Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


703 musicus2 2013-08-30 02:44:50 [Válasz erre: 701 Búbánat 2013-08-28 14:30:26]
Az eltérés a mi MOM-beli előadásunk és a margitszigeti produkció között az, hogy mi már 2010-ben azzal az ambícióval mutattuk be a darabot, hogy az a teljes anyagot kell, hogy tartalmazza, és ezt egy húzás kivételével (balettzene) meg is valósítottuk. A margitszigetiek ugyanezt ígérték, de ígéretüket megszegték: gyalázatosan meghúzták a darabot, és ezt nem valamiféle koncepció alapján tették, hanem azért, mert az előadás előkészítői nem álltak feladatuk magaslatán. Nem volt idő a teljes mű betanulására, hát kidobták Erkel zenéjének az egyötödét. Ez tény, de ez valóban nem kisebbíti a kényszerhelyzetbe került előadók érdemeit.

702 Búbánat 2013-08-28 14:40:28 [Válasz erre: 701 Búbánat 2013-08-28 14:30:26]
Musicus 2 nagyon helyesen rámutatott, hogy hol, milyen eltérések vannak a zenében, összehasonlítva a két produkció zenei anyagát. Ezt - mint ígéri - részletesen kifejti majd itt. Különben meg tudom erősíteni szavait: utóbb magam is megszereztem a komáromi - a teljes zenei anyagot tartalmazó - produkciójuk DVD-jét, nem beszélve a két további koncertszerű előadásukról, melyen személyesen jelen voltam. Érdemes, sőt: kötelező!, a most kihagyott zenei részeket visszatenni a darabba. Mert csodálatos zenék, és dramaturgiai szempontból is fontosak.

701 Búbánat 2013-08-28 14:30:26
Gurmai Éva az interjúban kifejezte óhaját, hogy az Erkel Színházban is előadhatnák, és akkor a Szigeten kényszerűségből kihagyott zenei részek is előadásba kerülhetnének egyszer. Remélhetőleg az Erkelben is Vajda Gergely vezényli majd, ha az Opera vezetése valamikor műsorra veszi. És biztosan rajta nem fog múlni, hogy - a rendezővel együttműködve - a teljes zenei anyag felhangozzék. Összességében kb. plusz 20 percnyi játszási időt jelentene. A közönség számára ez még kibírható lenne... Az énekesek, kórus, zenekar pedig miért ne tanulhatná be ezeket a most kimaradt részeket is?! Hiszen, elsőrangú volt mind ének, mind zenekar oldalról nézve (hallva) a Margitszigeten bemutatott István király is! Musicus2 nyilván pontokba szedve rá fog mutatni a zenei eltérésekre a sajátjukétól, de ez az elhangzott mű érdemét nem kisebbítheti.

700 musicus2 2013-08-28 13:52:10
700.

699 musicus2 2013-08-28 13:51:32
A 2010-es komáromi István király produkciónk kapcsán Betlen János TV interjút készített a rendező Frigyesi Andrással és az akkori előadás címszereplőjével, Jekl Lászlóval. A linket áthozom ide, mert az Erkel operák meghúzásával, rendezői alázattal és a zeneszerző kompetenciájával kapcsolatban érdekes dolgok hangzanak el. [url]http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/08/15/17/Hatalmas_siker_Erkel_Istvan_kiraly_cimu_operaja.aspx;itt a link[/url]

698 tiramisu 2013-08-27 23:19:05 [Válasz erre: 696 virius 2013-08-27 16:39:58]
Gondolataid kezdenek kóróssá válni... pihenj kicsit és kérlek próbálj meg lehiggadni... De előtte indokold meg ezt a téged fogvatartó gondolatot..

697 virius 2013-08-27 17:44:43
Akár megorrol rám Kúp Flóris, akár nem, én mégiscsak idetűzöm a [url]http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/tuzijatek_erkeloperaval_koritve;konkurencia[/url] kritikáját.

696 virius 2013-08-27 16:39:58 [Válasz erre: 689 Spangel Péter 2013-08-27 12:54:31]
Nem tudok szabadulni a gondolattól: azért húzzák-halasztják, hogy semmiképpen se ebben a palamenti ciklusban kerüljön sor a megjelentetésére.

695 virius 2013-08-27 16:38:18 [Válasz erre: 694 Spangel Péter 2013-08-27 16:24:23]
November 7. előtt megy a Háry-széria, 9-én pedig az új Kékszakállú és Mario bemutatója van. Ezek közé, a szükséges színpadi próbákkal, nem fért volna be... De bizakodjunk a 2014/15. évadban, ott alán már valóban belefér az István a műsortervbe mint repertoárdarab. Persze a margitszigeti rendezés egy az egyben nem mehetne át, mert az Erkelben a felújítás után sem lesz forgó...

694 Spangel Péter 2013-08-27 16:24:23 [Válasz erre: 693 virius 2013-08-27 16:17:02]
Kár. pedig ígéretként többször is elhangzott.

693 virius 2013-08-27 16:17:02 [Válasz erre: 688 Spangel Péter 2013-08-27 12:53:03]
November 7-én, az Erkel Színház hivatalos megnyitóján valami gálaest lesz, tehát akkor kizárt. Azonban nem tartom lehetetlennek, hogy a 2014/15-ös évad bemutatóinak sorába már belefér. (Vajon mennyit fognak belőle húzni, ha létrejön az operaházi produkció?)

692 virius 2013-08-27 16:03:09 [Válasz erre: 678 serse 2013-08-25 20:01:51]
Nem királynő, csak királylány... :-)

691 Spangel Péter 2013-08-27 14:14:54 [Válasz erre: 690 Sipi 2013-08-27 13:50:19]
Ha jól tudom, nem azonos a kiadó, és az egyik nem szólhat bele a másik üzletpolitikájába de nem is gátolhatja azt.

690 Sipi 2013-08-27 13:50:19 [Válasz erre: 689 Spangel Péter 2013-08-27 12:54:31]
Például ha a Hunyadi László annyira jól fogy, hogy nem akarnak neki konkurenciát csinálni, amíg ki nem fut...

689 Spangel Péter 2013-08-27 12:54:31 [Válasz erre: 687 Búbánat 2013-08-27 12:27:04]
Vajon milyen üzleti érdek lehet az, hogy csúsztatják a megjelenést?

688 Spangel Péter 2013-08-27 12:53:03 [Válasz erre: 686 Búbánat 2013-08-27 12:15:23]
Igen, és az Erkelben sehol sem látom a darab műsorra tűzését, pedig szó volt róla.

687 Búbánat 2013-08-27 12:27:04 [Válasz erre: 686 Búbánat 2013-08-27 12:15:23]
Olvasom, hogy a lemez kiadása tovább csúszik: 2014 első negyedéve. "Üzleti érdekek". Hát, ez van. Kivárjuk a CD-t.

686 Búbánat 2013-08-27 12:15:23 [Válasz erre: 685 musicus2 2013-08-26 21:38:10]
Köszönöm, ezt vártam... Ismerve a május 20-i előadást, ezért is vártam kíváncsian ezt a reagálást, s ezért várom a beígért CD-t is. A jelzett rádiófelvétel és a televíziós felvétel ugyancsak remek lehetőség a két produkció zenei oldalról való egybevetésére, azok összehasonlítására, és megismerésük után tovább gondolni az István király újbóli bemutatásának optimális lehetőségeit.

685 musicus2 2013-08-26 21:38:10 [Válasz erre: 672 Búbánat 2013-08-25 12:35:39]
A tömörített István király Az augusztus 19-i és 20-i margitszigeti István király előadásokkal kapcsolatos véleményemet a későbbiekben pontosan és alaposan ki fogom fejteni. Amiről ugyanis a média hírt adott, az a történteknek csupán a publikus szelete, én viszont mindent rögzíteni szeretnék erről a históriáról, méghozzá nyilvánosan. Most csak a lényegről van időm írni. A Szabadtéri Színpad minden előadását óriási reklámkampány előzi meg. Az István király produkcióval kapcsolatban a vezetőség minden egyes megnyilatkozása alkalmával kiemelte, hogy az általuk majdan prezentált előadás lesz a valaha létrejött előadások közül a tudományos szempontból legjobban előkészített, mindennemű húzás nélküli bemutatója a darabnak. Tehát garantáltnak láttam azt, hogy végre megérhetünk egy olyan évet, amikor egy Erkel operának két különböző előadását nézhetjük-hallgathatjuk meg úgy, hogy nem azon kell vitáznunk, hogy vajon az átdolgozott jobb-e, vagy a húzott, netán az eredeti, hanem végre az előadások minősége versenyezhet majd egymással. Hiszen hallhatunk – és az internet jóvoltából visszahallgathatunk – két eredeti, tehát nem átdolgozott vagy lerövidített előadást két különböző együttes előadásában, a május 20-it és az augusztus 19-it. Emberemlékezet óta ilyen együttállás nem volt! Az Erkel-ügy szempontjából ennek mérhetetlen jelentősége lett volna, hiszen Erkel legrosszabb hírű operájáról van szó, amelyről mindenféle tollforgatók mindent összeírtak már alappal, vagy alap nélkül, féligazságok és hazugságok hosszú sorát. Most a nyilvánosság előtt kiderülhetett volna minden, méghozzá a legnagyobb nyilvánosság előtt, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, TV közvetítésben. Az előadás előtti napokban azonban Gurmai Éva, a tudományos előkészítéssel megbízott munkatárs így nyilatkozott az Operavilágnak: „Az általam előkészített partitúrához képest csak terjedelmi kompromisszumokat kellett kötni a produkció előkészítésekor: a margitszigeti körülmények sajnos nem engedik meg a teljes zenei anyag elhangzását, ezért minimális tömörítéseket kellett végrehajtani, amit Vajda Gergely és Köteles Géza elsősorban az ismétlések kiiktatásával, valamint a zenekari közjátékokat és az orgonaszólót érintve, tehát dramaturgiai sérülések nélkül vitt véghez. De bízom benne, hogy ha sor kerül majd kőszínházi bemutatóra (és a hírek szerint van rá remény), akkor ott már a teljes zenei anyag felhangozhat.” Balsejtelemmel vártam tehát az előadást. Balsejtelmeim beigazolódtak. Az opera zenei anyagának valamivel több, mint a húsz százalékát kihúzták. Jellemzően a legértékesebb, legszebb részeket, a nagy együtteseket. Az első felvonás fináléja is sérült, a második felvonás mindkét nagy együttese csonkult, a IV felvonás pogány jelenetének kórusai szinte teljesen kimaradtak. Ez utóbbi, nyolcszólamú férfikarra és a férfi szólisták együttesére írt, zenei szövetét tekintve összetett, ám hihetetlenül hatásos jelenet nemcsak a magyar, hanem az egyetemes operairodalom egyik gyöngyszeme, egyedülálló remeklés. Képesek voltak EZT kihagyni?! Csak annyira becsülték tehát Erkel operáját, mint VIII. Henrik a feleségeit, akiket köztudottan egymás után „tömörített”. De nem csak a nagy jeleneteket herélték ki. Kimaradt pl. a III. felvonás elejéről nászkarának több, mint kétharmada, Zolna áriájának friss szakaszából nagyjából a háromnegyed rész, Crescimira őrülési jelenetének jó része, ezeket és minden egyes húzást ütemről ütemre fel fogok sorolni. Egészen botrányos a IV felvonást érintő jelentős húzások sora, amelyek az opera lényegét, eszmei mondanivalóját is érintették. Ezeknek a húzásoknak egyenként és összességükben semminemű olyan oka nem volt, amiről Gurmai Éva nyilatkozott. Alappal vélem azt, hogy a csonkolás valós oka az előkészítés során elkövetett szarvashibák sorozata volt, amely ahhoz vezetett, hogy a betanulást és a próbafolyamatot nem lehetett végigvinni, mert nem maradt rá idő! Az egész pr kampány kipukkant tehát, mert éppen a lényeg nem teljesült, az előadás nem a teljes zenei anyagot tartalmazta. Így a tudományos előkészítés minősége sem értékelhető az előadás alapján. A legnagyobb nyilvánosság tehát ismét meg lett fosztva attól, hogy egy teljes Erkel művet halljon, ehelyett egy torzó hangzott el, éppen a legszebb részeket érintő csonkításokkal. Ismét lehet tehát bölcsességeket eregetni arról, hogy Erkel operája ilyen meg olyan, holott a minősíthetetlen húzások miatt lett ilyen meg olyan. Mivel azonban a kritikusok legnagyobb része nem szakértője a témának, ez a botrány – szakmai belügyként minősítve – vélhetően meg fog maradni a Café Momuson belül, amit aztán el lehet hallgatni a nyilvánosság elől. Bár a felelős(ök) személye ebben az ügyben jól körülhatárolható, ám az egész ügy „szépsége” abban rejlik, hogy mivel a nyilvánosság elé került anyagokban sehol nem szerepel(nek), felelősségre sem vonható(k). Aki kételkedik mindabban, amit leírtam és le fogok írni, megnézheti/hallgathatja mindkét előadást a Magyar Katolikus Rádió illetve a MTVA archívumaiban, és mindent ellenőrizhet. Kassai István

684 musicus2 2013-08-26 18:52:34
[url]http://www.youtube.com/watch?v=BuT2p7fK3bw;Montázs a 2012-es előadás hangjából és a 2010-es komáromi színpadi produkció képeiből.[/url] Előbbi - nem teljes - színlapja a [url]http://www.erkel2010.hu/hirek/erkel-utolso-operaja-komaromban;az egykori Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján[/url], míg utóbbié az [url]http://operavilag.net/kiemelt/erkel-istvan-kiralya-gazdagreten/;Operavilágban[/url]

683 Búbánat 2013-08-26 18:05:54
[url] http://operavilag.net/kiemelt/istvan-korei/; István körei [/url] Opera-világ, 2013. augusztus 25. Történelmi kalandozás a Sebős-Körös mentén – Erkel utolsó operája a Szabad Tér Színház műsorán. FÜLÖP KÁROLY kritikája az augusztus 19-i és 20-i előadásokról. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep kiemelt eseményeként került színre Erkel Ferenc István király című operája a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. „Noha az opera zenéje messze nem egységes sem hangzásvilágában, sem minőségében, s ugyanez a színpadi jelenetezésről is elmondható, mégis jelentékeny alkotást láthattunk az augusztus 19-én és 20-án színpadra került változatában. Nem marad adós a zene az Erkeltől ismert dallamossággal, noha újító törekvései is tetten érhetők – például többen is rámutattak a nászszoba-kép hasonlóságaira WagnerLohengrinjének megfelelő jelenetével vagy egyes vezérmotívumoknak szintén a német mesteréhez hasonló alkalmazására. Ugyanakkor a nagyszabású kórusszámok sodró emelkedettsége magával ragadja a nézőt-hallgatót, egy-egy ária vagy jelenet szépsége pedig megteremti az est nemzeti ünnephez méltó, felemelő hangulatát. Különösen szép ezek közül Imre herceg Szűzanya-látomását elbeszélő áriája vagy Crescimira érkezése, a magyar hont sajátjaként köszöntő szavai. Ugyancsak megkapó Zolna imája a pogány oltár tövében és a tébolyult Crescimira utolsó jelenete. Ha az opera nem is éri el a Bánk bán vagy a Hunyadi László kiegyensúlyozott színvonalát, pláne ismertségét, az előbb felsorolt szépségek zenei emlékét biztosan szívesen viszi magával a színházi estről távozó néző.”

682 tiramisu 2013-08-26 02:06:00 [Válasz erre: 677 serse 2013-08-25 19:58:32]
A saját magának feltett kérdésekre rögvest választ is ad. Nem pontosat. Keveset tud a színházról... Tosca gyenge libretto? Ha nem tudná az operák operája besorolásba tartozik, a zenével együtt természetesen! A többi felsorolt is... - Csajkovszkij Anyeginjében Tatjána az igazi nagy szerep? Igen, Tatjánáé az igazi nagy főszerep. Nyilván hallott olyanról irodalomban (is) , hogy megrajzol egy figurát, valakinek, vagy valaminek a tükrében? Igen Anyegin figuráját csakis Tatjána alakján keresztül ismerhetjük meg igazán. De ennek szakszerű elemzésére nem vállalkozom, nem lévén irodalomtudós. Úgy emlékszem mindenkinek tananyag volt az Anyegin, aki járt középiskolába! :-)

681 ferocissimoato 2013-08-26 02:04:17 [Válasz erre: 680 tiramisu 2013-08-26 01:48:36]
Fiatalság, bolondság! Dios mios, de boldog vagyok, hogy már nem vagyok 26 éves. Az ember akkor tud már valamit, ha rájön, hogy mennyi mindent nem tud. De ezt 26 évesen általában még nem tudja az ember. Sokan erre a bölcsességre sosem jönnek rá, s azt hiszik még vén fejjel is, hogy tévedhetetlenek. Ezért a 26 éves Sersenek jó tanulást kivánok, s azt tanácslom szerényen, hallgasson Tiramisura, hisz nem tudhatja ö sem, kit rejt ez a név...

680 tiramisu 2013-08-26 01:48:36 [Válasz erre: 678 serse 2013-08-25 20:01:51]
FRANCNAK? Otthon beszéljen így tisztelt feltehetőleg tanult barátom! Össszehord itt hetet-havat, de ezeket mindenki tudja,aki kicsit is ismeri az operák világát! Már felfedezték a ribizliszószt. Senki nem mondta, hogy nem kell elővenni az István királyt. De, játszani kell, ez nem kérdés. Nem vagyok szemellenzős, sőt még szemüveges sem, és nem Verdiről volt sző, hanem az István királyról ! Ne mérgelődjön, mert arról tehet és ártalmas dolog, főleg , ha még büszke 26 éves! Inkább figyeljen , hogy megtanulja azt amit tudnia kell! És a türelmet. Üdv.

679 musicus2 2013-08-26 01:43:30
Kedves Fórumozók! Sajnos, az előadásokat nem tudtam élőben követni, de a TV közvetítést természetesen meghallgattam és felvettem. Nincs időm utánanézni, vajon hozzáférhető-e a neten is a margitszigeti előadás felvétele, tudtok-e linket küldeni? Addig is, amíg megírom, amit meg kell írnom (van mit, sajnos), emlékeztetlek Benneteket, hogy az 583. hsz-ban közölt linkeken a MOM Művelődési Központban előadott (másik) István király előadás meghallgatható a Magyar Katolikus Rádió archívumában.

678 serse 2013-08-25 20:01:51 [Válasz erre: 677 serse 2013-08-25 19:58:32]
És lehet, hogy nem tökéletes az István király és pl. a horvát királynő alakja gyengébbre sikeredett, de ettől még nem olyan rossz opera, hogy időnként ne lehessen elővenni. Arról meg nem tehetek, ha egyesek szemellenzősek és amit Erkelnél észre vesznek, mint szövegkönyvbeli fogyatékosság, az mondjuk Verdinél nem zavarja őket. A Boccanegra szövegkönyve is borzasztóan zavaros és gyenge. Na az egy dramaturgiailag sokkal gyengébb darab, de a fantasztikus zene kárpótol mindenért. Nem tudom mi a francnak kell ezen ennyit lovagolni! A zenei a legsilányabb szöveget is képes megnemesíteni. Wagner operái zene nélkül borzalmasan unalmas és vonatott darabok lennének.

677 serse 2013-08-25 19:58:32 [Válasz erre: 673 tiramisu 2013-08-25 14:12:05]
Egy tucat operát fel lehet sorolni, aminek nevetségesen gyenge a librettója, de nagyon jó a zenéje és ezért szeretjük. Pl.: Tosca, Trubadúr, hogy csak két népszerű darabot említsek. De ott van az Álarcosbál is, vagy a Lohengrin. Szerintem a Lohengrin librettója is elég gyengécske. Most néztem meg a MET-es DVD-ét Marton Évával, hát ezt az operát se a szövege miatt szeretjük. A Bánk zenéje meg nagyon jó és kit érdekelnek a dramaturgiai fogyatékosságok? És az István király zenéje se rossz! A darab meg lehet, hogy nem István királyról szól, de szerintem nincsenek benne akkora dramaturgiai bakik, mert minden szereplő esetében tudjuk, hogy mi mozgatja a tetteiket, az meg nem baj, ha kicsit szerteágazó a cselekmény. Legalábbis nekem nem baj! Mondom: ennyi erővel egy tucat operába bele lehet kötni, hogy nem jó a librettója. Az Anyegin librettója is gyenge és majdhogynem nem is Anyeginről, hanem Tatjánáról szól! Nem azért de Anyegin szerintem nem valami hálás címszerep. Tatjána az opera igazán nagy szerepe.

676 tiramisu 2013-08-25 17:02:20 [Válasz erre: 675 virius 2013-08-25 14:52:14]
Köszönöm .

675 virius 2013-08-25 14:52:14 [Válasz erre: 654 tiramisu 2013-08-23 21:20:39]
[url]http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/istvankiraly_teljes.txt;ITT[/url] a teljes szövegkönyv. (Van rövidített verzió is, én a teljeset linkeltem be.)

674 virius 2013-08-25 14:27:43 [Válasz erre: 665 serse 2013-08-24 15:54:35]
És mindez idén pont 800 éve történt, valahogy erről a kerek évfordulóról megfeledkeztünk.

673 tiramisu 2013-08-25 14:12:05 [Válasz erre: 671 serse 2013-08-25 12:24:49]
2. bekezdésedhez: Nem ez a baj, hanem a gyenge libretto miatt NEM István kiályról szól az opera! Ne azt magyarázd, ami nyilvánvaló...nem kérjük, követeljük a pontos eseményeket, mert csak feltehetőleg! Bonfini így írta, Katona úgy írta....A leírtakat és a valódi történéseket ennyi évszázad elmúltával úgy sem lehet pontosan megállapítani. A dramaturgia ez esetben nem tehetett többet. A nemzeti identitás kifejezése elsikkad a sok más történés miatt.-Emiatt gyenge a libretto. Nos, melyiket szeressem? Természetesen a zenét. És mi a Te véleményed? Mert a fentiek nyilvánvalóak, olvastuk, tanultuk és tudjuk is.

672 Búbánat 2013-08-25 12:35:39
Kíváncsian várom musicus2 véleményét a margitszigeti István király produkcióról! Különös tekintettel a nevéhez köthető másik István király-produkció ismerete tükrében.

671 serse 2013-08-25 12:24:49 [Válasz erre: 668 tiramisu 2013-08-24 23:25:39]
Feltehetőleg, mert azt nem lehet tudni, hogy a német krónikások honnan vették ezt a motívumot, amit aztán Bonfini is átvett. Katona elsődleges forrása pedig Bonfini volt. De mivel a források nem értenek egyet abban, hogy ki volt a csábító, ezért szerintem egyáltalán nem biztos, hogy volt. Sőt! Különben meg csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy a romantikus operák és színdarabok esetében egyáltalán nem lényeges a történelmi hűség. Nem erre törekedtek, hanem egyfajta mítosz gyártásra, a nemzeti identitás kifejezésére. Tehát teljesen lényegtelen, hogy létezett-e a horvát király lány vagy nem létezett, vagy hogy vadkan sebezte halálra Imrét, vagy megmérgezték. A szerzői mondanivaló szempontjából lényegtelen és ugye ott van még a művészi koncepció is, amely felül írja a megtörténteket, a jó dramaturgia kedvéért.

670 telramund 2013-08-25 09:07:57 [Válasz erre: 665 serse 2013-08-24 15:54:35]
Ragyogó könyv erről az időszakról Hunyady József Aranyhorda cimű regénye/anno a Gondolat adta ki/számos történelmi regénye mellett.Rossz korban irt,igy manapság nem valószinű,hogy kiadják.Minden történelmi műve nagyszerű Zrinyiről(Kék hegyek kapitánya),István király,Fekete lovag, A király árnyéka, ez utóbbi kettő Mátyás királyról.De sajnos megirta,mert kénytelen volt a Bányászbecsület és a Hét csepp vér cimű irásokat is.Na ez volt a bökkenő.

669 macskás 2013-08-25 00:23:24 [Válasz erre: 668 tiramisu 2013-08-24 23:25:39]
Hogy ezek a mai huszonhat évesek milyenek! :)

668 tiramisu 2013-08-24 23:25:39 [Válasz erre: 667 serse 2013-08-24 21:42:38]
Ki mondta, hogy nem hiszem? Te írtad hogy feltehetőleg! Én csak megismételtelek. .. * Kihagytad, hogy BEBEBE! Adjam vissza a babaruhát?

667 serse 2013-08-24 21:42:38 [Válasz erre: 666 tiramisu 2013-08-24 17:23:52]
Ezt olvashatod Katona Bánkjának kritikai kiadásában (a kísérő tanulmányban) és Erkel Bánkjának kritikai kiadásában (Dolinszky bevezetésében) is. De még ajánlhatok hozzá szakirodalmat (Kristó Gyulától, Engel Páltól stb.), ha gondolod. Történetesen ugyanis történelmi tanulmányokat is folytattam és jelenleg az a szakma véleménye, amit oda leírtam! Ha hiszed, ha nem! Ennyi. Péter meg felajánlotta az országot a császárnak, mint hűbirtokot, ha az visszasegíti a hatalomba. Erről források vannak, ezért nem csoda ha a 19. században negatívan ítélték meg alakját. Ennyi.

666 tiramisu 2013-08-24 17:23:52 [Válasz erre: 664 serse 2013-08-24 15:53:52]
Így történhetett , ahogy írod, feltehetőleg...

665 serse 2013-08-24 15:54:35 [Válasz erre: 664 serse 2013-08-24 15:53:52]
És Gertrúdot nem is egy királyi palotában vagy udvarházban: hanem az erdőben. Az erdőn áthajtó kocsiját támadták meg.

664 serse 2013-08-24 15:53:52 [Válasz erre: 660 virius 2013-08-24 13:38:50]
A Bánk bán se sokat törődik a történelmi hűséggel, amennyiben Gertrúdot Pilisben ölték meg Péter ispán és a Kacsics nembeli Simon, valamint az esemény 1213-ban történt, nem a II. András/Endre vezette kereszteshadjárat alatt, ami négy évvel később, 1207-ben vette kezdetét. Bánk bán feleségét pedig valószínűleg nem Melindának hívták és feltehetőleg nem csábította azt el Gertrúd testvére. Gertúdnak nem is Ottó nevű öccse, hanem Berthold kalocsai érsek vagy Eckbert bambergi püspököt emlegetik egyes német krónikások, de csak jóval az esemény után, mint a nagyúr feleségének csábítóját. De pontosan nem értenek egyet abban, hogy melyik volt a csábító? Orseolo Péternek egyébként nem volt valami jó a híre, mert gyakorlatilag a Német-Római Birodalom hűberesévé akarta tenni Magyarországot - legalábbis a krónikák szerint. Miután 1041-ben elűzték, a trónt pár évvel később német segítséggel szerezte vissza, de csak pár évre, utána megint elzavarták. Ennek szerintem oka volt és ennek fényében érthető, ha a 19. sz. utolsó évtizedeiben nem tekintettek rá pozitív szereplőként.

663 tiramisu 2013-08-24 13:47:08 [Válasz erre: 660 virius 2013-08-24 13:38:50]
Latinul is Crescimira. Csak nem Orseolo Péter írta így és ejtette olaszosan-latinosan....miért is ne? (Köszönöm a zárójelet, de ismerjük Orseolo Péter történetét!)

662 virius 2013-08-24 13:46:53 [Válasz erre: 661 tiramisu 2013-08-24 13:43:17]
Egyébként belinkeltem az angol nyelvű Wikipédia szócikkét a Történelem kerek 400. hsz-ában. Ezek szerint Crescimira (ha volt is ilyen nevű királylány) apja III. Krešimir horvát király. A szócikkből idézek: "According to a chronicle, Stephen I might've betrothed his son Emeric to one of Krešimir's daughters, however records show that the preparations were cancelled due to Emeric's sudden death." Egyébként Imre (színfalak mögötti) halála tipikusan operás lett; kihagyták a vadkan-motívumot (érdekes, hogy ez a motívum hányszor ismétlődik a magyar történelemben!)...

661 tiramisu 2013-08-24 13:43:17 [Válasz erre: 660 virius 2013-08-24 13:38:50]
A libretto NEM István királyról szól, így tképpen az opera sem. Akárhogy csűrjük csavarjuk, a század divatjának megfelelő vad romantikus történet.

660 virius 2013-08-24 13:38:50 [Válasz erre: 654 tiramisu 2013-08-23 21:20:39]
Helyesen írtad le, de sztem a szereplők és a kórus hibásan énekelték, amolyan németes, erazmusi latinsággal, holott tudomásom szerint ezt s-sel kell ejteni, ahogy a horvátoknál is írnák: Krešimira. Tudtommal négy Krešimir nevű király volt Horvátországban (ami Szent László után perszonálunióba került Magyarországgal). Azonban nem biztos, hogy Krešimira (vagyis olaszosan Crescimira) valóban élő személy lett volna. A librettó amúgy sincs tekintettel a történelmi hűségre, ennek ellenére jól követhető. Orseolo Péter egy szó szoros értelmében vett méregkeverő (István után amúgy ő lett a király!), még Biberachnál is intelligensebb és számítóbb. A szöveget (a 19-ei élményem alapján állítom) magam is jól értettem, holott a régies szöveget énekelték (pl. "valék").

659 virius 2013-08-24 13:33:06 [Válasz erre: 655 tiramisu 2013-08-23 21:25:58]
De nekem az is bántó, mert Szűz Mária nem volt püspök. :-) Még jó, hogy pásztorbotot nem adtak a kezébe...

658 zalbarna 2013-08-23 22:58:02 [Válasz erre: 657 tiramisu 2013-08-23 21:49:45]
:)

657 tiramisu 2013-08-23 21:49:45 [Válasz erre: 656 zalbarna 2013-08-23 21:30:59]
Comb és püspöksüveg -ideális filmcím. De. Tisztán látom, hogy ugyanaz.

656 zalbarna 2013-08-23 21:30:59 [Válasz erre: 655 tiramisu 2013-08-23 21:25:58]
Nem látod, hogy a kettő ugyanaz.

655 tiramisu 2013-08-23 21:25:58 [Válasz erre: 649 virius 2013-08-23 16:32:40]
Minden lehet. Engem inkább az zavart, hogy amikor Mária letérdelt (és István király odahajtotta fejét ) kilátszott a combja és előtte olyan mórikálva jelent meg, mint egy táncosnő a Moulinből. Nyilván ez sokaknak tetszett, csak a dolog nem erről szól! A mitra (püspöksüveg) kevésbé volt bántó.

654 tiramisu 2013-08-23 21:20:39 [Válasz erre: 651 telramund 2013-08-23 20:58:37]
1. Nem ismertem a Keszei Bori alakította figurát, de szerepben visszaköszönt Lucia, Opfelia, Lucrezia Borgia, Melinda, Gara Mária és még 25 másik! És a kor divatos operafigurái. Keszei B.sikeresen megcsinált egy 26. figurát jelen esetben Crescimira-t (remélem helyesen írtam a szerep nevét?) 2. Minden szót értettem kivéve a Zolna áriáját, ami akár kncertszám is lehetne. Nos, ott tényleg nem értettem egy szót sem!* Többen örömmel konstatáltuk, hogy hurrá értjük a szőveget! A fül-orr -gégész szerint is tökéletesen működik még a hallásom! Kívül-belül is. :-) Elegánsan énekeltek! Ne feledd nincs 2013-ra átalakítva a szöveg ha jól tudom., hanem a régi,arra pedig jobban oda kell figyelni, ha meg akarod érteni.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.