3229 álmodó 2013-03-18 16:33:53 [Válasz erre: 3228 bermuda 2013-03-18 16:29:40]
Szerintem is. Szombat délelőtt Lee pláne nagyon jól énekelt! Az egy jó előadás volt... Létay meg nekem is tetszik, egyetértünk-, yess! :-)
Szerintem is. Szombat délelőtt Lee pláne nagyon jól énekelt! Az egy jó előadás volt... Létay meg nekem is tetszik, egyetértünk-, yess! :-)
3228 bermuda 2013-03-18 16:29:40 [Válasz erre: 3218 telramund 2013-03-18 14:52:28]
Rálik és Létay nagyon jól énekelt,Lee kiváló, hatásos erőteljes hang, nessun dormája nagy siker.Nekem spéci Létay tetszett, persze Liu a kedvenc szerepem, szépséges áriáival:-)
Rálik és Létay nagyon jól énekelt,Lee kiváló, hatásos erőteljes hang, nessun dormája nagy siker.Nekem spéci Létay tetszett, persze Liu a kedvenc szerepem, szépséges áriáival:-)
3227 martuni 2013-03-18 16:28:58
Nekem az üvöltő zenekarból volt elegem, de úgy tűnik, hogy a dobhártyát feszegető hangzással mindenki egyetért. Különben énekes legyen a talpán, aki a Keselyáki hangzást átviszi, de a tegnapi címszereplő éppen azon kevesek között van. Régebben sok énekes panaszkodott a karmesterre az örökös forték miatt, ma már nem ajánlatos szót emelni.
Nekem az üvöltő zenekarból volt elegem, de úgy tűnik, hogy a dobhártyát feszegető hangzással mindenki egyetért. Különben énekes legyen a talpán, aki a Keselyáki hangzást átviszi, de a tegnapi címszereplő éppen azon kevesek között van. Régebben sok énekes panaszkodott a karmesterre az örökös forték miatt, ma már nem ajánlatos szót emelni.
3225 serse 2013-03-18 16:26:51
Azt lehet tudni, hogy a Debreceniek Sevillai borbélyát miért fújták le végül?
Azt lehet tudni, hogy a Debreceniek Sevillai borbélyát miért fújták le végül?
3224 virius 2013-03-18 16:21:54 [Válasz erre: 3211 telramund 2013-03-18 10:50:16]
Ebből már 1986-ban is probléma volt az Erkel színpadán (Marton, Pitti)!
Ebből már 1986-ban is probléma volt az Erkel színpadán (Marton, Pitti)!
3223 telramund 2013-03-18 16:17:33 [Válasz erre: 3222 telramund 2013-03-18 16:16:46]
Bocs ,de a 322o-ra ment az irományom csak elnéztem
Bocs ,de a 322o-ra ment az irományom csak elnéztem
3222 telramund 2013-03-18 16:16:46 [Válasz erre: 3220 karnagy 2013-03-18 15:39:17]
Tökéletesen átjött, felvétel is bizonyitja. Most meg az a baj,hogy kicsi a hangja-eddig az volt,hogy nagy. Ki tud itt megfelelni. Aztán mindkét emlitett énekesnőnek jó peckes szopránja volt,majdnem olyan éles mint Ráliké.
Tökéletesen átjött, felvétel is bizonyitja. Most meg az a baj,hogy kicsi a hangja-eddig az volt,hogy nagy. Ki tud itt megfelelni. Aztán mindkét emlitett énekesnőnek jó peckes szopránja volt,majdnem olyan éles mint Ráliké.
3221 Werbőczy 2013-03-18 16:06:29 [Válasz erre: 3220 karnagy 2013-03-18 15:39:17]
Ne haragudj, de ez nem igaz! Ott ültem, és nagyon jól átjött. A Vera meg énekeljen, és ne beszéljen!
Ne haragudj, de ez nem igaz! Ott ültem, és nagyon jól átjött. A Vera meg énekeljen, és ne beszéljen!
3220 karnagy 2013-03-18 15:39:17 [Válasz erre: 3217 telramund 2013-03-18 14:51:07]
Telramund, valóban nem vagyok énekes :) Karnagy vagyok, és Misura és Fekete Vera lazán megoldotta onnan a lépcsőről - egyébként Vera maga is mondta tegnap, hogy az ott egy nagyon jó hely volt anno -, Lukács meg elölről nem tudta áténekelni rendesen. Ennyi.
Telramund, valóban nem vagyok énekes :) Karnagy vagyok, és Misura és Fekete Vera lazán megoldotta onnan a lépcsőről - egyébként Vera maga is mondta tegnap, hogy az ott egy nagyon jó hely volt anno -, Lukács meg elölről nem tudta áténekelni rendesen. Ennyi.
3219 Cilike 2013-03-18 15:03:05 [Válasz erre: 3218 telramund 2013-03-18 14:52:28]
Érdekes módon Rálik az egész sorozatban jó formában volt, mig Lukács Gyöngyi nem volt egészséges, hősiesen vállalta a két erkeles előadást.
Érdekes módon Rálik az egész sorozatban jó formában volt, mig Lukács Gyöngyi nem volt egészséges, hősiesen vállalta a két erkeles előadást.
3218 telramund 2013-03-18 14:52:28 [Válasz erre: 3213 Cilike 2013-03-18 13:56:13]
És Rálik milyen hangállapotban abszolválta a szerepet?. Persze hülye kérdés izlés?? kérdése lesz a válasz.
És Rálik milyen hangállapotban abszolválta a szerepet?. Persze hülye kérdés izlés?? kérdése lesz a válasz.
3217 telramund 2013-03-18 14:51:07 [Válasz erre: 3214 karnagy 2013-03-18 14:03:35]
hát biztos nem vagy énekes,ha ilyen hülyeséget irsz! Bal oldalon a francban fenn és bal oldalon egy magasságban 10 darab fúvós. Nekem ez az egész Turandot rendezés sosem jött be.
hát biztos nem vagy énekes,ha ilyen hülyeséget irsz! Bal oldalon a francban fenn és bal oldalon egy magasságban 10 darab fúvós. Nekem ez az egész Turandot rendezés sosem jött be.
3216 serse 2013-03-18 14:28:28
Köszönöm mindenkinek a részletes beszámolót! Ahhoz rég hozzászoktam már, sajnos ezt kell írjam, hogy segédrendező/játékmester vagy nincs, vagy hanyagul, nem törődöm, tehetségtelenül végzi a dolgát. Ezért ezt most nem is tettem szóvá. Én a premiert koromnál fogva nem láthattam, de ha láttam volna se sokra emlékeznék rá. Ezt a Turandot előadást egyszer láttam a most vasárnapi előtt 2007-ben az Operában. És igen: nemcsak hangorkán volt, hanem gyors tempók is. Kesselyák semmit nem volt képes érzékeltetni Puccini zenéjének finomságaiból.
Köszönöm mindenkinek a részletes beszámolót! Ahhoz rég hozzászoktam már, sajnos ezt kell írjam, hogy segédrendező/játékmester vagy nincs, vagy hanyagul, nem törődöm, tehetségtelenül végzi a dolgát. Ezért ezt most nem is tettem szóvá. Én a premiert koromnál fogva nem láthattam, de ha láttam volna se sokra emlékeznék rá. Ezt a Turandot előadást egyszer láttam a most vasárnapi előtt 2007-ben az Operában. És igen: nemcsak hangorkán volt, hanem gyors tempók is. Kesselyák semmit nem volt képes érzékeltetni Puccini zenéjének finomságaiból.
3215 Búbánat 2013-03-18 14:05:35 [Válasz erre: 3213 Cilike 2013-03-18 13:56:13]
Az Operaház február 20-i Turandot előadásán (a főpróbán) voltam ott. Lee Yeong Won már ott igen jó benyomást tett rám... Biztosan viszontlátjuk még az operában!
Az Operaház február 20-i Turandot előadásán (a főpróbán) voltam ott. Lee Yeong Won már ott igen jó benyomást tett rám... Biztosan viszontlátjuk még az operában!
3214 karnagy 2013-03-18 14:03:35
Apropó, a 2.felvonás végén anno nagyon jól volt beállítva, hogy Turandot a két magas C-t a lépcsőn állva énekelte, nagyon jól átjött a hangjuk. Lukács Gyöngyinek kár volt előre jönnie, nem járt jobban, sőt. Részletkérdés, de Bándin paróka volt... :)
Apropó, a 2.felvonás végén anno nagyon jól volt beállítva, hogy Turandot a két magas C-t a lépcsőn állva énekelte, nagyon jól átjött a hangjuk. Lukács Gyöngyinek kár volt előre jönnie, nem járt jobban, sőt. Részletkérdés, de Bándin paróka volt... :)
3213 Cilike 2013-03-18 13:56:13 [Válasz erre: 3211 telramund 2013-03-18 10:50:16]
A szombati előadás remek volt, emlékeztetett a premier utáni időkre.Sajnos egy időre elbúcsúztunk a koreai Lee Yeong Won-tól.
A szombati előadás remek volt, emlékeztetett a premier utáni időkre.Sajnos egy időre elbúcsúztunk a koreai Lee Yeong Won-tól.
3212 chenier 2013-03-18 11:17:24 [Válasz erre: 3211 telramund 2013-03-18 10:50:16]
Még ha csak a játékmester /segédrendező, nevezzük bárminek, -hiányáról lenne szó! A díszletépítő urak sem voltak a helyzet magaslatán! A lépcsősor -kintről is jól láthatóan NEM volt kellően rögzítve. A statiszták fel-le futásánál iszonyatosan mozogtak, minden mozdulatnál oldalra csúsztak. Turandot első felvonásbeli néma megjelenésekor majdnem leesett a felvonóról, mint azt az előadás után hallottuk, VÉLETLENÜL!!! 20 cm-rel feljebb állították meg a felvonót, amit a művésznő és a két statisztalány nem láthatott! Visszafelé elakadt a jármű. A darab legvégén a két lépcsősort megint nem kapcsolták össze rendesen. A szereplők kinézete egyáltalán nem rossz.Sőt. Nem tehetnek arról, ha a jelmeztervezőnek csak ennyire futotta. A régebbi Turandot rendezésben százszor szebb ruhák voltak.(Nádasdy) Tudjuk,hogy a premiert Bándi János énekelte, akin már akkor sem volt paróka. Számomra Kiss B. Attila tatáros kinézetével sokkal hitelesebben nézett ki. Bándi így valóban civil figura. A közönség viszont szétverte a házat. Biztos mindenki süket és vak volt!
Még ha csak a játékmester /segédrendező, nevezzük bárminek, -hiányáról lenne szó! A díszletépítő urak sem voltak a helyzet magaslatán! A lépcsősor -kintről is jól láthatóan NEM volt kellően rögzítve. A statiszták fel-le futásánál iszonyatosan mozogtak, minden mozdulatnál oldalra csúsztak. Turandot első felvonásbeli néma megjelenésekor majdnem leesett a felvonóról, mint azt az előadás után hallottuk, VÉLETLENÜL!!! 20 cm-rel feljebb állították meg a felvonót, amit a művésznő és a két statisztalány nem láthatott! Visszafelé elakadt a jármű. A darab legvégén a két lépcsősort megint nem kapcsolták össze rendesen. A szereplők kinézete egyáltalán nem rossz.Sőt. Nem tehetnek arról, ha a jelmeztervezőnek csak ennyire futotta. A régebbi Turandot rendezésben százszor szebb ruhák voltak.(Nádasdy) Tudjuk,hogy a premiert Bándi János énekelte, akin már akkor sem volt paróka. Számomra Kiss B. Attila tatáros kinézetével sokkal hitelesebben nézett ki. Bándi így valóban civil figura. A közönség viszont szétverte a házat. Biztos mindenki süket és vak volt!
3211 telramund 2013-03-18 10:50:16
Csupán annyit,hiszen itt már mindent leirtak,értelmeztek,javitottak,lehúztak,hogy számomra két dolog jött le. Valamikor volt egy játékmester/segédrendező/,akinek az volt a feladata,hogy a régen játszott darabok bejárásaira felhivja a figyelmet.Van ilyen?Mert ,ha van akkor szégyen a munkája ,ha nincs akkor meg kár. Pl Liunak elmondhatta volna,hogy a harmadi felvonásban Turandot felé fordulva kell énekelni és nem a nézőtérnek,hisze,Turandot ujjával érinti a könnyet. A trombita kérdés badarság,már anno a bemutató idején is probléma volt,mint az egész rendezés énekes ellenessége.Nincs az a hang ,ami ezt a süvöltést átviszi.A karmester mindig is hangos volt és szereti a gyorsabb tempókat. Nekem a szereplők küllemével nincs gondom a jelmezekkel meg az egész koncepcióval annál több. Hallottam jobb és sokkal rosszabb Turandot előadásokat is. Örüljetek,hogy működik az Erkel és,hogy a közönség ünnepelt.Szerencsére a többségük nem a Momus hozzászólóiból kerül ki. Aztán szivesen hallanék pl milyen volt a másik csapat.Vagy azt senkit nem érdekelt?
Csupán annyit,hiszen itt már mindent leirtak,értelmeztek,javitottak,lehúztak,hogy számomra két dolog jött le. Valamikor volt egy játékmester/segédrendező/,akinek az volt a feladata,hogy a régen játszott darabok bejárásaira felhivja a figyelmet.Van ilyen?Mert ,ha van akkor szégyen a munkája ,ha nincs akkor meg kár. Pl Liunak elmondhatta volna,hogy a harmadi felvonásban Turandot felé fordulva kell énekelni és nem a nézőtérnek,hisze,Turandot ujjával érinti a könnyet. A trombita kérdés badarság,már anno a bemutató idején is probléma volt,mint az egész rendezés énekes ellenessége.Nincs az a hang ,ami ezt a süvöltést átviszi.A karmester mindig is hangos volt és szereti a gyorsabb tempókat. Nekem a szereplők küllemével nincs gondom a jelmezekkel meg az egész koncepcióval annál több. Hallottam jobb és sokkal rosszabb Turandot előadásokat is. Örüljetek,hogy működik az Erkel és,hogy a közönség ünnepelt.Szerencsére a többségük nem a Momus hozzászólóiból kerül ki. Aztán szivesen hallanék pl milyen volt a másik csapat.Vagy azt senkit nem érdekelt?
3210 martuni 2013-03-18 08:41:23
Nos, a tegnapi Erkeles Turandot előadásról nekem is megoszló véleményem van. Sok minden tetszett, és volt ami egyáltalán nem. Elsőnek mindjárt álljon itt, hogy Keselyák Gergely karmesterrel mint a tempók szempontjából, mint a hangerőt tekintve jócskán elszállt a ló! Már a kezdő kórus gyönyörű dallamai hajszoltak voltak, picit le is maradt az énekkar, aztán szinte rögtön felvették az iramos tempót. Az összes ária, Kalaf, Liú mindkét áriája, Turandot, menősebb volt a megengedettnél, és hát az a hangerő!!!!Egyébként is a széksor szélén foglaltam helyet, ahol a trombitáktól még most is halláskárosult vagyok. Ennek ellenére az énekesekre szerintem pedig egy rossz szót sem lehet mondani. Voltak apróbb bakik: például szerettem volna, ha Bándi János tovább tartja a híres ária záróhangját, amit egyébként szépen énekelt. Lukács Gyöngyi perfekt áriát produkált. Szép volt ahogyan felépítette: piano, mezzoforte, forte. Fokozatosan nyitotta ki, ami újdonság korábbi Turandotjaival szemben. Az Operaház megtalálta az ideális Liút Váradi Zita személyében. Talán annyi, hogy új szerepe ez, többet koncentrál az éneklésre, és gyönyörűen is énekel, de kissé hanyagolja Liú személyiségét. Kevésnek éreztem az átélést. Bándi Jánost-pedig nagy hang- még sem hallottam mindig a trombiták zajától. Talán rossz helyre lett rendezve, de a kiváló akusztika ellenére sem mindig jött át a hangja. Itt védném meg az embertelen forte hangzással szemben, és hívja fel valaki Keselyák Gergely karmester figyelmét arra, hogy emberek énekelnek, és emberek hallgatják az operát.
Nos, a tegnapi Erkeles Turandot előadásról nekem is megoszló véleményem van. Sok minden tetszett, és volt ami egyáltalán nem. Elsőnek mindjárt álljon itt, hogy Keselyák Gergely karmesterrel mint a tempók szempontjából, mint a hangerőt tekintve jócskán elszállt a ló! Már a kezdő kórus gyönyörű dallamai hajszoltak voltak, picit le is maradt az énekkar, aztán szinte rögtön felvették az iramos tempót. Az összes ária, Kalaf, Liú mindkét áriája, Turandot, menősebb volt a megengedettnél, és hát az a hangerő!!!!Egyébként is a széksor szélén foglaltam helyet, ahol a trombitáktól még most is halláskárosult vagyok. Ennek ellenére az énekesekre szerintem pedig egy rossz szót sem lehet mondani. Voltak apróbb bakik: például szerettem volna, ha Bándi János tovább tartja a híres ária záróhangját, amit egyébként szépen énekelt. Lukács Gyöngyi perfekt áriát produkált. Szép volt ahogyan felépítette: piano, mezzoforte, forte. Fokozatosan nyitotta ki, ami újdonság korábbi Turandotjaival szemben. Az Operaház megtalálta az ideális Liút Váradi Zita személyében. Talán annyi, hogy új szerepe ez, többet koncentrál az éneklésre, és gyönyörűen is énekel, de kissé hanyagolja Liú személyiségét. Kevésnek éreztem az átélést. Bándi Jánost-pedig nagy hang- még sem hallottam mindig a trombiták zajától. Talán rossz helyre lett rendezve, de a kiváló akusztika ellenére sem mindig jött át a hangja. Itt védném meg az embertelen forte hangzással szemben, és hívja fel valaki Keselyák Gergely karmester figyelmét arra, hogy emberek énekelnek, és emberek hallgatják az operát.
3209 karnagy 2013-03-18 08:29:38
Hát ez a Turandot már rég nem AZ az előadás. Nem is zeneileg zavartak bizonyos megoldások, mert azért voltak benne szép dolgok. Hanem az, hogy Kovalikot már csak nyomokban tartalmaz. Mindenki oda megy, ahová jónak látja, azt csinál, amit akar, össze-vissza gesztikulál mindenki, túlmozogják, mintha olasz turisták lennének, nem pedig kínaiak. Az eredeti rendezés legsúlyosabb pillanata, amikor Calaf átlépi Liú holttestét, hogy felmenjen a címszereplőhöz. Ez lazán elmarad már. Nincsenek tisztázva a mű szereplői közti viszonyok - és ez nem csupán a főszereplőkre vonatkozik, de pl. a nép és a miniszterek kapcsolatára is. Ja, az alapkoncepcióról - hogy tudniillik T.nem feltétlenül gonosz, és nem szükségszerű, hogy végig dőljön belőle a hang - meg már régen elfeledkeztek. Nagy kár, hogy a Kovalik-Saccani-féle - Misura Zsuzsa és Fekete Veronika által éveken át játszott - szerepértelmezés immár az Erkel süllyesztőjébe került.A közönségnek persze tetszett, de mi, akik láttuk az 1997-es bemutatót (és azt követően még negyvenszer) - hát tudjuk, milyen volt és mivé lett.
Hát ez a Turandot már rég nem AZ az előadás. Nem is zeneileg zavartak bizonyos megoldások, mert azért voltak benne szép dolgok. Hanem az, hogy Kovalikot már csak nyomokban tartalmaz. Mindenki oda megy, ahová jónak látja, azt csinál, amit akar, össze-vissza gesztikulál mindenki, túlmozogják, mintha olasz turisták lennének, nem pedig kínaiak. Az eredeti rendezés legsúlyosabb pillanata, amikor Calaf átlépi Liú holttestét, hogy felmenjen a címszereplőhöz. Ez lazán elmarad már. Nincsenek tisztázva a mű szereplői közti viszonyok - és ez nem csupán a főszereplőkre vonatkozik, de pl. a nép és a miniszterek kapcsolatára is. Ja, az alapkoncepcióról - hogy tudniillik T.nem feltétlenül gonosz, és nem szükségszerű, hogy végig dőljön belőle a hang - meg már régen elfeledkeztek. Nagy kár, hogy a Kovalik-Saccani-féle - Misura Zsuzsa és Fekete Veronika által éveken át játszott - szerepértelmezés immár az Erkel süllyesztőjébe került.A közönségnek persze tetszett, de mi, akik láttuk az 1997-es bemutatót (és azt követően még negyvenszer) - hát tudjuk, milyen volt és mivé lett.
3208 IVA 2013-03-18 06:39:36 [Válasz erre: 3207 serse 2013-03-18 05:53:00]
Ismételten köszönöm szépen a Magyar Állami Operaháznak, hogy működésbe hozta az Erkel Színházat, és tegnap este is láthattam ott egy remekművet, egy előadást, amelyben benne volt mindaz a munka, tanulóéveken-évtizedeken át felhalmozott érték, ami egy operaelőadás létrejöttének feltétele. Mindezt inkább jelképes, bevezető áron, a számomra legjobb helyről. Arról a helyről, ahonnan legtöbbször néztem-hallgattam a Turandotot az Erkel Színház különböző helyeiről nézett sok-sok Turandot-előadás közt (Nádasdy Kálmán és Mikó András rendezésében), valamint – sor- és székszám szerint – ugyanolyan helyről, mint az Operaház nézőterén legutóbb, 2008. decemberében (nem Nádasdy és Mikó rendezésében). A mai operaházi helyárnak nyolcadrészéért láthattam kb. ugyanolyan előadást. Nem hálátlanságból, hanem a műfaj iránti igényes szeretetemből írom le mégis őszinte véleményemet az élményről, amit kaptam. Annyival rövidebb leszek, hogy a rendezésről már részletesen írtam ezen a fórumon. Kovalik Balázs, a díszlettervező Szendrényi Éva és a jelmeztervező Jánoskuti Márta alkotását 1999 szeptemberében az Operában láttam először, mélységes csalódással. Egyáltalán nem terveztem újranézni, 9 évvel később mégis rászántam magam, hogy hallhassam a darabban Lukács Gyöngyit és Frankó Tündét, és mert lehetőségem nyílt ama legjobb helyre, ami enyhítő körülmény lehet. Akkori tapasztalataimról beszámoltam ezen a fórumon a Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban, 23807-23810. számú hozzászólásaimban, amit aztán Virius fórumtárs átmásolt a Turandot-topicba (152.) Akkor pedig „örök búcsút” mondtam az előadásnak, és csakis az Erkel Színházba történt visszatelepítése miatt vetemedtem arra, hogy adjak neki még egy esélyt. Nem a rendezésnek, amelynek számomra elfogadhatatlan koncepciója és minősége már nem változhat; lényegesen akkor sem, ha kikoptak belőle és finomultak volna egyes elemei. Inkább csak a díszletnek: hátha jobban mutat - és esetleg mond is valamit - azon a színpadon, ahová eredetileg szánta az intézmény. Ez újabb csalódáshoz vezetett: az Erkel alacsonyabb színpadán is egy függönyrengetegbe, függönyháttér alá-elé rakott rácstákolmányt lehet látni, amely előtt (és a borzalom, mindvégig látható és „szereplő” karók mögött) nagyszínházi színpadot meghazudtolóan kicsi a játéktér, a mindezt éltetni hivatott világítás pedig hibás, gondatlan és durva. Visszaolvastam, miket írtam a rendezésről bő négy évvel ezelőtt, és meglepődtem azon, hogy az újranézett előadás alatt nemcsak ugyanazok a kifogások, hanem ugyanazok a kifejezések is fogalmazódtak meg bennem, ezért nem ismételem őket. Az előadás dátumát választottam ki, nem a szereposztást, de örültem annak, hogy Lukács Gyöngyi négy évvel ezelőtti alakításával hasonlíthatom össze a mostanit, valamint az ő hangjának szárnyalását az Opera színpadáról, illetve az Erkeléről. Itt jegyzem meg, ami közhely immár, de valószínűleg igaz: az egész darab hangzásában az Erkel Színházé kerekedik felül. Lukács Gyöngyi jó Turandot, de ennél többről most sem győzött meg. Valószínűnek tartom, hogy a számára sikeres alakítás ellenére nem ez a legjobb szerepe. Hatásának nem használt, hogy produkciójának meggyőzőbb és élvezetesebb része a három talány és a szólam azt követő részei, nem pedig a bemutatkozó ária, amely takarékosnak tűnt, ezúttal is túl gyors tempójúnak, és itt-ott ismét szembe juttatta a „ledarálás” fogalmát. A III. felvonás kettősében gyanakodtam pontatlan intonációkra, az È l'alba! szöveg alatt nem volt elég magas és nem nyílt ki kellően a hang, a szólam két befejező hangjára sem futotta már elegendő erő. Lukács Gyöngyi hangja és művészete nagy érték, szerintem Turandot szerepét érdemes lenne elhagynia. „A fináléban olyan sikk nélkül veti le felső ruháját, ahogy nőt vetkőzni még se színpadon, sem az életben nem láttam. Talán a rendező is hibás mindebben” – írtam hozzászólásomban annak idején. Most még azt is hozzáteszem, hogy az a ruha, amelyet a felső rejtett, roppant előnytelen a művésznőnek. Szép számú múltbeli Turandotjaim közt Lukács Gyöngyi, ha lehet így mondani, a törékenyebbek közé számít. Hogy egy énekesnő hány kiló, milyen a teste, ahhoz semmi közöm, nem érdekel, ám a jelmeztervezőnek kutya kötelessége - a világosításra is számítva - olyan ruhát adni rá, hogy én a legszebbnek lássam azt a hősnőt, akinek a káprázatos szépsége a történetet mozgató legfőbb motívum. Nem kell a látványművészet fenegyerekének lenni ahhoz, hogy valaki tudja, mit eredményez egy puha esésű, vajszínű anyag (csúnya rajzolattal) az erős reflektorfényben. A látványművészet totális hiányával kezdem a Liut alakító Váradi Zita hatásának leírását, ám előbb felidézem, mit írtam stimmkollégájának megjelenéséről korábban: „Frankó Tündének magánügye, hogy "legendás" hosszú hajától megvált, de kikérem magamnak, hogy tatár rabszolgalányként olyan (világosbarna) frizurát viseljen, amely délután még vastag csavarokkal száradt a bura alatt, de estére kendőt tekert köré, hogy ne lógjon a szemébe, míg a szendvicseket keni. Ezzel a civil frizurával az a legnagyobb baj, hogy nincs összhangban Kiss B. Attila Sandokan-maszkjával és parókájával. Frankó jelmeze indokolatlanul szürke és rongyos”... Nos, Váradi Zita, ugyanabban a csúf jelmezben, ha lehet, még Frankó Tündénél is civilebb megjelenésű. Ő sem fekete, ami még nem lenne akkora baj, frizurája azonban olyan, mintha érettségi tablóképhez készült volna az 1970-es évek elején. Sminkje egy operaszínpadra még gazdasági világválság idején sem elegendő! Különösen nem olyan színpadi környezetben, ahol a mellékszereplők és a kórus tagjai arctalanná tevő maszkot viselnek. Azt is kifogásolom, hogy míg a kórustagok fejére fekete hajat stilizáló valamit (nem tudom, mit) húznak, Liu és Kalaf saját barna hajjal játszik, amitől az embernek nem az a gondolata, hogy a kínaikhoz képest tatárok, hanem az, hogy civilek. Továbbmegyek. Az imént említett Kiss B. Attila Sandokan-maszkjával szemben Bándi János saját vonásait vállalja Kalaf szerepében, kamaszos tekintetével (és mimikájával) és nem kamasz életkorával együtt. Ez sem lenne akkora baj, ha az apját alakító Szvétek Lászlót aggastyánná maszkíroznák, legalább fehér szakállal, mert a hosszú ősz paróka nem elég ahhoz, hogy ne Kalafot lássuk inkább Timur apjának. Ezeket az igényeket nem én találtam ki most, hanem a színházművészet több évszázados vizuális eszközei. Ami pedig a lényeget illeti: míg Váradi Zita kellemes hangon, szépen, bár nem elegendő varázsossággal énekli el Liu két áriáját, Bándi hangja és vokális alakítása nem ér fel két partnernőjééhez. Legkellemetlenebb benne az az iskolás, Duna-parti "akcentus", amellyel az olasz szöveget artikulálja. Nos, ilyen produkciók miatt is vallom, hogy jobb magyar fordításban énekelni, mint nem tudni olaszul énekelni.
Ismételten köszönöm szépen a Magyar Állami Operaháznak, hogy működésbe hozta az Erkel Színházat, és tegnap este is láthattam ott egy remekművet, egy előadást, amelyben benne volt mindaz a munka, tanulóéveken-évtizedeken át felhalmozott érték, ami egy operaelőadás létrejöttének feltétele. Mindezt inkább jelképes, bevezető áron, a számomra legjobb helyről. Arról a helyről, ahonnan legtöbbször néztem-hallgattam a Turandotot az Erkel Színház különböző helyeiről nézett sok-sok Turandot-előadás közt (Nádasdy Kálmán és Mikó András rendezésében), valamint – sor- és székszám szerint – ugyanolyan helyről, mint az Operaház nézőterén legutóbb, 2008. decemberében (nem Nádasdy és Mikó rendezésében). A mai operaházi helyárnak nyolcadrészéért láthattam kb. ugyanolyan előadást. Nem hálátlanságból, hanem a műfaj iránti igényes szeretetemből írom le mégis őszinte véleményemet az élményről, amit kaptam. Annyival rövidebb leszek, hogy a rendezésről már részletesen írtam ezen a fórumon. Kovalik Balázs, a díszlettervező Szendrényi Éva és a jelmeztervező Jánoskuti Márta alkotását 1999 szeptemberében az Operában láttam először, mélységes csalódással. Egyáltalán nem terveztem újranézni, 9 évvel később mégis rászántam magam, hogy hallhassam a darabban Lukács Gyöngyit és Frankó Tündét, és mert lehetőségem nyílt ama legjobb helyre, ami enyhítő körülmény lehet. Akkori tapasztalataimról beszámoltam ezen a fórumon a Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban, 23807-23810. számú hozzászólásaimban, amit aztán Virius fórumtárs átmásolt a Turandot-topicba (152.) Akkor pedig „örök búcsút” mondtam az előadásnak, és csakis az Erkel Színházba történt visszatelepítése miatt vetemedtem arra, hogy adjak neki még egy esélyt. Nem a rendezésnek, amelynek számomra elfogadhatatlan koncepciója és minősége már nem változhat; lényegesen akkor sem, ha kikoptak belőle és finomultak volna egyes elemei. Inkább csak a díszletnek: hátha jobban mutat - és esetleg mond is valamit - azon a színpadon, ahová eredetileg szánta az intézmény. Ez újabb csalódáshoz vezetett: az Erkel alacsonyabb színpadán is egy függönyrengetegbe, függönyháttér alá-elé rakott rácstákolmányt lehet látni, amely előtt (és a borzalom, mindvégig látható és „szereplő” karók mögött) nagyszínházi színpadot meghazudtolóan kicsi a játéktér, a mindezt éltetni hivatott világítás pedig hibás, gondatlan és durva. Visszaolvastam, miket írtam a rendezésről bő négy évvel ezelőtt, és meglepődtem azon, hogy az újranézett előadás alatt nemcsak ugyanazok a kifogások, hanem ugyanazok a kifejezések is fogalmazódtak meg bennem, ezért nem ismételem őket. Az előadás dátumát választottam ki, nem a szereposztást, de örültem annak, hogy Lukács Gyöngyi négy évvel ezelőtti alakításával hasonlíthatom össze a mostanit, valamint az ő hangjának szárnyalását az Opera színpadáról, illetve az Erkeléről. Itt jegyzem meg, ami közhely immár, de valószínűleg igaz: az egész darab hangzásában az Erkel Színházé kerekedik felül. Lukács Gyöngyi jó Turandot, de ennél többről most sem győzött meg. Valószínűnek tartom, hogy a számára sikeres alakítás ellenére nem ez a legjobb szerepe. Hatásának nem használt, hogy produkciójának meggyőzőbb és élvezetesebb része a három talány és a szólam azt követő részei, nem pedig a bemutatkozó ária, amely takarékosnak tűnt, ezúttal is túl gyors tempójúnak, és itt-ott ismét szembe juttatta a „ledarálás” fogalmát. A III. felvonás kettősében gyanakodtam pontatlan intonációkra, az È l'alba! szöveg alatt nem volt elég magas és nem nyílt ki kellően a hang, a szólam két befejező hangjára sem futotta már elegendő erő. Lukács Gyöngyi hangja és művészete nagy érték, szerintem Turandot szerepét érdemes lenne elhagynia. „A fináléban olyan sikk nélkül veti le felső ruháját, ahogy nőt vetkőzni még se színpadon, sem az életben nem láttam. Talán a rendező is hibás mindebben” – írtam hozzászólásomban annak idején. Most még azt is hozzáteszem, hogy az a ruha, amelyet a felső rejtett, roppant előnytelen a művésznőnek. Szép számú múltbeli Turandotjaim közt Lukács Gyöngyi, ha lehet így mondani, a törékenyebbek közé számít. Hogy egy énekesnő hány kiló, milyen a teste, ahhoz semmi közöm, nem érdekel, ám a jelmeztervezőnek kutya kötelessége - a világosításra is számítva - olyan ruhát adni rá, hogy én a legszebbnek lássam azt a hősnőt, akinek a káprázatos szépsége a történetet mozgató legfőbb motívum. Nem kell a látványművészet fenegyerekének lenni ahhoz, hogy valaki tudja, mit eredményez egy puha esésű, vajszínű anyag (csúnya rajzolattal) az erős reflektorfényben. A látványművészet totális hiányával kezdem a Liut alakító Váradi Zita hatásának leírását, ám előbb felidézem, mit írtam stimmkollégájának megjelenéséről korábban: „Frankó Tündének magánügye, hogy "legendás" hosszú hajától megvált, de kikérem magamnak, hogy tatár rabszolgalányként olyan (világosbarna) frizurát viseljen, amely délután még vastag csavarokkal száradt a bura alatt, de estére kendőt tekert köré, hogy ne lógjon a szemébe, míg a szendvicseket keni. Ezzel a civil frizurával az a legnagyobb baj, hogy nincs összhangban Kiss B. Attila Sandokan-maszkjával és parókájával. Frankó jelmeze indokolatlanul szürke és rongyos”... Nos, Váradi Zita, ugyanabban a csúf jelmezben, ha lehet, még Frankó Tündénél is civilebb megjelenésű. Ő sem fekete, ami még nem lenne akkora baj, frizurája azonban olyan, mintha érettségi tablóképhez készült volna az 1970-es évek elején. Sminkje egy operaszínpadra még gazdasági világválság idején sem elegendő! Különösen nem olyan színpadi környezetben, ahol a mellékszereplők és a kórus tagjai arctalanná tevő maszkot viselnek. Azt is kifogásolom, hogy míg a kórustagok fejére fekete hajat stilizáló valamit (nem tudom, mit) húznak, Liu és Kalaf saját barna hajjal játszik, amitől az embernek nem az a gondolata, hogy a kínaikhoz képest tatárok, hanem az, hogy civilek. Továbbmegyek. Az imént említett Kiss B. Attila Sandokan-maszkjával szemben Bándi János saját vonásait vállalja Kalaf szerepében, kamaszos tekintetével (és mimikájával) és nem kamasz életkorával együtt. Ez sem lenne akkora baj, ha az apját alakító Szvétek Lászlót aggastyánná maszkíroznák, legalább fehér szakállal, mert a hosszú ősz paróka nem elég ahhoz, hogy ne Kalafot lássuk inkább Timur apjának. Ezeket az igényeket nem én találtam ki most, hanem a színházművészet több évszázados vizuális eszközei. Ami pedig a lényeget illeti: míg Váradi Zita kellemes hangon, szépen, bár nem elegendő varázsossággal énekli el Liu két áriáját, Bándi hangja és vokális alakítása nem ér fel két partnernőjééhez. Legkellemetlenebb benne az az iskolás, Duna-parti "akcentus", amellyel az olasz szöveget artikulálja. Nos, ilyen produkciók miatt is vallom, hogy jobb magyar fordításban énekelni, mint nem tudni olaszul énekelni.
3207 serse 2013-03-18 05:53:00
A tegnapi Turandot előadást elég felemásnak éreztem. Megint csak két énekesnő miatt volt értelme elmennem: Váradi Zita és Lukács Gyöngyi. Bándi hangja erőteljes volt, de nem mindig bírja már a magasságokat, illetve dinamikailag kevésbé éreztem árnyaltnak. A császárt alakító Daróczi Tamást alig hallottam, ahogy a három minisztert alakító énekesek hangja is elég gyenge volt. A rézfúvósokat nem tudom miért kellett feltelepíteni a páholyba: lefújták az ember fejét! Borzasztó volt! Az ütősök is úgy dübörögtek. Kesselyák vezénylése most nagyon nem jött be. Nem egyszer olyan hangorkánokat produkált, hogy jaj. De kíváncsi lennék más hogyan élte meg a tegnap estét.
A tegnapi Turandot előadást elég felemásnak éreztem. Megint csak két énekesnő miatt volt értelme elmennem: Váradi Zita és Lukács Gyöngyi. Bándi hangja erőteljes volt, de nem mindig bírja már a magasságokat, illetve dinamikailag kevésbé éreztem árnyaltnak. A császárt alakító Daróczi Tamást alig hallottam, ahogy a három minisztert alakító énekesek hangja is elég gyenge volt. A rézfúvósokat nem tudom miért kellett feltelepíteni a páholyba: lefújták az ember fejét! Borzasztó volt! Az ütősök is úgy dübörögtek. Kesselyák vezénylése most nagyon nem jött be. Nem egyszer olyan hangorkánokat produkált, hogy jaj. De kíváncsi lennék más hogyan élte meg a tegnap estét.
3206 Apapirrasokatir 2013-03-17 13:17:55 [Válasz erre: 3177 parampampoli 2013-03-11 10:40:28]
Kedves Parampampoli és Mindenki! Nem találtam semmilyen kép- vagy hanganyagot Farkas Éváról, nem tudom megmutatni a családnak. Nem tud valaki valamilyen linket, ahol meghallgatható?
Kedves Parampampoli és Mindenki! Nem találtam semmilyen kép- vagy hanganyagot Farkas Éváról, nem tudom megmutatni a családnak. Nem tud valaki valamilyen linket, ahol meghallgatható?
3205 IVA 2013-03-17 03:55:38 [Válasz erre: 3149 virius 2013-03-09 11:15:32]
Vesszőparipánkról újból. A VIII. kerületi önkormányzat Józsefváros című lapjának március 5-i számában közölték az alábbi cikket: „Isszuk a levét Pusztul a volt MSZP-székház a II. János Pál pápa téren Balesetveszélyessé vált a viharos múltú épületegyüttest. Mivel senki sem vállalja a felelősséget, az önkormányzatnak kell elhárítania az életveszélyt. A homlokzatról omlik a vakolat, a falak átáztak, az üres ingatlanba hajléktalanok költöztek. A kerület építésügyi hatósága tavaly decemberben élet- és balesetveszélyesnek nyilvánította az épületeket, de a tulajdonos többszöri felszólítás ellenére sem tett semmit a balesetek elkerülése érdekében. Úgy tudjuk, hogy a volt Köztársaság tér 26-27. alatti pártszékházat egy ingatlanhasznosító cég vásárolta meg, hogy négycsillagos szállodát alakítson ki a falak között. A tulajdonos kft. tavaly augusztus óta felszámolás alatt áll, azonban sem ez, sem a felszámoló cég nem tesz eleget karbantartási kötelezettségének. Az önkormányzatnak írt válaszlevelükben arra hivatkoztak, hogy nincs kulcsuk az épülethez, ugyanis nem történt meg a hivatalos birtokbavétel. A hajléktalanok ellenben megtalálták a bejárást, így a végén még az is lehet, hogy a polgári jog szerint elbirtokolják a hírhedett komplexumot. Mindenesetre míg a tulaj a kulcsot megtalálja, addig ők szolidan hozzá is kezdtek az amolyan mínusz-négy-csillagossá avatott vacokszállás aprólékos elemésztéséhez. Jelenleg a belső udvari réztetőt bontják. A józsefvárosi képviselő-testület február 20-i ülésén Soós György fideszes képviselő feltette a kérdést, hogy a volt MSZP-székházat most ki üzemelteti. Tudomása szerint az ingatlanegyüttest megvásárló kft. azzal védekezett, hogy még birtokba sem vette az épületet. Ha nem ez a cég üzemelteti, akkor vélelmezhetően az MSZP. Ezért megkérte a szocialista kerületi képviselőket: jelezzék a párt felé ezt az áldatlan helyzetet, hogy a szükséges karbantartási feladatokat ne közpénzből kelljen már az önkormányzatnak elvégeztetnie. Megjegyzés: Esetleg nemzetközi kapcsolataikra építve kibulizhatnának egy UNESCO-világörökségi besorolást is történelmünk e becses baloldali (értsd: döntsd a tőkét mindhalálig típusú) emlékhelyére... b.é.” Eddig a teljes cikk, én pedig bátorkodom megjegyezni az alábbiakat: 1. Ki hisz már annak, ha építésügyi hatóság élet- és balesetveszélyesnek nyilvánít egy épületet? 2. Tudomásom szerint az MSZP annak idején bérlője volt az épületeknek. Ha nincs már bérletdíj-tartozása, semmilyen kötelezettsége sem lehet az épületek karbantartásával kapcsolatban. (Ha rosszul emlékeznék, és az MSZP az épületek tulajdonosa lett volna, miután eladta azokat, ugyanúgy nincs már kötelezettsége.) Biztos, hogy az ilyen tisztázatlan kötelezettség megállapítására is lehet találni jogszabályt. 3. A b.é. nevű cikkíró megjegyzése korántsem szellemes, viszont a témában való lényegi ismerethiányára vall. Az MSZP ezektől az épületektől egyfelől azért vált meg, mert olcsóbb fenntartású székhelyet akart, másfelől hogy megszabaduljon régi imázsától, amelynek része volt a Köztársaság téri helyszín és a székház elhíresült homlokzata is. Ezek után abszolút nincs realitása olyan feltevésnek, miszerint emlékhelynek akarnák tekinteni az épületeket, és világörökségi besorolásukat javasolnák. Mindezt nem az MSZP prókátoraként jegyeztem meg, különösen nem mint a párt soha meg nem bocsátó haragosa, az Erkel Színház ellen tervezett merénylete miatt. Egy ilyen epés, ám buta megjegyzés azonban megkérdőjelezi az egész tudósítás hitelességét, elsősorban a hajléktalanokra vonatkozó elemét, miután a VIII. kerület polgármestere köztudottan a hajléktalanüldözés egyik élharcosa. Változatlanul nem értem, hogy a Magyar Állami Operaház vezetése, amely komolyan felvállalta az Erkel Színház felvirágoztatását, miért nem fogékony erre a konjunktúrára.
Vesszőparipánkról újból. A VIII. kerületi önkormányzat Józsefváros című lapjának március 5-i számában közölték az alábbi cikket: „Isszuk a levét Pusztul a volt MSZP-székház a II. János Pál pápa téren Balesetveszélyessé vált a viharos múltú épületegyüttest. Mivel senki sem vállalja a felelősséget, az önkormányzatnak kell elhárítania az életveszélyt. A homlokzatról omlik a vakolat, a falak átáztak, az üres ingatlanba hajléktalanok költöztek. A kerület építésügyi hatósága tavaly decemberben élet- és balesetveszélyesnek nyilvánította az épületeket, de a tulajdonos többszöri felszólítás ellenére sem tett semmit a balesetek elkerülése érdekében. Úgy tudjuk, hogy a volt Köztársaság tér 26-27. alatti pártszékházat egy ingatlanhasznosító cég vásárolta meg, hogy négycsillagos szállodát alakítson ki a falak között. A tulajdonos kft. tavaly augusztus óta felszámolás alatt áll, azonban sem ez, sem a felszámoló cég nem tesz eleget karbantartási kötelezettségének. Az önkormányzatnak írt válaszlevelükben arra hivatkoztak, hogy nincs kulcsuk az épülethez, ugyanis nem történt meg a hivatalos birtokbavétel. A hajléktalanok ellenben megtalálták a bejárást, így a végén még az is lehet, hogy a polgári jog szerint elbirtokolják a hírhedett komplexumot. Mindenesetre míg a tulaj a kulcsot megtalálja, addig ők szolidan hozzá is kezdtek az amolyan mínusz-négy-csillagossá avatott vacokszállás aprólékos elemésztéséhez. Jelenleg a belső udvari réztetőt bontják. A józsefvárosi képviselő-testület február 20-i ülésén Soós György fideszes képviselő feltette a kérdést, hogy a volt MSZP-székházat most ki üzemelteti. Tudomása szerint az ingatlanegyüttest megvásárló kft. azzal védekezett, hogy még birtokba sem vette az épületet. Ha nem ez a cég üzemelteti, akkor vélelmezhetően az MSZP. Ezért megkérte a szocialista kerületi képviselőket: jelezzék a párt felé ezt az áldatlan helyzetet, hogy a szükséges karbantartási feladatokat ne közpénzből kelljen már az önkormányzatnak elvégeztetnie. Megjegyzés: Esetleg nemzetközi kapcsolataikra építve kibulizhatnának egy UNESCO-világörökségi besorolást is történelmünk e becses baloldali (értsd: döntsd a tőkét mindhalálig típusú) emlékhelyére... b.é.” Eddig a teljes cikk, én pedig bátorkodom megjegyezni az alábbiakat: 1. Ki hisz már annak, ha építésügyi hatóság élet- és balesetveszélyesnek nyilvánít egy épületet? 2. Tudomásom szerint az MSZP annak idején bérlője volt az épületeknek. Ha nincs már bérletdíj-tartozása, semmilyen kötelezettsége sem lehet az épületek karbantartásával kapcsolatban. (Ha rosszul emlékeznék, és az MSZP az épületek tulajdonosa lett volna, miután eladta azokat, ugyanúgy nincs már kötelezettsége.) Biztos, hogy az ilyen tisztázatlan kötelezettség megállapítására is lehet találni jogszabályt. 3. A b.é. nevű cikkíró megjegyzése korántsem szellemes, viszont a témában való lényegi ismerethiányára vall. Az MSZP ezektől az épületektől egyfelől azért vált meg, mert olcsóbb fenntartású székhelyet akart, másfelől hogy megszabaduljon régi imázsától, amelynek része volt a Köztársaság téri helyszín és a székház elhíresült homlokzata is. Ezek után abszolút nincs realitása olyan feltevésnek, miszerint emlékhelynek akarnák tekinteni az épületeket, és világörökségi besorolásukat javasolnák. Mindezt nem az MSZP prókátoraként jegyeztem meg, különösen nem mint a párt soha meg nem bocsátó haragosa, az Erkel Színház ellen tervezett merénylete miatt. Egy ilyen epés, ám buta megjegyzés azonban megkérdőjelezi az egész tudósítás hitelességét, elsősorban a hajléktalanokra vonatkozó elemét, miután a VIII. kerület polgármestere köztudottan a hajléktalanüldözés egyik élharcosa. Változatlanul nem értem, hogy a Magyar Állami Operaház vezetése, amely komolyan felvállalta az Erkel Színház felvirágoztatását, miért nem fogékony erre a konjunktúrára.
3204 IVA 2013-03-15 03:09:20
A médiumok közül csak kevesen említették meg, hogy tegnap 10 órakor [url]http://www.kultura.hu/kulturpolitika/dijakat-allami;a művészeti díjak átadásának helyszíne az Erkel Színház volt[/url].
A médiumok közül csak kevesen említették meg, hogy tegnap 10 órakor [url]http://www.kultura.hu/kulturpolitika/dijakat-allami;a művészeti díjak átadásának helyszíne az Erkel Színház volt[/url].
3203 serse 2013-03-13 14:47:34 [Válasz erre: 3199 parampampoli 2013-03-12 18:43:08]
És a rendezést milyennek találtad így, a tévé képernyőjén keresztül?
És a rendezést milyennek találtad így, a tévé képernyőjén keresztül?
3202 IVA 2013-03-12 23:52:30 [Válasz erre: 3198 serse 2013-03-12 15:36:58]
Valószínűleg egyik előadás sem lesz tökéletes – de hát tökéletes előadás nincs is, sehol a világon. (Nem kell messzire menni a példákkal: íme Parampampoli legutóbbi, 3199. sz. hozzászólása.) Vannak totálisan vagy részleteikben elhibázott, rossz csillagzat alatt született előadások, vannak eltalált, számos tehetséget felmutató produkciók, amikor „leszáll az Isten”, katarzis éri a nézőt – nem mindenkit, és nem mindenkit egyformán -, de tökéletes egy előadás sem lehet, hiszen az ember sem az.
Valószínűleg egyik előadás sem lesz tökéletes – de hát tökéletes előadás nincs is, sehol a világon. (Nem kell messzire menni a példákkal: íme Parampampoli legutóbbi, 3199. sz. hozzászólása.) Vannak totálisan vagy részleteikben elhibázott, rossz csillagzat alatt született előadások, vannak eltalált, számos tehetséget felmutató produkciók, amikor „leszáll az Isten”, katarzis éri a nézőt – nem mindenkit, és nem mindenkit egyformán -, de tökéletes egy előadás sem lehet, hiszen az ember sem az.
3201 IVA 2013-03-12 23:50:55 [Válasz erre: 3197 serse 2013-03-12 15:32:52]
Kedves Serse, dicséretre méltó a küldetésed a műfajért és az Erkel Színházért. Vasárnapi estém szünetében két vidéki fiatalemberrel elegyedtem szóba, akikkel egy páholyban ültünk. Ez volt a második operaelőadásuk. Elsőként nemrég a Figaro házasságát látták az Operában, és nagyon megtetszett nekik Mozart zenéje. A rendkívül olcsó helyárak láttán nem volt számukra kétséges, hogy megnézzék az Erkel Színházat is, és folytassák az ismerkedést Mozarttal. Mindenki kezdi valahogy és valamikor, és nagyon fontos, hogy erre alkalma is nyíljon.
Kedves Serse, dicséretre méltó a küldetésed a műfajért és az Erkel Színházért. Vasárnapi estém szünetében két vidéki fiatalemberrel elegyedtem szóba, akikkel egy páholyban ültünk. Ez volt a második operaelőadásuk. Elsőként nemrég a Figaro házasságát látták az Operában, és nagyon megtetszett nekik Mozart zenéje. A rendkívül olcsó helyárak láttán nem volt számukra kétséges, hogy megnézzék az Erkel Színházat is, és folytassák az ismerkedést Mozarttal. Mindenki kezdi valahogy és valamikor, és nagyon fontos, hogy erre alkalma is nyíljon.
3200 IVA 2013-03-12 23:48:00 [Válasz erre: 3196 telramund 2013-03-12 10:58:13]
Igazság? Nem hiszem, hogy a különböző (ez esetben nem is olyan különböző) véleményeknek valamiféle középértéke az igazságot jelentené. Én mindig szerettem kritikákat olvasni, érdekelt mások véleménye, és tanultam is ezekből, de azt tartom igazságnak, amilyennek én látok-hallok egy előadást. Annak az igazságnak viszont mégis nagyon örülök, ami az alanti véleményekből egybehangzik. Az Erkel Színház tökéletesen alkalmas arra, hogy élvezetet, örömet nyújtson másfél ezer embernek számos, tehetségből és művészi erőfeszítésből gyúrt értékkel, még egy zeneileg és szcenírozás szempontjából is számos sebből vérző produkcióban is.
Igazság? Nem hiszem, hogy a különböző (ez esetben nem is olyan különböző) véleményeknek valamiféle középértéke az igazságot jelentené. Én mindig szerettem kritikákat olvasni, érdekelt mások véleménye, és tanultam is ezekből, de azt tartom igazságnak, amilyennek én látok-hallok egy előadást. Annak az igazságnak viszont mégis nagyon örülök, ami az alanti véleményekből egybehangzik. Az Erkel Színház tökéletesen alkalmas arra, hogy élvezetet, örömet nyújtson másfél ezer embernek számos, tehetségből és művészi erőfeszítésből gyúrt értékkel, még egy zeneileg és szcenírozás szempontjából is számos sebből vérző produkcióban is.
3199 parampampoli 2013-03-12 18:43:08
Nézem a Mezzón a 2011-es glyndebourne-i Don Giovannit... nos, meg kell állapítanom, hogy ott is csak vízzel főznek, sőt. Kate Royal Donna Elvirájához képest Fodor Beatrix több klasszissal jobb, pocsék a bariton, a szerenádot épp most suttogta el, mert éneklésnek ezt nem nevezném. Szóval: szegény Mozart, szegény Don Giovanni. De aki szegény, az a legszegényebb: a közönség.
Nézem a Mezzón a 2011-es glyndebourne-i Don Giovannit... nos, meg kell állapítanom, hogy ott is csak vízzel főznek, sőt. Kate Royal Donna Elvirájához képest Fodor Beatrix több klasszissal jobb, pocsék a bariton, a szerenádot épp most suttogta el, mert éneklésnek ezt nem nevezném. Szóval: szegény Mozart, szegény Don Giovanni. De aki szegény, az a legszegényebb: a közönség.
3198 serse 2013-03-12 15:36:58 [Válasz erre: 3197 serse 2013-03-12 15:32:52]
Ja: és az Operában még nem járt ismerőseim a Don Giovannin fellelkesülve jönnek velem jövő hét vasárnap Turandotra, a szegedi Rigolettóra, a kolozsvári Álarcosbálra és az április 10-ei Don Carlosra is. És bár valószínűleg egyik előadás se tökéletes én örülök nekik! Mert nem jutok el olyan gyakran az Operába/Erkelbe és most van lehetőségem sokad magammal menni, népszerű operákat nézni, és végre az újra nyílt Erkel Színházba! És hallhattam vasárnap Kolonits művésznőt és végre hallhatom Lukács Gyöngyit, mint Turadnotot, mert én eddig még erről is lemaradtam, és megnézhetem újra Az álarcosbált, amit mér mióta nem játszanak a MÁO-ban. Minden negatívum ellenére próbálom a jó oldalát megfogni a dolgoknak. Mert azért van az is.
Ja: és az Operában még nem járt ismerőseim a Don Giovannin fellelkesülve jönnek velem jövő hét vasárnap Turandotra, a szegedi Rigolettóra, a kolozsvári Álarcosbálra és az április 10-ei Don Carlosra is. És bár valószínűleg egyik előadás se tökéletes én örülök nekik! Mert nem jutok el olyan gyakran az Operába/Erkelbe és most van lehetőségem sokad magammal menni, népszerű operákat nézni, és végre az újra nyílt Erkel Színházba! És hallhattam vasárnap Kolonits művésznőt és végre hallhatom Lukács Gyöngyit, mint Turadnotot, mert én eddig még erről is lemaradtam, és megnézhetem újra Az álarcosbált, amit mér mióta nem játszanak a MÁO-ban. Minden negatívum ellenére próbálom a jó oldalát megfogni a dolgoknak. Mert azért van az is.
3197 serse 2013-03-12 15:32:52
A szegedi Rigolettóra kilenc, a kolozsvári Álarcosbálra plusz négy jegyet vettem a magamé mellé, miután végigkérdezgettem ismerősöket :-). A vasárnapi Don Giovannira több Operában eddig még nem járt ismerősömet sikerült rávennem, hogy jöjjön el - elsősorban az olcsó jegyek miatt jöttek és mert úgy voltak vele: jó, akkor most ha van egy ilyen lehetőség megnézzük milyen egy operaelőadás. És gyakorlatilag mindegyiküknek tetszett! Úgyhogy nem olyan reménytelen ez a népszerűsítés! Tudom: ettől még a vasárnapi Don Giovanni messze nem volt tökéletes, de legalább megnyílt az Erkel Színház és az olcsó jegyek miatt talán nemcsak az én ismerőseim vannak úgy, hogy eddig nem mentünk Operába, nosza, most nézzük meg milyen egy operaelőadás. A mostani vezetés nagyon sok mindent nem csinál jól és sok mindennel kapcsolatban meg lehet kérdőjelezni a hozzáértésüket, de a 100 napos próbaüzem, alacsony jegyárakkal, népszerű operákkal szerintem jó ötlet volt.
A szegedi Rigolettóra kilenc, a kolozsvári Álarcosbálra plusz négy jegyet vettem a magamé mellé, miután végigkérdezgettem ismerősöket :-). A vasárnapi Don Giovannira több Operában eddig még nem járt ismerősömet sikerült rávennem, hogy jöjjön el - elsősorban az olcsó jegyek miatt jöttek és mert úgy voltak vele: jó, akkor most ha van egy ilyen lehetőség megnézzük milyen egy operaelőadás. És gyakorlatilag mindegyiküknek tetszett! Úgyhogy nem olyan reménytelen ez a népszerűsítés! Tudom: ettől még a vasárnapi Don Giovanni messze nem volt tökéletes, de legalább megnyílt az Erkel Színház és az olcsó jegyek miatt talán nemcsak az én ismerőseim vannak úgy, hogy eddig nem mentünk Operába, nosza, most nézzük meg milyen egy operaelőadás. A mostani vezetés nagyon sok mindent nem csinál jól és sok mindennel kapcsolatban meg lehet kérdőjelezni a hozzáértésüket, de a 100 napos próbaüzem, alacsony jegyárakkal, népszerű operákkal szerintem jó ötlet volt.
3196 telramund 2013-03-12 10:58:13 [Válasz erre: 3193 IVA 2013-03-12 00:27:57]
Kedves Iva .Köszönöm az igy már érthető választ a kapcsolótáblával kapcsolatban. Hegyes reakcióról szó sincs,de ahány emberrel beszéltem illetve olvastam mindenki mást irt illetve mondott.Igy úgy gondolom valahol középen van az igazság.
Kedves Iva .Köszönöm az igy már érthető választ a kapcsolótáblával kapcsolatban. Hegyes reakcióról szó sincs,de ahány emberrel beszéltem illetve olvastam mindenki mást irt illetve mondott.Igy úgy gondolom valahol középen van az igazság.
3195 IVA 2013-03-12 00:46:38 [Válasz erre: 3188 virius 2013-03-11 17:28:51]
Most feldereng egy „újabb” vasfüggöny látványa, amely eltért az „eredetitől”, vagyis attól, amely Erkel-járásomtól évtizedekig létezett. (Függőleges, hullámos redőzete volt, vasalások nélkül.) Ezt az újabbat csúnyának találtam, hát nem csodálom, hogy az utánzata sem tetszett. (Jó kis látványsorozat: egy vasfüggöny-utánzat, mögötte egy díszletutánzat újragyártott torzója.)
Most feldereng egy „újabb” vasfüggöny látványa, amely eltért az „eredetitől”, vagyis attól, amely Erkel-járásomtól évtizedekig létezett. (Függőleges, hullámos redőzete volt, vasalások nélkül.) Ezt az újabbat csúnyának találtam, hát nem csodálom, hogy az utánzata sem tetszett. (Jó kis látványsorozat: egy vasfüggöny-utánzat, mögötte egy díszletutánzat újragyártott torzója.)
3194 IVA 2013-03-12 00:37:18 [Válasz erre: 3187 virius 2013-03-11 17:25:30]
Köszönöm a helyreigazítást. Erre nem emlékszem, de valószínűleg nem is figyeltem annak idején, mivel nem érintett, hol adják.
Köszönöm a helyreigazítást. Erre nem emlékszem, de valószínűleg nem is figyeltem annak idején, mivel nem érintett, hol adják.
3193 IVA 2013-03-12 00:27:57 [Válasz erre: 3179 telramund 2013-03-11 12:48:56]
Kedves Telramund! Kolonits Klára az ária második része alatt, mint írtam, a színpadot a bal oldali proszcénium páhollyal összekötő lépcsőn haladt felfelé. Elhagyva az előadást megterhelő díszletet, az Erkel Színház színpadnyílását annyira meghatározó faburkolat lett a háttere, és leírtam, hogyan erősítette egymást a zenei élmény és a látvány, ami mégiscsak egy színházi produkció része maradt. Ezt rontotta le valamelyest a burkolatra szerelt elektromos kapcsolótábla, amelyet éppen az excelláló énekesnő törzse mellett lehetett látni. Olyan ez, mint amikor egy történelmi játékfilm forgatásakor a képben felejtenek egy nem oda illő műszaki cikket. Vagy készítesz egy jó digitális fényképet, amelyet elront, hogy a háttérben maradt egy gyűrött nejlonszatyor. Remélem, most már nem voltam annyira félreérthető... Erkel színházi Don Giovannira egyelőre nem tudsz elmenni, mert az előadások lefutottak. Természetes, hogy ha ez nem a Te operád, nem erőltetted, hogy ott legyél. Azt viszont nem értem, miért váltott ki belőled csupa hegyes reakciót az „annyi minden, amit összeírtunk”.
Kedves Telramund! Kolonits Klára az ária második része alatt, mint írtam, a színpadot a bal oldali proszcénium páhollyal összekötő lépcsőn haladt felfelé. Elhagyva az előadást megterhelő díszletet, az Erkel Színház színpadnyílását annyira meghatározó faburkolat lett a háttere, és leírtam, hogyan erősítette egymást a zenei élmény és a látvány, ami mégiscsak egy színházi produkció része maradt. Ezt rontotta le valamelyest a burkolatra szerelt elektromos kapcsolótábla, amelyet éppen az excelláló énekesnő törzse mellett lehetett látni. Olyan ez, mint amikor egy történelmi játékfilm forgatásakor a képben felejtenek egy nem oda illő műszaki cikket. Vagy készítesz egy jó digitális fényképet, amelyet elront, hogy a háttérben maradt egy gyűrött nejlonszatyor. Remélem, most már nem voltam annyira félreérthető... Erkel színházi Don Giovannira egyelőre nem tudsz elmenni, mert az előadások lefutottak. Természetes, hogy ha ez nem a Te operád, nem erőltetted, hogy ott legyél. Azt viszont nem értem, miért váltott ki belőled csupa hegyes reakciót az „annyi minden, amit összeírtunk”.
3192 parampampoli 2013-03-11 20:04:02 [Válasz erre: 3175 IVA 2013-03-11 05:53:26]
Kedves IVA, én is élvezettel olvastam részletes beszámolódat. Különösen örültem, hogy lényegében nagyon is hasonlóan hallottuk a legtöbb dolgot, legfeljebb véleményünk megfogalmazásában nem voltunk egyformán szigorúak. De ez nem baj. A világ így kerek, az énekesek meg majd hallgatnak arra, akire akarnak. Vagy nem hallgatnak senkire se -- ez a valószínűbb, sajnos.
Kedves IVA, én is élvezettel olvastam részletes beszámolódat. Különösen örültem, hogy lényegében nagyon is hasonlóan hallottuk a legtöbb dolgot, legfeljebb véleményünk megfogalmazásában nem voltunk egyformán szigorúak. De ez nem baj. A világ így kerek, az énekesek meg majd hallgatnak arra, akire akarnak. Vagy nem hallgatnak senkire se -- ez a valószínűbb, sajnos.
3191 Momo 2013-03-11 18:57:20
Manapság a MÁO-ban, élő opera előadásban kizárt, hogy egyes énekeseket bemikroportozzanak (másokat meg nem). Az Operaház még mindig abból indul ki, hogy egy (opera)énekesnek egyedül kell megbirkóznia a feladattal. Emellett nincs is ehhez szükséges profi hangrendszer az Operában. Ugyanakkor 1. A díszletfalak és a zenekari hangzás vastagságának függvényében hangosíthatják a külső megszólalásokat. (külső ének, külső zenekar, külső kar). 2. Kiszólhatnak a nézőtérre a színpadi kontroll hangszórók. Ha egy-egy énekes panaszkodik, hogy nem hallja a zenekart előfordulhat, hogy túlságosan feltekerik, és a kontroll a nézőtéren is hallható. Ezen kívül előfordulhat, hogy betesznek valahová egy mikrofont az effekt kedvéért, de az nem azért van, hogy megsegítse a bajba jutott énekeseket. :-) Ezzel együtt nem vitatom, hogy furcsa hangzásokkal találkozhattak az itt hozzászólók, csak nem a mikroporttól volt.
Manapság a MÁO-ban, élő opera előadásban kizárt, hogy egyes énekeseket bemikroportozzanak (másokat meg nem). Az Operaház még mindig abból indul ki, hogy egy (opera)énekesnek egyedül kell megbirkóznia a feladattal. Emellett nincs is ehhez szükséges profi hangrendszer az Operában. Ugyanakkor 1. A díszletfalak és a zenekari hangzás vastagságának függvényében hangosíthatják a külső megszólalásokat. (külső ének, külső zenekar, külső kar). 2. Kiszólhatnak a nézőtérre a színpadi kontroll hangszórók. Ha egy-egy énekes panaszkodik, hogy nem hallja a zenekart előfordulhat, hogy túlságosan feltekerik, és a kontroll a nézőtéren is hallható. Ezen kívül előfordulhat, hogy betesznek valahová egy mikrofont az effekt kedvéért, de az nem azért van, hogy megsegítse a bajba jutott énekeseket. :-) Ezzel együtt nem vitatom, hogy furcsa hangzásokkal találkozhattak az itt hozzászólók, csak nem a mikroporttól volt.
3190 virius 2013-03-11 17:35:14 [Válasz erre: 3186 parampampoli 2013-03-11 17:08:19]
Talán azért énekelt mikroporttal, hogy hallhassuk, nem élő, hanem túlvilágról visszakísértő alakról van szó (pl. a Pikk Dáma grófnője is mikroportozott a mű III. felvonásában).
Talán azért énekelt mikroporttal, hogy hallhassuk, nem élő, hanem túlvilágról visszakísértő alakról van szó (pl. a Pikk Dáma grófnője is mikroportozott a mű III. felvonásában).
3189 virius 2013-03-11 17:31:48 [Válasz erre: 3176 Apapirrasokatir 2013-03-11 10:01:50]
Amint a Pantheonban is megírtam, a norvég hölgyet Ingrid Bjonernek hívták. 1982-ben az opera zárva volt, ezért vitték át a Walkürt az Erkelbe (a Ringből csak ezt az egy darabot).
Amint a Pantheonban is megírtam, a norvég hölgyet Ingrid Bjonernek hívták. 1982-ben az opera zárva volt, ezért vitték át a Walkürt az Erkelbe (a Ringből csak ezt az egy darabot).
3188 virius 2013-03-11 17:28:51 [Válasz erre: 3175 IVA 2013-03-11 05:53:26]
"Nem tudom szó nélkül hagyni az előadás érthetetlen előfüggönyének kellemetlen látványát." Az az előfüggöny az Erkel-beli vasfüggöny mintázatának utánzata.
"Nem tudom szó nélkül hagyni az előadás érthetetlen előfüggönyének kellemetlen látványát." Az az előfüggöny az Erkel-beli vasfüggöny mintázatának utánzata.
3187 virius 2013-03-11 17:25:30 [Válasz erre: 3175 IVA 2013-03-11 05:53:26]
"amióta a Ljubimov-féle rendezést átvitték az Operaházba, az Erkelben semmilyen Don Giovannit nem adtak." Nem teljesen igaz, mert a Ljubimov-féle Giovannit 1994-ben visszavitték az Erkelbe és ott is múlt ki 1996-ban.
"amióta a Ljubimov-féle rendezést átvitték az Operaházba, az Erkelben semmilyen Don Giovannit nem adtak." Nem teljesen igaz, mert a Ljubimov-féle Giovannit 1994-ben visszavitték az Erkelbe és ott is múlt ki 1996-ban.
3186 parampampoli 2013-03-11 17:08:19 [Válasz erre: 3184 Cilike 2013-03-11 16:28:50]
Kolonits biztos erősítés nélkül énekelt, de hogy a Komtúr mikroporttal ment, az fix. Hogy az énekesek mit mondanak az akusztikáról, az egy dolog, lehet, hogy nekik könnyebb énekelni; de hogy a közönség abból mit és hogyan hall, egy másik.
Kolonits biztos erősítés nélkül énekelt, de hogy a Komtúr mikroporttal ment, az fix. Hogy az énekesek mit mondanak az akusztikáról, az egy dolog, lehet, hogy nekik könnyebb énekelni; de hogy a közönség abból mit és hogyan hall, egy másik.
3185 serse 2013-03-11 17:06:34 [Válasz erre: 3184 Cilike 2013-03-11 16:28:50]
Akkor csak a jobb akusztika tette a gyanúmat, amitől elszoktam hat éve alatt. Nem mondtam, hogy igazam van, csak hogy van egy gyanúm. A gyanú még nem bizonyosság :-).
Akkor csak a jobb akusztika tette a gyanúmat, amitől elszoktam hat éve alatt. Nem mondtam, hogy igazam van, csak hogy van egy gyanúm. A gyanú még nem bizonyosság :-).
3184 Cilike 2013-03-11 16:28:50
Én magam egyetlen esetről tudok, amikor valaki mikroporttal énekelt az Operaház színpadán, a Napfogyatkozás c. darabban, mikor Perencz Béla megbetegedett és nem volt másik szereposztás, eleve csak egy gárda tanulta meg és egyszerűen nem volt, aki beugorjon helyette, lévén modern darab, nem olyan lapról olvasható típus. Máskülönben szerintem ez elképzelhetetlen. Az énekesek éppen azt mondtálűk az Erkelben az első próbán, hogy fantasztikus az akusztika, sookal jobb, mint az Operában, úgyhogy nem tudom, miért keletkeznek ilyen városi legendák az újranyitás kapcsán.
Én magam egyetlen esetről tudok, amikor valaki mikroporttal énekelt az Operaház színpadán, a Napfogyatkozás c. darabban, mikor Perencz Béla megbetegedett és nem volt másik szereposztás, eleve csak egy gárda tanulta meg és egyszerűen nem volt, aki beugorjon helyette, lévén modern darab, nem olyan lapról olvasható típus. Máskülönben szerintem ez elképzelhetetlen. Az énekesek éppen azt mondtálűk az Erkelben az első próbán, hogy fantasztikus az akusztika, sookal jobb, mint az Operában, úgyhogy nem tudom, miért keletkeznek ilyen városi legendák az újranyitás kapcsán.
3183 Apapirrasokatir 2013-03-11 15:14:53 [Válasz erre: 3180 serse 2013-03-11 14:39:24]
Mea culpa! Biztosan öregszem, azért nem láttam/hallottam a kórust. Igaz, az énekesek egy részét sem nagyon lehetett hallani..., és amit láttam, az sem mindig töltött el örömmel. Az egészben az volt a legjobb, hogy annyi év után újra az Erkelben lehettem. Jó hely! Néha adhatnának valamit magyarul is, hogy a gyerekek is élvezhessék.
Mea culpa! Biztosan öregszem, azért nem láttam/hallottam a kórust. Igaz, az énekesek egy részét sem nagyon lehetett hallani..., és amit láttam, az sem mindig töltött el örömmel. Az egészben az volt a legjobb, hogy annyi év után újra az Erkelben lehettem. Jó hely! Néha adhatnának valamit magyarul is, hogy a gyerekek is élvezhessék.
3182 martuni 2013-03-11 15:07:41
Az egész Don Giovanniban, (mindkét szereposztást láttam) Kolonits Klára volt az akiért érdemes volt elmenni. A többi hölgy --kompromisszumokkal - az el-elfogadható, de...kategória, (Szabóki Tünde, Miksch Adrienn, Hajnóczy Júlia), vagy a nőies, de rosszul éneklőbe tartozik. ( Keszei Bori) Tanítsa meg végre valaki énekelni! A férfi énekesek, mint Mukk József katasztrófa, de a többiek is igen elmaradnak a megfelelő színvonaltól. Bretz Don Giovannis Don Giovanni, számos éneklési hibával.
Az egész Don Giovanniban, (mindkét szereposztást láttam) Kolonits Klára volt az akiért érdemes volt elmenni. A többi hölgy --kompromisszumokkal - az el-elfogadható, de...kategória, (Szabóki Tünde, Miksch Adrienn, Hajnóczy Júlia), vagy a nőies, de rosszul éneklőbe tartozik. ( Keszei Bori) Tanítsa meg végre valaki énekelni! A férfi énekesek, mint Mukk József katasztrófa, de a többiek is igen elmaradnak a megfelelő színvonaltól. Bretz Don Giovannis Don Giovanni, számos éneklési hibával.
3181 serse 2013-03-11 14:41:34 [Válasz erre: 3180 serse 2013-03-11 14:39:24]
Egyébként azzal teljesen egyetértek, hogy az eredetileg az Erkel színpadára megálmodott előadásokat kellene visszaköltöztetni a Köztársaság térre (mert nekem már csak Köztársaság tér marad).
Egyébként azzal teljesen egyetértek, hogy az eredetileg az Erkel színpadára megálmodott előadásokat kellene visszaköltöztetni a Köztársaság térre (mert nekem már csak Köztársaság tér marad).
3180 serse 2013-03-11 14:39:24
Mivel nekem a Mozart és Handel a két nagy kedvencem, ha operáról van szó és a Don Giovannit különösen imádom, én tegnap jól szórakoztam. De a rendezés lapos, szürke, fantáziálatlan és gyakorlatilag minden koncepciót nélkülöző volt (egyik ismerősöm elmondása szerint: mintha a rendező mindent megtett volna, hogy a színpadon ne történjen semmi - egyébként én az operaházban nem láttam ezt a rendezést), a díszletek rendkívül otrombák voltak, a jelmezek úgy szintén, Mukk József nem értettem mit keresett az előadásban - kiábrándítóan gyenge Don Ottavio volt, Kovács Istvánt több esetben se hallottam tisztán a zenekartól, hallgathatatlanul rossz nem volt, de ideális se, Alik Abdukayumovról szintén ezt tudom elmondani, Gábor Géza meg ki volt hangosítva mikroporttal, legalábbis erős a gyanúm efelől. A férfi szereplők közül egyedül Bakonyi Marcell tetszett. De a művésznőknek örültem: Kolonits fantasztikus volt! Az ős Bánk bán Melindájaként biztosan nem volt kihangosítva (én ekkor szerettem meg a művésznőt nagyon), így szerintem most se szorult erre rá. Fodor Beatrixot is nagyon szeretem és szerintem nagyon jó Donna Anna lenne, ha valaki irányította, segítette volna, hogy maximálisan ki tudja bontakoztatni a benne rejlő képességeket. De nekem így is élmény volt. És Hajnóczy Júlia Zerlinája is. Kórus pedig volt és mint általában, most se volt vele semmi gond. Nem Aida méretű kórusok vannak a 18. századi operákban, ezt ne várja senki. A zenekar lehetett volna jobb is, de szerintem a zenekari kísérlet nem ölte meg Mozartot. Nem volt tökéletes előadás, de a három énekesnőt öröm volt hallani és hosszú idő után jó volt élőben végig hallgatni ezt a remek operát.
Mivel nekem a Mozart és Handel a két nagy kedvencem, ha operáról van szó és a Don Giovannit különösen imádom, én tegnap jól szórakoztam. De a rendezés lapos, szürke, fantáziálatlan és gyakorlatilag minden koncepciót nélkülöző volt (egyik ismerősöm elmondása szerint: mintha a rendező mindent megtett volna, hogy a színpadon ne történjen semmi - egyébként én az operaházban nem láttam ezt a rendezést), a díszletek rendkívül otrombák voltak, a jelmezek úgy szintén, Mukk József nem értettem mit keresett az előadásban - kiábrándítóan gyenge Don Ottavio volt, Kovács Istvánt több esetben se hallottam tisztán a zenekartól, hallgathatatlanul rossz nem volt, de ideális se, Alik Abdukayumovról szintén ezt tudom elmondani, Gábor Géza meg ki volt hangosítva mikroporttal, legalábbis erős a gyanúm efelől. A férfi szereplők közül egyedül Bakonyi Marcell tetszett. De a művésznőknek örültem: Kolonits fantasztikus volt! Az ős Bánk bán Melindájaként biztosan nem volt kihangosítva (én ekkor szerettem meg a művésznőt nagyon), így szerintem most se szorult erre rá. Fodor Beatrixot is nagyon szeretem és szerintem nagyon jó Donna Anna lenne, ha valaki irányította, segítette volna, hogy maximálisan ki tudja bontakoztatni a benne rejlő képességeket. De nekem így is élmény volt. És Hajnóczy Júlia Zerlinája is. Kórus pedig volt és mint általában, most se volt vele semmi gond. Nem Aida méretű kórusok vannak a 18. századi operákban, ezt ne várja senki. A zenekar lehetett volna jobb is, de szerintem a zenekari kísérlet nem ölte meg Mozartot. Nem volt tökéletes előadás, de a három énekesnőt öröm volt hallani és hosszú idő után jó volt élőben végig hallgatni ezt a remek operát.
