Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


597 musicus2 2013-08-15 14:33:02 [Válasz erre: 591 Búbánat 2013-08-14 13:32:43]
Gurmai Éva: "A néhány évvel ezelőtti komáromi előadást sajnos nem hallottam, az idei MOM Park-beli produkciót viszont igen, ekkor azonban már én is nyakig ültem a margitszigeti előadás előkészítésében." Meglepő, hiszen Bán Teodórának még 2012. júliusában odaadtuk a 2010-es komáromi István király előadás amatőr DVD felvételét. Miért nem adta ezt át már a megbízás pillanatában annak, akitől megrendelte a nyomtatott kotta összeállítását, holott tudta, hogy ezen a videón van az opera eredeti formájának akkor még egyetlen előadása?! Egyébként a 2012. augusztus 25-i, még teljesebb előadás amatőr videó felvételét is elvittem neki tavaly október legelején. Erről Gurmai nem is tesz említést. Nem értem.

596 Búbánat 2013-08-15 13:16:43 [Válasz erre: 595 Búbánat 2013-08-15 13:15:23]
Doppler Ferenctől...

595 Búbánat 2013-08-15 13:15:23 [Válasz erre: 592 serse 2013-08-14 20:07:38]
Az Ilka is nagyon jó opera. Évekkel ezelőtt bemutatták Pesthidegkúton, a Klebelsberg kúria melletti szabadtéri színpadon.

594 tiramisu 2013-08-14 22:11:43 [Válasz erre: 590 virius 2013-08-13 18:50:35]
Megnyugodhatsz, kívülről énekelnek! :-)

593 serse 2013-08-14 20:10:52 [Válasz erre: 592 serse 2013-08-14 20:07:38]
Különben egy jó Brankovics előadásnak is nagyon örülnék! A kolozsváriak előadás nem volt az és lemerem fogadni, hogy össze-vissza huzigáltáka darabot, ami emiatt enyhén szólva is csonkának és töredékesnek hatott. Mint a Radnai-féle Hunyadi és a Rékai-féle Bánk. Ez a legnagyobb bajom az átdolgozásokkal: nincsenek bennük lekerekítve, normálisan kibontva a zenei formák és tiszta töredékes az egész. Persze: a zene így is jó és a hatásos és a jó előadók sok mindent feletetnek az emberrel, de akkor is.

592 serse 2013-08-14 20:07:38 [Válasz erre: 591 Búbánat 2013-08-14 13:32:43]
"Jellemző Bán Teodóra lelkesedésére, hogy nemrég azt mondta: ha most meghalna, és mást nem tudna felmutatni, mint ezt az István király-partitúrát és produkciót, már úgy érezné, nem élt hiába. S mivel úgy tűnik, a továbbiak során is érdeklődést mutat a magyar opera ügye iránt, felvetettem a közelgő Dózsa-évforduló kapcsán a Dózsa György, valamint a Mosonyi Mihály-évfordulón a szerző Szép Ilonka című operájának bemutatását. Nem zárkózott el a lehetőségtől, s információkat kért a szóban forgó művekről." - ennek külön örülök! A 19. századi magyar zenetörténetben egyébként vannak még operák, amiket elő lehetne olykor venni. Pl.: ott van a Kunok, amiből több részletet is hallottam. Szerintem nem lehet rossz darab, Császár György munkája, annak idején több, mint 100 előadást élt meg. Vagy ott vannak Doppler Ferenc operái. Ezek is szép sikereket értek el annak idején. A Szép Ilonkáról inkább negatív, mint pozitív dolgokat olvastam, részleteket hallottam belőlem, hát nem tudom, de kíváncsi lennék rá, milyen.

591 Búbánat 2013-08-14 13:32:43 [Válasz erre: 581 musicus2 2013-08-08 02:20:36]
[url] http://operavilag.net/interjuk/istvan-kiraly-a-kottatol-az-eloadasig/; István király – a kottától az előadásig [/url] Opera Világ, 2013. augusztus 13. „Erkel István király című operájának közelgő margitszigeti előadása kapcsán kérdeztük a partitúrát előkészítő Gurmai Évát a darab keletkezéséről, valamint a forráskutatás és az előadás nehézségeiről. BÓKA GÁBOR interjúja” – A mostani projektet megelőzően mikor, milyen formában találkoztál először az István királlyal? – Legelőször a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában hallottam bő évtizede. Már akkor feltűnt, hogy mennyire újszerű hangzása van a darabnak a Hunyadi Lászlóhoz és a Bánk bánhoz szokott fül számára, ugyanakkor az is világos volt, hogy ez az előadás dramaturgiailag nem teljesen az eredeti operát adja, elsősorban a húzások miatt sérül az eredeti koncepció. A néhány évvel ezelőtti komáromi előadást sajnos nem hallottam, az idei MOM Park-beli produkciót viszont igen, ekkor azonban már én is nyakig ültem a margitszigeti előadás előkészítésében. – Hogyan kerültél bele a mostani produkcióba? – Kaptam egy telefont Mikusi Balázstól, az OSZK Zeneműtárának osztályvezetőjétől, hogy Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház vezetője tanácsot kért tőlük, kinek a segítségével lehetne a források figyelembevételével előadható állapotba hozni és kinyomtatni az István király kottáját az idén nyárra tervezett bemutatóhoz. Ők engem javasoltak, én pedig igent mondtam, hiszen ez hatalmas megtiszteltetés és kihívás egy zenetörténésznek, annak ellenére, hogy természetesen rendkívül nagy munka, főleg ilyen rövid idő alatt. De inspirált, hogy mind én, mind a közönség jobban megismerhesse Erkel művét.

590 virius 2013-08-13 18:50:35 [Válasz erre: 589 Spangel Péter 2013-08-13 13:43:34]
De vajon ilyen rövid idő alatt a profi énekkarok meg tudták-e tanulni séróból? Vagy az lesz, mint a 2010-es operaházi Ős-Bánkon: jelmezben, de kottamappával a kézben?

589 Spangel Péter 2013-08-13 13:43:34 [Válasz erre: 588 serse 2013-08-13 13:18:47]
Az M1 augusztus 20-án 21.35-kor "csúsztatott" élőben sugározza a Margitszigetről Erkel: István király című operáját. Valamikor szó volt arról, hogy ősszel néhány előadás erejéig az Erkelbe is bekerül, de ennek még a nyomát sem látom...

588 serse 2013-08-13 13:18:47 [Válasz erre: 587 serse 2013-08-13 13:18:21]
Vagyis számítógéppel. De a CD-ét mindenképpen megveszem majd én is.

587 serse 2013-08-13 13:18:21 [Válasz erre: 586 Búbánat 2013-08-13 12:03:30]
Megpróbálom felvenni online, de nem ígérem, hogy sikerülni fog. Ha igen majd szólok.

586 Búbánat 2013-08-13 12:03:30 [Válasz erre: 583 musicus2 2013-08-13 00:42:00]
Nagyon örülök az István király rádióközvetítésének! (ezt fel lehet venni audio-kazettára, arról pedig CD-re írható ez is...).

585 Búbánat 2013-08-13 12:01:01 [Válasz erre: 584 Spangel Péter 2013-08-13 09:41:03]
Csatlakozom a kérdéshez!

584 Spangel Péter 2013-08-13 09:41:03 [Válasz erre: 583 musicus2 2013-08-13 00:42:00]
Tisztelettel érdeklődöm, az ígért lemez mikorra várható?

583 musicus2 2013-08-13 00:42:00
A május 20-i István király koncertet a Katolikus Rádió két részben adja le, az első rész, az I. II. III. felvonás 17-én, 17,04-kor [url]http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=318542&ado=1&adonev=bud;a Páholy és pódium[/url] c. műsorban hangzik el. A szerkesztők nem szeretnék megcsonkítani a felvételt, mert a műsoridő egy alkalommal csak két óra, és ebbe nem férne bele az egész előadás. Így valamennyi ismertető szövegre is lesz idő. A második rész, a IV. felvonás 18-án 20,04 perckor [url]http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=318615&ado=1&adonev=bud;Az opera világa[/url] c. műsorban szólal meg.

582 musicus2 2013-08-08 19:03:27 [Válasz erre: 526 musicus2 2013-06-20 14:31:20]
További szereplőváltozások vannak a margitszigeti István király honlapján. Csanád vezér jóval lejjebb került a szereposztásban, Zolna utánra, nagyjából a szerep súlyának megfelelően. Az eddig a színlapon nem említett Endre herceg Beőthy-Kiss László, Levente herceg Dani Dávid lett. Béla herceg neve után még nincs énekes kiírva. Talán lesz még a fentieken túl is új énekes szerep és szereplő? Új résztvevőként jelenik meg a koreográfus Kulcsár Noémi, illetve a két korrepetitor: Katona Anikó és Köteles Géza.

581 musicus2 2013-08-08 02:20:36
Mivel megszólíttattam, és vidéki tartózkodásom miatt nem tudtam korábban reagálni, most teszem ezt meg röviden és messze nem teljes körűen. Személyeskedésként ennyit: Erkel ügyben számos tanulmányt tettem közzé, legtöbbre a hangszeres művek jegyzékét tartom, ami tizennyolc éve, 1995-ben jelent meg, olvasható a honlapomon, az összes többi cikkel és CD címmel együtt, amit Erkel- és más ügyeben valaha buheráltam. Nem vagyok zenetudós, nincs szakirányú diplomám, de senki sem mondhatja rólam, hogy amatőr lennék, lelkes vagy lelketlen. http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/1995_mzt.html Kíváncsian várom, hogy Gurmai Éva és csapata milyen változatot hozott felszínre? Kár, hogy nem a milleniumi István király-t vették elő a Margitszigeten, hiszen több, mint valószínű, hogy ennek a bemutatóéhoz képest erősen átdolgozott változatnak a koncipiálásában maga Erkel Ferenc (aki, bár 1896-ban már három éve halott volt) részt vett. A bemutató műalakjában vannak olyan lényegi dramaturgiai tényezők, amelyeknek az átdolgozása nem lett volna lehetséges az Erkel-fiúk számára, ha erre nem hatalmazta volna őket fel édesapjuk. Ennek a változatnak az elővezetése zenetörténeti jelentőségű esemény lett volna. Kár, hogy a margitszigeti vezetés a legkevésbé sem úgy lépett fel, mint ahogy tárgyalópartnerként szokás, így semmiféle szakmai egyeztetésre nem kerülhetett sor. Őszintén sajnálom, nem rajtam, rajtunk múlt. Elégtételként szolgál viszont, hogy a margitszigeti csapat egyetlen verbális vagy írásbeli megnyilvánulása során sem tud elszakadni azoktól a gondolatoktól, sőt, mi több, szófordulatoktól, akár mondatoktól, amelyeket a mi csapatunk annak idején nyilvánosságra hozott. Egyelőre ennyit. A többit a margitszigeti előadás után.

580 Búbánat 2013-08-07 00:08:52
[url] http://mno.hu/grund/erkel-isvan-kiralya-a-margitszigeten-1176945; Erkel Isván királya a Margitszigeten [/url] Grund Forrás: MTI/MNO 2013. augusztus 06., kedd 17:37 „Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt tűzik műsorra a Budapesti Nyári Fesztiválon augusztus 20-án, az uralkodó halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója alkalmából. Az előadáshoz a különböző gyűjteményekben fellelhető kéziratokból egységes, játszható zenekari partitúrát kellett szerkeszteni, szinte újjáteremteni az operát – mondta a rekonstrukciós munkát végző Gurmai Éva zenetörténész, aki korábban is foglalkozott Erkel-kéziratokkal. „Kolozsvárott 1996-ban már bemutatták az István királyt, sajnos nagyon erősen meghúzták, egy kicsit bele is írtak. A mostani bemutatóhoz legközelebb álló zenei anyagot Kassai István zongoraművész és kutató készítette el 2010-re, a mű több koncertszerű előadáson meg is szólalt ebben a verzióban” – hangsúlyozta a zenetörténész. Most a Margitszigeten kel életre a négyfelvonásos darab Erkel László Kentaur díszletével és jelmezeivel. Ehhez a teljes nagyzenekari apparátus számára alkalmas, nyomtatható zenekari partitúrát kellett létrehozni. […]”

579 Búbánat 2013-08-06 11:01:58 [Válasz erre: 578 Spangel Péter 2013-08-06 10:27:31]
A dalmű CD-n kijön, de nem a Margitszigeten bemutatandó, hanem a jelzett másik produkció. Musicus2 augusztusra ígérte ennek a lemeznek a megjelentetését. A késlekedésnek viszont ezeregy oka lehet...

578 Spangel Péter 2013-08-06 10:27:31 [Válasz erre: 577 tiramisu 2013-08-05 23:51:40]
A pontosság kedvéért igen, de az egész apparátust Vajda Gergely fogja össze, és ez a legfontosabb. Őszintén remélem, hogy a korábbi ígéretek szerint ezzel a stábbal az Erkelbe is bekerül néhány estére a produkció. Ugyanakkor nagyon várom a dalmű CD-n való megjelenését is. Kérdés: a margitszigeti előadást rögzíti a tv és a rádió? Nem ártana!!!

577 tiramisu 2013-08-05 23:51:40 [Válasz erre: 576 Búbánat 2013-08-05 19:39:53]
Vajda Gergely a MR Szimfónikus Zenekarának a vezető karmestere. Az MR Kórusának és az MR Gyermekkórusának mások a vezetői! A pontosság kedvéért. :-)

576 Búbánat 2013-08-05 19:39:53 [Válasz erre: 572 Búbánat 2013-08-05 12:18:38]
Hadd tegyem hozzá, mert a cikkből nem derül ki: a szabadtéri István király- produkció hatalmas apparátusát zenei oldalról (zenekar, két énekkar, szólisták) az MR Zenei együtteseinek vezetője, Vajda Gergely fogja össsze és vezényli!

575 Spangel Péter 2013-08-05 15:30:45 [Válasz erre: 573 Momo 2013-08-05 13:18:57]
Valóban, nagyszerű az Erkel-opera szereposztása. Őszintén remélem, néhány alkalommal a kőszínházba, mármint az Erkelbe is bekerül.

574 Heiner Lajos 2013-08-05 14:00:45 [Válasz erre: 570 Momo 2013-08-01 01:04:13]
Hazamegy Arisztid a vadászatról, üres kézzel. Grófnő: Mondja, maga nem lőtt semmit? Arisztid: Dehogynem! Grófnő: És akkor miért nem hozta haza? Arisztid: Nem vagyunk mi kannibálok!

573 Momo 2013-08-05 13:18:57 [Válasz erre: 572 Búbánat 2013-08-05 12:18:38]
Azért lássuk be, a Szabad Tér Színház kiváló együtteseket, és szólistákat szerződtetett a produkcióra. Igazán megadják a módját.

572 Búbánat 2013-08-05 12:18:38
Sokakat érdekelhető interjú olvasható a Fidelio honlapján: Gurmai Éva zenetörténésszel a közelgő István király-bemutató előtt beszélgetett Rékai Zsuzsanna (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2013. augusztus 20.), ezért a link mellett teljes terjedelmében idemásolom a cikket: [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/gurmai_eva_a_hangzas_es_a_latvany_egyarant_megfelel_majd_a_mai_igenyeknek; Gurmai Éva: "A hangzás és a látvány egyaránt megfelel majd a mai igényeknek" [/url] 2013. augusztus 3. - Rákai Zsuzsanna - Fidelio - Augusztus 20-án Erkel utolsó befejezett operáját, az István királyt mutatják be a Margitszigeten. A ritkán hallható mű keletkezési körülményeiről, zenei sajátosságairól, illetve a százharminc éves kézirat modern kottaszöveggé való átírásának nehézségeiről a produkció előkészítésében közreműködő zenetörténészt kérdeztük. INTERJÚ - Az István királyt a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására kérték Erkeltől, az opera azonban nem készült el idejében. Mi volt ennek az oka? - A premiert hosszas kompozíciós munka előzte meg, a legkorábbi adatok 1874-ből származnak. A több mint tíz éves komponálási időszak egyik oka a szövegkönyv volt, melyet először Molnár György, másodszor Váradi Antal készített, Dobsa Lajos I. István király című tragédiája nyomán. 1880-ig a szerző Molnár librettójából dolgozott, mikor is Váradi Antal a Nemzeti Színház megbízásából átírta, pontosabban újraírta azt. Az új szövegkönyv oly mértékben tér el az előzőtől, hogy a Pesti Napló szerint (1875. június 11.) már elkészült két felvonást és a készen lévő egyéb zenei anyagokat nem, vagy csak igen kis mértékben használhatta fel a későbbiekben Erkel Ferenc. 1880-tól tehát minden bizonnyal újraindult a kompozíciós munka. A késedelem másik oka betegségekhez, szervezési nehézségekhez, szereplőváltásokhoz köthető. Mindenki tisztában volt az opera újszerűségével, hatalmas apparátusával. Az énekes próbák megkezdődtek ugyan az Operaház megnyitása előtt, de a vezetőség bölcsen úgy döntött, hogy még legalább fél év szükséges az opera tökéletes színreviteléhez. - Meglepő, hogy a nemzeti kultúra eszméjéért lelkesedő 19. században az államalapító, szentté avatott királyról szóló alkotás nem vált az életmű koronájává. Mi áll ennek a hátterében, mennyiben felelős ezért maga a kompozíció? Miért nem emelkedhetett a darab a Bánk bán vagy a Hunyadi László rangjára? - Az új operára való hosszú várakozást hatalmas siker követte. Bemutatója 1885. március 14-én volt a Magyar Királyi Operaházban, Erkel Sándor vezényletével. A szerzőt a Bánk bán óta így nem ünnepelték. A sajtó külön kiemelte, hogy több mint tizenötször tapsolták elő az ősz mestert, szűnni nem akaró ováció kíséretében. A korabeli gyakorlathoz képest példátlanul sokáig és sokat játszották az István királyt, és hamar követte ezt az 1896-os millenniumi felújítás. Ekkor már jelentősen megváltozott a mű arculata. Az 1930-as felújításig, s azt követően is egyértelműen a Hunyadi és a Bánk bán szerepelt sikerrel az Operaház színpadán. Hogy nem csatlakozott hozzájuk az István király a mai napig sem, annak több oka van. Jóval nagyobb zenekart mozgósít Erkel az István királyban, mint korábbi operáiban, zenei anyaga is szövevényesebb, a wagneri zenedráma zenei világához közelít. A szövegkönyv sem könnyíti meg az opera azonnali közönségsikerré válását. Nem a nyelvezet korszerűtlensége miatt, amivel a Hunyadinak és a Bánk bánnak meg kellett küzdenie, hanem azért, mert a drámaisága kevés helyet ad a lírának. Hiányoznak az idézhető, könnyen fülbemászó nagyáriák, helyettük egy komplex drámai-zenei folyamat bomlik ki, amely zárt számok nélkül építi jeleneteit nagy együttesekbe torkollva. A zenei hang tehát merőben megváltozott a két említett, népszerű operához képest. Ehhez az utókornak is fel kell nőni, és akkor zenei rangját is elnyeri a mű vélhetően. - Erkel operáinak esetében - egy idő után legalábbis - többnyire szabályos alkotógárdáról lehet beszélni. Hogyan fest az István király szerzői háttere? - A szerzői háttér természetesen itt is sokszereplős. Komoly vitákra ad okot már a szerzőség megítélése is. Mivel a bemutató partitúrája túlnyomórészt Erkel Gyula, kis mértékben Erkel Sándor kézírásában maradt fenn, egyesek úgy vélik, az operát Erkel Ferenc és Gyula közös munkájának kellene tekinteni, és ezt a színlapokon is így kellene feltüntetni. Ezt igazolja, hogy Erkel Ferenc ceruzás vázlatai nem egy az egyben kerültek be a végleges formába, sok helyen igen eltér tőle a zenei anyag. Azonban az ellenkezője is igaz, egyértelműen kimutatható, hogy a ceruzás vázlatok nagyon nagy szerepet játszottak a partitúra megalkotásakor, az énekes szólamokban és a hangszerelésben egyaránt. Az idős mester jó ideje már csak felügyelte a kompozíciós munkát, többnyire nem az ő kézírásában maradtak fenn kései művei, a szerzőségét azonban életében sohasem kérdőjelezték meg. - Az opera, mint a színházi műfajok általában, ki van téve az egyes előadások eszköztárának felszereltségéből, fellépőinek felkészültségéből fakadó változtatásoknak, húzásoknak, betoldásoknak. Erkel művei azonban sokszor ehhez képest is sokat változtak a színpadi gyakorlat során, olyannyira, hogy nem egyszer eltérő szövegváltozatok alakultak ki. Az István király esetében lehet ilyesmiről beszélni, létezik valamiféle ősalak, amit érdemes megkülönböztetni, helyreállítani? - A nagy siker ellenére a kompozíciós folyamat az István király esetében sem szűnt meg. Először fél órával rövidebb lett az előadás néhány húzás következtében, majd nász-balettel bővült. A sajtó azt is hírül adta, hogy Erkel - a librettistával közösen - az első két felvonás összevonására készül. Ez valójában a szerző halála után, az 1896-os átdolgozásban valósult meg, mikor is kihagyták a teljes első felvonást, mégpedig úgy, hogy a tartalmát István újonnan beiktatott áriájának segítségével foglalták össze a másodikban. A húzások, átdolgozások, betoldások nyomon követhetőek a partitúrából és részben a szólamanyagból is, azonban szétválasztásuk, rekonstruálásuk nem volt könnyű feladat. Célul természetesen az ősalakhoz legközelebbi, de még a szerző irányításával történő változásokat tartalmazó verzió helyreállítását tűztük ki. - Milyen munkát jelent egy Erkel-opera kottaszövegének előadásra való előkészítése? Egyáltalán miért van erre szükség? - A kézirat eleve nehezen olvasható, magán viseli a másolók kézjegyeit. Az átdolgozások és húzások során egyre több ceruzás és tintás bejegyzés tarkította a játszó oldalakat, melyek sokat és sokszor változtak. Gyakran kellett lapozni a betoldásokért a játékosoknak, a partitúra átszerkesztettsége is bonyolulttá tette helyenként a tájékozódást. Az előző állapot átfirkálásával létrejött újrahangszerelés sem volt ritka. A korabeli kottaírás több lényeges ponton eltér a maitól, legfőképpen abban, hogy az előjegyzést egy zenei szakasz első ütemében teszi csak ki, a továbbiakban nem. Tekintve azt, hogy Erkel nem riad vissza a 7-b előjegyzéstől sem, a korabeli kézirat olvasása nagyon nehéz. A közreadásnál azzal is szembesültünk, hogy maga a kézirat sem tökéletes, s feltételezhetően jóval több forrás létezett. A zenei artikuláció helyenként a zenekari szólamokban pontosabb volt, mint a partitúrában, és gyakran fedeztünk fel hanghibákat, ritmushibákat is. Ezeket a közreadás során mind korrigáltuk. Ahhoz hogy a 21. században életre keljen egy darab, elengedhetetlenül szükséges annak korszerű, olvasható, nyomtatott verziója. - Az augusztus 20-i előadás nézői milyen élményre számíthatnak zenei, dramaturgiai szempontból? - Az énekes és zenekari próbák nagy erőkkel folynak, és készül a látványterv Erkel László (Kentaur) jóvoltából, aki a díszlet- és jelmeztervező is. Az est rendezője Nagy Viktor lesz. A bővített fúvóskarral kiegészült MR Szimfonikusok mellé két kórus is társul az opera igényeihez mérten, az MR Énekkar és a Budapesti Stúdió Kórus. A szólisták között a magyar operaélet legjobbjait hallhatja a közönség ((többek között Bretz Gábort, Wiedemann Bernadettet, Szegedi Csabát és Balczó Pétert). A helyszín (a Margitszigeti Szabadtéri Színpad) és az alkalom megkívánta ugyan a tömörítéseket, ezek azonban dramaturgiai szempontból nem érintik a mű szerkezetét és érthetőségét. A négy felvonás két részben, egy szünettel szólal majd meg, ez a szigeti körülményekhez ideális. A hangzás és a látvány egyaránt megfelel majd a mai igényeknek, és Erkel utolsó operája vélhetően folytatja azt az utat, amelyen a 19. századi premierrel elindult.

571 tiramisu 2013-08-01 02:50:41 [Válasz erre: 570 Momo 2013-08-01 01:04:13]
Tudja mindenki ....:-((

570 Momo 2013-08-01 01:04:13 [Válasz erre: 569 tiramisu 2013-08-01 00:54:51]
sőt... gyerekeket eszem vacsorára... :-))

569 tiramisu 2013-08-01 00:54:51 [Válasz erre: 566 Momo 2013-07-31 14:57:48]
Legfeljebb Te feltételezel rosszindulatot és hozzá nem értést , mint általában...

568 serse 2013-07-31 15:53:35 [Válasz erre: 566 Momo 2013-07-31 14:57:48]
Én csak a tényeket próbálok magyarázatot találni rá és ez nem rosszindulat, mert a rosszindulat az lenne, ha azt írtam volna, hogy nem is akarják játszani az Erkel operákat, illetve eleve meghamisítva játsszák őket. Én ezt nem állítottam, de akkor se értem. Az meg igen is szakmaitlan, és ha hozzá nem értésről nincs is szó, de minimum trehányságról, nem törődömségről, hogy a plakátokra nem írták oda, meg a honlapon se tüntették fel, hogy az átdolgozott operát, nem magát a Hunyadi László operát játsszák. A kettő nem ugyanaz! Ok, hogy legalább ezt játsszák, hogy ezt is évtizedeken át sikerrel játszották, meg miért ne lehetne ezt játszani? Játsszák! De akkor se értem miért nem lehet ezt oda írni, illetve más művek esetében miért olyan fontos az Operaháznak az eredetiség, még az Erkel művek esetében nem az? Erre talán te tudsz választ adni? Mert én bennem csak kérdőjelek vannak. Debrecen vállalta magára azt a feladatot az Erkel operák kapcsán, amit a MÁO-nak kellett volna már megcselekednie több évtizede. Ennyi. Szerintem ez az Operaház egyik nagy-nagy adóssága! A CD felvételeket már elkészítették, most végre a maguk eredetiségében játszhatnák a darabokat, nem agyonhúzva és nem átdolgozva, hadd döntse el a közönség, beül-e rájuk?

567 serse 2013-07-31 15:47:31 [Válasz erre: 565 tiramisu 2013-07-31 14:28:27]
Radnai Miklós, bocs.

566 Momo 2013-07-31 14:57:48
Ez egy ilyen magyar "népbetegség", hogy ha nem értünk valamit, akkor egyből rosszindulatot, és hozzá nem értést feltételezünk.

565 tiramisu 2013-07-31 14:28:27 [Válasz erre: 564 serse 2013-07-31 14:22:58]
"Zenéjét átdolgozta Radnai György ?"

564 serse 2013-07-31 14:22:58 [Válasz erre: 560 Búbánat 2013-07-31 09:07:22]
Teljes mértékben igazad van! Én arra próbáltam utalni, hogy ha Gurmait arra kérték fel, hogy azt állapítsa meg, hogy mit írt Erkel az István királyban és mit Erkel Gyula, akkor annak nincs értelme, mert ilyen formában nem rekonstruálható egy szerzői változat. És én is hiszek Kassai Istvánnak és ugyanakkor meg vagyok győződve arról is, hogy az Operaház még mindig nem hisz benne, hogy az Erkel operák mindenfajta átdolgozás nélkül is igen is, hogy színpad képesek és repertoáron tarthatóak! Ezt ékesen bizonyítja, hogy a Hunyadiból megint az átdolgozást vették elő, a Bánk bánt pedig agyon húzták. Milyen abszurd már, hogy a Bolgyóhollandi esetében az eredetiséget nagyon-nagyon fontosnak tartva, az ős Bolgyóhollandit mutatták be és kb. úgy reklámozták a produkciót, mintha nem Wagner vagy Wagner mások nyomására dolgozta volna át operáját és most végre az eredeti formában hallható az. Ezzel szemben a Hunyadi esetében azt se tartották fontosnak, hogy a plakátokon, a honlapon és színlapon megjegyezzék, hogy zenéjét átdolgozta Radnai György, szövegkönyvét átírta Nádasdy Kálmán! Pedig ez így lett volna illendő!

563 Búbánat 2013-07-31 09:51:49 [Válasz erre: 562 zalbarna 2013-07-31 09:35:13]
Igen, erről (is) van szó. Ezek után már nagyon várom a margitszigeti István király-produkciót az "operásoktól", és persze a korábban beígért CD-t a másik István király-interpretáció létrehozóitól.

562 zalbarna 2013-07-31 09:35:13 [Válasz erre: 561 zalbarna 2013-07-31 09:32:32]
És muszáj sajnos hozzátennem, hogy most megint nem arról van szó, hogy melyik a jobb változat. :)

561 zalbarna 2013-07-31 09:32:32 [Válasz erre: 560 Búbánat 2013-07-31 09:07:22]
Kedves Búbánat, rátapintottál a lényegre a " kinek hiszek " terminus behozatalával. Mivel a köztudat láthatóan helyet ad ( sajna?! ) annak a felfogásnak, hogy mindenki átírhat, igazíthat szabadon, a " művészet nevében" :) , ezért ez a " kinek hiszek " lesz az egyetlen ( egyéb szándék nélküli ) eligazodási útmutató saját magunk számára. A magam részéről eredetileg Erkelnek hiszek, azután pedig mindazoknak, akik szintén Erkelnek hisznek. Nos, aki lényegi mozzanatokhoz hozzányúl, az nyilván nem hisz neki. (..hogy úgy mondjam: Erkel neki nem elég király ). Ez mindenkinek szíve joga, de sztem ne tegye Erkel név alatt, mert ez nem finom szokás. Úri családban legalábbis.

560 Búbánat 2013-07-31 09:07:22
Az előző hozzászólásokra reflektálok. Ezeken a szempontokon rég túl vagyok: tudomásul véve az "Erkel-műhely" szerepét, engem mégis az foglalkoztat, hogy miért kellett az Operaház vezetésének felkérnie Gurmai Éva zenetörténész a fellelhető kéziratok "rekonstrukciójára", amikor nem olyan régen Kassai István és csapata az OSZK-ban őrzött kéziratokból már rekonstruálta és a lehető legteljesebb István királyt bemutatta először Komáromban, és még két további alkalommal más helyszíneken is. Nem lett volna egyszerűbb – és bizonyára – olcsóbb is, a jogdíjakról való megállapodást követően a „Budapest Nyári Fesztivál 2013” –projekt átvette volna ezt a produkciót? De ha már az Opera társulata kapta meg a különben megtisztelő felkérést az István királyra a Margitszigeten, akkor nem lett volna célszerűbb ezt a produkciót „megfizetniük”, és átvenniük? Így csak pénzkidobásnak vehetjük. Továbbra is az a kérdésem, miért kellett az Operának megbízást - és feltehetően pénzt adnia - Gurmainak a „rekonstrukció” elvégzésére, amikor már van precedens: ez a kutatás már évekkel korábban elvégeztetett, a kéziratokból „összerakott” operát ennek nyomán 2010-ben bemutatták, ezt háromszor is előadták, és augusztusban várhatóan a CD-je is kijön. Én hiszek Kassai Istvánnak, amikor erről a produkcióról szólva elmondta, hogy az OSZK-ban fellelt eredeti kéziratokból rekonstruált „eredeti” operát tálalta fel nekünk: „A dalmű a bemutató éve óta nem szólalt meg eredeti formájában, minden felújításakor átszerkesztették, bővítették, húzták, szövegét átírták. Jelen együttes mutatja be újra az eredeti műformát,amit ezen a koncerten a Magyar Művészeti Akadémia kiemelt rendezvényeként hallhatnak. „Ugyanaz a kézirat mindkét produkció alapja. A margitszigeti előadás létrehozóinak volt pénze arra, hogy a kéziratos operapartitúrából kottagrafikát csináltassanak, a "másik" István király gárdájának nem volt erre pénze. Mi a kéziratos eredeti kottaanyag fénymásolatából játszottunk-énekeltünk.” Úgyhogy ezek után, bizony, érdemes lesz egybevetni a két produkciót: lesznek-e különbségek az-ének- zenei részekben, a hangszerelésben, a dramaturgiában, vagy teljesen megegyeznek majd egymással. Mindkét esetben érdemes lesz tovább gondolni az István király kéziratos sorsát.

559 serse 2013-07-30 17:58:03 [Válasz erre: 558 serse 2013-07-30 17:55:08]
Somfai után egyébként Szacsva-Kim Katalin foglalkozott a kérdéssel, illetve a kritikai kiadások más készítői - elsősorban Dolinszky Miklós. Több mindenben pontosították Somfait, de ők is arra jutnak, hogy a Bánk után kezdődött meg igazán az Erkel-műhely működése.

558 serse 2013-07-30 17:55:08 [Válasz erre: 552 Búbánat 2013-07-30 13:03:24]
Már egyszer idéztem ezzel kapcsolatban Somfai Lászlót: "Az István királynak nem volt teljes eredeti kézirata (melyről Maróthy tanulmánya ír), csupán ceruzás, eredeti kéziratos vázlatának nagyobbik része maradt fenn, és a (nagyrészt) Gyula kéziratában lévő első partitúra megfogalmazása." Innentől kezdve szerintem elég necces szelektálni, hogy akkor most mit írt Erkel és mit a legidősebb Erkel fiú. Rekonstruálni azt lehet, ami elhangozott anno a Magyar Királyi Operaházban az ősbemutatón, de egyáltalán nem biztos, hogy az Erkel önálló műve. Más operák esetében (Dózsa, Brankovics, Sarolta) Somfai a kézírások elkülönítése után juthatott arra a következtetésre, hogy Erkel utólag mindig letisztázta segítői munkáit és az operák fontosabb dallamai, zenei motívumait stb., minden bizonnyal ő maga gondolta ki és vázolta fel segítőinek, majd rájuk hagyta a kidolgozást, aztán utólag ellenőrizte munkájukat. A Hunyadi, a Bátori Mária és a Bánk esetében megállapítja, hogy azok gyakorlatilag 100% Erkel szellemi termékei (csak kisebb betétek - elsősorban a táncok - származnak idegen, azonosítatlan személyektől, illetve a hangszerelésben segédkeztek mások), jelentősebb mértékben csak a Bánk után kezdte el bevonni fiait és talán másokat is (voltak olyan kézírások az Erkel operák OSZK-ban őrzött kéziratain, amiket nem tudott konkrét személyekhez kötni Somfai)operái megkomponálásába. Ez sokszor igen nagy kaotikus össze-visszasságot eredményezhetett: a Dózsa zenéje pl.: előadásról, előadásra változott - Erkel hol húzott belőle, hol hozzá tett. Minden bizonnyal se ideje, se energiája nem volt már egyedül kidolgozni kései operáit, irdatlan munkabírással dolgozott, mint karmester és a zenei élet legfontosabb szervezője, de nyilván az ő képességei is korlátozottak voltak. Sajnálom, mert ha teljes mértékben csak az operakomponálásnak élhetett volna, akkor gazdagabb lenne a zene kultúránk, de ehhez nem voltak adottak a feltételek. A csehek vagy a lengyelek is sokkal jobb helyzetben voltak, sokkal fejlettebb zenekultúrával rendelkeztek nálunk. Magyarországon gyakorlatilag normális operaénekes képzés, operaénekes utánpótlás se volt egészen a század második feléig! Sokszor prózai színészek álltak be operaénekesnek, de még ha volt is hangjuk, nem voltak képzettek zeneileg. Ezenkívül a magyar értelmiségi elit lenézte az operát, mint műfajt. A Nemzeti Színházban megnyitásakor is csak az utolsó pillanatban határozták el az opera tagozat elindítását és csak is kizárólag anyagi okok miatt! Erkel irányítása, közreműködésének köszönhetően azonban végül egy olyan széles opera repertoárral rendelkező Nemzeti Színház működött évtizedekig, amit ma is megirigyelhetnénk! Az persze sajnálatos, hogy pl.: hiába vitetett színre számos bel canto remekművet, mert a közönség nem volt rá vevő! Donizetti remekei közül egyedül a Lucia tudott hosszabb ideig színpadon maradni.

557 tiramisu 2013-07-30 17:07:52 [Válasz erre: 555 Momo 2013-07-30 14:06:59]
Ez is igaz.

556 tiramisu 2013-07-30 17:07:24 [Válasz erre: 554 Momo 2013-07-30 14:04:53]
Egyetértek.

555 Momo 2013-07-30 14:06:59 [Válasz erre: 554 Momo 2013-07-30 14:04:53]
Más eset persze, amikor karmesterek, és más színházi emberek nyúlnak bele egy-egy darabba, az előadások "érdekében". Nekik más szempontjaik vannak.

554 Momo 2013-07-30 14:04:53 [Válasz erre: 552 Búbánat 2013-07-30 13:03:24]
Én azért azt hiszem, hogy, ha valaki szakemberként (nem lelkes amatőr zenekutatóként) a nevét adja egy projecthez, akkor a munkatársaival együtt igyekszik a rendelkezésre álló források alapján a lehető legjobb munkát végezni. Nagyon hamar tönkre teszi a saját szakmai renoméját, ha csak úgy "szabadon, és szubjektíve" állítja össze a partitúrát.

553 Momo 2013-07-30 13:59:59 [Válasz erre: 552 Búbánat 2013-07-30 13:03:24]
[url]http://operavilag.net/interjuk/gurmai-eva/;Erkel és a magyar opera kezdetei[/url] - beszélgetés Gurmai Éva zenetörténésszel

552 Búbánat 2013-07-30 13:03:24 [Válasz erre: 524 Búbánat 2013-06-08 01:09:23]
Erkel István királyának bemutatójára kerül sor augusztus 20-án, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az interneten olvasom, a művet az Operaház "az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött szerzői kéziratok alapján Gurmai Éva zenetörténész vezetésével újra rekonstruáltatta, így az idős mestertől az Operaház megnyitására rendelt remekmű a bemutatása óta először hangzik el az eredeti formájában." Ebből számomra az következik, Gurmai Éva szabadon, és szubjektíve, maga állította össze a partitúrát: dönthetett felőle, milyen zenei anyagot kapjon meg az Opera játszásra. Az eredeti kéziratok tanulmányozása után ez a rekonstruált változat kerül a Szigeten bemutatásra, ami számomra egyáltalán nem garantálja a kihangsúlyozott „eredeti formát”. Ez alapon megint csak találgatásokra ad alkalmat a szerzőség kérdése is. Gurmai Zita talán azt is meg tudta állapítani akkor, kinek a keze nyomát viseli a kézirat? Arra is kíváncsi volnék, az összes kézirat – a változatok - feldolgozásával, a teljes zene elhangzásra kerül-e; Kassai István zongoraművész - Erkel-kutató felügyeletével (szintén az Országos Széchényi Könyvtár kéziratából) rekonstruált partitúra alapján Komáromban (és még két alkalommal) bemutatott István király-produkció zenéjével való összehasonlítás majd alkalmat nyújthat az egyezőség és/vagy különbség megállapítására, és ebből fakadóan a szerzőség újradefiniálására is.

551 Búbánat 2013-07-17 12:03:00 [Válasz erre: 550 IVA 2013-07-17 02:12:10]
Valóban nem mindegy, hogy a tűzijáték idejében éppen hol tart az eredetileg négyfelvonásos opera előadása. A produkció közreműködőit és a közönséget egyaránt zavarná a sziget közepéig is elhallatszó "égi"-háború. Húzások nélkül két és fél óra zenei anyag, egy szünettel három óra lenne a teljes játékidő. A 19 órás kezdés azt jelenti, feltehetően lesznek „átfedések” a "robbantgatások"-kal – hacsak nem két szünet beiktatásával „védik ki” ezt a zavaró körülményt.

550 IVA 2013-07-17 02:12:10 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Vajon milyen hosszú lesz ez az előadás? Kilenckor szokták kezdeni a robbantást a Dunán...

549 Búbánat 2013-07-17 00:49:05 [Válasz erre: 547 Búbánat 2013-07-17 00:39:06]
Ma este a Gyulai Várszínházban bemutatásra kerül A KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA PRODUKCIÓJA Erkel Ferenc: Hunyadi László – opera három felvonásban Szövegkönyv: Egressy Béni Vezényel: Horváth József V. László, magyar király: Bardon Tony Cillei Ulrik, kormányzó: Szilágyi János Szilágyi Erzsébet: Bazsinka Zsuzsanna Hunyadi László: Pataki Adorján Hunyadi Mátyás: Covacinschi Yolanda Gara Miklós, nádor: Sándor Árpád Gara Mária: Vigh Ibolya Rozgonyi: Ádám János Udvarhölgy: Egyed Apollónia Díszlettervező: Silviu Bogdan Jelmeztervező: H. Roşescu Lya Koreográfus: Szaboray Zoltán Karigazgató: Kulcsár Szabolcs

548 Búbánat 2013-07-17 00:41:53 [Válasz erre: 547 Búbánat 2013-07-17 00:39:06]
Ott is inkább a szentté nem avatott, az intrikus Koppány jut a képről eszembe ,mint István király...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.