Bartók Rádió, ma 13.39 - 15.00
Misura Zsuzsa hangverseny-felvételeiből
Beethoven: Missa
Solemnis - oratórium
Ea. Misura Zsuzsa
(szoprán), Takács Tamara (mezzoszoprán),
Daróczy Tamás (tenor), Tóth János (bariton), a Magyar
Állami Énekkar (karig. Antal Mátyás), Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Ligeti
András
Zeneakadémia Nagyterme,
1993. szeptember 8.
A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése
Ludwig van Beethoven: Fidelio
19.00 Prológ
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Bánkövi Gyula
19:30 - Hírek
19.35 – 21.58 Beethoven: Fidelio
Szövegét - Jean-Nicolas Bouilly nyomán - Joseph von Sonnleithner és Georg Friedrich Treitschke írták
Kétfelvonásos opera
Vez.: Asher Fisch
Km.: Nyugat-Ausztráliai Szimfonikus Zenekar és Kórus
Rendező: Clare Watson
Szereposztás:
Leonóra (Fidelio) – Christiane Libor (szoprán)
Florestan – Tomislaw Bužek (tenor)
Rocco – Jonathan Lemalu (basszus)
Don Pizarro – Warwick Fyfe (basszbariton)
Marzelline – Felicitas Fuchs (szoprán)
Jaquino – Andrew Goodwin (tenor)
Don Fernando – Adrian Tamburini (basszus)
- Rab – Matthew Lester (tenor)
- Rab - David Dockery (basszus)
Narrátor: Eryn Jean Norvill, az összekötő szöveget Alison Croggon írta.
(Perth, Concert Hall, 2020. március 1.)
Állítólag más darabokat is kiegészített a "zeneszerzőgép": pl. Schubert-és Mahler-művet. Talán, de nem tudom biztosan, a VIII. illetve a X. szimfóniára tippelnék. Én is úgy gondolom, hogy "a" Kilencedik után nincs feljebb, de ha Beethoven hozzáfogott egy következőhöz, akkor ő másképpen gondolhatta. Mondjuk Maazel Ring-"szimfóniájáról" sem hallottam régebben, aztán kiderült, hogy van olyan és játsszák. Elég bizarr jószág, akkor is, ha nem gép írta.
Hát, nem tudom! Erről már volt szó korábban is, én akkor is beértem, és most is beérem, az I-tól IX-ig "rendelkezésre álló" szimfóniákkal. Nyáron egy csodás IX-et hallgattunk Martonvásáron, nem hiszem, hogy ennél különbet lehetne alkotni! Rosszabbat meg minek? Egyébként ez nem a zeneszerző művének (még ha csak töredék is) meghamisítása? Vagy ma már minden mindegy, csak pénzt hozzon a konyhára? Egyebekről nem is beszélve! Hangjegyeket összesorozni lehet, de lelket lehelni bele?
Hja, a mesterséges intelligencia lassanként képes lesz arra, amit egy konzis zeneszerző-tanuló stalusgyakorlat címén fél óra alatt összedob. Igaz, hogy a mesterséges intelligenciának most még egy kicsit több idő kell, néhányszáz nap, és utána még egy zeneszerző, aki életet lehel a monoton futamokba. Csak így tovább. Azért a sakkozás egyelőre jobban megy a mesterséges intelligenciának, mint a zeneszerzés. Sakkban legyőzi a sakkvilágbajnokot is, zeneszerzésben viszont...
193 év után a mesterséges intelligencia befejezte Beethoven félbehagyott X. szimfóniáját
A mesterséges intelligencia több mint 2 millió hangjegyet komponált a zeneszerző stílusában, majd nemzetközi szakértők segítségével 730 nap alatt készült el és vált elérhetővé a nagyvilág számára az eddig csupán vázlatokban létező zenemű... Bemutatóját tavaly, a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, de most műsorra tűzik, és egy budapesti eseményt is szerveznek hozzá. Teljes cikk hvg.hu-n itt.
100 éve született Sieglinde Wagner.
A Bartók Rádió műsorán hamarosan, 13:43 – 15.00
Ludwig van Beethoven: Missa solemnis
Előadók:
Annelies Kupper (szoprán),
Sieglinde Wagner (alt),
Rudolf Schock (tenor),
Josef Greindl (basszus),
Hans Bachem (orgona),
Északnémet Rádió Énekkara, a Kölni Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara,
Vezényel: Otto Klemperer
Kölni Rádió, 1955. június 5.
A Katolikus Rádió ma délelőtti adása az alábbi linket megnyitva, visszahallgatható:
"Dallamív"
A szerkesztő: Boros Attila
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=11&mev=2021&mho=04&mnap=02&mora=11&mperc=30
Részletek Beethoven oratóriumából.
Beethoven: Krisztus az Olajfák hegyén/Christus am Ölberge
Oratorium - Für Drei Solostimmen Chor Und Orchester
Cristina Deutekom (szoprán), Nicolai Gedda (tenor), Hans Sotin (basszus)
Der Chor Des Theaters Der Stadt Bonn
Philharmonischer Chor Der Stadt Bonn
Das Orchester Der Beethovenhalle Bonn
Karmester: Volker Wangenheim
(1971)
Bartók Rádió, ma: 17:00 – 18.02
Rádióhangversenyek - Beethoven 250
Megyesi Schwartz Lúcia, Csereklyei Andrea és Varga Donát énekel, Bizják Dóra zongorázik
Ludwig van Beethoven-dalok:
1. Könyörgések (Csereklyei),
2. Vezeklődal (Megyesi Schwarz),
3. Szerelmi panasz (Csereklyei),
4. A türelmetlen szerelmes (Megyesi Schwarz),
5. A búcsú (Csereklyei),
6. Ebben a sötét sírban (Megyesi Schwarz),
7. Az élet élvezete (Varga),
8. Egy festett szalaggal (Csereklyei),
9. Mignon (Megyesi Schwarz),
10. A szomorúság boldogsága (Csereklyei),
11. Szeretlek (Megyesi Schwarz),
12. Dal a távolból (Csereklyei),
13. Új szerelem, új élet (Megyesi Schwarz),
14. Adelaide (Varga)
15. A távoli kedveshez – dalciklus Alois Jeitteles verseire - a) Dombon ülök várakozva, b) Ahol oly kékek a hegyek, c) Könnyű vitorlák a magasban, d) Távoli felhők, e) Visszatér a május, f) Vidd magaddal ezt a kis dalt (Csereklyei, Megyesi Schwarz)
(Márványterem, 2020. december 9.)
Hideg koncertteremben nem jó játszani. De te ezt honnan is tudhatnád?
Szeretnél legalább az egyik "fagyott seggű öreg" lenni...
Az a két ráadás nagyon szembemegy a koncert tematikájával és a barokk előadói gyakorlattal. Ennyire azért nem volt rossz ez a két zeneszerző.
Az „öreg” hölgy Naganóban (Japán) adott koncertje, majd „poénkodása” után négy évre rá – tavaly decemberben –, még inkább „öregebben”, eljött Budapestre, hogy a Zeneakadémia Nagy Termében is felforrósítsa közönségét, nálunk Beethoven 1., C-dúr zongoraversenyének parádés eljátszásával:
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&feature=share&v=BF7pmimzjBs
Martha Argerich még ráadást adott: Bach Gavottes / Scarlatti K141
2019. december 12., Zeneakadámia
A hangverseny teljes programja ez volt:
Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
Schumann: Hat tanulmány pedálzongorára, op. 56 (Claude Debussy átirata két zongorára)
Debussy: Egy faun délutánja (a szerző átirata két zongorára)
SZÜNET
Mozart: 32. (G-dúr) szimfónia, K. 318
Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15
Martha Argerich, Eduardo Hubert (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
A két öregnek a segge kifagyott a koncert végére. Mindkettőn kabát van. A portás biztosan lekapcsolta a fűtést. 21:00-ig bérelték a helyiséget, utána haza lehet szépen takarodni. És Argerich is, ahogyan a boldog születésnapot kottából játssza...Elég kiábrándító.
Seiji Ozawa karmester 80. születésnapját ünnepelták a tiszteletére rendezett gálakoncerten előadott Beethoven - "Karfantázia" utáni eufória keretében:
https://www.wqxr.org/story/seiji-ozawa-conducts-birthday-concert/
Seiji Ozawa celebrated his 80th birthday on Sept. 1, 2015, with a gala concert during the Seiji Ozawa Matsumoto Festival in Nagano, Japan. This video shows him leading the Saito Kinen Orchestra, capped by a collective performance of "Happy Birthday." On Aug. 1, 2015, Ozawa suffered a hip fracture while in Tokyo, forcing him to cancel a series of performances
Ez a mű nagyon nincs benne a köztudatban, pedig hát valóságos felüdülés meghallgatni az Örömóda után. És a szoprán is valahogy jobban mutat benne. Az Örömódában vért izzad csóri, itt, ebben az Ondine kiadványban meg bájosan csilingel a hangja. A zongorista nagyon odatette a szólamát, de amitől különösen értékesnek tartom ezt a felvételt, az az énekesek bravúrja. Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm! Kitűnő stúdiófelvétel és csodás hangzás. Mintha itt a zongoraművész-karmester kissé gyorsabb tempót diktálna a másik, belinkelt, élő előadásban elhangzottakéhoz képest. Nagyon élveztem ezt az interpretációt is. Egyébként Beethoven eme brliliáns alkotásáról mindig csak elragadtatottan tudok szólni - öröm, hogy kiválónál kiválóbb tolmácsolásban juthat hozzá a hallgató itt a Youtube-on. Mégis arra vágyom, hogy sok év után ott legyek egy Beethoven-koncerten, ahol ismét élőben hallgathatom meg a Karfantáziát - akkor, amikor ehhez a körülmények és feltételek adottak. Remélem, nem kell erre már sokat várnunk!
Ludwig van Beethoven: Choral Fantasy in C minor Op 80 for piano orchestra and chorus
Ez az utánozhatatlan Karfantázia (Beethoven 1808-ban komponálta) - remekmű!
Számomra az egyik legkedvesebb Beethoven-darab, amely magával ragadó, gazdag forma- és melódiavilágával, zsenialitásával, nem utolsó sorban káprázatos virtuóz technikájával, már a koraromantika korszakának jellemző stílusjegyeivel, magas hőfokú érzelmi mélységekbe szippantja a hallgató-befogadót: zongoraversenynek indul, ami aztán egy monumentális kórustablóban dicsőítő záró fináléba torkollik. Lehengerlő - lenyűgöző alkotás!!!
Most többször meghallgattam egymás után. Nem lehet betelni vele – pláne ha ilyen zseniális művészek interpretációjában halljuk/látjuk erről az élő felvételről:
Matsumoto Festival (OMF) - 2015
"The Fantasy (Fantasia) for piano, vocal soloists, chorus, and orchestra, Op. 80, usually called the Choral Fantasy , was composed in 1808 by Ludwig van Beethoven. Beethoven intended the Fantasy to serve as the concluding work for the benefit concert he put on for himself on 22 December 1808; the performers consisted of vocal soloists, chorus, an orchestra, and Beethoven himself as piano soloist. The Fantasy was designed to include all the participants in the program and thus unites all of these musical forces. The work is noted as a kind of forerunner to the later Ninth Symphony."
Martha Argerich piano
Lydia Teuscher soprano | Rie Miyake soprano | Nathalie Stutzmann alto | Kei Fukui tenor | Jean-Paul Fouchécourt tenor | Matthias Goerne baritone
Saito Kinen Orchestra, OMF Chorus
Seiji Ozawa
Celebrating Seiji at 80! Gala Concert (2015)
Beethoven: „Mindenki közül én kerültem a legközelebb Istenhez” – Keller András a 250 éve született Beethovenről
Magyar Kurír. hu - 2020. december 15., kedd | 20:58
Bodnár Dániel
Kétszázötven évvel ezelőtt, 1770. december 16-án született a németországi Bonnban Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb géniusza. Az évforduló kapcsán Keller András Liszt Ferenc-díjas hegedűművésszel, karmesterrel, a Concerto Budapest zeneigazgatójával beszélgettünk.
"[...]
Beethoven az én mindennapi kenyerem, imádságom. A hazaszeretetem, az Bartók.
Számomra szorosan kapcsolódik egymáshoz Beethoven és Bartók. Bartók is a szellemi atyjának tekintette Beethovent, én pedig a Beethoven-hagyaték igazi örökösének tekintem Bartókot. Erő, hit és mélységes tisztaság van mindkettőjük zenéjében, csak az aspektus más, mert Bartók mégiscsak a mi zenénket írta. Beethoven zenéjében az istenszeretetet érzem, Bartókéban a hazaszeretetet, és ez így kerek. Amikor Beethoven a legnagyobb gondolatait mondja el, a legegyszerűbb eszközökkel teszi, különösen a késői vonósnégyeseivel, melyek talán a legjelentősebb művei. Persze minden műve remekmű. Mai szóhasználattal úgy fogalmazhatnánk, hogy minimalista eszközökkel tudta elérni a mindenséget, amire talán senki sem volt képes."
[...]
"– Néha felteszem magamnak a kérdést, miért szeretem annyira Beethovent, de nem tudok válaszolni rá. Egyszerűen megragadja a lelkemet, és nem tudok, nem is akarok szabadulni tőle. Tetterő, remény, szeretet, ezek az érzések kavarognak a lelkemben, amikor hallgatom.
– Beethovent mindenki szereti, még az is, aki a zenét egyébként nem. Öntudatlanul is dúdolják a zenéjét, nevezhetjük őt az első slágerszerzőnek is. Beethoven annyira szerette a saját dallamait, hogy olykor végtelen számban ismételgette a motívumait. Nem törődött azzal, hogy ez kinek tetszik vagy kinek nem.
Azt is mondhatnánk, hogy ő az első rockzenész, mert olyan ritmusokat írt, amelyekkel megőrjítette magát, az előadókat és a hallgatókat is. Azzal, hogy nem volt hajlandó követni a szabályokat.
Tisztában volt ugyan velük, de végtelen szabadságvágyában mindig szétfeszítette a kereteket. A szabadság iránti vágy mindannyiunkban megvan, hiszen az életünk az egyetlen tulajdonunk. Semmi másunk nincs, ezt is az Isten adta. Talán ez is benne van abban, hogy Beethovent annyira szeretik az emberek. A zenét ugyanis nem érteni, hanem érezni kell. A megértés nagyon fontos dolog azok számára, akik tudományos alapon közelítenek egy-egy zeneműhöz, de a közönség számára a megérzés a lényeges, az, hogy érzelmileg átélje, amit hall. Beethoven azért tud annyira közel jönni hozzánk, mert a zenéje, emberi lényege a lelkünkbe hatol. Ezért mindenki nagyon könnyen azonosul vele, és nem túlzás, ha azt állítjuk: talán ő a legnépszerűbb zeneszerző.
– Vannak egyéb jellemzői is?
– Igen. Talán nincs a zenetörténetben még egy olyan zeneszerző, akinek minden műve más és más. Egyetlen hangból felismerhetjük a zenéjét, ugyanakkor a műalkotásai önmagukban egyediek. Nincs két egyforma zongoraszonátája, és mind a kilenc szimfóniája merőben másmilyen, formai, dramaturgiai, tartalmi értelemben is különböző világ. Csak annyit ismerhetünk fel, ha halljuk, hogy ugyanaz a szellem hozta létre őket. Ez is rendkívülivé teszi Beethovent. Ahogyan a dallamokat kezelte, a variációs művészete is felülmúlhatatlan.
– Hogyan találhatjuk meg magunkat Beethoven zenéjében?
– Ez lényeges kérdés, mert ettől lehet jobb a világ.
Miért zenélünk? Azért, hogy az embereknek bátorságot, hitet, reményt és vigaszt adjunk, hogy jobb legyen az életük.
Ez a mi missziónk, és ilyen értelemben egy muzsikus hivatása nagyon közel áll a papi szolgálathoz. Mi is az igét hirdetjük, csak nem szavakkal, hanem hangokkal. Úgy érzem, hogy a zeneszerzők közül Beethovennel azonosulhatunk a leginkább. Ő maga kicsit nagyképűen egyszer megjegyezte: „Mindenki közül én kerültem a legközelebb Istenhez.” Egyébként lehet, hogy tényleg így volt. Az élete nem foglalkoztat. A zeneszerzőkhöz a zenéjükön keresztül akarok közel kerülni. Ha az életüket vizsgálom, lehet, hogy sok dologgal nem értek egyet, vagy nem tetszik, és az lerombolja az illúzióimat. Egyszerűen azért, mert számomra a zene szent. Ezért gyerekkoromtól kezdve ösztönösen távol tartottam magam attól, hogy történeteket ismerjek meg zeneszerzőkről. Úgy éreztem, ez inkább távolabb vinne tőlük. Én a hangjaikkal szeretnék azonosulni. Minél többet tudok egy darabról, annál több minden tárul fel számomra abból, amit még nem ismerek.
Beethoven feltárhatatlan. A gazdagsága, az embersége, a bátorsága, a hősiessége, mindene. Az emberi létnek olyan megfogalmazója, ami páratlan a zenetörténetben.
A zenéje megbékélést, megnyugvást ad. Az ő zenéjével búcsúztam az édesanyámtól is. Amikor a ravatalon utoljára találkoztam az anyukámmal, a C-moll zongoraverseny lassú tétele szólt, és a legnagyobb békében tudtam elengedni. Azóta sokszor dirigáltam ezt a művet, és olyankor mindig, mint most is, könny szökött a szemembe… Beethoven zenéje az ember életének legdrámaibb, legnagyobb pillanataiban is ott van. Ő képes volt feltárni az emberi léleknek azt a rétegét, ami előttünk ismeretlen. Olyan szeretet sugárzik a zenéjéből, amire mindannyian vágyunk. Rendkívül szélsőséges embernek tartották. Nem volt túlságosan barátságos, sőt, ingerlékeny volt, a barátaival sokszor goromba, az egyik nap a pokolba kívánta, másnap megölelte őket. És ott volt azután az a szörnyű kín, amellyel az életét kellett élnie. Gondoljunk csak bele, mit jelent, ha egy ekkora zseni elveszíti a hallását. Lehet, hogy a szenvedés szükséges a nagy művek megszületéséhez. Krisztus is a szenvedésével váltott meg minket. Beethovennél a hangok, amiket csak belülről hallhatott, úgy jönnek felénk, hogy mindent elmondanak az élet fájdalmáról, szépségéről és öröméről. A bennünk élő érzéseket Beethoven csodálatosan megjelenítette a zene nyelvén. Egy olyan lenyomatot adott a világnak az emberről, ami felülmúlhatatlan."
2020.10.24 19:00 - 21:16 Bartók Rádió
Ludwig van Beethoven: Fidelio
Kétfelvonásos opera
Szövegét Joseph von Sonnleithner írta
Vez.: Antonio Pappano
Km.: Covent Garden Operház Ének- és Zenekara
Rendező: Tobias Kratzer
Szereposztás:
Leonóra - Lise Davidsen (szoprán),
Florestan - Jonas Kaufmann (tenor),
Rocco - Georg Zeppenfeld (basszus),ű
Don Pizarro - Michael Kupfer-Radecky (basszbariton),
Marzelline - Amanda Forsythe (szoprán),
Jaquino - Robin Tritschler (tenor),
Don Fernando - Egils Silinš, (basszus),
Rabok - Filipe Manu (tenor), Timothy Dawkins (basszus)
(London, Covent Garden, 2020. március 3.)
Tegnap sugározta a Bartók Rádió (2020.10.11 20:40 - 22:00 )
Visszahallgatható a rádió oldaláról_
Ludwig van Beethoven: Missa solemnis
Temesi Mária, Takács Tamara, Fülöp Attila, Polgár László - ének,
Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Karl Anton Rickenbacher
/Erkel Színház, 1985. december 2./
A 3. szimfónia - Bernstein, New York Philharmonic 1964.
Reissue, Remastered, Stereo, 24-bit/192kHz
https://hu.wikipedia.org/wiki/3._szimf% ... Beethoven)
Érdemes elolvasni a fenti infót mert szépen össze van foglalva a lényeg - persze csak annak aki még nem ismerné a művet. Az első és a második szimfónia egy lemezre ráfér, a harmadik már önmaga egy teljes lemezt kíván. Ez a méretbeli növekedés nagyon látványos, bár Mahler Titánjához képest még ez is egy rövidke mű. De ha pl. összehasonlítjuk egy három nyúlfarknyi tételes C.P. E. Bach szimfóniával ahol a 2. tétel inkább csak egy átvezetés semmint teljes értékű tétel akkor hirtelen megérteni azt az őrületes változást amin a szimfónia műfaja végbement Beethoven koráig és hol van még ekkor a fejlődés vége...Az megvan, hogy J.S Bach két és háromszólamú invencióinak igazi neve: Inventionen und Sinfonien?
A borító elég igénytelen. Beethoven portréja rasztás rajzolatú mintha valami valutaváltó kézikönyből származna, Bernstein meg olyan szomorú arcot vág, hogy szinte sajnálom. Nem volt ő ilyen soha. Ellenkezőleg, nagyon is megérte a pénzét. Emlékszem ahogyan a West Side Story stúdió felvételén valósággal a tenyerén hordozta Kiri Te Kanawát Carrerast meg majd az idegösszeomlásba kergette az állandó cseszegetésével. :) Bernstein nem szerette a szöszmötölést, azt mindig ráhagyta a segédeire, viszont bármilyen ócska zenekart egy pillanat alatt fel tudott támasztani haló poraiból és mivel borzasztóan jó keze és megnyerő személyisége volt akár egy próbával is lenyűgöző teljesítményt volt képes elérni. Végtelen magabiztossága és brilliáns felkészültsége mindig utat talált a zenekar felé.
A Sony már az összes saját kiadású, Bernstein vezényelte szimfóniáját leporolta és 60 lemezes formában 2010-óta árulja. Ez itt most egy Columbia lemez de ez is nagyon jóra sikeredett. Már az első két akkordtól valósággal lefordultam a székről akkorát szólt a zenekar és ahogyan ment előre a zene egyre több és több részletre lettem figyelmes amelyek más kiadványokon a háttérbe szorultak. Mintha egy javított kiadású partitúra lett volna a kezemben. Rém izgalmas.
56 éves a felvétel. Nem kevés. A zenészek valószínűleg már nem is élnek. És engem nagyon érdekelt, hogy hogyan szólhatott hajdanán ez a zenekar. Sőt, kimondottan ez motivált a meghallgatásra. Hogy hogyan játszottak? Pazarul, lenyűgözően. Olyan az oboistájuk, hogy ma is bárhol megállná a helyét mind hangilag mind stílusban. Egyedül a fuvolánál éreztem azt, hogy bárcsak James Galway játszana de aztán hamar beláttam, hogy kár számon kérni a berliniek szólófuvolásának a félreismerhetetlen hangját egy más kontinensen élő, nála idősebb és más iskolát követő előadótól. A kiadvány külön érdekessége hogy az első és második tétel megformálása kísértetiesen hasonlít Karajan 1977-es verziójához. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Bernsteinné a dicsőség csupán csak jelezném, hogy vannak "együttlátó" karmesterek akik eltérő helyen eltérő időben ugyanarra az eredményre tudnak jutni egy mű kapcsán mint a másik miközben nem is beszéltek össze. A negyedik tétel itt is fergeteges akárcsak Manfred Honeck lemezén, a trombiták is úgy szólnak a vége felé mint a fene csak kevésbé fényesen dicsőségesen. Nem panaszkodom. Ez a lemez is bombasztikus és hibátlan. Talán ha a székek recsegését és a vad kottalapozások hangjait jobban mellőzné...de pár audiofil pont erre gerjed.
Feltétlen ajánlott a meghallgatása.
2020.06.13 21:10 - 22:50 Bartók Rádió
A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Ludwig van Beethoven műveiből
Vezényel: Christoph Eschenbach
Km.: Jiyoung Lim, Lara Boschkor (hegedű),
Jonathan Roozeman (mélyhegedű),
Christopher Park (zongora)
1. Hegedűverseny op. 61 (Lim),
2. Nagy fúga op. 133,
3. Hármasverseny op. 56 (Boschkor, Roozeman, Park)
(Frankfurt, Alte Oper, 2019. szeptember 25.)
Érdekes témáid gazdagítják fórumainkat!
Sonata No. 32 in C Minor, Op. 111: I. Maestoso - Allegro con brio ed appassionato
A felvétel 2016-os, a kiadás 2018-as. Beethoven utolsó 3 zongora szonátáját próbálják meg Beethoven halláskárosodásához átalakított kópia hangszerén rekonstruálni. A kísérőfüzet rendkívűl informatív és sok látványos képet is tartalmaz. Az előadás koncepciója az volt, hogy próbálták kitalálni hogyan inspirálhatta a szerzőt a londonban készült speciálisan átalakított hangszere és az hogyan hathatott vissza zeneszerzői vénájára és előadói gyakorlatára. Rendkívűl érdekes a megközelítés és az eredmény engem lenyűgözött. Aki Paschenko Beethoven zongorajátékát szereti az ne hagyja ki. Bár itt még ahhoz képest is tovább megy a kitűnő zongorista: Tom Beghin
https://www.discogs.com/Ludwig-Van-Beet ... se/5244860
Elsőre talán furcsa lehet a hangzás - ez az átiratok lényege úgy általában - mert hol maradnak a többiek? Azt is érdekes hallani, hogy senki sem az eredeti szólamát játsza hanem a másikét. Az oboa a fuvoláét és a hegedűét, a klarinét az oboáét stb.stb. Vad és merész gondolat szülte ezt a kiadványt 1984-ben. Kész csoda rábukkanni, jól el van rejtve a szemek elől. Talán már csak páran birtokolják ezt a lemezt és még emlékszenek a rajta található zenei anyagra és előadásra. Ők 39 perc erejéig tutira jól szórakoztak.
Csatolmányok
Én beérem az I-től a IX-ig terjedő életművel!
Talán a Beethoven-évre időzítve?
"Beethoven nem is volt teljesen siket." írja az index.hu. Részletek: "... a közhiedelemmel ellentétben a német zeneszerző nem siketült meg teljesen,...", "..a IX. szimfónia 1824 májusi bemutatóján még nem volt teljesen siket, sőt, a következő két évben is érzékelt hangokat,..", "A Theodore Albrecht által előásott, cáfolhatatlannak mondott bizonyítékok alapján újra kell írni az összes Beethoven-életrajzot." Maga Beethoven így írt: "Fürdőkúra és a vidéki levegő sokat javíthat, de a hallásjavító eszközök korai használatát nem javaslom, amióta leszoktam róluk, a bal fülemre egész szépen megmaradt a hallásom. [...] Ha van rá mód, írásban jobb eszmét cserélni, a fület is jobban kíméli." A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
A Bartók Rádió közvetíti, ma este: 19:35 - kb. 22.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karig.: Pad Zoltán) Ludwig van Beethoven-hangversenye Km.: Ránki Dezső (zongora), Horti Lilla, Horváth István, Hámori Szabolcs (ének) Vezényel: Vásáry Tamás
2. Krisztus az Olajfák hegyén Op. 85. (Ism. október 28., 12.36.) |
Decoding Beethoven's music style using data science
Statistical characteristics of tonal harmony: A corpus study of Beethoven’s string quartets
Köszönet az infoért, és remélem, nem a 2010.-es rémséges díszletet tartották meg - bár, azon se csodélkoznék! Beethoven szegény meg forog a sírjában!
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
A holnapi müncheni Fidelio kapcsán...
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=366187084169196&id=283767802411125&__tn__=K-R
20:48 – 21.59 _ a Bartók Rádió ma esti műsorából
Ludwig van Beethoven: Missa solemnis
Ea.: Kolonits Klára, Kálnay Zsófia, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell (ének),
Nemzeti Énekkar, (karig.: Somos Csaba),
Óbudai Danubia Zenekar, vez.: Hámori Máté
(Zeneakadémia Nagyterem, 2018. április 26.)
(Ism. szeptember 1., 13.48)
Bartók Rádió ma, 19.35 – kb. 22.00
Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Beethoven-hangversenye
Vezényel: Vásáry Tamás
Km. Horti Lilla, Gál Erika, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián (ének) és a Magyar Rádió Énekkara (karig.: Pad Zoltán)
1. C-dúr mise (Km.: Horti, Gál, Megyesi, Cser, kórus)
2. III. (Eroica) szimfónia
(Ism. február 3., 12.36)
Hamarosan kezdődik a televíziós koncertközvetítés felvételének sugárzása az M5 csatornán
2017. szeptember 13. szerda 21:15 - 22:30
Beethoven Budán - Beethoven IX. Szimfónia, Op. 125.
Zenei műsor (2017)
(75')
„Vannak zeneszerzők, akik rengeteget utaztak – mint Mozart, vagy Liszt –, de Beethoven nem tartozott közéjük. Haláláig ritkán és csak rövid időre hagyta el a császárvárost.1800. május 7-én azonban, egy hónappal első szimfóniájának bécsi bemutatóját követően, Ludwig von Beethoven a Várszínházban adott kamarahangversenyt..
Beethoven IX. szimfóniája – amelynek eredeti, 1824. évi ősbemutatója szintén éppen május 7-re esett. Egy igazi zenei csemegét fogyaszthatott a hallgatóság, Szabó Balázs orgonaművész két orgonára és kórusra megálmodott szimfónia- átiratát e jeles dátumok tiszteletére rendezett ünnepi hangversenyen.”
Emlékhangverseny: Beethoven IX. szimfónia – átirat két orgonára és kórusra
2017. május 07, 20:00 - Mátyás-templom,
Előadók:
Fassang László, Szabó Balázs – orgona
Nemzeti Énekkar,
vezényel: Antal Mátyás
Kolonits Klára, Kun Ágnes Anna, Horváth István, Kovács István – ének
Színművészként közreműködik: Ladányi Júlia, Hunyadi Máté, Imre Krisztián, Kurucz Dániel
Televízióra rendezte: Komlós András
A tegnapi nap évfordulójához tartozik:
Ludwig van Beethoven (1770. december 16. – 1827. március 26. )
István király, Magyarhon első jótevője
2000 Irodalmi és Társadalmi havilap - Megjelenés éve: 2006 | Lapszám: 4 |
"Mily büszkeséggel szokta említeni a magyar zenetörténet, hogy maga Beethoven is írt zenét a hazafias budapesti zeneszerető közönség számára – mily dicső dolog meghallgatni hát magyar füllel az István király kantátának legalább a nyitányát… S mily érdekes elolvasni azt a szöveget is, melyet a nagy szerző megzenésíteni méltónak talált (bár, ha fülem nem csal, ő kissé félvállról vette a dolgot, s fantáziáját nem ebben a műben eresztette igazándiból szabadjára…): a híres, nagyon népszerű, egyszerre érzelmes és szatirikus színpadi szerző, August Kotzebue (aki mellesleg, természetesen, spion is volt, s egy lánglelkű forradalmár tőrdöfése által fogja majd életét befejezni), íme hajlandó volt oly birodalmi patriotizmusra is, hogy István királynak és ősmagyarságának dicsérete kapcsán eljuthasson egészen a Habsburg-ház aktuális uralkodójának talpnyalásáig is… Ne felejtsük: e mű is azt bizonyítja, hogy a művészet és a politikai hatalom rossz, kényszerű szerelmi viszonya már nagyon régen tart – s még a legnagyobbak sem tudták mindig kivonni magukat e kettős vonzás és kényszer uralma alól. Olvassuk hát Beethoven kantátáját – de persze azért tartsuk inkább szemünk előtt az Eroica-szimfóniát, úgy is mint társadalmi gesztust, de kiváltképp úgy, mint zenét."
2017.11.29 21:15 - 23:00 M5 (HD) MüpArt classic |
|
2014 |
|
Beethoven est III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37 (Szólista: Hegedűs Endre)
Rendezte: Gémes Katalin, Kecskés G. László |