jön az új, modern Tosca, mint hírlik, Eszenyivel a rendezői székben. Félek… És Rost Andreával Tosca szerepében, akit -- ki tudja, miért ? -- nem láttam a nézőtéren. Pedig nem ártott volna némi előtanulmány neki, hogy tudja, hogy is kell ezt csinálni. Nem jött. Persze hiába jött volna. Ő és Tosca...nem két világ, hanem három. Mondanám, ha lenne a mondatnak értelme. Nincs, de azért mégis mindenki érteni fogja.
5870 Livingstone 2015-11-09 07:24:37
Óriási előadás volt a tegnap esti Tosca, végre a mű követelményeihez méltó hangokkal és hatalmas énekes egyéniségekkel. Tegnap különösen kitűnt, hogy megkerülhetetlen az a tény, bizony ám nem mindegy, hogy milyen hangokra osszák ezt az operát! Lukács Gyöngyi a címszerepben óriásit énekelt, drámai szoprán hangja minden regiszterben hatásosan és főlényesen uralta a szólamot. Megindítóan szép áriája nagy bravózást váltott ki a közönségből. Ezúttal Hector Mendoza énekelte a Cavaradossi szólamát, meggyőzően, de néha alacsonyra intonálva a magas hangokat. A rendòrfőnök Alexandru Agache volt, fantasztikus, leírhatatlanul csodás énekléssel, félelmetes figurával. Óriási művész, művészóriás!
Óriási előadás volt a tegnap esti Tosca, végre a mű követelményeihez méltó hangokkal és hatalmas énekes egyéniségekkel. Tegnap különösen kitűnt, hogy megkerülhetetlen az a tény, bizony ám nem mindegy, hogy milyen hangokra osszák ezt az operát! Lukács Gyöngyi a címszerepben óriásit énekelt, drámai szoprán hangja minden regiszterben hatásosan és főlényesen uralta a szólamot. Megindítóan szép áriája nagy bravózást váltott ki a közönségből. Ezúttal Hector Mendoza énekelte a Cavaradossi szólamát, meggyőzően, de néha alacsonyra intonálva a magas hangokat. A rendòrfőnök Alexandru Agache volt, fantasztikus, leírhatatlanul csodás énekléssel, félelmetes figurával. Óriási művész, művészóriás!
5869 Livingstone 2015-11-09 07:24:32
Óriási előadás volt a tegnap esti Tosca, végre a mű követelményeihez méltó hangokkal és hatalmas énekes egyéniségekkel. Tegnap különösen kitűnt, hogy megkerülhetetlen az a tény, bizony ám nem mindegy, hogy milyen hangokra osszák ezt az operát! Lukács Gyöngyi a címszerepben óriásit énekelt, drámai szoprán hangja minden regiszterben hatásosan és főlényesen uralta a szólamot. Megindítóan szép áriája nagy bravózást váltott ki a közönségből. Ezúttal Hector Mendoza énekelte a Cavaradossi szólamát, meggyőzően, de néha alacsonyra intonálva a magas hangokat. A rendòrfőnök Alexandru Agache volt, fantasztikus, leírhatatlanul csodás énekléssel, félelmetes figurával. Óriási művész, művészóriás!
Óriási előadás volt a tegnap esti Tosca, végre a mű követelményeihez méltó hangokkal és hatalmas énekes egyéniségekkel. Tegnap különösen kitűnt, hogy megkerülhetetlen az a tény, bizony ám nem mindegy, hogy milyen hangokra osszák ezt az operát! Lukács Gyöngyi a címszerepben óriásit énekelt, drámai szoprán hangja minden regiszterben hatásosan és főlényesen uralta a szólamot. Megindítóan szép áriája nagy bravózást váltott ki a közönségből. Ezúttal Hector Mendoza énekelte a Cavaradossi szólamát, meggyőzően, de néha alacsonyra intonálva a magas hangokat. A rendòrfőnök Alexandru Agache volt, fantasztikus, leírhatatlanul csodás énekléssel, félelmetes figurával. Óriási művész, művészóriás!
5868 IVA 2015-11-09 04:43:55 [Válasz erre: 5867 IVA 2015-11-09 04:26:46]
Nehogy már rajtam is kiüssön a ragály: Tosca Floria → Floria Tosca!
Nehogy már rajtam is kiüssön a ragály: Tosca Floria → Floria Tosca!
5867 IVA 2015-11-09 04:26:46 [Válasz erre: 5839 IVA 2015-10-26 04:32:16]
Tosca – 2015. november 8. Már a televízióban sem szerettem a kiadott műsortól eltérőt, és ma sem örültem neki, noha Lamberto Gardelli igazán érdemes a megemlékezésre, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem az Erkel Színház, vagy nem egy olasz operaelőadása a megfelelő hely és alkalom erre. Hiszen magam is sokat köszönhetek Gardellinek: jó néhányat láttam a keze áldása alatt született előadásokból, élvezhettem rádióközvetítésekben és lemezeken, illetve hatását egy-egy hosszú szériát megért betanításában, sőt Operaházunk minőségében, az általa is meghatározott korszakban. Szinetár Miklós fellépésének azonban nem örültem. Beszéde kissé hosszú volt, és külön lehangolt, hogy átvette (vagy hagyta magára ragadni) az Operaház újmódi névmagyarosítási gyakorlatát: „Failoni Sergiót” és „Tango Egistót” emlegetett. Erről csak azért számolok be, mert bár önérdekből is igyekeztem átadni magam a negyed órával később kezdett előadás élvezetének, ha a kiadottól eltért műsor hatással volt a befogadásomra, aligha kedvezővel. Nagy Viktor ismert és kopott rendezésének kereteiben tetszett ezen az estén Cserhalmi Ferenc Angelotti, Hábetler András a Sekrestyés és Haramza László Spoletta szerepében. A főszereplők közül Hector Lopez Mendoza (Mario) közepes, Lukács Gyöngyi (Tosca) és Alexandru Agache (Scarpia) ambivalens élményt nyújtott. Mendoza hangszíne kellemes, magasságai biztosak, de mintha eltérő helyen és színben szólnának. A képária után Kesselyák Gergely karmester leállt, hogy „helyet” adjon a nyílt színi tapsnak, de nekem a levélária megoldása és hangvétele tetszett jobban. A darab folyamán viszont a fiatal énekes hangját és színpadi személyiségét nem találtam elég jelentősnek. Lukács Gyöngyit öt és fél évvel ezelőtt láttam Tosca Floriaként az Operában. Ma is uralja a szólam minden hangját, kellő vivőerővel és pontos kitartásokkal. Magas hangjai azonban élesek olykor, középhangjai mind keményebbek, inkább Turandot, mint Tosca portréjához alkalmasak, és egyre szélesedik az a regisztersáv, amelynek hangjait mellezéssel oldja meg az énekesnő; hozzá kell tenni, példás átmenettel. Alexandru Agache alakítása különösen érdekes. Úgy gondolom, szolidabb hangadással erősebb és árnyaltabb hatást érhetne el Scarpia megformálásában. Az első felvonásban időnként az volt a bizarr érzetem, mintha mikroporttal énekelne, helyenként – finoman szólva – öntörvényűen formálva a dallamot. A továbbiakban pedig azon tűnődtem, hogy ha Agache prózában alakítaná ezt a rendőrfőnököt, folytonos kiabálással érzékeltetné fölényességét és erőszakosságát. Mert magára az éneklésre nem illik a kiabálás: nagy és dús hang az övé kétségtelenül, és erős személyiség – mindezekkel most a másoktól megszokottnál kevésbé rafinált, szimplább és modortalanabb rendőrfőnököt ábrázolt. Agachénak a második, Lukács Gyöngyinek a hamadik felvonás után szép virágcsokrot dobott a színpadra egy néző. Nyilván személyes rajongójuk, mégis úgy gondolom, a manapság ritka és szép gesztus szimbolikusan az egész közönséget képviseli, mert az ünnepeltek sikere megérdemelt volt. Hazatérve a Café Momus főoldalán -Ppp- Lamberto Gardelli születésének 100. évfordulójára írt, élvezetes megemlékezését találtam, amellyel színházi estém kellemesebben zárult, mint indult.
Tosca – 2015. november 8. Már a televízióban sem szerettem a kiadott műsortól eltérőt, és ma sem örültem neki, noha Lamberto Gardelli igazán érdemes a megemlékezésre, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem az Erkel Színház, vagy nem egy olasz operaelőadása a megfelelő hely és alkalom erre. Hiszen magam is sokat köszönhetek Gardellinek: jó néhányat láttam a keze áldása alatt született előadásokból, élvezhettem rádióközvetítésekben és lemezeken, illetve hatását egy-egy hosszú szériát megért betanításában, sőt Operaházunk minőségében, az általa is meghatározott korszakban. Szinetár Miklós fellépésének azonban nem örültem. Beszéde kissé hosszú volt, és külön lehangolt, hogy átvette (vagy hagyta magára ragadni) az Operaház újmódi névmagyarosítási gyakorlatát: „Failoni Sergiót” és „Tango Egistót” emlegetett. Erről csak azért számolok be, mert bár önérdekből is igyekeztem átadni magam a negyed órával később kezdett előadás élvezetének, ha a kiadottól eltért műsor hatással volt a befogadásomra, aligha kedvezővel. Nagy Viktor ismert és kopott rendezésének kereteiben tetszett ezen az estén Cserhalmi Ferenc Angelotti, Hábetler András a Sekrestyés és Haramza László Spoletta szerepében. A főszereplők közül Hector Lopez Mendoza (Mario) közepes, Lukács Gyöngyi (Tosca) és Alexandru Agache (Scarpia) ambivalens élményt nyújtott. Mendoza hangszíne kellemes, magasságai biztosak, de mintha eltérő helyen és színben szólnának. A képária után Kesselyák Gergely karmester leállt, hogy „helyet” adjon a nyílt színi tapsnak, de nekem a levélária megoldása és hangvétele tetszett jobban. A darab folyamán viszont a fiatal énekes hangját és színpadi személyiségét nem találtam elég jelentősnek. Lukács Gyöngyit öt és fél évvel ezelőtt láttam Tosca Floriaként az Operában. Ma is uralja a szólam minden hangját, kellő vivőerővel és pontos kitartásokkal. Magas hangjai azonban élesek olykor, középhangjai mind keményebbek, inkább Turandot, mint Tosca portréjához alkalmasak, és egyre szélesedik az a regisztersáv, amelynek hangjait mellezéssel oldja meg az énekesnő; hozzá kell tenni, példás átmenettel. Alexandru Agache alakítása különösen érdekes. Úgy gondolom, szolidabb hangadással erősebb és árnyaltabb hatást érhetne el Scarpia megformálásában. Az első felvonásban időnként az volt a bizarr érzetem, mintha mikroporttal énekelne, helyenként – finoman szólva – öntörvényűen formálva a dallamot. A továbbiakban pedig azon tűnődtem, hogy ha Agache prózában alakítaná ezt a rendőrfőnököt, folytonos kiabálással érzékeltetné fölényességét és erőszakosságát. Mert magára az éneklésre nem illik a kiabálás: nagy és dús hang az övé kétségtelenül, és erős személyiség – mindezekkel most a másoktól megszokottnál kevésbé rafinált, szimplább és modortalanabb rendőrfőnököt ábrázolt. Agachénak a második, Lukács Gyöngyinek a hamadik felvonás után szép virágcsokrot dobott a színpadra egy néző. Nyilván személyes rajongójuk, mégis úgy gondolom, a manapság ritka és szép gesztus szimbolikusan az egész közönséget képviseli, mert az ünnepeltek sikere megérdemelt volt. Hazatérve a Café Momus főoldalán -Ppp- Lamberto Gardelli születésének 100. évfordulójára írt, élvezetes megemlékezését találtam, amellyel színházi estém kellemesebben zárult, mint indult.
5866 Búbánat 2015-11-06 10:28:18 [Válasz erre: 5865 Edmond Dantes 2015-11-06 10:06:32]
A Párizs számára komponált két Verdi-opera is ötfelvonásos: A szicíliai vecsernye (1855); Don Carlos (1867)
A Párizs számára komponált két Verdi-opera is ötfelvonásos: A szicíliai vecsernye (1855); Don Carlos (1867)
5865 Edmond Dantes 2015-11-06 10:06:32 [Válasz erre: 5859 IVA 2015-11-02 19:11:19]
kieg előzőhöz: Minő véletlen :-) éppen a nickem névadójául szolgáló regény operában játszódó fejezeteiből derül ki, hogy pl az 1. felv-ban szinte nem is illett megérkezni, főleg a páholyok előkelő közönségének nem. Na, szünetek elhagyásánál ez már nem működne. Szünetekben meg volt ám nagy jövés-menés, szemügyre-vételezés...meg felvonások alatt (!) is. Nem csoda, hogy pl Meyerbeer fő művei (köztük pl a regényben fejezetcímet is adó Ördög Róbert), Halévy La juive-je, de még a Faust is ötfelvonásos. Azért 4 szünet ma már kicsit sok lenne...még Párizsban is.
kieg előzőhöz: Minő véletlen :-) éppen a nickem névadójául szolgáló regény operában játszódó fejezeteiből derül ki, hogy pl az 1. felv-ban szinte nem is illett megérkezni, főleg a páholyok előkelő közönségének nem. Na, szünetek elhagyásánál ez már nem működne. Szünetekben meg volt ám nagy jövés-menés, szemügyre-vételezés...meg felvonások alatt (!) is. Nem csoda, hogy pl Meyerbeer fő művei (köztük pl a regényben fejezetcímet is adó Ördög Róbert), Halévy La juive-je, de még a Faust is ötfelvonásos. Azért 4 szünet ma már kicsit sok lenne...még Párizsban is.
5864 Edmond Dantes 2015-11-06 09:56:06 [Válasz erre: 5859 IVA 2015-11-02 19:11:19]
Igen, ez mind igaz, noha szvsz a szünete(ke)t elsősorban nem a cselekmény(ek) időbeni alakulásának érzékeltetésére "találták ki", hanem társadalmi, toalett-mutogatási és toalett-használati ("biológiai") okból-céllal. Azoknak, akik most ismerkednek ezekkel a darabokkal, szükséges némi előtanulmány emiatt is, meg amúgy is. Mint lejjebb már írtam: Gyorsuló idő, ritkuló BKV. Csökkenő büfébevételek.
Igen, ez mind igaz, noha szvsz a szünete(ke)t elsősorban nem a cselekmény(ek) időbeni alakulásának érzékeltetésére "találták ki", hanem társadalmi, toalett-mutogatási és toalett-használati ("biológiai") okból-céllal. Azoknak, akik most ismerkednek ezekkel a darabokkal, szükséges némi előtanulmány emiatt is, meg amúgy is. Mint lejjebb már írtam: Gyorsuló idő, ritkuló BKV. Csökkenő büfébevételek.
5863 IVA 2015-11-06 02:56:33 [Válasz erre: 5860 tambura 2015-11-05 23:52:09]
Nem kutya volt az. [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Sivatagi_r%C3%B3ka;Sivatagi róka[/url] „Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él.” Ilyen a helyszínhű, hiteles előadás.
Nem kutya volt az. [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Sivatagi_r%C3%B3ka;Sivatagi róka[/url] „Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él.” Ilyen a helyszínhű, hiteles előadás.
5862 Héterő 2015-11-06 01:05:15 [Válasz erre: 5859 IVA 2015-11-02 19:11:19]
Rémes a szüntelen szünettelenség, valóban: a rendezők némelyike vagy nem ismeri az eredeti történetet, vagy nagy ívben tesz a szerző elképzelésére. Nagyon jó példákat hoztál fel! A társadalmi kapcsolatok ápolása, a barátok-ellenségek számbavétele a szünetben; a ruha- és ékszermustra, az addig látottak-hallottak elemzése hozzátartozik a Gesamtkunstwerk fogalmához. Volt valaki, aki értett a dolgokhoz és egyórás szüneteket képzelt a felvonások közé. Természetesen vannak hosszabbacska egyfelvonásosok is, de azokat úgy írták meg! És nem telnek hónapok-évek – néhány perc alatt.
Rémes a szüntelen szünettelenség, valóban: a rendezők némelyike vagy nem ismeri az eredeti történetet, vagy nagy ívben tesz a szerző elképzelésére. Nagyon jó példákat hoztál fel! A társadalmi kapcsolatok ápolása, a barátok-ellenségek számbavétele a szünetben; a ruha- és ékszermustra, az addig látottak-hallottak elemzése hozzátartozik a Gesamtkunstwerk fogalmához. Volt valaki, aki értett a dolgokhoz és egyórás szüneteket képzelt a felvonások közé. Természetesen vannak hosszabbacska egyfelvonásosok is, de azokat úgy írták meg! És nem telnek hónapok-évek – néhány perc alatt.
