Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


5761 oberon 2015-09-14 09:38:04
Az én véleményem egészen más. Örültem, hogy láttam végre - sok év után - egy olyan előadást, ahol nem kellett a szék karfáját szorongatni, hogy a szereplők el tudják-e énekelni a szólamukat. Mindkét szereposztás remekül helytállt, és főképp a pénteki premieren voltak kifejezetten erős, drámai jelenetek, mind színészileg, mind zenei szempontból. Külön is ki szeretném emelni a kórus tagjait - mind a fiúkat, mind a lányokat - nem akármilyen teljesítményt nyújtanak, és láthatóan élvezik is. Ha Novák Péter csak ennyit ért volna el, már ennyi is elég lenne. Szerintem nagyon jó a rendezői koncepció is, a Shakespeare monológ is abszolút funkcionálisan illeszkedik és teljesen érthető, hogy miért ezt és itt mondja el Doc. A zenekar is kiválóan muzsikált, ezt a számukra nem mindennapi zenei anyagot igen magas színvonalon játszották. Ami esetleg a próbák hiányából fakadt, azért pedig nem a rendező a felelős, elég nehéz úgy rendesen bepróbálni valamit, ha a próbaiőszak első felében elegedik a fél szereposztást turnézni, majd nem adnak a tánckarból táncosokat, ezért külsős - néptáncos!! - növendékeket kell beilleszteni, a próbákat kitűzik, de nincs terem, a bemutató előtt három nappal derül ki, hogy teljesen át kell rendezni jeleneteket, mert a jogörökösökkel nem történt meg az egyeztetés, és sorolhatnánk. Az Opera kiemelt produkcióként hirdette ezt a bemutatót, de a körülményeket - enyhén szólva - nem igazán biztosította hozzá. Ezt nem Novák Péteren kell számonkérni. Nagyon jó előadás, ajánlom mindenkinek, aki tudja nézze meg!

5760 macskás 2015-09-14 09:23:03
Ki énekelte tegnap a Somewhere-t?

5759 Kaliban 2015-09-14 08:41:31
Az előadásban lebevándorlózák egymást a banda tagjai, ahogy a rendőrfőnök is idegen ellenes megnyilvánulásokat tesz. Egyébként szerintem ez nem rendezés, hanem egy revü-műsor volt. A szereplők olykor a prózát is a közönség felé fordulva mondták, szinte semmilyen kontaktust nem létesítettek egymással. Valahogy az egész történet epizódok egymásutánjára esett szét. Olykor nem volt számomra világos egy-egy jelenet között a folytonosság az előadás alapján. Minden egybemosódott. Rendkívül illúzió romboló volt, hogy a díszletrendezők a közönség szeme láttára mozgatták a díszleteket. Lehet, hogy ez ma már nem meglepő, de én sohasem szerettem. Aztán kaptunk egy betétet a Rómeó és Júliából is - ha nem tévedek Kosztolányi fordításában. Lőrinc barát monológját a második felvonásból a doki szerepét alakító Szabó Sipos Barnabás mondta el, miután Anita hírül viszi a bandatagoknak, hogy Mariát állítólag megölték. Nem értettem. Már mint értem, hogy ok, Rómeó és Júlia történet, utalunk egy kicsit az "eredetire", de miért pont itt és miért Lőrinc barát belépő monológja????? Mondjuk Novák Figaro rendezésében meg a Don Giovanni idéződött meg - a negyedik felvonás fináléjában Cherubinóból hirtelen Don Giovanni lett és a kórus óbégatta is a csábító nevét :-). Persze ott az utalás alapja, hogy a DG második felvonásának fináléjában Mozart idézi Figaro híres áriájának dallamait. Szerintem ebből az előadásból a rendezői apró munka hiányzott. A színész vezetés nagyrészt amatőr benyomást keltett - hiába tettek ki magukért a fellépő művészek, ha nincs meg a külső kontroll és megfelelő irányítás, nem fog összeállni az előadás. Ötletek sokasága, amik nem tették rám egységes, átgondolt, jól működő színházi produkció benyomását. A mikroport borzasztó volt. Szerintem az Erkel jó akusztikája kétszer annyira bántóvá tette a vájtabb fülűek számára a mikroportot. Én tegnap láttam. László Boldizsárnak jól állt hangilag Tony szerepe és még a prózát is egészen jól mondta. Kálnay Zsófia és Nánási Helga illúzió keltőek voltak, nemcsak hangilag, de színpadi megjelenésükben is. Ugyanakkor a mikroport rengeteget elvett számomra a zenei élményből és nem gondoltam úgy, hogy milyen jó, mert operaénekesek éneklik a darabot és ez volt Bernstein szándéka is. Felesleges és hülye megoldás volt a mikroport. Aztán a magyar dialógok és az angol énekszámok - hát ez is hülyeség volt és sokat elvett a történet természetességéből. A sok tánc, statiszta rendben lett volna, ez musical, ok, csak jobban, átgondoltabban, alaposabban meg kellett volna komponálni a jeleneteket, ki kellett volna rendesen dolgozni a szereplők egymáshoz való viszonyát, a köztük lévő kontaktusokat. Így csak egy felszínes, sok megoldásában látványos, és bizonyos elemeiben profin kivitelezett, de számomra eléggé sekélyes előadás született. De lehet az én elvárásaim magasak és remélem legalább a tizenéveseknek tetszeni fog.

5758 IVA 2015-09-14 04:17:11 [Válasz erre: 5757 Búbánat 2015-09-14 00:25:08]
Nincs ez az áthallás-„lehetőség” kissé eltúlozva? A Rómeó és Júliában két nemesi család ősi viszálya a szerelem háttere, a West Side Storyban két, különböző származású helyi banda ellentéte. Amikor a jegyemet megvettem, július elején még nem tartózkodtak tranzit vándorlók a Köztársaság téren. Lehet, hogy a West Side Storyban aktualizált Shakespeare-tragédia továbbaktualizálásához nem kell eltelniük újabb évszázadoknak, de a jelenleg zajló világpolitikai eseményben még nincsenek magántörténetek, amelyeknek a társadalmi konfliktusai sokkal bonyolultabbak lennének, mint ebben a szerelmi drámában, amelytől igencsak idegen a jövőbe tekintés. Az sem mellékes, hogy a musical zenéje hamisítatlanul amerikai. Őszintén: nem is tudom, hogyan merülhetett fel a nem létező párhuzam.

5757 Búbánat 2015-09-14 00:25:08 [Válasz erre: 5756 Búbánat 2015-09-13 23:34:43]
A West Side Story Erkel Színházbeli bemutatójára elkészült kísérő füzetben, Leányvári Anikó jegyzete után – rendhagyó módon – Ókovács Szilveszter főigazgató is beillesztett pár mondatot – cáfolva bizonyos „áthallásokat” a napi politikát illetően. Szavait idézem: „East Side Story Mint minden örökérvényű műnek, a Shakespeare által életre hívott Rómeó és Júlia-történetnek ugyanúgy árnyalja bemutatását, de értelmezését is a kor, amelyben színpadra kerül. A kibékíthetetlen ellentétek dacára szövődő szerelem és a csak túlvilágon lehetséges boldogság más-más közegbe kerülhet, ha más-más kor, műfaj dolgozza fel eltérő stílusban, földrajzi pozícióban, különböző társadalmi kulisszák közepette. Eközben a mű – gondos színrevitel mellett – mutathatja ugyanazon arcát, tehát a történet hitele nem csorbul, viszont a befogadói oldalon is tisztázni kell, mi tartozik az interpretáció valós igazságához, és mi lenne belemagyarázás, torzítás vagy összemosás. De beszéljünk nyíltan. A West Side Story-történet nem vág egybe a Magyar Állami Operaház Erkel Színházának színpadán mindazzal, ami az épületnek helyet adó II. János Pál pápa téren történik a bemutató idején, 2015 szeptemberében. A West Side Story szemben álló szereplői mind bevándorlók, hisz a ’bevándorlók országában’ élnek; a különbség köztük az, hogy a Jeteknek talán csak dédapjaik.nagyapjaik, míg a Cápáknak csak a szüleik mentek az Államok területére. Mind beszélnek angolul, még Maria is, aki csak nemrég érkezett. Latinok és angolszászok ugyanannak a zsidó-keresztény kultúra talaján állnak – és végső soron mind amerikaiak. Puerto Rico és New York csak a szomszéd utca, nem Pakisztán, Eritrea, Szíria és Magyarország, nem egy másik világ, ezt fontos leszögezni8. A darabbéli ’ mert senki vagy, ha nincs területed…’ kiszólásnak is csak ebben a kontextusban van igaz jelentése. És túl azon, hogy maga a darab is a nagyrészt azonos alapokon állók bandaháborújáról szól, amelynek a műben nincs megoldása, s hogy ezt az értelmezést a jogtulajdonos a szó szerinti szöveg integritásával együtt őrzi is, az Operának sem volt soha célja, hogy napi reflexiókra építsen. A mi repertoárunk évtizedekben gondolkozik (szemben a prózai színpadokkal), s ebben minden jelzés és célzás avul, amely nem képes felsorakozni Shakespeare halhatatlan történetvezetése mellé. Fogalmunk sem lehetett arról egy éve, a mű kitűzésekor, milyen lesz majd az Erkel Színház parkjának ’arca’ a bemutató idején, de arról sem tehet senki, ha Leonard Bernstein operai igényű muzsikájának pompás vívőanyagán sikerré vált West Side Story nem arról szól, amit pedig oly egyszerű volna most ráhúzni. Torz lenne, nem is tennénk ilyet, nem is tettük – aki ezt várta volna tőlünk, csalódni fog. A többiek viszont azt a zenés-táncos darabot látják, amelyet a szerzők megírtak, és így érinti meg őket – mi ebben bízunk elejétől fogva.”

5756 Búbánat 2015-09-13 23:34:43
Nagy költőnk szavaival: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.) – Kifogtam: közvetlen mellettem foglalt helyett Juhász Előd, zenetörténész, újságíró, a „Bernstein-story” szerzője, aki nyilván különös érdeklődéssel követte nyomon a West Side Story péntek esti premier-előadását. Bennem különösebb nyomot nem hagyott ez a színpadra állítás; ugyan egy erős, összehangolt csapatmunka (ének, tánc, próza) folyt a színpadon, amihez jó zenekari hangzás társult, de mégis valami hiányérzetem maradt utána. Nem igazán tudnám megmondani, hogy mi(k)…. A rendező kitalált egy hibrid-valamit - az összművészet jegyében -, ami egy musical esetében többnyire beválik, de itt, az Erkel Színházban engem nem érintett meg: hiába Rómeó és Júlia-történet, hiába nagyszerű, bernsteini zene, hiába a többi, világhírű szerző neve, és hiába az itthoni „csapat”-munka: az elsősorban a fiatal nézőket megcélzó előadás a nagy igyekezetben mintha a „fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntené”… Voltak jó ötletek, megoldások, de a végén már ez együtt sok(k) volt a jóból… Ebben nem segített a látvány, a szcenika, a jelmez, a koreográfia, a vetítések, a sokmozgásos jelenetek sora sem. Pedig volt itt minden bevetve: például a művészek hol a színpadon, hol a proszcénium páholyban, hol a zenekari árok felett átívelő „pallókon” vagy onnan levonulva a nézőtérre játszottak, énekeltek, táncoltak. Zavart az erősítés, a microportok alkalmazása is, nem beszélve a magyar nyelvű dialógusok „szavajárásáról”, mely lehet, hogy követi az utcai bandatagok trendi nyelvezetét, de nekem akkor is idegen marad. A rendezés bevallottan a fiatal nézőket igyekszik megcélozni, ugyanakkor a kíváncsiság, meg a nosztalgia behoz/bevonz más korosztályokat is a színházba. Persze a siker – egy bemutatóhoz illően - nem maradhat el; ezúttal is nagy tapsok, bravók köszöntötték a művészeket, akik láthatóan nagy kedvvel, odaadással tettek meg mindent annak érdekében, hogy szép, emlékezetes produkcióval ajándékozzák meg közönségüket, hogy általuk nívós zenei-színházi élményben részesüljünk. Szándékosan nem említettem meg az előadás közreműködőit és színpadra alkotóit, de azért mégis, egy énekművész nevét le kell hogy itt írjam: Megyesi Schwartz Lucia. Kellemes meglepetés volt átlényegült színészi játéka, temperamentuma, pompás humora és persze elsősorban a remek éneklése - attól, akiről csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatom az utóbbi években általam inkább Mozart-, Bach- és más komponisták miséiben, oratorikus műveiben mint altszólista (is) nyújtott produktumáról, a kapott zenei élményekért! Örülök annak, hogy a művésznő sok évi mellőzés után az elmúlt években már újra gyakrabban kap kisebb-nagyobb, sőt olykor már jelentős megformálni való szerepeket az Operában! Ezek sorába illeszkedik most egy az eddigiekhez képest teljesen más karaktert megformáló, új szerepe Bernstein musical-drámájában. Így most külön köszönöm meg itt Megyesi Schwartz Luciának ezt a fontos Anita-alakítását is! Hogy aztán a Bernstein- sikerkönyv szerzője,Juhász Előd milyen hangulatban távozott az Erkel Színházból a látottak-hallottak után, azt csak találgatni tudom. Ja, és migránst ("menekültet") nem láttam a színházban...

5755 Kaliban 2015-09-12 21:48:05
Én nap mint nap jártam a migránsok között nyáron munkába menet, onnan jövet, vagy egyéb elfoglaltságok miatt - igaz nem a Keleti-Erkel-Boráros tér felé. Nekem semmi kellemetlenségem nem volt velük - attól függetlenül tarthatatlan állapotok voltak/vannak. Ennyit erről - nem akarok jobban belemenni és szerintem nem is kell. A színházba látogatás valószínűleg nem fogják zavarni - nem kell aggódni. Én nem aggódom - pedig már jó előre kb. 10 előadásra vettem jegyeket az Erkelbe december végéig.

5754 IVA 2015-09-12 19:45:15 [Válasz erre: 5753 Edmond Dantes 2015-09-12 17:38:12]
OFF: Bő egy hónapja azért került a migránsok témája a topicba, mert aki a nyári szünetben nem jár az Erkel Színház környékén, a híradások alapján okkal aggódott azért, hogy jelenlétük a közelgő évadban zavarhatja a színház látogatását. Az 5745.-ben azért, mert a téma az Erkel Színházban próbált West Side Story egyik közreműködőjével készült interjúhoz kapcsolódott. Mindkét esetről szóló televíziós tudósításokban fel-felbukkant az Erkel Színház épülete, aminek különben mindig örülünk, ha művészeti vonatkozása van. Az általad említett eset a déli országhatáron történt, és bár a sajtó minősítésén keresztül kapcsolódott az előzőekhez, a téma olyan irányát kínálta, amelyről rossz tapasztalataink vannak. (Valamikor – jó szándékkal – indult egy politizáló topic, hogy az eredeti témák zavartalanul folyhassanak medrükben, de az eredményt többen is kellemetlennek találtuk, ezért megszűnt. Most próbáljuk távol tartani a szerepét, mivel ez egy művészeti magazin fóruma. Nem mindig sikerülhet, hiszen minden mindennel összefügg, így a művészet is a politikai élettel. Nem bűn az „eltévelyedés”, ezért nem is kell megsértődni, ha valaki felfigyel rá.)

5753 Edmond Dantes 2015-09-12 17:38:12 [Válasz erre: 5752 Edmond Dantes 2015-09-12 17:24:14]
Kieg.előzőmhöz: a táncosnő toposz "momus fórumba emelése" történt 5745-ben. A "migráns" toposz már 5669-ben, bő egy hónapja. És azóta is vissza-visszatér. Akkor ki is blokkol és mit is?

5752 Edmond Dantes 2015-09-12 17:24:14 [Válasz erre: 5750 szálkák 2015-09-11 19:39:40]
Nem tudom, kinek szól a bravó, de "momus fórumba emelés" az 5745-ös hozzászólásban esett meg. Bravózni csak pontosan, szépen...

5751 tiberio 2015-09-11 21:00:39 [Válasz erre: 5750 szálkák 2015-09-11 19:39:40]
Ja.

5750 szálkák 2015-09-11 19:39:40 [Válasz erre: 5748 IVA 2015-09-11 16:41:11]
Bravoo! Elegáns blokkolása az országot megosztó hisztéria momus fórumba emelésének!

5749 Edmond Dantes 2015-09-11 17:32:24 [Válasz erre: 5748 IVA 2015-09-11 16:41:11]
Igaz, elnézést kérek! És egyetértek: feljelentést kellett volna tennie. Feljelentés hiányában a dolog nem egyéb mint állítás, hangulatkeltés, amire jelen helyzetben (meg más helyzetben) semmi szükség nincs.

5748 IVA 2015-09-11 16:41:11 [Válasz erre: 5747 Edmond Dantes 2015-09-11 10:28:49]
Erről a témáról én nem írtam (nem kapcsolódik az Erkel Színházhoz), nem előzménye az én hozzászólásom.

5747 Edmond Dantes 2015-09-11 10:28:49 [Válasz erre: 5745 IVA 2015-09-11 05:17:01]
A rendőrség gyanúsítottként már kihallgatta a harcművésznőt.

5746 Edmond Dantes 2015-09-11 10:11:30 [Válasz erre: 5740 tiberio 2015-09-10 20:18:33]
Egyetértek. A mandiner pedig egy olyan hírportál, amely előszeretettel csinál -mint jelen esetben is- interjút egy számára kedves bolhával, hogy elefánttá hízlalja, ám eddig még n e m olvastam ugyanott interjút pl. a menekült-menekülő kislányt megrúgó vagy a gyerekét menekítő apát elgáncsoló (ex)N1-es operatőr-"hölggyel", max. máshonnan belinkeltek egy cikket, amire aztán ráröppen(het)tek a kommentelők, kedvükre gyalázva...neeem, nem a bunyós operatőrnőt, hanem a menekülő menekülteket. Szelektálnak, szelektálnak..

5745 IVA 2015-09-11 05:17:01 [Válasz erre: 5739 perempe 2015-09-10 20:11:29]
Mulasztott a néptáncos-hallgató azzal, hogy nem tett feljelentést (ismeretlen tettes ellen). Nem a bosszúállás vagy a megbüntettetés céljával kellett volna megtennie, hanem mert ilyen súlyos történelmi helyzetben, a minden irányból és távolságból megbízhatatlan tájékoztatás közepette fontos, hogy a hatóságoknál dokumentáljanak mindent, ami alapján a nyilvánosságnak véleményt kell formálnia és állást kell foglalnia. A Mandiner riportere még csak megkérdezi a sértettől, hogy beszél-e ukránul, mire ő annyit felel: „Igen. Oroszul is.” Az interjúra hivatkozó Kárpáthir.com már úgy véli tudni, hogy a művésznő „kiválóan beszél ukránul, oroszul”. Ennek az apróságnak látszólag nincs nagy jelentősége, de sajnos ilyen és ennél sokkal nagyobb metamorfózisok történnek a lényeges információkkal is.

5744 IVA 2015-09-11 04:52:03 [Válasz erre: 5738 Búbánat 2015-09-10 19:23:42]
Úgy gondolom, a Carmenben eredetileg dohányt csempésznek. (Szinetárnál, a mackóhasban, valami mást.) Milyen idilli volt még néhány héttel ezelőtt az életünk a Keleti pályaudvar környékén! A Thököly úton haladva csak úgy ciripeltek a feketecigaretta-árusok a járókelők fülébe: Cigi!, cigi!, cigi! Csak az nem hallotta, aki nem akarta.

5743 IVA 2015-09-11 04:41:36 [Válasz erre: 5736 perempe 2015-09-10 18:30:42]
Mostanában lényegesen kevesebb migránst lehet látni a téren, sőt a környéken, a Rákóczi úton is: amióta felgyorsult a továbbvonulásuk, és a hűvös, esős idő miatt is. Oberfrank Pál Carmenjének agressziójától ebben az évadban kímélem magam.

5742 IVA 2015-09-11 04:32:52 [Válasz erre: 5741 IVA 2015-09-11 04:28:54]
Zárójeles mondatom sztornó! Úgy emlékeztem, hogy az Opera-topicban vagyok, elnézést!

5741 IVA 2015-09-11 04:28:54 [Válasz erre: 5735 Búbánat 2015-09-10 16:57:21]
Jelmezben nem megyünk le kávézni az utcára.” Ezek szerint Szegeden ezt már tudják – Budapesten azonban nem mindig. Tavasszal láttam egyiptomi katonákat a Köztársaság téren, az Erkel Színház művészbejárója körül, akik valószínűleg nem annyira kávézni, mint dohányozni mentek ki az utcára, még fényes nappal. Igaz ugyan, hogy jelmeznek túl civilek az Aida egyenruhái, de mégsem hasonlítanak a magyar rendőrökéire. Igencsak provinciális látvány, legalább annyira, mint a szépen felújított a színház mögötti parkoló bejáratánál levő sufni, amelynek eltávolítására, vagy valami jobb megoldásra, úgy látszik, nem futotta az Erkel Színház felújítására fordítható keretből. (Pardon, ez Erkel színházi téma, de ide linkelt cikkre kellett hivatkoznom.) „És vannak nagyszerű operarendezők is – Kovalik Balázzsal például életemben nem találkoztam, de megveszek érte, hogy csak egyszer dolgozhassak vele.” Ha véletlenül találkoznék Kálnay Zsófiával és meg találna harapni, a végén még megvesznék azért, hogy Kovalik-rendezést lássak. Sürgősen be kell oltatnom magam veszettség ellen!

5740 tiberio 2015-09-10 20:18:33 [Válasz erre: 5739 perempe 2015-09-10 20:11:29]
Nem tudom mi a fene az a mandiner, de azt igen, hogy naponta magyarok tucatjai követnek el erőszakot magyarokkal, időnként lányokkal - akik néha néptáncolnak - néha másokkal. Néha a nevelt lányukkal, máskor a sajátjukkal. Hála kiváló jogrendünknek általában megússzák.

5739 perempe 2015-09-10 20:11:29 [Válasz erre: 5737 tiberio 2015-09-10 19:21:55]
http://mandiner.hu/cikk/20150909_ketteszakadtak_az_erzeseim_negy_migrans_eroszakoskodott_a_magyar-ukran_neptancos_lannyal ki tudja, hogy ki lesz a következő Paksa Eleonóra.

5738 Búbánat 2015-09-10 19:23:42 [Válasz erre: 5736 perempe 2015-09-10 18:30:42]
a "migránshelyzet" - és a csempészek? -teszem hozzá. - velük is találkozni lehet itt is-ott is (a Carmenben is)...

5737 tiberio 2015-09-10 19:21:55 [Válasz erre: 5736 perempe 2015-09-10 18:30:42]
Milyen lenne?! Minden bokorban ül egy, mint rendesen. Ádázul villogó szemekkel, a fogai között - á la Kabir Bedi - kifent tőrt tart és lesi az arra járó Kiss B. Attila rajongókat vérszomjasan.

5736 perempe 2015-09-10 18:30:42
a II. János Pál pápa téren milyen a "migránshelyzet"? remélem, hogy ha megy vki a mai Carmenre, akkor beszámol.

5735 Búbánat 2015-09-10 16:57:21
Kálnay Zsófiát hamarosan a West Side Story Anita szerepében láthatjuk az Erkel Színházban: [url] http://operavilag.net/interjuk/remelem-tudok-erteket-teremteni/; „Remélem, tudok értéket teremteni” [/url] Operavilág.net, 2015. szeptember 10. A készülő West Side Story-előadás előtt az Anitát éneklő Kálnay Zsófiával beszélgettünk. KONDOR KATA interjúja. „– Milyen lesz a készülő West Side Story-előadás? Hogyan látod te, szereplőként? – Nagyon izgalmas lesz. Ilyen feladattal még sosem találkoztam. Fönn állunk, messze az eseményektől, a zenekartól, a karmestertől, a nézőktől, és a balettosok a beszédünkre mozognak. Szerintem nem nagyon csinált még hasonlót senki sem közülünk, a szereplők közül. Izgalmas találkozni a színészekkel is, Szabó Sipos Barnabás mint George Clooney magyar hangja… Amikor megszólal a színpadon, kapkodom a fejem, hogy melyik gyerekkori emlékem ugrik be rögtön. Az is jó, hogy ezt a produkciót fiatalok fogják látni. Meg az is, hogy musical. Minden kuriózumnak tűnik benne. […]”

5734 Cilike 2015-09-10 08:18:09 [Válasz erre: 5731 Kaliban 2015-09-09 11:54:02]
Általában a prózás daraboknál az a tapasztalatom, hogy inkább a szövegük halk, és megerőlteti őket a prózamondás. Nem tudnak pozícióban beszélni, tisztelet a kivételnek. Én utálom a mikroportozást.

5733 IVA 2015-09-10 05:24:17 [Válasz erre: 5730 virius 2015-09-09 10:24:13]
Illetve (még jóval az Ernani előtt) a Traviata, Sass Sylvia beállásakor, 1976 márciusában.

5732 IVA 2015-09-10 05:19:25 [Válasz erre: 5729 virius 2015-09-09 10:19:25]
Azt nem értem, hogy miért persze. (Nem ismétlem meg, amit Kaliban írt.)

5731 Kaliban 2015-09-09 11:54:02 [Válasz erre: 5729 virius 2015-09-09 10:19:25]
Tudtam, hogy kétnyelvű. De az operaénekesekre minek mikroport (erről nem tudtam), egy jó akusztikájú színházba, operaénekeseknek???? Azért majd mindegyik szereplőt hallottam már énekelni és mindig mikroport nélkül a Házban....

5730 virius 2015-09-09 10:24:13 [Válasz erre: 5728 Búbánat 2015-09-08 13:00:26]
Akkoriban az eredeti nyelvű éneklés még csak kísérleti fázisban volt. A Kékszakáll idejében még cdak az Ernani és a Boccanegra volt eredeti nyelvű, ehhez jött a Trubadúr, Ljubimov-féle Giovanni és a Békés-féle Pillangó. Az eredeti nyelvű előadások nagyban 1987-től kezdtek elterjedni a Mikó-féle Nabuccóval és az erre az alkalomra felavatott feliratozóval.

5729 virius 2015-09-09 10:19:25
Megsúgom: a West Side Story is kétnyelvű. Angolul énekelnek, magyarul prózáznak. És persze mindenkin mikroport van.

5728 Búbánat 2015-09-08 13:00:26 [Válasz erre: 5726 Edmond Dantes 2015-09-07 09:27:17]
Amikor az Erkel Színház 1981-ben bemutatta Offenbach Kékszakállját, szerencsénkre, magyar nyelvű produkció volt: énekkel és dialógusokkal együtt.

5727 Edmond Dantes 2015-09-07 09:31:11 [Válasz erre: 5726 Edmond Dantes 2015-09-07 09:27:17]
kieg: ...a két német nyelvűben pedig...hol így hol úgy beszélik a prózát: magyarul/németül. Megjegyzem, máshol is probléma ugyanez. Asszem MET-ben is keverték az angol nyelvű prózát a német énekléssel. Most nem tudom, hogy megy ott, másutt.

5726 Edmond Dantes 2015-09-07 09:27:17 [Válasz erre: 5724 Kaliban 2015-09-06 20:22:28]
Látni kellene -először talán asztalon- a három szövegverziót: eredetit (rec.nélkül), mostani "öszvért" és a szokásosat=rec.-kal. Melyik tartalmazza leginkább szöveghűen a cselekményt, FELTÉVE, hogy ez döntően fontos. (Döntően fontos? Vagy a produkció pörgése fontosabb?) A problémát IVA is érinti az operettekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, nem szerencsés, hogy ne mondjam, idétlen, amikor operát, operettet eredeti nyelven énekelnek + magyarul megy a próza. Na persze németül (franciául stb) meggyőző szinten társalogni nehezebb mint énekelni, akár még csak recitativókat is. Az egész problémakör Mozartnál kristályosodik ki legjobban: "olasz" operáiban a recitativókat is olaszul éneklik, of course, a két német nyelvűben pedig...hol így hol úgy. Operettek: ezeket talán legegyszerűbb, legszerencsésebb (lenne) végig magyarul előadni, úgysincs túl sok import, ami a 21. szd.-ban MÁO-"színpadképes": talán a 2 Strauss, 1-1 Offenbach? Operetteknél is van egyébként "hibrid" megoldás, gálákon pl 1-1 számon belül (!) váltogatják a magyar és német nyelvet. Na meg itthon magyarul megy az előadás, külföldön németül. Tanulság: milyen szerencse, hogy Wagner végigkomponálta a műveit + németül írta + saját szövegeit! Probléma (nála) egy szál se! :-)

5725 IVA 2015-09-07 05:59:05 [Válasz erre: 5721 Edmond Dantes 2015-09-06 10:00:26]
Nagy valószínűséggel Te is (a különben csinos és szép hangú) Lipcsei Edittel láttad Mariát az azóta kinyírt Budai Parkszínpadon, amint én is. Nem emlékszem, miért került Wellisch Annamária neve a színlapra (talán beugró volt, cover). Ha előadásokon szerepelt volna, biztos, hogy vele nézem meg. Az Operaház balerinája volt, a legszebb nő a balettkarban és Budapesten. Nem tudtam, hogy énekelni, játszani is tud. 1974-ben Zsadon Andrea kedvéért néztem meg a darabot, aki minden adottsága szerint eszményi Mariának ígérkezett. Jó is volt, csak ekkor szembesültem azzal, hogy személyisége a színpadon nem olyan erős, mint ahogy a tévé képernyőjén sejteni lehetett. Íme Vámos László West Side Story-rendezésének felújításai: [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=9757&kr=A_10_%3D%22West%20Side%20Story%22;Operettszínház 1969[/url] [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=8937&kr=A_10_%3D%22West%20Side%20Story%22;Operettszínház 1972[/url] [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=8029&kr=A_10_%3D%22West%20Side%20Story%22;Operettszínház 1974[/url]

5724 Kaliban 2015-09-06 20:22:28 [Válasz erre: 5722 Edmond Dantes 2015-09-06 10:09:55]
Azt én nem is vitatom. Viszont a mostani felújítás nem az eredeti opera comique forma, amely teljesen nélkülözi a recitativókat! Az Erkelben ugyanúgy az általában mindenhol játszott verzió megy recitativókkal és ezt tűzdelték meg prózai párbeszédekkel. Készítve ezzel egy öszvér változatot, de minek???? Tavaly ősszel se tudtam rájönni, most se fogok.

5723 Edmond Dantes 2015-09-06 10:16:00 [Válasz erre: 5719 Kaliban 2015-09-06 09:44:44]
Manapság -sajnos- már az is esemény- és ritkaságszámba megy, ha valaki egyáltalán reagál a "beírogatásra", "fanyalgásra" és nem szó nélkül elszalad a mikrofon (beírás stb.) elől vagy mindenért a ZEU-t, németeket, pirézeket, komonistákat továbbá a négy évszakot (és szerzőjét, Vivaldit) hibáztatja.

5722 Edmond Dantes 2015-09-06 10:09:55 [Válasz erre: 5718 Kaliban 2015-09-06 09:38:49]
Eredeti Carmen tudtommal recitativók nélkül készült el. Egyszer tévében láttam egy ilyen verziót: hallatlanul fokozta/koncentrálta a drámai hatást a recitativókkal fel nem hígított zene.

5721 Edmond Dantes 2015-09-06 10:00:26
Lehet, hogy itt még nem írták meg, itt és ez volt a WSS Magyaro.-i ősbemutatója: http://sondheimtisztelo.blog.hu/2013/02/10/multidezo_a_west_side_story_a_fovarosi_operettszinhazban Magam is ezt láttam és ott. Tony Farkas Bálint volt, elég halovány alakításra emlékszem, arra meg már semennyire, ki énekelte Mariat az általam látott előadáson. A showt persze Galambos és Németh S. vitte el, ahogyan operettekben is szokásos = szubrett és táncoskomikus. Ez a produkció húzódott aztán be őszre/ősztől a Nagymező u.-ba.

5720 Kaliban 2015-09-06 09:45:33 [Válasz erre: 5719 Kaliban 2015-09-06 09:44:44]
a pl. nagyon után kimaradt a szeretem.

5719 Kaliban 2015-09-06 09:44:44 [Válasz erre: 5715 parampampoli 2015-09-05 21:42:58]
Mivel jellemző manapság a (sokszor kormányközeli) vezetők részéről az önkritika szinte teljes hiánya, így véleményem szerint Ókovács is megvan győződve róla, hogy ők mindent a lehetőségekhez képest a legeslegjobban csinálnak. Aki meg ide írogat és fanyalog, annak azt ajánlotta ha jól emlékszem, hogy bízzunk benne és élvezzük az előadásokat. Hát igen, csak az a baj, hogy pl. nagyon az Esterházy-tortát is, nemcsak az operát, de ha nem jól készítik el azt se tudom élvezettel fogyasztani.

5718 Kaliban 2015-09-06 09:38:49 [Válasz erre: 5716 IVA 2015-09-06 04:11:04]
Engem se a teljesen magyar nyelvű, se az idegennyelvű előadások nem zavarnak. A két nyelvű megoldásokat viszont utálom: Bűvös vadász, Szöktetés, A denevér és - ami teljesen érthetetlen számomra, mert minek kellett a recitativós változatot prózai párbeszédekkel megtűzdelni???? - a Carmen.

5717 IVA 2015-09-06 04:12:46 [Válasz erre: 5715 parampampoli 2015-09-05 21:42:58]
Nyilatkozni és teljesíteni – két különböző dolog.

5716 IVA 2015-09-06 04:11:04 [Válasz erre: 5714 Kaliban 2015-09-05 09:55:55]
A budapestiek Varázsfuvolája teljes egészében magyarul megy – az ének is! Engem nem zavar, és mégannyira sem zavarta azokat a gyerekeket, akiket meghívtam rá. Két tannyelvű, angol tagozatos iskolába járnak, és sajnos egyetlen német szót sem ismernek. Ha ma nem tudnák elénekelni a darab szerepeit, inkább ne is menjen A cigánybáró. (És azért se, mert félek, valami korszerűségmániás „rendezőnek” eszébe jutna megvilágítani vele napjaink nemzetiségi problémáit.) Érdekes, hogy amikor a MÁO-ban minden művet magyarul énekeltek, Donizetti, Verdi, Puccini, Bizet, Wagner operáiban előfordultak világsztár vendégek is. Mozart darabjaiban nemigen, a Strauss-operettekben egyáltalán nem. (Nem is sóhajtoztunk utánuk, amíg Házyt hallhattuk Szaffiként.) A kizárólag eredeti nyelvű, illetve a magyar nyelven éneklést (is) igénylő közönség (és fórumozók) ellentéte valószínűleg kibékíthetetlen, a téma örökzöld. Ha egy Strauss-évforduló ürügyén vetődne fel A cigánybáró felújításának kérdése, viszonylag rezignáltan fogadnám a német nyelvű előadás tervét, de Jókai-évforduló alkalmával feltétlenül egy magyar nyelvűt tartanék aktuálisnak és stílszerűbbnek.

5715 parampampoli 2015-09-05 21:42:58 [Válasz erre: 5714 Kaliban 2015-09-05 09:55:55]
Mintha a főigazgató úr olyanokat delirált volna egy itt megjelent interjúban, hogy amit "eljátszunk, azt játsszuk el jól". Lehet, hogy csak mi nem érzékeljük az ő szempontjait??

5714 Kaliban 2015-09-05 09:55:55 [Válasz erre: 5711 IVA 2015-09-05 05:46:06]
Mehetne az egész németül. A szegediek Varázsfuvolája is teljes egészében német volt - a párbeszédek is! Engem ugyan nem zavarna. A vendégénekeseket azért írtam, mert így megelőztem a fanyalgást, hogy ki tudná ma elénekelni ezt vagy azt a szerepet. Meggyőződésem, hogy nem feltétlenül kell világsztárokat hívni, hogy színvonalas produkciókat hallhassunk külföldi vendég énekesektől. Csak kicsit meg kellene erőltetni magukat és nagyobb rostát és kritikát alkalmazni. Még egy Dario Schmunck-szerű hangja és technikája, kifejezőkészsége alig van énekesből én se kérek. De pl. Faust szerepére is lehetett volna találni alkalmast, aki élvezhetően elénekli akár hazai berkeken belül is. Arról nem tehetek, hogy Ókovácséknak az egyetlen szempont a legyen minél több bemutató, minél több előadás bármi áron, az se baj, ha emiatt feláldozzuk a színvonalat.

5713 IVA 2015-09-05 06:16:15 [Válasz erre: 5699 parampampoli 2015-09-03 15:00:17]
Így van, és még az sem hátrány, ha a 3 féle képesség és tudás mellé erős színpadi személyiség is társul. Ha mindez együtt van és jó a rendezés, a látvány is, az embert nem zavarja, hogy a szereplők mégsem operaénekesek, se nem balettművészek, se nem drámai színészek. Kétszer láttam Vámos László operettszínházi rendezését: a darab magyar ősbemutatóját, majd felújítását. A szerelmespár általában kissé halvány volt, de Galambos Erzsi és Felföldi Anikó (Anita), Kertész Péter és a fiatalon elhunyt Henkel Gyula (Bernardo) alakítása emlékezetes, mértékadó. Az Akárkié-t játszó Várhegyi Teréz sincs már köztünk.

5712 IVA 2015-09-05 05:53:54 [Válasz erre: 5709 parampampoli 2015-09-04 20:39:06]
Amikor ez a [url]http://www.amazon.com/West-Side-Story-Highlights-Recording/dp/B000009ON5;cd és műsoros kazetta[/url] kijött, ment a televízióban egy werkfilm a próbákról és a felvételről. Sajnálom, hogy dolgom volt közben, és csak rá-rápillantani tudtam a képernyőre, mert valószínű, hogy Horne-t is meg szólaltatták a műsorban.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.