6514 Robesz 2016-03-18 13:17:34 [Válasz erre: 6513 parampampoli 2016-03-18 12:53:44]
kezdhetnék rögtön az Aidával..
kezdhetnék rögtön az Aidával..
6513 parampampoli 2016-03-18 12:53:44 [Válasz erre: 6512 Kaliban 2016-03-18 12:50:38]
Pedig éppen most kéne csak elkezdeni a repertoár megújítását: a sok sz.rt le(vissza)cserélni normálisra.
Pedig éppen most kéne csak elkezdeni a repertoár megújítását: a sok sz.rt le(vissza)cserélni normálisra.
6512 Kaliban 2016-03-18 12:50:38 [Válasz erre: 6507 Robesz 2016-03-18 09:18:40]
Az a rendezés már tavaly is csak nyomokban tartalmazta az eredeti színpadi utasításokat és beállításokat. De legalább a vezetőség ezt is kipipálhatja, hogy van már Hunyadink több éve. Egyébként a következő évad után véget ér a nagy repertoár újítási dömping Ókovács állítása szerint. Hála legyen érte az Égnek! És reménykedjünk benne, hogy az új Bánk bán nem lesz egy teljesen félre sikerült felújítás rendezés ügyileg.
Az a rendezés már tavaly is csak nyomokban tartalmazta az eredeti színpadi utasításokat és beállításokat. De legalább a vezetőség ezt is kipipálhatja, hogy van már Hunyadink több éve. Egyébként a következő évad után véget ér a nagy repertoár újítási dömping Ókovács állítása szerint. Hála legyen érte az Égnek! És reménykedjünk benne, hogy az új Bánk bán nem lesz egy teljesen félre sikerült felújítás rendezés ügyileg.
6511 Edmond Dantes 2016-03-18 11:34:35 [Válasz erre: 6510 parampampoli 2016-03-18 10:53:32]
Köszönöm.
Köszönöm.
6510 parampampoli 2016-03-18 10:53:32 [Válasz erre: 6509 Edmond Dantes 2016-03-18 10:15:25]
Mimit és Trubadúr Leonórát énekelt, sajnos nem voltam ott, de 7 hónapos terhesen már nem volt igazán formában se figurában, se hangilag. Ráadásul Mimiként pár héttel előtte Scotto letarolta a pesti közönséget. Szerintem udvariasan megtapsolhatták, ahogy szokásos, de nem volt nagy visszhangja. Ami egy ekkora sztár esetében lényegében bukásnak tekinthető. (ÍGY lehet megbukni Pesten. -:)
Mimit és Trubadúr Leonórát énekelt, sajnos nem voltam ott, de 7 hónapos terhesen már nem volt igazán formában se figurában, se hangilag. Ráadásul Mimiként pár héttel előtte Scotto letarolta a pesti közönséget. Szerintem udvariasan megtapsolhatták, ahogy szokásos, de nem volt nagy visszhangja. Ami egy ekkora sztár esetében lényegében bukásnak tekinthető. (ÍGY lehet megbukni Pesten. -:)
6509 Edmond Dantes 2016-03-18 10:15:25 [Válasz erre: 6505 parampampoli 2016-03-18 08:59:41]
A komplett lemez felülmúlhatatlan - nekem. Talán azért is, mert az volt (van) meg. Meg azért azon hangcsodák gyűltek össze... Cossottót volt szerencsém élőben is látni mint Amneris+férj/Ramfis. Ott voltál (vagy valaki más) amikor állítólag pesti mértékkel mérve elég nagyot bukott? Asszem Mimit (!) és Forzát énekelt 6 hónapos terhesen és elég rossz diszpozícióban. Valóban?
A komplett lemez felülmúlhatatlan - nekem. Talán azért is, mert az volt (van) meg. Meg azért azon hangcsodák gyűltek össze... Cossottót volt szerencsém élőben is látni mint Amneris+férj/Ramfis. Ott voltál (vagy valaki más) amikor állítólag pesti mértékkel mérve elég nagyot bukott? Asszem Mimit (!) és Forzát énekelt 6 hónapos terhesen és elég rossz diszpozícióban. Valóban?
6507 Robesz 2016-03-18 09:18:40
A pár éves Hunyadi rendezés gyakorlatilag romjaiban hever... A díszlet elemek teljesen önálló életet élnek, a börtönrács lengedezik, a le és felengedéskor az egyes elemek összeakadnak, nem a helyükre kerülnek, stb. Én komolyan féltem, hogy ráesik valakire valami. :/ A szereposztás totális tévedés, szerintem az utóbbi idők leggyengébb szériája most ez. Szerencsére ott egy Szilágyi Erzsébet, aki leénekli a fejünk fölül a tetőt, aki felrázza a közönséget, s aki miatt még elaludni sem tud egykönnyen az ember :) - mindenki tudja kiről beszélek: Kolonits Klára.
A pár éves Hunyadi rendezés gyakorlatilag romjaiban hever... A díszlet elemek teljesen önálló életet élnek, a börtönrács lengedezik, a le és felengedéskor az egyes elemek összeakadnak, nem a helyükre kerülnek, stb. Én komolyan féltem, hogy ráesik valakire valami. :/ A szereposztás totális tévedés, szerintem az utóbbi idők leggyengébb szériája most ez. Szerencsére ott egy Szilágyi Erzsébet, aki leénekli a fejünk fölül a tetőt, aki felrázza a közönséget, s aki miatt még elaludni sem tud egykönnyen az ember :) - mindenki tudja kiről beszélek: Kolonits Klára.
6506 Robesz 2016-03-18 09:06:55
Nem tudom valaki követi-e a bérletújítás körül történő problémákat, d ez már tényleg nevetséges és szánalmas. Amióta meghirdették az évadot, csak elírások, problémák, magyarázkodások történnek. Totál amatőr szint!
Nem tudom valaki követi-e a bérletújítás körül történő problémákat, d ez már tényleg nevetséges és szánalmas. Amióta meghirdették az évadot, csak elírások, problémák, magyarázkodások történnek. Totál amatőr szint!
6505 parampampoli 2016-03-18 08:59:41 [Válasz erre: 6504 IVA 2016-03-18 01:34:24]
Nekem Tucci Aidájára bérletem volt, helyette jött -- és győzött -- Annabelle Bernard. Később a Szigeten is láttam, de az Erkel Színházban volt az igazi. Caballé "O cieli azzurri"-ja azon a lemezen, amit Mutival csinált, valóban felülmúlhatatlan. De rengeteg élő felvétele van belőle, és azokon nem minden esetben sikerült neki megcsinálni ugyanúgy. Sőt: imádom és rajongok érte, de azt kell mondjam, hogy néha egészen csúnya megoldásra is tudta magát ragadtatni, attól függően, hogy milyen hangi diszpozícióban volt.
Nekem Tucci Aidájára bérletem volt, helyette jött -- és győzött -- Annabelle Bernard. Később a Szigeten is láttam, de az Erkel Színházban volt az igazi. Caballé "O cieli azzurri"-ja azon a lemezen, amit Mutival csinált, valóban felülmúlhatatlan. De rengeteg élő felvétele van belőle, és azokon nem minden esetben sikerült neki megcsinálni ugyanúgy. Sőt: imádom és rajongok érte, de azt kell mondjam, hogy néha egészen csúnya megoldásra is tudta magát ragadtatni, attól függően, hogy milyen hangi diszpozícióban volt.
6504 IVA 2016-03-18 01:34:24 [Válasz erre: 6489 parampampoli 2016-03-17 09:18:50]
Tucci szereplésére nem volt jegyem. Annabelle Bernard Aidáját is a Margitszigeten hallottam, 1974 nyarán. 1975 májusában Donna Annaként láttam az Operában. Azért számomra Caballé frazeálása az eszményi. Azt nem tudom, hogy pianója azért olyan hangsúlyos a lemezen, mert úgy akarta, vagy azért-e, mert úgy tudta.
Tucci szereplésére nem volt jegyem. Annabelle Bernard Aidáját is a Margitszigeten hallottam, 1974 nyarán. 1975 májusában Donna Annaként láttam az Operában. Azért számomra Caballé frazeálása az eszményi. Azt nem tudom, hogy pianója azért olyan hangsúlyos a lemezen, mert úgy akarta, vagy azért-e, mert úgy tudta.
6503 IVA 2016-03-18 01:30:51 [Válasz erre: 6488 parampampoli 2016-03-17 09:12:45]
Legközelebb nem mulassz el ordítani egy nagy bravát, hogy halljuk az „ordító különbséget” Bakonyi Anikó hangja és a Tiéd között. Nyilván olyan, mint a Kovács István és Rácz István Sarastrója közötti különbség, Kaliban szerint.
Legközelebb nem mulassz el ordítani egy nagy bravát, hogy halljuk az „ordító különbséget” Bakonyi Anikó hangja és a Tiéd között. Nyilván olyan, mint a Kovács István és Rácz István Sarastrója közötti különbség, Kaliban szerint.
6502 IVA 2016-03-18 00:24:20 [Válasz erre: 6481 -zéta- 2016-03-17 08:06:50]
Persze. Hiszen a Cigány-képben tartják a kovács-bált.
Persze. Hiszen a Cigány-képben tartják a kovács-bált.
6501 Cilike 2016-03-18 00:09:04 [Válasz erre: 6499 szálkák 2016-03-17 19:16:55]
Pa dö dö balett műszó természetesen nincs. Pas de deux az igen, aminek a kiejtése némiképp hasonlít ugyan a pa dö dö-höz, de azonosnak nevezni azt a veszélyt hordozza, hogy a baletthez értők sikoltva fognak tiltakozni -jogosan. Lang Györgyi tudtommal végleg mozgássérült. Sclerosis multiplex.
Pa dö dö balett műszó természetesen nincs. Pas de deux az igen, aminek a kiejtése némiképp hasonlít ugyan a pa dö dö-höz, de azonosnak nevezni azt a veszélyt hordozza, hogy a baletthez értők sikoltva fognak tiltakozni -jogosan. Lang Györgyi tudtommal végleg mozgássérült. Sclerosis multiplex.
6500 IVA 2016-03-17 23:58:45 [Válasz erre: 6478 joska141 2016-03-17 06:42:54]
„Ma is olyan világban élünk, ahol nem tudhatjuk, melyik történet a mienk. Erről szól A trubadúr.”
„Ma is olyan világban élünk, ahol nem tudhatjuk, melyik történet a mienk. Erről szól A trubadúr.”
6499 szálkák 2016-03-17 19:16:55 [Válasz erre: 6496 Edmond Dantes 2016-03-17 14:28:19]
Ezt magamra veszem. Valóban, bulvárban tájékozatlan vagyok. Avagy ez a hír megjelent valamelyik művészeti magazinban is? Ha nem visszafordíthatatlan nem tudom melyikük állapota, jobbulást kívánok neki. Azt bizonyára tudod, hogy a kis betűvel írt pa dö dö a baletthez kapcsolódó műszó. Lehet minden beírás mögött álságra gyanakodni, de primer gondolkodással egyszerűbb az élet.
Ezt magamra veszem. Valóban, bulvárban tájékozatlan vagyok. Avagy ez a hír megjelent valamelyik művészeti magazinban is? Ha nem visszafordíthatatlan nem tudom melyikük állapota, jobbulást kívánok neki. Azt bizonyára tudod, hogy a kis betűvel írt pa dö dö a baletthez kapcsolódó műszó. Lehet minden beírás mögött álságra gyanakodni, de primer gondolkodással egyszerűbb az élet.
6498 Kaliban 2016-03-17 17:20:39 [Válasz erre: 6497 Edmond Dantes 2016-03-17 14:55:42]
Mondjuk azért Figaro, de számomra még Leporello se kifejezetten negatív figura. Cser mindkettőt énekelte idén is. A legató éneklés hiánya azért szerintem is nagy gond. Egyébként Figarónak megborotválkozott és nem volt se szakálla, se borostája Csernek.
Mondjuk azért Figaro, de számomra még Leporello se kifejezetten negatív figura. Cser mindkettőt énekelte idén is. A legató éneklés hiánya azért szerintem is nagy gond. Egyébként Figarónak megborotválkozott és nem volt se szakálla, se borostája Csernek.
6497 Edmond Dantes 2016-03-17 14:55:42 [Válasz erre: 6493 Kaliban 2016-03-17 12:21:06]
Nagyon intelligens énekesek és érdekes: orvos az egyik, fizikus a másik. Azt mondanám, Kovács István hangjának bizonyos szerepkör (szerepek) szimplán: s o k. Pódiumon, oratóriumokban (nemcsak barokkban!) jól érvényesül kulturált, képzett hangja, és ott "elől" át is jön. Színpadon (zenekar mögött), zsírosabban hangszerelt operák zsíros szerepeit (és a hangját) én az ő helyében nem erőltetném..legalábbis egyelőre...és nem "egyenlőre", mert Heiner dr. agyoncsap :) Cser hangfajában nem kell minden szerep(é)hez szó szerint "szép" hang: intrikus-gonosz figurák énekelhetnek akár "csúnya" hangon is: Cipolla, Kaspar, Fasolt, Hunding..ha mögötte ott van a személyiség kisugárzása, elhitető ereje. Kékszakállú: aaaz más. Olyan nyomasztóan nagy elődökre-idolokra emlékszünk, hogy igen óvatosan kell közelíteni hozzá. Végül is még csak 38 éves és ahány pálya, annyiféle karrier.
Nagyon intelligens énekesek és érdekes: orvos az egyik, fizikus a másik. Azt mondanám, Kovács István hangjának bizonyos szerepkör (szerepek) szimplán: s o k. Pódiumon, oratóriumokban (nemcsak barokkban!) jól érvényesül kulturált, képzett hangja, és ott "elől" át is jön. Színpadon (zenekar mögött), zsírosabban hangszerelt operák zsíros szerepeit (és a hangját) én az ő helyében nem erőltetném..legalábbis egyelőre...és nem "egyenlőre", mert Heiner dr. agyoncsap :) Cser hangfajában nem kell minden szerep(é)hez szó szerint "szép" hang: intrikus-gonosz figurák énekelhetnek akár "csúnya" hangon is: Cipolla, Kaspar, Fasolt, Hunding..ha mögötte ott van a személyiség kisugárzása, elhitető ereje. Kékszakállú: aaaz más. Olyan nyomasztóan nagy elődökre-idolokra emlékszünk, hogy igen óvatosan kell közelíteni hozzá. Végül is még csak 38 éves és ahány pálya, annyiféle karrier.
6496 Edmond Dantes 2016-03-17 14:28:19 [Válasz erre: 6490 Edmond Dantes 2016-03-17 09:25:42]
Gyengébbek kedvéért: pa dö dö (Pa Dö Dö) azon "fele", amely kerekesszékben kényszerül élni.
Gyengébbek kedvéért: pa dö dö (Pa Dö Dö) azon "fele", amely kerekesszékben kényszerül élni.
6495 szálkák 2016-03-17 13:14:15 [Válasz erre: 6490 Edmond Dantes 2016-03-17 09:25:42]
Kíváncsivá tettél, mit voltál képes belehallani? Legalább annyit szűkíts, az első, vagy a második fele?
Kíváncsivá tettél, mit voltál képes belehallani? Legalább annyit szűkíts, az első, vagy a második fele?
6494 Kaliban 2016-03-17 12:22:26 [Válasz erre: 6485 parampampoli 2016-03-17 09:05:40]
Így igaz. Amennyiben bárkit zavar e szóhasználat elnézést kérek tőle. Ivának is igaza van: nem szó szerint hangtalan.
Így igaz. Amennyiben bárkit zavar e szóhasználat elnézést kérek tőle. Ivának is igaza van: nem szó szerint hangtalan.
6493 Kaliban 2016-03-17 12:21:06 [Válasz erre: 6492 Edmond Dantes 2016-03-17 09:37:15]
Csernek legalább jó hanganyaga van és nem rosszak a színészi képességegei, jó a színpadi megjelenése is. Csak hát nem tud szépen énekelni - hogy csak így egyszerűen foglaljam össze amit ppp szakszerűen kifejtett. Kovács Istvánnak is jó a színpadi megjelenése, színészként is se olyan rossz, jobban bánik a hangjával, de egész egyszerűen volumen is kell egy-egy nagyobb szerephez. Nem kell ordibálni, de nem árt ha súlyt tud valaki vokálisan is adni mondjuk Gara Miklósnak, Sarastrónak, Don Giovanninak vagy akár Almaviva grófnak. Ehhez számomra Kovács István még régizenei előadóként is kevés lenne. Nem hiszem, hogy mindez csak ízlés kérdése lenne. (Én szeretem a barokk zenét, de néha régizenei énekesek között vannak számomra botrányosan gyengék vokálisan. Pl. a 2014-es Tavaszi Fesztivál Orlandójának ázsiai kontratenorja mindent csinált csak nem énekelt még korrektül se. Színészként remek volt egyébként nekem felejtős.)
Csernek legalább jó hanganyaga van és nem rosszak a színészi képességegei, jó a színpadi megjelenése is. Csak hát nem tud szépen énekelni - hogy csak így egyszerűen foglaljam össze amit ppp szakszerűen kifejtett. Kovács Istvánnak is jó a színpadi megjelenése, színészként is se olyan rossz, jobban bánik a hangjával, de egész egyszerűen volumen is kell egy-egy nagyobb szerephez. Nem kell ordibálni, de nem árt ha súlyt tud valaki vokálisan is adni mondjuk Gara Miklósnak, Sarastrónak, Don Giovanninak vagy akár Almaviva grófnak. Ehhez számomra Kovács István még régizenei előadóként is kevés lenne. Nem hiszem, hogy mindez csak ízlés kérdése lenne. (Én szeretem a barokk zenét, de néha régizenei énekesek között vannak számomra botrányosan gyengék vokálisan. Pl. a 2014-es Tavaszi Fesztivál Orlandójának ázsiai kontratenorja mindent csinált csak nem énekelt még korrektül se. Színészként remek volt egyébként nekem felejtős.)
6492 Edmond Dantes 2016-03-17 09:37:15
Kovács István echte és sokat foglalkoztatott oratóriuménekes volt, legalábbis Pesten...ahogyan az itt szintén többször említett Cser Krisztián is. Tippem: évek hosszabb-rövidebb során beléjük égett a szmokingos pódiumszereplés és az orat. repertoár + az ahhoz szükséges másfajta hangképzés (szakértők majd pontosítják), színpadi mozgás nélkül, színészi feladatok, smink, jelmez stb. nélkül. Talán túl hamar, túl sok operaszerepet kaptak az említett és egyéb kockázatokkal és mellékhatásokkal. Pedig nem kellene (el)sietniük. Hangfajuk bőven ad(na) nekik időt, kifutást, fokozatosságot. Csak egy példa: anno Mariot és Kékszakállút szerintem Bretz kedvéért rakták egybe és emlékem szerint ő sem töltött ki egy teljes estét, ahogy várták, pedig már fiatalon többet volt színpadon mint másik két kollégája. Cser kitöltötte vajon a basszbaritonra épített estéket? Aki(k) sokat markol(nak)..
Kovács István echte és sokat foglalkoztatott oratóriuménekes volt, legalábbis Pesten...ahogyan az itt szintén többször említett Cser Krisztián is. Tippem: évek hosszabb-rövidebb során beléjük égett a szmokingos pódiumszereplés és az orat. repertoár + az ahhoz szükséges másfajta hangképzés (szakértők majd pontosítják), színpadi mozgás nélkül, színészi feladatok, smink, jelmez stb. nélkül. Talán túl hamar, túl sok operaszerepet kaptak az említett és egyéb kockázatokkal és mellékhatásokkal. Pedig nem kellene (el)sietniük. Hangfajuk bőven ad(na) nekik időt, kifutást, fokozatosságot. Csak egy példa: anno Mariot és Kékszakállút szerintem Bretz kedvéért rakták egybe és emlékem szerint ő sem töltött ki egy teljes estét, ahogy várták, pedig már fiatalon többet volt színpadon mint másik két kollégája. Cser kitöltötte vajon a basszbaritonra épített estéket? Aki(k) sokat markol(nak)..
6491 parampampoli 2016-03-17 09:29:10 [Válasz erre: 6489 parampampoli 2016-03-17 09:18:50]
Még eszembe jutott: Ljudmilla Monastyrska is.
Még eszembe jutott: Ljudmilla Monastyrska is.
6490 Edmond Dantes 2016-03-17 09:25:42
off "pa dö dö kerekesszéken"...nem túl ízléses példa, mert sajnos áthallásos, legalábbis az egyik fele... Vagy csak nekem...
off "pa dö dö kerekesszéken"...nem túl ízléses példa, mert sajnos áthallásos, legalábbis az egyik fele... Vagy csak nekem...
6489 parampampoli 2016-03-17 09:18:50 [Válasz erre: 6487 Cilike 2016-03-17 09:10:12]
Sümegi már más eset. A C biztos, de ilyen pianója már nincs régóta. (Price, Caballé egyes jól diszponált estéin, Millo, a mellékelt Seta del Grande, Annabelle Bernard -- lesz biztos, aki emlékszik rá, mikor Tucci helyett beugrott Esetükben emlékszem erre a bravúrra tökéletes megoldásban. Rajtuk kívül is volt még persze nagyszerű Aida sok, de az áriának ezen a pontján még közülük is sokan elvéreztek, kisebb nagyobb mértékben.)
Sümegi már más eset. A C biztos, de ilyen pianója már nincs régóta. (Price, Caballé egyes jól diszponált estéin, Millo, a mellékelt Seta del Grande, Annabelle Bernard -- lesz biztos, aki emlékszik rá, mikor Tucci helyett beugrott Esetükben emlékszem erre a bravúrra tökéletes megoldásban. Rajtuk kívül is volt még persze nagyszerű Aida sok, de az áriának ezen a pontján még közülük is sokan elvéreztek, kisebb nagyobb mértékben.)
6488 parampampoli 2016-03-17 09:12:45 [Válasz erre: 6476 IVA 2016-03-17 00:38:21]
Láttam Seta del Grandét a Szigeten, emlékszem, hogy nagyon tetszett is, de akkor még kezdő operarajongó voltam, nem észleltem ilyen technikai különlegességeket. (Azt viszont érzékeltem, hogy ez gyönyörű megoldás Berlinben nyílt színi ünneplést váltott ki, nálunk meg néma csend... csak nekem lett volna kedvem egy nagy BRAVA-t ordítani.)
Láttam Seta del Grandét a Szigeten, emlékszem, hogy nagyon tetszett is, de akkor még kezdő operarajongó voltam, nem észleltem ilyen technikai különlegességeket. (Azt viszont érzékeltem, hogy ez gyönyörű megoldás Berlinben nyílt színi ünneplést váltott ki, nálunk meg néma csend... csak nekem lett volna kedvem egy nagy BRAVA-t ordítani.)
6487 Cilike 2016-03-17 09:10:12 [Válasz erre: 6486 parampampoli 2016-03-17 09:08:05]
Ja, hát pont azért írtam. Sümegi Eszternek is azért olyan bombabiztos a c-je, mert van még felette vagy egy kvart. Legalábbis é-ig tuti. Szerencsés hangfekvés.
Ja, hát pont azért írtam. Sümegi Eszternek is azért olyan bombabiztos a c-je, mert van még felette vagy egy kvart. Legalábbis é-ig tuti. Szerencsés hangfekvés.
6486 parampampoli 2016-03-17 09:08:05 [Válasz erre: 6483 Cilike 2016-03-17 08:40:17]
Azt sajnos nem hallottam, sajnálom is. Ez az értékes információ, úgy érzem, igazolja a róla írott megállapításaimat, de semmit nem von le C-n bemutatott "bűvészkedése" értékéből. Aki tudja, csinálja utána. -:)
Azt sajnos nem hallottam, sajnálom is. Ez az értékes információ, úgy érzem, igazolja a róla írott megállapításaimat, de semmit nem von le C-n bemutatott "bűvészkedése" értékéből. Aki tudja, csinálja utána. -:)
6485 parampampoli 2016-03-17 09:05:40 [Válasz erre: 6475 IVA 2016-03-17 00:36:34]
Kétségtelen, ha kinyitja a száját, hogy énekeljen, hang szól belőle. (Hogy milyen, az más kérdés.) Ilyen értelemben tehát van hangja, azaz nem hangtalan. Ez utóbbi jelzőt tekintse mindenki részemről -- nem hatalmazott fel képviseletére, de Kaliban részéről is -- egyszerű, de találó szófordulatnak.
Kétségtelen, ha kinyitja a száját, hogy énekeljen, hang szól belőle. (Hogy milyen, az más kérdés.) Ilyen értelemben tehát van hangja, azaz nem hangtalan. Ez utóbbi jelzőt tekintse mindenki részemről -- nem hatalmazott fel képviseletére, de Kaliban részéről is -- egyszerű, de találó szófordulatnak.
6484 Heiner Lajos 2016-03-17 08:50:39 [Válasz erre: 6481 -zéta- 2016-03-17 08:06:50]
Ne adj tippeket, mert aztán erre is felveszik a támogatást...:-)
Ne adj tippeket, mert aztán erre is felveszik a támogatást...:-)
6483 Cilike 2016-03-17 08:40:17 [Válasz erre: 6468 parampampoli 2016-03-16 14:34:06]
Maradjunk abban, hogy "könnyű" Bakonyi Anikónak a cén bűvészkedni, crescendálni meg decrescendálni, mikor bemutatkozásakor tartott esz-szel zárta a nagyképet.
Maradjunk abban, hogy "könnyű" Bakonyi Anikónak a cén bűvészkedni, crescendálni meg decrescendálni, mikor bemutatkozásakor tartott esz-szel zárta a nagyképet.
6482 szálkák 2016-03-17 08:17:22 [Válasz erre: 6477 IVA 2016-03-17 01:02:21]
Pedig világszenzáció lenne: pa dö dö kerekesszéken!
Pedig világszenzáció lenne: pa dö dö kerekesszéken!
6481 -zéta- 2016-03-17 08:06:50 [Válasz erre: 6478 joska141 2016-03-17 06:42:54]
A Cigánykép a kézenfekvő...:-)
A Cigánykép a kézenfekvő...:-)
6479 Kaliban 2016-03-17 07:16:05 [Válasz erre: 6472 IVA 2016-03-16 22:58:39]
A hangtalan jelző csak Kovácsra vonatkozott. Palerdi pedig se nem Sarastro, se nem Fülöp király és se nem Kékszakáll. Ha a neki megfelelő kisebb szerepkörben foglalkoztatnák a Ház értékes tagja lehetne és neki is jót tenne. Ezzel a rohamtempóval, ennyi szereppel egy évadban ki tudja meddig fogja bírni? Kovács István meg nem operai hang! Oratóriumokban kellene énekelnie - Schumann Faust oratóriumában pl. egészen jó volt - és dalesteket adni. Akkor is ez a véleményem, ha más nem ért velem egyet. Örülök, ha neked nincs gondod Kovács István Sarastrójával. Elmentem és meghallgattam a győriek előadásában Rácz Sarastróját és ordító volt számomra a különbség Rácz István javára. De egyébként is: egy Gregor József vagy Kováts Kolos után nekem kiábrándító, hogy Palerdi és Kovács lett a szerep majd állandó birtokosa. Igaz, most a száz előadás miatt Gábor Géza is lehetőséget kapott Sarastróként. Senkit nem érdekel mit gondolok: meg spórolom másnak,hogy ezt megjegyezze :-).
A hangtalan jelző csak Kovácsra vonatkozott. Palerdi pedig se nem Sarastro, se nem Fülöp király és se nem Kékszakáll. Ha a neki megfelelő kisebb szerepkörben foglalkoztatnák a Ház értékes tagja lehetne és neki is jót tenne. Ezzel a rohamtempóval, ennyi szereppel egy évadban ki tudja meddig fogja bírni? Kovács István meg nem operai hang! Oratóriumokban kellene énekelnie - Schumann Faust oratóriumában pl. egészen jó volt - és dalesteket adni. Akkor is ez a véleményem, ha más nem ért velem egyet. Örülök, ha neked nincs gondod Kovács István Sarastrójával. Elmentem és meghallgattam a győriek előadásában Rácz Sarastróját és ordító volt számomra a különbség Rácz István javára. De egyébként is: egy Gregor József vagy Kováts Kolos után nekem kiábrándító, hogy Palerdi és Kovács lett a szerep majd állandó birtokosa. Igaz, most a száz előadás miatt Gábor Géza is lehetőséget kapott Sarastróként. Senkit nem érdekel mit gondolok: meg spórolom másnak,hogy ezt megjegyezze :-).
6478 joska141 2016-03-17 06:42:54 [Válasz erre: 6474 Búbánat 2016-03-16 23:40:01]
Képtelen vagyok rájönni, hogy a Verdi féle Trubadúr melyik jelenetében van ennyi estélyi ruhás férfi és nő a színpadon? Ha valaki segítene a megfejtésben, örömmel venném.
Képtelen vagyok rájönni, hogy a Verdi féle Trubadúr melyik jelenetében van ennyi estélyi ruhás férfi és nő a színpadon? Ha valaki segítene a megfejtésben, örömmel venném.
6477 IVA 2016-03-17 01:02:21 [Válasz erre: 6474 Búbánat 2016-03-16 23:40:01]
Nagyon helyeslem! Ha már beszerezte az Operaház a kerekesszékeket, úgy térül meg a befektetés, ha minél több darabban szerepelnek. Ha csupán béreli azokat, sok alkalomra nyilván kedvezményes a bérleti díj. Várom a következő kerekesszéket a Csipkerózsikában. „Verdi az értelmiségiek és gondolkodók felelősségét, a humánum nevében vállalt kötelezettség szükségességét ábrázolja ebben a trubadúr-alakban.” Érdekes, én is mindig ezt éreztem, amikor az F-moll áriát, vagy a Strettát hallgattam...
Nagyon helyeslem! Ha már beszerezte az Operaház a kerekesszékeket, úgy térül meg a befektetés, ha minél több darabban szerepelnek. Ha csupán béreli azokat, sok alkalomra nyilván kedvezményes a bérleti díj. Várom a következő kerekesszéket a Csipkerózsikában. „Verdi az értelmiségiek és gondolkodók felelősségét, a humánum nevében vállalt kötelezettség szükségességét ábrázolja ebben a trubadúr-alakban.” Érdekes, én is mindig ezt éreztem, amikor az F-moll áriát, vagy a Strettát hallgattam...
6476 IVA 2016-03-17 00:38:21 [Válasz erre: 6469 parampampoli 2016-03-16 14:36:28]
Jól emlékeztem: 1975 nyarán Seta Del Grande énekelte Aidát a Margitszigeten, hasonló frazeálási megoldással a [url]https://www.youtube.com/watch?v=PA4SI6MgsfI;Nílus-parti ária[/url] végét. Nem állítom, hogy Leontyne Price-formátumú volt, és sajnos a linkelt felvétel hangminősége sem jó. Külön tetszik, hogy Price a kitartó tapsorkán alatt nem mosolygott, nem hajlongott: nem volt hajlandó kilépni a szerepből.
Jól emlékeztem: 1975 nyarán Seta Del Grande énekelte Aidát a Margitszigeten, hasonló frazeálási megoldással a [url]https://www.youtube.com/watch?v=PA4SI6MgsfI;Nílus-parti ária[/url] végét. Nem állítom, hogy Leontyne Price-formátumú volt, és sajnos a linkelt felvétel hangminősége sem jó. Külön tetszik, hogy Price a kitartó tapsorkán alatt nem mosolygott, nem hajlongott: nem volt hajlandó kilépni a szerepből.
6475 IVA 2016-03-17 00:36:34 [Válasz erre: 6473 parampampoli 2016-03-16 23:09:52]
Szerintem Kovács István esetében is több mint túlzás, nem egzakt kifejezés. „Nem tudja igazolni számomra szólista karrierjét” – ez a megfogalmazásod jobban tetszett. Hangtalanul ugyanis a kórusban sem énekelhetne.
Szerintem Kovács István esetében is több mint túlzás, nem egzakt kifejezés. „Nem tudja igazolni számomra szólista karrierjét” – ez a megfogalmazásod jobban tetszett. Hangtalanul ugyanis a kórusban sem énekelhetne.
6474 Búbánat 2016-03-16 23:40:01
Kerekesszék – az elmaradhatatlan… - A trubadúrban is (lásd a fotón) [url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/a-trubadur-az-erkel-szinhazban/; „A trubadúr az Erkel Színházban” [/url] „Verdi-bemutató készül az Erkel Színházban, március 18-án este mutatják be A trubadúrt Galgóczy Judit rendezésében és Medveczky Ádám vezényletével.” /Operavilag.net/
Kerekesszék – az elmaradhatatlan… - A trubadúrban is (lásd a fotón) [url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/a-trubadur-az-erkel-szinhazban/; „A trubadúr az Erkel Színházban” [/url] „Verdi-bemutató készül az Erkel Színházban, március 18-án este mutatják be A trubadúrt Galgóczy Judit rendezésében és Medveczky Ádám vezényletével.” /Operavilag.net/
6473 parampampoli 2016-03-16 23:09:52 [Válasz erre: 6472 IVA 2016-03-16 22:58:39]
Palerdi esetében túlzás, de Kovács Istvánéban nem.
Palerdi esetében túlzás, de Kovács Istvánéban nem.
6472 IVA 2016-03-16 22:58:39 [Válasz erre: 6470 Kaliban 2016-03-16 22:21:06]
Lehet Kovács István és Palerdi András hangját nem szeretni és kevesellni, de a „hangtalan” jelzőnek semmi köze a valósághoz.
Lehet Kovács István és Palerdi András hangját nem szeretni és kevesellni, de a „hangtalan” jelzőnek semmi köze a valósághoz.
6471 Kaliban 2016-03-16 22:22:55 [Válasz erre: 6470 Kaliban 2016-03-16 22:21:06]
Egyébként énekelhetne Mefisztót is - tudom senkit se érdekel, mert úgyse mi osztjuk a szerepeket.
Egyébként énekelhetne Mefisztót is - tudom senkit se érdekel, mert úgyse mi osztjuk a szerepeket.
6470 Kaliban 2016-03-16 22:21:06 [Válasz erre: 6468 parampampoli 2016-03-16 14:34:06]
Rácz lesz Fafner is a Siegfried-ben. A Nabuccoba persze nem került be Agache mellé: helyette Brezt Gábor lesz. Kár! A premiert is vele és Agachéval kellett volna csinálni. De hát pusztába kiáltott szó. A hangtalan Kovács István és Palerdi énekli Sarastrot is Budapesten. Rácz ezt tavaly is csak Győrben tehette meg. Ki érti eztet?
Rácz lesz Fafner is a Siegfried-ben. A Nabuccoba persze nem került be Agache mellé: helyette Brezt Gábor lesz. Kár! A premiert is vele és Agachéval kellett volna csinálni. De hát pusztába kiáltott szó. A hangtalan Kovács István és Palerdi énekli Sarastrot is Budapesten. Rácz ezt tavaly is csak Győrben tehette meg. Ki érti eztet?
6469 parampampoli 2016-03-16 14:36:28 [Válasz erre: 6468 parampampoli 2016-03-16 14:34:06]
Leontyne Price https://www.youtube.com/watch?v=xGfP38nd-U0 (6:31-től)
Leontyne Price https://www.youtube.com/watch?v=xGfP38nd-U0 (6:31-től)
6468 parampampoli 2016-03-16 14:34:06
Aida 2016.03.12. Operatikus barátunk az Aidáról szóló írásában nem jelentéktelen teret szentelt a fellépő művészek testsúlyának — szerintem helyesen és jogosan. (Eddig csak engem ért a vád, hogy túl sokat foglalkozom az énekesek súlyával és annak változásával.) Ugyanis korunkban és világunkban szinte mindenben döntő szempont a külső, vagy inkább a külsőség. Ezért látunk a médiában zöldfülű fiatalokat feltűnni és csinos ötveneseket pillanatok alatt eltűnni a süllyesztőben, ezért érezheti úgy lassan már egy 35 éves is, hogy munkahely keresésekor az esélytelenek nyugalmával szállhat harcba. Ezért dönthet egy szereposztáskor hang helyett a külső, és még nagy sztárokkal is előfordulhat, hogy külsejük miatt súlyos méltánytalanságok érik. Callas óta tudjuk, hogy a hirtelen radikális fogyás nem tesz jót a hangnak. Deborah Voigt, ahogy egy olasz kritika megfogalmazta, testsúlya 50 százalékának elvesztésével elvesztette hangja 100 százalékát. Ugyanez történt a már visszavonulóban lévő Jessey Normannel is. Aprile Millót a MET sztárénekesének státuszából tették ki azzal, hogy „számítunk rád majd újra, ha lefogysz.” (És bizony Kálmándy Mihály hangja is jelentős volumencsökkenést szenvedett el, mikor szigorú diétával ledobott majd’ 20 kilót.) Egy énekes tehát őrlődhet két választás között, és egyáltalán nem veszélytelen lépés, ha a diéta mellett dönt, mert könnyen ott hagyhatja hangját, és a szerepek akkor se érkeznek. Azt hiszem, ezek a szempontok vezethették Bakonyi Anikót, amikor a fogyókúra mellett döntött. Ő azonban nem egyszerűen lefogyott, hanem színpadi értelemben új emberré vált, mert testvérek között is lefogyhatott vagy 40 kilót. Egész biztos vagyok benne, hogy korábban alkati problémák is okozták, hogy nem tudta azt a pályát befutni, amelyet hangja és énektudása alapján, különösen az Operában ma éneklő lírai szopránokkal való kontrasztban, megérdemelt volna. Ezért van, hogy még operában jártas ismerőseim, barátaim között is sokan nem ismerik a nevét. Én egy majdnem 10 évvel ezelőtti Verdi Requiemben hallottam először a Budapesten épp akkor debütáló Stuart Neillel, majd egy operalátogatási minikoncerten hallottam tőle három könnyű szopránnak írt áriát, nagyon szép előadásban. A szombati Aida-előadáson színrelépésekor nem is akartam elhinni, hogy ő jött be. Azt hittem, szereplőváltozás történt. Csak amikor megszólalt, lettem biztos benne, hogy nem, Bakonyi Anikó énekel valóban. Akinek hangja ab ovo nem volt igazi Aida-hang, mert ez a szerep, igaz, Verdi egyik legbonyolultabb, legigényesebb technikát igénylő, de az övénél a közép- és mélyfekvésben robosztusabb, nagyobb hangerőt igénylő szólama. Ezekben a részekben Bakonyi Anikó hangja most is erőtlen volt kissé, különösen a drámai kitörésekben, ellenben a magas regiszterben a szokottnál világosabban, ám szépen és csengőn szólt, győzve a második felvonás együtteseinek jelentős volument igénylő részeit is. Egy ilyen lírai hangot a második felvonás megterhelhet annyira, hogy a harmadik és negyedik felvonásra már lefáradva érkezik, Bakonyi Anikó ellenben éppen a harmadik felvonásban érte el alakításának csúcspontját! Az „O cieli azzurri” irgalmatlan technikai nehézségein játszi könnyedséggel lett úrrá, hogy az ária végén olyat produkáljon, amilyet én élőben még senkitől nem hallottam, és felvételről se sokat. Aki kíváncsi rá, hogy énekelte, nézze meg Leontyne Price búcsú-Aidájából ezt a részt! (Link alább mellékelve.) A magas C előtt egy hatalmas levegővel indított, a C-t gyönyörűen, tisztán és könnyedén megfogta, crescendált rajta, majd ugyanazzal a levegővel puhán, lekerekítve, pianóval szállt le róla. Bravissima!! Igazi énekesi bravúr volt, lelkesítő, amelyért következő Aidáját újra végig fogom nézni, bár nem terveztem eredetileg, de nagyon kíváncsi vagyok, meg fogja-e tudni ismételni. Egyszóval: Bakonyi Anikó személyében új Aidája van a magyar operaszínpadoknak, áldhatjuk szerencsénket, hogy Szabóki Tünde belátta, hogy a szerep se hangjának, se énektechnikájának nem felel meg, és időben visszakozott a szereposztók nem előszöri tévedésétől. (Fodor Beatrix pár éve ugyanezt nem látta be, azóta is folyamatos hangi válsággal küzd miatta. ) Nagy kár, de még nem korrigálhatatlan hiba, hogy a következő szezonban nem kapta meg újra a szerepet, mert jelenleg Sümegi Eszter már túl van Aida szerepén, sokkal helyesebb lenne ismét Bakonyi Anikóra kiosztani. Fekete Attila Radamese kedvezőtlen benyomást tett rám, nem tagadva vitathatatlan értékeit. Tény, hogy hangilag megérett a szerepre, amelyet pár éve még korainak gondoltam, de mintha egyetlen szándéka lenne csak a színpadon: megmutatni, hogy neki van a legnagyobb hangja. Miért nem bízik benne, hogy akkor is kitűnően hallatszik, ha nem ordít teli torokból? Ha valaki már a magas állások előtt ellövi a puskaport, nyom, mint egy felőrült, a döntő hangi helyzetbe érkezve menthetetlenül beszűkül, elvékonyodik vagy egyenesen lereked és gikszerezik. Énektechnikájában aggasztó jelenség, hogy egyre nyitottabb vokálisokkal énekel, azokon a hangokon (f-fisz), amelyeket az olasz technika szerint már kötelező befedni a biztos magasság érdekében, ő nyitva énekli, ettől gyakran van éneklésének egyfajta kiabálós jellege. Hamarosan új szerepben debütál, nem is egyben, és nem is akármilyenekben: ha Turiddu és Canio szerepét is ezzel a technikával fogja énekelni, jelentős veszélynek teszi ki hangja jövőjét. Valaki írta a múltkor, hogy ezzel fenyegetik őt már évek óta, és mégis énekel tovább stabilan. Lehet. De ami késik, nem múlik, a hang a helytelen lépéseket és a helytelen technikát tűri egy darabig, de aztán jelezni fog. Most már jelez, és úgy tűnik, ezekről a jelzésekről Fekete Attila nem kíván tudomást venni. Pedig ideje lenne. Komlósi Ildikó általam is méltatott Amnerisének antagonisztikus ellentétét mutatta be Gál Erika. A nagy színpadok levegőjével övezett profi után, akinek minden hangja és gesztusa értelmes, tudatos és végiggondolt, maga az esetlegesség és figurától idegen alakítási szándék. Gál Erika esetében érezhette meg az ember legjobban, mit jelent ma az Operaházban a rendező hiánya. Egy vezetőé, aki felvilágosítaná, hogy az a gesztusrendszer és mimika, amivel ő „alakít”, nem egy világvárosi operaházban, de még egy gimnáziumi színjátszó szakkörben is idejétmúlt. Hogy amit ő fenségesnek gondol, egyszerűen nevetséges, pl az a két oldalra széttartott kézmozdulat, amellyel először színpadra lép. Tulajdonképpen egyetlen természetes gesztusa sincs: ahogy Aidához gyengéden fordul, vagy Radameshez szerelmesen, egyformán mesterkélt, kiszámított, hamis. Énekben a IV. felvonásig jobb formát mutat, mint legutóbbi Ebolijában hallottam, ott azonban eljön az igazság pillanata, és kiderül, hogy a szopránba hajló, könnyű mezzo szerepekben egykor ígéretes hang az olasz drámai mezzo szerepekhez kevés, főként technikailag. Az Amneris-Radames kettős bé-i alacsonyak és hátul szólnak, az ítélkezési jelenet nagy legatóit pedig nem győzi erővel, a végére teljesen lefárad. Nem véletlen, hogy ott, ahol Komlósi Ildikót nyílt színen szűnni nem akaró ováció fogadta, nála csak udvarias tapsot hallottunk. Anatolij Fokanov Amonasrója semmit nem változott tavalyi vagy akár 20 évvel ezelőtti alakításához képest. Meglepő, és tulajdonképpen csodálatra méltó az, ahogy évtizedek óta őrzi kondícióját külsőleg és hangilag egyaránt. Hogy figurában a Verdi által megírt Amonasróhoz kevés köze volt, más kérdés, és nem is az ő hibája, hanem a rendezőé. Az előadás, minden előzetes hírverés nélkül, a plakáton Rácz István 25. jubileumának ünnepléseként volt feltüntetve. Jellemző… mondhatnám. A mai kor legértékesebb magyar basszus hangjának birtokosát pár éve kitették a színházból, szilenciumra ítélték, jövőre kitűzték Zunigára, most megünnepeltetik Ramphis lényegében epizódszerepében. Rácz a méltatlan helyzet ellenére megmutatta, hogy hangja ma is a példátlanul jelentős basszus matéria hazánkban. A legmélyebbtől a legmagasabb hangig teljesen egy tömbben szóló, homogén orgánum szólalt meg, olyan, amely ma az egész világon ritkaság, még nagynevű fachtársai között is. Őserejű hang. Hogy itthon milyen ritkaság, és mekkora érték, az a mellette szóló Cser Krisztiánnal való kontrasztban értelmezhető igazán. Aki szintén jó hang, de technikailag rendkívül kezdetleges. Amíg egy-egy erőteljes frázist kell hallatni, mint pl tennie kell a Hunyadiban Czilleiként is, nincs különösebb gond, amikor azonban legatóban kellene énekelni, szonórusan, egy tömbben megszólaló hangon, annál nagyobb. Ott egy minden szótagot és vokálist külön artikuláló, erejének felét elvesztett hang hallatszik. A rézüst, melyet fejére tesz, alatta kikandikáló szőke hajtincseivel, többnapos borostával — divat lett volna a borosta az ókori Egyiptomban? nem tudtam — nem a fáraóra emlékeztet, Amneris atyjára, hanem egy száz évvel ezelőtti, a borbély székében hajvágásra és borotválásra várakozó fiatalemberre. Elképesztő disszonancia. Ha már végezetül a külsőségekre visszatérek, meg kell jegyezni ismét, hogy az Aida jelmezei mennyire nem voltak tekintettel a fellépő művészekre, azok testalkatára. A tervező alighanem elfeledkezett arról, hogy az operaszínpad művészei nem manökenek és nem húszévesek: az, hogy minden váll, kar meztelenül és szabadon van, még a balett táncosoknak sem előnyös, de a negyvenhez közelítő vagy azon túllépett hölgyeknek rendkívül előnytelen. Ebben különösen élen jár Amneris első jelmeze, amelyet a továbbiakban nem is szeretnék kommentálni, mert valakinek a sértegetése nélkül nem tudnám megtenni. Ez pedig nem lenne se helyes, se ildomos. Az előadás a sorozat negyedik estéje volt, így természetes, hogy üzembiztosabb, összeszedettebb volt, mint korábban, de hogy szebb, jobb is lett ezáltal, nem állíthatom. Sőt: ez egy olyan előadás, amelyet minél többet lát az ember, annál idegesítőbbnek és elviselhetetlennek találja. A néger gyerekek tánca helyetti artista show, a bevonulási induló gyötrelme valóban előadásról előadásra egyre inkább próbára teszi a néző türelmét. Szerencsére a harmadik felvonástól a színpadi megpróbáltatások csökkennek, onnantól az énekeseké, a zenéé a szó. Ott érvényesült igazán Pál Tamás dirigálása is, úgy éreztem, bár lehet, hogy tévedek, hogy neki sincs kedvére az a színpadi kavarodás, amit néznie kell az első két felvonásban. Jobban érzi magát énekeseivel kettesben, hármasban. A további előadásokat már nem ő vezényli, sajnos. Meglátjuk majd, Szennai Kálmán mire megy ezzel a „csodálatos” produkcióval.
Aida 2016.03.12. Operatikus barátunk az Aidáról szóló írásában nem jelentéktelen teret szentelt a fellépő művészek testsúlyának — szerintem helyesen és jogosan. (Eddig csak engem ért a vád, hogy túl sokat foglalkozom az énekesek súlyával és annak változásával.) Ugyanis korunkban és világunkban szinte mindenben döntő szempont a külső, vagy inkább a külsőség. Ezért látunk a médiában zöldfülű fiatalokat feltűnni és csinos ötveneseket pillanatok alatt eltűnni a süllyesztőben, ezért érezheti úgy lassan már egy 35 éves is, hogy munkahely keresésekor az esélytelenek nyugalmával szállhat harcba. Ezért dönthet egy szereposztáskor hang helyett a külső, és még nagy sztárokkal is előfordulhat, hogy külsejük miatt súlyos méltánytalanságok érik. Callas óta tudjuk, hogy a hirtelen radikális fogyás nem tesz jót a hangnak. Deborah Voigt, ahogy egy olasz kritika megfogalmazta, testsúlya 50 százalékának elvesztésével elvesztette hangja 100 százalékát. Ugyanez történt a már visszavonulóban lévő Jessey Normannel is. Aprile Millót a MET sztárénekesének státuszából tették ki azzal, hogy „számítunk rád majd újra, ha lefogysz.” (És bizony Kálmándy Mihály hangja is jelentős volumencsökkenést szenvedett el, mikor szigorú diétával ledobott majd’ 20 kilót.) Egy énekes tehát őrlődhet két választás között, és egyáltalán nem veszélytelen lépés, ha a diéta mellett dönt, mert könnyen ott hagyhatja hangját, és a szerepek akkor se érkeznek. Azt hiszem, ezek a szempontok vezethették Bakonyi Anikót, amikor a fogyókúra mellett döntött. Ő azonban nem egyszerűen lefogyott, hanem színpadi értelemben új emberré vált, mert testvérek között is lefogyhatott vagy 40 kilót. Egész biztos vagyok benne, hogy korábban alkati problémák is okozták, hogy nem tudta azt a pályát befutni, amelyet hangja és énektudása alapján, különösen az Operában ma éneklő lírai szopránokkal való kontrasztban, megérdemelt volna. Ezért van, hogy még operában jártas ismerőseim, barátaim között is sokan nem ismerik a nevét. Én egy majdnem 10 évvel ezelőtti Verdi Requiemben hallottam először a Budapesten épp akkor debütáló Stuart Neillel, majd egy operalátogatási minikoncerten hallottam tőle három könnyű szopránnak írt áriát, nagyon szép előadásban. A szombati Aida-előadáson színrelépésekor nem is akartam elhinni, hogy ő jött be. Azt hittem, szereplőváltozás történt. Csak amikor megszólalt, lettem biztos benne, hogy nem, Bakonyi Anikó énekel valóban. Akinek hangja ab ovo nem volt igazi Aida-hang, mert ez a szerep, igaz, Verdi egyik legbonyolultabb, legigényesebb technikát igénylő, de az övénél a közép- és mélyfekvésben robosztusabb, nagyobb hangerőt igénylő szólama. Ezekben a részekben Bakonyi Anikó hangja most is erőtlen volt kissé, különösen a drámai kitörésekben, ellenben a magas regiszterben a szokottnál világosabban, ám szépen és csengőn szólt, győzve a második felvonás együtteseinek jelentős volument igénylő részeit is. Egy ilyen lírai hangot a második felvonás megterhelhet annyira, hogy a harmadik és negyedik felvonásra már lefáradva érkezik, Bakonyi Anikó ellenben éppen a harmadik felvonásban érte el alakításának csúcspontját! Az „O cieli azzurri” irgalmatlan technikai nehézségein játszi könnyedséggel lett úrrá, hogy az ária végén olyat produkáljon, amilyet én élőben még senkitől nem hallottam, és felvételről se sokat. Aki kíváncsi rá, hogy énekelte, nézze meg Leontyne Price búcsú-Aidájából ezt a részt! (Link alább mellékelve.) A magas C előtt egy hatalmas levegővel indított, a C-t gyönyörűen, tisztán és könnyedén megfogta, crescendált rajta, majd ugyanazzal a levegővel puhán, lekerekítve, pianóval szállt le róla. Bravissima!! Igazi énekesi bravúr volt, lelkesítő, amelyért következő Aidáját újra végig fogom nézni, bár nem terveztem eredetileg, de nagyon kíváncsi vagyok, meg fogja-e tudni ismételni. Egyszóval: Bakonyi Anikó személyében új Aidája van a magyar operaszínpadoknak, áldhatjuk szerencsénket, hogy Szabóki Tünde belátta, hogy a szerep se hangjának, se énektechnikájának nem felel meg, és időben visszakozott a szereposztók nem előszöri tévedésétől. (Fodor Beatrix pár éve ugyanezt nem látta be, azóta is folyamatos hangi válsággal küzd miatta. ) Nagy kár, de még nem korrigálhatatlan hiba, hogy a következő szezonban nem kapta meg újra a szerepet, mert jelenleg Sümegi Eszter már túl van Aida szerepén, sokkal helyesebb lenne ismét Bakonyi Anikóra kiosztani. Fekete Attila Radamese kedvezőtlen benyomást tett rám, nem tagadva vitathatatlan értékeit. Tény, hogy hangilag megérett a szerepre, amelyet pár éve még korainak gondoltam, de mintha egyetlen szándéka lenne csak a színpadon: megmutatni, hogy neki van a legnagyobb hangja. Miért nem bízik benne, hogy akkor is kitűnően hallatszik, ha nem ordít teli torokból? Ha valaki már a magas állások előtt ellövi a puskaport, nyom, mint egy felőrült, a döntő hangi helyzetbe érkezve menthetetlenül beszűkül, elvékonyodik vagy egyenesen lereked és gikszerezik. Énektechnikájában aggasztó jelenség, hogy egyre nyitottabb vokálisokkal énekel, azokon a hangokon (f-fisz), amelyeket az olasz technika szerint már kötelező befedni a biztos magasság érdekében, ő nyitva énekli, ettől gyakran van éneklésének egyfajta kiabálós jellege. Hamarosan új szerepben debütál, nem is egyben, és nem is akármilyenekben: ha Turiddu és Canio szerepét is ezzel a technikával fogja énekelni, jelentős veszélynek teszi ki hangja jövőjét. Valaki írta a múltkor, hogy ezzel fenyegetik őt már évek óta, és mégis énekel tovább stabilan. Lehet. De ami késik, nem múlik, a hang a helytelen lépéseket és a helytelen technikát tűri egy darabig, de aztán jelezni fog. Most már jelez, és úgy tűnik, ezekről a jelzésekről Fekete Attila nem kíván tudomást venni. Pedig ideje lenne. Komlósi Ildikó általam is méltatott Amnerisének antagonisztikus ellentétét mutatta be Gál Erika. A nagy színpadok levegőjével övezett profi után, akinek minden hangja és gesztusa értelmes, tudatos és végiggondolt, maga az esetlegesség és figurától idegen alakítási szándék. Gál Erika esetében érezhette meg az ember legjobban, mit jelent ma az Operaházban a rendező hiánya. Egy vezetőé, aki felvilágosítaná, hogy az a gesztusrendszer és mimika, amivel ő „alakít”, nem egy világvárosi operaházban, de még egy gimnáziumi színjátszó szakkörben is idejétmúlt. Hogy amit ő fenségesnek gondol, egyszerűen nevetséges, pl az a két oldalra széttartott kézmozdulat, amellyel először színpadra lép. Tulajdonképpen egyetlen természetes gesztusa sincs: ahogy Aidához gyengéden fordul, vagy Radameshez szerelmesen, egyformán mesterkélt, kiszámított, hamis. Énekben a IV. felvonásig jobb formát mutat, mint legutóbbi Ebolijában hallottam, ott azonban eljön az igazság pillanata, és kiderül, hogy a szopránba hajló, könnyű mezzo szerepekben egykor ígéretes hang az olasz drámai mezzo szerepekhez kevés, főként technikailag. Az Amneris-Radames kettős bé-i alacsonyak és hátul szólnak, az ítélkezési jelenet nagy legatóit pedig nem győzi erővel, a végére teljesen lefárad. Nem véletlen, hogy ott, ahol Komlósi Ildikót nyílt színen szűnni nem akaró ováció fogadta, nála csak udvarias tapsot hallottunk. Anatolij Fokanov Amonasrója semmit nem változott tavalyi vagy akár 20 évvel ezelőtti alakításához képest. Meglepő, és tulajdonképpen csodálatra méltó az, ahogy évtizedek óta őrzi kondícióját külsőleg és hangilag egyaránt. Hogy figurában a Verdi által megírt Amonasróhoz kevés köze volt, más kérdés, és nem is az ő hibája, hanem a rendezőé. Az előadás, minden előzetes hírverés nélkül, a plakáton Rácz István 25. jubileumának ünnepléseként volt feltüntetve. Jellemző… mondhatnám. A mai kor legértékesebb magyar basszus hangjának birtokosát pár éve kitették a színházból, szilenciumra ítélték, jövőre kitűzték Zunigára, most megünnepeltetik Ramphis lényegében epizódszerepében. Rácz a méltatlan helyzet ellenére megmutatta, hogy hangja ma is a példátlanul jelentős basszus matéria hazánkban. A legmélyebbtől a legmagasabb hangig teljesen egy tömbben szóló, homogén orgánum szólalt meg, olyan, amely ma az egész világon ritkaság, még nagynevű fachtársai között is. Őserejű hang. Hogy itthon milyen ritkaság, és mekkora érték, az a mellette szóló Cser Krisztiánnal való kontrasztban értelmezhető igazán. Aki szintén jó hang, de technikailag rendkívül kezdetleges. Amíg egy-egy erőteljes frázist kell hallatni, mint pl tennie kell a Hunyadiban Czilleiként is, nincs különösebb gond, amikor azonban legatóban kellene énekelni, szonórusan, egy tömbben megszólaló hangon, annál nagyobb. Ott egy minden szótagot és vokálist külön artikuláló, erejének felét elvesztett hang hallatszik. A rézüst, melyet fejére tesz, alatta kikandikáló szőke hajtincseivel, többnapos borostával — divat lett volna a borosta az ókori Egyiptomban? nem tudtam — nem a fáraóra emlékeztet, Amneris atyjára, hanem egy száz évvel ezelőtti, a borbély székében hajvágásra és borotválásra várakozó fiatalemberre. Elképesztő disszonancia. Ha már végezetül a külsőségekre visszatérek, meg kell jegyezni ismét, hogy az Aida jelmezei mennyire nem voltak tekintettel a fellépő művészekre, azok testalkatára. A tervező alighanem elfeledkezett arról, hogy az operaszínpad művészei nem manökenek és nem húszévesek: az, hogy minden váll, kar meztelenül és szabadon van, még a balett táncosoknak sem előnyös, de a negyvenhez közelítő vagy azon túllépett hölgyeknek rendkívül előnytelen. Ebben különösen élen jár Amneris első jelmeze, amelyet a továbbiakban nem is szeretnék kommentálni, mert valakinek a sértegetése nélkül nem tudnám megtenni. Ez pedig nem lenne se helyes, se ildomos. Az előadás a sorozat negyedik estéje volt, így természetes, hogy üzembiztosabb, összeszedettebb volt, mint korábban, de hogy szebb, jobb is lett ezáltal, nem állíthatom. Sőt: ez egy olyan előadás, amelyet minél többet lát az ember, annál idegesítőbbnek és elviselhetetlennek találja. A néger gyerekek tánca helyetti artista show, a bevonulási induló gyötrelme valóban előadásról előadásra egyre inkább próbára teszi a néző türelmét. Szerencsére a harmadik felvonástól a színpadi megpróbáltatások csökkennek, onnantól az énekeseké, a zenéé a szó. Ott érvényesült igazán Pál Tamás dirigálása is, úgy éreztem, bár lehet, hogy tévedek, hogy neki sincs kedvére az a színpadi kavarodás, amit néznie kell az első két felvonásban. Jobban érzi magát énekeseivel kettesben, hármasban. A további előadásokat már nem ő vezényli, sajnos. Meglátjuk majd, Szennai Kálmán mire megy ezzel a „csodálatos” produkcióval.
6467 IVA 2016-03-16 03:57:19 [Válasz erre: 6438 parampampoli 2016-03-15 14:31:02]
Így van. Értjük egymást. Köszönöm.
Így van. Értjük egymást. Köszönöm.
6466 Edmond Dantes 2016-03-15 19:42:06 [Válasz erre: 6464 Cilike 2016-03-15 18:17:11]
Hát mi éltessen T.Cilike, ha nem a "vita"? Sőőőt: a d o l c e vita! Az édes vita. A vita édes. Egy fórumon különösen. Egy fórumot AZ éltet(i). Örülök, hogy olyasmit "lát pontosan" rólam (?), amit én n e m. Ha lesz rá(m) vámpírmentes energiája, szíveskedjék megosztani vélem, mire gondol. Cserébe(n) nagyvonalúan átsiklom apró-cseprő sértésein :)
Hát mi éltessen T.Cilike, ha nem a "vita"? Sőőőt: a d o l c e vita! Az édes vita. A vita édes. Egy fórumon különösen. Egy fórumot AZ éltet(i). Örülök, hogy olyasmit "lát pontosan" rólam (?), amit én n e m. Ha lesz rá(m) vámpírmentes energiája, szíveskedjék megosztani vélem, mire gondol. Cserébe(n) nagyvonalúan átsiklom apró-cseprő sértésein :)
6465 IVA 2016-03-15 18:55:31 [Válasz erre: 6446 parampampoli 2016-03-15 15:55:11]
Kérem, kicsit mindenki csendesedjen el, mert én is kaptam itt egy végszót. Ha már történetesen az Erkel Színház topicjában vagyunk. Igen, 2010-ben az MSZP bukott meg a választáson. A süllyedő hajóról már visszavonult kapitánnyal és Bajnai „Erkel Ferenc Színház” Gordonnal együtt. (És ne feledjük, megbuktak 2014-ben is!) Ha nem így történik, szeretett Erkel Színházunk helyén ma egy pláza működik. Vagy egy gazzal benőtt gödör tátong, vagy még mindig ott húzódik körülötte a tépett, sárga drótkerítés, amely immár nem csupán hamisított statikai jelentés szerint, hanem talán valóban életveszélyes színházromtól tartja távol a járókelőket. Szerencsére másképp alakult. Azóta másféle, opera- és balettkultúra elleni bűncselekmények folynak az intézményben, így a felújított és üzemelő Erkel Színházban is. Sejtésem szerint még ebben a hónapban számíthatunk egy újabb támadásra a műfaj és a közönség ellen. De amint a kriminalisztikában is a visszafordíthatatlanság jelenti a cezúrát a legsúlyosabb bűn és a számos kisebb között, úgy gondolom, a színház elleni bűncselekmények is e szerint minősíthetők. Nehéz és hosszadalmas folyamat egy banknak visszagazdálkodnia az elrabolt vagy kicsempészett aranytömböket, de ha az épületet nem robbantották fel, legalább van hová.
Kérem, kicsit mindenki csendesedjen el, mert én is kaptam itt egy végszót. Ha már történetesen az Erkel Színház topicjában vagyunk. Igen, 2010-ben az MSZP bukott meg a választáson. A süllyedő hajóról már visszavonult kapitánnyal és Bajnai „Erkel Ferenc Színház” Gordonnal együtt. (És ne feledjük, megbuktak 2014-ben is!) Ha nem így történik, szeretett Erkel Színházunk helyén ma egy pláza működik. Vagy egy gazzal benőtt gödör tátong, vagy még mindig ott húzódik körülötte a tépett, sárga drótkerítés, amely immár nem csupán hamisított statikai jelentés szerint, hanem talán valóban életveszélyes színházromtól tartja távol a járókelőket. Szerencsére másképp alakult. Azóta másféle, opera- és balettkultúra elleni bűncselekmények folynak az intézményben, így a felújított és üzemelő Erkel Színházban is. Sejtésem szerint még ebben a hónapban számíthatunk egy újabb támadásra a műfaj és a közönség ellen. De amint a kriminalisztikában is a visszafordíthatatlanság jelenti a cezúrát a legsúlyosabb bűn és a számos kisebb között, úgy gondolom, a színház elleni bűncselekmények is e szerint minősíthetők. Nehéz és hosszadalmas folyamat egy banknak visszagazdálkodnia az elrabolt vagy kicsempészett aranytömböket, de ha az épületet nem robbantották fel, legalább van hová.
