1214 musicus2 2008-04-17 00:21:54 [Válasz erre: 1212 Tomasso 2008-04-16 18:33:48]
Az Egri csillagok, ha jól tudom, Erkel halála után íródott. Erkel egy nemzeti eposzt írt operáiban. Persze, nem juthatott a végére, de azért István királytól 1848-ig elért, és ezért hálásak lehetünk neki. Helyesebben lehetnénk, játszhatnánk Magyarországon is operáit, nem csak Erdélyben. Erkelnek Egressí halála után állandó gondja volt a librettókkal. A Bánk még Egressy műve, utána jöttek a bajok. Ma librettó és librettista is lenne bőven, Erkelünk nincs hozzá (elnézést kérek a topicon levő zeneszerzőktől, de ami tény, az tény). Az operakomponálás időigényes és hálátlan műfaj, hiszen a legnagyobbaknak is beletört a bicskája olykor-olykor. Tehát csak a \"legnagyobb vadak\" foghatnak hozzá eséllyel. Egy operát megírni legkevesebb egy év munka. A honorárium ma nem kúszik az egekbe, úgy hogy ez is visszatartja a szerzőket. Általában rendelésre születnek darabok, legalábbis úgy hallottam. Mi a tapasztalat erről, operista kollegák?
Az Egri csillagok, ha jól tudom, Erkel halála után íródott. Erkel egy nemzeti eposzt írt operáiban. Persze, nem juthatott a végére, de azért István királytól 1848-ig elért, és ezért hálásak lehetünk neki. Helyesebben lehetnénk, játszhatnánk Magyarországon is operáit, nem csak Erdélyben. Erkelnek Egressí halála után állandó gondja volt a librettókkal. A Bánk még Egressy műve, utána jöttek a bajok. Ma librettó és librettista is lenne bőven, Erkelünk nincs hozzá (elnézést kérek a topicon levő zeneszerzőktől, de ami tény, az tény). Az operakomponálás időigényes és hálátlan műfaj, hiszen a legnagyobbaknak is beletört a bicskája olykor-olykor. Tehát csak a \"legnagyobb vadak\" foghatnak hozzá eséllyel. Egy operát megírni legkevesebb egy év munka. A honorárium ma nem kúszik az egekbe, úgy hogy ez is visszatartja a szerzőket. Általában rendelésre születnek darabok, legalábbis úgy hallottam. Mi a tapasztalat erről, operista kollegák?
1213 Tomasso 2008-04-16 18:35:40
Ezért írtam, hogy a Hunyadi László sokkal közelebb álla történelmi valósághoz. Az méltán nevezhető nemzeti operának. De más 5leteket is várok, hogy mit lenne még érdemes megzenésíteni, ami magyar történelmi téma és szép.
Ezért írtam, hogy a Hunyadi László sokkal közelebb álla történelmi valósághoz. Az méltán nevezhető nemzeti operának. De más 5leteket is várok, hogy mit lenne még érdemes megzenésíteni, ami magyar történelmi téma és szép.
1212 Tomasso 2008-04-16 18:33:48 [Válasz erre: 1211 musicus2 2008-04-15 03:56:37]
Nos én mindent értek, amit az itt előttem szoló leírt. De ezek után kissé konkrétabban teszem fel a kérdést: Miért nem mondjuk Eger várának védőiről és az ő hősi helytállásukról illetve aki életét áldozta, annak hősi haláláról, vagy mondjuk Nándorfehérvár várának megvédéséről ír veleki egy olyan operát, amire méltán mondhatjuk, hogy nemzeti operánk. Vannak benne hősök. Az Egerben játszodó eseményekben még a szerem is megvan. Bárki írhatná, hogy túl hosszú, de Gárdonyi Géza regényét hasonlóan lehetne feldolgozni, mint ahogyan Wagner tette a Nibelung-legendával. Vagy akár az Isten rabjai alapján egy operát írni. Szerelem van benne, hősök vannak benne, mi kell még? De igazából a 19. századi irodalom tel van ilyenekel, csak sajnos nem nagyon ismerjük, ugyanis az iskolában létező úgymond \"kánonban\" sajnos nem szerepelnek.
Nos én mindent értek, amit az itt előttem szoló leírt. De ezek után kissé konkrétabban teszem fel a kérdést: Miért nem mondjuk Eger várának védőiről és az ő hősi helytállásukról illetve aki életét áldozta, annak hősi haláláról, vagy mondjuk Nándorfehérvár várának megvédéséről ír veleki egy olyan operát, amire méltán mondhatjuk, hogy nemzeti operánk. Vannak benne hősök. Az Egerben játszodó eseményekben még a szerem is megvan. Bárki írhatná, hogy túl hosszú, de Gárdonyi Géza regényét hasonlóan lehetne feldolgozni, mint ahogyan Wagner tette a Nibelung-legendával. Vagy akár az Isten rabjai alapján egy operát írni. Szerelem van benne, hősök vannak benne, mi kell még? De igazából a 19. századi irodalom tel van ilyenekel, csak sajnos nem nagyon ismerjük, ugyanis az iskolában létező úgymond \"kánonban\" sajnos nem szerepelnek.
1211 musicus2 2008-04-15 03:56:37 [Válasz erre: 1210 musicus2 2008-04-15 03:30:15]
Rövid válaszaim (mert már nagyon késő van): 1. A pol. homokozóban tárgyaltuk azt, hogy a művészetet nem a valóság érdekli, hanem annak égi mása. Az opera alapja, Katona drámája is remekmű, amit Egressy kiválóan adaptált operaszövegkönyvvé (amit aztán Nádasdynak és társainak sikerült elrontania, hogy milyen indítékok alapján arról itt, néhány száz hsz hátrább olvashatsz). 2. A Melinda név, ahogyan én tudom, Katona szóalkotása. A dráma, ahogyan az opera is, nem a történelmi eseményt követi, hanem az akkori jelennek szól, a Habsburg önkény ellen íródott. 3. Történelmi tény, hogy Gertrudis gyilkosát nem ismerjük, de mivel a király Peturt végeztette ki, valószínűleg ő adta a megbízást. Az Erkel topic megelőző hozzászólásaiban erről részletesen olvashatsz. Katona azonban drámát írt, nem történelmi munkát, és Bánk bánról, nem Peturról. Ez a költő szabadsága. 4. Azért szeretjük a Bánk bánt, mert mondanivalója időszerű. Sajnos, a szerencsés, de rövid időszakokat kivéve, folyamatosan. Magyarországon zsarnokság volt, és ma is az van. 5. Gertrudis a drámában (és a történelemben is) nem azért érdekes személyiség, mert királyné volt, hanem azért, mert ostoba zsarnok volt, aki visszaélt hatalmával, és rokonait ültette minden elérhető pozícióba. Hogy meráni volt, ez szinte közömbös. A drámairodalom fele a Zsarnok elpusztításáról szól, Shakespere-től Brechtig. És éppen ezért nem szívügye a MÁO-nak az Erkel operák felvétele. A zsarnok rezsimek nem kedvelik az Erkel operák félre nem érthető áthallásait. És a MÁO gazdája a magyar állam. Ha kívánod, folytathatjuk, szívesen válaszolok minden kérdésre, amire tudok. (kivéve a Közel-keleti helyzetet érintő kérdéseket, mert a múltkor emiatt seprűztek ki minket innen alfredooval, úgy hogy erről nem szólok egy szót sem a jövőben, akkor sem, ha kérdeznének róla...)
Rövid válaszaim (mert már nagyon késő van): 1. A pol. homokozóban tárgyaltuk azt, hogy a művészetet nem a valóság érdekli, hanem annak égi mása. Az opera alapja, Katona drámája is remekmű, amit Egressy kiválóan adaptált operaszövegkönyvvé (amit aztán Nádasdynak és társainak sikerült elrontania, hogy milyen indítékok alapján arról itt, néhány száz hsz hátrább olvashatsz). 2. A Melinda név, ahogyan én tudom, Katona szóalkotása. A dráma, ahogyan az opera is, nem a történelmi eseményt követi, hanem az akkori jelennek szól, a Habsburg önkény ellen íródott. 3. Történelmi tény, hogy Gertrudis gyilkosát nem ismerjük, de mivel a király Peturt végeztette ki, valószínűleg ő adta a megbízást. Az Erkel topic megelőző hozzászólásaiban erről részletesen olvashatsz. Katona azonban drámát írt, nem történelmi munkát, és Bánk bánról, nem Peturról. Ez a költő szabadsága. 4. Azért szeretjük a Bánk bánt, mert mondanivalója időszerű. Sajnos, a szerencsés, de rövid időszakokat kivéve, folyamatosan. Magyarországon zsarnokság volt, és ma is az van. 5. Gertrudis a drámában (és a történelemben is) nem azért érdekes személyiség, mert királyné volt, hanem azért, mert ostoba zsarnok volt, aki visszaélt hatalmával, és rokonait ültette minden elérhető pozícióba. Hogy meráni volt, ez szinte közömbös. A drámairodalom fele a Zsarnok elpusztításáról szól, Shakespere-től Brechtig. És éppen ezért nem szívügye a MÁO-nak az Erkel operák felvétele. A zsarnok rezsimek nem kedvelik az Erkel operák félre nem érthető áthallásait. És a MÁO gazdája a magyar állam. Ha kívánod, folytathatjuk, szívesen válaszolok minden kérdésre, amire tudok. (kivéve a Közel-keleti helyzetet érintő kérdéseket, mert a múltkor emiatt seprűztek ki minket innen alfredooval, úgy hogy erről nem szólok egy szót sem a jövőben, akkor sem, ha kérdeznének róla...)
1210 musicus2 2008-04-15 03:30:15
Áthozat az Erkel topicból: Tomasso hozzászólása: Én csak azt nem értem, hogy a Magyar Állami Operaház művészei miért nem érzik magukénak az Erkel-életmű hangzó és képi anyagra való felvételét? (Kivétel a Bánk bán film készitőinek és az azonos operából készült CD szereplőinek!) Bánk bánról: Alapvetően töb baj is van ezzel a darabbal: 1. Fele sem igaz! 2. Bánk felesége ( nem tudjuk, mi volt a neve neki!) ekkor már 50 éves kor körül volt. Ha valóban elcsábította őt akkor bárki is, annak igencsak fura izlése lehetett. 3. Ugyan később jelent meg, de Werbőczy István: Hármaskönyvében (Tripartitum)úgy tudom, hogy le van fektetve, hogy a királyt, vagy annak családjából valakit megől, az királygyilkosnak számít. Ha mindaz igaz, amit itten leírtam, akkor mi a manót eszünk mi Erkel mester Bánk bán cimű darabján, túl azon, hogy nagyon szép a zenéje? És miért nemzeti operánk egy olyan darab, ami arról szól, hogy valaki az uralkodó magyar király feleségét öli meg?
Áthozat az Erkel topicból: Tomasso hozzászólása: Én csak azt nem értem, hogy a Magyar Állami Operaház művészei miért nem érzik magukénak az Erkel-életmű hangzó és képi anyagra való felvételét? (Kivétel a Bánk bán film készitőinek és az azonos operából készült CD szereplőinek!) Bánk bánról: Alapvetően töb baj is van ezzel a darabbal: 1. Fele sem igaz! 2. Bánk felesége ( nem tudjuk, mi volt a neve neki!) ekkor már 50 éves kor körül volt. Ha valóban elcsábította őt akkor bárki is, annak igencsak fura izlése lehetett. 3. Ugyan később jelent meg, de Werbőczy István: Hármaskönyvében (Tripartitum)úgy tudom, hogy le van fektetve, hogy a királyt, vagy annak családjából valakit megől, az királygyilkosnak számít. Ha mindaz igaz, amit itten leírtam, akkor mi a manót eszünk mi Erkel mester Bánk bán cimű darabján, túl azon, hogy nagyon szép a zenéje? És miért nemzeti operánk egy olyan darab, ami arról szól, hogy valaki az uralkodó magyar király feleségét öli meg?
1209 musicus2 2008-04-02 02:08:12 [Válasz erre: 1208 Momo von Hofmannsthal 2008-04-01 20:55:35]
Most már az is kiderülhet, hogy Kis Dezső...
Most már az is kiderülhet, hogy Kis Dezső...
1208 Momo von Hofmannsthal 2008-04-01 20:55:35 [Válasz erre: 1207 horvathka 2008-04-01 19:59:59]
Szóval - összefoglalva, amit Virius is bemásolt - a Wikipédia azt mondja: Bánk bán eredetileg Bor nembéli Benke, Bór Benke, akit több helyen Banco, néven is említenek az egykorú (természetesen latin nyelvű) feljegyzések. De lehet, hogy igazából Ottónak hívták, és meráni volt. Zavaros dolgok ezek.
Szóval - összefoglalva, amit Virius is bemásolt - a Wikipédia azt mondja: Bánk bán eredetileg Bor nembéli Benke, Bór Benke, akit több helyen Banco, néven is említenek az egykorú (természetesen latin nyelvű) feljegyzések. De lehet, hogy igazából Ottónak hívták, és meráni volt. Zavaros dolgok ezek.
1207 horvathka 2008-04-01 19:59:59 [Válasz erre: 1204 virius 2008-03-16 23:00:24]
Halló Mindenkinek! Össznépi keresés folyik ismerősök és ismeretlenek között. A következőért: Lányom egyik tanára / főiskola nem egy pár hallgató, néhány száz/, feladta azt a feladványt, Mi volt Bánk bán eredeti neve?/ vezeték és keresztnév/. Keressük ezerrel, amit eddig találtnk a Boor- Kalán nembeli Bánk, megoldást hallva, lányomat idézve Lazán szembe röhögött. Volt eddig megoldás egy másik csoportban a Bór Beke, amit itt is olvasok, erre a reagálás Hát igen, Jókai nagy mesélő volt. Nem hittem volna, hogy manapság egy ilyen egyszerünek tünő kérdés ilyen nehéz legyen. Szeretném megkérdezn: a Bór Beke-re van-e valami forrás / én ezt még nem hallottam. Vagy van e valakinek ötlete. Esetleg tanár Úr ha netalán talán valahol itt bujkál, legyenszíves elárulni. Mindettől függetlenül én nagyon szeretem az írott drámá, de a Simándy féle szereposztással játszott operát még jobban.
Halló Mindenkinek! Össznépi keresés folyik ismerősök és ismeretlenek között. A következőért: Lányom egyik tanára / főiskola nem egy pár hallgató, néhány száz/, feladta azt a feladványt, Mi volt Bánk bán eredeti neve?/ vezeték és keresztnév/. Keressük ezerrel, amit eddig találtnk a Boor- Kalán nembeli Bánk, megoldást hallva, lányomat idézve Lazán szembe röhögött. Volt eddig megoldás egy másik csoportban a Bór Beke, amit itt is olvasok, erre a reagálás Hát igen, Jókai nagy mesélő volt. Nem hittem volna, hogy manapság egy ilyen egyszerünek tünő kérdés ilyen nehéz legyen. Szeretném megkérdezn: a Bór Beke-re van-e valami forrás / én ezt még nem hallottam. Vagy van e valakinek ötlete. Esetleg tanár Úr ha netalán talán valahol itt bujkál, legyenszíves elárulni. Mindettől függetlenül én nagyon szeretem az írott drámá, de a Simándy féle szereposztással játszott operát még jobban.
1206 tukán 2008-03-21 23:18:17 [Válasz erre: 1204 virius 2008-03-16 23:00:24]
Kedves Virius! Köszönet értékes leírásaidért, fáradozásodért! Nagyon tetszett. Ismét értelmes dolgok a Momus-n. Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Kedves Virius! Köszönet értékes leírásaidért, fáradozásodért! Nagyon tetszett. Ismét értelmes dolgok a Momus-n. Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
1205 Búbánat 2008-03-21 11:15:29
Fekete Hattyú Antivárium XXIII. árverése Gyula, Mogyoróssy Könyvtár olvasóterme, Városház u. 13. Március 29. (szombat) 11 óra 66. tétel. Erkel Ferenc: Bánk bán – librettó Konecsni György illusztrációival Bp. é.n. Offszet. 48 p. l sztl. l. Simándy József aláírásával Lemezmelléklet. Illusztrált papírborítóban. Kikiáltási ár: 4.000 Ft. Az aukció anyaga megtekinthető: Fekete Hattyú Antikvárium (1082 Budapest, Nap u. 24.), március 25-től 28-ig.
Fekete Hattyú Antivárium XXIII. árverése Gyula, Mogyoróssy Könyvtár olvasóterme, Városház u. 13. Március 29. (szombat) 11 óra 66. tétel. Erkel Ferenc: Bánk bán – librettó Konecsni György illusztrációival Bp. é.n. Offszet. 48 p. l sztl. l. Simándy József aláírásával Lemezmelléklet. Illusztrált papírborítóban. Kikiáltási ár: 4.000 Ft. Az aukció anyaga megtekinthető: Fekete Hattyú Antikvárium (1082 Budapest, Nap u. 24.), március 25-től 28-ig.
1204 virius 2008-03-16 23:00:24
És még egy Wikipédia-idézet az elhíresült, kétértelmű levélről. Micsoda nagy jellemóriás lehetett ez a János esztergomi érsek, minden eshetőségre készen bebiztosította magát... :) Reginam occidere [szerkesztĂ©s] A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico – írta Merániai János esztergomi érsek híres levelében dodonai kétértelműséggel. A levél háttere [szerkesztés] Gertrúd és II. András 1211-1213 között készült kódexlapon1213 őszén magyar főurakból álló csoport (a „békétlenek tábora”) merényletet készít elő, s hajt végre II. András felesége Merániai Gertrúd (Gertrudis) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki akkor Halicsban hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltja ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban a pápa, III. Ince is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyelhette el az egyház kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királynő a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét leghatalmasabb országnagyi ranggal is ellátta. A nagy földbirtokosok, Petur bán, és az ország nádora, Bór Benke (ismertebb nevén Bór nemzetbéli Bánk bán [1]) segítségével összeesküvést szőttek. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát. A főpap két tűz közé került. Egyik oldalon, Ottó kinevezése egyházi főméltóságnak veszélyeztette az ő főpapi rangját, az egyházi jövedelmeket, az egyház erkölcsét, és jogát a koronázásra, minden egyéb kiváltságát, tehát előnyös lett volna a felkelők közé állnia. A másik oldalról pedig gyilkosságban való részvételért nemcsak magas rangját, de életét is elvesztette volna. Így latin nyelven megalkotta híressé vált kétértelmű válaszát. A válasz és annak értelmezései [szerkesztés] Hermann von Altaich Benedek-rendi szerzetes munkájának hála, fennmaradt a szöveg, amiből le lehetett fordítani magyarra: (a magyar nyelvű szöveg kétértelműségét a megfogalmazás módja, és az írásjelek hiánya okozza) A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A szöveg kétféle, egymással ellentétes értelme csupán a vesszők alkalmazásával áll elő: A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem. A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem. Egy másik forrás, Albéric (Aubri) de Trois-Fontaines burgundi ciszterci szerzetes krónikájában szintén fennmaradt az eredeti szöveg. A két különböző szövegből, és abból, hogy egyes latin kifejezések magyarul nem adhatták vissza, amit az eredeti szöveg tökéletes kétértelműsége nyújtott, eltérő fordítások születtek a legjobb megközelítés érdekében. Így szállóigeként is több változata ismert pl.: „ha mindenki egyetért”, „mindenki benne van”, „ha mindenki beleegyezik” vagy „én magam nem ellenzem”, „én nem ellenzem” stb. II. András halicsi hadjárata alatt egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrudis ellen. II. András szeretett feleségét halálának közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el. A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel. Amikor beidézték a gyilkossági kísérletben való részvétel vádjával, ő az ellenző olvasatot hozta fel mentségéül, vagyis A királynét megölni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem Ezt megerősítendő II. Ince pápa felmentette a gyilkosságban való résztvételért, s IV. Béla sem sújtotta semmivel. Annyira sikeres lett Európában a válasz, hogy mint a többértelműség példája Boncompagno da Signa, a bolognai egyetem Bajorországot megjárt és a pápával is jó kapcsolatot ápoló híres professzora 1235-ös Rethorica novissimájában már idézi, vagyis ekkortól a retorikai tananyag részévé vált.
És még egy Wikipédia-idézet az elhíresült, kétértelmű levélről. Micsoda nagy jellemóriás lehetett ez a János esztergomi érsek, minden eshetőségre készen bebiztosította magát... :) Reginam occidere [szerkesztĂ©s] A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico – írta Merániai János esztergomi érsek híres levelében dodonai kétértelműséggel. A levél háttere [szerkesztés] Gertrúd és II. András 1211-1213 között készült kódexlapon1213 őszén magyar főurakból álló csoport (a „békétlenek tábora”) merényletet készít elő, s hajt végre II. András felesége Merániai Gertrúd (Gertrudis) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki akkor Halicsban hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltja ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban a pápa, III. Ince is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyelhette el az egyház kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királynő a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét leghatalmasabb országnagyi ranggal is ellátta. A nagy földbirtokosok, Petur bán, és az ország nádora, Bór Benke (ismertebb nevén Bór nemzetbéli Bánk bán [1]) segítségével összeesküvést szőttek. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát. A főpap két tűz közé került. Egyik oldalon, Ottó kinevezése egyházi főméltóságnak veszélyeztette az ő főpapi rangját, az egyházi jövedelmeket, az egyház erkölcsét, és jogát a koronázásra, minden egyéb kiváltságát, tehát előnyös lett volna a felkelők közé állnia. A másik oldalról pedig gyilkosságban való részvételért nemcsak magas rangját, de életét is elvesztette volna. Így latin nyelven megalkotta híressé vált kétértelmű válaszát. A válasz és annak értelmezései [szerkesztés] Hermann von Altaich Benedek-rendi szerzetes munkájának hála, fennmaradt a szöveg, amiből le lehetett fordítani magyarra: (a magyar nyelvű szöveg kétértelműségét a megfogalmazás módja, és az írásjelek hiánya okozza) A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A szöveg kétféle, egymással ellentétes értelme csupán a vesszők alkalmazásával áll elő: A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem. A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem. Egy másik forrás, Albéric (Aubri) de Trois-Fontaines burgundi ciszterci szerzetes krónikájában szintén fennmaradt az eredeti szöveg. A két különböző szövegből, és abból, hogy egyes latin kifejezések magyarul nem adhatták vissza, amit az eredeti szöveg tökéletes kétértelműsége nyújtott, eltérő fordítások születtek a legjobb megközelítés érdekében. Így szállóigeként is több változata ismert pl.: „ha mindenki egyetért”, „mindenki benne van”, „ha mindenki beleegyezik” vagy „én magam nem ellenzem”, „én nem ellenzem” stb. II. András halicsi hadjárata alatt egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrudis ellen. II. András szeretett feleségét halálának közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el. A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel. Amikor beidézték a gyilkossági kísérletben való részvétel vádjával, ő az ellenző olvasatot hozta fel mentségéül, vagyis A királynét megölni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem Ezt megerősítendő II. Ince pápa felmentette a gyilkosságban való résztvételért, s IV. Béla sem sújtotta semmivel. Annyira sikeres lett Európában a válasz, hogy mint a többértelműség példája Boncompagno da Signa, a bolognai egyetem Bajorországot megjárt és a pápával is jó kapcsolatot ápoló híres professzora 1235-ös Rethorica novissimájában már idézi, vagyis ekkortól a retorikai tananyag részévé vált.
1203 virius 2008-03-16 22:19:39
Még valamit találtam a Google segítségével. Lehet, hogy át kell értékelnünk Gertrudis személyét?... Lelesz Van a magyar történelemnek egy – talán nem is túlságosan jelentõs – idõszaka, melynek eseményeit szinte minden magyar „ismeri”. A történet II. András (Endre) „jó” királyunkról, a pazarló Gertrudis királynéról és az igazi hazafi Bánk bánról szól. Kevesen veszik a fáradságot azonban, hogy szétválasszák Katona József történelmi drámájának eseményeit a valóban megtörténtektõl. II. András ugyanis nem volt igazán jó király. A körülötte lévõ sok zavarnak, bajnak hirtelenkedõ, erõszakos természete volt az oka. Nem volt képes rendet teremteni az országban; s ha távol volt – márpedig ez gyakorta elõfordult –, a hatalomhoz közel állók azt csináltak, amit akartak, kifosztották, lezüllesztették az országot. A király boldog volt német felesége oldalán, aki közel hat esztendõ alatt öt gyermekkel ajándékozta meg õt. A másodszülött pedig különösen örülhetett, mert az – tudjuk, hogy a feudalizmusban ennek nagy jelentõsége volt – fiú lett, s Bélának nevezeték. (De errõl majd késõbb!) II. András családi boldogsága azonban nem volt javára az országnak. Mert Gertrudis –a szinte állandóan úton lévõ király távollétében – valóban fõként saját rokonságának juttatott a vagyonból és a hatalomból. Igaz viszont, hogy ugyanakkor gazdálkodni is tudott, s az a kevés rend, ami akkor az országban volt, az elsõsorban az õ érdeme. A magyar fõurak mindenesetre elégedetlenek voltak és összeesküvést szõttek, hogy a királynét, de magát a királyt is(!) eltegyék láb alól. Végül is azt a lehetõséget használták ki, amikor II. András Halicsba (Galícia, ma Ukrajna) indult seregével. Valahol a pilisi erdõk közelében végeztek a „kígyóval” és kíséretének egy részével 1213. szeptember 28-án. (A halálos csapást egyébként nem Bánk, hanem Péter ispán – Petúr – és Simon (Bánk veje) mérték rá.) Lelesz (szlovákul Leles) kicsi falu, ma Kelet-Szlovákiában. Itt érte II. Andrást felesége halálának híre. Egyes források szerint Gertrudis testének egy részét is elhozták ide – bizonyítandó a gyilkosságot. A király ide, a templom fõoltára alá temettette el a királynõ szívét. Kedves tartózkodási helye volt ez II. Andrásnak. Még apja, III. Béla (az õ jegyzõje volt Anonymus) alapította a rendházat. Hosszú idõn keresztül csak erre volt található írástudó ember a gyéren lakott környéken. Lelesz hiteles hely is volt, azaz afféle közjegyzõséget jelentett; a papok itt hitelesítették az okiratokat. A történelem viharos idõket hozott Lelesznek. Az egyház gazdagsága és a nagyurak csillapíthatatlan birtokéhsége miatt többször is marakodások tárgya volt. A falu – alkalmi visszaesésekkel bár, de – lassanként mégis fejlõdött. Ma mintegy 2000 lakosa van. Szép, takaros magyar település. „Nem tudjuk pontosan, hogy mikor; de igen valószínû, hogy már 1180 körül Bolezlaus váci püspök Lelez birtokot és összes javait a szabad jobbágyokkal és szolgákkal együtt a Szent Kereszt egyházának és abban a premontrei rend címe alatt …a kanonokoknak adományozza és a tényét III. Béla király megerõsíté. …nem egészen egy évvel felesége megölése után II. András 1214-ben megerõsítõ alapítólevelet ad ki, melyben jelentékenyen kibõvíti a rendház jogkörét és gyarapítja vagyonát, szélesíti birtokait. Az alapítólevél utal Bolezlaus (Boleszló) alapítására, s felsorolja a birtokhatárokat. … Ezek után, csaknem a legújabb idõkig, lehetetlen elkülöníteni Lelesz falu sorsát a rendháztól…” Bogoly János: Betûkbe szedett régmúlt 57. oldal (Mécses könyvek Királyhelmec 1994.).méter megtétele után jobbra már messzirõl látszik a templom és az – erõdítményszerû – rendház épülete. A rendház alapítását némely források 1180-ra, mások 1190-re teszik. Mai formáját 1533-ban nyeri el. Nagy vadgesztenyefák állnak az udvaron. Az épületben mostanáig kisegítõ iskola mûködött. Az egyháznak nemrég sikerült visszaperelni a birtokot. Bizony, nem ma éli fénykorát! Az elmúlt évtizedek nemtörõdömsége nagy pusztítást végzett itt. A belsõ terek elhanyagoltak, a kápolna teljesen kifosztva, vakolat-leverve szégyenkezik. Itt van tehát valahol eltemetve a férfilelkû királynõ szíve! Arendházhoz újabb-kori történet is kötõdik. Az épület falán tábla jelzi szlovák és magyar nyelven, hogy EBBEN AZ ÉPÜLETBEN ALAPÍTOTTÁK 1846-BAN A BODROGKÖZI TISZASZABÁLYOZÓ TÁRSULATOT LELEPLEZVE A 150. ÉVF. ALKALMÁBÓL 1996 SZEPTEMBER 25.-ÉN Kijõve a rendházból nem szabad elmulasztani az impozáns gótikus római katolikus templom megtekintését, mely a legnagyobb a Bodrogközben. Barokkos oltára a XVIII. században épült. A falu határában még egy érdekesség ötlik szemünkbe. A Ticce patak egykori medre fölött egy, a középkorban épített – a híres Hortobágyi Kilenclyukú Hídhoz hasonló – kõhíd, a Gotthárd híd vezet át. Ennek az építménynek azonban csak négy íve van. Ma már csak a híd van meg, az út másfelé vezet. A figyelmetlen ember észre sem veszi, hiszen ma a réten áll, a gaz benõtte. A tábla is kidõlt, amely hirdeti: „Gótikus kõhíd, mûemlék”. Petõfi 1847-ben járt ezen a vidéken. A vékonypénzû költõ a „roppant barátklastrom”-ot tréfásan „nagyszerû disznó-hízlaló hely”-nek nevezi, célozván arra, hogy milyen jót lehetett enni a paplakban... De adósak maradtunk egy kérdés megválaszolásával. Mi lett Gertrudis Béla fiával? Nos, nem akármilyen sors lett az övé. II. András már 8 éves korában királlyá koronáztatta. Majd 21 évre rá, 1235-ben – apja halála után – végre igazán király lesz. Megbünteti anyja – még élõ -gyilkosait. Uralkodása azonban nem errõl híres. Õ lett IV. Béla király, a második honalapító. Romhányi András
Még valamit találtam a Google segítségével. Lehet, hogy át kell értékelnünk Gertrudis személyét?... Lelesz Van a magyar történelemnek egy – talán nem is túlságosan jelentõs – idõszaka, melynek eseményeit szinte minden magyar „ismeri”. A történet II. András (Endre) „jó” királyunkról, a pazarló Gertrudis királynéról és az igazi hazafi Bánk bánról szól. Kevesen veszik a fáradságot azonban, hogy szétválasszák Katona József történelmi drámájának eseményeit a valóban megtörténtektõl. II. András ugyanis nem volt igazán jó király. A körülötte lévõ sok zavarnak, bajnak hirtelenkedõ, erõszakos természete volt az oka. Nem volt képes rendet teremteni az országban; s ha távol volt – márpedig ez gyakorta elõfordult –, a hatalomhoz közel állók azt csináltak, amit akartak, kifosztották, lezüllesztették az országot. A király boldog volt német felesége oldalán, aki közel hat esztendõ alatt öt gyermekkel ajándékozta meg õt. A másodszülött pedig különösen örülhetett, mert az – tudjuk, hogy a feudalizmusban ennek nagy jelentõsége volt – fiú lett, s Bélának nevezeték. (De errõl majd késõbb!) II. András családi boldogsága azonban nem volt javára az országnak. Mert Gertrudis –a szinte állandóan úton lévõ király távollétében – valóban fõként saját rokonságának juttatott a vagyonból és a hatalomból. Igaz viszont, hogy ugyanakkor gazdálkodni is tudott, s az a kevés rend, ami akkor az országban volt, az elsõsorban az õ érdeme. A magyar fõurak mindenesetre elégedetlenek voltak és összeesküvést szõttek, hogy a királynét, de magát a királyt is(!) eltegyék láb alól. Végül is azt a lehetõséget használták ki, amikor II. András Halicsba (Galícia, ma Ukrajna) indult seregével. Valahol a pilisi erdõk közelében végeztek a „kígyóval” és kíséretének egy részével 1213. szeptember 28-án. (A halálos csapást egyébként nem Bánk, hanem Péter ispán – Petúr – és Simon (Bánk veje) mérték rá.) Lelesz (szlovákul Leles) kicsi falu, ma Kelet-Szlovákiában. Itt érte II. Andrást felesége halálának híre. Egyes források szerint Gertrudis testének egy részét is elhozták ide – bizonyítandó a gyilkosságot. A király ide, a templom fõoltára alá temettette el a királynõ szívét. Kedves tartózkodási helye volt ez II. Andrásnak. Még apja, III. Béla (az õ jegyzõje volt Anonymus) alapította a rendházat. Hosszú idõn keresztül csak erre volt található írástudó ember a gyéren lakott környéken. Lelesz hiteles hely is volt, azaz afféle közjegyzõséget jelentett; a papok itt hitelesítették az okiratokat. A történelem viharos idõket hozott Lelesznek. Az egyház gazdagsága és a nagyurak csillapíthatatlan birtokéhsége miatt többször is marakodások tárgya volt. A falu – alkalmi visszaesésekkel bár, de – lassanként mégis fejlõdött. Ma mintegy 2000 lakosa van. Szép, takaros magyar település. „Nem tudjuk pontosan, hogy mikor; de igen valószínû, hogy már 1180 körül Bolezlaus váci püspök Lelez birtokot és összes javait a szabad jobbágyokkal és szolgákkal együtt a Szent Kereszt egyházának és abban a premontrei rend címe alatt …a kanonokoknak adományozza és a tényét III. Béla király megerõsíté. …nem egészen egy évvel felesége megölése után II. András 1214-ben megerõsítõ alapítólevelet ad ki, melyben jelentékenyen kibõvíti a rendház jogkörét és gyarapítja vagyonát, szélesíti birtokait. Az alapítólevél utal Bolezlaus (Boleszló) alapítására, s felsorolja a birtokhatárokat. … Ezek után, csaknem a legújabb idõkig, lehetetlen elkülöníteni Lelesz falu sorsát a rendháztól…” Bogoly János: Betûkbe szedett régmúlt 57. oldal (Mécses könyvek Királyhelmec 1994.).méter megtétele után jobbra már messzirõl látszik a templom és az – erõdítményszerû – rendház épülete. A rendház alapítását némely források 1180-ra, mások 1190-re teszik. Mai formáját 1533-ban nyeri el. Nagy vadgesztenyefák állnak az udvaron. Az épületben mostanáig kisegítõ iskola mûködött. Az egyháznak nemrég sikerült visszaperelni a birtokot. Bizony, nem ma éli fénykorát! Az elmúlt évtizedek nemtörõdömsége nagy pusztítást végzett itt. A belsõ terek elhanyagoltak, a kápolna teljesen kifosztva, vakolat-leverve szégyenkezik. Itt van tehát valahol eltemetve a férfilelkû királynõ szíve! Arendházhoz újabb-kori történet is kötõdik. Az épület falán tábla jelzi szlovák és magyar nyelven, hogy EBBEN AZ ÉPÜLETBEN ALAPÍTOTTÁK 1846-BAN A BODROGKÖZI TISZASZABÁLYOZÓ TÁRSULATOT LELEPLEZVE A 150. ÉVF. ALKALMÁBÓL 1996 SZEPTEMBER 25.-ÉN Kijõve a rendházból nem szabad elmulasztani az impozáns gótikus római katolikus templom megtekintését, mely a legnagyobb a Bodrogközben. Barokkos oltára a XVIII. században épült. A falu határában még egy érdekesség ötlik szemünkbe. A Ticce patak egykori medre fölött egy, a középkorban épített – a híres Hortobágyi Kilenclyukú Hídhoz hasonló – kõhíd, a Gotthárd híd vezet át. Ennek az építménynek azonban csak négy íve van. Ma már csak a híd van meg, az út másfelé vezet. A figyelmetlen ember észre sem veszi, hiszen ma a réten áll, a gaz benõtte. A tábla is kidõlt, amely hirdeti: „Gótikus kõhíd, mûemlék”. Petõfi 1847-ben járt ezen a vidéken. A vékonypénzû költõ a „roppant barátklastrom”-ot tréfásan „nagyszerû disznó-hízlaló hely”-nek nevezi, célozván arra, hogy milyen jót lehetett enni a paplakban... De adósak maradtunk egy kérdés megválaszolásával. Mi lett Gertrudis Béla fiával? Nos, nem akármilyen sors lett az övé. II. András már 8 éves korában királlyá koronáztatta. Majd 21 évre rá, 1235-ben – apja halála után – végre igazán király lesz. Megbünteti anyja – még élõ -gyilkosait. Uralkodása azonban nem errõl híres. Õ lett IV. Béla király, a második honalapító. Romhányi András
1202 virius 2008-03-16 21:42:10
Bánk bán (nádor) személyéről ezt találtam a Wikipédiában: Bánk bán a Bor-nemzetségből származott, 1211-től Magyarország nádora volt. Az elterjedt monda szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a meráni Gertrúdot. Valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk,. hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől. (Az összeesküvéshez kapcsolódik János érsek híres kétértelmű levele, „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz” - eredetileg latinul: \"Reginam occidere nolite timere bonum est.\") 1216-tól azonban már ismét a királyt szolgálta, aki őt „hű jobbágyának” nevezte, és drávántúli bánná tette. E tisztségében a helyi feljegyzések Banco néven is említik őt. Ezen túlmenően, amikor a király 1217-ben a Szentföldre ment, keresztes fogadalmát beváltani, János érsek mellett valószínűleg Bánkra is rábízta az ország kormányzását. A visszatérő II. András visszatértekor a sok panasz hallatára Bánkot másodszor is elmozdította pozíciójából, azonban 1221-ben ismét zászlósúrrá tette és az ország bírájává nevezte ki. 1222-ben az aranybullában történt róla hivatalosan az utolsó említés. Valószínűsíthető, hogy akkortájt hunyt el. Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát csak 1228-ban koboztatta el IV. Béla király (II. András és a meggyilkolt Gertrúd királyné fia). Azt, hogy ez az összeesküvés kiváltó oka Bánk bán ismeretlen (a szépirodalomban Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Zách Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetirók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet. A költők és írók azonban kiszínezték az eseményt, és Bánk bánt épp úgy Katona József drámájából ismerjük meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda. Főbb irodalmi művek Bánk bánról [szerkesztés] Valkai András: Bánk bán históriája, 1574 Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819 – melynek alapján később Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc operát komponált. Franz Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn. Tragédia. Bécs, 1830 Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890 Opera Bánk bánról [szerkesztés] Erkel Ferenc: Bánk bán A lap eredeti címe \"http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_%28n%C3%A1dor%29\"
Bánk bán (nádor) személyéről ezt találtam a Wikipédiában: Bánk bán a Bor-nemzetségből származott, 1211-től Magyarország nádora volt. Az elterjedt monda szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a meráni Gertrúdot. Valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk,. hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől. (Az összeesküvéshez kapcsolódik János érsek híres kétértelmű levele, „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz” - eredetileg latinul: \"Reginam occidere nolite timere bonum est.\") 1216-tól azonban már ismét a királyt szolgálta, aki őt „hű jobbágyának” nevezte, és drávántúli bánná tette. E tisztségében a helyi feljegyzések Banco néven is említik őt. Ezen túlmenően, amikor a király 1217-ben a Szentföldre ment, keresztes fogadalmát beváltani, János érsek mellett valószínűleg Bánkra is rábízta az ország kormányzását. A visszatérő II. András visszatértekor a sok panasz hallatára Bánkot másodszor is elmozdította pozíciójából, azonban 1221-ben ismét zászlósúrrá tette és az ország bírájává nevezte ki. 1222-ben az aranybullában történt róla hivatalosan az utolsó említés. Valószínűsíthető, hogy akkortájt hunyt el. Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát csak 1228-ban koboztatta el IV. Béla király (II. András és a meggyilkolt Gertrúd királyné fia). Azt, hogy ez az összeesküvés kiváltó oka Bánk bán ismeretlen (a szépirodalomban Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Zách Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetirók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet. A költők és írók azonban kiszínezték az eseményt, és Bánk bánt épp úgy Katona József drámájából ismerjük meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda. Főbb irodalmi művek Bánk bánról [szerkesztés] Valkai András: Bánk bán históriája, 1574 Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819 – melynek alapján később Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc operát komponált. Franz Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn. Tragédia. Bécs, 1830 Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890 Opera Bánk bánról [szerkesztés] Erkel Ferenc: Bánk bán A lap eredeti címe \"http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nk_b%C3%A1n_%28n%C3%A1dor%29\"
1201 Sesto 2008-03-16 10:32:46 [Válasz erre: 1199 WiseGentleman 2008-03-15 23:42:22]
...háááát eddig ezt találtam róla - \"dióhéjban\" - majd még szétnézek,...
...háááát eddig ezt találtam róla - \"dióhéjban\" - majd még szétnézek,...
1200 egy kívülálló 2008-03-16 02:02:32
1200.
1200.
1199 WiseGentleman 2008-03-15 23:42:22 [Válasz erre: 1188 Sesto 2008-03-07 23:46:58]
Tehát ezek szerint akkor nem bihari főispán volt? Mármint Petur...
Tehát ezek szerint akkor nem bihari főispán volt? Mármint Petur...
1198 telramund 2008-03-15 22:43:58
Kár,hogy Szűcs Márta fellépése mindig csak igéret ,de évek óta nem valósul meg. Pedig egyszer el kellene még kezdeni.....
Kár,hogy Szűcs Márta fellépése mindig csak igéret ,de évek óta nem valósul meg. Pedig egyszer el kellene még kezdeni.....
1197 Sesto 2008-03-15 22:27:38 [Válasz erre: 1195 parampampoli 2008-03-15 22:23:29]
...sajnálom,...kár, hogy lemondta! Bazsinka ezek szerint mindent elénekel - szerepkör-határokat nem ismer. Valóban strapabíró lehet, ha ezt igy lenyomja egymás után,...
...sajnálom,...kár, hogy lemondta! Bazsinka ezek szerint mindent elénekel - szerepkör-határokat nem ismer. Valóban strapabíró lehet, ha ezt igy lenyomja egymás után,...
1196 parampampoli 2008-03-15 22:24:41 [Válasz erre: 1193 virius 2008-03-15 22:21:05]
Az a taps inkább szólt az áriának, mint az interpretációnak...
Az a taps inkább szólt az áriának, mint az interpretációnak...
1195 parampampoli 2008-03-15 22:23:29 [Válasz erre: 1192 Sesto 2008-03-15 22:12:50]
Szűcs Márta sajnos nem énekelt, és a holnapi előadást is lemondta, ahogy az várható volt. Mindkétszer Bazsinka Zsuzsanna coverolta, aki a két előadás között még az egri Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjén ma este Puccini: Le Villi című operájának női főszerepét is elénekli. Három nap, három fellépés. Nem egészséges dolog, de hogy meg tudja csinálni, igen jó technikai felkészültségről tanúskodik.
Szűcs Márta sajnos nem énekelt, és a holnapi előadást is lemondta, ahogy az várható volt. Mindkétszer Bazsinka Zsuzsanna coverolta, aki a két előadás között még az egri Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjén ma este Puccini: Le Villi című operájának női főszerepét is elénekli. Három nap, három fellépés. Nem egészséges dolog, de hogy meg tudja csinálni, igen jó technikai felkészültségről tanúskodik.
1194 Sesto 2008-03-15 22:22:42 [Válasz erre: 1193 virius 2008-03-15 22:21:05]
...akkor holnap is Bazsinka?
...akkor holnap is Bazsinka?
1193 virius 2008-03-15 22:21:05 [Válasz erre: 1192 Sesto 2008-03-15 22:12:50]
Nem. A papírformának megfelelően Bazsinka volt Melinda. Viszont Bándi olyan Hazám, hazám-ot énekelt, hogy hosszú vastapsot kapott. Igaz, nem ismételte meg.
Nem. A papírformának megfelelően Bazsinka volt Melinda. Viszont Bándi olyan Hazám, hazám-ot énekelt, hogy hosszú vastapsot kapott. Igaz, nem ismételte meg.
1192 Sesto 2008-03-15 22:12:50 [Válasz erre: 1180 virius 2008-02-25 23:23:57]
...énekelt 14.-én Szűcs Márta??? (Holnap is ö van kiírva!) Toi-toi-toi! :-)
...énekelt 14.-én Szűcs Márta??? (Holnap is ö van kiírva!) Toi-toi-toi! :-)
1191 Sesto 2008-03-09 10:58:06 [Válasz erre: 1190 Cickány 2008-03-09 10:48:59]
...nem rendeltem sehol és semmit, de a nagy HUG-ban (szemben a Rathaus-szal, már csak az maradt meg + a kisüzlet a Bahnhofspassage-ban!) korábban is mindig láttam a Ferencsik J. által dirigált \"referencia\" Bánk bán fevételt és késöbb a Kovács J. által dirigált Hunyadit. S ha nem tévedek, a Jecklin-nél (Rämistr.) szintén volt korábban Bánk bán CD. A Hunyadi DVD-t több helyen láttam itt Bécsben a kirakatokban - pl. Arcadia OperaShop v. akár da Caruso! :-) PS.: ad Zürich - én még mindig annak örülnék a legjobban - ha Pereira elövenné vagy a Bánk bánt vagy még inkább a Hunyadi Lászlót - elvégre a nöi föszerepeket (Melinda és Szilágyi Erzsébet, de Gara Máriát is találna, azt hiszem!) \"lazán házonbelül ki tudná osztani\"-ami nem kis fegyvertény, és az utóbbi években ilyesmi még a MÁO-nak sem sikerült!...
...nem rendeltem sehol és semmit, de a nagy HUG-ban (szemben a Rathaus-szal, már csak az maradt meg + a kisüzlet a Bahnhofspassage-ban!) korábban is mindig láttam a Ferencsik J. által dirigált \"referencia\" Bánk bán fevételt és késöbb a Kovács J. által dirigált Hunyadit. S ha nem tévedek, a Jecklin-nél (Rämistr.) szintén volt korábban Bánk bán CD. A Hunyadi DVD-t több helyen láttam itt Bécsben a kirakatokban - pl. Arcadia OperaShop v. akár da Caruso! :-) PS.: ad Zürich - én még mindig annak örülnék a legjobban - ha Pereira elövenné vagy a Bánk bánt vagy még inkább a Hunyadi Lászlót - elvégre a nöi föszerepeket (Melinda és Szilágyi Erzsébet, de Gara Máriát is találna, azt hiszem!) \"lazán házonbelül ki tudná osztani\"-ami nem kis fegyvertény, és az utóbbi években ilyesmi még a MÁO-nak sem sikerült!...
1190 Cickány 2008-03-09 10:48:59 [Válasz erre: 1186 Sesto 2008-03-07 23:37:29]
Kedves Sesto! Első lépésként már meg is rendelted a zürichi Music Hugba a Hunyadi DVD-t? Jelentem, múlt pénteken ott volt a polcon, legnagyobb ámulatomra. Bánk Bán viszont sajnos nem volt. Kérlek, rendeld meg azt is.
Kedves Sesto! Első lépésként már meg is rendelted a zürichi Music Hugba a Hunyadi DVD-t? Jelentem, múlt pénteken ott volt a polcon, legnagyobb ámulatomra. Bánk Bán viszont sajnos nem volt. Kérlek, rendeld meg azt is.
1189 Sesto 2008-03-07 23:49:26 [Válasz erre: 1187 musicus2 2008-03-07 23:42:24]
PS.: Bánk bánt a király valóban nem végeztette ki, de vagyonától, birtokaitól etc. úgy 1228 körül megfosztotta...
PS.: Bánk bánt a király valóban nem végeztette ki, de vagyonától, birtokaitól etc. úgy 1228 körül megfosztotta...
1188 Sesto 2008-03-07 23:46:58 [Válasz erre: 1187 musicus2 2008-03-07 23:42:24]
\"Tudja-e a valaki a pontos (valós) történelmi hátteret? Írja meg!\" - egy kis türelmedet kérem, majd \"referálok\"! :-) Petúr bán - Péter ispán: 1208 udvari, 1209 bécsi és 1213 Csanád megyei ispán volt. Gertrudis elleni merénylet-melynek állitólag szervezöje volt- 1213. szept. 28. - ezután a király valóban halálra itélte \"Petúrt\" és karóba húzatta,...etc.
\"Tudja-e a valaki a pontos (valós) történelmi hátteret? Írja meg!\" - egy kis türelmedet kérem, majd \"referálok\"! :-) Petúr bán - Péter ispán: 1208 udvari, 1209 bécsi és 1213 Csanád megyei ispán volt. Gertrudis elleni merénylet-melynek állitólag szervezöje volt- 1213. szept. 28. - ezután a király valóban halálra itélte \"Petúrt\" és karóba húzatta,...etc.
1187 musicus2 2008-03-07 23:42:24 [Válasz erre: 1185 Sesto 2008-03-07 23:21:46]
Ezek érdekes kérdések. Valami olyasmit hallottam, hogy a király Petúrt kivégeztette, viszont Bánkot életben hagyta. Miért? Egyébről nem tudok. Tudja-e a valaki a pontos (valós) történelmi hátteret? Írja meg!
Ezek érdekes kérdések. Valami olyasmit hallottam, hogy a király Petúrt kivégeztette, viszont Bánkot életben hagyta. Miért? Egyébről nem tudok. Tudja-e a valaki a pontos (valós) történelmi hátteret? Írja meg!
1186 Sesto 2008-03-07 23:37:29 [Válasz erre: 1181 musicus2 2008-03-07 22:46:06]
...egyébként jó lenne, ha egy külföldi \"A\" kategóriás Ház is játszaná végre a Bánk bánt vagy éppen a Hunyadit - Zürich-ben pl. \"lazán elférne a repertoárban\", hiszen Pereira elöszeretettel játszik kevésbé v. egyáltalán nem ismert darabokat!... (?) Játszunk el egy kicsit -gondolatban - egy fiktív Bánk bán szereposztással: Polgár László szuper II. Endre lehete - \"s ott van helyben\"! Elena Mosuc lazán elénekelné Melindát, akár az eredeti változatban, nem lenne probléma, s mindezt dús, nagy hangon (=a Kenessey-torzót nem is hiszem, hogy elvállalná!) A címszerepre + Gertrudis-ra és Petúr bánra pedig biztos \"kölcsön lehetne kérni\" sikeres magyar énekmüvészeket?! :-)
...egyébként jó lenne, ha egy külföldi \"A\" kategóriás Ház is játszaná végre a Bánk bánt vagy éppen a Hunyadit - Zürich-ben pl. \"lazán elférne a repertoárban\", hiszen Pereira elöszeretettel játszik kevésbé v. egyáltalán nem ismert darabokat!... (?) Játszunk el egy kicsit -gondolatban - egy fiktív Bánk bán szereposztással: Polgár László szuper II. Endre lehete - \"s ott van helyben\"! Elena Mosuc lazán elénekelné Melindát, akár az eredeti változatban, nem lenne probléma, s mindezt dús, nagy hangon (=a Kenessey-torzót nem is hiszem, hogy elvállalná!) A címszerepre + Gertrudis-ra és Petúr bánra pedig biztos \"kölcsön lehetne kérni\" sikeres magyar énekmüvészeket?! :-)
1185 Sesto 2008-03-07 23:21:46 [Válasz erre: 1183 musicus2 2008-03-07 23:16:19]
...\"borban az igazság, borban a vigasz\": EZ lenne a magyar virtus: avagy II. Endre és Bánk kirúgnak a hámból és együtt \"buliznak\": leisszák magukat a sárga földig, aztán újra megnösülnek - legalábbis II. Endre ezt tette valóban: mármint, hogy újra megnösült, nem???!
...\"borban az igazság, borban a vigasz\": EZ lenne a magyar virtus: avagy II. Endre és Bánk kirúgnak a hámból és együtt \"buliznak\": leisszák magukat a sárga földig, aztán újra megnösülnek - legalábbis II. Endre ezt tette valóban: mármint, hogy újra megnösült, nem???!
1184 tukán 2008-03-07 23:19:55 [Válasz erre: 1183 musicus2 2008-03-07 23:16:19]
Végre egy eredeti ötlet! Cherchez la femme! Megtalálták egymásban... Éljenek az önmegvalósító rendezők! :-)))
Végre egy eredeti ötlet! Cherchez la femme! Megtalálták egymásban... Éljenek az önmegvalósító rendezők! :-)))
1183 musicus2 2008-03-07 23:16:19 [Válasz erre: 1182 Sesto 2008-03-07 23:08:23]
Atyaúristen! Szerinte tehát a két nőszemély halála után a király és a bán kart karba öltve mennek tovább az élet ösvényén?!!!
Atyaúristen! Szerinte tehát a két nőszemély halála után a király és a bán kart karba öltve mennek tovább az élet ösvényén?!!!
1182 Sesto 2008-03-07 23:08:23 [Válasz erre: 1181 musicus2 2008-03-07 22:46:06]
....de a rendezö viszont magyar volt! ;-0)
....de a rendezö viszont magyar volt! ;-0)
1181 musicus2 2008-03-07 22:46:06
Sesto küldött két linket a Bánk bán egy németországi előadásáról, íme: [url]http://www.sh-landestheater.de/musiktheater/013.php?sethistoryback;előzetes[/url] [url]http://www.kn-online.de/artikel/1740132;kritika[/url] A tenoristák koreaiak, vagy kínaiak, különös kiosztás, nemde? A kritikából kitűnik, hogy az előadás nem sikerült, mert sem a dramaturgnak, sem a rendezőnek, sem az énekesek nagyobb részének fogalma sem volt a darabról. Nos, ez az az eset, amikor a kulturális diplomáciának diszkréten be kellene avatkoznia a dolgok menetébe, mielőtt a blamázs megtörténik. Ugyanis ezért fizetjük őket (elég jól). Ki volt az akkori külügyminiszter? Ki volt a kulturális miniszter, és az ottani Magyar Intézet vezetője? Megjegyzem, hogy hallottam olyan hírt, hogy arra is volt törekvés, hogy ha Erkel megszólal (kül- vagy belföldön, mindegy), az minél gyalázatosabb körülmények között történjen meg. Hogy az előadásnak sikere volt-e, vagy sem, azt a kritikus elmulasztotta közölni, ahogy ez a XIX. század vége óta általános szokássá vált. Viszont Erkel megszólalt Németországban, méghozzá a nyugati részen. Kár, hogy ez akkor csak a Rékai-Kenessey-féle hitelrontó egyveleg formájában történhetett meg. Az évfordulóra már lesz kotta, csak normálisan működő kultúrdiplomácia is kellene. Reméljük, meglesz.
Sesto küldött két linket a Bánk bán egy németországi előadásáról, íme: [url]http://www.sh-landestheater.de/musiktheater/013.php?sethistoryback;előzetes[/url] [url]http://www.kn-online.de/artikel/1740132;kritika[/url] A tenoristák koreaiak, vagy kínaiak, különös kiosztás, nemde? A kritikából kitűnik, hogy az előadás nem sikerült, mert sem a dramaturgnak, sem a rendezőnek, sem az énekesek nagyobb részének fogalma sem volt a darabról. Nos, ez az az eset, amikor a kulturális diplomáciának diszkréten be kellene avatkoznia a dolgok menetébe, mielőtt a blamázs megtörténik. Ugyanis ezért fizetjük őket (elég jól). Ki volt az akkori külügyminiszter? Ki volt a kulturális miniszter, és az ottani Magyar Intézet vezetője? Megjegyzem, hogy hallottam olyan hírt, hogy arra is volt törekvés, hogy ha Erkel megszólal (kül- vagy belföldön, mindegy), az minél gyalázatosabb körülmények között történjen meg. Hogy az előadásnak sikere volt-e, vagy sem, azt a kritikus elmulasztotta közölni, ahogy ez a XIX. század vége óta általános szokássá vált. Viszont Erkel megszólalt Németországban, méghozzá a nyugati részen. Kár, hogy ez akkor csak a Rékai-Kenessey-féle hitelrontó egyveleg formájában történhetett meg. Az évfordulóra már lesz kotta, csak normálisan működő kultúrdiplomácia is kellene. Reméljük, meglesz.
1180 virius 2008-02-25 23:23:57 [Válasz erre: 1176 Cilike 2008-02-23 18:46:24]
Szűcs Márta tuti, hogy ezt is lemondja. Egyáltalán: még az Opera tagja-e? Lory (így, ékezet nélkül!) sosem énekelt Melindát. Utoljára tavaly májusban lépett fel nálunk, Micaela szerepében. Úgyhogy, testvéreim: vagy Bazsinka, vagy Kolonits... Készüljünk fel erre (is)!
Szűcs Márta tuti, hogy ezt is lemondja. Egyáltalán: még az Opera tagja-e? Lory (így, ékezet nélkül!) sosem énekelt Melindát. Utoljára tavaly májusban lépett fel nálunk, Micaela szerepében. Úgyhogy, testvéreim: vagy Bazsinka, vagy Kolonits... Készüljünk fel erre (is)!
1179 Sesto 2008-02-24 10:49:19
...igaz nem Bánk bán téma, de itt emlegettük - lásd Momus - Műsorajánló 19:00 : Budapest Nádor-terem Szűcs Márta (ének), Prunyi Ilona (zongora) BELLINI, ROSSINI, VERDI, R.STRAUSS, RESPIGHI művei ;-)
...igaz nem Bánk bán téma, de itt emlegettük - lásd Momus - Műsorajánló 19:00 : Budapest Nádor-terem Szűcs Márta (ének), Prunyi Ilona (zongora) BELLINI, ROSSINI, VERDI, R.STRAUSS, RESPIGHI művei ;-)
1178 tukán 2008-02-23 20:44:53 [Válasz erre: 1176 Cilike 2008-02-23 18:46:24]
Jó énekesnő, szép hang Szűcs Márta, jó lenne hallani!
Jó énekesnő, szép hang Szűcs Márta, jó lenne hallani!
1177 Pancoletti 2008-02-23 18:54:47 [Válasz erre: 1176 Cilike 2008-02-23 18:46:24]
Kolonits nagyon jó volt ősszel,ő jöhet bármikor.
Kolonits nagyon jó volt ősszel,ő jöhet bármikor.
1176 Cilike 2008-02-23 18:46:24
Én úgy tudom, Rost Andrea nem énekli Melindát, csak a filmre vette fel, azt nyilatkozta, hogy neméri meg a féradságot, túl nehéz. Meg nem is olyan hálás, ez az én véleményem -kiköpi a tüdejét és a dicsőséget Bánk aratja le. Jé, télleg, el is felejtettem Lóryt, vajh mi lehet vele? Szűcs Márta nagy lemondó volt, de most valószínűleg nagyon készül erre a Melindára, hát majd meglátjuk.
Én úgy tudom, Rost Andrea nem énekli Melindát, csak a filmre vette fel, azt nyilatkozta, hogy neméri meg a féradságot, túl nehéz. Meg nem is olyan hálás, ez az én véleményem -kiköpi a tüdejét és a dicsőséget Bánk aratja le. Jé, télleg, el is felejtettem Lóryt, vajh mi lehet vele? Szűcs Márta nagy lemondó volt, de most valószínűleg nagyon készül erre a Melindára, hát majd meglátjuk.
1175 Sesto 2008-02-23 18:01:28 [Válasz erre: 1171 tukán 2008-02-23 10:27:24]
....s ha mégis énekel, akkor vajh´ melyik verziót??? - Kenessey vs. Rékai! Érdekelne!...
....s ha mégis énekel, akkor vajh´ melyik verziót??? - Kenessey vs. Rékai! Érdekelne!...
1174 Sesto 2008-02-23 17:59:05 [Válasz erre: 1171 tukán 2008-02-23 10:27:24]
...gondolod? Bár korábban is elöfordult, hogy lemondott ezt + azt, én kb. 3 alkalommal \"maradtam le róla\" (=2X Violetta, 1X Gilda) - este, elöadás elött derült ki, hogy mégsem énekel,...s kaptunk helyette pl. a \"Traviata-ban\" 1X Andrea Lory-t és másik alkalommal pedig Kukely Júliát etc.
...gondolod? Bár korábban is elöfordult, hogy lemondott ezt + azt, én kb. 3 alkalommal \"maradtam le róla\" (=2X Violetta, 1X Gilda) - este, elöadás elött derült ki, hogy mégsem énekel,...s kaptunk helyette pl. a \"Traviata-ban\" 1X Andrea Lory-t és másik alkalommal pedig Kukely Júliát etc.
1173 Kúp Flóris 2008-02-23 17:54:25 [Válasz erre: 1172 Popriscsin 2008-02-23 11:24:54]
Az Andrea szerintem szebb:-)
Az Andrea szerintem szebb:-)
1172 Popriscsin 2008-02-23 11:24:54
Rostot miért nem hívják Melindának? Nem nagy fantázia kéne, hogy eszükbe jusson....
Rostot miért nem hívják Melindának? Nem nagy fantázia kéne, hogy eszükbe jusson....
1171 tukán 2008-02-23 10:27:24 [Válasz erre: 1170 Búbánat 2008-02-23 09:36:53]
Szűcs M. valszeg lemondja.
Szűcs M. valszeg lemondja.
1170 Búbánat 2008-02-23 09:36:53
Várom már a márciusi két Bánk bán- előadást.Érdekes a szerep- kiosztás. II. Endre magyar király: Kováts Kolos Gertrudis királyné: Pánczél Éva Ottó, meráni herceg, Gertrudis öccse: Vadász Dániel Bánk bán, Magyarország nagyura: Bándi János Melinda, Bánk felesége: Szűcs Márta Tiborc, paraszt: Tóth János Petur bán, bihari főispán: Egri Sándor Biberach, kalandor lovag: Cserhalmi Ferenc Sólom mester: Martin János Viola d\'amore szóló: N. N. Karmester Szennai Kálmán Szücs Mártát már régen láttam, hallottam színpadon - Melinda szerepében pláne!
Várom már a márciusi két Bánk bán- előadást.Érdekes a szerep- kiosztás. II. Endre magyar király: Kováts Kolos Gertrudis királyné: Pánczél Éva Ottó, meráni herceg, Gertrudis öccse: Vadász Dániel Bánk bán, Magyarország nagyura: Bándi János Melinda, Bánk felesége: Szűcs Márta Tiborc, paraszt: Tóth János Petur bán, bihari főispán: Egri Sándor Biberach, kalandor lovag: Cserhalmi Ferenc Sólom mester: Martin János Viola d\'amore szóló: N. N. Karmester Szennai Kálmán Szücs Mártát már régen láttam, hallottam színpadon - Melinda szerepében pláne!
1169 Búbánat 2008-01-30 00:09:05
Február 4. hétfő 19 óra,Óbudai Társaskör Opera (és) irodalom Erkel Ferenc: Bánk bán Operamesék sorozatában szerkeszti és a műsort vezeti Baranyi Ferenc Pánti Anna, Pánczél Éva, Csák József,Sárkány Kázmér- ének, valamint Harazdy Miklós - zongora előadásában Belépőjegy:1.500 Ft
Február 4. hétfő 19 óra,Óbudai Társaskör Opera (és) irodalom Erkel Ferenc: Bánk bán Operamesék sorozatában szerkeszti és a műsort vezeti Baranyi Ferenc Pánti Anna, Pánczél Éva, Csák József,Sárkány Kázmér- ének, valamint Harazdy Miklós - zongora előadásában Belépőjegy:1.500 Ft
1168 musicus 2008-01-29 00:31:31 [Válasz erre: 1167 virius 2008-01-27 14:28:43]
Az Erkel topicba az imént írtam erről. Bár így lenne! De még ezt is csak félve remélem.
Az Erkel topicba az imént írtam erről. Bár így lenne! De még ezt is csak félve remélem.
1167 virius 2008-01-27 14:28:43 [Válasz erre: 1163 Greco 2008-01-25 13:07:32]
2010-ben lesz Erkel születésének 200. évfordulója, ez remek apropó lehetne egy hiteles verzió bemutatására, sutba vágva a jelenlegi, Kerényi Imre-féle rendezést. Különben ezt megpendítettem a \"Javaslatok az Operaház új vezetése számára\" c. topikban is, hátha Fischerék elolvassák és megszívlelik...
2010-ben lesz Erkel születésének 200. évfordulója, ez remek apropó lehetne egy hiteles verzió bemutatására, sutba vágva a jelenlegi, Kerényi Imre-féle rendezést. Különben ezt megpendítettem a \"Javaslatok az Operaház új vezetése számára\" c. topikban is, hátha Fischerék elolvassák és megszívlelik...
1166 Greco 2008-01-27 00:27:24 [Válasz erre: 1165 virius 2008-01-27 00:09:33]
Biztos igazad van, de ettől még Pál Tamás biztos értette, hogy mit akarok mondani...
Biztos igazad van, de ettől még Pál Tamás biztos értette, hogy mit akarok mondani...
1165 virius 2008-01-27 00:09:33 [Válasz erre: 1162 Greco 2008-01-25 10:33:10]
Gácsország nem más, mint Halics, avagy Galícia, így a mai nyelvben közérthetőbb. Amúgy pedig a Montenegro (Crna Gora = Feketehegy) nevének kifordításaként létrejött országnév \"helyesen\": Pontevedro - vagyis hidat fogok látni...
Gácsország nem más, mint Halics, avagy Galícia, így a mai nyelvben közérthetőbb. Amúgy pedig a Montenegro (Crna Gora = Feketehegy) nevének kifordításaként létrejött országnév \"helyesen\": Pontevedro - vagyis hidat fogok látni...
