Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


647 virius 2013-08-22 16:11:23 [Válasz erre: 641 tiramisu 2013-08-21 23:10:52]
Nem a fehér színnel van a probléma, hanem hogy kerülhetett a Szűzanya fejére püspöksüveg (mitra)?

646 chenier 2013-08-22 08:26:42 [Válasz erre: 632 serse 2013-08-21 10:55:02]
Teljesen egyezik a véleményünk. Egyébként kíváncsi lettem volna, hogy ki osztotta ki a szerepeket. A két főszereplő, Bretz és Keszei enyhén kifejezve sem volt telitalálat. Többször kitértünk rá, hogy Keszei Borit előbb meg kéne tanítani énekelni, és csak azután szabadna szerepekre kiírni!

645 serse 2013-08-22 08:04:32 [Válasz erre: 644 serse 2013-08-22 08:03:35]
Ez a hozzászólás meg felesleges volt. Bocsánat, csak utólag olvastam mit írt Búbánat.

644 serse 2013-08-22 08:03:35 [Válasz erre: 640 virius 2013-08-21 16:06:44]
Fél kilenctől fél tízig szünet volt. Nem volt durrogtatás az előadás alatt. Így viszont eléggé elhúzódott a vége.

643 Búbánat 2013-08-21 23:54:57 [Válasz erre: 640 virius 2013-08-21 16:06:44]
Bayreuthi ( és Müpa-Wagner-fesztivál) mintájára - kivételesen itt a tűzijátékra való tekintettel -a 20-i előadás alatt egyszeri, egyórás szünetet tartottak. Tehát a "nászszoba-jelenet" drámaiságát, és a közönség zenei élvezetét semmi külső körülmény nem veszélyeztette, nem befolyásolta...

642 tiramisu 2013-08-21 23:24:39 [Válasz erre: 632 serse 2013-08-21 10:55:02]
Keszei Bori nagyon tetszett, elkerülte a figura unásig ismert közhelyeit. Igazi drámai alakítást nyújtott. Szóval jó volt.

641 tiramisu 2013-08-21 23:10:52 [Válasz erre: 640 virius 2013-08-21 16:06:44]
A jelmezek, szépek , mutatósak voltak. -Fehér Szűz Máriáról nem hallottál?

640 virius 2013-08-21 16:06:44
Úgy látom, a szél nem fújta el a 20-ai Istvánt. Jómagam a 19-ei "előbemutatót" láttam. Amennyiben a hivatalos előadás is 7-kor, vagyis de facto inkább fél8-kor kezdődött, akkor pont a nászszoba-jelenetben volt a nagy tűzijáték... Amúgy az egész nászszoba-képben Wagner-feelingem volt: az indító külsőkar és a dramaturgiai helyzet kísértetiesen emlékeztet a Lohengrin megfelelő jelenetére, néha konkrétan zeneileg is. Utána Zolna dühkitörése, monológja vénuszi harag, a Bolygóból ismert akkordfüzérekkel... Különben az írott II. felvonásban is igazi wagneri akkordok bújnak meg. Hihetetlen, hogy Kentaur (aki civilben Erkel László és rokona a zeneszerzőnek) korábban nem tervezett díszletet felmenője darabjaihoz, ez az első alkalom. A forgószínpados díszlet jól funkcionált, leszámítva a forgó magas zajszintjét. Nem értem viszont, hogyha már a rendező a vízióképbe belerendezte némaszereplőként Szűy Máriát, akkor miért kellett a fejére püspöksüveget adni? (A jelmezeket is Kentaur tervezte.) Bevallom, a Szűzanyát életemben először láttam efféle fejékkel... Továbbá a vízióképet optimistán is le lehetett volna zárni, nem pedig az 1956-os forradalmárok lelövésével... István halálát is megoldatlannak éreztem (hátrasétál és kimegy az egyik ajtón a Szűzanya után). Az apró bakik ellenére jó produkció született, gratula az összes létrehozónak és közreműködőnek! :)

639 zalbarna 2013-08-21 15:27:19 [Válasz erre: 638 serse 2013-08-21 13:27:28]
Teljesen igazad van. Azt kell megérteni, hogy a jó művek akkor is jók és vannak, ha nem hallgatja őket senki. Tehát a jó adott. Max nem hallgatják és nem részesednek belőle. Az életük sz..abb, így jártak-jártunk. De a műveknek ez tök mindegy, mert vannak. Nekünk nem mindegy...

638 serse 2013-08-21 13:27:28
Nekem az már rég nem jelent különösebben semmit, ha valamit nem játszanak, két száz éve elfeledett stb.. Semmit se jelent! Attól még lehet remekmű! Vagy legalábbis jól megírt, színvonalas opera valami, hogy nem játsszák. Mert ugye mennyi mindent nem játszottak nálunk? Mennyi romantikus operát be se mutattak? A bűvös vadászt mióta nem tűzte műsorra az Opera? Vagy Donizetti számos operáját? És még lehetne sorolni! Erkel meg nem világhírű zeneszerző, de attól még jó zeneszerző! A Brankovics és a Dózsa is nagyon jó operák!

637 serse 2013-08-21 13:23:25 [Válasz erre: 636 serse 2013-08-21 13:22:34]
Magukról az operákról, nem egy-egy előadásról!

636 serse 2013-08-21 13:22:34 [Válasz erre: 634 telramund 2013-08-21 12:10:11]
Emlékeztetnélek rá, hogy Handel operái is sokáig eltűntek, majd kétszáz évre, most megy agyba-főbbe játsszák őket! Ne légy egy oldalú kérlek! Számos bel canto opera is eltűnt a süllyesztóben egy időre, amit aztán elővettek és időről-időre újra műsorra tűznek! Monteverdit is meddig nem játszották! Vagy Cavalli operáit! Most őt is egyre több helyen játsszák. Nem rossz opera ez. Ha állandó repertoár darab nem is lesz, de olykor érdemes lenne elő venni! Ennyi. Donizetti és Bellini számos operája is eltűnt már as süllyesztőben, aztán újra elővették őket. Olvastam én leszóló kritikát a Stuart Máriáról, a Boleyn Annáról is!

635 Cilike 2013-08-21 12:39:14 [Válasz erre: 632 serse 2013-08-21 10:55:02]
Szakács Ildikónak szép egészséges hangja van, bőven elegendő volumennel.

634 telramund 2013-08-21 12:10:11
Tiszteletre méltó vállalkozás volt,ezért dicséret. De,mint annyi mű a zenetörténet során nem véletlenül tünt el a süllyesztőben.És ott is marad valószinú.

633 Búbánat 2013-08-21 11:55:39 [Válasz erre: 632 serse 2013-08-21 10:55:02]
Ehhez a beszámolódhoz nincs mit hozzátennem, szinte mindenben egyezik a véleményem. A mikroportot én már eleve belekalkulálom a szabadtéri produkciókba, így ezen fel sem akadok. Az alig több két és félóra zenei anyag nemcsak időre egyezik meg a Kassai István szervezésében már háromszor bemutatott (Komáromi Monostori erőd; a gazdagréti Szent Angyalok templom; MOM Kultúrpalota) koncertszerű produkcióval, de összehasonlítva az itt és ott elhangzott ének-zenei anyagot, emlékeim szerint szinte hangra is megegyeznek. Itt annyival volt több, hogy a táncjelenet zenéje is elhangzott. Minden más megállapodásod igaz. Nekem jobban tetszettek a „másik” előadásokban hallott énekesek: Gurbán János (István), Bokor Jutta (Gizella), Bazsinka Zsuzsa (Crescimira), Nyári Zoltán (Imre) a koncertszerű körülmények között kimagasló alakítást nyújtott! Velük együtt méltatom Szakács Ildikó (Zolna) hangi teljesítményét, aki mindkét produkcióban benne volt! A margitszigeti bemutató annyival volt több, hogy itt a minimális rendezéssel együtt a látvány is hozzájárult az opera-élmény befogadásához. Vajda Gergely igen jól összefogta a hatalmas apparátust és az MR Szimfonikusok élén kiváló zenekari hangzást produkált. Meg kell még említenem az énekkarokat is (MR Énekkara és a Budapesti Stúdió Kórus), akik fontos szerepet töltenek be az operában, a grandiózus finálékban különösen: nagyszerűen helytálltak, és elsősorban nekik (meg a zenekarnak) köszönhetően végül is megkaptam azt a katarzist, amiért elmentem a Margitszigetre, erre az István király-előadásra! Erkel Ferenc utolsó operája (most nem térek újra ki a szerzőség körüli disputákra) igen figyelemreméltó darab, megismerésre méltó! Az operaest előtti kedves színfolt volt, ahogy a közönséget Hábetler András operaénekes „megénekeltette”; a műsorfüzetek mellé mindenki megkapta a „Hazám, hazám..” kottáját, ki ebből, ki fejből énekelte Bánk áriáját, igazán megható volt részese lenni annak a több ezer ember énekelte hatalmas kórusnak, mely „spontán” énekelte el a megunhatatlan áriát a hazaszeretetről!

632 serse 2013-08-21 10:55:02
A tegnapi előadásról: ez a mikroport borzasztó dolog! Szerintem mindenkinek csak ártott, nem használt. Valahogy megöli az érzelmeket az emberi hangban: nem éreztem, hogy a szereplők közül bárkinek is igazán árnyalt és drámai lett volt az éneklése. A dinamika egysíkúnak tűnt. Bretz Gábort én szeretem, bár nem mondanám, hogy minden szerep illik hozzá, amit elénekelt. Szerintem az István király címszerepe se. Egyáltalán nem illúzió keltő a megjelenése: az öreg és elaggott István helyett egy jó megjelenésű, életerős fiatalembert láttam a színpadon (még akkor is, ha ez a fiatalember lassan negyven éves, szerintem a megjelenésén ez nem látszik). Hangja is túlságosan is ércesen és dörgedelmesen szól ahhoz, hogy egy megfáradt öregembert formáljon meg vele. Öreg és megfáradt király helyett egy tettre kész, erős Istvánt láthattunk a színpadon. De lehet, hogy csak számomra tűnik megtörtnek és elaggottnak az Erkel opera címszereplője a librettót olvasván. Wiedemann Bernadett igazi színpadi jelenség volt most is, Gizella szerepében. Hangilag is rendben volt, de a mikroport miatt erről nem akarok részletesen nyilatkozni egyik énekessel kapcsolatban sem, mert nem látom értelmét. Balczó Péter Imreként jól bírta a magasságokat és mikroport nélkül bizonyára szép pianokat is énekelt volna. Az ő esetében is éreztem, hogy átérzi a szerepét és azonosul vele, de megint csak a mikroport miatt nem éreztem, hogy ez hangilag megfelelő mértékben visszajön. Keszi Borin szerint a mikroport se segített sokat, mert számomra gyenge és erőtlen volt a horvát hercegnő szerepében. Az őrülési jelenet sikeredett a leggyengébbre, de már a nászéjszakai jelenetben is több probléma volt vele. Szerintem egyáltalán nem élte át a szerepét és ha még átélte volna, hangilag akkor se tudta volna megfelelő mértékben árnyalni azt, mikroport nélkül, színházi körülmények között se. A decibelekkel súlyos gondjai vannak. László Boldizsár bele élte magát Sebős szerepébe és hitelesen alakította azt. Szegedi Csabával különösebb gondjaim szintén nem voltak: ő is nagyon jól hozta az intrikus figuráját. Szakács Ildikót nem emlékszem, hogy hallottam volna már mikroport nélkül, így nem tudom, hogy milyen a hangja önmagában, ha minden segítség nélkül szól, de tegnap, amennyire megtudtam ítélni, szépen helyt állt Zsolna szerepében. A zenekar nagyon összeszedetten játszott. Vajda Gergely vezénylése talán kissé visszafogott volt számomra, de hatásos és szépen kidomborított a csúcspontokat. Merthogy az operának nem egy katartikus része van. A nagy kórus tablók majdnem mind ilyenek. A kórus finálék kifejezetten jól sikerültek. Imre áriája a III. felvonásban, az első felvonás fináléja, Zsolna negyedik felvonásbeli áriája, István negyedik felvonásbeli ariosója, az első felvonás tanács jelenete, illetve Crescimire fogadása: talán ezek a leghatásosabb részletei az operának. Ami egyébként színvonalas, romantikus opera zene. Eklektikus, de ez nem degradáló, mert attól még igen is nagyon hatásos és jó muzsika! És a szövegkönyvvel sincs semmi gond. Dramturgiailag is nagyon jól fel van építve, semmi szükség nem volt az átírásra. Semmi! Az átírással, csak ártottak a műnek. A rendezés. Hát az olyan semmilyen volt. Színészi játékot az énekesektől nem nagyon követeltek meg. De az első részt sikerült mozgalmassá és pergővé tenni. A gyakorlatilag üres színpad könnyeddé és gyorssá tette a jelent váltásokat és pergővé az előadást. A forgószínpad ebben sokat segített. A táncok amatőrnek és gagyinak tűntek számomra. A pogány szertartás jelenet szintén. Akartak valami igazán látványosat is az előadásba, hát nem igazán sikerült nekik. A rendezőnek túl sok gondolata nem volt a darabról, de legalább idegesítő ötlet parádé se volt. A jelmezeket egysíkúnak és jellegtelennek találtam. A színeik is túl szürkére és egyhangúra sikeredtek. De mindent összevetve én jól szórakoztam, még ha a mikroport zavart is, a rendezés nem is volt nagy szám. Érdemes volt elővenni ezt az operát, de jobb lett volna, ha az Erkel Színházban került erre sor, nem szabad téren.

631 serse 2013-08-21 10:22:29
Vajda Gergely az István királyról, az operavilágnak adott interjújában: "Sokan eklektikusnak tartják az István király zenéjét. Van-e mégis valami speciális, csak rá jellemző tulajdonsága? – Valóban eklektikus, de én ezt nem érzem degradáló terminusnak. A Grand macabre is eklektikus, és mégis van egységes stílusa. Az Istvánban egyrészt az az érdekes, és persze egyben a kihívás is, ahogy a magyar nyelv az idegenből átvett zenei idiómákhoz kapcsolódik, másrészt ahogy a wagneri méretű és felrakású kórusok a verbunkos zenei nyelvvel összeolvadnak. Ez Erkel és kortársainak találmánya, előttük senki sem komponált így. Nemzeti tematika, nemzeti zenei nyelv, európai zenei tradíció. Mindez egy olyan librettóval, melyet inkább neveznék történelmi tablónak, mint cselekményes darabnak. Voltaképpen azt járja körbe a mű, hogy mit is jelentett István király a magyarság számára a darab keletkezése idején, vagyis a XIX. század végén. Van benne persze szerelem, intrika, színpadra kerül a pogányság és a kereszténység szembenállása, de az egész végkicsengése mégis István király megdicsőülése, amely azáltal következik be, hogy egységesíti az országot és a nemzetet. – Miért feledkezett meg az utókor erről az operáról? – Úgy gondolom, egy darab vagy egy komponista elismertsége mindig nagyban függ attól, hogy az előadók vagy az éppen regnáló intendánsok megtalálják-e benne azt, amiről szólni kívánnak a közönségüknek. Janáček operái erre a tökéletes példák: olyan remekművek, melyek dramaturgiája és talán zenei nyelvezete sem passzolt a kortárs operai ízléshez. Aztán jöttek az előadók, karmesterek, rendezők, akik megértették, meglátták benne a lehetőséget, és újra felfedezték őket, most már a szélesebb közönség számára is. Olyan ez, mint a „mi is a klasszikus zene” problémája. Az, amire mi azt mondjuk, hogy klasszikus. A mi, kortársi döntésünkön alapul, hogy Mozart klasszikus, Salieri pedig nem. Ennek persze nyilván van oka is: Mozart komplexebb, izgalmasabb – de nekünk komplexebb, nekünk izgalmasabb. A klasszikus operai kánon létrehozásáról mindig az adott kor operai vezetői döntenek. Az, hogy az István király nem része a repertoárnak, nyilván a már említett történelmi tablószerűségen is múlik, ami miatt bizonyos időszakokban bizonyos döntéshozók úgy gondolták, hogy ezt nem kell színpadra állítani. E mögött nem kell feltétlenül ideológiai hátteret keresni: Olivier Messiaen Assisi Szent Ferenc című operájának is hasonló a sorsa – mindenki tudja, hogy kiváló (bár a szó klasszikus–romantikus értelmében valóban nem operaszerű) mű, sőt ez esetben a XX. század egyik legjelentősebb színpadi művéről beszélhetünk. De rendkívül hosszú, a közönség és az előadók számára egyaránt megterhelő, ráadásul nagyon költséges is, így aztán jó, ha évtizedenként színpadra kerül, és jellemző módon akkor is inkább fesztiválokon. Ilyen például Bernd Alois Zimmermann Die Soldaten-je is, és még sok más, nem feltétlenül csak XX. századi mű." [url]http://operavilag.net/interjuk/vajda_gergely/;Az interjú teljes szövege itt olvasható.[/url]

630 Spangel Péter 2013-08-20 20:21:37 [Válasz erre: 629 Spangel Péter 2013-08-20 16:28:11]
Azt is közvetítik.

629 Spangel Péter 2013-08-20 16:28:11 [Válasz erre: 628 Spangel Péter 2013-08-20 16:26:28]
A Bartók honlapján még mindig a Dózsa György szerepel a programban.

628 Spangel Péter 2013-08-20 16:26:28 [Válasz erre: 627 serse 2013-08-20 15:13:35]
Ez a híradó közlése volt. Meglepődtem én is.

627 serse 2013-08-20 15:13:35 [Válasz erre: 626 Spangel Péter 2013-08-20 12:57:35]
Ennek nem örülök, mert a Dózsát rögzíteni akartam, mert még nincs meg. Az összes többi Erkel operából van rádiófelvételem.

626 Spangel Péter 2013-08-20 12:57:35
A tegnap esti hiradó szerint a Bartók rádió i az István királyt közvetíti. Tudom, a rádióújság a Dózsa Györgyöt jelzi. A híradóban az is elhangzott, hogy a tévé a tegnap esti főpróbát sugározza. Bölcs előrelátás, gondoltak az esetleges esőre...

625 Búbánat 2013-08-20 12:41:55
Ne felejtsük el: a Bartók Rádió a Dózsa György stúdiófelvételét közvetíti ma 19.35-től. A főbb szerepekben Gulyás Dénes, Kukely Júlia, Martin János, Sudlik Mária, Kálmándi Mihály, Daróczi Tamás, Begányi Ferenc, Kovács Annamária, Gáti István, Sárkány Kázmér, Egri Sándor, Pánczél Éva, Kertesi Ingrid, Murár Györgyi. Az MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. (Részletes szereposztást lásd a Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel topicban a 634. sorszám alatt.)

624 serse 2013-08-20 11:48:29 [Válasz erre: 623 serse 2013-08-20 11:33:08]
Hát most találtam meg, hogy akkor másnap lesz. Bocsánat!

623 serse 2013-08-20 11:33:08
Mifelénk itt vidéken már csöpög az eső. Gondolom, ha vihar/eső lesz, akkor nem lesz István király előadás. Még soha sem voltam a Margit-szigeten szabadtérin, így nem tudom, hogy megy ez ilyenkor? De remélem, ha elmarad máskor megtartják.

622 Cilike 2013-08-19 19:52:46
Azért valljuk be: operaelőadásnak ekkora hírverés ritkán van.Ilyen marketing, amit erre az István király előadásra bedobtak. Ingyenes előbemutató, plusz programok... nem semmi.

621 Búbánat 2013-08-18 16:05:53
[url] http://www.kultura.hu/ujra-felfedezett; Újra felfedezett közkincs Erkel operája [/url] (Kultúra.hu, 2013.08.14./ „Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója bevallása szerint hosszú kálváriát jelentett, amíg sikerült reprodukálni az eredeti darabot: a körülbelül háromnegyed éves munka alatt több segítő kéz működött együtt . Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Erkel eredeti kéziratát, amelyet Mikusi Balázs, a kottatár vezetője bocsájtott a színház megbízásából Gurmai Éva zenetörténész rendelkezésére. A forrásokat digitalizálták, majd az eredeti, azaz Erkel saját bejegyzéseit és módosításait még figyelembe vevő változatot rekonstruálták. Így készült el a teljes zenei anyag, amelynek szólamait modern kottaírási technikával átírták és kinyomtatták. A margitszigeti bemutató ezért zenetörténetileg is jelentős eseménynek számít, amely Bán Teodóra reményei szerint elindítja az István király opera reneszánszát. „A mindezidáig méltatlanul mellőzött opera az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a magyar operairodalom történelmi operáinak sorában”- állítja az ügyvezető és művészeti igazgató. Augusztus 20-án rendhagyó bemutatóra kerül tehát sor a felújított, 75 éves Margitszigeti Nagyszínpadon. „A hagyománytisztelet munkált bennünk, ezzel együtt korszerű rendezést láthat a közönség. A célunk, hogy közkinccsé tegyük Erkel utolsó nagyoperáját, amelyet ezután bármelyik operatársulat eljátszhat majd, hiszen a zenei anyaga innentől hozzáférhető” – jegyezte meg Bán Teodóra, aki szerint az előadás érdekessége, hogy a díszlet-és jelmeztervező a Kentaur néven ismert Erkel László, aki a szerző, Erkel Ferenc leszármazottja. A történelmi opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadását a tervek szerint az Erkel Színház megnyitóján láthatja újra a közönség, természetesen ugyanebben a rendezésben és szereposztásban.”

620 Búbánat 2013-08-18 01:18:19 [Válasz erre: 615 serse 2013-08-17 23:37:01]
Köszönöm a linkeket. Legalább az általam felsorolt részletek közül ez a három az interneten is hozzáférhető és meghallgatható.

619 Búbánat 2013-08-18 00:51:07 [Válasz erre: 616 estallo 2013-08-17 23:43:36]
Ennek az István király operafilmnek - mely először a magyar televízióban került bemutatásra, és ebből készült a DVD-film - , az Erkel-opera 1993-as rádiófelvétele szolgáltatja az ének-zenei alapot. Zenéjét Németh Amadé, a Dobsa Lajos drámája nyomán készült librettót Ruitner Sándor dolgozta át, Várady Antal verseit újra írta Dalos László Vezényel: Kovács László Km: a Magyar Honvédség Férfikara (karig: Tóth András), a Magyar Rádió Ének- és Zenekara (karig: Strausz Kálmán) A rádiófelvétel szereposztása: István király - Martin János (bariton), Gizella királyné - Takács Tamara (mezzoszoprán), Imre herceg - Daróczy Tamás (tenor), Cresimira, Imre jegyese - Szendrényi Katalin (szoprán), Asztrik apát - Gurbán János (basszus), Péter - Póka Balázs (bariton), Vazul - Egri Sándor (basszus), Barang, sámán - Szüle Tamás (basszus), Sebős, Imre apródja - Mukk József (tenor), Jóva - Németh Judit (alt)

618 Speranza 2013-08-18 00:08:50 [Válasz erre: 617 Speranza 2013-08-18 00:05:07]
Mármint az énekesek nem jelennek meg a filmben, hanem a stúdióban felvett hangra színészek tátogtak rá, ahogy ez több más esetben szokás volt. Így Őze Áron énekhangja volt Daróczi Tamás, Varga Kláráé Szendrényi Katalin, Csendes Lászlóé pedig Martin János.

617 Speranza 2013-08-18 00:05:07 [Válasz erre: 616 estallo 2013-08-17 23:43:36]
Nekem ismerős, csak van benne egy-két orbitális elírás: Janis Martin helyett Martin János, aki a címszerepet énekelte! Ez a tévéváltozat, csak a színészek nincsenek feltüntetve. (Deák Bill Gyula mondanom sem kell, a Szörényi-Bródy féle István a királyból került oda, szintén tévedésből.) amúgy a felvétel ne élő, hanem stúdió, amennyire én tudom, olyannyira, hogy a szereplők nagy része meg sem jelenik a filmben (de vannak azért kivételek, pl Szüle Tamás és Gurbán János).

616 estallo 2013-08-17 23:43:36
Hallott már valaki erről a DVD kiadásról,ill. miután élő felv. hol volt az előadás.A szereposztás ránézésre is eléggé "műfaj-kevert." [url]http://www.cdbt.hu/index.html?cart=c310503501-atinfo-1960692-10503501&PHPSESSID=031989d6de1dd3b66b0bd3898cad426c[/url]

615 serse 2013-08-17 23:37:01 [Válasz erre: 610 Búbánat 2013-08-16 20:50:37]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=ZYpJYLrIB0g;Thern Károly: Tihany ostroma - Keled áriája, Molnár András, vezényel Németh Amadé[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=bMNGb0wM0c8;Mátray Gábor: Csernyi György, Rusitza és Damián kettőse, Kukely Júlia - Bándi János. Vezényel: Németh Amadé[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=UdpY2gMegp8;Rusitska József : Béla futása, Temesi Mária, Vezényel: Német Amadé[/url]

614 virius 2013-08-17 12:54:16 [Válasz erre: 594 tiramisu 2013-08-14 22:11:43]
Akkor jól van! :)

613 Búbánat 2013-08-16 23:23:07 [Válasz erre: 608 musicus2 2013-08-16 15:52:39]
Kedves musicus2! Ha már szerényen szóba hoztad ezt a tanulmányodat, akkor érdemesnek tartom belinkelni is írásodat: KASSAI ISTVÁN: ADATOK AZ ERKEL-KUTATÁSHOZ I. RÉSZ [url] http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/1991_3_mz_erkel_1.html; A „Csel”-variációk [/url] /MAGYAR ZENE 1991. szeptember (XXXII/3) 289-327. oldal/

612 Búbánat 2013-08-16 21:06:01 [Válasz erre: 610 Búbánat 2013-08-16 20:50:37]
Az előbbiek közül ez cím kimaradt: - Adelburg Ágost: Zrínyi – Esküjelenet (Sólyom-Nagy Sándor és Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kórodi András)

611 Búbánat 2013-08-16 20:51:15 [Válasz erre: 610 Búbánat 2013-08-16 20:50:37]
"Tudor"

610 Búbánat 2013-08-16 20:50:37 [Válasz erre: 609 Búbánat 2013-08-16 18:37:43]
Összeszedtem még a „maradékot”! Németh Amadé vezényli ezeket a még nem említett operarészleteket is - régi magyar operákból (rádiófelvétel): - Bognár Ignác: Tudort Mária – Johanna áriája, I. felv. (Kalmár Magda és az MR Szimfonikus Zenekara) - Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban – Magyar tánc (MR Szimfonikus Zenekara) - Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban – A tábornok áriája, I. felv. (Gregor József és a MR Szimfonikus Zenekara ) - Doppler Ferenc: Vanda – Vanda ariettája (Kalmár Magda és az MR Szimfonikus Zenekara) - Thern Károly: Gizul – Gizul áriája, III. felv. (Miller Lajos és a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Ruzitska József: Béla futása – Hunnia nyög letiporva (Temesi Mária és a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara) - Ruzitska József: Béla futása – Záróklórus (Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara - Mátray Gábor: Cserny György – A cigány dala (Gáti István és az MR Szimfonikus Zenekara) - Mátray Gábor: Cserny György – Zárókórus (Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara) - Erkel: Erzsébet – a II. felv. nyitókórusa (Rohonyi Anikó és a Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara) - Erkel: Erzsébet – Erzsébet és Lajos kettőse, II. felv (Kincses Veronika, B. Nagy János és az MR Szimfonikus Zenekara) - Erkel: Erzsébet – Gunda és Kuno kettőse (Zempléni Mária, Gáti István és a Magyar Állami Operaház Hangversenykórusa és az MR Szimfonikus Zenekara) - Császár György: A kunok – Andorássy románca (B. Nagy János és a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Thern Károly: Tihany ostroma – Keled románca, II. felv. (B. Nagy János és a MR Szimfonikus Zenekara) - Thern Károly: Tihany ostroma – Keled áriája, I. felv. (Molnár András és a Magyar Állami Operaház Énekkarának Férfikara és a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Rózsavölgyi Márk: Visegrádi kincskeresők – Péter áriája, II. felv. (Korcsmáros Péter és a Magyar Állami Operaház Zenekara) - Bartay András /Endre/: Csel – Gazsi áriája, I.felv. (Vághelyi Gábor és a Magyar Állami Operaház Zenekara) Más, még korábbi rádiófelvételekről: - Mosonyi: Szép Ilonka – Mátyás és Peterdi kettőse (Mátyás Mária, Jámbor László) - Császár György: A kunok – Margitta és Andorássy kettőse (Mátyás Mária, Szabó Miklós)

609 Búbánat 2013-08-16 18:37:43 [Válasz erre: 602 Búbánat 2013-08-15 19:59:03]
A régi magyar szerzők operáinak további szép felvételei vannak meg a rádió hangarchívumában: Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban - Cserebogár-kettős (Zempléni Mária, Póka Balázs) Mátray Gábor: Cserny György - Rusitza és Damián kettőse (Kukely Júlia, Bándi János; vezényel: Németh Amadé)

608 musicus2 2013-08-16 15:52:39 [Válasz erre: 602 Búbánat 2013-08-15 19:59:03]
Annak idején cikket írtam Bartay Endre (András) emlékére. Az "A csel" c. operájáról ezt írtam: "Habár részletes tanulmányozására nem futotta időmből, az első pillantásra is eleven, színes zenének tűnik. Érdemes lenne elővenni és bemutatni, hiszen ez az első zeneileg-szerkezetileg is igazán nívós magyar vígopera. Amíg azonban Erkel operái – a Bánk és a Hunyadi kivételével – nem szerepelnek Operaházunk állandó repertoárján, ilyesmiről beszélni korai lenne." Ez volt 1991 szeptemberében. Huszonkét éve a helyzet változatlan. Az Operaház repertoárján nincs más opera, csak a Bánk és a Hunyadi. Hogy miért? Kérdezzük meg méltán világhírű művészeinket, talán választ kapunk tőlük.

607 serse 2013-08-15 22:02:38 [Válasz erre: 606 serse 2013-08-15 22:02:02]
Bocsánat csak Déry

606 serse 2013-08-15 22:02:02 [Válasz erre: 605 serse 2013-08-15 21:58:46]
De erről tényleg nem nyitok vitát. Egyébként Szilágyi Erzsébetet is inkább Ágayval szeretem vagy Kolonits Klárával, mint Déry Gabriellával. Ugyanis Déryék a kissé letranszponált szólamot énekelték. Az eredetileg Erkel által megírt szólam igen is, hogy igazi koloratúr szerep, az eredeti, nem az átdolgozott!

605 serse 2013-08-15 21:58:46 [Válasz erre: 600 Búbánat 2013-08-15 19:24:49]
Sajnos a Bánkot is eléggé megkurtították - erre többen is panaszkodtak nekem, hogy miért kellett, nem volt semmi értelme! És sokszor nincs sok értelme a húzásoknak. Verdinél is kihúznak olykor dolgokat, amiket nem kellene. Jó rendben van, ha az énekesnő nem bírja szuflával Traviáta szólamát és kihúznak belőle ezt-azt, vagy Alfrédo szólamából, csak ezek megrögzött gyakorlattá válnak olykor akkor is, ha már rendelkezésre állnak olyan énekesek, akik bírnák szuflával. Ezért utálom ezt a huzigálást. Meg ugye mikor kihagynak teljes képeket, meg jelenteket szükségtelenül operákból (lásd Lucia), és a szokás hatalma nagy és az Istenért nem akarják visszahelyezni őket. Az meg a legnagyobb hülyeség volt, amit valaha csinálta, hogy a Bánk Tisza-parti jelenetét kihúzták és oda mázolt valami drámailag nagyon gyenge és értelmetlen dolgot Kenessey. Ágay Karola (aki számomra a Melinda a régiek közül) szerencsére ezt megértette és rávette Ferencsiket a Tisza-parti jelenet eredeti állapotba való visszahelyezésére. Most nem azért de akkor ennyi erővel a Lucai szólamát is átszabhatták volna Osváth Júlia vagy Moldován Stefánia számára! Egyébként számomra nagy rejtélyek egyike, hogy eme két énekesnő mitől volt nagyszerű Melinda? De nem vitatkozom. Nekem unalmasak Melindaként - ez lehet nagyképűen és lenézően hangzik, de ez van. Más felvételeken szeretem őket, de Melindaként... A jó ég tudja mit szeretett rajtuk Fodor Géza is????

604 Búbánat 2013-08-15 21:30:34 [Válasz erre: 603 Búbánat 2013-08-15 21:28:07]
[url] http://szinhaz.hu/opera/53116-az-istvan-kiraly-oriasi-befektetes-interju-erkel-laszlo-kentaurral; Az István király óriási befektetés – interjú Erkel László Kentaurral [/url]

603 Búbánat 2013-08-15 21:28:07
[url] http://szinhaz.hu/opera/53116-az-istvan-kiraly-oriasi-befektetes-interju-erkel-laszlo-kentaurral; AZ ISTVÁN KIRÁLY ÓRIÁSI BEFEKTETÉS' - INTERJÚ ERKEL LÁSZLÓ KENTAURRAL [/URL] Szinhaz.hu, Magyar Színházi Portál, 2013. augusztus 9. péntek, 07:02 Mátraházi Zsuzsa interjúja (Forrás: Szabad Tér Színház) Szinte kiköltözött a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra Erkel László, művésznevén Kentaur, díszlet- és jelmeztervező. Az Oliver! musical látványvilága dicsérte a munkáját, augusztus 20-ára pedig Erkel Ferenc István király operájának bemutatójára készül. – Családi szálak is kötik az Istán, a király szerzőjéhez, Erkel Ferenchez... – Remélem, tetszene a szerzőnek, bár komoly feladat elé állított minket ezzel a művel. Körülbelül száz szereplő fog a színpadon mozogni, és hatalmas drámai jelenetek viszik majd előre az előadást. A játéktér „része” egy 70 tagú kórus, amelyet a színfalak mögött még egy 50 fős kar fog támogatni, és huszonvalahány főszereplőnk lesz:az akkori történelem nagyjai mind felvonulnak az operában, emellett fellépnek benne táncosok, sőt mégakrobaták is. Most már jobban értem, miként született az István, a király című rockopera, és miért kellett beletenni a címébe az „a” betűt; nyilván megihlette Szörényiéket ez az Erkel-mű, amelyet nagyon régóta nem játszottak magyar színpadon. – Megelevenedik benne a történelemkönyv? – Véletlenül se gondolja senki, hogy egyfajta történelmi leckét kap az István király által, noha nagyon fontos korszakáról szól a magyar históriának. Komoly istenes gondolat rejlik benne, hiszen Magyarországnak a keresztény Európához való kapcsolódásáról, az európai kultúrkörhöz való viszonyáról is szól. Néhány ária konkrétan arról szól, „mit jelent kereszténynek lenni”, ennek ellenére a darab nem tartozik a vallásos művek sorába. Ez egy XIX. század végi vadromantikus opera, tele nagyívű, szívhez szóló dallamokkal és egy kiswagneri zenei hatással. Az alaptörténet fantasztikusan szép, cselszövésekkel, árulásokkal és szerelemmel átszőtt eseménysor, amit mi, immár negyedik közös munkaként Nagy Viktor rendezővel, a szerzői gondolatnak megfelelően, igyekszünk „izgalmasan” színpadra vinni. – Hogyhogy nem ez a mű volt a nyitóelőadása az Operaháznak, miközben az Andrássy úti épület felavatására rendelték Erkel Ferenctől? – Mert nem készült el vele időben. Szerintem túl sok gondja volt, küzdenie kellett az építtetőkkel, a munkáshaddal, az akkori politikával, a befektetőkkel, hiszen akkor sem ment ez másképp, sőt. A Sugár úti paloták címmel Zsigray Julianna kitűnő és nagyon szórakoztató, inkább könyvtárakban és antikváriumokban hozzáférhető regény írt az Operaház építése körüli bonyodalmakról. Vagyis Erkel biztosan mindennap ott állt a „vártán”, ahogy ismerem az azóta is „elhivatott megszállottak” gyülekezetéből álló családomat. Aztán amikor megnyílt az Operaház, leült, befejezte az István király utolsó felvonását, végül letisztázta az egészet. Ezért is gondolták egy ideig, hogy a fiaival íratta bizonyos részeit. Azt valóban tudjuk, hogy a szintén kitűnő zenész fiúk körmölték neki a kottát, a zenét azonban ő szerezte. Az ezzel kapcsolatos viták letisztultak, mert Bán Teodóra, a színház ügyvezető igazgatója, szakemberekkel, zenetörténészekkel rekonstruáltatta a kézirattárban őrzött kottákat, és biztosak lehetünk benne, hogy esszenciális, valódi Erkel-művet hallhatunk augusztus 20-án a Margitszigeten, méghozzá a mester utolsó nagy művét, mert ezután nem írt több operát. – Miért hiányzik oly régóta az operaházak műsoráról az István király? – Amikor bemutatták, ez volt a magyarországi operajátszás történetének legsikeresebb előadása. A külföldieket talán a kifejezetten magyar történelmi téma idegenítheti el, itthon viszont az akadályozta eddig, hogy a mű repertoárra kerüljön, hogy színpadra állítása óriási befektetés, költségigénye felülmúlja bármelyik Verdi- vagy Wagner-nagyoperáét. Nagy szerencsénk volt, hogy a Szabad Tér Színház felvállalta ezt a bemutatót, amely a Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetében kiállított önálló produkciók közül talán a legköltségesebb lesz. Mindenben a legnagyobb igényességre törekszünk. – Mennyit árulhat el előre a díszlet- és a jelmezterveiről? – Nagyon szép, noha nem teljesen korhű klasszikus jelmezeket fognak látni a nézők. Megpróbáltam eltérni a XI. század pogány, és keresztény viseletétől. Úgy gondolom, hogy a ma embere nem érezné őket elegánsnak. Kicsit elmozdultam a fantasy világa felé, de mégis megtartottam a kora gótikus, illetve román hatást, annak pompáját, főként a női ruhaköltemények esetében. A díszlet egy szimbólum köré szerveződik, annak fényében variálja a látványos tereket, de a bűvész sem árulja el, hogy legutoljára mit vesz elő a kalapjából, ezért én is tartogatok meglepetést. – Őriz-e a családi legendárium titkot ezzel az operával kapcsolatban? – Szokatlan lesz a hasonlat, de feltehetően a brit trónörökösök sem szoktak poénokat mesélni arról, hogy mi történt VIII. Henrik udvarában. Ilyen szinten mi sem foglalkozunk Erkel Ferenc élettörténetével. Egyébként, ahogy én tudom, sajátos, összetett személyiség volt. Semmi áron sem akarta például itt hagyni ezt az országot. Liszt Ferenc, akivel legendásan nagy barátságban voltak, egyszer el akarta rabolni, hogy a nagy zongoraművész hírében álló komponistával együtt indulhasson európai koncertturnéra. De Erkel a határon kiszállt a kocsiból és hazahajtatott. Tette ezt úgy, hogy másfél századdal korábban az ősei feltehetően egy németalföldi szőlőskertben termesztették a nedűnek valót. Holland barátaimtól tudom, hogy az „erkel” szó szőlősputtonyt jelent a nyelvükön. Maga Erkel Ferenc is tudott és levelezett magyarul, de kora nagyjaihoz hasonlóan nem beszélte tökéletesen a magyar nyelvet. Mint a városi polgáremberek, ő is németül társalgott. De erre azért nem vennék mérget, hiszen nem vagyok történész. Én élvezem a díszlet- és jelmeztervezői létet, és az „erkelség” csak annyiban része az életemnek, amennyiben büszke vagyok rá. Örülök, hogy egy olyan családhoz tartozom, amelyik sokat tett a magyar kultúráért.

602 Búbánat 2013-08-15 19:59:03 [Válasz erre: 601 Búbánat 2013-08-15 19:32:20]
Itt vannak ezek a szép részletek is. Ezeket hallgatva, kíváncsiságunk nagy a teljes darab megismerésére. 1./ Doppler: Benyovszky - Afanázia áriája (Kalmár Magda) 2./ Thern: Gizul - Isidora és Endre kettőse (Zempléni Mária, B. Nagy János) 3./ Doppler: Két huszár - Sándor és Marci kettőse az I. felvonásból (Korcsmáros Péter, Póka Balázs) 5./ Doppler: Vanda - Mazurka (MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Kórodi András) 6./ Thern: Képzelt beteg - Jani áriája (B.Nagy János) 7./ Doppler: Ilka, vagy a huszártoborzó - Ilka áriája a II. felvonásból (Kalmár Magda)

601 Búbánat 2013-08-15 19:32:20 [Válasz erre: 598 serse 2013-08-15 18:36:58]
Megvannak nekem kazettán az alábbiak. Nagyszerű operarészletek! Németh Amadé régi magyar operákból vezényel 1.Arnold György: Kemény Simon - Nyitány (MR Szimfonikus Zenekara) 2.Ruzitska József: Béla futása - Kálmán áriája a II. felvonásból (Miller Lajos és a Magyar Állami Operaház Zenekara) 3.Heinisch József: Mátyás királlyá választása - Mátyás és Madróczy kettőse a II. felvonásból (Decsi Ágnes, Takács Tamara és a Magyar Állami Operaház Zenekara) 4.Bognár Ignác: A fogadott leány - Mari áriája (Kincses Veronika és a MR Szimfonikus Zenekara) 5.Császár György: A kunok - Margitta és Uzád esküje a II. felvonásból (Zempléni Mária, Póka Balázs és a Magyar Állami Operaház Zenekara) 6.Böhm Gusztáv: A debreceni bíró - Közzene és bordal a II. felvonásból (Gáti István és a MR Szimfonikus Zenekara) 7.Thern Károly: Tihany ostroma - Szerelmi kettős (Kalmár Magda, Gulyás Dénes és a MR Szimfonikus Zenekara) 8.Bertha Sándor: Corvin Mátyás - Ridolfo balladája (Molnár András és a MR Szimfonikus Zenekara) Kórodi Andrással ugyancsak vett fel a rádió régi magyar operaszerzők műveiből részleteket. Egyik jobb mint a másik...

600 Búbánat 2013-08-15 19:24:49 [Válasz erre: 598 serse 2013-08-15 18:36:58]
Már sokszor kifejtettem, semmilyen húzást nem pártolok. Akármilyen hosszú is a darab. Kezdjék el korábban játszani, ahogy a Wagner-daraboknál is gyakorlattá vált. Ha ott kibír az ember öt órát, más operáknál, mely ráadásul könnyebben befogadható is, szintén tudomásul kell vennie annak időbeli terjedelmét. Gurmai Éva célzott arra, hogy ha bekerül a kőszínházba az István király, akkor reméli, hogy azok a részek, melyek "szükségszerűen" (?) szabadtéren húzásra kerülnek, ott (az Operában) nem marad ki a partitúrából az előadásakor.

599 serse 2013-08-15 18:37:27 [Válasz erre: 598 serse 2013-08-15 18:36:58]
félreértés egyben

598 serse 2013-08-15 18:36:58 [Válasz erre: 595 Búbánat 2013-08-15 13:15:23]
Még anno kazettára vettem fel részleteket Doppler operákból, amiket a Bartók rádión adtak le. Azok tetszettek. Szívesen meghallgatnám egy operáját teljes egészében. Császár György Kunokjából úgy öt részletet hallottam. Azok is jók voltak, ezt az operát is meghallgatnám egyszer. De hát nem igazán szokás más operákat elővenni Erkel művein kívül. Félre értés ne essék: szeretem Erkel zenéjét és örülök, hogy legalább az ő darabjait előveszik olykor - a Bánk és a Hunyadi mellett más darabokat is, de általában nem is eredeti formájukban, mondjuk én az eredeti, szerzői változatokra jobban kíváncsi vagyok, ezért örülök a mostani István királynak is. A jelek szerint nem lesz átdolgozás, csak húzás és ez jó. Vajda Gergely hozzáértésében megbízok! Gondolom az előadás zenekivitelezésért nagyrészt ő felel, így a húzásokért is, Köteles Gézával egyetemben - erre lehet következtetni az interjúból.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.