Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


43 Heiner Lajos 2008-06-26 11:56:26 [Válasz erre: 41 Búbánat 2008-06-26 00:45:26]
Kedves Búbánat! A MTV klasszikus Bánk-filmje DVD-n elérhető-e? A VHS változatot jópár éve bizonyos okok miatt kivonták a forgalomból, kíváncsi vagyok, egy bizonyos énekesnő megenyhült-e azóta.

42 Speranza 2008-06-26 11:48:39 [Válasz erre: 41 Búbánat 2008-06-26 00:45:26]
Én ezt még a tévéből vettem fel videóra, egész jól megcsinálták, bár nyilván erősen meg lett húzva a darab. Örvendetes, hogy DVD-n is hozzáférhető lett immáron a harmadik Erkel-opera. (Kár, hogy a másik kettő az átdolgozot változatban.)

41 Búbánat 2008-06-26 00:45:26
A Videoland forgalomba hozta Erkel István királyát, DVD-n. Az MTV operafilmjében színészeink tátognak - play back - operaénekeseink hangjára. Korábban már a Hunyadi László tv-operafilmet is megjelentette DVD-n (Meg Delibes- Harangozó balettje, a Coppélia is megjelent kiadásában.) 20 August 1993 King István (singing voice) - László Csendes (János Martin) Queen Gizella - Angéla Császár (Tamara Takács) Prince Imre - Áron Öze (Tamás Daróczi) Cresimira, Imre\'s Fiancée - Klára Varga (Katalin Szendrényi) Vazul, István\'s Cousin - László Czikély (Sándor Egri) Péter, Subsequent King of Hungary - György Dörner (Balázs Póka) Abbot Asztrik - János Gurbán Shaman Barang - Tamás Szüle Sebõs, Hungarian Man - József Mukk Jáva, Hungarian Woman - Judit Németh Chorus Magyar Rádió Énekkara Chorus Honvéd Együttes Férfikara Chorus István Kórus

40 musicus2 2008-06-06 16:02:58
A Fidiben előkerült, de ide való, hogy Marosvásárhelyen, az Erkel család ottani ágánál jelentős hagytéki anyag van feldolgozatlanul. Ehhez a legutóbbi időkig nem lehetett hozzáférni, részben azért, mert a család akkori \"mater familias\"-a nem engedte, részben azért, mert nem is volt aki kimenjen kutatni. Az utóbbi időben viszont elindult valami. Ha jól tudom, az első, aki betekinthetett az anyagba, Sziklavári Károly volt, őt követte Szacsvay-Kim Katalin, és szenzációs dolgokat találtak. Pl. megtalálták a Bártori Mária teljes partitúráját szerzői kéziratban, német szöveggel. Megtaláltak egy olyan zenekari betétszámot, amit eddig csak egy műsoradatból ismerhetett a beavatott közönség. Megtalálták továbbá Erkel utolsó, operájának a Kemény Simonnak a kéziratát is, amiről a tudomány tudta, hogy létezik, de úgy hittük, véglég elveszett. Arról, hogy ez a kézirat mennyire befejezett, nincs információm.

39 Sesto 2008-05-01 15:25:43 [Válasz erre: 38 Sesto 2008-05-01 15:12:05]
....nagyon szép zene,...de elnézést: mindez egy kifejezettem primitiv elöadásban!!! :-( A felvétel szinvonala(=zenekar+vokális teljesitmények!) MÉLTATLAN mind Erkelhez, mind magához a darabhoz!!! :-((( Nagyon kár. Minden tiszteletem a Kolozsvári Magyar Operáé - hiszen ök különösen nehéz helyzetük ellenére is, pl. a MÁO-val szemben, legalább megpróbálják Erkel életmüvét/darabjait ápolni, rendszeresen játszák a legkbözöbb Erkel operákát,...de azért nem lehet szó nélkül elmenni az eddig elkészült és kiadott felvételek minösége mellett,...

38 Sesto 2008-05-01 15:12:05
Erkel Ferenc, \"Brankovics György\" * Molnár János * Bándi János * Szakács Levente * Jordán Éva * Sándor Árpád * Kendi Lajos * Kiss Domonkos * Szabó Bálint * Szilágyi János * B. Konrád Erzsébet * Mányoki Mária Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara - Mossóczy Vilmos (Musica Hungarica 2003)

37 musicus2 2008-04-15 03:28:57 [Válasz erre: 35 Tomasso 2008-04-14 21:06:26]
Tomasso, ezt folytathatjuk a Bánk bán topicban, amely alfredoo kiebrudalása óta nincs használatban úgy sem. Gyere át!

36 Sesto 2008-04-14 21:13:30 [Válasz erre: 35 Tomasso 2008-04-14 21:06:26]
...ilyen alapon és megközelitésben nem kell/nem lenne \"szabad\" akár tk. Donizetti \"Tudor trilógiáját\" sem és még egy jó pár hasonló, történelmi eseményekre alapozott vagy azokkal (indirekt) kapcsolatban álló sujet alapján készült operát játszani,...(?) :-/

35 Tomasso 2008-04-14 21:06:26
Én csak azt nem értem, hogy a Magyar Állami Operaház művészei miért nem érzik magukénak az Erkel-életmű hangzó és képi anyagra való felvételét? (Kivétel a Bánk bán film készitőinek és az azonos operából készült CD szereplőinek!) Bánk bánról: Alapvetően töb baj is van ezzel a darabbal: 1. Fele sem igaz! 2. Bánk felesége ( nem tudjuk, mi volt a neve neki!) ekkor már 50 éves kor körül volt. Ha valóban elcsábította őt akkor bárki is, annak igencsak fura izlése lehetett. 3. Ugyan később jelent meg, de Werbőczy István: Hármaskönyvében (Tripartitum)úgy tudom, hogy le van fektetve, hogy a királyt, vagy annak családjából valakit megől, az királygyilkosnak számít. Ha mindaz igaz, amit itten leírtam, akkor mi a manót eszünk mi Erkel mester Bánk bán cimű darabján, túl azon, hogy nagyon szép a zenéje? És miért nemzeti operánk egy olyan darab, ami arról szól, hogy valaki az uralkodó magyar király feleségét öli meg?

34 Sesto 2008-04-14 19:16:19 [Válasz erre: 33 musicus2 2008-04-14 17:44:05]
....szivesen! :-) (Ágai Karola \"természetesen\" a La Grange-áriából is,-ill. a cabalettaban a magasabb, virtuózabb verziót énekelte, s nem úgy, mint ahogy azt pl. Déry Gabriellától vagy Rohonyi Anikótól, Misura Zsuzsától, Rálik Szilviától stb. ismerem,...) Nem csak Schodelné, hanem elötte az emlitett korszak legendás énekmüvészei (primadonnái!) igen csak ingáztak a szerepkörök között - olyannyira, hogy hozzájuk képest pl. Callas (repertoárjának sokszinüségét illetöen!) \"elbújhat a sunyiba\" - az persze megint más kérdés: mivel ezeket az énekes-csodákat nem hallottuk/hallhattuk, hogy vajh´valóban milyenek is lehettek(?) - ezt már soha nem fogjuk megtudni és objektív módon megállapitani; egy tény: legtöbbjük azért viszonylag rövid karriert futott be - nem csoda: egy torokban nem sokáig fér el Fides, Romeo (Bellini), Tancredi (címszerep - kontraalt) és akár Norma vagy Sonnambula-Amina, ha pl. a korszak másik nagy legendájára: G. Pasta-ra gondolok,...(?)

33 musicus2 2008-04-14 17:44:05 [Válasz erre: 32 Sesto 2008-04-13 11:13:56]
Kösz, hogy felhívtad a figyelmemet a La Grange Ágay felvételére, erről nem tudtam. Hát nem érdekes, hogy Schodelné Klein Rozália éppúgy adta Fidest, ahogy Anne de la Grange? (baloldali szinmpatizánsok figyelem, ez Giacomo Meyerbeer Fidese, és nem Orbán Viktoré!)

32 Sesto 2008-04-13 11:13:56 [Válasz erre: 20 musicus 2008-01-26 02:11:06]
...\"kissé\" megkésve reagálok - bocs´, de ez a bejegyzés vhogy teljesen elkerülte a figyelmemet - sokáig nem volt fent az Erkel-topic; tehát: Ágai Karolának természetesen létezik \"La Grange-ária\" felvétele, megtalálod a \"Hungaroton Nagy magyar énekesek-sorozatban\" - az árialabumon. HCD 31754 (Az emlitett felvétel erényeit felesleges \"elemeznem\",...számomra jelenleg is az utolérhetetlen etalon és kész!) Sziágyi Erzsébet II. felv. áriájaból \"Mint a tenger, úgy viharzik, úgy ver szívem\" kezdetü (esz-moll - Esz dúr) és a \"Vérpad jelenetben\" elhangzó \"Phregiera\"-ból -tudtommal - nem készült \"hivatalos\" felvétel Ágai Karolával; s ugyanez vonatkozik a Hunyadi Lászlóban énekelt másik szerepére: Gara Máriára is - sem a \"Szerelmi kettösböl\", sem a \"Cabaletta-ból\" nem készült hivatalos és nyilvánosan hozzáférhetö hangzóanyag,...sajnos(!)... A \"Bátori Máriát\" pedig valóban nagyon szivesen hallottam volna Ágai Karola elöadásában - elvégre a szerep Schodelné Klein Rozáliának lett komponálva - s Ágai Karola (Schodelné alt és mezzo-szerepeit leszámitva, hiszen \"The golden Age\" tradiciójának megfelelöen Schodelné nem csak szoprán szerepekben jeleskedett, hanem tk. a \"Próféta\" Fides-szerepében is etc.) tk. végig azonos repertoárt énekelt az erkel-i idök \"minden értelemben elsö igazi, magyar primadonnájával\",... :-) Kár, hogy ez nem jött össze!

31 Sesto 2008-04-13 10:38:35
....a mai napon született korának híres, magyar lírai koloratúrszopránja és egyben Erkel egyik legkedvesebb énekesnöje: Hollósy-Lonovics Kornélia. (Gara Mária híres fuvolakadenciás Cabaletta-ja, \"Nászidal\" mellett pl. Egressy szintén neki ajánlotta a \"Csalogány búcsúja\" c. müvét.) További info-k itt: http://www.netexpo.hu/dombegyhaz/hollosy.html

30 musicus2 2008-04-07 23:06:03 [Válasz erre: 29 Kundry 2008-01-29 21:49:45]
A Brankovics Györgyöt kiadta a Musica Hungarica kiadó, ez volt Mossóczy Vilmos utolsó lemezfelvétele, és halála miatt a kiadó kolozsvári Erkel-sorozata is veszélybe került. A Dózsa Györgyből csak rádiófelvétel készült, az eredetit brutálisan megcsonkították (ez a leghosszabb Erkel opera, a felvétel legfeljebb a partitúra 1/3-át tartalmazza). Egyébként itt érhető leginkább tetten a librettókat \"átköltő\" szerzőijog harácsolók szélhámossága. Nem átallottak arról hablatyolni, hogy Szigligeti szövege ilyen meg olyan. Pedig a Dózsa prózalibrettóját Szigligeti csak ÖSSZEÁLLÍTOTTA Jókai Mór drámájából. A szöveg túlnyomó része Jókai Mórtól származik! De ők nemhogy a színpadról mindent tudó Szigligetit, de még a máig legolvasottabb Jókait is gyenge íróvá minősítik, ha az ő átírói jogdíjukról van szó!

29 Kundry 2008-01-29 21:49:45
Bizony, játszani kéne a műveit. Nem mellékesen az Opera Bánk bán-előadására is ráférne egy kis frissítés... A Dózsa és a Brankovics hatalmas drámák, és nemhogy nem játsszák, még lemezt se nagyon találni belőlük...

28 musicus 2008-01-29 21:36:40 [Válasz erre: 27 Greco 2008-01-29 10:14:32]
Aczél György egy nyilatkozata emlékezetes számomra a 70-es évek elejéről: \"Lisztet és Bartókot állítottuk az érdeklődés központjába az egyoldalú Erkel-kultusz helyett.\" Ez volt az ő műfaja, a gyűlöletes, hazug megosztás. Hol volt, miben nyilvánult meg az egyoldalú Erkel kultusz? Mert én semmi ilyennek nem láttam nyomát sem. Mennyiben állította ő, Aczél Gy. et. Bartókot és Lisztet a középpontba? Álltak ők ott maguktól is, méghozzá a nemzetközi porondon, függetlenül AGy. és köre pofázásától. Viszont AGy. megszüntette az Erkel kiadás előkészületeit a Zenetudományi Intézetben (meghalt Vécsey Jenő, kirúgták Bónist, majd Legányt is, két magyar zenével foglalkozó kutatóműhelyt rombolva szét röviddel egymás után. Utánuk a ZTI-ban a XIX. századi magyar zenének NEM VOLT KUTATÓCSOPORTJA SEM majd\' húsz évig!) Sajnos, Aczél György utódai körünkben élnek és most TELJHATALOMMAL URALKODNAK. Csak más színű köntösben pompáznak. Semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek. Miattuk nem élhető a magyar kulturális szféra mai élete.

27 Greco 2008-01-29 10:14:32 [Válasz erre: 26 musicus 2008-01-29 00:16:29]
Ismét - sajnos - nagyon igazad van Musicus! De nem kel olyan messzire menni, hogy meglássuk az Erkel-téma körüli tényleges állapotokat. Nézd csak meg, hogy érdemben hány fórum-társamat érdekel ez a topic... Sajnos teljes a közöny Erkellel kapcsolatban. És ebbe bűnös az a szemlélet is, amely Erkel-stílusban valami rotyogós-fostos-verbunkos-kacagányos-népszínműves-csárdásos 19.sz végi moslékot feltételez, anélkül, hogy pl. egyszer is meghallgatta volna Rózsa búcsúját a Dózsából, vagy az eredeti Bánk néhány \"musica non grata\" bélyeggel ellátott részletét. Én nem tudom, mit látnak ezek az emberek egyáltalán Erkelből? Mert azt, hogy nem látják a zsenit, még csak-csak lenyelem: ilyen ez az ország. De nem látják a magyar történelem egyik legnagyobb polihisztorát sem benne (Zeneakadémia, Filh. Társ, Operaház stb.). És tudod miért? Mert Nem adja magát könnyen, munka lenne vele, foglalkozni kéne vele, és mert nem olyan egyszerűen hozzáférhető, mint pl. Liszt ( a nagy magyar, aki 1 büdös szót sem tudott anyanyelvünkön), hogy odamegyek a polchoz és leveszem róla teszem azt a Faust szimfónia kottáját. 1996-ban Oberfrankék bemutatták a Dózsát, aztán ment negyed házakkal az Erkel-szinházban. Miért? Mert azt hitték, hogy ezt is sak el lehet intézni mint egy premiert a sok közül. Nem!!! Amiről az emberek semmit sem tudnak, azzal szemben bizalmatlanok. Akkos \"be kellett volna festeni\" a szinház bejáratát pirosra, mint nemrég az Elektra előtt. És tolni az emberek fejébe: hééééé, itt valami szenzációs, relevatív dolog van készülőben!!! És végül mi maradt a mának? Egy dicsfény nélküli név, amelynek rangját csak egy már-már szintén elfeledett zeneszerző-zenetudós, Németh Amadé próbálta a helyére tenni, Sziszifuszi munkájával, azaz nagyszerű történeti és elméleti munkáival (kaphatóak az antikváriumokban...). Áldassék a neve!

26 musicus 2008-01-29 00:16:29
Sajnos, azt hiszem, hogy az Erkel évforduló tekintetében már végzetesen el vagyunk késve. Amennyiben elismerjük - és ezt senki sem vonhatja kétségbe - hogy Erkel a legjelentősebb romantikus operaszerzőnk, akkor egy olyan kiemelkedő évfordulóra, mint a kétszázadik jubileum, ILLETT VOLNA jelentős eseményekkel felkészülni. Tehát nem azzal, hogy VÉGRE bemutatja a MÁO a Bánkot és a Hunyadit olyan formában és prezentációban, ahogy azt mindig is kellett volna, mert hiszen ez lett volna kutya kötelessége, évfordulókon kívül és túl is. Ezen operák ugyanis részei a magyar standardrepertoárnak. Egy jelentős évfordulót úgy kellett volna megünnepelni (múlt időt használok, szándékosan), ahogy pl. azt a csehek tették a Smetana jubileumokon. Elővették a szerző összes operáját, persze nem egy-két év alatt, sebtében, hanem hosszú és gondos előkészület után. Ennek Erkel esetében semmi jele sem volt, és most sincs; tehát a szándék nincs meg, sem a politikai, sem az operisták részéről a szakmai akarat. Sajnálom, az énekesekre is vonatkozik a megjegyzésem. Miért tudja a MÁO-nál százszor nehezebb helyzetben levő Kolozsvári Magyar Opera REPERTOÁRON TARTANI az ÖSSZES Erkel operát, és a MÁO miért ódzkodik ezektől a művektől? Talán választ ad erre Kertész (avagy Rettenetes) Iván szabadalmaztatott operagurunak egy Erkel operagáláról szóló recenziójában jó tíz éve tett megjegyzése, miszerint kétkedik abban, hogy a mellőzött Erkel operák repertoáron tudnának maradni. Azóta kiderült, hogy Kolozsváron ez lehetséges, de Bpesten szt \"természetesen\" nem próbálnák ki. Nem, az Istennek sem. Az Erkel operák tehát nem kerülhetnek színre a MÁO-ban, mert a Kertész mögött álló befolyásos bandának nem tetszik Erkel. Hogy miért, azt sosem részletezték kellőképpen. A minisztérium ennek a háttérhangulatnak megfelelően \"cselekedett\": létrehozott egy bizottságot mindenféle anyagi bázis nélkül. Kíváncsian várom, mire lesznek képesek. Talán azért a semminél többre, de a valaminél biztosan kevesebbre. Mindenesetre így ez az egész gyalázat, de a magyarországi (nem magyar!) elit erkölcsi állapotának egyik tünete csupán. Le kell mondanunk tehát arról, hogy itt két év múlva méltó ünneplés lesz. Majd a háromszázadik évfordulón. Erkel zenéje kiállta az idő próbáját, száz év ide vagy oda, nem számít. Én amiatt aggódom, hogy amennyiben továbbra is a Kertész Ivánok és társaik határozhatják meg a magyar kulturális közgondolkodást, vajon százkét év múlva lesz-e magyar zenekultúra, operakultúra Magyarországon? Sőt, lesz-e egyáltalán kultúra a szó eredeti értelmében?

25 virius 2008-01-27 14:25:09 [Válasz erre: 23 Greco 2008-01-27 00:25:52]
Persze hogy értem, csak most nagyon jó apropó lesz 2010, Erkel születésének 200. évfordulója. Jogos észrevételedre céloztam az imént a \"Javaslatok az Operaház új vezetése számára\" c. topikban is. Hátha Fischerék elolvassák.

24 musicus 2008-01-27 01:25:18
Ismét Sesto hívta fel a figyelmemet, hogy van a neten anyag La Grange Annáról. Azt is megírta, hogyan kell megtalálni. Amit tudtam, összeszedtem, íme: Anne Caroline de Lagrange [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:D1ymkPL-dxYJ:www.amadeusonline.net/almanacco.php%3FGiornata%3DSabato%26Giorno%3D24%26Mese%3D07+%22Anne+Caroline+de+Lagrange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu&client=firefox-a;születési ideje[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:POWJTcQBF_QJ:www.grabadoantiguo.com/index.php%3F_pagi_pg%3D242%26_pagi_pg%3D244+%22Anne+Caroline+de+Lagrange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&client=firefox-a;arcképe[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:4au_vHKINXcJ:www.amadeusonline.net/almanacco.php%3FGiornata%3DVenerd%25EC%26Giorno%3D3%26Mese%3D04+%22Anne+Caroline+de+Lagrange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a;első nagyobb szerepében, Flotow Guise hercegnőjében[/url] [url]http://edocs.ub.uni-frankfurt.de/volltexte/2003/7912658/index.html;Fides szerepében[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:qIU_YzwVyBEJ:www.amadeusonline.net/almanacco.php%3FGiornata%3DMarted%25EC%26Giorno%3D21%26Mese%3D05+%22Anne+Caroline+de+La+Grange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu;Norinaként[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:2QqAXZsqGDkJ:www.amadeusonline.net/almanacco.php%3FGiornata%3DMercoled%25EC%26Giorno%3D17%26Mese%3D04+site:www.amadeusonline.net+%22Anne+Caroline+de+La+Grange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu;Giselda szerepében[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:L8rnjXQAkkYJ:www.amadeusonline.net/almanacco.php%3FGiornata%3DSabato%26Giorno%3D4%26Mese%3D05+site:www.amadeusonline.net+%22Anne+Caroline+de+La+Grange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu;Clorindaként[/url] [url]http://209.85.135.104/search?q=cache:8LFyFCiWfIwJ:www.munimadrid.es/portal/site/munimadrid/menuitem.650ba10afbb0b0aa7d245f019fc08a0c/%3Fvgnextoid%3Dabadbd9be524c010VgnVCM1000000b205a0aRCRD%26vgnextchannel%3D6091317d3d2a7010VgnVCM100000dc0ca8c0RCRD+%22Anne+Caroline+de+Lagrange%22&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu&client=firefox-a;egy spanyol honlapon[/url] És végül biográfiája a www.operissimo.com lapról: Lagrange, Anne Caroline de soprano Sie entstammte einer sehr wohlhabenden Familie. Ihre Mutter war deutscher Abstammung, sie kam bereits als Kind bei musikalischen Soiréen, die ihr Vater veranstaltete, mit führenden Künstlern ihrer Epoche in Berührung. Sie war dann in Paris Schülerin von Giulio Marco Bordogni, zu seiner Zeit einer der bekanntesten Gesangpädagogen. 1840 trat sie in Paris in einem Wohltätigkeitskonzert für polnische Flüchtlinge auf; 1840 kam es dann zu einem semiprofessionellen Bühnendebüt am Théâtre Renaissance in Paris in \'La Duchesse de Guise\' von Friedrich von Flotow. Sie ging darauf zur weiteren Ausbildung nach Italien und absolvierte Studien bei Mandacini und Francesco Lamperti in Mailand. Am Liceo musicale Bologna war sie Schülerin des großen Komponisten Gioacchino Rossini, der sie sehr schätzte. 1842 erfolgte dann ihr eigentliches Bühnendebüt am Teatro Comunale von Piacenza in \'Il Bravo\' von Saverio Mercadante. Sie sang in den folgenden zwanzig Jahren mit anhaltenden Erfolgen an französischen wie an italienischen Theatern. In der Saison 1845-46 und nochmals 1861 erschien sie an der Mailänder Scala. 1855-58 trat sie in New York auf und hatte auch in Nordamerika große Erfolge. Am 3.12.1856 kreierte sie an der Academy of Music in New York die Violetta in \'La Traviata\' in der amerikanischen Erstaufführung der bekannten Verdi-Oper. 1857-58 unternahm sie eine große Südamerika-Tournee. Bereits 1849 gastierte sie in Hamburg, 1850-53 an der Hofoper Wien tätig, wo sie die Fides in der Premiere des \'Propheten\' von Meyerbeer (1850) sang. Weitere Gastspiele in Budapest, Berlin, Dresden und Leipzig und 1862 in Madrid.Ihre großen Partien in einem weit gespannten Repertoire waren neben den bereits erwähnten Rollen die Rosina im \'Barbier von Sevilla\', die Titelheldinnen in den Opern \'Norma\' von Bellini, \'Lucia di Lammermoor\' und \'Lucrezia Borgia\' von Donizetti und die Gilda im \'Rigoletto\'. Nach Aufgabe ihrer Karriere im Jahre 1869 lebte sie als Pädagogin in Paris. Die Accademia di Santa Cecilia Rom wie die Akademie von Venedig ernannten sie zu ihrem Mitglied, das Konservatorium von Bologna übertrug ihr eine Ehrenprofessur. Sie war mit dem Baron Grégoire de Stankovicz (?1862) verheiratet. Ihr Familienname kommt auch in der Schreibweise La Grange vor. n Sajnos, ez az életrajz egyáltalán nem részletes, pl. a halálozás időpontja nincs benne, de mást is megtudhatunk belőle, mint a Szabolcsi-féle lexikon szócikkéből. (Grégoire de Stankovicz=Grigorij Sztankovics, természetesen)

23 Greco 2008-01-27 00:25:52 [Válasz erre: 21 virius 2008-01-27 00:13:21]
Figyelj, virius, ez nem türelem kérdése. Haydn ápoljuk csak évfordulókor, az rendben van, de Erkelt minden nap kell ünnepelni!!!! És nem ezzel a szar förtelmes Bánk-átdolgozással, hanem eredeti operáinak folyamatos, magas színvonalú előadásaival! Mindig, minden évben, nem csak évfordulókor! Érted?

22 virius 2008-01-27 00:15:41 [Válasz erre: 15 musicus 2008-01-24 19:44:17]
A Google segítségével is próbáltam Anne de la Grange nyomára bukkanni, de a legtöbb adat egy ugyanilyen nevű, de a XVII. században élt hölgyre vonatkozik. A \"mi\" La Grange Annánkról egyetlen adatot találtam: Párizs 16. kerületében az ő villája és a Rossinié közel voltak egymáshoz... Ennyi. Sajnálom...

21 virius 2008-01-27 00:13:21 [Válasz erre: 16 Greco 2008-01-25 10:25:33]
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Haydn egy évvel Erkel születése előtt halt meg, ezért a Haydn-év előbb lesz, mint az Erkel-év. Csak türelem!

20 musicus 2008-01-26 02:11:06
A Bánk bán fórumban említette Sesto, hogy Bátori Mária szerepe mennyire illett volna Ágay Karola hangjához. Vajon a la Grange áriából van-e felvétele? És a másik két Szilágyi Erzsébet áriából?

19 musicus 2008-01-26 02:06:52 [Válasz erre: 17 pépó 2008-01-25 10:49:39]
Kedves pépó, Gertrudis eredetileg DRÁMAI koloratúr szerep, trillázásról szó sincs tehát. Ez nem azonos Melinda hangfajával. A Gertrudis-Bánk duettben mindkettejüknek szórni kell a magas c-ket. Gertrudis altosítása Palló Imre bariton hangjából következett, más különösebb értelme nem volt. Egyébként Petur, Biberach sőt Ottó is magasabb az eredetiben, mint ami most megy. Ez még az 1993-as felvétel szereposztóinak sem volt evidens, hiszen az utolsó pillanatban derült ki, hogy Airizer Csaba nem tudja elénekelni Petur szerepét, ezért le kellett neki transzponálni a szerepet.

18 pépó 2008-01-25 10:51:14 [Válasz erre: 17 pépó 2008-01-25 10:49:39]
Azt hiszem, kicsit sok volt a volna...de így sikerült.

17 pépó 2008-01-25 10:49:39
Mintha Pál Tamástól azt hallottam volna,hogy Gertrudis kemény koloratúr szerep lett volna eredetileg. Nem tudom, akkor talán \"unalmas lett volna két \"trillázgató\" női szólista. Mindenesetre biztos nem magas mezzók oldották volna meg. Így szerintem színesebb lett./ legalábbis ez a része az operának./

16 Greco 2008-01-25 10:25:33
Minden tiszteletem a kolozsváriaké, akik szinte a teljes Erkel-életmávet színre vitték! Csak egy valamit nem értek: milyen anyagból dolgoztak? Létezik pl. a Névtelen Hősökből, meg a Saroltából játszható zenekari anyag? Létezik nagypartitúra? Mindez honnan...? És pl. a Saroltát kinek a szövegével énekelték Kolozsváron illetve Gyulán? Ha az eredetivel, akkor miért nem fulladt botrányba egyik előadás sem a mai füllel \"röhejes\" szövegek miatt? Vagy ezek szerint mégiscsak színre vihetőek Erkel eredeti kotta-lapjai? Persze, gondolom, Fischer úrnak sokkal fontosabb a Haydn-évforduló, mint egyik legnagyobb zeneszerzőnk életművének ápolása...Szégyen!!!!!!

15 musicus 2008-01-24 19:44:17 [Válasz erre: 14 musicus 2008-01-24 19:22:30]
A Le Grange ária szintén mindenféle átírásokon ment keresztül. Sajnos, csak beszélek a kritikai kiadásról, de nekem, deprivált értelmiséginek nincs meg (még). A felvételeken a legkülönbözőbb koloratúrákkal hallhatjuk. Az eredeti műalak nyilván a Treichlinger József kiadásában megjelent zongorakíséretes kottában található, meglepetésemre ott a csárdás forma ismételt. Mindig így hallani: AB, holott AABB van a kottában. Ezt így nem hallottam még senkitől. Fekete Veronikáról és Nádor Magdáról mondják, hogy énekelték a darabot ismétléssel (nem hallottam), de ehhez hangmilliomosnak kell lenni. A másik neuralgikus pont az ambitus: a-e3 ez félelmetes! Ehhez Anne de la Grange kellett, aki Normát Luciát és Fidest is énekelt, méghozzá akár egymás után is. Erről az énekesnőről szinte semmit sem tudok. A franciák csak hümmögnek, ha szóba hozom, nem is hallottak róla. Memoárjait nem találom, pedig kizárt dolog, hogy nem írt ilyet. A Szabolcsi-féle lexikonban az áll, hogy meghalt Dél-Franciaországban. Hol??! Nizza is ott van, Biarritz is, a távolság több, mint 600 km... A neten nemrég egy aukción hirdették egy levelét, de semmi több. A Brockhaus magyarnyelvű változatából már ki is hagyták. Sic transit gloria mundi?

14 musicus 2008-01-24 19:22:30
Átmásoltam a Bánk bán topicból: musicus 1156. hsz.: Mintha Osváth [Júlia] énekelt volna La Grange áriát is, mindkét oldalon (magasság és mélység) könnyített változatban. Ez hasonló, mint Palló esete. Van egy énekes, szép hanggal, hát énekeljen el mindent. Azt is, ami nem az ő hangfajára írtak. Hát ne énekeljen el mindent, elég gazdag az operairodalom, mindenki hangfajára jut szerep benne. Sesto 1158. hsz.: ...\"könnyitett\" és dekolorált La Grange-áriát pl. BÁTHY ANNA énekelt - ezt említi a könyvben is. (\"Nagy magyar elöadómüvészek\" - Báthy Anna - Zenemükiadó) Osváth Júliával készült azonban egy Hungaroton áriakemez, amelyen tk. a La Grange-ária is szerepel: nagyon szépen énekli! (Sokkal jobb, mint a \"Bánk bán\" felvételen, ami szerintem egy picit késön készült.) Nyilván a koloratúrákban nem olyan brilliánsan virtuóz és szuverén, mint Ágai Karola, de mégis egy nagyon szép, kiemelkedö interpretáció! Le a kalappal elötte!!! musicus 1159. hsz.: Báthy Anna mikor énekelte vajon ezt a könnyített La Grange-ot? Osváth Júliát a Schodelnénak és Hollósí Kornéliának írt szerepekről le kellett volna beszélni, hiszen ezeket is nyilván szépen énekli, mint mindent, de annyi szép szerep van, köztük Erkel is. Kiváló Rózsa, Mara vagy Ilonka lehetett volna (Dózsa, Brankovics, Névtelen hősök), de nálunk... ööö... kultúrpolitika dúlt. Ld. korábbi szómenéseimet...

13 Búbánat 2007-12-28 19:17:47
Jelen voltam 2001. március 12-én a Magyar Állami Operaházban, amikor és ahol a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata vendégszerepelt Erkel István királyával. Következő volt a szereposztás: István - Molnár János Imre - Kiss Domokos Péter - Szeibert István Vazul - Bancsov Károly Sebős - Szabó Péter Crescimira - Ardó Mária Gizella - B. Vass Éva Jóva - Mányoki Mária Csanád - .... ezt nem jegyeztem fel: vagy Fülöp Márton, talán Szabó Bálint lehetett... Vezényelt: Mossoczy Vilmos Díszlet és jelmez: Witlinger Margit Rendezte: Dehel Gábor

12 Sesto 2007-12-28 16:25:00 [Válasz erre: 10 musicus 2007-12-28 14:16:11]
....köszönet a kiegészitésért! ;-))) (Bár nincs kezemben a CD, de ha nem tévedek, annak a boritóján is \"Cressimira\"-ként szerepel(t),...(?)

11 musicus 2007-12-28 14:18:12 [Válasz erre: 10 musicus 2007-12-28 14:16:11]
Most már háromféleképpen írtuk szegényt, a helyes megfejtés: Crescimira

10 musicus 2007-12-28 14:16:11 [Válasz erre: 9 Sesto 2007-12-21 08:53:20]
Valóban, Creiscimira érdekes szerep. A rádiós átdolgozáskor egyébként a nevet Krezimir-re szerették volna \"átjavítani\" (mert azt könnybben lehet kimondani, ugyebár). A dramaturg átköltőt itt most nem blamálom azzal, hogy nevén nevezem. Nos, kiderült, hogy egy egy létező név... csakhogy férfinév! Így maradt Crescimira itt is Crescimira. A nyitány egyébként Németh Amadé munkája, ahogy a temetési jelenet is, ilyen az eredeti operában nincs.

9 Sesto 2007-12-21 08:53:20 [Válasz erre: 8 musicus 2007-12-21 01:50:21]
...s a MR felvételén pedig a fiatal Szendrényi Katalin énekelte Cressimira szerepét,... :-)

8 musicus 2007-12-21 01:50:21 [Válasz erre: 5 Sesto 2007-12-20 21:26:49]
Ez így az olvasóknak tényleg dodonai. Sesto-val emileket váltottunk, és ott említettem meg neki, hogy Erkel nem csak Melindának komponált őrülési jelenetet, hanem Crescimirának is (bár ez nem annyira komplex, mint a Melindáé). Itt Ardó Mária szerintem elsőrangú alakítást nyújtott, mind hangi, mind lélektani szempontból.

7 frushena 2007-12-20 22:48:04
Bátori Mária

6 Sesto 2007-12-20 21:27:56 [Válasz erre: 5 Sesto 2007-12-20 21:26:49]
pardon, Kolozsvári Állami Magyar Opera

5 Sesto 2007-12-20 21:26:49
Erkel Ferenc, \"István Király\" - Cressimira Örülési jelenete - \"Csak daloljatok\" * Cressimira - Ardó Mária (szoprán) A Kolozsvári Állami Magyar Oper Zenekara - Mossóczy Vilmos (Musica Hungarica)

4 musicus 2007-12-20 20:47:39 [Válasz erre: 3 tukán 2007-12-20 13:46:14]
Méltó és igazságos.

3 tukán 2007-12-20 13:46:14
Tiszteletem Erkelnek és életművének!

2 musicus 2007-12-20 10:25:18 [Válasz erre: 0 Momo 2007-12-20 08:54:27]
Köszönöm. Én nem teszem, csak ha kérdeznek, de akkor válaszolok, és természetesen ott, ahol kérdeztek. Mi is közel kelet lettünk, a mecenatúrát tekintve föltétlenül. De ez nem új ügy. Tudtátok például, hogy Volkmann csak azért maradt Magyarországon, mert itt, Pesten, voltak német mecénásai, és akadt egy lelkes kiadója is. Erkelnek soha életében nem volt mecénása, és a kiadókkal is állandóan baja volt. Ezért nincs nyomtatott zongorakivonata a Saroltát követő operáinak (Dózsa, Brankovics, Névtelen hősök, István király). Ezért kellett a színházi karmesteri taposómalomban pazarolnia erejét komponálás helyett.

1 Sesto 2007-12-20 09:09:22
...minden esetre köszönet az Erkel-topic-ért (=talán érdemes lenne összevonni a már a meglévö Bánk bán fórummal?!)

0 Momo 2007-12-20 08:54:27
Hogy legyen hol megbeszélni, a közel-keleti kérdést.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.