4789 IVA 2014-12-16 02:33:35 [Válasz erre: 4784 tollnok 2014-12-15 19:45:33]
Úgy emlékszem, a rádió az Operaház aranykorában Agáta áriáját vette fel Takács Paulával, Annuskáét Gyurkovics Máriával.
Úgy emlékszem, a rádió az Operaház aranykorában Agáta áriáját vette fel Takács Paulával, Annuskáét Gyurkovics Máriával.
4788 IVA 2014-12-16 02:31:44 [Válasz erre: 4783 svaler 2014-12-15 17:48:25]
Te is hiszel abban, hogy ez a „rendezői színház őrület” alábbhagy? A művészettörténelem úgy tartja, minden stílus hanyatlását az jelzi, amikor jegyei szertelenségbe csapnak. (Jóindulatú vagyok, amikor az ilyenfajta színházat stílusnak nevezem.) Nyár óta rám-rám tört a kétely, jól döntöttem-e, amikor A bűvös vadásznak még a főpróbájára sem váltottam jegyet, holott egy kiló banán áráért már a kedvenc helyemen ülhettem volna. Ráadásul az ember annyi mindent kibír, még operában is... Nem tudom kiismerni magam Ókovács Szilveszter észjárásában. Miközben dicséretesen igyekszik enyhíteni az Operaház repertoárínségén, s még annál is dicséretesebben zászlajára tűzte az Erkel Színház működtetését és annak tartalmát, hogy ti. a műfaj minél szélesebb társadalmi rétegekhez (és elérhető áron) jusson el, és mindez nem is csak üres szólamnak bizonyul, rendre olyan rendezőket hív meg, akik a repertoáron levő darabok jobb-rosszabb rendezései helyére ezer sebből vérző rendezéseket tesznek a színpadra. Ennél is nagyobb felelőtlenség olyan művet, amelyet az élő közönségnek még nem is volt alkalma pesti színpadon látni, olyan rendezőre bízni, akinek a munkája borítékolhatóan nem nyeri el a közönség tetszését. Miért teszi ezt a főigazgató? Szüksége lehet a politikai hatalomnak arra, hogy legyen egy olyan embere is, akivel verheti a mellét: „lám, művészeti kérdésekben nálunk nem számít, ki melyik kurzus kegyeltje, csakis a művészet!”? Ugyan már! Vagy ebben látja a főigazgató az üdvözítő utat a „világszínvonalú” operaházak mellé való felzárkózáshoz? (Ugyan már!) Úgy gondolom, Szűcs Gábor (Hunyadi László), Szinetár Miklós, Georges Delnon (Parasztbecsület, Bajazzók), a filmrendező Jiří Menzel és Oberfrank Pál névsora, pontosabban a nevükkel fémjelzett „rendezések” sora nem mást mutat, mint a szegénységet. Zsótérral kiegészülve már a nyomort.
Te is hiszel abban, hogy ez a „rendezői színház őrület” alábbhagy? A művészettörténelem úgy tartja, minden stílus hanyatlását az jelzi, amikor jegyei szertelenségbe csapnak. (Jóindulatú vagyok, amikor az ilyenfajta színházat stílusnak nevezem.) Nyár óta rám-rám tört a kétely, jól döntöttem-e, amikor A bűvös vadásznak még a főpróbájára sem váltottam jegyet, holott egy kiló banán áráért már a kedvenc helyemen ülhettem volna. Ráadásul az ember annyi mindent kibír, még operában is... Nem tudom kiismerni magam Ókovács Szilveszter észjárásában. Miközben dicséretesen igyekszik enyhíteni az Operaház repertoárínségén, s még annál is dicséretesebben zászlajára tűzte az Erkel Színház működtetését és annak tartalmát, hogy ti. a műfaj minél szélesebb társadalmi rétegekhez (és elérhető áron) jusson el, és mindez nem is csak üres szólamnak bizonyul, rendre olyan rendezőket hív meg, akik a repertoáron levő darabok jobb-rosszabb rendezései helyére ezer sebből vérző rendezéseket tesznek a színpadra. Ennél is nagyobb felelőtlenség olyan művet, amelyet az élő közönségnek még nem is volt alkalma pesti színpadon látni, olyan rendezőre bízni, akinek a munkája borítékolhatóan nem nyeri el a közönség tetszését. Miért teszi ezt a főigazgató? Szüksége lehet a politikai hatalomnak arra, hogy legyen egy olyan embere is, akivel verheti a mellét: „lám, művészeti kérdésekben nálunk nem számít, ki melyik kurzus kegyeltje, csakis a művészet!”? Ugyan már! Vagy ebben látja a főigazgató az üdvözítő utat a „világszínvonalú” operaházak mellé való felzárkózáshoz? (Ugyan már!) Úgy gondolom, Szűcs Gábor (Hunyadi László), Szinetár Miklós, Georges Delnon (Parasztbecsület, Bajazzók), a filmrendező Jiří Menzel és Oberfrank Pál névsora, pontosabban a nevükkel fémjelzett „rendezések” sora nem mást mutat, mint a szegénységet. Zsótérral kiegészülve már a nyomort.
4787 tiramisu 2014-12-16 01:06:12 [Válasz erre: 4783 svaler 2014-12-15 17:48:25]
Profi táncosnő benyomását keltő statisztahölgy: Ladányi Andrea táncosnő, balettművész
Profi táncosnő benyomását keltő statisztahölgy: Ladányi Andrea táncosnő, balettművész
4786 Búbánat 2014-12-15 20:11:31 [Válasz erre: 4784 tollnok 2014-12-15 19:45:33]
... Vagy "kölcsön kérni" a Szegedi és a Pécsi Nemzeti Színházak művészeit; ott énekelt akkoriban Szabó Miklós, Horváth József, Berdál Valéria, Moldován Stefánia és mások - a rádió és a televízió is megörökítette őket A bűvös vadászban. Nem beszélve az Auris Társulat remek 2005-ös produkciójáról a Müpában (ezt láttam-hallottam), nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is tetszetős kiállításban hozták színre Weber remekét!
... Vagy "kölcsön kérni" a Szegedi és a Pécsi Nemzeti Színházak művészeit; ott énekelt akkoriban Szabó Miklós, Horváth József, Berdál Valéria, Moldován Stefánia és mások - a rádió és a televízió is megörökítette őket A bűvös vadászban. Nem beszélve az Auris Társulat remek 2005-ös produkciójáról a Müpában (ezt láttam-hallottam), nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is tetszetős kiállításban hozták színre Weber remekét!
4785 tollnok 2014-12-15 19:53:35 [Válasz erre: 4784 tollnok 2014-12-15 19:45:33]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=-8omChPHURU;Egyébként ha már alpári stílusról van szó egy rendezése kapcsán - máshol is előfordulnak egészen vulgáris megoldások, amelyeket pl. az én ízlésem már a jó énekesek kedvéért se tudna bevenni.[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=-8omChPHURU;Egyébként ha már alpári stílusról van szó egy rendezése kapcsán - máshol is előfordulnak egészen vulgáris megoldások, amelyeket pl. az én ízlésem már a jó énekesek kedvéért se tudna bevenni.[/url]
4784 tollnok 2014-12-15 19:45:33
Hát én holnap megyek, de Zsótér hidegen hagy vagy mondjam inkább, hogy már előre kiráz tőle a hideg? Se ultra konzervatív, se túl idős nem vagyok, de azért mindennek van határa ugye.[url]hhttps://www.youtube.com/watch?v=KWtEFbDGruc;És azért talán ennél talán valamivel kevésbé lesz borzalmas az előadás.[/url]/ Ha más nem legalább hallhatom élőben elénekelni a darabot. Egyébként nem értem, hogy a rendszerváltás előtt - a világháború után miért nem játszották ezt az operát az Operában. Ki lehetett volna állítani hozzá egy remek szereposztást a nagy, régi énekesekkel szerintem. És a népszerűbb áriákat közül egyet-egyet olykor lemezre énekelte belőle egy-egy énekes. Plusz a nyitányból is van felvétel nagy magyar karmesterekkel.
Hát én holnap megyek, de Zsótér hidegen hagy vagy mondjam inkább, hogy már előre kiráz tőle a hideg? Se ultra konzervatív, se túl idős nem vagyok, de azért mindennek van határa ugye.[url]hhttps://www.youtube.com/watch?v=KWtEFbDGruc;És azért talán ennél talán valamivel kevésbé lesz borzalmas az előadás.[/url]/ Ha más nem legalább hallhatom élőben elénekelni a darabot. Egyébként nem értem, hogy a rendszerváltás előtt - a világháború után miért nem játszották ezt az operát az Operában. Ki lehetett volna állítani hozzá egy remek szereposztást a nagy, régi énekesekkel szerintem. És a népszerűbb áriákat közül egyet-egyet olykor lemezre énekelte belőle egy-egy énekes. Plusz a nyitányból is van felvétel nagy magyar karmesterekkel.
4783 svaler 2014-12-15 17:48:25 [Válasz erre: 4777 smaragd 2014-12-12 07:18:03]
"Az iszony (vagy iszonyat? már nem emlékszem) szöszörög (hogy ez mit jelent? A jó ég tudja)" ... volt olvasható a kivetítőn. Mondhatnám, hogy "a néző meg az iszonyattól nyöszörög". A bűvös vadászt állítólag vagy 70 éve nem játszották az Operában. Nos, a legkevesebb, ami elmondható, hogy még várhattak volna néhány évet, amíg ez a "rendezői színház őrület" alábbhagy. A zeneszámokat nem számítva: gusztustalan, zeneietlen, művészietlen katyvaszt kap a néző. Látványban: a színpad fölött egy nagy kerek Alfa Holdbázist vásári világítással, melyből időnként le föl megy valami leszállóegység (ebbe ki-bemásznak az énekesek, akik meglepően jól bírják az éneklést a lengedező alkalmatosságban), plusz egy fényreklám-baglyot, éneklés közben folyamatosan vonagló, s eközben a Holdbázis leszállóhelyét óvatosságból elkerülő, óriási körben haladó kórust (le a kalappal, mert a hangzás elsőrangú volt, leszámítva a folyamatos körbenjárásból eredő csoszogás zaját), továbbá egy villamostargoncát, melyet kőkorszaki szakik (Frédi-Béni jelmezben) kezelnek és tologatnak a színpadon (az énekesek időnként ennek a kosarába is fölmásznak énekelni), egy profi táncosnő benyomását keltő statisztahölgyet, aki hol sebzett madár, hol (az ég tudja miért) csokoládéban fürdő és vonagló nemtudommicsoda, akit anti-tűzoltók locsolnak lángszóróval (talán hogy megpöröljék?); és végül sok puskást és puskát, ami talán az egyetlen, aminek valami köze van a történethez. Hangzásban: remek szólistákat (kivétel az elsőnek megszólaló talán-tenor, mert ilyen rekedt-hamis hörgést még életemben nem hallottam operaszínpadon), csodálatosan egységes kórust (köszönet érte Strausz Kálmánnak), kicsit vegyes hangzású zenekart, bár voltak határozottan szép megszólalások is, borzalmas magyar szöveget (a prózát magyarul mondták, valami útszéli stílusban… csak éppen, hogy a nézőket el nem küldték valahová, mert egymást egyébként elég gyakran). Koncepcióban: semmit. A rendezőnek valószínűleg fogalma sincs se zenéről, se operáról. Ehelyett önmagát rendezte meg. Összegezve: remek (sok helyen ismerős) dallamok, kiváló szólisták és kórus, de az egész le van öntve a gusztustalan és zavaros rendezéssel, valamint az alpári szöveggel, ami messze viszi az egészet a művészettől… és valószínűleg Weber elképzelésétől is. Az ember egyszerűen azt várja, mikor lesz vége… az operának és a szenvedésnek.
"Az iszony (vagy iszonyat? már nem emlékszem) szöszörög (hogy ez mit jelent? A jó ég tudja)" ... volt olvasható a kivetítőn. Mondhatnám, hogy "a néző meg az iszonyattól nyöszörög". A bűvös vadászt állítólag vagy 70 éve nem játszották az Operában. Nos, a legkevesebb, ami elmondható, hogy még várhattak volna néhány évet, amíg ez a "rendezői színház őrület" alábbhagy. A zeneszámokat nem számítva: gusztustalan, zeneietlen, művészietlen katyvaszt kap a néző. Látványban: a színpad fölött egy nagy kerek Alfa Holdbázist vásári világítással, melyből időnként le föl megy valami leszállóegység (ebbe ki-bemásznak az énekesek, akik meglepően jól bírják az éneklést a lengedező alkalmatosságban), plusz egy fényreklám-baglyot, éneklés közben folyamatosan vonagló, s eközben a Holdbázis leszállóhelyét óvatosságból elkerülő, óriási körben haladó kórust (le a kalappal, mert a hangzás elsőrangú volt, leszámítva a folyamatos körbenjárásból eredő csoszogás zaját), továbbá egy villamostargoncát, melyet kőkorszaki szakik (Frédi-Béni jelmezben) kezelnek és tologatnak a színpadon (az énekesek időnként ennek a kosarába is fölmásznak énekelni), egy profi táncosnő benyomását keltő statisztahölgyet, aki hol sebzett madár, hol (az ég tudja miért) csokoládéban fürdő és vonagló nemtudommicsoda, akit anti-tűzoltók locsolnak lángszóróval (talán hogy megpöröljék?); és végül sok puskást és puskát, ami talán az egyetlen, aminek valami köze van a történethez. Hangzásban: remek szólistákat (kivétel az elsőnek megszólaló talán-tenor, mert ilyen rekedt-hamis hörgést még életemben nem hallottam operaszínpadon), csodálatosan egységes kórust (köszönet érte Strausz Kálmánnak), kicsit vegyes hangzású zenekart, bár voltak határozottan szép megszólalások is, borzalmas magyar szöveget (a prózát magyarul mondták, valami útszéli stílusban… csak éppen, hogy a nézőket el nem küldték valahová, mert egymást egyébként elég gyakran). Koncepcióban: semmit. A rendezőnek valószínűleg fogalma sincs se zenéről, se operáról. Ehelyett önmagát rendezte meg. Összegezve: remek (sok helyen ismerős) dallamok, kiváló szólisták és kórus, de az egész le van öntve a gusztustalan és zavaros rendezéssel, valamint az alpári szöveggel, ami messze viszi az egészet a művészettől… és valószínűleg Weber elképzelésétől is. Az ember egyszerűen azt várja, mikor lesz vége… az operának és a szenvedésnek.
4782 Hangyász 2014-12-15 16:46:50 [Válasz erre: 4779 macskás 2014-12-14 23:53:34]
Schlingensief bayreuthi Parsifalját úgysem fogja alulmúlni, de azért képzelem. :O((( Zsótér a kifütyülést, vagy legalábbis a taps mellőzését nyilván önmaga hagymázos művészete igazolásának tekinti. Privát üzenet megy.
Schlingensief bayreuthi Parsifalját úgysem fogja alulmúlni, de azért képzelem. :O((( Zsótér a kifütyülést, vagy legalábbis a taps mellőzését nyilván önmaga hagymázos művészete igazolásának tekinti. Privát üzenet megy.
4781 perempe 2014-12-15 12:35:13 [Válasz erre: 4780 IVA 2014-12-15 01:48:04]
a taps a rendező megjelenéséig tartott...
a taps a rendező megjelenéséig tartott...
4780 IVA 2014-12-15 01:48:04 [Válasz erre: 4779 macskás 2014-12-14 23:53:34]
Lehetne egy kicsit bővebben?
Lehetne egy kicsit bővebben?
4779 macskás 2014-12-14 23:53:34 [Válasz erre: 4776 tollnok 2014-12-12 05:03:01]
Semmi jóra nem számíts!
Semmi jóra nem számíts!
4778 tollnok 2014-12-13 13:18:28 [Válasz erre: 4777 smaragd 2014-12-12 07:18:03]
Hát jó akkor félre értettem. Amúgy nem értem az Operát: miért az Erkelbe rendezik A bűvös vadász premiert, ha utána évad végén áttelepítik az egész előadást az Operaházba a Faust Fesztivál miatt. Gondolom utána ott is marad a produkció. Vagy visszavándorol majd az Erkelbe??? Nekem ez tiszta logikátlan. A Hunyadi esetében megértem, hogy ok, kényszerhelyzet, nincs Erkel, az Operában legyen az évadnyitó premier. Lehet akkor még nem is lehetett biztosan tudni, hogy mikor sikerül majd újra elindítani az előadásokat az Erkelben, na de most ennek így mi értelme van? Csak azért mert sok próza van benne?
Hát jó akkor félre értettem. Amúgy nem értem az Operát: miért az Erkelbe rendezik A bűvös vadász premiert, ha utána évad végén áttelepítik az egész előadást az Operaházba a Faust Fesztivál miatt. Gondolom utána ott is marad a produkció. Vagy visszavándorol majd az Erkelbe??? Nekem ez tiszta logikátlan. A Hunyadi esetében megértem, hogy ok, kényszerhelyzet, nincs Erkel, az Operában legyen az évadnyitó premier. Lehet akkor még nem is lehetett biztosan tudni, hogy mikor sikerül majd újra elindítani az előadásokat az Erkelben, na de most ennek így mi értelme van? Csak azért mert sok próza van benne?
4777 smaragd 2014-12-12 07:18:03 [Válasz erre: 4776 tollnok 2014-12-12 05:03:01]
"...kit érdekel, hogy ....turista nem ért egy kukkot se szövegből" Talán az én írásomra célzol, Erkel Ferenc, 906? Ha így lenne, félreértés van, mondandóm lényege nem ez. Egyetértek avval, hogy a nem magyar anyanyelvű néző nyelvi segítséget kapjon, honlapon,nézőtéren egyaránt. Ismerek egy német fiatalembert, akit a múlt századi magyar zene egy területe annyira vonz, hogy ezért megtanult magyarul.
"...kit érdekel, hogy ....turista nem ért egy kukkot se szövegből" Talán az én írásomra célzol, Erkel Ferenc, 906? Ha így lenne, félreértés van, mondandóm lényege nem ez. Egyetértek avval, hogy a nem magyar anyanyelvű néző nyelvi segítséget kapjon, honlapon,nézőtéren egyaránt. Ismerek egy német fiatalembert, akit a múlt századi magyar zene egy területe annyira vonz, hogy ezért megtanult magyarul.
4776 tollnok 2014-12-12 05:03:01
Valaki, aki tudja mondja meg kérem, hogy mire számítsak A bűvös vadászban? Magyar párbeszédek és németül énekelt zenés részek, vagy az egész előadás német nyelven fog elhangozni? Különben ezt az előadást is nagy baklövés volt az Erkelbe tenni, ugyanis szerintem sok külföldit fog vonzani és az Erkelben csak magyarul feliratoznak. Persze mindjárt jön egy kedves, empatikus fórumozó és megjegyzi, hogy kit érdekel, ha a francia vagy japán turista nem érte egy kukkot se a szövegből? Nos ha jól tudom akkor pl. a MET-ben is van spanyol felirat is az angol mellett és akármilyen hihetetlen, de Operaházunk sohasem volt világhíres, még abban az időszakban sem, amikor megérdemelte volna, hogy legyen. A külföldi vendégek meg hírét viszik a világban - ezért talán nem ártana ha számukra is érthetővé tennénk az előadást. A Carmenen is elég sok külföldi volt, A tenoron is sok német volt körülöttem.
Valaki, aki tudja mondja meg kérem, hogy mire számítsak A bűvös vadászban? Magyar párbeszédek és németül énekelt zenés részek, vagy az egész előadás német nyelven fog elhangozni? Különben ezt az előadást is nagy baklövés volt az Erkelbe tenni, ugyanis szerintem sok külföldit fog vonzani és az Erkelben csak magyarul feliratoznak. Persze mindjárt jön egy kedves, empatikus fórumozó és megjegyzi, hogy kit érdekel, ha a francia vagy japán turista nem érte egy kukkot se a szövegből? Nos ha jól tudom akkor pl. a MET-ben is van spanyol felirat is az angol mellett és akármilyen hihetetlen, de Operaházunk sohasem volt világhíres, még abban az időszakban sem, amikor megérdemelte volna, hogy legyen. A külföldi vendégek meg hírét viszik a világban - ezért talán nem ártana ha számukra is érthetővé tennénk az előadást. A Carmenen is elég sok külföldi volt, A tenoron is sok német volt körülöttem.
4775 Búbánat 2014-12-11 17:00:07
[url] http://www.gramofon.hu/hirek/klassz/547-dozsa-gyorgy-egyetlen-egyszer; Dózsa György – egyetlen egyszer [/url] Közzétéve: 2014. december 2., kedd, 15:20 Számok, évszámok teszik az Erkel Színház műsorát figyelemfelkeltővé. Rost 25, Fricsay 100, Dózsa 500 – mi tagadás, elveszünk az információkban. November 17-én Erkel Ferenc Dózsa György című operáját tűzte műsorra a színház; az előadásról lemezfelvétel készül. Sajnálatos módon igen gyér látogatottság mellett ment a nem mindennapi mű, pedig a zenészek minden tudásukat, elkötelezettségüket a darab bemutatásának szolgálatába állították. Lehotka Ildikó / Gramofon.hu „A koncertszerű előadáson (a négy felvonást két részben hallottuk) a címszereplő Fekete Attila nagy hévvel, láthatóan lelkesen énekelt, szíven ütötte a szerep. Helyenként most is forszírozottan, de a pianókkal sem spórolva tolmácsolta nehéz szólamát, de ezt felülírta az a plusz, amellyel a figurát élettel telítette. Az esendő, a szerelmes, de a hős embert is megmutatta. Rózsa szerepét Fodor Beatrix énekelte; a megbocsátó, a férfit élete középpontjába emelő figura megformálása tele volt gyengédséggel, figyelemmel, féltéssel. A hang nagyon szép, hajlékony, kifejező. Miksch Adrienn Csáky Laurája talán a legösszetettebb szerep, s az énekesnő ki is használta zenei megoldásaival Erkel elképzelését. Molnár Zsolt Barnája nagyszerű volt – őt éreztem a legátütőbbnek, zenei szempontból a legérzékenyebbnek. Wiedemann Bernadett Jósnője minden ízében izgalmas volt; a hang gyönyörű, telt, mindig szívesen hallgatja az ember. Zápolya szerepében Kelemen Zoltánt hallottuk – érdekesen, kellemesen formálta a vajdát. Heiter Melinda a Költő szólamát kapta, de halkan, erőtlenül énekelt, pedig ez a szerep különleges, szinte megállítja az opera folyamát. Sokkal több színt, érzést tartalmaz a szerep. Boncsér Gergely Bornemissza volt, ez alkalommal igen jónak éreztem éneklését. Cser Krisztián hangja egyre dúsabb, de nem tud bánni vele: esetlegességek, lebegés, a vibrato tartásnélkülisége nem illett ide. A jó kiállású Geiger Lajos szerepeltetése érthetetlen volt most is. A feliratozás sok esetben más volt, mint amit hallottunk – erre már nem figyelt oda a felelős.” „A Concertante-bérlet keretében zajlott előadás közreműködőjeként a Nemzeti Énekkart hallhattuk (karigazgató: Antal Mátyás). Az együttes remek, s ők is élvezték az éneklést, követték a darabot, csak gratulálni lehet nekik. Kocsár Balázs volt az est karmestere, aki összefogta a zenészeket, jó tempókkal és szép hangszínekkel nyújtotta át az operát. Egyetlen észrevétel kikívánkozik belőlem a beszámoló végén. A vaskos, nagyon szép, éves műsorfüzetben a mű tartalmával nem a célközönségre és az opera mondanivalójára koncentráltak (ezt szinte minden darabról megállapíthatjuk). „D. Györgyről” olvasunk, aki „szerelmét és barátait lecseréli (…) menthetné a bőrét, de inkább elszégyelli magát.” Mi pedig szégyelljük ezt a humorosnak szánt, bizalmaskodó ismertetőt olvasni.”
[url] http://www.gramofon.hu/hirek/klassz/547-dozsa-gyorgy-egyetlen-egyszer; Dózsa György – egyetlen egyszer [/url] Közzétéve: 2014. december 2., kedd, 15:20 Számok, évszámok teszik az Erkel Színház műsorát figyelemfelkeltővé. Rost 25, Fricsay 100, Dózsa 500 – mi tagadás, elveszünk az információkban. November 17-én Erkel Ferenc Dózsa György című operáját tűzte műsorra a színház; az előadásról lemezfelvétel készül. Sajnálatos módon igen gyér látogatottság mellett ment a nem mindennapi mű, pedig a zenészek minden tudásukat, elkötelezettségüket a darab bemutatásának szolgálatába állították. Lehotka Ildikó / Gramofon.hu „A koncertszerű előadáson (a négy felvonást két részben hallottuk) a címszereplő Fekete Attila nagy hévvel, láthatóan lelkesen énekelt, szíven ütötte a szerep. Helyenként most is forszírozottan, de a pianókkal sem spórolva tolmácsolta nehéz szólamát, de ezt felülírta az a plusz, amellyel a figurát élettel telítette. Az esendő, a szerelmes, de a hős embert is megmutatta. Rózsa szerepét Fodor Beatrix énekelte; a megbocsátó, a férfit élete középpontjába emelő figura megformálása tele volt gyengédséggel, figyelemmel, féltéssel. A hang nagyon szép, hajlékony, kifejező. Miksch Adrienn Csáky Laurája talán a legösszetettebb szerep, s az énekesnő ki is használta zenei megoldásaival Erkel elképzelését. Molnár Zsolt Barnája nagyszerű volt – őt éreztem a legátütőbbnek, zenei szempontból a legérzékenyebbnek. Wiedemann Bernadett Jósnője minden ízében izgalmas volt; a hang gyönyörű, telt, mindig szívesen hallgatja az ember. Zápolya szerepében Kelemen Zoltánt hallottuk – érdekesen, kellemesen formálta a vajdát. Heiter Melinda a Költő szólamát kapta, de halkan, erőtlenül énekelt, pedig ez a szerep különleges, szinte megállítja az opera folyamát. Sokkal több színt, érzést tartalmaz a szerep. Boncsér Gergely Bornemissza volt, ez alkalommal igen jónak éreztem éneklését. Cser Krisztián hangja egyre dúsabb, de nem tud bánni vele: esetlegességek, lebegés, a vibrato tartásnélkülisége nem illett ide. A jó kiállású Geiger Lajos szerepeltetése érthetetlen volt most is. A feliratozás sok esetben más volt, mint amit hallottunk – erre már nem figyelt oda a felelős.” „A Concertante-bérlet keretében zajlott előadás közreműködőjeként a Nemzeti Énekkart hallhattuk (karigazgató: Antal Mátyás). Az együttes remek, s ők is élvezték az éneklést, követték a darabot, csak gratulálni lehet nekik. Kocsár Balázs volt az est karmestere, aki összefogta a zenészeket, jó tempókkal és szép hangszínekkel nyújtotta át az operát. Egyetlen észrevétel kikívánkozik belőlem a beszámoló végén. A vaskos, nagyon szép, éves műsorfüzetben a mű tartalmával nem a célközönségre és az opera mondanivalójára koncentráltak (ezt szinte minden darabról megállapíthatjuk). „D. Györgyről” olvasunk, aki „szerelmét és barátait lecseréli (…) menthetné a bőrét, de inkább elszégyelli magát.” Mi pedig szégyelljük ezt a humorosnak szánt, bizalmaskodó ismertetőt olvasni.”
4774 IVA 2014-12-09 03:48:17 [Válasz erre: 4773 musicus2 2014-12-09 01:11:26]
Az írás balett-topicba beírt hivatkozását választottam reagálásom előzményéül.
Az írás balett-topicba beírt hivatkozását választottam reagálásom előzményéül.
4773 musicus2 2014-12-09 01:11:26
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? topic 50964 hsz: Miért remekmű a Hófehérke (és a 7 törpe)?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? topic 50964 hsz: Miért remekmű a Hófehérke (és a 7 törpe)?
4772 Búbánat 2014-11-27 23:36:32
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2015. április 13. Erkel Színház, 19:30 Leo Nucci Verdi áriaestje 1. Nabucco - nyitány 2. Don Carlos - Rodrigo áriája (Felice ancor io son?… Per me giunto… Io morrò, ma lieto in core) 3. Macbeth - balett 4. Macbeth - Macbeth áriája (Perfidi, all'anglo contro me v'unite) 5. Aida - balett 6. Luisa Miller - Miller áriája (Sacra è la scelta… ah fu giusto il moi sospetto) 7. 8. Szicíliai vecsernye - nyitány 9. Traviata - Germont áriája (Di provenza il mar, il suol) 10. Traviata - előjáték az első felvonáshoz 11. Álarcosbál - Renato áriája (Alzati, la tuo figlio... Eri tu) 12. A végzet hatalma - nyitány 13. Rigoletto - Rigoletto áriája (Cortigiani, vil razza dannata)
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2015. április 13. Erkel Színház, 19:30 Leo Nucci Verdi áriaestje 1. Nabucco - nyitány 2. Don Carlos - Rodrigo áriája (Felice ancor io son?… Per me giunto… Io morrò, ma lieto in core) 3. Macbeth - balett 4. Macbeth - Macbeth áriája (Perfidi, all'anglo contro me v'unite) 5. Aida - balett 6. Luisa Miller - Miller áriája (Sacra è la scelta… ah fu giusto il moi sospetto) 7. 8. Szicíliai vecsernye - nyitány 9. Traviata - Germont áriája (Di provenza il mar, il suol) 10. Traviata - előjáték az első felvonáshoz 11. Álarcosbál - Renato áriája (Alzati, la tuo figlio... Eri tu) 12. A végzet hatalma - nyitány 13. Rigoletto - Rigoletto áriája (Cortigiani, vil razza dannata)
4771 telramund 2014-11-26 20:27:35 [Válasz erre: 4768 Búbánat 2014-11-26 17:47:23]
A kérdőjelek nem véletlenek!Én soha nem írtam fel semmit,amit és amikor hallottam,.Ha írok az emlékezetemre tudok csak támaszkodni.A lényeg azt hiszem, hogy választ adtam a kérdésre a pontosítást köszönöm.Mostantól ezt memorizálom!
A kérdőjelek nem véletlenek!Én soha nem írtam fel semmit,amit és amikor hallottam,.Ha írok az emlékezetemre tudok csak támaszkodni.A lényeg azt hiszem, hogy választ adtam a kérdésre a pontosítást köszönöm.Mostantól ezt memorizálom!
4770 Búbánat 2014-11-26 18:37:07 [Válasz erre: 4766 kugli 2014-11-26 12:02:53]
A szegediek, Vaszy Viktor vezényelte, 1958-ban bemutatott A bűvös vadászát (rendező: Abonyi Tivadar) még az operának több magyar nyelvű bemutatója követte: Pécsi Nemzeti Színház – bemutató: 1965. 06.18. Rendező: Horváth Zoltán A főbb szerepeket alakították: Berczeli Tibor, Illés Éva, Ágoston Edit, Csongor József, Marczis Demeter Pécsi Nemzeti Színház – bemutató: 1975. október 31. Rendező : Huszár Klára Karmester : Breitner Tamás Hirsch Bence A főbb szerepeket alakították: Horváth Bálint, Szabadits Judit, Ágoston Edit, Németh József, Marczis Demeter Utoljára Budapesten, a Művészetek Palotájában /Fesztivál Színház/ az AURIS Operatársulat adta elő – én ezt az előadást láttam: 2005.05.06. Km. a kiegészített Honvéd férfikar, a Budafoki Akadémia Énekkara, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar A magyar szöveget Lányi Viktor fordítása alapján írta: Schwajda György Jelmez: Nárai Tamás Díszlet: Silló Sándor Koreográfus: Novák Péter Rendező: Silló Sándor Művészeti vezető: Selmeczi György Vezényel: Hollerung Gábor Szereposztás: Ottokar – Böröcz László Kuno – Gábor Géza Agáta – Wittinger Gertrud Annuska – Csereklyei Andrea Gáspár – Kovács István Max – Kóbor Tamás A remete: Gáspár István Kilián, parasztlegény: Molnár Erik Sámiel, a fekete vadász: Novák Péter Idén májusban is előadták Weber remekművét Pécsen, a Kodály Központban: A koncert a PTE Művészeti Kar és a Pannon Filharmonikusok koprodukciójában valósult meg: modern rendezésben, fényvetítésen alapuló látványelemekkel színesítve vitték színre a darabot pécsi egyetemisták az operaénekes hallgatók vizsgaelőadásán. KOcsár Balázs vezényelt. Filharmonikusok És még egy gyermekeknek készült, az opera rövidített változatát is bemutatták tavaly ősszel a Müpában – matinén.
A szegediek, Vaszy Viktor vezényelte, 1958-ban bemutatott A bűvös vadászát (rendező: Abonyi Tivadar) még az operának több magyar nyelvű bemutatója követte: Pécsi Nemzeti Színház – bemutató: 1965. 06.18. Rendező: Horváth Zoltán A főbb szerepeket alakították: Berczeli Tibor, Illés Éva, Ágoston Edit, Csongor József, Marczis Demeter Pécsi Nemzeti Színház – bemutató: 1975. október 31. Rendező : Huszár Klára Karmester : Breitner Tamás Hirsch Bence A főbb szerepeket alakították: Horváth Bálint, Szabadits Judit, Ágoston Edit, Németh József, Marczis Demeter Utoljára Budapesten, a Művészetek Palotájában /Fesztivál Színház/ az AURIS Operatársulat adta elő – én ezt az előadást láttam: 2005.05.06. Km. a kiegészített Honvéd férfikar, a Budafoki Akadémia Énekkara, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar A magyar szöveget Lányi Viktor fordítása alapján írta: Schwajda György Jelmez: Nárai Tamás Díszlet: Silló Sándor Koreográfus: Novák Péter Rendező: Silló Sándor Művészeti vezető: Selmeczi György Vezényel: Hollerung Gábor Szereposztás: Ottokar – Böröcz László Kuno – Gábor Géza Agáta – Wittinger Gertrud Annuska – Csereklyei Andrea Gáspár – Kovács István Max – Kóbor Tamás A remete: Gáspár István Kilián, parasztlegény: Molnár Erik Sámiel, a fekete vadász: Novák Péter Idén májusban is előadták Weber remekművét Pécsen, a Kodály Központban: A koncert a PTE Művészeti Kar és a Pannon Filharmonikusok koprodukciójában valósult meg: modern rendezésben, fényvetítésen alapuló látványelemekkel színesítve vitték színre a darabot pécsi egyetemisták az operaénekes hallgatók vizsgaelőadásán. KOcsár Balázs vezényelt. Filharmonikusok És még egy gyermekeknek készült, az opera rövidített változatát is bemutatták tavaly ősszel a Müpában – matinén.
4769 -zéta- 2014-11-26 18:02:32 [Válasz erre: 4768 Búbánat 2014-11-26 17:47:23]
...és azt megelőzően a II. világháború alatt ment utoljára az Operaházban...
...és azt megelőzően a II. világháború alatt ment utoljára az Operaházban...
4768 Búbánat 2014-11-26 17:47:23 [Válasz erre: 4767 telramund 2014-11-26 12:52:21]
Kicsit pontosítva: az előadás ideje 1977. október 16. volt. És a Drezdai Állami Opera vendégjátéka alkalmával került színre nálunk A bűvös vadász. Előtte való napokon bemutatták még a Fideliót és a Hallgatag asszonyt, valamint Udo Zimmermann Schuhu és a repülő hercegnő című operáját is.
Kicsit pontosítva: az előadás ideje 1977. október 16. volt. És a Drezdai Állami Opera vendégjátéka alkalmával került színre nálunk A bűvös vadász. Előtte való napokon bemutatták még a Fideliót és a Hallgatag asszonyt, valamint Udo Zimmermann Schuhu és a repülő hercegnő című operáját is.
4767 telramund 2014-11-26 12:52:21 [Válasz erre: 4766 kugli 2014-11-26 12:02:53]
Még az NDK-ás időkben(80-vanas évek?) a Magyar Állami Operaházban vendégszerepelt a drezdai vagy berlini (inkább az utóbbi) opera és R.Goldberg énekelte Maxot.Ott voltam az előadáson. .Bár a német romantika nem a világom zenében,jó előadás volt.
Még az NDK-ás időkben(80-vanas évek?) a Magyar Állami Operaházban vendégszerepelt a drezdai vagy berlini (inkább az utóbbi) opera és R.Goldberg énekelte Maxot.Ott voltam az előadáson. .Bár a német romantika nem a világom zenében,jó előadás volt.
4766 kugli 2014-11-26 12:02:53 [Válasz erre: 4758 Búbánat 2014-11-23 19:48:33]
Érdeklődnék: Szegeden az 50-es évek végén ment a Vaszy-féle előadás. Azóta játszották-e Magyar honban?
Érdeklődnék: Szegeden az 50-es évek végén ment a Vaszy-féle előadás. Azóta játszották-e Magyar honban?
4765 Búbánat 2014-11-26 11:34:50
[url] http://www.gramofon.hu/hirek/klassz/546-vernasz-melto-felujtasban; Vérnász – méltó felújításban [/url] Közzétéve: 2014. november 19., szerda, 11:34 Újabb bemutató szerepelt az Erkel Színház műsorán: Szokolay Sándor Vérnász című darabja szólalt meg. Az alig pár nappal az ősbemutató (1964. október 31.) 40. évfordulója után felhangzott mű a nemzetközi színpadokon is nagy sikert aratott, Bartók Kékszakállúja után ez a leggyakrabban játszott magyar darab. A magyar opera napját – Erkel Ferenc születésnapját – nem lehetett volna különbül ünnepelni, mint ezzel a minden ízében izgalmas darabbal, és elkötelezett énekesekkel, zenészekkel. Lehotka Ildikó / Gramofon.hu
[url] http://www.gramofon.hu/hirek/klassz/546-vernasz-melto-felujtasban; Vérnász – méltó felújításban [/url] Közzétéve: 2014. november 19., szerda, 11:34 Újabb bemutató szerepelt az Erkel Színház műsorán: Szokolay Sándor Vérnász című darabja szólalt meg. Az alig pár nappal az ősbemutató (1964. október 31.) 40. évfordulója után felhangzott mű a nemzetközi színpadokon is nagy sikert aratott, Bartók Kékszakállúja után ez a leggyakrabban játszott magyar darab. A magyar opera napját – Erkel Ferenc születésnapját – nem lehetett volna különbül ünnepelni, mint ezzel a minden ízében izgalmas darabbal, és elkötelezett énekesekkel, zenészekkel. Lehotka Ildikó / Gramofon.hu
4764 Búbánat 2014-11-24 16:12:15 [Válasz erre: 4760 musicus2 2014-11-24 12:31:03]
Igen, olyan "vadromantikusra"...Amúgy tényleg lenyűgöző ez a bolgár építmény - kívülről és belülről egyaránt. A táj viszont csodás, meseszép...
Igen, olyan "vadromantikusra"...Amúgy tényleg lenyűgöző ez a bolgár építmény - kívülről és belülről egyaránt. A táj viszont csodás, meseszép...
4763 Búbánat 2014-11-24 16:05:04 [Válasz erre: 4762 Búbánat 2014-11-24 15:50:34]
Már Jászay Tamás cikkének címe is "felhívás keringőre": A gömb és a vadász "Zsótér Sándor elárulja, hogy az intézmény vezetése kérte fel a Weber-opera megrendezésére. Arra a kérdésre, hogy mi izgatja leginkább a történetben, így válaszol: 'A legvonzóbb, hogy gömb alakú. A gömb légüres terében imbolygok, mint Max, a főszereplő.'"
Már Jászay Tamás cikkének címe is "felhívás keringőre": A gömb és a vadász "Zsótér Sándor elárulja, hogy az intézmény vezetése kérte fel a Weber-opera megrendezésére. Arra a kérdésre, hogy mi izgatja leginkább a történetben, így válaszol: 'A legvonzóbb, hogy gömb alakú. A gömb légüres terében imbolygok, mint Max, a főszereplő.'"
4762 Búbánat 2014-11-24 15:50:34 [Válasz erre: 4759 IVA 2014-11-24 05:37:18]
Carl Maria von Weber nevéhez és operáihoz mi más jelzőt kapcsolhatnánk, mint a "romantika", a "romantikus" szavakat. Félek, hogy amit Zsótértól kapunk, messze távol áll majd a "romantikázástól"... Ne legyen igazam.
Carl Maria von Weber nevéhez és operáihoz mi más jelzőt kapcsolhatnánk, mint a "romantika", a "romantikus" szavakat. Félek, hogy amit Zsótértól kapunk, messze távol áll majd a "romantikázástól"... Ne legyen igazam.
4761 musicus2 2014-11-24 12:32:35 [Válasz erre: 4760 musicus2 2014-11-24 12:31:03]
[url]http://en.wikipedia.org/wiki/Buzludzha;Buzludzha[/url], érdemes megtekinteni.
[url]http://en.wikipedia.org/wiki/Buzludzha;Buzludzha[/url], érdemes megtekinteni.
4760 musicus2 2014-11-24 12:31:03 [Válasz erre: 4758 Búbánat 2014-11-23 19:48:33]
[url]Buzludzha[/url]. Nem székház, emlékhely. Viszont tagadhatatlanul impozáns. Hogy mi köze Weber Bűvös vadászához, azt nem tudom elképzelni. Nézegetve az építményt és belsejét ábrázoló képeket, különleges élményre számíthatunk.
[url]Buzludzha[/url]. Nem székház, emlékhely. Viszont tagadhatatlanul impozáns. Hogy mi köze Weber Bűvös vadászához, azt nem tudom elképzelni. Nézegetve az építményt és belsejét ábrázoló képeket, különleges élményre számíthatunk.
4759 IVA 2014-11-24 05:37:18 [Válasz erre: 4758 Búbánat 2014-11-23 19:48:33]
Mégis, mi más lehetett volna a tervek fő ihletője?
Mégis, mi más lehetett volna a tervek fő ihletője?
4758 Búbánat 2014-11-23 19:48:33
Az Opera Magazinban egy előzetes olvasható a Zsótér Sándor rendezésében decemberben bemutatásra kerülő A bűvös vadász című Weber-operáról. A színes rajzon látható díszletterv megvalósulása számomra már jelzi, hogy a színpadi látványnak nem sok köze lesz a romantikához... "Ami a látványvilágot illeti, ott se számítson senki az operában jelzett harmincéves háború utáni időszak szolgai lemásolására. Zsótér Sándor állandó alkotótársai, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező egy nyugtalanítóan különös építmény alapján dolgoznak. Magas hegyek között fekszik az egykori bolgár kommunista párt futurisztikus, romlásában is gigantikus buzludzsai beton székháza, ami a tervek fő ihletője volt."
Az Opera Magazinban egy előzetes olvasható a Zsótér Sándor rendezésében decemberben bemutatásra kerülő A bűvös vadász című Weber-operáról. A színes rajzon látható díszletterv megvalósulása számomra már jelzi, hogy a színpadi látványnak nem sok köze lesz a romantikához... "Ami a látványvilágot illeti, ott se számítson senki az operában jelzett harmincéves háború utáni időszak szolgai lemásolására. Zsótér Sándor állandó alkotótársai, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező egy nyugtalanítóan különös építmény alapján dolgoznak. Magas hegyek között fekszik az egykori bolgár kommunista párt futurisztikus, romlásában is gigantikus buzludzsai beton székháza, ami a tervek fő ihletője volt."
4757 parampampoli 2014-11-20 20:36:58 [Válasz erre: 4756 Werbőczy 2014-11-20 20:25:08]
Sajnos, ez a helyzet. (A Trubadúrt tavaly egyetlen egyszer, életében először vezényelte Győrben, arról akkor jelent is meg egy írásom.)
Sajnos, ez a helyzet. (A Trubadúrt tavaly egyetlen egyszer, életében először vezényelte Győrben, arról akkor jelent is meg egy írásom.)
4756 Werbőczy 2014-11-20 20:25:08 [Válasz erre: 4755 Petyus 2014-11-20 20:18:18]
Ugyan már! A Carment és a Trubadúrt is dirigálta már! Kovács János zsenialitása egyedülálló ma az operában. Nincs szava sajnos, nem lehet beleszólása még művészeti kérdésekbe sem! Nagy probléma ez, mert ő szakember, aki nagy tudással és tapasztalattal rendelkezik.
Ugyan már! A Carment és a Trubadúrt is dirigálta már! Kovács János zsenialitása egyedülálló ma az operában. Nincs szava sajnos, nem lehet beleszólása még művészeti kérdésekbe sem! Nagy probléma ez, mert ő szakember, aki nagy tudással és tapasztalattal rendelkezik.
4755 Petyus 2014-11-20 20:18:18 [Válasz erre: 4754 morc 2014-11-20 18:06:51]
Igen, egymás után két premiert dirigálni, az biza' emberfeletti. Ráadásul a Vérnász most vezényelte először, s talán a Carment sőt a Trubadúrt is. De utóbbi kettőben nem vagyok biztos.
Igen, egymás után két premiert dirigálni, az biza' emberfeletti. Ráadásul a Vérnász most vezényelte először, s talán a Carment sőt a Trubadúrt is. De utóbbi kettőben nem vagyok biztos.
4754 morc 2014-11-20 18:06:51 [Válasz erre: 4750 IVA 2014-11-19 04:03:14]
Tudomásom szerint Kovács János (akinek az értékét föl sem vagyunk képesek fogni) lett volna eredetileg a premier karmestere, és saját kérésére cserélt előadássorozatot: az első széria ugyanis párhuzamosan ment a Vérnásszal, amit szintén ő vezényelt.
Tudomásom szerint Kovács János (akinek az értékét föl sem vagyunk képesek fogni) lett volna eredetileg a premier karmestere, és saját kérésére cserélt előadássorozatot: az első széria ugyanis párhuzamosan ment a Vérnásszal, amit szintén ő vezényelt.
4753 Werbőczy 2014-11-20 14:24:47 [Válasz erre: 4750 IVA 2014-11-19 04:03:14]
Azt mondanám, hogy a második szereposztást látva Schöck Atala egyre jobb Carmen.Régebbi Carmen alakításait hiányosnak éreztem, most viszont Gaál Erikánál minden szempontból többet nyújt. Érzékien sötét homogén mezzó hang, és nem kiabál! Kiss B. Atilla is jobb a közönségre erőltetett Nyáry Zoltánnál. Mazuir Escamilloként újra olyan vendég, akiről nem tudjuk, hogy mit keres itt. Tanulni csak rosszat lehet tőle, akkor meg minek? Az sem lenne hülyeség, ha Pasztircsák Polina olyan lírai szerepeknél maradna, mint Micaela szerepe. Ebben nekem is jobban tetszett, sokkal jobban,mint a vívősebb hangot igénylő Verdi vagy verista szerepeknél. A rendezés? Hagyjuk! Salátamix, hülyeségből és gagyiságból kevert öntettel!
Azt mondanám, hogy a második szereposztást látva Schöck Atala egyre jobb Carmen.Régebbi Carmen alakításait hiányosnak éreztem, most viszont Gaál Erikánál minden szempontból többet nyújt. Érzékien sötét homogén mezzó hang, és nem kiabál! Kiss B. Atilla is jobb a közönségre erőltetett Nyáry Zoltánnál. Mazuir Escamilloként újra olyan vendég, akiről nem tudjuk, hogy mit keres itt. Tanulni csak rosszat lehet tőle, akkor meg minek? Az sem lenne hülyeség, ha Pasztircsák Polina olyan lírai szerepeknél maradna, mint Micaela szerepe. Ebben nekem is jobban tetszett, sokkal jobban,mint a vívősebb hangot igénylő Verdi vagy verista szerepeknél. A rendezés? Hagyjuk! Salátamix, hülyeségből és gagyiságból kevert öntettel!
4752 parampampoli 2014-11-20 13:44:02 [Válasz erre: 4750 IVA 2014-11-19 04:03:14]
A fenébe... kedvet csináltál Schöck Atala Carmenjéhez, akit én is nagyon kedvelek, de ezt a Carmen előadást nem kívánja egyetlen porcikám se. Most mit tegyek?? Káldi-Kiss Morales szerepében helyén van, Escamillóban nem lenne, ebben biztos vagyok. Amit Kovács Jánosról írtál, szentigaz. De őt a mai vezetés nem nagyon kedveli. Ami a főzeneigazgató részéről még érthető lenne, a főigazgató részéről azonban semmiképp.
A fenébe... kedvet csináltál Schöck Atala Carmenjéhez, akit én is nagyon kedvelek, de ezt a Carmen előadást nem kívánja egyetlen porcikám se. Most mit tegyek?? Káldi-Kiss Morales szerepében helyén van, Escamillóban nem lenne, ebben biztos vagyok. Amit Kovács Jánosról írtál, szentigaz. De őt a mai vezetés nem nagyon kedveli. Ami a főzeneigazgató részéről még érthető lenne, a főigazgató részéről azonban semmiképp.
4751 IVA 2014-11-20 03:53:12 [Válasz erre: 4750 IVA 2014-11-19 04:03:14]
Schöck Atala méltatásához hozzáfűzöm, hogy jeleskedik az előadásba sajnos beékelt próza mondásában is, amiben ráadásul beszédhangszíne ritka módon harmonizál az énekhangjával. Olykor kissé túl halk volt és nem lehetett érteni minden szavát – ekkor lettem figyelmes arra, hogy valami (tán felvevő vagy szellőző-berendezés) alapzúgást okoz a nézőtéren, olyan zajszintet, amilyen a Thália Színházban is folyamatos.
Schöck Atala méltatásához hozzáfűzöm, hogy jeleskedik az előadásba sajnos beékelt próza mondásában is, amiben ráadásul beszédhangszíne ritka módon harmonizál az énekhangjával. Olykor kissé túl halk volt és nem lehetett érteni minden szavát – ekkor lettem figyelmes arra, hogy valami (tán felvevő vagy szellőző-berendezés) alapzúgást okoz a nézőtéren, olyan zajszintet, amilyen a Thália Színházban is folyamatos.
4750 IVA 2014-11-19 04:03:14 [Válasz erre: 4716 IVA 2014-11-01 07:06:41]
Carmen – 2014. november 18. Mondtam, gyógyíthatatlan mazochista vagyok: ismét megnéztem az Erkelben felújított Carment, hogy lássam-halljam a másik szereposztást is. Ugyanazt tettem, amit majdnem egy évvel ezelőtt, midőn ugyane célból néztem újra Szinetár rendezését, amelyet akkoriban ismertem meg. Most akár meg is spórolhatnám, hogy újrafogalmazzam a benyomásaimat, de csak az elejét idézem (fel) akkori beszámolómnak: Carmen – 2013. december 15. Kedvező kilátással mentem megnézni a Carmen egy másik szereplőgárdáját: rövid hónappal ezelőtt túlestem a rendezés és a látvány okozta megrázkódtatáson, minden figyelmemet a fellépő művészeknek szentelhetem. Tévedtem. Az ötletkényszeres Szinetár Miklós stílustalan rendezése, a különben tisztelt Csikós Attila valószínűleg leggyengébb díszlete felett nem lehet napirendre térni. Sőt, a tengernyi hiba mellé még újabbakat lehet felfedezni, a már felfedezettek is fájhatnak még jobban. De igyekszem elkerülni a hivatkozott előzményben leírtak ismétlését, ha mégsem sikerül egészen, az jelzi, mennyire nem függetleníthető az előadás egésze egy-egy teljesítménytől. 2010 nyara óta voltam kíváncsi Schöck Atalára, különösen Carmen-megformálására, amikor is Kerényi Miklós Gáborék őt választották a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott „élményopera” címszerepére, majd a bemutató előtt váratlanul lecserélték. Ősszel Örzse szerepében győzött meg gyönyörű hangjáról, most, Carmenként elsősorban ugyanerről. A minden regiszterben kiegyenlített, homogén színű, telt és zamatos hangot korábbi mezzo-élményeim közül leginkább a fiatal Szabó Anitáéhoz hasonlíthatnám, akinek talán kissé sötétebb és árnyalatnyival nyersebb volt a hangja, annyival egyénibb is Carmen szólamára. Nagyon élveztem Schöck énekesi alakítását is, amely képviselte és hitelesítette mindazt a szépséget és vonzerőt, ami mozgatja ennek az operának a cselekményét. Ezért nem hiányolom belőle egy táncos, pörgő-hajladozó Carmen megjelenítését. Ha egyszer egy igazi, ezt az operát értő-érző rendező kezébe kerül, az biztosan meg tudja csiszolni a gyémántot, hogy kissé szertelenebb, pimaszabb és ellentmondásosabb Carmen legyen, nem megerőszakolva énekesi egyéniségét. Gyorsan érkezett a Carmen új rendezője, túlságosan is gyorsan, bárcsak sosem ért volna ide! Olyannyira nem igazi, és ezt az operát nem értő-érző rendező személyében, hogy csak megismételhetném és fokozhatnám mindazt, amit Oberfrank Pál Carmen-förmedvényének premierjéről írtam az itt hivatkozott előzményben. Ám az eset abban is hasonlít egy évvel ezelőtti újrázásomhoz, hogy Schöck Atala énekesi teljesítményéről a legnagyobb lelkesedéssel szólok. Perfekt, lenyűgöző alakítást nyújtott a múltkorinál is szebben szárnyaló, teltebb, kifejezőbb, fényesen zengő hangján. Alig több zabolátlanság (és tán csak az első felvonásban) kívánkozik még hozzá, hogy lehengerlő, tökéletes legyen. Persze lehet, hogy már most is olyan volt, de a katasztrofálisan ügyetlen, ordináré rendezői beállítás, a fölösleges játékok a szükségesek helyett, és a (muszáj ismételnem a jelzőket) katasztrofálisan ügyetlen, ordináré jelmez csak akkor nem befolyásolna, ha becsuknám a szememet. E módszer helyett elkövettem azt a „baklövést”, hogy most a nézőtér ellenkező oldalára ültem, és azokat a hibákat is megláttam, amelyek múltkor jótékonyan takarásban voltak. Nincs mit tennem, továbbra is és még jobban vágyakozom egy (legalább normális) Carmen-előadásra, mert Schöck Atala személyében van hozzá egy nagyszerű Carmenünk. Nyári Zoltán Don Joséja után felüdülés volt Kiss B. Atilla legalább szép hangját hallani. Sajnos azonban e szép hangokat minden fekvésben hallhatóan „elő” kell állítania az énekesnek. A magasat megúszta egy falsettóval a Micaelával énekelt kettősben, a Virágária sikeresebbjét pedig ügyesen fojtotta csókba Carmen kezén. Pasztircsák Polina Micaela szólamában jobban tetszett, mint tavaly, és sokkal jobban, mint Neddaként. Hangjába beköltözött valami kedvesség, amit eddig hiányoltam belőle, líraibb és érdekesebb leányt formált meg, mint amilyent el kellett játszania, a III. felvonás nagy szonátájában azonban hiányérzetet hagyott. Mark Mazuir hangja és énekesi formátuma számomra kevésnek bizonyult Escamillo szerepében; úgy gondolom, akiknek nem tetszett Kálmándi Mihály alakítása, visszasírhatják. És sokkal szívesebben hallottam volna Escamillóként Káldi Kiss Andrást, akire Moralest osztani talán pazarlás, mindenesetre élveztem. Erőteljes szopránjával Szakács Ildikó is jól egészíti ki az együtteseket Frasquita szólamában, bár Cecília Lloyd jóval otthonosabb e szerepben. A felnőttek és a gyerekek kórusa egyaránt szépen szólt, különösen a női kar tetszett. Szegények némelyike ugyanabban a rongyban tartotta szünetét a dohánygyári műszakban, mint amelyikben a csempésztanyán időzött és bevetésre indult, illetve amiben a nagy bikaviadalra érkezett. Az ordítóan csili-vili színpadon nem csak a gondolatok, hanem a tk. a látvány szegénysége is lépten-nyomon tapasztalható. A szegénység egyik ismérve általában a pazarlás. Pazarlás volt létrehozni ezt a Carmen-felújítást, hiszen volt ilyen rossz a régi is, és pazarlás nem Kovács Jánosnak adni a premier vezénylését, amikor van egy Kovács János.
Carmen – 2014. november 18. Mondtam, gyógyíthatatlan mazochista vagyok: ismét megnéztem az Erkelben felújított Carment, hogy lássam-halljam a másik szereposztást is. Ugyanazt tettem, amit majdnem egy évvel ezelőtt, midőn ugyane célból néztem újra Szinetár rendezését, amelyet akkoriban ismertem meg. Most akár meg is spórolhatnám, hogy újrafogalmazzam a benyomásaimat, de csak az elejét idézem (fel) akkori beszámolómnak: Carmen – 2013. december 15. Kedvező kilátással mentem megnézni a Carmen egy másik szereplőgárdáját: rövid hónappal ezelőtt túlestem a rendezés és a látvány okozta megrázkódtatáson, minden figyelmemet a fellépő művészeknek szentelhetem. Tévedtem. Az ötletkényszeres Szinetár Miklós stílustalan rendezése, a különben tisztelt Csikós Attila valószínűleg leggyengébb díszlete felett nem lehet napirendre térni. Sőt, a tengernyi hiba mellé még újabbakat lehet felfedezni, a már felfedezettek is fájhatnak még jobban. De igyekszem elkerülni a hivatkozott előzményben leírtak ismétlését, ha mégsem sikerül egészen, az jelzi, mennyire nem függetleníthető az előadás egésze egy-egy teljesítménytől. 2010 nyara óta voltam kíváncsi Schöck Atalára, különösen Carmen-megformálására, amikor is Kerényi Miklós Gáborék őt választották a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott „élményopera” címszerepére, majd a bemutató előtt váratlanul lecserélték. Ősszel Örzse szerepében győzött meg gyönyörű hangjáról, most, Carmenként elsősorban ugyanerről. A minden regiszterben kiegyenlített, homogén színű, telt és zamatos hangot korábbi mezzo-élményeim közül leginkább a fiatal Szabó Anitáéhoz hasonlíthatnám, akinek talán kissé sötétebb és árnyalatnyival nyersebb volt a hangja, annyival egyénibb is Carmen szólamára. Nagyon élveztem Schöck énekesi alakítását is, amely képviselte és hitelesítette mindazt a szépséget és vonzerőt, ami mozgatja ennek az operának a cselekményét. Ezért nem hiányolom belőle egy táncos, pörgő-hajladozó Carmen megjelenítését. Ha egyszer egy igazi, ezt az operát értő-érző rendező kezébe kerül, az biztosan meg tudja csiszolni a gyémántot, hogy kissé szertelenebb, pimaszabb és ellentmondásosabb Carmen legyen, nem megerőszakolva énekesi egyéniségét. Gyorsan érkezett a Carmen új rendezője, túlságosan is gyorsan, bárcsak sosem ért volna ide! Olyannyira nem igazi, és ezt az operát nem értő-érző rendező személyében, hogy csak megismételhetném és fokozhatnám mindazt, amit Oberfrank Pál Carmen-förmedvényének premierjéről írtam az itt hivatkozott előzményben. Ám az eset abban is hasonlít egy évvel ezelőtti újrázásomhoz, hogy Schöck Atala énekesi teljesítményéről a legnagyobb lelkesedéssel szólok. Perfekt, lenyűgöző alakítást nyújtott a múltkorinál is szebben szárnyaló, teltebb, kifejezőbb, fényesen zengő hangján. Alig több zabolátlanság (és tán csak az első felvonásban) kívánkozik még hozzá, hogy lehengerlő, tökéletes legyen. Persze lehet, hogy már most is olyan volt, de a katasztrofálisan ügyetlen, ordináré rendezői beállítás, a fölösleges játékok a szükségesek helyett, és a (muszáj ismételnem a jelzőket) katasztrofálisan ügyetlen, ordináré jelmez csak akkor nem befolyásolna, ha becsuknám a szememet. E módszer helyett elkövettem azt a „baklövést”, hogy most a nézőtér ellenkező oldalára ültem, és azokat a hibákat is megláttam, amelyek múltkor jótékonyan takarásban voltak. Nincs mit tennem, továbbra is és még jobban vágyakozom egy (legalább normális) Carmen-előadásra, mert Schöck Atala személyében van hozzá egy nagyszerű Carmenünk. Nyári Zoltán Don Joséja után felüdülés volt Kiss B. Atilla legalább szép hangját hallani. Sajnos azonban e szép hangokat minden fekvésben hallhatóan „elő” kell állítania az énekesnek. A magasat megúszta egy falsettóval a Micaelával énekelt kettősben, a Virágária sikeresebbjét pedig ügyesen fojtotta csókba Carmen kezén. Pasztircsák Polina Micaela szólamában jobban tetszett, mint tavaly, és sokkal jobban, mint Neddaként. Hangjába beköltözött valami kedvesség, amit eddig hiányoltam belőle, líraibb és érdekesebb leányt formált meg, mint amilyent el kellett játszania, a III. felvonás nagy szonátájában azonban hiányérzetet hagyott. Mark Mazuir hangja és énekesi formátuma számomra kevésnek bizonyult Escamillo szerepében; úgy gondolom, akiknek nem tetszett Kálmándi Mihály alakítása, visszasírhatják. És sokkal szívesebben hallottam volna Escamillóként Káldi Kiss Andrást, akire Moralest osztani talán pazarlás, mindenesetre élveztem. Erőteljes szopránjával Szakács Ildikó is jól egészíti ki az együtteseket Frasquita szólamában, bár Cecília Lloyd jóval otthonosabb e szerepben. A felnőttek és a gyerekek kórusa egyaránt szépen szólt, különösen a női kar tetszett. Szegények némelyike ugyanabban a rongyban tartotta szünetét a dohánygyári műszakban, mint amelyikben a csempésztanyán időzött és bevetésre indult, illetve amiben a nagy bikaviadalra érkezett. Az ordítóan csili-vili színpadon nem csak a gondolatok, hanem a tk. a látvány szegénysége is lépten-nyomon tapasztalható. A szegénység egyik ismérve általában a pazarlás. Pazarlás volt létrehozni ezt a Carmen-felújítást, hiszen volt ilyen rossz a régi is, és pazarlás nem Kovács Jánosnak adni a premier vezénylését, amikor van egy Kovács János.
4749 prospero 2014-11-12 18:46:53 [Válasz erre: 4744 IVA 2014-11-12 05:02:31]
Minden bizonnyal igazad van, de azóta már Mona Dániel írt az Erkeles előadásról is. Ő se említi a prózai részeket.
Minden bizonnyal igazad van, de azóta már Mona Dániel írt az Erkeles előadásról is. Ő se említi a prózai részeket.
4748 Búbánat 2014-11-12 13:33:12 [Válasz erre: 4747 telramund 2014-11-12 12:46:09]
Úgy hallottam, voltak kamerák is a Rost-gálán, amik rögzítették az előadást. Reménykedjünk benne, hogy a televízióban majd leadják.
Úgy hallottam, voltak kamerák is a Rost-gálán, amik rögzítették az előadást. Reménykedjünk benne, hogy a televízióban majd leadják.
4747 telramund 2014-11-12 12:46:09 [Válasz erre: 4743 IVA 2014-11-12 04:56:58]
Köszönöm,de a közönség véleménye érdekelne nem az operaház saját véleménye !
Köszönöm,de a közönség véleménye érdekelne nem az operaház saját véleménye !
4746 macskás 2014-11-12 08:24:46 [Válasz erre: 4745 miketyson 2014-11-12 06:56:24]
Igazad van, pontatlan voltam, a recitativók mentek magyarul.
Igazad van, pontatlan voltam, a recitativók mentek magyarul.
4745 miketyson 2014-11-12 06:56:24 [Válasz erre: 4742 macskás 2014-11-11 21:38:43]
A Xerxesben nem volt próza...
A Xerxesben nem volt próza...
4744 IVA 2014-11-12 05:02:31 [Válasz erre: 4741 prospero 2014-11-11 18:09:56]
A margitszigeti előadást nem láttam, de az a gyanúm, hogy ott nem lehetett benne magyar nyelvű próza, sem a megcélzott közönség, sem a vendég címszereplő, Rinat Shaham miatt. Képzeljünk el egy Carment, aki franciául énekel, a magyart meg töri...
A margitszigeti előadást nem láttam, de az a gyanúm, hogy ott nem lehetett benne magyar nyelvű próza, sem a megcélzott közönség, sem a vendég címszereplő, Rinat Shaham miatt. Képzeljünk el egy Carment, aki franciául énekel, a magyart meg töri...
4743 IVA 2014-11-12 04:56:58 [Válasz erre: 4738 telramund 2014-11-11 15:20:24]
Az Operaházban tudnak róla valamit: [url]http://www.opera.hu/hu/news/Telthaz_es_allo_ovacio_a_Rost-galan;Teltház és álló ováció a Rost-gálán[/url] [url]http://www.opera.hu/hu/Telthaz_es_allo_ovacio_a_Rost-galan/galeria;Galéria[/url]
Az Operaházban tudnak róla valamit: [url]http://www.opera.hu/hu/news/Telthaz_es_allo_ovacio_a_Rost-galan;Teltház és álló ováció a Rost-gálán[/url] [url]http://www.opera.hu/hu/Telthaz_es_allo_ovacio_a_Rost-galan/galeria;Galéria[/url]
4742 macskás 2014-11-11 21:38:43 [Válasz erre: 4737 Fabricius 2014-11-11 14:42:23]
A Xerxész is így ment itthon.
A Xerxész is így ment itthon.
4741 prospero 2014-11-11 18:09:56 [Válasz erre: 4734 IVA 2014-11-11 02:33:57]
Bocsánat ez kiment a fejemből, valóban. De a különböző felületeteken - így az Operavilágban is megjelent két írás (az egyik a nyári előadásról készült) - úgy átsiklik e tény felett, mintha mindig is így játszották volna Budapesten ezt az operát: francia nyelvű énekszámokkal és magyar nyelvű prózai betétekkel.
Bocsánat ez kiment a fejemből, valóban. De a különböző felületeteken - így az Operavilágban is megjelent két írás (az egyik a nyári előadásról készült) - úgy átsiklik e tény felett, mintha mindig is így játszották volna Budapesten ezt az operát: francia nyelvű énekszámokkal és magyar nyelvű prózai betétekkel.
4740 prospero 2014-11-11 18:07:23 [Válasz erre: 4735 Cilike 2014-11-11 09:17:55]
Akkor mégiscsak jól emlékeztem: mert nem voltak, csak hirtelen nem voltam benne biztos, hogy jól emlékszem, hogy nem voltak :-). Teljesen meglepett a magyar szöveg a francia előadásban. Különben előttem egy öt fős francia társaság ült. Kíváncsi lettem volna nekik hogy tetszett ez az előadás? Meg egyébként is sok volt a külföldi, legalábbis eddig az Erkel újra nyitása óta nem sok külföldi beszédet hallottam az ottani előadásokon. Most az új Carmen bevonzotta őket.
Akkor mégiscsak jól emlékeztem: mert nem voltak, csak hirtelen nem voltam benne biztos, hogy jól emlékszem, hogy nem voltak :-). Teljesen meglepett a magyar szöveg a francia előadásban. Különben előttem egy öt fős francia társaság ült. Kíváncsi lettem volna nekik hogy tetszett ez az előadás? Meg egyébként is sok volt a külföldi, legalábbis eddig az Erkel újra nyitása óta nem sok külföldi beszédet hallottam az ottani előadásokon. Most az új Carmen bevonzotta őket.
