Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


5668 parampampoli 2015-07-23 13:13:53 [Válasz erre: 5666 Búbánat 2015-07-22 14:45:45]
Jégre viszik a közönséget. Katarina Wittet ígérik korcsolyázni, de csak egy emelvényen tologatják. A jegyár meg marad ugyanaz.

5667 Búbánat 2015-07-22 14:46:28 [Válasz erre: 5662 Búbánat 2015-07-22 13:39:27]
[url] http://operafesztival.hu/fesztivalnaplo/8.%20nap/a-trubadur--premier-a-miskolci-jegcsarnokban; Egy másik Trubadúr-kritika - Miskolc [/url] /Csák Balázs - www.operaportal.hu/

5666 Búbánat 2015-07-22 14:45:45 [Válasz erre: 5664 Momo 2015-07-22 14:25:34]
Érdekes itt is a "jég"... A Szegedi Szabadtérin Az álarcosbál báli jelenetében jégpálya volt a színhely...

5665 Búbánat 2015-07-22 14:43:18
[url] http://operafesztival.hu/galeria/bartok-plusz-2015/125; A trubadúr - Miskolc - Képgaléria [/url]

5664 Momo 2015-07-22 14:25:34
Azt azért érdekesnek tartom, hogy a szerző szerint a Jégcsarnoknak "jó az akusztikája". Ott kb. semmilyen értékelhető akusztika nincs.

5663 Momo 2015-07-22 14:00:58
"Aztán megérkezik Azucena, a szőke cigányasszony estélyi ruhában…” hihihi... :-)

5662 Búbánat 2015-07-22 13:39:27
Ezt kapjuk 2016 március idusától az Erkel Színházban – köszönöm, de nem kérek belőle: [url] http://operavilag.net/kiemelt/orokifju-trubadur/; Örökifjú Trubadúr [/url] Operavilag.net, 2015. július 21. Verdi operáját játszották Galgóczy Judit rendezésében a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál „Ezrek Operája” sorozatában. A június 19-i előadásról VONA ILDIKÓ beszámolóját olvashatják. „Az első rész történései az őrültekházában zajlottak, melynek a kényszerzubbonyos Leonóra is lakója. Itt hangzott el Ferrando elbeszélése, aki tolókocsis öreg katonaként jelent meg. Galgóczy már a miskolci színház főrendezőjeként is szerette azt a módszert, hogy kiemelt egy szereplőt a darabból, és különleges tulajdonságokkal ruházta fel: ő az, aki mindent lát, mindent ért, és meg tudná akadályozni a tragédiát, de nem teszi meg. Most Ferrando ez a személy. Szinte végig a színpadon tartózkodik, folyamatosan figyelve az eseményeket. Luna és Manrico párbajához a kardot a tolószékéből húzzák elő, az opera végén pedig ő lövi le a címszereplőt a gróf parancsára. Közben több jelenetben feltűnnek a színen lefátyolozott, fehér ruhás szellemalakok, akik kezükben tartják a Sors könyvét. Ferrando képes lenne befolyásolni a jövőt, ám hallgatásával megpecsételi a fiatalok végzetét.” „Nem próbálom meg leírni a látottakat, mert lehetetlen. Az ismert sztori most is lezajlik, csak rengeteg apróság történik még mellette. Szinte állandó a mozgás a színpadon, sokat sürög-forog a statisztéria, ami még inkább megnehezíti a cselekmény rövid vázolását. Míg elől dúl a dráma Manrico, Leonora, Luna között, addig a háttérben őrültek dühöngnek, akiket ápolók próbálnak meg lefogni. Majd védőöltözetet viselő férfiak jönnek, és fertőtlenítik az ágyakat meg a szobákat a diliházban. Aztán megérkezik Azucena, a szőke cigányasszony estélyi ruhában…”

5661 Búbánat 2015-07-17 19:13:11 [Válasz erre: 5659 IVA 2015-07-15 02:22:44]
Bár már túl vagyunk Goldmark Károly operájának margitszigeti szabadtéri bemutatóján, azért még érdemes elolvasni az alábbi interjút a rendezővel, hiszen az őszi Erkel színházi előadások még előttünk állnak… [url] http://ujember.hu/saba-kiralynojenek-bevonulasa/; Sába királynőjének bevonulása [/url] Szerző: Pallós Tamás Új Ember Hetilap – 2015. június 7. (A beszélgetés Káel Csaba rendezővel még a margitszigeti operabemutató előtt készült.) „Mit gondol, a margitszigeti bemutató után ősztől az Erkel Színházba költöző romantikus nagyopera újra „otthonra”, állandó játszóhelyre talál nálunk? – Rendezésileg tudatosan kerültem az „időhöz kötött” aktuálpolitikai áthallásokat. A közel-keleti helyzetre gondolva nyilván mindenféle párhuzamot találhattunk volna, de nem ilyen értelemben akartunk „aktuális színházat” csinálni. Azt igyekszünk megjeleníteni, kibontani, ami Goldmark zenéjében van. Engem alapvetően mindig a zeneszerzői szándék érdekel. Az Operaház vezetése hosszú távra tervezett, szeretné repertoáron tartani a Sába királynőjét; lemezfelvétel készül, és nemzetközi tárgyalások is folynak a produkció utaztatásáról. További sorsa azon múlik majd, hogyan fogadja a közönség…”

5660 telramund 2015-07-15 08:53:36 [Válasz erre: 5658 IVA 2015-07-11 04:42:37]
Szerintem Tosca mazohista nő lesz,Marica grófnőt Szegeden úgy is szadistának rendezte ( akkor még szelídebb világ volt ,szelidebb megoldásokkal,de ma már nincsenek kötelékek)Szadistának meg ott van Scarpia.Az úgy is adva van eredetileg.Bár szerintem csak az akkori idők rendőrfőki szerepét gondolta Puccini,akinek úgy mellesleg nem Spoletta tetszik,hanem Tosca a Díva.Na ez volt régen.

5659 IVA 2015-07-15 02:22:44
[url]http://operavilag.net/kiemelt/a-kiralyno-meztelen/;A királynő meztelen[/url] Sába királynője – Goldmark Károly operájának bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, 2015. július 5. – Kritika az Opera-Világból.

5658 IVA 2015-07-11 04:42:37 [Válasz erre: 5656 parampampoli 2015-07-10 23:03:25]
Egy időszakban nem kevés ez a négy egy kis országban. De a legnagyobb operarendező is még csak most készülődik: Eszenyi Enikő. Vajon mivé képezi ki addig a mi kedves dívánkat? Takarítónőnek, főnővérnek vagy politikai kémnek? Mi lesz: művésznő... fiatal lány... vagy kurtizán? Hogyan lép be a templomba: baseballsapkában, görkorival, kerekesszékben? Nehéz kitalálni, mivel lehet „közelebb hozni a fiatalokhoz”?

5657 IVA 2015-07-11 04:35:15 [Válasz erre: 5655 perempe 2015-07-10 18:10:32]
A válaszhoz, amely leginkább szubjektív lehet, mindenkit látni kellene a szerepben, legalább egyszer. Lukács Gyöngyi énekesi teljesítményéről a legjobb emlékem van 2011-ből. Boross Csilla éneklése vegyesen hatott rám 2014-ben. Rálik Szilviát és Sümegi Esztert sajnos nem láttam a szerepben. Ha „biztos” szereposztást tűznek ki, nem zárom ki, hogy akármilyen maradék helyről megnézek még egy Toscát.

5656 parampampoli 2015-07-10 23:03:25 [Válasz erre: 5655 perempe 2015-07-10 18:10:32]
Hát sokan már összesen nincsenek: Lukács, Boross, Sümegi, Rálik. Mindenki választhat ízlése szerint. De a legnagyobb Tosca még csak most készülődik: Rost Andrea. -:)

5655 perempe 2015-07-10 18:10:32 [Válasz erre: 5653 IVA 2015-07-10 05:07:33]
ki a legjobb magyar Tosca?

5654 perempe 2015-07-10 11:24:06 [Válasz erre: 5653 IVA 2015-07-10 05:07:33]
(én is, de Agache miatt.)

5653 IVA 2015-07-10 05:07:33 [Válasz erre: 5652 perempe 2015-07-09 21:58:01]
Az „évadszereposztás” szerint Lukács Gyöngyi / Boross Csilla / Rálik Szilvia. Adott napokra kattintva Lukács Gyöngyi vagy N. N. lép fel. (Csak Lukácsra vettem jegyet.)

5652 perempe 2015-07-09 21:58:01
ki lesz a másik Tosca? (mármint Lukács Gyöngyin kívül.) a weblapon N.N. szerepel még.

5651 IVA 2015-07-09 03:35:17 [Válasz erre: 5650 Búbánat 2015-07-08 18:41:12]
Köszönet a bemásolásért! Kíváncsian várom az Erkel színházi előadást. Remélem, addig sem rendeznek bele diszkót, sem kerekesszéket, sem műjégpályát.

5650 Búbánat 2015-07-08 18:41:12
Ősztől az Erkel Színház játssza az operát, ezért már most, ide is bemásolom az alábbi írást: „Sába királynője végre visszatért” Operakritika – Magyar Nemzet, Kiss Eszter Veronika, 2015. július 7. „Régi tartozását törlesztette a magyar operaélet a hét végén, amikor több mint fél évszázad után bemutatták Goldmark Károly népszerű operáját, a Sába királynőjét. A magyar zenetörténet nem bővelkedik nemzetközileg játszott operákban, ez a Goldmark-mű viszont jelenleg is több európai színházban fut. Olyannyira, hogy a budapesti előadás Asszádja is egyenesen ebből a darabból érkezett, idén debütált a szerepben Freiburgban. Biztosan oka ennek a német nyelv - hiszen magyar nyelvre készült operát általában csak fordításban lehet külföldön sikerre vinni, ugyanakkor a nagyoperai szerkezet, a Wagnerre. Richard Straussra, Verdire emlékeztető fordulatok, az Aidát idéző grandiózusság és témaválasztás garantálja a közönségsikert. A publikum egyébként is kezdettől többre értékelte ezt a művet, mint a kritika, amely csak később, a darab elsöprő sikere után kezdte elismerni a szerzőt. A cselekmény röviden arról szól, hogy Sába királynőjének Salamonnál tett látogatása idején a zsidó főpap lánya, Szulamit esküvőre készül jegyesével, Asszáddal, aki viszont közvetlenül a menyegző előtt beleszeret a szépségéről messze földön híres királynőbe. Mivel a királynő igyekszik titokban tartani a viszonyukat, Asszád szinte megőrül, és a templomban az esküvő alatt istennőnek nevezi szerelmét. Ezt a zsidóknál istenkáromlás, akkor a vétség, hogy Asszádot halálra ítélik, és bár Salamon megkegyelmez neki, száműzetése idején meghal a sivatagban, természetesen elhagyott menyasszonya karjában, akitől utolsó szavaival bocsánatot kér. A bibliai esemény talján készült szerelmi történet legszebb részei kétségkívül az imák, amelyek ezúttal is kiemelkedtek az előadásból, köszönhetően Sümegi Eszternek. Szulamitja egészen különleges magasságokba emeli az előadást. A fiatal thai tenor, Nutthaporn Thammathi, akinek egész külseje szöges ellentétben áll minden elképzelésünkkel, amit egy hőstenorról gondolnánk, hangjával olyannyira megidézi az ideális főhőst, hogy el is felejtjük, mennyire nem illik a színpadképbe az alkata. Csodálatos, amit ők ketten a színpadon művelnek, és ehhez csatlakozik még Kelemen Zoltán Salamon királya, aki szintén végig jelen van az elsőtől az utolsó hangig. Mindez már kevésbé igaz a címszereplő Gál Erikára, aki karakterben sem hozza Sába királynőjét, és meg sem közelíti azt az eszményt, amit ez a szerep tálcán kínálna. Fried Péter főpapja kissé elkopott hang, már nem a régi, miközben üdítő színfolt Töreky Katalin Asztarótjának keleties éneke. Az énekkar és a zenekar kifejezetten szépen szól, Héja Domonkos jó érzékkel állítja be a tempókat és a dinamikai árnyalást. Ezúttal a szabadtér hátrányait sem éreztük: nem volt visszhang, elcsúszás és hangerőprobléma, ez mindenképp nagy előrelépés. Káel Csaba nem rendezte túl a darabot, jelzésszerű képei egyszerre monumentálisak és intimek. Nem akar többet és mást mondani, mint ami a darabban van, hagyja érvényesülni a zenét és az énekest; ezt az alázatos megközelítési módját a manapság divatos rendezési irányvonal után kifejezetten értékeli az ember. A táncbetétek (koreográfia: Venekei Marianna) érdekesek, a táncosnők által megformált állatok élethűek és tökéletesen illeszkednek a látványba, a díszlet (tervező: Szendrényi Éva) egyszerű, mégis sokszínű és grandiózus, a jelmezek (tervező: Németh Anikó) gyönyörűek, egyszerre korhűek és korszerűek, leszámítva Asszád minden bizonnyal kényelmetlen és a mozgást korlátozó holdjáró cipőjét. A rendezés ősszel bekerül az Erkel Színházba, és ezzel újra a magyar operajátszás repertoárdarabjává válhat a Sába királynője. /Budapesti Nyári Fesztivál, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2015. július 5./”

5649 perempe 2015-07-06 23:59:36 [Válasz erre: 5648 IVA 2015-07-06 01:56:02]
az opera premierek általam említett jegyet 8700-ba kerülnek!

5648 IVA 2015-07-06 01:56:02 [Válasz erre: 5644 perempe 2015-07-05 11:58:05]
Sőt, vannak előadások, amelyek 7800-ba. És mint korábban tisztáztuk: akadnak köztük gyakorlatilag nem látó helyek is. Aki még nem szerzett rossz tapasztalatokat (vagy nem olvas bennünket következetesen), balettra is kiadhat kemény ezreket nem látó helyre! Viszont lesznek olyan előadások, amelyekre a közepesnek mondható III. emeleti helyek az eddigi 1700, most már 2000 forintos helyek csak 1500-ba kerülnek.

5647 IVA 2015-07-06 01:52:41 [Válasz erre: 5643 tejeskave 2015-07-05 09:11:46]
A gondolkodók, elemzők úgy tartják, hogy az internet a demokrácia, az egyenlő esélyek eszméjének megtestesülése. Színházi és koncertjegy szerzésének szeletére szűkítve a dolgot, az internetes jegyértékesítésben a demokratizmus úgy nyilvánul meg, hogy nem kell többé szabadságot vagy csúsztatást kérnem, hogy az elővétel indulásakor sorba állhassak a kasszánál, nem kell ezért vidékről beutaznom a városba, sem interurbán telefonálni a jegypénztárba, ahol a pénztáros azt sem tuja, hol álla feje – hanem bárkinek, Csajágaröcsögén vagy San Franciscóban, egyforma esélye van arra, hogy a számítógép előtt kiválassza a kívánt helyeket és előre kifizesse az előadások vételárát. Természetesen tudjuk, hogy a bérletesek, akik kedvezményes árat, de még előbb fizettek, előnyt élvezhettek, és bolond lenne egy bérletvásárló az egész szezonra rossz helyet váltani. Azt is tudjuk, hogy a demokrácia nem érvényesülhet tökéletesen, mert nincs mindenkinek lehetősége délelőtt 10:00-kor a számítógéphez telepedni, és ha rászántam is magam arra, hogy megvegyem a következő szezonban látni kívántak jelentős részét, akkor sem tudom lebonyolítani a vásárlást pár perc alatt. Az előző két évadban szerzett kellemesebb tapasztalatommal szemben idei tapasztalatom szerint a Magyar Állami Operaház megelégelte a demokratizmus érvényesítésében való részvételt. Nem hiszem el, hogy a legjobb (nem feltétlenül a legdrágább, hanem az árkategórián belül legjobb) helyek mind elkeltek bérletben, illetve az értékesítés első órájában! Sokkal inkább, hogy azokat a Magyar Állami Operaház nem bocsátotta internetes értékesítésre. Lehet, hogy idén rossz lóra tettem, amikor nem a szervezési osztályhoz mentem sorba állni. Mindenesetre megtanultam: van nagyobb esély annál , mint interneten fizetni 2015. július elsejének délelőttjén 2016. júniusi előadásokért. Vagyis vannak az egyenlő esélyeknél egyenlőbbek.

5646 IVA 2015-07-06 01:44:31 [Válasz erre: 5642 tejeskave 2015-07-05 09:10:43]
A diótörő Operaházban hagyása mellett szólok, tapasztalatból. Az Operaház 1980-tól 1984-ig végzett rekonstrukciója idején az Erkel Színházban adták a darabot. Akkor már rossz állapotban volt a díszlet, kikopott az előadásból néhány kép, nyilván ezért áldozták fel könnyű szívvel, hogy „átszabják” az Erkel színpadára. Mutatós volt ott is, a táncosok is ugyanolyan jók voltak, de persze a díszletkompozíciók veszítettek eredeti hatásukból. Ezért gondolom, hogy A diótörőnek méltóbb helye van az Operában. A nem 19 órás kezdésű eladások olcsóbbak. A hattyúk tava idén bemutatott verziójának díszlete – még ha nem szerettünk is bele – szintén nem az Erkelbe való. Nem tudom, milyen lesz az új Csipkerózsika, de szerintem sem arányos elosztásra vall, hogy mindhárom Csajkovszkij-balett az Operában fog menni. (És nem számoltam ezekhez negyedikként az Anyegint, amely ugyancsak ott megy.)

5645 Heiner Lajos 2015-07-05 12:00:52 [Válasz erre: 5644 perempe 2015-07-05 11:58:05]
Magyarország jobban teljesít!

5644 perempe 2015-07-05 11:58:05 [Válasz erre: 5642 tejeskave 2015-07-05 09:10:43]
és a 2. emelet olcsó, 500Ft-os jegyei is 5600Ft-ba kerülnek a következő szezonban.

5643 tejeskave 2015-07-05 09:11:46 [Válasz erre: 5642 tejeskave 2015-07-05 09:10:43]
Persze sokan vettek bérletet, de már a bérlet szünetes előadások jegyei is nagyrészt elkeltek. A szervezési osztályon azt mondták, hogy szerintünk augusztus végére már nem lesznek szabadjegyek a Csajkovszkij balettokra!

5642 tejeskave 2015-07-05 09:10:43 [Válasz erre: 5640 IVA 2015-07-02 00:14:26]
És a Csajkovszkij balettokra már most alig van jegy a harmadik emeletre, amely ugye az egyszerű, átlag magyarnak is megfizethető áron kínálja a jegyeket. Gondolom a Csipkerózsikára is szétkapkodják hamar a jegyeket. Hát én meg megszoktam, hogy nem értem a vezetőség döntéseit :-). A Dióörőkre az Erkelben is meg lenne a teltház szerintem. De még a Hattyúk tavára és a Csipkerózsikára is.

5641 IVA 2015-07-02 00:17:38 [Válasz erre: 5638 perempe 2015-06-30 22:25:06]
Sümegi Eszter alighanem a nyári szünetnél hosszabb időre búcsúzott Aidától: jövő márciusban nem ő és nem is Boross Csilla énekli a címszerepet, hanem Szabóki Tünde és Bakonyi Anikó. Üzemel az Erkel, s máris mennyi Aidánk van! Csak egy valódi Aida-előadás hiányzik belőle. A napokban egy élelmiszer-áruház pénztárában álltam sorba, előttem hosszú, fekete ruhás nő rakodott, aki valószínűleg nem volt még szabadságon idén: hihetetlenül fehéren virított a karja és a háta a fekete ruhából. „Nini, egy Aida!” – jegyeztem meg magamban. Amikor még nem művészrendezők vágtak rendet a világban, szép, színes bőrű lányok láttán gondoltam ilyesmit.

5640 IVA 2015-07-02 00:14:26 [Válasz erre: 5635 tejeskave 2015-06-01 10:11:18]
A következő évadban a Rómeó és Júliát és A makrancos Katát fogják adni Seregitől. A Sylviát nem, ki tudja, mikor veszik elő megint. Számomra a pazarlás döbbenetes ebben: több éves kihagyás után elővesznek egy darabot, hosszú évek után visszakerül eredeti játszóhelyére, több szereposztásban, számos új szereplővel megy. Sok művész kiadós munkája fekszik a pár napos szériában, és mire az Erkel új közönségének körében is híre menne, milyen jó, milyen „modern” is ez a darab, se híre, se hamva. (Ugyanígy jegelték az Operában A rosszul őrzött lányt és a Giselle-t, a Don Quijotét, A bajadért.) A szeptemberben induló évadban valamennyi cselekményes, egész estés balett az Operában megy, az Erkelbe tették a kevésbé vonzó egyfelvonásosokat. Legalább három balett-est lesz, amelyekben egy-egy újdonsággal adják el a régieket. Nem érdekelnek eléggé, egyikre sem váltottam jegyet.

5639 Cilike 2015-07-01 07:57:12
Nem nevezném blokknak -az lett volna blokk, ha lemegy néhány ária egymástól függetlenül. A nagykép ment le a balett utántól.

5638 perempe 2015-06-30 22:25:06 [Válasz erre: 5637 Búbánat 2015-06-30 09:22:05]
jó volt a hosszabb Aida blokk a végén. (egy éve is voltam, de akkor nem volt hasonló csemege a végén.) az énekesek odatették magukat, érezni lehetett, hogy ez az utolsó fellépésük a szezonban.

5637 Búbánat 2015-06-30 09:22:05 [Válasz erre: 5636 Búbánat 2015-06-25 17:06:39]
[url] http://operavilag.net/kategoria-nelkuli/evad-vegi-dijak/; Évad végi díjak [/url] Opertavilág.net, 2015. június 29. Az évadzáró Csillagóra gálán díjazták az Operaház ének-, tánc- és hangszeres művészeit Június 29-én este, az Erkel Színházban rendezett Csillagóra gála zárta a Magyar Állami Operaház 2014/15-ös évadát. Ebből az alkalomból Ókovács Szilveszeter főigazgató díjakat adott át az intézmény művészeinek. Elsőként az újonnan alapított Magyar Állami Operaház Kamaraművésze címet kapta meg Balog Endre csellóművész. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjak átadásakor a főigazgató elmondta, ezt az elismerést, szemben az állami kitüntetésekkel, nem a pályájuk végén, hanem annak delelőjén járó művészek kapják. Így elsőként az idén bemutatott A bűvös vadász című operában főszerepet éneklő, és a gálán Max áriáját előadó Kovácsházi István kapta meg a díjat. A gála első felének végén Komlósi Ildikó énekelte Santuzza áriáját, amely után a főigazgató neki is átadta a Kamaraénekes díjat jelképező hattyúszobrot. A harmadik díjazott esetében Ókovács Szilveszter kiemelte, az elismerést nem csak egy alkalommal lehet átadni. Így a 2012-es év után Sümegi Eszter ismét a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese lett, aki ezúttal a héten bemutatandó Sába királynője című operából Szulamit áriáját adta elő. A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja kitüntetést Felméry Lili balettművész kapta. A gálán az évad premierjéből adtak elő részleteket a Magyar Állami Operaház művészei, köztük a korábbi díjazottak.

5636 Búbánat 2015-06-25 17:06:39
Csillagóra - gálaest Erkel Színház, 2015. június 29. , 19 óra Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara, a Magyar Nemzeti Balett művészei, valamint a Honvéd Férfikar Vezényel: Halász Péter Házigazda: Ókovács Szilveszter Rendező: Aczél András Fellépnek: Vörös Szilvia, Kovácsházi István, Kozmér Alexandra, Oláh Zoltán, Létay Kiss Gabriella,Fekete Attila, Komlósi Ildikó, Felméry Lili, Timofejev Dmitrij, Szvétek László, Gál Erika, Bretz Gábor, Sümegi Eszter, Pap Adrienn, Bakó Máté, Cserhalmi Ferenc és Rácz István. Közreműködik aMagyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara. A gálaest teljes programja az [url] http://www.opera.hu/musor/megtekint/csillagora-2014/eloadas-201506291900/; Opera honlapjára [/url] kattintva elérhető.

5635 tejeskave 2015-06-01 10:11:18
Tegnap voltunk Sylvián - igényesen szórakoztató, könnyed előadás. Remélem a nagy mindent lecserélgetünknek nem esnek áldozatul Seregi koreográfiái is hamarosan. Inkább minél többet és gyakrabban kellene műsorra tűzni azokat! Olyan jó lenne újból látni a Spartacust is. Tegnap a közönség is nagyon megvolt elégedve: az előadás közben, végén is lelkesen tapsolt. Seregiék Sylviája még mindig hódít :-). Mellesleg két, a húszas éveik elején járó családtagom is látta az egyik előadást. Kérdeztem tőlük hogy tetszett nekik? A válasz: nagyon szépek voltak a díszletek és a jelmezek és a táncok is jók voltak :-). Csak mert mostanában trendi azt mondani, hogy a klasszikus előadások nem vonzzák a fiatalokat.

5634 IVA 2015-05-30 04:50:22
Sylvia – 2015. május 28. Hol is kezdjem? Hát az Erkel Színháznál. Nem tudok nem meghatódni attól, hogy 43 évvel a bemutató után ismét élvezhető a Sylvia, a Seregi Sylviája, változatlan látványvilággal. Az ember nézi ezt az ötletes és ihletett díszletet, amelyet talán nem is gyártottak újra közel fél évszázad folyamán, közben ugyan megjárta az Operaház színpadát, és már-már úgy volt, hogy soha többé nem kerül vissza az Erkelbe, mert soha többé nem lesz Erkel Színház. Bizony, csak hajszálon* múlt, hogy soha többé ne legyen meg nekünk ez az élmény, hogy ismét itt láthatjuk ezt a kétórás, felhőtlen szórakozást adó alkotást. (*Feltéve, hogy hajszálnak nevezzük a gazdasági válságot és egy kormányváltást.) Az ember nézi ezt az ötletes és ihletett díszletet, és arra gondol, lám, milyen egyszerű. Mindenekelőtt nem kell lebontani egy színházat. Aztán már megbocsátható, hogy az egész kissé vásári lett, az épületben hivalkodó és tolakodó óriásfotók a balettről, mintha el akarnák velük nyomni a színpadon várható élményt, ahogy olykor az Andrássy úti palota előtt is roppant méretű fenyőfa nyomja el A diótörő színpadán már nem is olyan nagynak látszó karácsonyfát. Megbocsátható, hogy 19:03 órakor sötétítik el a még lármás nézőteret, és legfeljebb az angol nyelvű felhívást lehet hallani a mobiltelefonok kikapcsolására, a helyi nyelvűt még nem. Annyira nehéz odafigyelni ilyen csekélységekre?) Az előadásról hosszabban is elmélkedtem: a balett-topicban.

5633 perempe 2015-05-11 10:23:09 [Válasz erre: 5628 Robesz 2015-05-08 06:23:43]
*5, működik!

5632 perempe 2015-05-11 10:15:12 [Válasz erre: 5622 parampampoli 2015-05-06 12:36:14]
én egy éve láttam Kolonits Klárával és Szvétekkel, akkor is nagyon jó volt, sajnálom, hogy nem mentem el kedden.

5631 IVA 2015-05-10 05:16:07 [Válasz erre: 5630 Beatrice 2015-05-09 21:32:42]
Érdekes olvasmány. Azért én úgy gondolom, ha a tiszteletre méltóan szerény recenzensnek tetszett volna a Hunyadi-előadás felfogása, stílusa és nyitójelenete, nem zárkózott volna el némi művészeti szempontú értékeléstől sem.

5630 Beatrice 2015-05-09 21:32:42
[url]http://www.torokor.hu/node/735;Egy beszámoló az egyik márciusi Hunyadiról[/url]

5629 lujza 2015-05-09 00:45:56 [Válasz erre: 5628 Robesz 2015-05-08 06:23:43]
Köszi szépen!

5628 Robesz 2015-05-08 06:23:43 [Válasz erre: 5627 lujza 2015-05-08 01:01:14]
A szervezésen tudnak adni jegyet, én is ott szereztem...

5627 lujza 2015-05-08 01:01:14 [Válasz erre: 5622 parampampoli 2015-05-06 12:36:14]
Jól felcsigáztál, aztán a jegymester azt mondja, hogy nem értékesíthető előadás.

5626 Búbánat 2015-05-06 22:10:10 [Válasz erre: 5622 parampampoli 2015-05-06 12:36:14]
Szemere Zitát és Szerekován Jánost nemrég láthattuk az Erkel Színházban a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékában színre került Hoffmann meséiben. Nekem ez volt első találkozásom velük egy operában, ráadásul igen tehetséges művészeket ismertem meg bennük, úgyhogy várom a folytatást; Mozart "Szöktetés"-e jó alkalomnak kívánkozik a további „ismerkedésre”, és bizonyára jönnek majd a további fontos darabok is, nekik való szerepekkel, melyek újabb és újabb alkalmat és egyben kihívást is jelenthetnek Szemere Zita és Szerekován János számára, megörvendeztetni megint közönségüket egy-egy szép, kiváló színpadi alakítással.

5625 parampampoli 2015-05-06 17:05:33 [Válasz erre: 5624 telramund 2015-05-06 15:51:15]
Nekem se tetszik az elv, de ettől még a húzás évszázadok óta gyakorlat. Mozart operáiban is, de Donizetti és Verdi műveiben ugyanúgy. Igaz, hogy az utóbbi évtizedekben ezt a világban mégis egyre kevésbé gyakorolják. Nálunk azonban még most is, ha a Lucia megy, kihagyják nem csak a III. felvonás első képét, a Lucia-Raimondo kettős, de az Őrülési jelenet közepén a bariton-basszus-szoprán jelenetet is. Kihagyják rendszereses az Otello madrigálját. Kihagyják a cabaletták felét, de pl Karajan a Don Carlos egyes áriáinak vagy a kerti tercett nagy részét is. Az igaz, hogy szidták is érte rendesen.

5624 telramund 2015-05-06 15:51:15
Semmi nem indokolja egy mű megnyírbálását,annak érdekében ,hogy a közönség jobban befogadja.Pont Mozartnál? Aki akarja befogadja az egészet,aki meg nem szereti teljesen mindegy ,mert nem hallgatja meg! Ez maga a mű meggyalázása!

5623 parampampoli 2015-05-06 12:40:58 [Válasz erre: 5622 parampampoli 2015-05-06 12:36:14]
Szemere ZITA. Elnézést kérek a Művésznőtől az elírásért.

5622 parampampoli 2015-05-06 12:36:14
Nagy élmény volt tegnap este a Szöktetés, és nem csak Kolonits Klára Konstanzája — amelyre nincs elég dicsérő és extatikusan lelkes szó: lenyűgözött ! — hanem az egész előadás. Pedig féltem tőle…nagyon féltem, emlékezve ifjúkorom diákelőadásain a fiatalok nem mindig a helyhez méltó viselkedésére, zajongására. De kellemesen kellett csalódnom: az ország minden részéből érkező ifjúság hihetetlenül jól fogadta az előadást. Lereagáltak mindent, értették és élvezték a művet, szerették előadóit. A Szöktetésnek egy elég nagy késsel megvágott változata ment, én legjobban a Konstanza áriáit ért sérüléseket fájlaltam (az egyiket egyenesen „amputálták”), de készséggel elismerem, hogy a cél érdekében ez nem volt elfogadhatatlan művelet, mert a befogadást segítette. Hogy ez sikerüljön, persze jót kell adni, minőséget, és itt pontosan erről volt szó: mindenki nagyszerű produkciót nyújtott, Szennai Kálmán pezsgő és fiatalos Mozartot játszó zenekara, és a nem túl jelentős feladatában is jól szereplő kórussal az élen. Kolonitson kívül a szólisták közül az élményszerű hangon éneklő, remekül játszó Rácz István Ozminját, és az utóbbi 20 év számomra legjobb Blondéjét, Szemere Ritát emelném ki. Rácz utóbbi időben látott remekebbnél remekebb előadásai után ez nem meglepetés, de Szemere Zitával először találkoztam, és egyből rajongója lettem. Kitűnő technikával használt kedves orgánum az övé, amely egy elég tág szerepkörben maximálisan érvényesülhet, a tűzről pattant komorna figuráját bájosan, de a gyakran érzékelhető cukormáz nélkül, természetesen alakította. Nagyon jó volt a két tenor is: Brickner Szabolcs a neki legideálisabb fachban ismét, akárcsak korábban Taminóként, nagyon jó benyomást tett rám. Kellemes, rokonszenves jelenség a színpadon, aki muzikálisan, szépen formálva énekel. Szerekován János ebben a szerepkörben van otthon, a helyében nem próbálkoznék ezen kívül eső, nagyobb feladatokkal (pl. Mantuai hereceg), jobb, ha az ember azt csinálja, amiben igazán jó. Pedrillo szerepe neki ilyen. Hábetler András törökmézárusnak beállított konferansziéja és műsorvezetése egyszerűen zseniális! Ugyanazzal a színpadi tehetséggel játssza, amit annyira élveztem Sekrestyésében is, most még hozzá tette imponáló intellektusát is. Igen, pontosan így kell megszólítani a fiatalokat, ha például Mozart zsenijéről van szó: hitelesen jön át az üzenet, bármiféle felesleges gügyögés nélkül. Nem vagyok azzal vádolható, hogy folyamatosan dicsérném Ókovács Szilveszter színházvezetői tevékenységét, most azonban lelkesen ismerem el, hogy ez a fiataloknak szóló beavató sorozat óriási vállalkozás és óriási siker. Nagy dolog volt újranyitni az Erkel Színházat, de ez még annál is sokkal nagyobb és fontosabb. Mert ezzel Ókovács tulajdonképpen a jövő operalátogatóit, potenciális rajongóit segít megteremteni. Ennél többet és nagyobbat pedig a műfaj érdekében tenni nem lehet.

5621 Beatrice 2015-05-04 11:54:41
Lehetővé vált a jegyvétel az 5-i és 6-i délutáni Szöktetés-előadásokra!

5620 Héterő 2015-05-03 14:20:11 [Válasz erre: 5618 Csiki Gábor 2015-05-03 13:51:46]
Johnnyra gondolsz? Aki ma nem lenne Charlie...

5619 smaragd 2015-05-03 13:59:33 [Válasz erre: 5617 Héterő 2015-05-03 13:43:40]
Senki. Aki még tudja is ilyen esetekben a helyes szóhasználatot, mert művelt, vagy olyan öreg, hogy neki az adott szó jelentése még a mindennapokhoz tartozott és ezért helyesen használja, talán egyszer-kétszer megpróbálja kijavítani a hibát, ám többnyire a félműveltek megfellebezhetetlen magabiztosságába ütközik és feladja. Tisztelet a kivételnek.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.