5953 Kaliban 2015-11-29 20:13:37 [Válasz erre: 5942 Cilike 2015-11-28 15:59:01]
Engem nem zavar hol énekel vagy hol nem - sohasem azt nézem. Elmegyek, meghallgatom és vagy tetszik vagy nem. Csak lehet már egyéni ízlése valakinek, még ha valaki szerint rossz is az ízlésem. Nem sajnálom Bretztől - legyen világsztár az se zavar. De ettől még én nem fogom szeretni. Ilyen egyszerű. Nem kell egyből rosszindulatot feltételezni szerintem. Amúgy Leporellónak nem volt rossz, de nem Mefisztó és nem is Don Giovanni számomra.
Engem nem zavar hol énekel vagy hol nem - sohasem azt nézem. Elmegyek, meghallgatom és vagy tetszik vagy nem. Csak lehet már egyéni ízlése valakinek, még ha valaki szerint rossz is az ízlésem. Nem sajnálom Bretztől - legyen világsztár az se zavar. De ettől még én nem fogom szeretni. Ilyen egyszerű. Nem kell egyből rosszindulatot feltételezni szerintem. Amúgy Leporellónak nem volt rossz, de nem Mefisztó és nem is Don Giovanni számomra.
5952 Robesz 2015-11-29 17:44:44 [Válasz erre: 5951 ladislav kozlok 2015-11-29 15:28:01]
Legalább ez az egy örömünk had legyen meg itt Budapesten! :)
Legalább ez az egy örömünk had legyen meg itt Budapesten! :)
5951 ladislav kozlok 2015-11-29 15:28:01 [Válasz erre: 5950 ladislav kozlok 2015-11-29 15:02:49]
Kar, hogy Donna Anna mar ki van osztva, mert ha ezt a szerepet Kolonits Klara enekelne, akko Pozsony elajulna a gyonorusegtol.
Kar, hogy Donna Anna mar ki van osztva, mert ha ezt a szerepet Kolonits Klara enekelne, akko Pozsony elajulna a gyonorusegtol.
5950 ladislav kozlok 2015-11-29 15:02:49 [Válasz erre: 5948 parampampoli 2015-11-29 10:00:26]
Pozsonyban Plachetkat 2016 majus 19.-ken es junius 9.ken, Breslik es Mikulas tarsasagaban, lathatjatok a Don Giovanniban./ junius 9- Donna Elvira Jana Kurucova, kituno mezzo-koloratura/. Merem allitani, hogy ez a produkcio Kozep Europa legjobb Do Giovannija. Rendezo - J.Bednarik, vezenyel F.Haider www.snd.sk
Pozsonyban Plachetkat 2016 majus 19.-ken es junius 9.ken, Breslik es Mikulas tarsasagaban, lathatjatok a Don Giovanniban./ junius 9- Donna Elvira Jana Kurucova, kituno mezzo-koloratura/. Merem allitani, hogy ez a produkcio Kozep Europa legjobb Do Giovannija. Rendezo - J.Bednarik, vezenyel F.Haider www.snd.sk
5949 parampampoli 2015-11-29 10:01:22 [Válasz erre: 5947 macskás 2015-11-29 09:44:28]
Na, azért túlzásokba csak így, nagy általánosságban ne essünk!
Na, azért túlzásokba csak így, nagy általánosságban ne essünk!
5948 parampampoli 2015-11-29 10:00:26 [Válasz erre: 5945 ladislav kozlok 2015-11-29 05:48:20]
Plachetkát épp tegnap akartam írni, hogy ő is jó megoldás lett volna.
Plachetkát épp tegnap akartam írni, hogy ő is jó megoldás lett volna.
5947 macskás 2015-11-29 09:44:28 [Válasz erre: 5942 Cilike 2015-11-28 15:59:01]
+ tiberius Bretz nagyon jó énekes!
+ tiberius Bretz nagyon jó énekes!
5946 macskás 2015-11-29 09:43:07 [Válasz erre: 5937 Cilike 2015-11-28 10:23:20]
Utolsó mondat = hangszóró.
Utolsó mondat = hangszóró.
5945 ladislav kozlok 2015-11-29 05:48:20 [Válasz erre: 5944 lujza 2015-11-29 01:55:43]
Adam Plachetka-val meg jobban jartatok volna.
Adam Plachetka-val meg jobban jartatok volna.
5944 lujza 2015-11-29 01:55:43 [Válasz erre: 5935 Kaliban 2015-11-28 10:07:24]
Schrott nem most kezd Giovannit énekelni. A Mezzo egy időben többször játszott egy remek salzburgi előadást vele, de többek között Londonban is énekelte. Egyetértek ppp-vel, jobban jártunk. És milyen olcsón!
Schrott nem most kezd Giovannit énekelni. A Mezzo egy időben többször játszott egy remek salzburgi előadást vele, de többek között Londonban is énekelte. Egyetértek ppp-vel, jobban jártunk. És milyen olcsón!
5943 tiberio 2015-11-28 16:28:25 [Válasz erre: 5942 Cilike 2015-11-28 15:59:01]
Egyetértünk! Ráadásul jó rendező betanításával jól is játszik.
Egyetértünk! Ráadásul jó rendező betanításával jól is játszik.
5942 Cilike 2015-11-28 15:59:01 [Válasz erre: 5938 Kaliban 2015-11-28 14:16:55]
Hát, de gustibus non est disputandum, meglehetősen nagy sikere volt a Faustban is, minden előadáson. És tipikus ez, hogy valakit, aki magyar létére elég fiatalon a legnagyobb operaházakban énekel, egyesek fanyalogva hallgatnak... én azt mondom, soha rosszabbat.
Hát, de gustibus non est disputandum, meglehetősen nagy sikere volt a Faustban is, minden előadáson. És tipikus ez, hogy valakit, aki magyar létére elég fiatalon a legnagyobb operaházakban énekel, egyesek fanyalogva hallgatnak... én azt mondom, soha rosszabbat.
5941 Edmond Dantes 2015-11-28 15:43:01 [Válasz erre: 5936 Kaliban 2015-11-28 10:09:15]
Anno a Kovalik-féle Fidelioban láttam/miniszter, mondjuk az nem nagy szerep és pódiumon, oratóriumban (stílusos, szép hang), de 1-2 éve valszeg az ő kedvéért összepárosították a Kékszakállút+Mariot és úgy = "egész estére" nekem kevés volt. Szép hang, nagyon jó kiállás (ami ebben a fachban nem általános), de színészileg még fejlődnie kell...ha tud. Végülis fiatal még a szerepkörhöz.
Anno a Kovalik-féle Fidelioban láttam/miniszter, mondjuk az nem nagy szerep és pódiumon, oratóriumban (stílusos, szép hang), de 1-2 éve valszeg az ő kedvéért összepárosították a Kékszakállút+Mariot és úgy = "egész estére" nekem kevés volt. Szép hang, nagyon jó kiállás (ami ebben a fachban nem általános), de színészileg még fejlődnie kell...ha tud. Végülis fiatal még a szerepkörhöz.
5940 Edmond Dantes 2015-11-28 15:30:28 [Válasz erre: 5933 Kaliban 2015-11-27 20:19:15]
Ugyanezt írtam IVA-nak a Mi újság... topikban (54594) = van premier felár Erkelben is. Kétségtelen, nem vészes az ügy. A két Don Giovannira már régen = csere előtt elfogytak a jegyek. D'Arcangeloval láttam már pár éve MüPában, Bécsi Opera/Fischer Ádám, nagyon jó kiállású, tűrhető hangú énekes, nem több. Inkább K.Sztojanova Annája volt számomra emlékezetes.
Ugyanezt írtam IVA-nak a Mi újság... topikban (54594) = van premier felár Erkelben is. Kétségtelen, nem vészes az ügy. A két Don Giovannira már régen = csere előtt elfogytak a jegyek. D'Arcangeloval láttam már pár éve MüPában, Bécsi Opera/Fischer Ádám, nagyon jó kiállású, tűrhető hangú énekes, nem több. Inkább K.Sztojanova Annája volt számomra emlékezetes.
5939 Kaliban 2015-11-28 14:17:17 [Válasz erre: 5938 Kaliban 2015-11-28 14:16:55]
Nem Cser András, Cser Krisztián. Bocsánat :-).
Nem Cser András, Cser Krisztián. Bocsánat :-).
5938 Kaliban 2015-11-28 14:16:55 [Válasz erre: 5937 Cilike 2015-11-28 10:23:20]
Bretz bizonyára nagyon jó el van, de nem csak én nem kedvelem. Mefisztót is eléggé kifejezéstelenül énekelte, még ha színészileg jó is. Se íze, se bűze nem volt az alakításának. Palerdi Fülöp királyára se vágyon. Tavaly Fried is énekelte. Ő tetszett. Az inkvizítor meg Cserd András volt - ő is jó volt. És tavaly hál Istennek megúsztam Kiss B. szenvedéseit. Ma este nem fogom.
Bretz bizonyára nagyon jó el van, de nem csak én nem kedvelem. Mefisztót is eléggé kifejezéstelenül énekelte, még ha színészileg jó is. Se íze, se bűze nem volt az alakításának. Palerdi Fülöp királyára se vágyon. Tavaly Fried is énekelte. Ő tetszett. Az inkvizítor meg Cserd András volt - ő is jó volt. És tavaly hál Istennek megúsztam Kiss B. szenvedéseit. Ma este nem fogom.
5937 Cilike 2015-11-28 10:23:20 [Válasz erre: 5936 Kaliban 2015-11-28 10:09:15]
Szerintem nem fogod. Mostanában legalábbis nem. Idén Palerdi énekli mind a négyet -már csak kettő van belőle - és nem tudom, lesz-e felújítása, nem valószínű hamarosan. Bretz meg biztos nagyon fájlalja, hogy nem vagy rá kiváncsi.
Szerintem nem fogod. Mostanában legalábbis nem. Idén Palerdi énekli mind a négyet -már csak kettő van belőle - és nem tudom, lesz-e felújítása, nem valószínű hamarosan. Bretz meg biztos nagyon fájlalja, hogy nem vagy rá kiváncsi.
5936 Kaliban 2015-11-28 10:09:15 [Válasz erre: 5935 Kaliban 2015-11-28 10:07:24]
Találtam egy angol nyelvű cikket, miszerint Bretz Hamburgban II. Fülöp is lesz. Hát a Kékszakállúja és a Mefisztója után én nem vágyom ebben a szerepben is hallani. Remélem ha lesz Don Carlos felújítás nem neki adják Fülöp királyt...
Találtam egy angol nyelvű cikket, miszerint Bretz Hamburgban II. Fülöp is lesz. Hát a Kékszakállúja és a Mefisztója után én nem vágyom ebben a szerepben is hallani. Remélem ha lesz Don Carlos felújítás nem neki adják Fülöp királyt...
5935 Kaliban 2015-11-28 10:07:24 [Válasz erre: 5934 parampampoli 2015-11-27 20:32:52]
Úgy látszik manapság divat, hogy a Leporellókból Don Giovanni lesz. Gondoljunk Bretz Gáborra :-).
Úgy látszik manapság divat, hogy a Leporellókból Don Giovanni lesz. Gondoljunk Bretz Gáborra :-).
5934 parampampoli 2015-11-27 20:32:52 [Válasz erre: 5933 Kaliban 2015-11-27 20:19:15]
Mivel mindkettőt hallottam élőben, bátran állíthatom, hogy Schrottal jobban járunk. Bár ő az épp lefutott bécsi szériában Leporellót énekelte.
Mivel mindkettőt hallottam élőben, bátran állíthatom, hogy Schrottal jobban járunk. Bár ő az épp lefutott bécsi szériában Leporellót énekelte.
5933 Kaliban 2015-11-27 20:19:15
A Don Pasquale premierjére is 2100 forintért vesztegetik az egyébként 1500 forintos jegyeket. A Bohémélet 0.2. premierjével is ugyanez a helyzet, akárcsak A trubadúr márc. 18. premierje esetében. Ezek szerint az Erkelben is megjelent a premierár - amúgy szerintem ezt a vezetőség az idei évad meghirdetésekor talán jelezte is. Ugyanakkor a Ildebrando D'Arcangelo-val hirdetett Don Giovanni előadásokra nem árusították emelt árakkal a jegyeket, ami nem csoda, hiszen a dec. 4. és 6. előadáson a honlap szerint már nem ő fog fellépni, hanem Erwin Schrott. Ildebrando D'Arcangelo fellépése gondolom kezdettől bizonytalan volt vagy csak nemrég mondta le a budapesti vendégszereplést? Csak csendben jegyzem meg, hogy volt idő, mikor egy-egy világsztár énekest akár többször is visszahívtak Budapestre és a közönség láthatta és hallhatta is fellépni őket. Manapság ez nem mindig jön össze egyszerűen...
A Don Pasquale premierjére is 2100 forintért vesztegetik az egyébként 1500 forintos jegyeket. A Bohémélet 0.2. premierjével is ugyanez a helyzet, akárcsak A trubadúr márc. 18. premierje esetében. Ezek szerint az Erkelben is megjelent a premierár - amúgy szerintem ezt a vezetőség az idei évad meghirdetésekor talán jelezte is. Ugyanakkor a Ildebrando D'Arcangelo-val hirdetett Don Giovanni előadásokra nem árusították emelt árakkal a jegyeket, ami nem csoda, hiszen a dec. 4. és 6. előadáson a honlap szerint már nem ő fog fellépni, hanem Erwin Schrott. Ildebrando D'Arcangelo fellépése gondolom kezdettől bizonytalan volt vagy csak nemrég mondta le a budapesti vendégszereplést? Csak csendben jegyzem meg, hogy volt idő, mikor egy-egy világsztár énekest akár többször is visszahívtak Budapestre és a közönség láthatta és hallhatta is fellépni őket. Manapság ez nem mindig jön össze egyszerűen...
5932 Búbánat 2015-11-26 11:43:34 [Válasz erre: 5929 IVA 2015-11-26 01:18:33]
Segítek: [url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10203553323193101&set=o.1465226200441124&type=3; Medveczky Attila írta az operakritikát [/url]
Segítek: [url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10203553323193101&set=o.1465226200441124&type=3; Medveczky Attila írta az operakritikát [/url]
5931 Edmond Dantes 2015-11-26 11:26:09 [Válasz erre: 5930 Edmond Dantes 2015-11-26 11:25:12]
"nevezett" helyett "kérdéses"
"nevezett" helyett "kérdéses"
5930 Edmond Dantes 2015-11-26 11:25:12 [Válasz erre: 5929 IVA 2015-11-26 01:18:33]
Tessék kijelölni a cikk címét, bemásolni gugliba és klikk. Nem segíthetek benne, mert a nevezett sajtóterméket nem óhajtom itt (sem) megjeleníteni.
Tessék kijelölni a cikk címét, bemásolni gugliba és klikk. Nem segíthetek benne, mert a nevezett sajtóterméket nem óhajtom itt (sem) megjeleníteni.
5929 IVA 2015-11-26 01:18:33 [Válasz erre: 5928 Búbánat 2015-11-25 16:59:07]
Csak én nem találom, ki a szerzője ennek az érdekes kritikának? „Új operát tervezett Shakespeare Szicíliában játszódó Szeget szeggel című drámája nyomán.” V. ö.: „A Szerelmi tilalom cselekményét Shakespeare Szeget szeggel című színművéből merítette, de a helyszínt Szicíliába helyezte át”. (Más korba ugyan, de a helyszín mégiscsak helyszínt jelent.) „Igazán üdítő Hary Judit Dorellája. Hangja szép tónusú, gömbölyű, hajlékony és gördülékeny, egy tömbből faragott, kiegyenlített, regiszterek közötti törések nélkül.” Az utóbbi mondatot azoknak idéztem, akik értik, hogy miért idéztem.
Csak én nem találom, ki a szerzője ennek az érdekes kritikának? „Új operát tervezett Shakespeare Szicíliában játszódó Szeget szeggel című drámája nyomán.” V. ö.: „A Szerelmi tilalom cselekményét Shakespeare Szeget szeggel című színművéből merítette, de a helyszínt Szicíliába helyezte át”. (Más korba ugyan, de a helyszín mégiscsak helyszínt jelent.) „Igazán üdítő Hary Judit Dorellája. Hangja szép tónusú, gömbölyű, hajlékony és gördülékeny, egy tömbből faragott, kiegyenlített, regiszterek közötti törések nélkül.” Az utóbbi mondatot azoknak idéztem, akik értik, hogy miért idéztem.
5928 Búbánat 2015-11-25 16:59:07
Egy régebbi előadáskritika [url] http://magyarforum.hu/cikk/1472/Az-alszentek-kigunyolasa/; Az álszentek kigúnyolása [/url] Wagner: A szerelmi tilalom – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka az Erkel Színházban /www.magyarforum.hu/ A Kolozsvári Magyar Opera az elmúlt években igazi kuriózumokkal vendégszerepelt az Erkel Színházban. Így történt szeptember 29-én is, mikor Wagner igen ritkán játszott művét, A Szerelmi tilalmat adták elő. Vígopera és Wagner? Jogosan kapja föl erre a kedves olvasó a fejét. Hiszen a nagy német zeneszerző neve hallatán a germán mondakörre és a Grál-legendából vett Parsifalra gondolhatunk. Bár többen A nürnbergi mesterdalnokokat is vígoperának nevezik, ezzel nem értek egyet, mert ez a zenedráma igazi filozófiai mélységeket hordoz magában. Attól, hogy egy darabnak jó a vége, még nem jelenti azt, hogy vígopera lenne. Példa erre Thomas Hamletje, melynek utolsó felvonásában a címszereplő lesz Dánia királya.
Egy régebbi előadáskritika [url] http://magyarforum.hu/cikk/1472/Az-alszentek-kigunyolasa/; Az álszentek kigúnyolása [/url] Wagner: A szerelmi tilalom – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka az Erkel Színházban /www.magyarforum.hu/ A Kolozsvári Magyar Opera az elmúlt években igazi kuriózumokkal vendégszerepelt az Erkel Színházban. Így történt szeptember 29-én is, mikor Wagner igen ritkán játszott művét, A Szerelmi tilalmat adták elő. Vígopera és Wagner? Jogosan kapja föl erre a kedves olvasó a fejét. Hiszen a nagy német zeneszerző neve hallatán a germán mondakörre és a Grál-legendából vett Parsifalra gondolhatunk. Bár többen A nürnbergi mesterdalnokokat is vígoperának nevezik, ezzel nem értek egyet, mert ez a zenedráma igazi filozófiai mélységeket hordoz magában. Attól, hogy egy darabnak jó a vége, még nem jelenti azt, hogy vígopera lenne. Példa erre Thomas Hamletje, melynek utolsó felvonásában a címszereplő lesz Dánia királya.
5927 IVA 2015-11-23 22:59:45 [Válasz erre: 5917 Cilike 2015-11-23 15:01:35]
Én is emlékszem erre: mintha az Erkel Színház felújítás előtti próbaüzeme idejében lett volna gyakorlat, és talán még utána is egy darabig. De ilyen szórólapot kaptunk 2010-ben A varázsfuvola vígszínházi előadásához is.
Én is emlékszem erre: mintha az Erkel Színház felújítás előtti próbaüzeme idejében lett volna gyakorlat, és talán még utána is egy darabig. De ilyen szórólapot kaptunk 2010-ben A varázsfuvola vígszínházi előadásához is.
5926 IVA 2015-11-23 22:50:48 [Válasz erre: 5910 Búbánat 2015-11-23 09:52:49]
Nagyon köszönöm, bár itt egy elvi vita kerekedett, amelyben én az információ évtizedeken át megszokott igényességét hiányoltam.
Nagyon köszönöm, bár itt egy elvi vita kerekedett, amelyben én az információ évtizedeken át megszokott igényességét hiányoltam.
5925 Cilike 2015-11-23 22:15:42
Hidd el, sokszor a kollégák is összekevernek egy aszt egy á-val, b-t h-val, nem mindig nézik meg pontosan. Nekem jó a memóriám, az általam ismert operákban elég jól tájékozódom. Aztán van, amihez egyáltalán nem tudok hozzászólni.
Hidd el, sokszor a kollégák is összekevernek egy aszt egy á-val, b-t h-val, nem mindig nézik meg pontosan. Nekem jó a memóriám, az általam ismert operákban elég jól tájékozódom. Aztán van, amihez egyáltalán nem tudok hozzászólni.
5924 parampampoli 2015-11-23 20:20:39 [Válasz erre: 5921 Cilike 2015-11-23 20:09:09]
Akkor ezt megjártam... ezentúl kotta nélkül nem írok semmit. -:)
Akkor ezt megjártam... ezentúl kotta nélkül nem írok semmit. -:)
5923 parampampoli 2015-11-23 20:12:29 [Válasz erre: 5922 Cilike 2015-11-23 20:10:57]
Arról a hangról beszélünk, amit Eboli és Carlos együtt énekel?
Arról a hangról beszélünk, amit Eboli és Carlos együtt énekel?
5922 Cilike 2015-11-23 20:10:57
Megnéztem a kottát, mert nem stimmelt nekem a hangnem váltás és nincs is, tehát Carlos énekel át a végén Posával, a h stimmel.
Megnéztem a kottát, mert nem stimmelt nekem a hangnem váltás és nincs is, tehát Carlos énekel át a végén Posával, a h stimmel.
5921 Cilike 2015-11-23 20:09:09
A "Trema per te, falso figliuolo" rész végén h van. a legvégén Carlos énekel b-t a "m'abbandono a te" szövegre. Holtbiztos vagyok benne.
A "Trema per te, falso figliuolo" rész végén h van. a legvégén Carlos énekel b-t a "m'abbandono a te" szövegre. Holtbiztos vagyok benne.
5920 parampampoli 2015-11-23 20:06:12 [Válasz erre: 5919 Cilike 2015-11-23 20:00:05]
Jaj, igen, bocsi, Fehér András volt, tudom, de közben valakivel beszéltem chatben Fekete Attiláról... tudod, szín -- szín.... A H-ban biztos vagy??? Esküdni mernék, hogy Bé.... és most nincs itt a kotta előttem.
Jaj, igen, bocsi, Fehér András volt, tudom, de közben valakivel beszéltem chatben Fekete Attiláról... tudod, szín -- szín.... A H-ban biztos vagy??? Esküdni mernék, hogy Bé.... és most nincs itt a kotta előttem.
5919 Cilike 2015-11-23 20:00:05
Csak két apró kötözködés tőlem, abszolút tárgyszerű témában: FEHÉR András volt a játékmester és a kertkép tercettje végi bé az h.
Csak két apró kötözködés tőlem, abszolút tárgyszerű témában: FEHÉR András volt a játékmester és a kertkép tercettje végi bé az h.
5918 parampampoli 2015-11-23 19:22:04
A tegnapi Don Carlos volt az idei kis széria második előadása, amely egy már többször is hallott szereposztást kínált, így egész biztos nem nézem meg, ha nem Vajda Gergely vezényel, és nem Boross Csilla énekli Erzsébet királynét, akinek tavalyi Aida-alakítása számomra az évad egyik revelációját jelentette. Mostani alakítása is minden szempontból toronymagasan emelkedett ki a szereposztásból: a drámai fachot birtokba véve egyre érettebb, egyre erőteljesebb hangon énekelt, de úgy, hogy közben gondja volt a szerep megkövetelte finomságokra is. Erzsébet a Verdi-életmű egyik legszebb és mégis leghálátlanabb szoprán szerepe, alakítójának mindig számolnia kell azzal, hogy az övénél hatásosabb, mutatósabb szólószámokkal „ellátott” partnerek elviszik előle a sikert. Ezen az estén, mint máskor se, ha tényleg jelentős énekesnő énekli a szerepet, ez nem történt meg: Boross minden megjelenésekor teljes mértékben uralta a színpadot. Már rajta is érződik a nagy házak levegője, a jó rendezők keze nyoma, amire egyetlen példát hoznék csak: mikor a szobajelenetben Fülöp inzultusára elájul, nem úgy dől el, mint egy krumpliszsák, hanem úgy, ahogy színpadon egy ájulást természetesen kell megcsinálni. Mivel a szerepben tudomásom szerint most debütált, bizonyára lesz alkalma még tovább csiszolni technikailag, a nagyária magas piano állásain és a záróhang erőteljesebb, hosszabb kitartásán hallanék még tennivalókat. Boross legnehezebb pillanatait valószínűleg a Kiss B. Atillával énekelt kettősökben élhette át. Tenorpartnere egész este hangjának helyezgetésével volt elfoglalva, produkciója a szólam felében még így is inkább markírozás volt, mint valódi éneklés. A baj, hogy a keresgélés ellenére se találja a helyes pozíciót, minden hangja másutt szól, bizonyos frázisokban egészen beazonosíthatatlan helyen, időnként fülsértően nazális hangokat hallatva. Különösen a technikailag nehéz, magas szólórészek előtt adódnak gondok, ott már erősen rákészül, ami esetében a hang takarékra kapcsolt, óvatos hangadását jelenti. Így pont a legdrámaibb részek esnek áldozatul, elsősorban az autodafé H-ja előtti, hőstenori hangütést igénylő rész. Itt mutatkozik meg az egész előadásra jellemző alapprobléma, a rendezői gazdátlanság, amit röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy mindenki azt csinál a színpadon, amit akar. A nevezett jelenetben például Kiss B. egészen abszurd mozgásokat; először kardjával Fülöp nyakát „csiklandozza”, majd Posa felszólítására szinte paródiába hajlóan szélsőséges gesztussal csinál 180 fokos fordulatot. Egyébként egész esti játéka hallatlanul civil jellegű volt, valódi játékról, érzelmi azonosulásról szó se volt, a csodálatos búcsúkettősre úgy lépett be és nézett partnernőjére, mintha egy belvárosi kávéház pincérnőjétől készülne egy cappuccinót rendelni. A színházban valamikor kitűnő segédrendezők gondozták a régi produkciókat, rendezői példányból és videófelvétel alapján őrködve az eredeti beállítások és rendezői szándékok felett. Hol van ma már Boschán Daisy, Merczel Mária, Fekete András és a többiek….? Ezért aztán könnyű azt mondani a valamikor legszebb produkciókra, hogy elfáradtak, unalmasak, avíttak, lehet hozni helyette az újakat. A borzalmasakat. Palerdi András az első két felvonásban semmiféle azonosulást nem mutatott fachja legparádésabb szerepével. Ehhez hozzájárult, hogy – nyilván önkényesen – nem viselte Fülöp koronás kalapját, így a spanyol grandok között fedetlen fővel elképesztően civil benyomást keltett. Járása hasonlóképpen, nélkülözött minden fenséget és a fél világ urától joggal elvárható határozottságot. Áriájában talált önmagára, ott hirtelen éneklésben és játékban is más dimenzióba került, és ezt a szintet szerencsésen meg tudta őrizni a teljes szobaképben. Ebben nyilván inspirálták partnerei, Boross Csilla és Szvétek László Főinkvizítora is. Szvétek, aki egykori beállásakor szereposztási tévedésnek tűnt, mára tökéletesen birtokba vette a nem hosszú, de hallatlan jelentős szerepet. Örömmel nyugtázható, hogy sikerült pár évvel ezelőtti hangi kríziséből teljesen kikerülnie, az akkor végzetesen megmozduló hangból eltűnt a kellemetlen vibrátó, jól győzi a magas hangokat is, az egész orgánum homogén színnel, egyben szól. Kálmándinak Posa mindig is legjobb Verdi-szerepe volt, mert itt nem kell küzdenie a drámai baritonokhoz méretezett zenekar hangerejével, amely küzdelemben Jago, Nabucco vagy Macbeth szerepében rendre alul marad. (A Hollandiról, Scarpiáról vagy Wotanról már szó se essék.) Most hozta a megfelelő volument, az alakítás is, a hangszín is, a hang konzisztenciája is megfelelt az elvárásoknak. Sajnos azonban ő is folytatja azt a mostanában eléggé el nem ítélhető hagyományt, hogy paróka nélkül énekel, a civil fejhez pedig még kevésbé illik az elegáns cipő, amely olyan remekül mutatott Melis vagy Bende Posa márkiján. Arcjátékát és arckifejezését jelentősen szegényíti, hogy folyton csukott szemmel énekel, mintha zavarnák a reflektorok. Ez a világtalan Főinkvizítor esetében nem lenne gond, Posa márki esetében azonban disszonánsan hat. Ebolit Gál Erika énekelte, aki a sorozat első előadását lemondta, így feltételezhető, hogy még most sem egészen egészségesen vállalta a fellépést. A nagyáriáig ezt egyetlen pontot leszámítva nem lehetett érezni, a kerti tercett végi magas Bé-ig minden rendben volt. Éneklésben tulajdonképpen nem is lenne semmi kifogásom, játékban azonban továbbra se tudok mit kezdeni azzal kacér, billegő mozgással, amellyel a Fátyolregét kíséri, és amely egy másik spanyol tárgyú operában, a Carmenben helyénvaló lenne, Eboli HERCEGNŐHÖZ azonban igen kevéssé illik. Éneklésben valódi gondok a nagyáriában jelentkeztek, a Cesz gikszere és a záró B alulintonálása mutatta, hogy betegségből eredő indiszpozícióval küzd. Remélhetőleg a következő előadásig előtte álló egy hétben sikerül torkát is, lábát is tökéletesen rendbe hozni. (Az nagyária végén történhetett valami a színpadon, mert nem jött ki a függöny elé a szokásos tapsokat learatni, és az előadás legvégén is csak sántikálva.) Vajda Gergely, akinek a MÜPÁ-ban hallott Lohengrinjei óta elkötelezett híve vagyok, a színháztól egy repertoár előadás sorozatára kapott megbízást. Úgy mondanám tehát, hogy az igazi méltó felkérés még mindig várat magára. Most is lelkesen, nagy odafigyeléssel és pontosan, világos kézzel vezette együttesét, és sokszor úgy éreztem, nem rajta, hanem egyik-másik énekesén múlt, ha nem mindig sikerült. Néhány részben világosan hallatszott, hogy pontos, egyéni elképzelése van, erre számomra legjobb példa a kerti tercett gyors része volt, ahol olyan gyors, feszült tempót vett, amelyet rajta kívül csak Claudio Abbadótól ismerek a Scala 1978-as Don Carlosából. Ott Obrazcova, Domingo és Bruson hibátlanul meg is valósította a karmesteri intenciót. Ez most, sajnos elmaradt.
A tegnapi Don Carlos volt az idei kis széria második előadása, amely egy már többször is hallott szereposztást kínált, így egész biztos nem nézem meg, ha nem Vajda Gergely vezényel, és nem Boross Csilla énekli Erzsébet királynét, akinek tavalyi Aida-alakítása számomra az évad egyik revelációját jelentette. Mostani alakítása is minden szempontból toronymagasan emelkedett ki a szereposztásból: a drámai fachot birtokba véve egyre érettebb, egyre erőteljesebb hangon énekelt, de úgy, hogy közben gondja volt a szerep megkövetelte finomságokra is. Erzsébet a Verdi-életmű egyik legszebb és mégis leghálátlanabb szoprán szerepe, alakítójának mindig számolnia kell azzal, hogy az övénél hatásosabb, mutatósabb szólószámokkal „ellátott” partnerek elviszik előle a sikert. Ezen az estén, mint máskor se, ha tényleg jelentős énekesnő énekli a szerepet, ez nem történt meg: Boross minden megjelenésekor teljes mértékben uralta a színpadot. Már rajta is érződik a nagy házak levegője, a jó rendezők keze nyoma, amire egyetlen példát hoznék csak: mikor a szobajelenetben Fülöp inzultusára elájul, nem úgy dől el, mint egy krumpliszsák, hanem úgy, ahogy színpadon egy ájulást természetesen kell megcsinálni. Mivel a szerepben tudomásom szerint most debütált, bizonyára lesz alkalma még tovább csiszolni technikailag, a nagyária magas piano állásain és a záróhang erőteljesebb, hosszabb kitartásán hallanék még tennivalókat. Boross legnehezebb pillanatait valószínűleg a Kiss B. Atillával énekelt kettősökben élhette át. Tenorpartnere egész este hangjának helyezgetésével volt elfoglalva, produkciója a szólam felében még így is inkább markírozás volt, mint valódi éneklés. A baj, hogy a keresgélés ellenére se találja a helyes pozíciót, minden hangja másutt szól, bizonyos frázisokban egészen beazonosíthatatlan helyen, időnként fülsértően nazális hangokat hallatva. Különösen a technikailag nehéz, magas szólórészek előtt adódnak gondok, ott már erősen rákészül, ami esetében a hang takarékra kapcsolt, óvatos hangadását jelenti. Így pont a legdrámaibb részek esnek áldozatul, elsősorban az autodafé H-ja előtti, hőstenori hangütést igénylő rész. Itt mutatkozik meg az egész előadásra jellemző alapprobléma, a rendezői gazdátlanság, amit röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy mindenki azt csinál a színpadon, amit akar. A nevezett jelenetben például Kiss B. egészen abszurd mozgásokat; először kardjával Fülöp nyakát „csiklandozza”, majd Posa felszólítására szinte paródiába hajlóan szélsőséges gesztussal csinál 180 fokos fordulatot. Egyébként egész esti játéka hallatlanul civil jellegű volt, valódi játékról, érzelmi azonosulásról szó se volt, a csodálatos búcsúkettősre úgy lépett be és nézett partnernőjére, mintha egy belvárosi kávéház pincérnőjétől készülne egy cappuccinót rendelni. A színházban valamikor kitűnő segédrendezők gondozták a régi produkciókat, rendezői példányból és videófelvétel alapján őrködve az eredeti beállítások és rendezői szándékok felett. Hol van ma már Boschán Daisy, Merczel Mária, Fekete András és a többiek….? Ezért aztán könnyű azt mondani a valamikor legszebb produkciókra, hogy elfáradtak, unalmasak, avíttak, lehet hozni helyette az újakat. A borzalmasakat. Palerdi András az első két felvonásban semmiféle azonosulást nem mutatott fachja legparádésabb szerepével. Ehhez hozzájárult, hogy – nyilván önkényesen – nem viselte Fülöp koronás kalapját, így a spanyol grandok között fedetlen fővel elképesztően civil benyomást keltett. Járása hasonlóképpen, nélkülözött minden fenséget és a fél világ urától joggal elvárható határozottságot. Áriájában talált önmagára, ott hirtelen éneklésben és játékban is más dimenzióba került, és ezt a szintet szerencsésen meg tudta őrizni a teljes szobaképben. Ebben nyilván inspirálták partnerei, Boross Csilla és Szvétek László Főinkvizítora is. Szvétek, aki egykori beállásakor szereposztási tévedésnek tűnt, mára tökéletesen birtokba vette a nem hosszú, de hallatlan jelentős szerepet. Örömmel nyugtázható, hogy sikerült pár évvel ezelőtti hangi kríziséből teljesen kikerülnie, az akkor végzetesen megmozduló hangból eltűnt a kellemetlen vibrátó, jól győzi a magas hangokat is, az egész orgánum homogén színnel, egyben szól. Kálmándinak Posa mindig is legjobb Verdi-szerepe volt, mert itt nem kell küzdenie a drámai baritonokhoz méretezett zenekar hangerejével, amely küzdelemben Jago, Nabucco vagy Macbeth szerepében rendre alul marad. (A Hollandiról, Scarpiáról vagy Wotanról már szó se essék.) Most hozta a megfelelő volument, az alakítás is, a hangszín is, a hang konzisztenciája is megfelelt az elvárásoknak. Sajnos azonban ő is folytatja azt a mostanában eléggé el nem ítélhető hagyományt, hogy paróka nélkül énekel, a civil fejhez pedig még kevésbé illik az elegáns cipő, amely olyan remekül mutatott Melis vagy Bende Posa márkiján. Arcjátékát és arckifejezését jelentősen szegényíti, hogy folyton csukott szemmel énekel, mintha zavarnák a reflektorok. Ez a világtalan Főinkvizítor esetében nem lenne gond, Posa márki esetében azonban disszonánsan hat. Ebolit Gál Erika énekelte, aki a sorozat első előadását lemondta, így feltételezhető, hogy még most sem egészen egészségesen vállalta a fellépést. A nagyáriáig ezt egyetlen pontot leszámítva nem lehetett érezni, a kerti tercett végi magas Bé-ig minden rendben volt. Éneklésben tulajdonképpen nem is lenne semmi kifogásom, játékban azonban továbbra se tudok mit kezdeni azzal kacér, billegő mozgással, amellyel a Fátyolregét kíséri, és amely egy másik spanyol tárgyú operában, a Carmenben helyénvaló lenne, Eboli HERCEGNŐHÖZ azonban igen kevéssé illik. Éneklésben valódi gondok a nagyáriában jelentkeztek, a Cesz gikszere és a záró B alulintonálása mutatta, hogy betegségből eredő indiszpozícióval küzd. Remélhetőleg a következő előadásig előtte álló egy hétben sikerül torkát is, lábát is tökéletesen rendbe hozni. (Az nagyária végén történhetett valami a színpadon, mert nem jött ki a függöny elé a szokásos tapsokat learatni, és az előadás legvégén is csak sántikálva.) Vajda Gergely, akinek a MÜPÁ-ban hallott Lohengrinjei óta elkötelezett híve vagyok, a színháztól egy repertoár előadás sorozatára kapott megbízást. Úgy mondanám tehát, hogy az igazi méltó felkérés még mindig várat magára. Most is lelkesen, nagy odafigyeléssel és pontosan, világos kézzel vezette együttesét, és sokszor úgy éreztem, nem rajta, hanem egyik-másik énekesén múlt, ha nem mindig sikerült. Néhány részben világosan hallatszott, hogy pontos, egyéni elképzelése van, erre számomra legjobb példa a kerti tercett gyors része volt, ahol olyan gyors, feszült tempót vett, amelyet rajta kívül csak Claudio Abbadótól ismerek a Scala 1978-as Don Carlosából. Ott Obrazcova, Domingo és Bruson hibátlanul meg is valósította a karmesteri intenciót. Ez most, sajnos elmaradt.
5917 Cilike 2015-11-23 15:01:35 [Válasz erre: 5908 Speranza 2015-11-22 17:29:47]
Egyébként egy-két éve volt egy olyan időszak, mikor minden előadáson feltüntették az énekkari neveket a nézőtéren osztogatott kis cetliken, de gondolom bonyolult volt az egyeztetés. A flandriai küldötteknek kiemelt szerepe van zeneileg és dramaturgiailag is, ha nem is szólóban énekelnek.
Egyébként egy-két éve volt egy olyan időszak, mikor minden előadáson feltüntették az énekkari neveket a nézőtéren osztogatott kis cetliken, de gondolom bonyolult volt az egyeztetés. A flandriai küldötteknek kiemelt szerepe van zeneileg és dramaturgiailag is, ha nem is szólóban énekelnek.
5916 parampampoli 2015-11-23 12:14:13 [Válasz erre: 5915 Kaliban 2015-11-23 11:50:48]
Ezek szerint ugyanazzal a céllal mész, mint én mentem tegnap.
Ezek szerint ugyanazzal a céllal mész, mint én mentem tegnap.
5915 Kaliban 2015-11-23 11:50:48
Én szombaton megyek rá. Hát igazából csak a karmester érdekel, meg Boross Csilla. A többi énekes nem hoz lázba sajnos.....
Én szombaton megyek rá. Hát igazából csak a karmester érdekel, meg Boross Csilla. A többi énekes nem hoz lázba sajnos.....
5914 parampampoli 2015-11-23 11:41:45 [Válasz erre: 5913 telramund 2015-11-23 11:20:27]
Hamarosan részletesebben is olvashatsz róla. -:)
Hamarosan részletesebben is olvashatsz róla. -:)
5913 telramund 2015-11-23 11:20:27
Jó lehetett ez a Don Carlos,ha csak az alábbi beírásokat nézem!Álprobléma felturmixolva!
Jó lehetett ez a Don Carlos,ha csak az alábbi beírásokat nézem!Álprobléma felturmixolva!
5912 Búbánat 2015-11-23 10:41:56 [Válasz erre: 5911 parampampoli 2015-11-23 10:17:53]
Akkor már két név meg van a karból...
Akkor már két név meg van a karból...
5911 parampampoli 2015-11-23 10:17:53 [Válasz erre: 5910 Búbánat 2015-11-23 09:52:49]
Bakó Antalt és Kovács Pált én is felismertem, de nem értettem, hogy Kovács miért nem jött ki a többiekkel meghajolni a függöny elé?
Bakó Antalt és Kovács Pált én is felismertem, de nem értettem, hogy Kovács miért nem jött ki a többiekkel meghajolni a függöny elé?
5910 Búbánat 2015-11-23 09:52:49 [Válasz erre: 5904 IVA 2015-11-21 02:23:06]
Annyit segíthetek, hogy a flandriai küldöttségben (férfikar) ott énekelt az egykori magánénekes, a kiváló bariton, Kovács Pál. (A többi karénekest arcról is ismerem, de hirtelenében nevük nem jut eszembe...)
Annyit segíthetek, hogy a flandriai küldöttségben (férfikar) ott énekelt az egykori magánénekes, a kiváló bariton, Kovács Pál. (A többi karénekest arcról is ismerem, de hirtelenében nevük nem jut eszembe...)
5909 IVA 2015-11-23 07:44:56 [Válasz erre: 5908 Speranza 2015-11-22 17:29:47]
Az első gondolatmenetre csak azt mondhatom, amivel valamikor az abszurd viccekre reagáltak, amelyeknek az a poénjuk, hogy milyen rossz a vicc: ez fájt! A balett-táncos művészete sem abból áll, hogy látszik. Az egész balettkar munkáját nehezebb egyszerre figyelni, egy kisebb, kiemelt csoportét, amely igényesebb feladatot old meg, nagyobb felelősséggel, már jobban lehet. (Látszani a nézőtéren, az utcán mi is „szólóban, egyenként látszunk”...) Akinek van füle, egy unisono éneklő csoportból („egy tömbből”) is kihallja a hangokat. Ezeknek a kórusból a legmegfelelőbbnek kell lenniük, felelősségük nagyobb, kiemelésük érdem. És ők szintén „látszanak egyenként” is. A flandriai küldöttek megszólaltatóit nem a szólisták közt, hanem a szólisták oszlopa alatt (volt) szokás felsorolni, ezt hiányoltam.
Az első gondolatmenetre csak azt mondhatom, amivel valamikor az abszurd viccekre reagáltak, amelyeknek az a poénjuk, hogy milyen rossz a vicc: ez fájt! A balett-táncos művészete sem abból áll, hogy látszik. Az egész balettkar munkáját nehezebb egyszerre figyelni, egy kisebb, kiemelt csoportét, amely igényesebb feladatot old meg, nagyobb felelősséggel, már jobban lehet. (Látszani a nézőtéren, az utcán mi is „szólóban, egyenként látszunk”...) Akinek van füle, egy unisono éneklő csoportból („egy tömbből”) is kihallja a hangokat. Ezeknek a kórusból a legmegfelelőbbnek kell lenniük, felelősségük nagyobb, kiemelésük érdem. És ők szintén „látszanak egyenként” is. A flandriai küldöttek megszólaltatóit nem a szólisták közt, hanem a szólisták oszlopa alatt (volt) szokás felsorolni, ezt hiányoltam.
5908 Speranza 2015-11-22 17:29:47 [Válasz erre: 5907 IVA 2015-11-22 17:04:25]
A balettkart azért nem említeném példaként az operakórussal kapcsolatban, hiszen a balett-táncosok kartánc közben is szólóban, egyenként látszanak, míg a kórustagok ha nem szólóban énekelnek, egy tömbben hallatszanak, nem külön-külön. Mivel tehát a flandriai küldötteknek egyetlen egy hangnyi szólója sincs, teljesen indokolatlan a szólista-szereplők közt felsorolni őket - szerintem. Egyszerűen mert nem azok.
A balettkart azért nem említeném példaként az operakórussal kapcsolatban, hiszen a balett-táncosok kartánc közben is szólóban, egyenként látszanak, míg a kórustagok ha nem szólóban énekelnek, egy tömbben hallatszanak, nem külön-külön. Mivel tehát a flandriai küldötteknek egyetlen egy hangnyi szólója sincs, teljesen indokolatlan a szólista-szereplők közt felsorolni őket - szerintem. Egyszerűen mert nem azok.
5907 IVA 2015-11-22 17:04:25 [Válasz erre: 5906 Speranza 2015-11-22 14:41:27]
Egy szóval sem írtam, hogy a flandriai küldöttség tagjai szólót énekelnek. Nemcsak a színlapot ismerem, hanem az operát is. A színlapnak ez a tétele az operai információs kultúrának egy tartalmat hordozó része volt, amelyet elsorvasztottak. A Coppélia Pas de six-je, A diótörő Rózsakeringője is karfeladat, ám ezek előadóit is felsorolták valamikor a színlapokon. Most még A diótörő vitathatatlanul szólószereplőit sem említi a színlap (idén új változatot mutatnak be, de már tavaly sem jelezték őket), sőt A hattyúk tava szólóinak, szerepeinek tiszteletre érdemes abszolválóit sem. Szóval, egy hagyományra hivatkoztam, amelynek leépítését az interneten nem indokolhatja sem papír-, sem nyomdafestékhiány. Csak az igénytelenség, a művészek és a nézők iránti tisztelet hiánya. Lehet e mellett is szólni...
Egy szóval sem írtam, hogy a flandriai küldöttség tagjai szólót énekelnek. Nemcsak a színlapot ismerem, hanem az operát is. A színlapnak ez a tétele az operai információs kultúrának egy tartalmat hordozó része volt, amelyet elsorvasztottak. A Coppélia Pas de six-je, A diótörő Rózsakeringője is karfeladat, ám ezek előadóit is felsorolták valamikor a színlapokon. Most még A diótörő vitathatatlanul szólószereplőit sem említi a színlap (idén új változatot mutatnak be, de már tavaly sem jelezték őket), sőt A hattyúk tava szólóinak, szerepeinek tiszteletre érdemes abszolválóit sem. Szóval, egy hagyományra hivatkoztam, amelynek leépítését az interneten nem indokolhatja sem papír-, sem nyomdafestékhiány. Csak az igénytelenség, a művészek és a nézők iránti tisztelet hiánya. Lehet e mellett is szólni...
5906 Speranza 2015-11-22 14:41:27 [Válasz erre: 5904 IVA 2015-11-21 02:23:06]
"Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit." A flandriai küldöttség karanyag, nem szólószerep egyik sem, hiszen mindvégig egyszerre énekelnek, nincsen benne szólóállás. Persze, tudom, volt rá példa hogy rangos fesztiválprodukcióban szólisták (is) énekeltek benne (pl. a Szegedi Szabadtéri Játékokon állítólag az V. Károlyt énekló Gregor József is beszállt egyszer), de felsorolni a neveket - amennyiben kórustagok - indokolatlannak tartom, ennyi erővel a teljes énekkart fel lehetne sorolni név szerint. A szólószerep szóló, a kiskórus meg - akármilyen kevesen is vannak - azért mégiscsak kórus.
"Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit." A flandriai küldöttség karanyag, nem szólószerep egyik sem, hiszen mindvégig egyszerre énekelnek, nincsen benne szólóállás. Persze, tudom, volt rá példa hogy rangos fesztiválprodukcióban szólisták (is) énekeltek benne (pl. a Szegedi Szabadtéri Játékokon állítólag az V. Károlyt énekló Gregor József is beszállt egyszer), de felsorolni a neveket - amennyiben kórustagok - indokolatlannak tartom, ennyi erővel a teljes énekkart fel lehetne sorolni név szerint. A szólószerep szóló, a kiskórus meg - akármilyen kevesen is vannak - azért mégiscsak kórus.
5905 Kaliban 2015-11-22 11:56:42
Erősen szubjektív beszámoló következi. Két éve az Operában láttam egy számomra etalonnak számító Tosca előadást: Agache-Lukács Gyöngyi-Fekete Attila főszereplésével és Kesselyák vezénylésével. Azt hiszem, hogy azt a két évvel ezelőtti produkciót bármelyik, világhíres dalszínház megirigyelhette volna. Az előadás alatt izzott a levegőben a szenvedély, a dráma. A zenekar csodálatos színekkel játszott. Fekete Attilának egyes kritikusok folyamatosan a szemére vetik, hogy forszírozz. Nos igen, csakhogy Cavardossi szerintem az egyik legjobb szerepe, amiben szép, lírai hangvétellel énekelt. Mikor két éve láttam forszírozni se forszírozott különösebben. Sőt! A Hunyadi László címszerepe mellett nekem ebben tetszett a legjobban az utóbbi két években - de Radamase is jó volt áprilisban. Ebben az évadban már se a Toscában, se a Hunyadiban nem találkozhatunk vele. Szerintem László Boldizsár után nem ordít Hunyadi szerepe, így nem is értem miért ő kapta idén az egész szériát??? De mindegy is. Nincs értelme ezen elmélkedni. A tegnapi Toscával a legnagyobb bajom a tenor volt. Még a mellékszereplők is jobban tetszettek, mert minden kisebb szerelőnek kiérlelt, hatásos volt a produkciója. Hector Lopez Mendoza azonban nem az az énekes, akinek állandó vendégnek kell lennie Budapesten szerintem. Szép hangszíne van, hangereje is lenne, színpadi megjelenése se lenne rossz, csak éppen annyira szürkén, kifejezéstelenül énekel. Nem voltak igazi szenvedélyek, a szépen megformált, lírai részletek is hiányoztak tegnap. A harmadik felvonásban a levélária laposra sikeredett. Nagyon laposra. Mennyi szenvedéllyel énekelte ezt a szólószámot Fekete Attila és mennyire szürke és jelentéktelen volt tegnap ugyanez az egyébként szép és hatásos ária Mendoza tolmácsolásában. Mendoza mellett sajnos a zenekar se volt olyan jó, mint két éve az Operában. Sok volt a hangerő, kevés a líraiság és nem éreztem igazán drámainak se a zenekari hangzás. Agache nagyszerű Scarpia volt ismét. Csodálatosan artikulálta az olasz szavakat: nem tudok olaszul rendesen, mégis szinte mindent szót utána tudtam volna mondani. Emellett maximálisan azonosult a figurával, vokálisan nagyon érett és kidolgozott volt alakítása. Színpadi megjelenésében is ideális Scarpia volt. A Te deum és a második felvonás Tosca-Scarpia jelenete volt az egész előadás csúcspontja! Lukács Gyöngyi hangja talán tényleg kissé élesebb, na de pl. Rálik rikácsolása mellett kellemes volt végig a hangszíne. Mivel a szerepformálása, éneklése neki és sokszínű, életszerű és nagyon precízen kidolgozott volt nem érdekeltek az esetleges kisebb hibák. Ihletett és szép alakítást hallhattunk tőle is. A rendezésnek megvannak a maga hibái, a színpad kép is kicsit egysíkú, de a jelmezek pl. nekem tetszenek és ki tudja mit hoz a jövő és milyen lesz Eszenyi Toscája. Örültem, hogy hosszú évekig ezt a színpadra állítást láthattam és vissza fogom még sírni Vayer Tamás díszleteit. Jó előadás volt a tegnapi, élmény számba menő. Csak sajnos a lehetőségekhez képest nem hozták ki belőle a maximumot, mert betették Mendozát Cavardossinak, amit semmi nem indokolt számomra. De mint jeleztem ez egy erősen szubjektív beszámoló volt. Így nyilván vitatható is.
Erősen szubjektív beszámoló következi. Két éve az Operában láttam egy számomra etalonnak számító Tosca előadást: Agache-Lukács Gyöngyi-Fekete Attila főszereplésével és Kesselyák vezénylésével. Azt hiszem, hogy azt a két évvel ezelőtti produkciót bármelyik, világhíres dalszínház megirigyelhette volna. Az előadás alatt izzott a levegőben a szenvedély, a dráma. A zenekar csodálatos színekkel játszott. Fekete Attilának egyes kritikusok folyamatosan a szemére vetik, hogy forszírozz. Nos igen, csakhogy Cavardossi szerintem az egyik legjobb szerepe, amiben szép, lírai hangvétellel énekelt. Mikor két éve láttam forszírozni se forszírozott különösebben. Sőt! A Hunyadi László címszerepe mellett nekem ebben tetszett a legjobban az utóbbi két években - de Radamase is jó volt áprilisban. Ebben az évadban már se a Toscában, se a Hunyadiban nem találkozhatunk vele. Szerintem László Boldizsár után nem ordít Hunyadi szerepe, így nem is értem miért ő kapta idén az egész szériát??? De mindegy is. Nincs értelme ezen elmélkedni. A tegnapi Toscával a legnagyobb bajom a tenor volt. Még a mellékszereplők is jobban tetszettek, mert minden kisebb szerelőnek kiérlelt, hatásos volt a produkciója. Hector Lopez Mendoza azonban nem az az énekes, akinek állandó vendégnek kell lennie Budapesten szerintem. Szép hangszíne van, hangereje is lenne, színpadi megjelenése se lenne rossz, csak éppen annyira szürkén, kifejezéstelenül énekel. Nem voltak igazi szenvedélyek, a szépen megformált, lírai részletek is hiányoztak tegnap. A harmadik felvonásban a levélária laposra sikeredett. Nagyon laposra. Mennyi szenvedéllyel énekelte ezt a szólószámot Fekete Attila és mennyire szürke és jelentéktelen volt tegnap ugyanez az egyébként szép és hatásos ária Mendoza tolmácsolásában. Mendoza mellett sajnos a zenekar se volt olyan jó, mint két éve az Operában. Sok volt a hangerő, kevés a líraiság és nem éreztem igazán drámainak se a zenekari hangzás. Agache nagyszerű Scarpia volt ismét. Csodálatosan artikulálta az olasz szavakat: nem tudok olaszul rendesen, mégis szinte mindent szót utána tudtam volna mondani. Emellett maximálisan azonosult a figurával, vokálisan nagyon érett és kidolgozott volt alakítása. Színpadi megjelenésében is ideális Scarpia volt. A Te deum és a második felvonás Tosca-Scarpia jelenete volt az egész előadás csúcspontja! Lukács Gyöngyi hangja talán tényleg kissé élesebb, na de pl. Rálik rikácsolása mellett kellemes volt végig a hangszíne. Mivel a szerepformálása, éneklése neki és sokszínű, életszerű és nagyon precízen kidolgozott volt nem érdekeltek az esetleges kisebb hibák. Ihletett és szép alakítást hallhattunk tőle is. A rendezésnek megvannak a maga hibái, a színpad kép is kicsit egysíkú, de a jelmezek pl. nekem tetszenek és ki tudja mit hoz a jövő és milyen lesz Eszenyi Toscája. Örültem, hogy hosszú évekig ezt a színpadra állítást láthattam és vissza fogom még sírni Vayer Tamás díszleteit. Jó előadás volt a tegnapi, élmény számba menő. Csak sajnos a lehetőségekhez képest nem hozták ki belőle a maximumot, mert betették Mendozát Cavardossinak, amit semmi nem indokolt számomra. De mint jeleztem ez egy erősen szubjektív beszámoló volt. Így nyilván vitatható is.
5904 IVA 2015-11-21 02:23:06 [Válasz erre: 5900 Búbánat 2015-11-21 01:40:28]
Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit. Örültem a beszámolónak, nagyjából ezt az előadást fogom látni, másik Ebolival.
Az énekeseket fontosabbnak tekintő időkben még felsorolták a színlapon a flandriai küldöttség megszólaltatóinak neveit. Örültem a beszámolónak, nagyjából ezt az előadást fogom látni, másik Ebolival.
