5143 Petyus 2015-02-01 23:01:42 [Válasz erre: 5142 nizajemon 2015-02-01 22:11:58]
És jó lenne például Verdi Szent Johannája és a Stiffelio.
És jó lenne például Verdi Szent Johannája és a Stiffelio.
5142 nizajemon 2015-02-01 22:11:58 [Válasz erre: 5141 Petyus 2015-02-01 21:26:20]
Én mind az ötnek. :)
Én mind az ötnek. :)
5141 Petyus 2015-02-01 21:26:20 [Válasz erre: 5140 kugli 2015-02-01 20:46:04]
Örülnék, ha a Lombardok, a Lucia, az Ernani és Machbet vagy a Boccanegra közül valamelyik visszakerülne a repertoárba.
Örülnék, ha a Lombardok, a Lucia, az Ernani és Machbet vagy a Boccanegra közül valamelyik visszakerülne a repertoárba.
5140 kugli 2015-02-01 20:46:04 [Válasz erre: 5133 Heiner Lajos 2015-02-01 14:44:38]
Meg - sajnos - egy kerekesszék...
Meg - sajnos - egy kerekesszék...
5139 Livingstone 2015-02-01 19:13:55 [Válasz erre: 5134 parampampoli 2015-02-01 15:00:28]
Nem volt rossz Maddalena Szolnoki játékban és kinézetben, a hangja tűnt kevésnek, nem jött át. Ki tudja, hogy van ez. Ha kicsi a hang azért nem szól, ha a nagy énekes énekel pianókat, az hogy-hogy mégis hallatszik? Gábor Géza telitalálatos Sparafucil, és úgy látszik, hogy sok oldalú színész is.
Nem volt rossz Maddalena Szolnoki játékban és kinézetben, a hangja tűnt kevésnek, nem jött át. Ki tudja, hogy van ez. Ha kicsi a hang azért nem szól, ha a nagy énekes énekel pianókat, az hogy-hogy mégis hallatszik? Gábor Géza telitalálatos Sparafucil, és úgy látszik, hogy sok oldalú színész is.
5138 parampampoli 2015-02-01 18:21:30 [Válasz erre: 5137 telramund 2015-02-01 18:14:38]
De, igen, ő volt. Szerencsére még időben visszalépett.
De, igen, ő volt. Szerencsére még időben visszalépett.
5137 telramund 2015-02-01 18:14:38 [Válasz erre: 5132 parampampoli 2015-02-01 14:43:53]
Nem ez a Dobi -Kiss Veronika akart Szombathelyen a nyári Aidában Amnerist énekelni?
Nem ez a Dobi -Kiss Veronika akart Szombathelyen a nyári Aidában Amnerist énekelni?
5136 telramund 2015-02-01 18:14:35 [Válasz erre: 5132 parampampoli 2015-02-01 14:43:53]
Nem ez a Dobi -Kiss Veronika akart Szombathelyen a nyári Aidában Amnerist énekelni?
Nem ez a Dobi -Kiss Veronika akart Szombathelyen a nyári Aidában Amnerist énekelni?
5135 Heiner Lajos 2015-02-01 15:05:05 [Válasz erre: 5132 parampampoli 2015-02-01 14:43:53]
Pál Tamás tempóiról mondta anno egy időben hozzám nagyon közel álló koloratúrszoprán, hogy tudod, Lajos, Pál minden este más tempót vesz, és (itt megnevezett egy másik karmestert, aki már nem él, így kegyeletből nem írom le a nevét), de ez Pálnál jó, ...-nél rossz.
Pál Tamás tempóiról mondta anno egy időben hozzám nagyon közel álló koloratúrszoprán, hogy tudod, Lajos, Pál minden este más tempót vesz, és (itt megnevezett egy másik karmestert, aki már nem él, így kegyeletből nem írom le a nevét), de ez Pálnál jó, ...-nél rossz.
5134 parampampoli 2015-02-01 15:00:28 [Válasz erre: 5132 parampampoli 2015-02-01 14:43:53]
A nagyon jó Maddalénák közül kifelejtettem Pánczél Évát!!!!! Pedig de jó is volt! Bocsánatot kérek a Művésznőtől figyelmetlenségemért.
A nagyon jó Maddalénák közül kifelejtettem Pánczél Évát!!!!! Pedig de jó is volt! Bocsánatot kérek a Művésznőtől figyelmetlenségemért.
5133 Heiner Lajos 2015-02-01 14:44:38 [Válasz erre: 5131 chenier 2015-02-01 13:14:11]
Pál Tamásról mondta Gregor József, hogy közte és James Levine között csak annyi a különbség, hogy Levine a Metben dirigál, Pál Szegeden.
Pál Tamásról mondta Gregor József, hogy közte és James Levine között csak annyi a különbség, hogy Levine a Metben dirigál, Pál Szegeden.
5132 parampampoli 2015-02-01 14:43:53
A Rigoletto két előadása – sajnos csak kettő, mert egyet betegsége miatt le kellett mondania -- Agache címszereplésével ünnep volt egy szinte folyamatosan játszó színház napi ügymenetében. A világ ma élő talán legnagyobb Verdi baritonja budapesti tevékenysége igazi kincs a magyar operalátogatók számára, erről tanúskodott a tegnap esti zsúfolt Erkel Színház, mely ifjúkorom vendégszereplős estéit juttatta eszembe, őrült nosztalgiával. Nem tudok mit hozzátenni Livingston értékeléséhez vele kapcsolatban: Agache tényleg óriási alakítást nyújtott, hangban, játékban egyaránt. Pedig hallatszott a szerep rövid színpadi szüneteiben egy-egy köhintése, amely mutatta, hogy még mindig nem volt teljesen egészséges, de hangi produkcióján ebből semmit nem lehetett észrevenni. Színészi játékáról az jutott eszembe, hogy lehetne akár elemzést írni különböző szerepeiben megfigyelhető járásáról, amelyben az alakított figura karaktere tökéletesen megmutatkozik: Scarpia daliás, de mégis nyomasztó és félelmetes lépéseitől kezdve Falstaff bohókás totyogásán át Rigoletto bizonytan, kacsázó, kiszolgáltatottságot mutató téblábolásáig. Egy ilyen hatalmas hegycsúcshoz fogható alakítás egyszerre hat inspirálólag partnereire, miközben valószínűleg bizonyos értelemben lehet frusztráló is. Úgy éreztem, tegnap mindenki művészete legjavát nyújtotta, természetesen mindenki önmaga lehetőségei és határain belül, de igyekezetben nem volt hiány. Andrej Dunajev és Rácz Rita nagyon hasonló énekestípust képvisel. Egyikük se jelentős hangmatéria, de mindketten megtanultak annyira énekelni, hogy helyt álljanak egy ilyen szerepben is, pedig adottságaik nem az énekelt szerepkörre predesztinálnák őket. Dunajev inkább Pang vagy Pong szerepében lenne saját helyén, de technikájának köszönhetően mégis megfelelő színvonalon énekelte a Herceg nehéz szólamát, igaz, hogy a két legnehezebb csúcshangot mindkét előadáson kihagyta. Rácz Rita olyan Gilda volt, amilyet vártam, hangjából hiányzott a szerephez szükséges erő és hangszépség, de a szólamot korrektül elénekelte. Agachével énekelt duettjeikben mindkét estén, de különösen a tegnapin az ő éneklése is hirtelen más dimenzióba került. Különös szépségű volt, valóban könnyfakasztó szépségű a záróduett, és a „Piangi, fanciulla” a második felvonásban. Nagy hiányosságai a quartettben és a Viharhármasban voltak, ott sokszor teljesen hiányzott az együttesek szopránra írott teteje. (Igaz, hogy ezt illetően nagyon előnytelen helyzetbe hozza Gildát a mostani rendezés, de azt hiszem Rácz Rita hangja ezekben a részekben anélkül se felelne meg a szerep drámai követelményeinek.) Gábor Géza született Sparafucile: adott hozzá a kicsit kimunkálatlan, de pompás hanganyag, és egy borzasztóan találó, hiteles figura. Szolnoki Apollónia nagyon tetszett Lola szerepében szeptemberben, most annál kevésbé. Maddalena szerepe általában alaposan kifog a magas mezzókon, mert abban a fekvésben kellene szólniuk, ahol a mai mezzók (mezzók? mezzót éneklő szopránok) rendre elvéreznek. Ezért nem is sok jó Maddalenát hallottam életemben, Komlóssy, Barlay, Budai Lívia nevén kívül nem is jut eszembe senki, még lemezen se sokan. Egri Sándor változatlanul hatásos Monterone, legfeljebb az első felvonás egyik-másik magas hangjával kell megküzdenie. Dobi-Kiss Veronika az első estén Giovanna kb. tízmondatos szerepének csak a felét énekelte el, a másik felét rövidzárlat miatt elfelejtette, így Rigoletto önmagával folytatott párbeszédet. Tegnapra ez a probléma szerencsére megoldódott. És általában se nagyon lehet probléma ott, ahol Pál Tamás fogja a pálcát. Érdekes volt megfigyelni, hogy a két előadáson alapvetően más tempókat vett, az elsőn lassabbakat, a második gyorsabbakat, de azonnal alkalmazkodott, ha valamelyik énekese eltérő tempóban képzelte szólószámát. Ihlet és nagy rutin, továbbá biztos kéz kell hozzá, hogy egy karmester ezt megtegye. Szerencsére Pál Tamás esetében nincs hiány egyikből sem.
A Rigoletto két előadása – sajnos csak kettő, mert egyet betegsége miatt le kellett mondania -- Agache címszereplésével ünnep volt egy szinte folyamatosan játszó színház napi ügymenetében. A világ ma élő talán legnagyobb Verdi baritonja budapesti tevékenysége igazi kincs a magyar operalátogatók számára, erről tanúskodott a tegnap esti zsúfolt Erkel Színház, mely ifjúkorom vendégszereplős estéit juttatta eszembe, őrült nosztalgiával. Nem tudok mit hozzátenni Livingston értékeléséhez vele kapcsolatban: Agache tényleg óriási alakítást nyújtott, hangban, játékban egyaránt. Pedig hallatszott a szerep rövid színpadi szüneteiben egy-egy köhintése, amely mutatta, hogy még mindig nem volt teljesen egészséges, de hangi produkcióján ebből semmit nem lehetett észrevenni. Színészi játékáról az jutott eszembe, hogy lehetne akár elemzést írni különböző szerepeiben megfigyelhető járásáról, amelyben az alakított figura karaktere tökéletesen megmutatkozik: Scarpia daliás, de mégis nyomasztó és félelmetes lépéseitől kezdve Falstaff bohókás totyogásán át Rigoletto bizonytan, kacsázó, kiszolgáltatottságot mutató téblábolásáig. Egy ilyen hatalmas hegycsúcshoz fogható alakítás egyszerre hat inspirálólag partnereire, miközben valószínűleg bizonyos értelemben lehet frusztráló is. Úgy éreztem, tegnap mindenki művészete legjavát nyújtotta, természetesen mindenki önmaga lehetőségei és határain belül, de igyekezetben nem volt hiány. Andrej Dunajev és Rácz Rita nagyon hasonló énekestípust képvisel. Egyikük se jelentős hangmatéria, de mindketten megtanultak annyira énekelni, hogy helyt álljanak egy ilyen szerepben is, pedig adottságaik nem az énekelt szerepkörre predesztinálnák őket. Dunajev inkább Pang vagy Pong szerepében lenne saját helyén, de technikájának köszönhetően mégis megfelelő színvonalon énekelte a Herceg nehéz szólamát, igaz, hogy a két legnehezebb csúcshangot mindkét előadáson kihagyta. Rácz Rita olyan Gilda volt, amilyet vártam, hangjából hiányzott a szerephez szükséges erő és hangszépség, de a szólamot korrektül elénekelte. Agachével énekelt duettjeikben mindkét estén, de különösen a tegnapin az ő éneklése is hirtelen más dimenzióba került. Különös szépségű volt, valóban könnyfakasztó szépségű a záróduett, és a „Piangi, fanciulla” a második felvonásban. Nagy hiányosságai a quartettben és a Viharhármasban voltak, ott sokszor teljesen hiányzott az együttesek szopránra írott teteje. (Igaz, hogy ezt illetően nagyon előnytelen helyzetbe hozza Gildát a mostani rendezés, de azt hiszem Rácz Rita hangja ezekben a részekben anélkül se felelne meg a szerep drámai követelményeinek.) Gábor Géza született Sparafucile: adott hozzá a kicsit kimunkálatlan, de pompás hanganyag, és egy borzasztóan találó, hiteles figura. Szolnoki Apollónia nagyon tetszett Lola szerepében szeptemberben, most annál kevésbé. Maddalena szerepe általában alaposan kifog a magas mezzókon, mert abban a fekvésben kellene szólniuk, ahol a mai mezzók (mezzók? mezzót éneklő szopránok) rendre elvéreznek. Ezért nem is sok jó Maddalenát hallottam életemben, Komlóssy, Barlay, Budai Lívia nevén kívül nem is jut eszembe senki, még lemezen se sokan. Egri Sándor változatlanul hatásos Monterone, legfeljebb az első felvonás egyik-másik magas hangjával kell megküzdenie. Dobi-Kiss Veronika az első estén Giovanna kb. tízmondatos szerepének csak a felét énekelte el, a másik felét rövidzárlat miatt elfelejtette, így Rigoletto önmagával folytatott párbeszédet. Tegnapra ez a probléma szerencsére megoldódott. És általában se nagyon lehet probléma ott, ahol Pál Tamás fogja a pálcát. Érdekes volt megfigyelni, hogy a két előadáson alapvetően más tempókat vett, az elsőn lassabbakat, a második gyorsabbakat, de azonnal alkalmazkodott, ha valamelyik énekese eltérő tempóban képzelte szólószámát. Ihlet és nagy rutin, továbbá biztos kéz kell hozzá, hogy egy karmester ezt megtegye. Szerencsére Pál Tamás esetében nincs hiány egyikből sem.
5131 chenier 2015-02-01 13:14:11 [Válasz erre: 5130 Petyus 2015-02-01 13:00:56]
Pál Tamásnak sokkal többet kellene vezényelnie az operában! Sokan tanulhatnának tőle a fiatalok közül szakmailag, és emberi alázatot is! Egyébként azt hiszem mindig, hogy engem már nem lehet meglepni, de olyat még én sem láttam, hogy a szereplők már rég bementek, vége a tapsnak, és az emberek közül tizesével ülve maradtak a helyükön maguk elé bámulva, vagy csak beszélgetve, és a nézőtéri felügyelőknek kellett őket megkérni, hogy hagyják már el a termet. Egy pár vissza is szólt, hogy ilyen nagy hatású előadás után nem lehet csak úgy felugrani!
Pál Tamásnak sokkal többet kellene vezényelnie az operában! Sokan tanulhatnának tőle a fiatalok közül szakmailag, és emberi alázatot is! Egyébként azt hiszem mindig, hogy engem már nem lehet meglepni, de olyat még én sem láttam, hogy a szereplők már rég bementek, vége a tapsnak, és az emberek közül tizesével ülve maradtak a helyükön maguk elé bámulva, vagy csak beszélgetve, és a nézőtéri felügyelőknek kellett őket megkérni, hogy hagyják már el a termet. Egy pár vissza is szólt, hogy ilyen nagy hatású előadás után nem lehet csak úgy felugrani!
5130 Petyus 2015-02-01 13:00:56 [Válasz erre: 5129 Búbánat 2015-02-01 11:51:31]
Sajnálom hogy lemaradtam Pál Tamás és Agache Rigolettójáról. Remélem, a következő évadban is láthatók lesznek ebben a darabban. Pál Tamás igazi Verdi-karmester. Vele Végzetet is el tudnék képzelni. Annak meg külön örülök, hogy a Lukács-Agache pár a közeljövőben a Bánk bánban együtt szerepel. Harmin éve Pál Tamás is vezényelte a darabot, Ilosfalvyval.
Sajnálom hogy lemaradtam Pál Tamás és Agache Rigolettójáról. Remélem, a következő évadban is láthatók lesznek ebben a darabban. Pál Tamás igazi Verdi-karmester. Vele Végzetet is el tudnék képzelni. Annak meg külön örülök, hogy a Lukács-Agache pár a közeljövőben a Bánk bánban együtt szerepel. Harmin éve Pál Tamás is vezényelte a darabot, Ilosfalvyval.
5129 Búbánat 2015-02-01 11:51:31 [Válasz erre: 5128 Livingstone 2015-02-01 11:48:34]
Már külön topicja van itt...
Már külön topicja van itt...
5128 Livingstone 2015-02-01 11:48:34
Azért hogy valami kellemesről is írjunk, a tegnap esti Rigoletto előadás jóvoltából igazán katartikus élmény élhettünk át mi, akik ott voltunk. Pál Tamásnak kisujjában van a darab, csillogó színeket varázsolt elő a zenekarból. Az énekeseket nem szűnő figyelemmel kísérte, alkalmazkodva hangjuk erejéhez, de nem áthúzva a Verdi által előírtakat. Az előadás sztárja, aki valóban sztár a szó legnemesebb értelmében, aki valóban hatalmas karriert ért el a világban, és valóban nagyon tud énekelni, Alexandru Agache. Éljen! Ő volt az előadás hangja, szíve és motorja. A hangja leírhatatlanul szép színű, kiegyenlített, az énektechnikája páratlan, a szerepet könnyekig megindítóan adta elő. Utána néztem a pályájának, szakmai életrajzában a legnagyobb színházak, Scala, Met, Covent Garden, Párizs, Róma, Verona, Chicago, Houston, és még ki tudja mennyi állomás. A partnerek, Domingo, Carreras, Pavarotti, Gheorghiu, Kiri Te Kanawa, Ghena Dimitrova, Solti, Levin, Zeffirelli. Fantasztikus, hogy nálunk énekel, és a közönség őszinte ünneplése tegnap nem a szokványos egyszerű sikernek látszott. Nem lehetne egy kicsit sztárolni azt, aki amúgy is megérdemelné? Nem sokszor esett meg velem, hogy másnap reggel is az előző esti énekes hangja van a fülemben.
Azért hogy valami kellemesről is írjunk, a tegnap esti Rigoletto előadás jóvoltából igazán katartikus élmény élhettünk át mi, akik ott voltunk. Pál Tamásnak kisujjában van a darab, csillogó színeket varázsolt elő a zenekarból. Az énekeseket nem szűnő figyelemmel kísérte, alkalmazkodva hangjuk erejéhez, de nem áthúzva a Verdi által előírtakat. Az előadás sztárja, aki valóban sztár a szó legnemesebb értelmében, aki valóban hatalmas karriert ért el a világban, és valóban nagyon tud énekelni, Alexandru Agache. Éljen! Ő volt az előadás hangja, szíve és motorja. A hangja leírhatatlanul szép színű, kiegyenlített, az énektechnikája páratlan, a szerepet könnyekig megindítóan adta elő. Utána néztem a pályájának, szakmai életrajzában a legnagyobb színházak, Scala, Met, Covent Garden, Párizs, Róma, Verona, Chicago, Houston, és még ki tudja mennyi állomás. A partnerek, Domingo, Carreras, Pavarotti, Gheorghiu, Kiri Te Kanawa, Ghena Dimitrova, Solti, Levin, Zeffirelli. Fantasztikus, hogy nálunk énekel, és a közönség őszinte ünneplése tegnap nem a szokványos egyszerű sikernek látszott. Nem lehetne egy kicsit sztárolni azt, aki amúgy is megérdemelné? Nem sokszor esett meg velem, hogy másnap reggel is az előző esti énekes hangja van a fülemben.
5127 Búbánat 2015-02-01 11:17:49 [Válasz erre: 5124 parampampoli 2015-02-01 09:58:47]
"6 Bolygót, 8 Turandotot meg 10 Pillangót." Meg a többi repertoár-darab is... Mintha az Opera vezetése szeme előtt csak a bűvös számok lebegnének; a statisztikába minél előbb bekerülhessen, az adott darab elérte már a bűvös 500., 800, 900., 1000., 1200., 1500. stb, (most csak hasból hoztam ezeket) előadásszámokat az Operában.
"6 Bolygót, 8 Turandotot meg 10 Pillangót." Meg a többi repertoár-darab is... Mintha az Opera vezetése szeme előtt csak a bűvös számok lebegnének; a statisztikába minél előbb bekerülhessen, az adott darab elérte már a bűvös 500., 800, 900., 1000., 1200., 1500. stb, (most csak hasból hoztam ezeket) előadásszámokat az Operában.
5126 parampampoli 2015-02-01 10:23:31 [Válasz erre: 5125 Werbőczy 2015-02-01 10:12:24]
Hát persze: egyik oldalon spórolunk, hogy másra szórhassuk a pénzt. Ez megy mindenütt manapság.
Hát persze: egyik oldalon spórolunk, hogy másra szórhassuk a pénzt. Ez megy mindenütt manapság.
5125 Werbőczy 2015-02-01 10:12:24 [Válasz erre: 5124 parampampoli 2015-02-01 09:58:47]
Áruljátok már el, ti hol láttok spórolást? Nem inkább minden a pénzszórásról szól?
Áruljátok már el, ti hol láttok spórolást? Nem inkább minden a pénzszórásról szól?
5124 parampampoli 2015-02-01 09:58:47 [Válasz erre: 5120 Momo 2015-02-01 03:13:21]
Nagyon nagyon igazad van! Itt minden a spórolásról, továbbmegyek: általában a pénzről szól. A tömbösítés tényleg módszer másutt is, mert a bécsi Staatsoper is tömbrendszerben játszik, de nem így, mint mi. Ott a sikeres produkciók egy évben kétszer mennek mondjuk 3-3 vagy 4-4 előadásban, itt meg lenyomnak egyszerre 6 Bolygót, 8 Turandotot meg 10 Pillangót. De az emberi erőforrással való bánásmód a legtragikusabb: az énekesek teljesítőképességének teljes negligálása. Ilyen sehol a világon nem volt, és nem létezik ma se. Egyik darab délelőtti előadása után aznap délután együttes zenekari próba ugyanannak az énekesnek!! Két darab próbálása folyamatosan, egy harmadik éneklése kétnaponta. Két előadás előtt egy főpróba, közötte egy másik. Nincs hangszál, ami ezt károsodás nélkül kibírná. És nem csak a szólistáké. A kórus tagjai előtt összes kalapomat felállva lengetem, mert amit ők csinálnak itt folyamatosan és ilyen elképesztően magas színvonalon, az egyszerűen csodálatraméltó. Sok tagot láttam szinte minden este a színpadon három különböző darabban. Hogy mit jelent két héten keresztül énekelni és próbálni felváltva a Bolygót, a Turandotot és a Nabuccót, azt nagyon jól tudja az, aki ezeket a darabokat, és bennük a kórus jelentőségét egy kicsit is ismeri. De itt, mint látjuk, az ember fogyóeszköz. Ha már nincs hang, félredobjuk, és hívunk mást. Lehetőleg külföldit...
Nagyon nagyon igazad van! Itt minden a spórolásról, továbbmegyek: általában a pénzről szól. A tömbösítés tényleg módszer másutt is, mert a bécsi Staatsoper is tömbrendszerben játszik, de nem így, mint mi. Ott a sikeres produkciók egy évben kétszer mennek mondjuk 3-3 vagy 4-4 előadásban, itt meg lenyomnak egyszerre 6 Bolygót, 8 Turandotot meg 10 Pillangót. De az emberi erőforrással való bánásmód a legtragikusabb: az énekesek teljesítőképességének teljes negligálása. Ilyen sehol a világon nem volt, és nem létezik ma se. Egyik darab délelőtti előadása után aznap délután együttes zenekari próba ugyanannak az énekesnek!! Két darab próbálása folyamatosan, egy harmadik éneklése kétnaponta. Két előadás előtt egy főpróba, közötte egy másik. Nincs hangszál, ami ezt károsodás nélkül kibírná. És nem csak a szólistáké. A kórus tagjai előtt összes kalapomat felállva lengetem, mert amit ők csinálnak itt folyamatosan és ilyen elképesztően magas színvonalon, az egyszerűen csodálatraméltó. Sok tagot láttam szinte minden este a színpadon három különböző darabban. Hogy mit jelent két héten keresztül énekelni és próbálni felváltva a Bolygót, a Turandotot és a Nabuccót, azt nagyon jól tudja az, aki ezeket a darabokat, és bennük a kórus jelentőségét egy kicsit is ismeri. De itt, mint látjuk, az ember fogyóeszköz. Ha már nincs hang, félredobjuk, és hívunk mást. Lehetőleg külföldit...
5123 parampampoli 2015-02-01 09:46:06 [Válasz erre: 5122 tollnok 2015-02-01 07:25:52]
A modern rendezések meg a fiatalok kapcsolatáról annyit, hogy a szeptemberi Par-Baj rendezést mindkét huszonéves gyermekem utálatosnak találta. Ezek a modern rendezések a rendezők (Anger művészeti vezető included) önmegvalósításáról szólnak, valamiféle színházi ideált kergetve vele. Csak az a baj, hogy ez az ideál, mely a 80-as évektől dívó német rendezői operaszinházban keresendő, már akkor is vitatott volt, és azóta is a közönség legnagyobb ellenszenvét váltja ki. Elég meghallgatni, hogy reagál egy-egy premieren a müncheni vagy a milánói közönség. Emlékszem, hogy Berlinben a Forza akkor már 20 éve futó rendezésén hogy röhögött a közönség a legihletettebb pillanatokban is. Kijelenthetjük tehát, hogy ez a koncepció a pesti közönség nagy részének NEM KELL ! Köszönjük, nem kérjük, mondhatnám mindannak alapján, amit itt a fórumon meg egyéb facebook-os oldalakon olvasok. Ez azonban, mint látjuk, nem számít. Éljen és folytatódjon a rendezők és főzeneigazgatók önmegvalósítása! Mint egykor a Szovjetunió nagy dicsősége -- az is ment egy ideig, oszt a végén mi lett belőle??
A modern rendezések meg a fiatalok kapcsolatáról annyit, hogy a szeptemberi Par-Baj rendezést mindkét huszonéves gyermekem utálatosnak találta. Ezek a modern rendezések a rendezők (Anger művészeti vezető included) önmegvalósításáról szólnak, valamiféle színházi ideált kergetve vele. Csak az a baj, hogy ez az ideál, mely a 80-as évektől dívó német rendezői operaszinházban keresendő, már akkor is vitatott volt, és azóta is a közönség legnagyobb ellenszenvét váltja ki. Elég meghallgatni, hogy reagál egy-egy premieren a müncheni vagy a milánói közönség. Emlékszem, hogy Berlinben a Forza akkor már 20 éve futó rendezésén hogy röhögött a közönség a legihletettebb pillanatokban is. Kijelenthetjük tehát, hogy ez a koncepció a pesti közönség nagy részének NEM KELL ! Köszönjük, nem kérjük, mondhatnám mindannak alapján, amit itt a fórumon meg egyéb facebook-os oldalakon olvasok. Ez azonban, mint látjuk, nem számít. Éljen és folytatódjon a rendezők és főzeneigazgatók önmegvalósítása! Mint egykor a Szovjetunió nagy dicsősége -- az is ment egy ideig, oszt a végén mi lett belőle??
5122 tollnok 2015-02-01 07:25:52 [Válasz erre: 5116 IVA 2015-02-01 02:26:30]
Folyamatosan hangoztatják a fiatalok becsábítását az Operába. A modern rendezések elsősorban ezt szolgálják, mert hogy nyitni kell feléjük. Csak ennek nem kellene a rendezések művészi színvonalának gyors romlásával járnia. A ritka darabokkal meg persze a külföldieket csalogatják. Egy Traviátát bárhol megnézhet, egy Busoni Faustjával vagy A kéjenc útjával már nem ez a helyzet. Nekik olcsók a jegyek, érdeklődőek, ha már ide utaztak, így jönnek is. Az árnyék nélküli asszony előadásai is tele voltak külföldivel tavaly májusban. A kéjen útja premierjén és a 24-i előadáson nyüzsögtek az angolok.
Folyamatosan hangoztatják a fiatalok becsábítását az Operába. A modern rendezések elsősorban ezt szolgálják, mert hogy nyitni kell feléjük. Csak ennek nem kellene a rendezések művészi színvonalának gyors romlásával járnia. A ritka darabokkal meg persze a külföldieket csalogatják. Egy Traviátát bárhol megnézhet, egy Busoni Faustjával vagy A kéjenc útjával már nem ez a helyzet. Nekik olcsók a jegyek, érdeklődőek, ha már ide utaztak, így jönnek is. Az árnyék nélküli asszony előadásai is tele voltak külföldivel tavaly májusban. A kéjen útja premierjén és a 24-i előadáson nyüzsögtek az angolok.
5121 IVA 2015-02-01 03:24:43 [Válasz erre: 5120 Momo 2015-02-01 03:13:21]
Köszönet a jelenség szemléletes pontosításáért.
Köszönet a jelenség szemléletes pontosításáért.
5120 Momo 2015-02-01 03:13:21 [Válasz erre: 5111 IVA 2015-02-01 02:06:45]
A tömbösítés egyértelműen a spórolásról szól. A legolcsóbb, ha áll egy díszlet, abban bepróbálják a darabot, és aztán megy, amíg el tudják adni a jegyeket. Csak így nem igazán lehet repertoárt játszani. Ennél drágább, öszvér megoldás, ha rövidebb sorozatokat játszanak, és mondjuk két produkció fut felváltva. Mint az elmúlt két-három hétben az Erkelben: egyik nap Rigoletto, másik nap Turandot. Még egy előnye van ennek, hogy egy évadban csak egyszer kell próbálni ezeket a darabokat, a sorozat előtt. Ez a fajta játékmód nincs tekintettel az emberi erőforrásokra (arra legkevésbé). A nem cserélhető közreműködők (énekkar, statiszták) akár heti 6 előadásban is dolgoznak hetekig. (Miközben délelőttönként az új bemutatókra és a többi produkcióra készülnek.) A zenekari tagok, és a szólisták váltják egymást, de hát ott is vannak ugye csodák, amikor valaki egyszerre mindenben fellép, és próbál is egyben...
A tömbösítés egyértelműen a spórolásról szól. A legolcsóbb, ha áll egy díszlet, abban bepróbálják a darabot, és aztán megy, amíg el tudják adni a jegyeket. Csak így nem igazán lehet repertoárt játszani. Ennél drágább, öszvér megoldás, ha rövidebb sorozatokat játszanak, és mondjuk két produkció fut felváltva. Mint az elmúlt két-három hétben az Erkelben: egyik nap Rigoletto, másik nap Turandot. Még egy előnye van ennek, hogy egy évadban csak egyszer kell próbálni ezeket a darabokat, a sorozat előtt. Ez a fajta játékmód nincs tekintettel az emberi erőforrásokra (arra legkevésbé). A nem cserélhető közreműködők (énekkar, statiszták) akár heti 6 előadásban is dolgoznak hetekig. (Miközben délelőttönként az új bemutatókra és a többi produkcióra készülnek.) A zenekari tagok, és a szólisták váltják egymást, de hát ott is vannak ugye csodák, amikor valaki egyszerre mindenben fellép, és próbál is egyben...
5119 IVA 2015-02-01 03:06:14 [Válasz erre: 5117 Momo 2015-02-01 02:45:02]
Köszönöm, megnéztem. Mivel lesz alkalmam zenével, játékkal, világítással, működésben is látni, addig tartogatom a véleményemet.
Köszönöm, megnéztem. Mivel lesz alkalmam zenével, játékkal, világítással, működésben is látni, addig tartogatom a véleményemet.
5118 IVA 2015-02-01 02:51:07 [Válasz erre: 5109 Héterő 2015-01-31 22:52:44]
Hja, modernizálni, azt kell. Kivált olyan szavakkal, mi az önnön, amit én szeretek, de aligha mai. Egy korábbi változatod: „Közel a végzetes, haragvó pillanat; némák mind, rettegnek, arcuk félőn mereng! – – Szanaszét villámok verdesik szárnyukat, mert az a vészes nap gyászt és nyomort jelent!” Kedves Héterő, szerintem még Te is rehabilitálni fogod azt a „nyáladzást”, amelyen már vitatkoztunk a Játsszunk... topicban (1499–), Álmodó rejtvénye nyomán, illetve társaságában.
Hja, modernizálni, azt kell. Kivált olyan szavakkal, mi az önnön, amit én szeretek, de aligha mai. Egy korábbi változatod: „Közel a végzetes, haragvó pillanat; némák mind, rettegnek, arcuk félőn mereng! – – Szanaszét villámok verdesik szárnyukat, mert az a vészes nap gyászt és nyomort jelent!” Kedves Héterő, szerintem még Te is rehabilitálni fogod azt a „nyáladzást”, amelyen már vitatkoztunk a Játsszunk... topicban (1499–), Álmodó rejtvénye nyomán, illetve társaságában.
5117 Momo 2015-02-01 02:45:02 [Válasz erre: 5116 IVA 2015-02-01 02:26:30]
A Facebookon, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál oldalán, a Fényképek/Albumok között van három mappa is, az ott bemutatott Aida produkció fotóival. Ez kerül fel az Erkelbe. De az Opera honlapján is vannak [url]http://www.opera.hu/v/aida-kepgaleriaja;fotók[/url].
A Facebookon, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál oldalán, a Fényképek/Albumok között van három mappa is, az ott bemutatott Aida produkció fotóival. Ez kerül fel az Erkelbe. De az Opera honlapján is vannak [url]http://www.opera.hu/v/aida-kepgaleriaja;fotók[/url].
5116 IVA 2015-02-01 02:26:30 [Válasz erre: 5108 tollnok 2015-01-31 22:40:36]
Bár sokunkban folyamatos a hiányérzet, amiért kedvenc darabjainkat – amelyek mellesleg az opera- és balettirodalom alapművei, gyöngyszemei – évekig, évtizedekig, esetleg már egész életünkben nélkülöznünk kell, meg kell hagyni, hogy, még ha nem az aranykorok gazdagságához mérhetően is, a pár évvel ezelőtti rémkorszakok ínségéhez képest határozottan bővül a repertoár. Gondoljunk csak azokra az évekre, amikor hozzáértés híján és nyugati mintákra hivatkozva (és nyilván még más, minősíthetetlen okokból is) tervszerűen leépítették a repertoárt; vagy az Erkel Színház kiiktatására, ami természetesen ugyancsak durva leépülést eredményezett. Tehát a közelmúlt tendenciáihoz képest a repertoár részleges visszaépülése most nem tűnik reménytelennek. Ha máskor nem figyeltem volna fel erre, nagyon is érzékeltem nyáron, amikor ennek az évadnak csaknem valamennyi általam tervezett előadására egyszerre vásárolhattam meg a jegyeimet, olyannyira, hogy még vissza is kellett fognom magam. Azt persze én is rettenetes pazarlásnak és hibának tartom, hogy egy valahonnan talán még rekonstruálható, korábbi Parasztbecsület és Bajazzók helyett import-alkotókkal az Opera színpadára állították az ősszel látott szemetet, színpadra állítottak egy ócska Cosìt, a silány Carmenünket lecserélték egy még vacakabbra, és éppen a kifogásolható, de repertoárunk jobbjai közé tartozó Aidánkat cserélik le egy még nem tudni milyenre. Az utóbbi két mű felújítását még csak énekesi nemzedékváltás sem indokolta.
Bár sokunkban folyamatos a hiányérzet, amiért kedvenc darabjainkat – amelyek mellesleg az opera- és balettirodalom alapművei, gyöngyszemei – évekig, évtizedekig, esetleg már egész életünkben nélkülöznünk kell, meg kell hagyni, hogy, még ha nem az aranykorok gazdagságához mérhetően is, a pár évvel ezelőtti rémkorszakok ínségéhez képest határozottan bővül a repertoár. Gondoljunk csak azokra az évekre, amikor hozzáértés híján és nyugati mintákra hivatkozva (és nyilván még más, minősíthetetlen okokból is) tervszerűen leépítették a repertoárt; vagy az Erkel Színház kiiktatására, ami természetesen ugyancsak durva leépülést eredményezett. Tehát a közelmúlt tendenciáihoz képest a repertoár részleges visszaépülése most nem tűnik reménytelennek. Ha máskor nem figyeltem volna fel erre, nagyon is érzékeltem nyáron, amikor ennek az évadnak csaknem valamennyi általam tervezett előadására egyszerre vásárolhattam meg a jegyeimet, olyannyira, hogy még vissza is kellett fognom magam. Azt persze én is rettenetes pazarlásnak és hibának tartom, hogy egy valahonnan talán még rekonstruálható, korábbi Parasztbecsület és Bajazzók helyett import-alkotókkal az Opera színpadára állították az ősszel látott szemetet, színpadra állítottak egy ócska Cosìt, a silány Carmenünket lecserélték egy még vacakabbra, és éppen a kifogásolható, de repertoárunk jobbjai közé tartozó Aidánkat cserélik le egy még nem tudni milyenre. Az utóbbi két mű felújítását még csak énekesi nemzedékváltás sem indokolta.
5114 IVA 2015-02-01 02:17:57 [Válasz erre: 5096 tollnok 2015-01-30 16:20:45]
Mielőtt sírunk, amiért nem lesz jövőre a Nabucco, várjuk meg, milyen lesz...
Mielőtt sírunk, amiért nem lesz jövőre a Nabucco, várjuk meg, milyen lesz...
5113 IVA 2015-02-01 02:14:18 [Válasz erre: 5091 Brunnhilde72 2015-01-30 15:10:56]
Én is a remekművek preferálására voksolok. Már azért is, mert bőven betöltik két színház repertoárját.
Én is a remekművek preferálására voksolok. Már azért is, mert bőven betöltik két színház repertoárját.
5112 IVA 2015-02-01 02:10:10 [Válasz erre: 5088 chenier 2015-01-30 14:19:03]
Érdekes, hogy amikor a Békés András rendezte Lohengrin ment az Erkel Színházban, még volt hely a színpadon is, és a színpad szélein is a jelmezbe öltözött rezeseknek – fantasztikus hangzásélményt nyújtva! Nekem az operaházi Tannhäuserben sem tetszik, hogy a színpadi zene a páholyokból szól. A régi Turandotban is volt hely a színpadon a színpadi zenének, pedig akkor igazán be volt építve a színpad.
Érdekes, hogy amikor a Békés András rendezte Lohengrin ment az Erkel Színházban, még volt hely a színpadon is, és a színpad szélein is a jelmezbe öltözött rezeseknek – fantasztikus hangzásélményt nyújtva! Nekem az operaházi Tannhäuserben sem tetszik, hogy a színpadi zene a páholyokból szól. A régi Turandotban is volt hely a színpadon a színpadi zenének, pedig akkor igazán be volt építve a színpad.
5111 IVA 2015-02-01 02:06:45 [Válasz erre: 5081 nizajemon 2015-01-30 11:59:12]
Nem Ókovács Szilveszter vezette be a tömbösített játékrendet. Én még évtizedeken keresztül élvezhettem annak a laza szövésű műsorrendnek az előnyeit, amelyben az évad különböző időszakaiban felváltva üdíthettem magam kedvenc darabjaim újranézésével. Ha egy évadban háromszor-négyszer akartam megnézni az Otellót, vagy A walkürt, vagy a Spartacust, nem kellett gyors egymásutánban tennem. És Házy Erzsébet sem kényszerült arra, hogy ha hat Manon Lescaut-t kell énekelnie egy évadban, akkor azokat két hét alatt nyomja le. A játékrend tömbösítését, úgy emlékszem, már elkezdték a '80-as években, elsősorban a balett-repertoárral, és jellegzetesen a rendszerváltás utáni igazgatók alatt lett meghatározó. Mindemellett még pár évvel ezelőtt is akadt olyan főigazgató (vagy főzeneigazgató vagy művészeti vezető, nem jut eszembe, kicsoda), aki úgy jelentette be a tömbösített műsorrend bevezetését, mintha ő találta volna fel a spanyolviaszt. Valószínűnek tartom, hogy ennek a korántsem közönségbarát (pontosabban: a rendszeresem operába járó nézők által utált) műsorszerkezetnek takarékossági és egyéb gazdasági tényezői vannak. (Díszletszállítás és -felállítás, a zenekar, a kórus, a balettkar betanulása, valamit a szólisták szerepekre szerződése, ellentétben a régi körülményekkel, amikor megfelelő létszámú személyzetet lehetett tartani, az énekesek mint tagok többnyire folyamatosan itthon voltak és rendelkezésre álltak stb., stb.) Nem akartam a főigazgató helyett válaszolni, de úgy gondolom, nincs remény arra, hogy változtatnának az egytömbös szériákon. Sajnos. Az Operettszínház és a Madách Színház is ilyen iparszerű rendben játszik (meg a színházak Londonban és a világ sok helyén), csak ott két-három hónapon át akár 80 előadást is legyártanak egy darabból.
Nem Ókovács Szilveszter vezette be a tömbösített játékrendet. Én még évtizedeken keresztül élvezhettem annak a laza szövésű műsorrendnek az előnyeit, amelyben az évad különböző időszakaiban felváltva üdíthettem magam kedvenc darabjaim újranézésével. Ha egy évadban háromszor-négyszer akartam megnézni az Otellót, vagy A walkürt, vagy a Spartacust, nem kellett gyors egymásutánban tennem. És Házy Erzsébet sem kényszerült arra, hogy ha hat Manon Lescaut-t kell énekelnie egy évadban, akkor azokat két hét alatt nyomja le. A játékrend tömbösítését, úgy emlékszem, már elkezdték a '80-as években, elsősorban a balett-repertoárral, és jellegzetesen a rendszerváltás utáni igazgatók alatt lett meghatározó. Mindemellett még pár évvel ezelőtt is akadt olyan főigazgató (vagy főzeneigazgató vagy művészeti vezető, nem jut eszembe, kicsoda), aki úgy jelentette be a tömbösített műsorrend bevezetését, mintha ő találta volna fel a spanyolviaszt. Valószínűnek tartom, hogy ennek a korántsem közönségbarát (pontosabban: a rendszeresem operába járó nézők által utált) műsorszerkezetnek takarékossági és egyéb gazdasági tényezői vannak. (Díszletszállítás és -felállítás, a zenekar, a kórus, a balettkar betanulása, valamit a szólisták szerepekre szerződése, ellentétben a régi körülményekkel, amikor megfelelő létszámú személyzetet lehetett tartani, az énekesek mint tagok többnyire folyamatosan itthon voltak és rendelkezésre álltak stb., stb.) Nem akartam a főigazgató helyett válaszolni, de úgy gondolom, nincs remény arra, hogy változtatnának az egytömbös szériákon. Sajnos. Az Operettszínház és a Madách Színház is ilyen iparszerű rendben játszik (meg a színházak Londonban és a világ sok helyén), csak ott két-három hónapon át akár 80 előadást is legyártanak egy darabból.
5110 IVA 2015-02-01 01:57:06 [Válasz erre: 5079 Livingstone 2015-01-30 11:06:21]
Hadd kifogásoljam az olyan hozzászólásokat, mint az előzményt (5075.), amelyben Telramund ugyan „nem méltatja a főszereplőket”, de már a következő mondatban nagyon is minősíti „a tenort”, vagy az itt hivatkozottat (5079.), amelyben „a tenoristáról” szól az elmarasztaló vélemény, illetve a dicsérő „a többiekről”, akik jók voltak és hallatszódtak. Érdeklődve olvasom a hozzászólásokat, és nem vagyok rest utánanézni a honlapon, kiket illet a bírálat. De mi a helyzet, ha pl. szereplőváltozás történt? Más énekesnek fogom tulajdonítani a véleményt, mint akire vonatkozik. És mi lesz a helyzet fél év múlva, vagy az után, amikor már nem szerepelnek a MÁO honlapján az elmúlt évad(ok) előadásai, és aki nagy érdeklődéssel ismerkedik a fórummal, vagy visszaolvassa a vitákat, annak már fogalma sem lesz arról, hogy kiket magasztaltunk, kiket húztunk le. Szerintem minden fórumozónak érdeke, hogy a véleménye értelmezhető legyen később is. Nem minden esetben alakul olyan szerencsésen a vita, mint most, amikor Parampampoli hozzászólásából végül is kiderült, kik a nehéz szerepekben minősített énekesek.
Hadd kifogásoljam az olyan hozzászólásokat, mint az előzményt (5075.), amelyben Telramund ugyan „nem méltatja a főszereplőket”, de már a következő mondatban nagyon is minősíti „a tenort”, vagy az itt hivatkozottat (5079.), amelyben „a tenoristáról” szól az elmarasztaló vélemény, illetve a dicsérő „a többiekről”, akik jók voltak és hallatszódtak. Érdeklődve olvasom a hozzászólásokat, és nem vagyok rest utánanézni a honlapon, kiket illet a bírálat. De mi a helyzet, ha pl. szereplőváltozás történt? Más énekesnek fogom tulajdonítani a véleményt, mint akire vonatkozik. És mi lesz a helyzet fél év múlva, vagy az után, amikor már nem szerepelnek a MÁO honlapján az elmúlt évad(ok) előadásai, és aki nagy érdeklődéssel ismerkedik a fórummal, vagy visszaolvassa a vitákat, annak már fogalma sem lesz arról, hogy kiket magasztaltunk, kiket húztunk le. Szerintem minden fórumozónak érdeke, hogy a véleménye értelmezhető legyen később is. Nem minden esetben alakul olyan szerencsésen a vita, mint most, amikor Parampampoli hozzászólásából végül is kiderült, kik a nehéz szerepekben minősített énekesek.
5109 Héterő 2015-01-31 22:52:44 [Válasz erre: 5101 parampampoli 2015-01-31 12:29:11]
Szerencsére a Nabucco megmarad olasznak, és nem lesz ilyen: [url]http://www.google.hu/url?url=http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php%3Farea%3Darticle%26id_article%3D3642&rct=j&q=&esrc=s&sa=U&ei=lErNVO2XFaPZywOm34HwDg&ved=0CBMQFjAA&usg=AFQjCNGLqJ1h3xct8n8eqt9Wh7yK1OGX1Q;Szerző: Tallián Tibor - Muzsikalendárium, 2013 április[/url] .Anger Ferencnek a Nabuccóhoz készített új magyar szövegét csak egyszer hallottam. Ezt előrebocsátva kockáztatom meg általános benyomásom rögzítését: egyre-másra elmosódott, helyenként egyenesen prózának ható, pongyola, pregnanciát nélkülöző, körülbelüli verssorokat hallottam; szöveget, melyben sűrűsödtek a prozódiailag erősen kifogásolható fordulatok, az eredeti vers és a melodika stilizációs szintjét meg sem közelítő, sőt azt akartan romboló kifejezések. Leírni is alig merem: úgy hallottam, mintha Abigél Bródy János-parafrázissal fejezné be ima-cavatináját a második felvonás elején: amikor én még kislány voltam... ...törekvése a második felvonás kánonszakaszának alpári hangnemű átértelmezésében kulminál. A színház előzékenysége jóvoltából módomban van bizonyítékkal szolgálni az olvasóknak. Kérem, nézzék előbb az olasz szöveg szó szerinti fordítását, utána Anger merényletét: „Közelegnek a végzetes harag pillanatai; a néma orcákra kiül a rémület! Köröskörül villámok tárják ki szárnyukat, s hirdetik a gyász és vigasztalanság napját." „Egy új kor köszönt ránk, mit átjár a vérszag! Már tátong az örvény, a Föld önnön mocskába fúl! A bűn lesz a törvény, a kín kéjjel kínoz, az ember majd állattá, korccsá fajul!"
Szerencsére a Nabucco megmarad olasznak, és nem lesz ilyen: [url]http://www.google.hu/url?url=http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php%3Farea%3Darticle%26id_article%3D3642&rct=j&q=&esrc=s&sa=U&ei=lErNVO2XFaPZywOm34HwDg&ved=0CBMQFjAA&usg=AFQjCNGLqJ1h3xct8n8eqt9Wh7yK1OGX1Q;Szerző: Tallián Tibor - Muzsikalendárium, 2013 április[/url] .Anger Ferencnek a Nabuccóhoz készített új magyar szövegét csak egyszer hallottam. Ezt előrebocsátva kockáztatom meg általános benyomásom rögzítését: egyre-másra elmosódott, helyenként egyenesen prózának ható, pongyola, pregnanciát nélkülöző, körülbelüli verssorokat hallottam; szöveget, melyben sűrűsödtek a prozódiailag erősen kifogásolható fordulatok, az eredeti vers és a melodika stilizációs szintjét meg sem közelítő, sőt azt akartan romboló kifejezések. Leírni is alig merem: úgy hallottam, mintha Abigél Bródy János-parafrázissal fejezné be ima-cavatináját a második felvonás elején: amikor én még kislány voltam... ...törekvése a második felvonás kánonszakaszának alpári hangnemű átértelmezésében kulminál. A színház előzékenysége jóvoltából módomban van bizonyítékkal szolgálni az olvasóknak. Kérem, nézzék előbb az olasz szöveg szó szerinti fordítását, utána Anger merényletét: „Közelegnek a végzetes harag pillanatai; a néma orcákra kiül a rémület! Köröskörül villámok tárják ki szárnyukat, s hirdetik a gyász és vigasztalanság napját." „Egy új kor köszönt ránk, mit átjár a vérszag! Már tátong az örvény, a Föld önnön mocskába fúl! A bűn lesz a törvény, a kín kéjjel kínoz, az ember majd állattá, korccsá fajul!"
5108 tollnok 2015-01-31 22:40:36 [Válasz erre: 5107 tollnok 2015-01-31 22:39:22]
lehet ám, nem lehet már :-). Plusz nem ártana a szláv repertoár-felé is nyitni, és folytatni a francia operák felé nyitást a Hoffmann meséivel. Régebben ezt is elég gyakran adták, de lehet ezt rosszul tudom.
lehet ám, nem lehet már :-). Plusz nem ártana a szláv repertoár-felé is nyitni, és folytatni a francia operák felé nyitást a Hoffmann meséivel. Régebben ezt is elég gyakran adták, de lehet ezt rosszul tudom.
5107 tollnok 2015-01-31 22:39:22
Repertoárt újítani lehet ne már olasz operákkal is: Verdi Attiláját még sohasem játszották a Házban, akkor ott lenne a Gioconda, ami szintén rég nem ment, a Luisa Millert is állandó repertoár darabbá tehetnék, vissza lehetne hozni a repertoárba a Luciát. Lehetne adni Rossinitől mást is a Sevillai és a Hamupipőke mellett. Mondjuk a Par-bajt visszaemelték a repertoárba és visszakerül a Gianni Schicchi is jövőre, bár kitudja mivel párosítva. Remélem a Köpennyel. Plusz az újításnak nem kellene a régi darabok háttérbe szorításával járni. De ezeket ha én nem is, valaki más már biztosan leírta itt.
Repertoárt újítani lehet ne már olasz operákkal is: Verdi Attiláját még sohasem játszották a Házban, akkor ott lenne a Gioconda, ami szintén rég nem ment, a Luisa Millert is állandó repertoár darabbá tehetnék, vissza lehetne hozni a repertoárba a Luciát. Lehetne adni Rossinitől mást is a Sevillai és a Hamupipőke mellett. Mondjuk a Par-bajt visszaemelték a repertoárba és visszakerül a Gianni Schicchi is jövőre, bár kitudja mivel párosítva. Remélem a Köpennyel. Plusz az újításnak nem kellene a régi darabok háttérbe szorításával járni. De ezeket ha én nem is, valaki más már biztosan leírta itt.
5106 joska141 2015-01-31 17:19:37 [Válasz erre: 5100 Búbánat 2015-01-30 19:20:47]
Tisztelt Búbánat! Illusztrálva sorait, hogy "Ókovács Szilveszter szerint az Opera háza táján minden a legnagyobb rendben van" egy apró példa: Ókovács ajánlotta fel a királyi páholyt Orbán Ráheléknek - 2015.01.30 Az Operaház szabályzatával összhangban áll, ráadásul nem is Orbán Ráhelék ötlete volt, hogy a kormányfő lánya és barátai a királyi páholyból tekintették meg a Diótörőt – mondta le Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Ókovács Szilveszter a sajtóban megjelent páholyi pezsgőzésre is választ adott, elmondta, a királyi páholyhoz vezető előcsarnokban ugyanis rendszeresek a kiállítások, a büféhez pedig a kiemelt vendégeket nehéz lenne leterelni, ezért a méretes páholy hátsó részében alakítottak ki egy kisebb helyet, ahol asztal, étel-ital várja a páholyban tartózkodókat. Az Operaház főigazgatója hozzátette, mivel másutt már nem volt elég hely, ezért ő maga javasolta a miniszterelnök lányának, hogy használják a királyi páholyt, aki mindezt csak vonakodva fogadta el, vagyis szó sincs arról, hogy Orbán Ráhel saját kérésére használta volna a díszpáholyt. (Klubrádió)
Tisztelt Búbánat! Illusztrálva sorait, hogy "Ókovács Szilveszter szerint az Opera háza táján minden a legnagyobb rendben van" egy apró példa: Ókovács ajánlotta fel a királyi páholyt Orbán Ráheléknek - 2015.01.30 Az Operaház szabályzatával összhangban áll, ráadásul nem is Orbán Ráhelék ötlete volt, hogy a kormányfő lánya és barátai a királyi páholyból tekintették meg a Diótörőt – mondta le Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Ókovács Szilveszter a sajtóban megjelent páholyi pezsgőzésre is választ adott, elmondta, a királyi páholyhoz vezető előcsarnokban ugyanis rendszeresek a kiállítások, a büféhez pedig a kiemelt vendégeket nehéz lenne leterelni, ezért a méretes páholy hátsó részében alakítottak ki egy kisebb helyet, ahol asztal, étel-ital várja a páholyban tartózkodókat. Az Operaház főigazgatója hozzátette, mivel másutt már nem volt elég hely, ezért ő maga javasolta a miniszterelnök lányának, hogy használják a királyi páholyt, aki mindezt csak vonakodva fogadta el, vagyis szó sincs arról, hogy Orbán Ráhel saját kérésére használta volna a díszpáholyt. (Klubrádió)
5105 Werbőczy 2015-01-31 15:01:19 [Válasz erre: 5103 parampampoli 2015-01-31 14:22:29]
Ferencsik, Lukács. Nem volt szükségük arra, hogy kiskirálykodjannak, meg hatalmaskodjanak, mert királyok és hatalmasságok voltak a zene területén. Azokban az időkben meg kellett járni a lépcsőfokokat, hogy eljussanak a főzeneigazgató trónjáig, és csak a lejobbak juthattak el. Szakmai és emberi tekintélyük is megkérdőjelezhetetlen maradt.
Ferencsik, Lukács. Nem volt szükségük arra, hogy kiskirálykodjannak, meg hatalmaskodjanak, mert királyok és hatalmasságok voltak a zene területén. Azokban az időkben meg kellett járni a lépcsőfokokat, hogy eljussanak a főzeneigazgató trónjáig, és csak a lejobbak juthattak el. Szakmai és emberi tekintélyük is megkérdőjelezhetetlen maradt.
5104 Myway 2015-01-31 14:23:24 [Válasz erre: 5099 Werbőczy 2015-01-30 18:01:47]
Minden szavaddal egyetértek! Csak a csicsa-micsa számít!
Minden szavaddal egyetértek! Csak a csicsa-micsa számít!
5103 parampampoli 2015-01-31 14:22:29 [Válasz erre: 5102 takatsa 2015-01-31 13:22:42]
Nekem pontosan a Turandotban nem tetszett először. Ott vettem észre azt az azóta is változatlan szokását, hogy lehajtott fejjel, a színpadra fel se nézve vezényel, abszolúte nem kommunikatív énekeseivel. Falstaffja teljes csőd volt. Német operákban lehet, hogy jó -- de hol van Kovács Jánostól???? Aki idén már semmi Wagnert nem dirigálhat, és a Ringet is Halász kezdi a Rajna kincsével. Kiosztotta magának. ("Az állam én vagyok.") A repertoár átalakításában is múlhatatlan"érdemei" vannak, lehetnek. Ezek jelzik, milyen főzeneigazgató. Sajnos Ferencsik után csak Lukács Ervin rövid ideig tartó főzeneigazgatása volt olyan periódus, amikor a zenéről volt szó, nem a hatalomról, a kiskirályosdiról. Na ja, egy Ferencsiknek, egy Lukácsnak volt szakmai tekintélye, nekik nem kellett kikényszeríteni akarnoksággal.
Nekem pontosan a Turandotban nem tetszett először. Ott vettem észre azt az azóta is változatlan szokását, hogy lehajtott fejjel, a színpadra fel se nézve vezényel, abszolúte nem kommunikatív énekeseivel. Falstaffja teljes csőd volt. Német operákban lehet, hogy jó -- de hol van Kovács Jánostól???? Aki idén már semmi Wagnert nem dirigálhat, és a Ringet is Halász kezdi a Rajna kincsével. Kiosztotta magának. ("Az állam én vagyok.") A repertoár átalakításában is múlhatatlan"érdemei" vannak, lehetnek. Ezek jelzik, milyen főzeneigazgató. Sajnos Ferencsik után csak Lukács Ervin rövid ideig tartó főzeneigazgatása volt olyan periódus, amikor a zenéről volt szó, nem a hatalomról, a kiskirályosdiról. Na ja, egy Ferencsiknek, egy Lukácsnak volt szakmai tekintélye, nekik nem kellett kikényszeríteni akarnoksággal.
5102 takatsa 2015-01-31 13:22:42 [Válasz erre: 5101 parampampoli 2015-01-31 12:29:11]
Azt nem tudom, hogy főzeneigazgatónak milyen, de Halász Pétert egy nagyon tehetséges karmesternek tartom. Évekkel ezelőtt, már a Turandot vezénylésében felfigyeltem rá (az operában olyan helyen ülünk, ahonnan nagyon jól rálátni a karmesterre) és azóta is jó pár nagyszerű dirigálását láttam. Mint karmester, egyértelmű nyereség. És volt néhány nagyon jó premier, talán elég, ha az Árnyék nélküli asszonyt említem, ami azt hiszem világszínvonalú produkció volt, és nemcsak számomra volt meghatározó élmény, hanem másoknak is. Az éremnek két oldala van, vegyük észre a pozitív történéseket is és örüljünk ezeknek.
Azt nem tudom, hogy főzeneigazgatónak milyen, de Halász Pétert egy nagyon tehetséges karmesternek tartom. Évekkel ezelőtt, már a Turandot vezénylésében felfigyeltem rá (az operában olyan helyen ülünk, ahonnan nagyon jól rálátni a karmesterre) és azóta is jó pár nagyszerű dirigálását láttam. Mint karmester, egyértelmű nyereség. És volt néhány nagyon jó premier, talán elég, ha az Árnyék nélküli asszonyt említem, ami azt hiszem világszínvonalú produkció volt, és nemcsak számomra volt meghatározó élmény, hanem másoknak is. Az éremnek két oldala van, vegyük észre a pozitív történéseket is és örüljünk ezeknek.
5101 parampampoli 2015-01-31 12:29:11
Ha Angernek egyre nagyobb beleszólása van az ügymenetbe, az régen rossz. Anger szakmailag súlytalan, a művészeti értelemben ismeretlen ejtőernyősként, érdemtelenül került a posztjára. Csak abban bízhatunk, hogy amilyen gyorsan esett a székébe, olyan gyorsan fog repülni is belőle. (Míg élek, remélek.) Ugyanez vonatkozik Halász főzeneigazgatóra is. Ők akarják átformálni az Operaházat saját képükre, hazugságokra, külföldön is már rég meghaladott elképzelésekre alapozva, és legfőképpen a közönség igénye, elvárásai, ízlése ellenében. Mivel magyarázható a repertoár totális eltolása német irányba? Az olasz repertoár csökkentése, a modern rendezések erőltetése, gyenge énekes kedvenceik túltengése, a jók mellőzése vagy teljes félreállítása, érdemtelen és felesleges külföldi énekesek, karmesterek meghívása? Ideje lenne ezekkel a tényekkel az illetékeseknek szembesíteni őket, és megtenni a szükséges lépéseket. Amígy nem késő. Ha már most nem késő.
Ha Angernek egyre nagyobb beleszólása van az ügymenetbe, az régen rossz. Anger szakmailag súlytalan, a művészeti értelemben ismeretlen ejtőernyősként, érdemtelenül került a posztjára. Csak abban bízhatunk, hogy amilyen gyorsan esett a székébe, olyan gyorsan fog repülni is belőle. (Míg élek, remélek.) Ugyanez vonatkozik Halász főzeneigazgatóra is. Ők akarják átformálni az Operaházat saját képükre, hazugságokra, külföldön is már rég meghaladott elképzelésekre alapozva, és legfőképpen a közönség igénye, elvárásai, ízlése ellenében. Mivel magyarázható a repertoár totális eltolása német irányba? Az olasz repertoár csökkentése, a modern rendezések erőltetése, gyenge énekes kedvenceik túltengése, a jók mellőzése vagy teljes félreállítása, érdemtelen és felesleges külföldi énekesek, karmesterek meghívása? Ideje lenne ezekkel a tényekkel az illetékeseknek szembesíteni őket, és megtenni a szükséges lépéseket. Amígy nem késő. Ha már most nem késő.
5100 Búbánat 2015-01-30 19:20:47 [Válasz erre: 5091 Brunnhilde72 2015-01-30 15:10:56]
Azt hiszem, egyre nagyobb beleszólása van a repertoár alakulásába-alakításába a művészeti vezetőnek, Anger Ferencnek. Amúgy Ókovács Szilveszter szerint az Opera háza táján minden a legnagyobb rendben van, és nagyon örül, hogy tódulnak a külföldi látogatók a Dalszínházba, legyen bár olasz vagy német szerző operája műsoron; biztos vagyok benne, senki nem kérdezi meg tőlük, mit szeretnének látni a pesti zenés színpadokon. Jönnek, mert már jó híre van az Operaháznak, széles repertoárral büszkélkedik, és persze - nekik - olcsó. Bármit megnéznek: barokk, bécsi klasszika, romantika, bel canto, verizmus, kortárs, magyar, szláv, francia darab. A mi közönségigényünk a sor végén helyezkedik csak el.
Azt hiszem, egyre nagyobb beleszólása van a repertoár alakulásába-alakításába a művészeti vezetőnek, Anger Ferencnek. Amúgy Ókovács Szilveszter szerint az Opera háza táján minden a legnagyobb rendben van, és nagyon örül, hogy tódulnak a külföldi látogatók a Dalszínházba, legyen bár olasz vagy német szerző operája műsoron; biztos vagyok benne, senki nem kérdezi meg tőlük, mit szeretnének látni a pesti zenés színpadokon. Jönnek, mert már jó híre van az Operaháznak, széles repertoárral büszkélkedik, és persze - nekik - olcsó. Bármit megnéznek: barokk, bécsi klasszika, romantika, bel canto, verizmus, kortárs, magyar, szláv, francia darab. A mi közönségigényünk a sor végén helyezkedik csak el.
5099 Werbőczy 2015-01-30 18:01:47
Úgy látom, hogy egyre jobban mellőzik az olasz operákat. Régen több olasz operát játszottak és sokkal több előadásszámban. Az igény most is meg van erre, vannak énekeseink ezekre az operákra és a magyar közönség elsősorban ezeket szereti. Visszaolvastam a kommenteket, és úgy látom, hogy nem csak nekem tűnt fel a rossz műsorpolitika, a szereposztásokhoz való nem értés, az összevisszaság és egyes, elenyészően kevés énekes megmagyarázhatatlan túlfoglalkoztatása! A katartikus állapot igen emlékeztet Győriványiék érájára, csak most minden színes csomagolópapírba van csavarva, konfettivel megszórva!
Úgy látom, hogy egyre jobban mellőzik az olasz operákat. Régen több olasz operát játszottak és sokkal több előadásszámban. Az igény most is meg van erre, vannak énekeseink ezekre az operákra és a magyar közönség elsősorban ezeket szereti. Visszaolvastam a kommenteket, és úgy látom, hogy nem csak nekem tűnt fel a rossz műsorpolitika, a szereposztásokhoz való nem értés, az összevisszaság és egyes, elenyészően kevés énekes megmagyarázhatatlan túlfoglalkoztatása! A katartikus állapot igen emlékeztet Győriványiék érájára, csak most minden színes csomagolópapírba van csavarva, konfettivel megszórva!
5098 tollnok 2015-01-30 16:25:38 [Válasz erre: 5096 tollnok 2015-01-30 16:20:45]
Egyébként hat előadás lesz belőle. A legjobb amúgy az lenne, ha két, egymástól független operatársulat működne a fővárosban. Ez nem jelentené, hogy az Erkel nem az Operái lenne, de mondjuk lenne egy kisebb társulat, aki olykor akár az Operával együtt működve, a ritkaságokra specializálódik.
Egyébként hat előadás lesz belőle. A legjobb amúgy az lenne, ha két, egymástól független operatársulat működne a fővárosban. Ez nem jelentené, hogy az Erkel nem az Operái lenne, de mondjuk lenne egy kisebb társulat, aki olykor akár az Operával együtt működve, a ritkaságokra specializálódik.
5097 tollnok 2015-01-30 16:22:17 [Válasz erre: 5084 parampampoli 2015-01-30 13:50:21]
Egyetértek, hogy a Don Carlos karmesterénél Kesselyák sokkal jobb. A Toscában meg nem csinált hangorkánt, azt nagyon szenvedélyesen, lírain vezényelte a múlt évadban. Jó volt hallgatni.
Egyetértek, hogy a Don Carlos karmesterénél Kesselyák sokkal jobb. A Toscában meg nem csinált hangorkánt, azt nagyon szenvedélyesen, lírain vezényelte a múlt évadban. Jó volt hallgatni.
5096 tollnok 2015-01-30 16:20:45 [Válasz erre: 5090 nizajemon 2015-01-30 14:44:18]
Tulajdonképpen mehetett volna a Nabucco 10 előadással, két blokkban.Legfeljebb elmaradt volna egy másik premier. Nem lett volna tragédia. Az meg egyenesen érthetetlen miért nem lesz a következő évadban? Ahogy a Bartók operát se értem, miért kellett pihentetni, vagy levenni a műsorról mindjárt a premiert követő évadban.
Tulajdonképpen mehetett volna a Nabucco 10 előadással, két blokkban.Legfeljebb elmaradt volna egy másik premier. Nem lett volna tragédia. Az meg egyenesen érthetetlen miért nem lesz a következő évadban? Ahogy a Bartók operát se értem, miért kellett pihentetni, vagy levenni a műsorról mindjárt a premiert követő évadban.
5095 parampampoli 2015-01-30 15:38:39 [Válasz erre: 5090 nizajemon 2015-01-30 14:44:18]
Bennem egyre erősebb az érzés, hogy az Operában direkt nem csinálják úgy, ahogy a közönség, vagy annak egy része, pl. mi itt, több esetben mondtuk, kértük, javasoltuk, követeltük. Majd hogy más mondja meg nekik a tutit...ugyan??? EZT nektek ! (Gondoljatok mellé egy internacionális gesztust!)
Bennem egyre erősebb az érzés, hogy az Operában direkt nem csinálják úgy, ahogy a közönség, vagy annak egy része, pl. mi itt, több esetben mondtuk, kértük, javasoltuk, követeltük. Majd hogy más mondja meg nekik a tutit...ugyan??? EZT nektek ! (Gondoljatok mellé egy internacionális gesztust!)
5094 Livingstone 2015-01-30 15:26:48 [Válasz erre: 5091 Brunnhilde72 2015-01-30 15:10:56]
Maximálisan támogatom a hozzászólást. Ráadásul nem csak kevésszer játszák a sikerdarabokat, de azonos időben. Nem tudom ecsetelni, hogy milyen nehézségek árán jutok el a kedvenc operáimra a kedvenc énekeseimre( munkatárssal való csere, családi program felrúgása) hogy eljussak a holnapi Rigolettóra, majd egy Sümegis és Lukács- Agachés Bolygóra, aztán a Nabuccóra!
Maximálisan támogatom a hozzászólást. Ráadásul nem csak kevésszer játszák a sikerdarabokat, de azonos időben. Nem tudom ecsetelni, hogy milyen nehézségek árán jutok el a kedvenc operáimra a kedvenc énekeseimre( munkatárssal való csere, családi program felrúgása) hogy eljussak a holnapi Rigolettóra, majd egy Sümegis és Lukács- Agachés Bolygóra, aztán a Nabuccóra!
