1304 IVA 2011-05-29 04:54:20 [Válasz erre: 1292 amoy-g 2011-05-28 09:04:42]
Nem tudom, milyen előzmény kellett volna ahhoz, hogy én is így lássam Popova Aleszja megnyilvánulását a Duna Televízióban. Az, hogy kétszer is megemlítette Eldar Aliev nevét, még nem tűnt törleszkedésnek. Seregi László neve (és dicsérete), és másoké is elhangzott a riportban. Hogy ez nem egy siránkozó, lázadozó beszélgetés volt, hanem ajánló és inkább lelkendező, az a szerkesztőn és a riporteren is múlott.
Nem tudom, milyen előzmény kellett volna ahhoz, hogy én is így lássam Popova Aleszja megnyilvánulását a Duna Televízióban. Az, hogy kétszer is megemlítette Eldar Aliev nevét, még nem tűnt törleszkedésnek. Seregi László neve (és dicsérete), és másoké is elhangzott a riportban. Hogy ez nem egy siránkozó, lázadozó beszélgetés volt, hanem ajánló és inkább lelkendező, az a szerkesztőn és a riporteren is múlott.
1303 IVA 2011-05-29 04:42:57
Előrebocsátom, hogy nem vagyok a Magyar Nemzeti Balett tagja, így Eldar Aliev megjelenése és működése a társulat élén személyesen nem érint, majd eldől, mit hoz az időszak nekem mint nézőnek. Fura kezdet, hogy az ember egy hölgyet vár a karmesteri emelvényre, és férfi érkezik helyette. Nem tudom, mikor dőlt el, hogy nem Csányi Valéria vezényli a május 26-i Giselle-t, hanem Déri András. Feltételezem, hogy miután kinyomtatták az ingyenes kis lapokat a napi szereposztásról, illetve nagyobb (de korántsem megfelelő méretű) példányát ez előcsarnokba. Annyira utolsó pillanatban viszont nem történhetett, hogy valaki ne tudta volna a foyer-példányon egy filctollal áthúzni a törlendő nevet, és kézírással feltüntetni, ki felel aznap este a zene megszólaltatásáért. A javítás az előadás végéig nem történt meg, pedig a plakátot az elvonuló közönségből is sokan böngészték, alig lehetett hozzáférni. Ezen az apró figyelmetlenségen túljutva, első benyomásom a díszlet volt. Óriásit vártam, miután Fülöp Zoltán 1958-as díszletébe évtizedeken át szerelmes voltam, márpedig ha valamit lecserélnek, ugye, csakis jobbra-szebbre? Ó, csak vicceltem, hiszen az Operaházban egyáltalán nem ez a gyakorlat, de miután Csikós Attila több díszletét is szerettem már, bíztam abban, hogy így lesz. S papírforma szerint nem is kellett volna csalódnom, mert és a festett díszletet szeretem, a hálóra varrt lombos keret határozottan az esetem, ilyen illik egy kosztümös, romantikus balett historikus előadásához. Ez a színpadkép nem is csúnya, csak éppen semmi köze a Giselle első felvonásához. Az „aranyló őszben pompázó erdőszéli tisztás” stimmel - nekem nem „ronda sárgának” (1124. Myway) tűnt, hanem rozsdaszínűnek -, viszont a több száz évesnek vélhető fatörzsekkel, a rettenetesen dús, súlyos lombokkal és a lőrésnyi panorámával olyan nyomasztó, szinte halálszagú, mintha máris a temetőben járnánk, ahová nem való a táncos mulatság. Talán ezért, az I. felvonás nem is mutat ellenpontot a II. atmoszférájához képest, a paraszt pas de deux sem élettelinek, inkább élettől búcsúzónak hat, az ugrásokat szinte a földre nyomják a monoton árnyalatú, tömött lombok. Fülöp Zoltán ezeknél sokkal ritkultabb, gyérebb lombkoronákkal beérte, amelyek mögött (még) ragyogott az ég, és amelyek illenek a Giselle finom világához és Giselle törékeny, bájos lényéhez. Csikós Attila díszletében a háttérben látható (inkább A hattyúk tava I. felvonásába való) mesekastélyról is lemondtam volna, hát még a "tisztásra vetülő" festett napsugárcsóvákról, ami a természetben percekig tartó és változó látvány, de itt egy délutánon át napestig mozdulatlan, és még a cselekmény hangulatához sem igazodik. Hasonlóképpen bosszantó a II. felvonás hangsúlyos, mozdulatlan holdkorongja. Szépnek szép, és azt sem kívánnám, hogy megtegye az égbolton a cselekményidőnek megfelelő utat, vagy időnként felhők mögé kerüljön, mert a balett nem erről szól. De mivel a hold mozgó valami, álltában igen valószínűtlen. Persze mondhatnánk, valószínűtlen a felvonás cselekménye is – ha nem lenne erős szimbolikus értelme. A hold azonban itt nem jelképez, csupán az a szerepe, hogy holdfényben úszva feltételezzük a temetőt, különben nem láthatnánk a balettet. Egyébként a II. felvonás díszlete, színárnyalata nekem nagyon tetszett, és (ellentétben Myway véleményével) nem sokalltam a színpadon a fényt. (A szárazjeget sem, csak ne olyan buzgón tört volna a színpadra Giselle sírja mellől, mintha egy forrás lenne.) Ehhez képest viszont mégsem láttam eléggé a táncosok arcát, mi több, az I. felvonásban sem, noha jobb helyről aligha nézhettem volna az előadást! Eldar Aliev helyében nem hirdetném a színlapon, hogy én terveztem a világítást, mert annak semmilyen dramaturgiai funkcióját nem tapasztaltam, és valami hibának kell lennie benne, ha Fülöp Zoltán régebbi, sötétebb háttere előtt mindig élvezhettem a táncosok arcjátékát, most meg nem. Mondom, a fehér felvonás szimbolikus, de még ha valaki nem tekintené is annak, abban megegyezhetünk, hogy a villik, Myrthástól, Giselle-estől, nem testek, hanem csak lelkek, szellemek, akik a bűvös éjszakán a felszínre szállnak, hiszen testük odalenn már nem elhagyott menyasszonykorukat idézné – ne is feszegessük a koporsókat. Szóval testetlen, súlytalan lidércek, ezt jelzi a zene és a koreográfia is – de akkor hogyan fekszik hanyatt Myrtha a kőkereszten, amelyen felnyomják a színpadra? Sajnos láttam Giselle-t is felbotorkálni a sírjára, mígnem annak kőkeresztjével együtt a nézőtér felé forgatták. (A megoldás nekem azért is komikus, mert azt a kifejezést ismerjük, hogy valaki forog a sírjában, de azt, hogy a sírján forog, még nem.) Lehet mindenféle tecnikai kunsztokkal dúsítani és korszerűvé tenni egy előadást, csak előbb el kellene dönteni, historikus legyen-e, vagy valami más. Myrtha, majd Giselle röptetése az első verzió ambicionálását sejteti, ami engem már azért sem zavart, mert példásan hangtalanul történt, szemben korábbi évtizedek kínos, nyikorgó kivitelezésével. (Persze az is előfordult, hogy a gépezet nem működött, és a táncosnők csak átszaladtak a háttérben a színpad másik oldalára. Amint a Giselle sírjába helyezett süllyesztő sem működött mindig, amiért Giselle egyszerűen csak fellépett a sírjára.) Márk Tivadar munkája után Vágó Nelly jelmezei nekem nem tetszettek. Az I. felvonásban mind a női, mind a férfikar ruháinak bizonyos spicces formái, és színeik monotóniája zavart. Hilarion jelmezének felsőrésze kellemetlenül komplikált. A II.-ban Myrtha és Giselle felsőkar-dísze különbözik a tánckarétól, de miért kell ezért tépett rongyokat látnunk? Nos, ennyi zavaró vizuális körülmény közt nehéz lenne megállapítanom, múlik-e a táncművészeken, hogy ezen az estén nem született igazi Giselle-atmoszféra, nem született meg a Giselle világa a színpadon. Felméry Lili fiatal, ideális alkatú, szép és kedves arcú Giselle, minden tánctudása megvan a szerephez, az eljátszásban sem marad adós. Személyiségének erejében is hiszek, még ha jelenleg úgy érzem is, nem élt meg még annyit, hogy eleget sugározhasson az emberből, a nőből, akinek feltétlen szerelme a síron túl is működő erő. Albert hercegnek ennél kevesebbet kell eljátszania, mégsem éreztem, hogy a szép felépítésű és szimpatikus Medvecz József megérett a szerepre. Soós Erika kedvesen és meghatóan alakította Giselle anyját, arcát túl fiatalnak találtam a figurához. Noha nem ragaszkodom ahhoz, hogy uralkodni és tekintélyt parancsolni csak magas termettel lehet, úgy érzem, szerencsésebb a villik királynőjét a társulatból kiemelkedő termetű táncosnőre osztani. Az Operaháznak a bemutató óta folyamatosan akadtak nyúlánk vezető szólistái, akik tökéletesen megfeleltek a visszafogott, mégis erős játékot kívánó szerepre: Ugray Klotild, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Szőnyi Nóra, Szabadi Edit személyében. Azt nem hiszem, hogy egy társulatban egy felújítás alkalmával 5 Myrthát kell kiállítani, még az előadások megtartásának biztonságáért sem. Varga Juditot játékában, személyiségében, (különben szép) megjelenésében sem tartom Myrthára hivatottnak. Összegezve: a produkciót számomra a légkör és a színpadi kisugárzások hiánya jellemezte. Giselle-élményeim privát hagyománya, hogy a felkavaró előadások után sosem volt kedvem hazasietni, inkább kószáltam, holdfényes esték különösen csábítottak arra, hogy olyan helyekre zarándokoljak, ahol korábban titkon fordultam meg. Május 26-án is eszembe jutott, hogy sétálhattam volna egyet a szép, tiszta időben - de már csak otthon...
Előrebocsátom, hogy nem vagyok a Magyar Nemzeti Balett tagja, így Eldar Aliev megjelenése és működése a társulat élén személyesen nem érint, majd eldől, mit hoz az időszak nekem mint nézőnek. Fura kezdet, hogy az ember egy hölgyet vár a karmesteri emelvényre, és férfi érkezik helyette. Nem tudom, mikor dőlt el, hogy nem Csányi Valéria vezényli a május 26-i Giselle-t, hanem Déri András. Feltételezem, hogy miután kinyomtatták az ingyenes kis lapokat a napi szereposztásról, illetve nagyobb (de korántsem megfelelő méretű) példányát ez előcsarnokba. Annyira utolsó pillanatban viszont nem történhetett, hogy valaki ne tudta volna a foyer-példányon egy filctollal áthúzni a törlendő nevet, és kézírással feltüntetni, ki felel aznap este a zene megszólaltatásáért. A javítás az előadás végéig nem történt meg, pedig a plakátot az elvonuló közönségből is sokan böngészték, alig lehetett hozzáférni. Ezen az apró figyelmetlenségen túljutva, első benyomásom a díszlet volt. Óriásit vártam, miután Fülöp Zoltán 1958-as díszletébe évtizedeken át szerelmes voltam, márpedig ha valamit lecserélnek, ugye, csakis jobbra-szebbre? Ó, csak vicceltem, hiszen az Operaházban egyáltalán nem ez a gyakorlat, de miután Csikós Attila több díszletét is szerettem már, bíztam abban, hogy így lesz. S papírforma szerint nem is kellett volna csalódnom, mert és a festett díszletet szeretem, a hálóra varrt lombos keret határozottan az esetem, ilyen illik egy kosztümös, romantikus balett historikus előadásához. Ez a színpadkép nem is csúnya, csak éppen semmi köze a Giselle első felvonásához. Az „aranyló őszben pompázó erdőszéli tisztás” stimmel - nekem nem „ronda sárgának” (1124. Myway) tűnt, hanem rozsdaszínűnek -, viszont a több száz évesnek vélhető fatörzsekkel, a rettenetesen dús, súlyos lombokkal és a lőrésnyi panorámával olyan nyomasztó, szinte halálszagú, mintha máris a temetőben járnánk, ahová nem való a táncos mulatság. Talán ezért, az I. felvonás nem is mutat ellenpontot a II. atmoszférájához képest, a paraszt pas de deux sem élettelinek, inkább élettől búcsúzónak hat, az ugrásokat szinte a földre nyomják a monoton árnyalatú, tömött lombok. Fülöp Zoltán ezeknél sokkal ritkultabb, gyérebb lombkoronákkal beérte, amelyek mögött (még) ragyogott az ég, és amelyek illenek a Giselle finom világához és Giselle törékeny, bájos lényéhez. Csikós Attila díszletében a háttérben látható (inkább A hattyúk tava I. felvonásába való) mesekastélyról is lemondtam volna, hát még a "tisztásra vetülő" festett napsugárcsóvákról, ami a természetben percekig tartó és változó látvány, de itt egy délutánon át napestig mozdulatlan, és még a cselekmény hangulatához sem igazodik. Hasonlóképpen bosszantó a II. felvonás hangsúlyos, mozdulatlan holdkorongja. Szépnek szép, és azt sem kívánnám, hogy megtegye az égbolton a cselekményidőnek megfelelő utat, vagy időnként felhők mögé kerüljön, mert a balett nem erről szól. De mivel a hold mozgó valami, álltában igen valószínűtlen. Persze mondhatnánk, valószínűtlen a felvonás cselekménye is – ha nem lenne erős szimbolikus értelme. A hold azonban itt nem jelképez, csupán az a szerepe, hogy holdfényben úszva feltételezzük a temetőt, különben nem láthatnánk a balettet. Egyébként a II. felvonás díszlete, színárnyalata nekem nagyon tetszett, és (ellentétben Myway véleményével) nem sokalltam a színpadon a fényt. (A szárazjeget sem, csak ne olyan buzgón tört volna a színpadra Giselle sírja mellől, mintha egy forrás lenne.) Ehhez képest viszont mégsem láttam eléggé a táncosok arcát, mi több, az I. felvonásban sem, noha jobb helyről aligha nézhettem volna az előadást! Eldar Aliev helyében nem hirdetném a színlapon, hogy én terveztem a világítást, mert annak semmilyen dramaturgiai funkcióját nem tapasztaltam, és valami hibának kell lennie benne, ha Fülöp Zoltán régebbi, sötétebb háttere előtt mindig élvezhettem a táncosok arcjátékát, most meg nem. Mondom, a fehér felvonás szimbolikus, de még ha valaki nem tekintené is annak, abban megegyezhetünk, hogy a villik, Myrthástól, Giselle-estől, nem testek, hanem csak lelkek, szellemek, akik a bűvös éjszakán a felszínre szállnak, hiszen testük odalenn már nem elhagyott menyasszonykorukat idézné – ne is feszegessük a koporsókat. Szóval testetlen, súlytalan lidércek, ezt jelzi a zene és a koreográfia is – de akkor hogyan fekszik hanyatt Myrtha a kőkereszten, amelyen felnyomják a színpadra? Sajnos láttam Giselle-t is felbotorkálni a sírjára, mígnem annak kőkeresztjével együtt a nézőtér felé forgatták. (A megoldás nekem azért is komikus, mert azt a kifejezést ismerjük, hogy valaki forog a sírjában, de azt, hogy a sírján forog, még nem.) Lehet mindenféle tecnikai kunsztokkal dúsítani és korszerűvé tenni egy előadást, csak előbb el kellene dönteni, historikus legyen-e, vagy valami más. Myrtha, majd Giselle röptetése az első verzió ambicionálását sejteti, ami engem már azért sem zavart, mert példásan hangtalanul történt, szemben korábbi évtizedek kínos, nyikorgó kivitelezésével. (Persze az is előfordult, hogy a gépezet nem működött, és a táncosnők csak átszaladtak a háttérben a színpad másik oldalára. Amint a Giselle sírjába helyezett süllyesztő sem működött mindig, amiért Giselle egyszerűen csak fellépett a sírjára.) Márk Tivadar munkája után Vágó Nelly jelmezei nekem nem tetszettek. Az I. felvonásban mind a női, mind a férfikar ruháinak bizonyos spicces formái, és színeik monotóniája zavart. Hilarion jelmezének felsőrésze kellemetlenül komplikált. A II.-ban Myrtha és Giselle felsőkar-dísze különbözik a tánckarétól, de miért kell ezért tépett rongyokat látnunk? Nos, ennyi zavaró vizuális körülmény közt nehéz lenne megállapítanom, múlik-e a táncművészeken, hogy ezen az estén nem született igazi Giselle-atmoszféra, nem született meg a Giselle világa a színpadon. Felméry Lili fiatal, ideális alkatú, szép és kedves arcú Giselle, minden tánctudása megvan a szerephez, az eljátszásban sem marad adós. Személyiségének erejében is hiszek, még ha jelenleg úgy érzem is, nem élt meg még annyit, hogy eleget sugározhasson az emberből, a nőből, akinek feltétlen szerelme a síron túl is működő erő. Albert hercegnek ennél kevesebbet kell eljátszania, mégsem éreztem, hogy a szép felépítésű és szimpatikus Medvecz József megérett a szerepre. Soós Erika kedvesen és meghatóan alakította Giselle anyját, arcát túl fiatalnak találtam a figurához. Noha nem ragaszkodom ahhoz, hogy uralkodni és tekintélyt parancsolni csak magas termettel lehet, úgy érzem, szerencsésebb a villik királynőjét a társulatból kiemelkedő termetű táncosnőre osztani. Az Operaháznak a bemutató óta folyamatosan akadtak nyúlánk vezető szólistái, akik tökéletesen megfeleltek a visszafogott, mégis erős játékot kívánó szerepre: Ugray Klotild, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Szőnyi Nóra, Szabadi Edit személyében. Azt nem hiszem, hogy egy társulatban egy felújítás alkalmával 5 Myrthát kell kiállítani, még az előadások megtartásának biztonságáért sem. Varga Juditot játékában, személyiségében, (különben szép) megjelenésében sem tartom Myrthára hivatottnak. Összegezve: a produkciót számomra a légkör és a színpadi kisugárzások hiánya jellemezte. Giselle-élményeim privát hagyománya, hogy a felkavaró előadások után sosem volt kedvem hazasietni, inkább kószáltam, holdfényes esték különösen csábítottak arra, hogy olyan helyekre zarándokoljak, ahol korábban titkon fordultam meg. Május 26-án is eszembe jutott, hogy sétálhattam volna egyet a szép, tiszta időben - de már csak otthon...
1302 IVA 2011-05-29 04:19:40 [Válasz erre: 1289 Kitri 2011-05-26 11:25:57]
Kedves Kitri, elárulom, én éppen a Táncművészet említett megújításától datálom, hogy leszoktam a lap vásárlásáról. Kiváló folyóirat volt, szakmabeli és néző olvasónak egyaránt, szerettem, és vártam a megjelenését havonta (mígnem csak két- illetve háromhavonta tudott kijönni; úgy emlékszem, az egyik teljes évfolyam egyszerre, egy évkönyv formájában). Pontos volt és tárgyilagos, és megfizethető: fekete-fehér nyomtatásban. Ilyen volt a Muzsika is, amelyből tk. kivált, több évvel korábban. Megújulása számomra azt jelentette, hogy éppen azokban az években, amikor nehéz lett az élet, és tartania kellett volna a szolid megjelenést és a szolid árat, a méregdrága, színes magazinok formájában jelentették meg, csillogó fényű oldalakon, címlapja csúszós lett, mint az angolna, tartalma felhígult, és nekem kellett (volna) megfizetnem nemcsak a pazarló formátumot, hanem az angol nyelvű kiadás oldalait is. Emlékszem arra, amikor az általam különben igen tisztelt Kaán Zsuzsa panaszkodott (talán nem is egyszer), hogy nem támogatják a lapot, mint pl. a Muzsikát, és ebben politikai okot látott. Feltehetően igaza volt, de meg kell mondanom, én sem támogatnék olyan lapot, amely ínséges időkben pazarló küllemben pöffeszkedik, módos vásárlórétegre számítva, és lemondva arról az olvasóról, aki a lap árán inkább megnéz egy előadást, ha mindkettőt nem választhatja. Kérdem én, a Muzsikának miért felelt meg továbbra is az olcsóbb megjelenés, mellőzve a lakkozott, színes oldalakat?
Kedves Kitri, elárulom, én éppen a Táncművészet említett megújításától datálom, hogy leszoktam a lap vásárlásáról. Kiváló folyóirat volt, szakmabeli és néző olvasónak egyaránt, szerettem, és vártam a megjelenését havonta (mígnem csak két- illetve háromhavonta tudott kijönni; úgy emlékszem, az egyik teljes évfolyam egyszerre, egy évkönyv formájában). Pontos volt és tárgyilagos, és megfizethető: fekete-fehér nyomtatásban. Ilyen volt a Muzsika is, amelyből tk. kivált, több évvel korábban. Megújulása számomra azt jelentette, hogy éppen azokban az években, amikor nehéz lett az élet, és tartania kellett volna a szolid megjelenést és a szolid árat, a méregdrága, színes magazinok formájában jelentették meg, csillogó fényű oldalakon, címlapja csúszós lett, mint az angolna, tartalma felhígult, és nekem kellett (volna) megfizetnem nemcsak a pazarló formátumot, hanem az angol nyelvű kiadás oldalait is. Emlékszem arra, amikor az általam különben igen tisztelt Kaán Zsuzsa panaszkodott (talán nem is egyszer), hogy nem támogatják a lapot, mint pl. a Muzsikát, és ebben politikai okot látott. Feltehetően igaza volt, de meg kell mondanom, én sem támogatnék olyan lapot, amely ínséges időkben pazarló küllemben pöffeszkedik, módos vásárlórétegre számítva, és lemondva arról az olvasóról, aki a lap árán inkább megnéz egy előadást, ha mindkettőt nem választhatja. Kérdem én, a Muzsikának miért felelt meg továbbra is az olcsóbb megjelenés, mellőzve a lakkozott, színes oldalakat?
1300 macskás 2011-05-28 19:37:21 [Válasz erre: 1299 nizajemon 2011-05-28 19:29:25]
Hívj akkor engem föl, és megtalálsz:)))
Hívj akkor engem föl, és megtalálsz:)))
1299 nizajemon 2011-05-28 19:29:25 [Válasz erre: 1298 jukiguni 2011-05-28 19:20:44]
Kerestem ma Orbán fácsés adatlapján a közvetlen üzenetküldés lehetőségét,de nem találom.???
Kerestem ma Orbán fácsés adatlapján a közvetlen üzenetküldés lehetőségét,de nem találom.???
1298 jukiguni 2011-05-28 19:20:44
Tényleg csak a rend kedvéért: van egy Családi elnevezésű bérlet, szombaton délelőtt 11 órára, de aztán kifújt. Pedig volt olyan időszak, amikor külön füzetben tették közé a jobbára az Erkel Színházba szóló kedvezményes, délelőtti ifjúsági sorozatokat tartalmazó bérleteket. A operaház kommunikációja a minden nagyon jó és szép felhanggal nevetséges és szánalmas is egyszersmind! Egyébként igyekezetek a lehető legminimálisabbra csökkenteni a hétvégi előadásokat úgy általában, gondolom ezt is a spórolás jegyében. És válság ide válság oda: tessék megnézni a párizsi opera, a londoni király opera, a bécsi opera, a MET, a barcelonai opera és még sorolhatnám, de akár a kis német és olasz operaházakat is mondhatnám, repertoárját: egyik se olyan szánalmas, mint amilyen a MÁO lesz a következő évadban. Akkor milyen világszínvonal lesz itt??? Csak arra van pénz, ami a kormányzatnak fontos, a kultúra úgy látszik nem az.
Tényleg csak a rend kedvéért: van egy Családi elnevezésű bérlet, szombaton délelőtt 11 órára, de aztán kifújt. Pedig volt olyan időszak, amikor külön füzetben tették közé a jobbára az Erkel Színházba szóló kedvezményes, délelőtti ifjúsági sorozatokat tartalmazó bérleteket. A operaház kommunikációja a minden nagyon jó és szép felhanggal nevetséges és szánalmas is egyszersmind! Egyébként igyekezetek a lehető legminimálisabbra csökkenteni a hétvégi előadásokat úgy általában, gondolom ezt is a spórolás jegyében. És válság ide válság oda: tessék megnézni a párizsi opera, a londoni király opera, a bécsi opera, a MET, a barcelonai opera és még sorolhatnám, de akár a kis német és olasz operaházakat is mondhatnám, repertoárját: egyik se olyan szánalmas, mint amilyen a MÁO lesz a következő évadban. Akkor milyen világszínvonal lesz itt??? Csak arra van pénz, ami a kormányzatnak fontos, a kultúra úgy látszik nem az.
1297 hati1225 2011-05-28 18:35:59
http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/05/27/18/Teadelutan_2011_majus_27_.aspx Boros Ildikó - Kerényi Miklós Gábor a Hófehérkéről /33-tól/
http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/05/27/18/Teadelutan_2011_majus_27_.aspx Boros Ildikó - Kerényi Miklós Gábor a Hófehérkéről /33-tól/
1295 Kitri 2011-05-28 18:24:07 [Válasz erre: 1292 amoy-g 2011-05-28 09:04:42]
Az a koncepció,hogy nincs koncepció.S egy ország,egy társadalom aktuális értelmi és érzelmi állapotát mindíg a kultúra milyensége s annak állapota mutatja.Ez a szomorú a tény. A válság óta a világ minden táján megszorítások vannak ezzel kapcsolatban ez is tény,de ilyen erőteljes dermoralizált és irányított leépítést sehol sem tapasztalni. Egy kiváló példa valóban az Operaház jelenlegi kommunikációja lásd.az eladott bérletek kapcsán.Ki az aki ezt elhiszi?Erőteljesen lecsökkentett előadásszámok mellett ki merik jelenteni hogy rekord mennyiségű bérletet adtak el. Ugyan kérem. Matematika negyedik osztály:ha az előadások mennyiségét és az eladott bérletek számát szembeállítjuk egymással a tavalyi állapotok szerint akkor az eredmény erőteljesen mínusz felé konvergál. S hogy merészelték,megszűntetni a délelőtti kedvezményes előadásokat?Diák és nyugdíjabarát ezek után az Operaház amit bőszen hangoztatnak? Kérdem mégegyszer:ki hiszi ezt el?
Az a koncepció,hogy nincs koncepció.S egy ország,egy társadalom aktuális értelmi és érzelmi állapotát mindíg a kultúra milyensége s annak állapota mutatja.Ez a szomorú a tény. A válság óta a világ minden táján megszorítások vannak ezzel kapcsolatban ez is tény,de ilyen erőteljes dermoralizált és irányított leépítést sehol sem tapasztalni. Egy kiváló példa valóban az Operaház jelenlegi kommunikációja lásd.az eladott bérletek kapcsán.Ki az aki ezt elhiszi?Erőteljesen lecsökkentett előadásszámok mellett ki merik jelenteni hogy rekord mennyiségű bérletet adtak el. Ugyan kérem. Matematika negyedik osztály:ha az előadások mennyiségét és az eladott bérletek számát szembeállítjuk egymással a tavalyi állapotok szerint akkor az eredmény erőteljesen mínusz felé konvergál. S hogy merészelték,megszűntetni a délelőtti kedvezményes előadásokat?Diák és nyugdíjabarát ezek után az Operaház amit bőszen hangoztatnak? Kérdem mégegyszer:ki hiszi ezt el?
1294 Myway 2011-05-28 10:05:27 [Válasz erre: 1293 zalbarna 2011-05-28 09:29:40]
Kíváló! Talán még hozzátenném. 4. Az ország nemzetközi megitélését is a kultura milyensége, minősége biztosítja. Bár FENN is tudomásul vennék végre!
Kíváló! Talán még hozzátenném. 4. Az ország nemzetközi megitélését is a kultura milyensége, minősége biztosítja. Bár FENN is tudomásul vennék végre!
1293 zalbarna 2011-05-28 09:29:40 [Válasz erre: 1292 amoy-g 2011-05-28 09:04:42]
Hát a hasonlatod nagyon jó. Tényleg a levegőről van szó. És azért jó, mert pont a lényegre mutat. A levegő ugyanis mindenkié, és " ingyen " van. Már az ókorban tudták, az államról szóló munkákban mindben olvasható, hogy 1. a kultúra nélkülözhetetlen 2. Semmilyen vonatkozásban nem forgatható bele a gazdaságba 3. Az államnak elemi érdeke a kultúrát működtetni.
Hát a hasonlatod nagyon jó. Tényleg a levegőről van szó. És azért jó, mert pont a lényegre mutat. A levegő ugyanis mindenkié, és " ingyen " van. Már az ókorban tudták, az államról szóló munkákban mindben olvasható, hogy 1. a kultúra nélkülözhetetlen 2. Semmilyen vonatkozásban nem forgatható bele a gazdaságba 3. Az államnak elemi érdeke a kultúrát működtetni.
1292 amoy-g 2011-05-28 09:04:42
Van egy kifejezés, "thin air". Ezt érzem amikor az ország kulturális életén gondolkodom, azaz hogy kultúrával gyéren átitatott társadalom vagyunk! Jelen van de mégsem kúszik be a polusok közé, nem tudunk mélyet szippantani belőle, nem tapintható, nem hagy nyomot!Minden egyes "belélegzéskor" marad egy pici hiányérzet a lelkünkben. És ez a "ritkás levegő" is tele van hazugsággal, öncélú szemfényvesztéssel!! HÁ könyörgöm és EAliev könyörgöm és Popova művésznő aki legutóbbi dunatv-s megjelenését is ennek a szemfényvesztésnek szentelte?! Miért pazarolják még mindig hazugságokkal azt a kevés kultúrát és emberi tisztességet ami maradt ebben az országban?? A hogy merik kérdést, már fel sem teszem!
Van egy kifejezés, "thin air". Ezt érzem amikor az ország kulturális életén gondolkodom, azaz hogy kultúrával gyéren átitatott társadalom vagyunk! Jelen van de mégsem kúszik be a polusok közé, nem tudunk mélyet szippantani belőle, nem tapintható, nem hagy nyomot!Minden egyes "belélegzéskor" marad egy pici hiányérzet a lelkünkben. És ez a "ritkás levegő" is tele van hazugsággal, öncélú szemfényvesztéssel!! HÁ könyörgöm és EAliev könyörgöm és Popova művésznő aki legutóbbi dunatv-s megjelenését is ennek a szemfényvesztésnek szentelte?! Miért pazarolják még mindig hazugságokkal azt a kevés kultúrát és emberi tisztességet ami maradt ebben az országban?? A hogy merik kérdést, már fel sem teszem!
1291 amoy-g 2011-05-28 08:47:31 [Válasz erre: 1290 hati1225 2011-05-27 12:18:47]
Popova szánalmas! Bajári kultúráltan igyekezett tájékoztatni bennünket nézőket a júniusi műsorról a művésznő pedig egy propagandaszöveget igyekezett beolvasni! Felméry Lili és Medvecz József szépen táncolt! Remélem -személyes vélemény- sokszor láthatjuk majd őket a jövőben, mint az új szólista nemzedék első fecskéit!
Popova szánalmas! Bajári kultúráltan igyekezett tájékoztatni bennünket nézőket a júniusi műsorról a művésznő pedig egy propagandaszöveget igyekezett beolvasni! Felméry Lili és Medvecz József szépen táncolt! Remélem -személyes vélemény- sokszor láthatjuk majd őket a jövőben, mint az új szólista nemzedék első fecskéit!
1290 hati1225 2011-05-27 12:18:47
http://www.dunatv.hu/%0A%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=703697 Popova A. - Bajári L. a júniusi műsorról /8.44-től/
http://www.dunatv.hu/%0A%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20%20http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=703697 Popova A. - Bajári L. a júniusi műsorról /8.44-től/
1289 Kitri 2011-05-26 11:25:57 [Válasz erre: 1286 IVA 2011-05-26 03:41:10]
Kedves Iva, balett kritikát manapaság nehéz találni,főleg jó és hiteles írást. Korábbi hozzásszólásomban pl.említettem a Táncművészet magazint amely legalább az Operaházi balett premierekről és az MTF IX.évfolyamainak vizsgakoncertjeiről lehozott egy-egy írást. Fogalmam sincs,hogy mi történt a magazinnal,csak sejtem hogy kénytelenek feladni,évek óta csőd szélén voltak,sajnálom igazán.Minimális támogatottságuk volt pl.az Ellenfényhez képest,úgy gondolom a jelenleg visszatartott vagy meg sem ítélt rendszerben egyszerűen nem jutnak pénzhez.Pedig a szaklap idestova 20 éve (91.óta megújulva) működik,azért mégiscsak elgondolkodtató,hogy ennyire nem lehet már ezt sem támogatni a NEFMI részéről? Említhetném még a már szintén megszűnt Opera magazint,ez anno Kútszegi Csaba története volt,én azt is nagyon szerettem,de már félek nem lenne igény erre sem.Illetve persze hogy volna,csak egy szűk rétegnek,s ennek kapcsán persze feltételezhető hogy nem igazán rentábilis egy ilyen magazint kiadni és szerkeszteni,mitöbb fenntartani. A napilapok kultúra rovatában megjelenő egy-egy kritikát pedig angolos eleganciával továbblapozom.Egyes újságírók azt álmodják magukról hogy balettkritikusok,ám legyen,csak nekem olvasni ne kelljen mindezt!
Kedves Iva, balett kritikát manapaság nehéz találni,főleg jó és hiteles írást. Korábbi hozzásszólásomban pl.említettem a Táncművészet magazint amely legalább az Operaházi balett premierekről és az MTF IX.évfolyamainak vizsgakoncertjeiről lehozott egy-egy írást. Fogalmam sincs,hogy mi történt a magazinnal,csak sejtem hogy kénytelenek feladni,évek óta csőd szélén voltak,sajnálom igazán.Minimális támogatottságuk volt pl.az Ellenfényhez képest,úgy gondolom a jelenleg visszatartott vagy meg sem ítélt rendszerben egyszerűen nem jutnak pénzhez.Pedig a szaklap idestova 20 éve (91.óta megújulva) működik,azért mégiscsak elgondolkodtató,hogy ennyire nem lehet már ezt sem támogatni a NEFMI részéről? Említhetném még a már szintén megszűnt Opera magazint,ez anno Kútszegi Csaba története volt,én azt is nagyon szerettem,de már félek nem lenne igény erre sem.Illetve persze hogy volna,csak egy szűk rétegnek,s ennek kapcsán persze feltételezhető hogy nem igazán rentábilis egy ilyen magazint kiadni és szerkeszteni,mitöbb fenntartani. A napilapok kultúra rovatában megjelenő egy-egy kritikát pedig angolos eleganciával továbblapozom.Egyes újságírók azt álmodják magukról hogy balettkritikusok,ám legyen,csak nekem olvasni ne kelljen mindezt!
1288 IVA 2011-05-26 04:07:12 [Válasz erre: 1285 Jana 2011-05-25 21:32:50]
A Giselle budapesti bemutatója idején az Operaháznak aligha lehetett más választása a főszerepre, mint Kun Zsuzsa. Az '50-es évek prímabalerinái sorra váratlanul elhagyták az országot, Lakatos Gabriella maradt, aki – bár Odette-et és Gajanét gyönyörűen alakította – alapvetően nem lírai táncosnő volt. Kun Zsuzsa terhelhetősége már tízes évei végén bebizonyosodott, amikor be kellett állnia Zaréma szerepébe, és más gazdátlan feladatokat is reá róttak. A Giselle betanulásához a Szovjetunióban kapott segítséget, továbbá tudni való, hogy technikáján és elbűvölő személyiségén és megjelenésén túl egy zseni volt. Következő Giselle-ünk, a nála három évvel fiatalabb Orosz Adél valamicskével később tanulta be a címszerepet, ugyancsak rendkívüli képességű és technikájú, kiemelkedő táncosnő volt. Jó pár évig ők ketten birtokolták a szerepet, szép előadásszámban volt alkalmuk érlelni. Kun Zsuzsa operaházi tagságának 25. évfordulóját is Giselle szerepében ünnepelte, noha akkor már több balerinával osztozott rajta.
A Giselle budapesti bemutatója idején az Operaháznak aligha lehetett más választása a főszerepre, mint Kun Zsuzsa. Az '50-es évek prímabalerinái sorra váratlanul elhagyták az országot, Lakatos Gabriella maradt, aki – bár Odette-et és Gajanét gyönyörűen alakította – alapvetően nem lírai táncosnő volt. Kun Zsuzsa terhelhetősége már tízes évei végén bebizonyosodott, amikor be kellett állnia Zaréma szerepébe, és más gazdátlan feladatokat is reá róttak. A Giselle betanulásához a Szovjetunióban kapott segítséget, továbbá tudni való, hogy technikáján és elbűvölő személyiségén és megjelenésén túl egy zseni volt. Következő Giselle-ünk, a nála három évvel fiatalabb Orosz Adél valamicskével később tanulta be a címszerepet, ugyancsak rendkívüli képességű és technikájú, kiemelkedő táncosnő volt. Jó pár évig ők ketten birtokolták a szerepet, szép előadásszámban volt alkalmuk érlelni. Kun Zsuzsa operaházi tagságának 25. évfordulóját is Giselle szerepében ünnepelte, noha akkor már több balerinával osztozott rajta.
1287 IVA 2011-05-26 03:44:25 [Válasz erre: 1281 violentino 2011-05-25 16:21:29]
Egy korábbi hozzászólásomban magam reklamáltam ezt a nem gyakorlatias szereposztási rendet. De - a pontosság kedvéért - a címszereplők közül a kiírás szerint csak Pap Adrienn az, akire egy előadás jut.
Egy korábbi hozzászólásomban magam reklamáltam ezt a nem gyakorlatias szereposztási rendet. De - a pontosság kedvéért - a címszereplők közül a kiírás szerint csak Pap Adrienn az, akire egy előadás jut.
1286 IVA 2011-05-26 03:41:10 [Válasz erre: 1279 amoy-g 2011-05-25 15:48:53]
Valójában nem a sajtó értékelését hiányoltam, hanem a fórumozókét. Ugyan már, melyik médiumtól várhatnám egy balettbemutató 3. szereposztásának kritikáját? Szerintem egyéni felépítéstől és idegzettől is függ, hogy valaki milyen korán terhelhető nagy feladatokkal. Persze hogy vigyázni kell a fiatalokra, de az sem szerencsés, ha a mai szegényes repertoárban és szeszélyes játékrendben elmegy egy szerep az arra hivatott művész mellett. Az előadás láttán talán nem csak elméletben fogok beszélni erről.
Valójában nem a sajtó értékelését hiányoltam, hanem a fórumozókét. Ugyan már, melyik médiumtól várhatnám egy balettbemutató 3. szereposztásának kritikáját? Szerintem egyéni felépítéstől és idegzettől is függ, hogy valaki milyen korán terhelhető nagy feladatokkal. Persze hogy vigyázni kell a fiatalokra, de az sem szerencsés, ha a mai szegényes repertoárban és szeszélyes játékrendben elmegy egy szerep az arra hivatott művész mellett. Az előadás láttán talán nem csak elméletben fogok beszélni erről.
1285 Jana 2011-05-25 21:32:50
amoy-g -vel sokmindenben egyetértek amit Felméry Lilivel kapcsolatban írt. Nem szeretnék Aliev védelmében bármit felhozni, de szeretném megjegyezni, hogy Alievről még nem is hallottunk amikor Lili már Júliát táncolt. Kún Zsuzsa 26 évesen abszolválta először. Felméry Lili előadását láttam, mely egy főiskolai matinének is kevés volt. Annak ellenére, hogy Bakó Máté mindent megtett, hogy az előadást mentse. Nem Felméry Lili ellen szólok. Annál inkább érte. A főiskolából kikerülő táncos, a színházban vállik művésszé. A rádió riportokból /Lánchíd rádió, annó: Napkelte/ kihallatszik, hogy van önbizalma, mely természetes, hogy legyen egy táncművésznek. Egyetértek, hogy valakinek megkellene fogni a kezét, hogy időelőtt kine égjen. Mi fogja motíválni 6-8 év múlva, hogy úgy menjen ki a színpadra, hogy akarjon a közönségnek adni.
amoy-g -vel sokmindenben egyetértek amit Felméry Lilivel kapcsolatban írt. Nem szeretnék Aliev védelmében bármit felhozni, de szeretném megjegyezni, hogy Alievről még nem is hallottunk amikor Lili már Júliát táncolt. Kún Zsuzsa 26 évesen abszolválta először. Felméry Lili előadását láttam, mely egy főiskolai matinének is kevés volt. Annak ellenére, hogy Bakó Máté mindent megtett, hogy az előadást mentse. Nem Felméry Lili ellen szólok. Annál inkább érte. A főiskolából kikerülő táncos, a színházban vállik művésszé. A rádió riportokból /Lánchíd rádió, annó: Napkelte/ kihallatszik, hogy van önbizalma, mely természetes, hogy legyen egy táncművésznek. Egyetértek, hogy valakinek megkellene fogni a kezét, hogy időelőtt kine égjen. Mi fogja motíválni 6-8 év múlva, hogy úgy menjen ki a színpadra, hogy akarjon a közönségnek adni.
1284 violentino 2011-05-25 19:06:45 [Válasz erre: 1283 trollkiller 2011-05-25 18:38:07]
Igen, igazad van, persze! Több hónap munkája fekszik egy ilyen bemutatkozásban, és kapnak egy(!!!!!!) előadást! Mekkora pazarlás!!!!Elképesztő!Egyszer eltáncolják a fiatalok és annyi!Nem jutok szóhoz!
Igen, igazad van, persze! Több hónap munkája fekszik egy ilyen bemutatkozásban, és kapnak egy(!!!!!!) előadást! Mekkora pazarlás!!!!Elképesztő!Egyszer eltáncolják a fiatalok és annyi!Nem jutok szóhoz!
1283 trollkiller 2011-05-25 18:38:07 [Válasz erre: 1281 violentino 2011-05-25 16:21:29]
Eh eh.. Hetek munkája??... Mondjuk inkább,hogy 4!!!! hónapja!!! próbálják minden egyes nap. Egy előadásért!! 4 hónapja. Izlelgessük ezt egy picit.
Eh eh.. Hetek munkája??... Mondjuk inkább,hogy 4!!!! hónapja!!! próbálják minden egyes nap. Egy előadásért!! 4 hónapja. Izlelgessük ezt egy picit.
1282 Kitri 2011-05-25 16:37:26
http://tancelet.hu/hirek/2761-junius-a-balett-hava-az-operaban
http://tancelet.hu/hirek/2761-junius-a-balett-hava-az-operaban
1281 violentino 2011-05-25 16:21:29
Hát nem értem! Ma is meg holnap is új beállók lesznek a Giselle-ben, ennek nagyon örülök. De hol vannak a további előadások? Pap Adrienn és Felméry Lili is egy előadást táncol, meg Popova is egyet, és ennyi.Több heti munkájuk fekszik egy előadásban?Mikor tudják begyakorolni a színpadon. Szerény véleményem szerint legalább, minimum 2 előadást kellene táncolni a fiataloknak. Hát,hol van itt az észesrűség??? Így nem lehet tehetségeket gondozni!!
Hát nem értem! Ma is meg holnap is új beállók lesznek a Giselle-ben, ennek nagyon örülök. De hol vannak a további előadások? Pap Adrienn és Felméry Lili is egy előadást táncol, meg Popova is egyet, és ennyi.Több heti munkájuk fekszik egy előadásban?Mikor tudják begyakorolni a színpadon. Szerény véleményem szerint legalább, minimum 2 előadást kellene táncolni a fiataloknak. Hát,hol van itt az észesrűség??? Így nem lehet tehetségeket gondozni!!
1280 amoy-g 2011-05-25 16:07:27
Annyi még a témához, hogy az új beállók ma és holnap láthatók. Ma:Pap Adrienn-Bakó Máté Holnap:Felméry Lili-Medvecz József reméljük hallunk róluk!
Annyi még a témához, hogy az új beállók ma és holnap láthatók. Ma:Pap Adrienn-Bakó Máté Holnap:Felméry Lili-Medvecz József reméljük hallunk róluk!
1279 amoy-g 2011-05-25 15:48:53 [Válasz erre: 1273 IVA 2011-05-25 04:23:48]
Meglep a dolog de lehet hogy csöppnyit túlszaladtam...természetesen levonom a konzekvenciát, de amiről írtam az igaz! Mégpedig: Hogy miért nincs beszámoló Felméry Lili bemutatkozásáról?! Mert nem fontos! Mielőtt valaki a szívéhez kapna, természetesen nagyon is fontos!! csupán a jelenlegi jöttment balettvezetés saját önös érdekein kívül mást nem szívesen lát a médiában. Ennek a következménye, hogy kevesen vették a fáradtságot és a jegyet, hogy megnézzék újra aliev gizelláját s ezért sincs beszámoló ezen a fórumon sem...de tényleg sajnálatos dolog, hogy egy szakbarbár miatt egy ilyen fiatal tehetség nem kap felületet. A másik amiről, még írtam az az, hogy mennyire felelőtlen ez az aliev, hogy egy ilyen zsenge és ígéretes tehetséget ezzel a fajsúlyos szereppel leterhel. Felméryt óvni kell,finoman és tudatos körültekintéssel kell felépíteni ahhoz, hogy az elkövetkezendő évtizedekre bedolgozhassa magát a klasszikus nagy szerepekbe szellemi és testi sérülések nélkül!!a szakszerűtlen karrierépítés tiszta példája Popova művésznő..mindent táncol és már fiatalon is mindent táncolt anélkül, hogy valaki, egy igazi tapasztalt női balettmester fogta volna a kezét! Miért? Mert kellenek a példák és az útmutatás!Láthattuk Popova Giselle-ét, egy gesztus árnyalatok nélkül. Ehhez a szerephez útmutatás kell mindenkinek.És itt jön vissza a kérdés: Ha Popova eltévedt, akkor egy pályakezdő, bármennyire is tehetséges hogy talál utat?? Természetesen a momus védelmében mondva, lehet hogy az érzelmeim elragadtak picit, és azt mertem írni, hogy alievet a fent leírtak felelőssége természetesen nem érdekli, hiszen pár hónapja "jött" és napok múlva "megy". a két szót összerakva alakult ki az általam elfogadható személyiségrajz!:) aliev rövidtávú kivagyiság játékszere Felméry. Ennek a
Meglep a dolog de lehet hogy csöppnyit túlszaladtam...természetesen levonom a konzekvenciát, de amiről írtam az igaz! Mégpedig: Hogy miért nincs beszámoló Felméry Lili bemutatkozásáról?! Mert nem fontos! Mielőtt valaki a szívéhez kapna, természetesen nagyon is fontos!! csupán a jelenlegi jöttment balettvezetés saját önös érdekein kívül mást nem szívesen lát a médiában. Ennek a következménye, hogy kevesen vették a fáradtságot és a jegyet, hogy megnézzék újra aliev gizelláját s ezért sincs beszámoló ezen a fórumon sem...de tényleg sajnálatos dolog, hogy egy szakbarbár miatt egy ilyen fiatal tehetség nem kap felületet. A másik amiről, még írtam az az, hogy mennyire felelőtlen ez az aliev, hogy egy ilyen zsenge és ígéretes tehetséget ezzel a fajsúlyos szereppel leterhel. Felméryt óvni kell,finoman és tudatos körültekintéssel kell felépíteni ahhoz, hogy az elkövetkezendő évtizedekre bedolgozhassa magát a klasszikus nagy szerepekbe szellemi és testi sérülések nélkül!!a szakszerűtlen karrierépítés tiszta példája Popova művésznő..mindent táncol és már fiatalon is mindent táncolt anélkül, hogy valaki, egy igazi tapasztalt női balettmester fogta volna a kezét! Miért? Mert kellenek a példák és az útmutatás!Láthattuk Popova Giselle-ét, egy gesztus árnyalatok nélkül. Ehhez a szerephez útmutatás kell mindenkinek.És itt jön vissza a kérdés: Ha Popova eltévedt, akkor egy pályakezdő, bármennyire is tehetséges hogy talál utat?? Természetesen a momus védelmében mondva, lehet hogy az érzelmeim elragadtak picit, és azt mertem írni, hogy alievet a fent leírtak felelőssége természetesen nem érdekli, hiszen pár hónapja "jött" és napok múlva "megy". a két szót összerakva alakult ki az általam elfogadható személyiségrajz!:) aliev rövidtávú kivagyiság játékszere Felméry. Ennek a
1278 trollkiller 2011-05-25 13:55:55 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Nocsak! Kimoderáltak? Nem olvastam. Mit írtál? Megpróbálod átfogalmazva mégegyszer leírni? Bezzeg Budapest barátunk igen ritkán ilyen kegyben.
Nocsak! Kimoderáltak? Nem olvastam. Mit írtál? Megpróbálod átfogalmazva mégegyszer leírni? Bezzeg Budapest barátunk igen ritkán ilyen kegyben.
1277 Kitri 2011-05-25 12:51:19 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Aztamindenit!!!!Ezt is megértük,hogy kimoderálnak????:) Ettől még amit leírtál az valós senkit ne tévesszen meg egyéb képfestés!
Aztamindenit!!!!Ezt is megértük,hogy kimoderálnak????:) Ettől még amit leírtál az valós senkit ne tévesszen meg egyéb képfestés!
1275 Kitri 2011-05-25 08:33:34
Elég szánalmas hogy a jobboldal közeli lapok egy árva cikket sem szentelnek a dolgonak.Nem zörög a haraszt ugye....félelmetes!!!
Elég szánalmas hogy a jobboldal közeli lapok egy árva cikket sem szentelnek a dolgonak.Nem zörög a haraszt ugye....félelmetes!!!
1274 Kitri 2011-05-25 08:29:25
Szürke zónában az Operaház Bizonyára valami ősi rontás lehet a Magyar Állami Operaházon. Botrány botrány hátán. Pedig volna miről beszélni. Igaz bemutató nem nagyon volt mostanában. De lehetne beszélni a vezetői koncepciókról. Arról, hogy kinek szóljon az opera, a turistáknak, a felső tízezernek, vagy a köznek? Nemzetközi tényező legyen e Magyar Állami Operaház, nemzetközi gárdával, vagy a hazai művészek örökös territóriuma maradjon? Kell-e Erkel Színház, ha igen milyen profillal, milyen finanszírozásban, mikor és hol? Kérdés volna elég. Fenntartói akarat kellene, s ehhez kellene megtalálni a legmegfelelőbb embert. Lehet az akár Horváth Ádám, akár Harangozó Gyula, ők a jelen kínálata. Ehelyett mi van? Nevetséges, kisszerű politikusi torzsalkodás. Annyi derült ki tegnap óta, hogy a tárca legalább abban bizonyos, hogy a pályáztatás törvényes volt, Szőcs Géza nyilatkozatával ellentétben. De továbbra sem megnyugtató a helyzet. Titkos pályázatok, titoktartási nyilatkozattal némaságra ítélt szakmai bizottság. Vajon miért nem lehet nyilvánosságra hozni a szakmai bizottság döntését, miért nem lehet a sajtóban polémiát indítani, még a döntés előtt a koncepciókról? A bizonytalankodó politika szétzilálja a ház kényes békéjét. Elindulnak az aláírásgyűjtések, a feljelentgetések, aki tud rohan az államtitkárhoz, miniszterhez, más politikai potentáthoz. Ha lesz is gyors és egyértelmű döntés hosszú időbe telik, amíg ismét helyreáll az alkotáshoz szükséges nyugalom. Sok ilyen vihart megélt már a ház, a mostani főzeneigazgató egyszer már lángba borította az Ybl palotát. Úgy tűnik, most nem érzi magát olyan biztonságba, hogy elkezdje racionalizálni a ház működését. Mély hullámvölgyek után hosszú időt és sok kompromisszumot igényelt az operaházat kritikai és közönségsikert hozó pályára állítani, amiről a jelenlegi vezetés ismét a szürke zónába kormányozta az intézményt. forrás:Népszava
Szürke zónában az Operaház Bizonyára valami ősi rontás lehet a Magyar Állami Operaházon. Botrány botrány hátán. Pedig volna miről beszélni. Igaz bemutató nem nagyon volt mostanában. De lehetne beszélni a vezetői koncepciókról. Arról, hogy kinek szóljon az opera, a turistáknak, a felső tízezernek, vagy a köznek? Nemzetközi tényező legyen e Magyar Állami Operaház, nemzetközi gárdával, vagy a hazai művészek örökös territóriuma maradjon? Kell-e Erkel Színház, ha igen milyen profillal, milyen finanszírozásban, mikor és hol? Kérdés volna elég. Fenntartói akarat kellene, s ehhez kellene megtalálni a legmegfelelőbb embert. Lehet az akár Horváth Ádám, akár Harangozó Gyula, ők a jelen kínálata. Ehelyett mi van? Nevetséges, kisszerű politikusi torzsalkodás. Annyi derült ki tegnap óta, hogy a tárca legalább abban bizonyos, hogy a pályáztatás törvényes volt, Szőcs Géza nyilatkozatával ellentétben. De továbbra sem megnyugtató a helyzet. Titkos pályázatok, titoktartási nyilatkozattal némaságra ítélt szakmai bizottság. Vajon miért nem lehet nyilvánosságra hozni a szakmai bizottság döntését, miért nem lehet a sajtóban polémiát indítani, még a döntés előtt a koncepciókról? A bizonytalankodó politika szétzilálja a ház kényes békéjét. Elindulnak az aláírásgyűjtések, a feljelentgetések, aki tud rohan az államtitkárhoz, miniszterhez, más politikai potentáthoz. Ha lesz is gyors és egyértelmű döntés hosszú időbe telik, amíg ismét helyreáll az alkotáshoz szükséges nyugalom. Sok ilyen vihart megélt már a ház, a mostani főzeneigazgató egyszer már lángba borította az Ybl palotát. Úgy tűnik, most nem érzi magát olyan biztonságba, hogy elkezdje racionalizálni a ház működését. Mély hullámvölgyek után hosszú időt és sok kompromisszumot igényelt az operaházat kritikai és közönségsikert hozó pályára állítani, amiről a jelenlegi vezetés ismét a szürke zónába kormányozta az intézményt. forrás:Népszava
1273 IVA 2011-05-25 04:23:48
Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de úgy lámom, május 7-e óta még senki sem számolt be Felméry Lili bemutatkozásáról Giselle szerepében, és a többi beállóról. Ilyen jelentéktelen esemény lett volna?
Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de úgy lámom, május 7-e óta még senki sem számolt be Felméry Lili bemutatkozásáról Giselle szerepében, és a többi beállóról. Ilyen jelentéktelen esemény lett volna?
1272 Siegfried 2011-05-24 20:01:58
A "Fülöp Viktor élete és pályafutása 1929-1997" című könyv a www.bookline.hu áruházban 40% engedménnyel kapható.
A "Fülöp Viktor élete és pályafutása 1929-1997" című könyv a www.bookline.hu áruházban 40% engedménnyel kapható.
1271 Kitri 2011-05-24 10:19:24
Remélem a jövő században valaki csinál a jelenlegi helyzetből egy vígoperát vagy cselekményes balettet.:)Mert most már tényleg színpadra illő ami folyik.Több mint nevetséges.De sajnos ezen nem lehet nevetni mégsem...
Remélem a jövő században valaki csinál a jelenlegi helyzetből egy vígoperát vagy cselekményes balettet.:)Mert most már tényleg színpadra illő ami folyik.Több mint nevetséges.De sajnos ezen nem lehet nevetni mégsem...
1270 Myway 2011-05-24 09:54:29 [Válasz erre: 1269 amoy-g 2011-05-24 09:03:55]
Nagy kár, hogy az egykor szebb napokat látott operazenekarban is évek óta csak áskálódás folyik. Ennek jó példája Fodor Ágnes is.
Nagy kár, hogy az egykor szebb napokat látott operazenekarban is évek óta csak áskálódás folyik. Ennek jó példája Fodor Ágnes is.
1269 amoy-g 2011-05-24 09:03:55 [Válasz erre: 1268 Kitri 2011-05-24 08:32:53]
Ez a Népszava egyre szánalmasabb. "Nem találtunk olyan törvényi helyet, mely a bíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségét szabályozta volna..." De nem nyílvánvaló hogy a jól ismert mutyizás esete forog fenn?!Könyörgöm:) Fodor Ágnes nem kapott aláírási ívet??Nem neki kell kapnia hanem a Miniszternek. Amúgy naná, hogy nem kapott hiszen csak fejléceznék a listát mielőtt a HÁ asztalára kerülne. Ő írná az utolsó aláírási bejegyzést a fejléc alá, miszerint Elbocsájtandók.
Ez a Népszava egyre szánalmasabb. "Nem találtunk olyan törvényi helyet, mely a bíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségét szabályozta volna..." De nem nyílvánvaló hogy a jól ismert mutyizás esete forog fenn?!Könyörgöm:) Fodor Ágnes nem kapott aláírási ívet??Nem neki kell kapnia hanem a Miniszternek. Amúgy naná, hogy nem kapott hiszen csak fejléceznék a listát mielőtt a HÁ asztalára kerülne. Ő írná az utolsó aláírási bejegyzést a fejléc alá, miszerint Elbocsájtandók.
1268 Kitri 2011-05-24 08:32:53
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430522 Szőcs és Réthelyi harca Egyre nyíltabban folyik a belháború a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában, a tárcánál nem tudták megmondani hétfőn sem, hogy az Operaház főigazgatói pozíciójára kiírt pályázat végül eredményes lett-e, vagy - mint Szőcs Géza államtitkár lapunkban utalt rá - érvénytelen. A szakmai bizottság a jelenlegi megbízott főigazgatót, Horváth Ádámot támogatta, a többi négy jelölt közül egyedül Harangozó Gyula balettművész tekinthető Horváth valódi vetélytársának. Nem ez az első eset, hogy Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrás minisztere, és államtitkára, Szőcs Géza képtelenek megegyezni személyi döntésekben. A kínos az, hogy ezek a presztízsharcok a nyilvánosság előtt folynak. Szőcs Géza tavaly augusztusban Harangozó Gyula balettművészt kérte fel, hogy legyen az Operaház miniszteri biztosa, s valószínűleg később főigazgatója. Harangozó legfőbb vetélytársát, Keveházi Gábor balettigazgatót első munkanapján fel is mentette, ám néhány nap múlva kiderült, nincs írásos felhatalmazása. Szőcs akkor azt állította, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jóváhagyására vár. Ám kiderült, főnöke, Réthelyi miniszter Horváth Ádámot szeretné a miniszteri biztosi pozícióban látni. Ekkor, Szőcs, fogcsikorgatva bár, de engedett, s Horváthot nevezte ki. A vita most, a főigazgatói pályázat kapcsán újjáéledt. A miniszter által összehívott bizottság a birtokunkban lévő jegyzőkönyv szerint 8:1 arányban Horváth Ádámot támogatta. Azóta a sajtóban különböző számok is megjelentek, a minisztérium titkosan kezeli az egész eljárást. Szőcs a Népszavának nyilatkozva azt állította a pályázat, vagy eredménytelen, vagy érvénytelen, ugyanakkor hozzá tette, nem tudja kik voltak a pályázók, és kik a bíráló bizottság tagjai. Felvetődik a kérdés, kinek van igaza, az államtitkárnak, vagy a miniszternek? Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya nem tudta megerősíteni Szőcs Géza aggodalmait, csupán annyit közöltek, hozzájuk nem jutott el olyan információ, mely egyes pályázatok, vagy a pályáztatás egészének szabálytalanságáról szólt volna, ugyanakkor azt sem jelentették ki, hogy, minden szabályosan történt. Így tehát a tárca ma sem tudja eldönteni, hogy egy vezetői pályázat pontosan miként folyt le. Az Operaház dolgozói minden változásra élénken reagálnak, Harangozó Gyula mellé állt számos a jelenlegi vezetés által megsértett művész, Horváth Ádámnak pedig jelenlegi pozíciója is megkönnyítette, hogy házon belül támogató- (mások szerint egyenesen hűség)nyilatkozatokat szerezzen be. Vajon igaza lehet Szőcs Gézának, hogy törvénytelen volt a pályáztatás? Több érv elhangzott a sajtóban erről, ám eddig egyetlen egy sem bizonyult komolyan vehetőnek. Bár van néhány szokatlan dolog. Különös, hogy az Operaházban működő szakszervezetek képviselői közül csak a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének delegáltja vett részt a bíráló bizottságba. Míg az Operaház másik két reprezentatív érdekvédelmi szervezetét, a Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezetét és a több, mint száz tagot számláló Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetét nem hívták meg. Ez utóbbinak elnöke, Bárány Balázs Péter levélben nehezményezte is mellőzésüket Réthelyi miniszternél, ám nem kaptak választ. Az elnök szerint méltatlan, hogy Operaház fenntartója nem képes a szakmai alapon, közmegelégedésre dönteni a pályázatról. Vannak akik összeférhetetlenséget állítanak, a bizottság egyik tagja, Pakucs János, az Operabarátok Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke kapcsán, aki a miniszter képviseletében részt vett a bíráló bizottság munkájában. Pakucs János az Olajterv-Holding Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanakkor Horváth Ádám felesége nagybátyjának, Papp Gézának közeli üzlettársa. Nem találtunk olyan törvényi helyet, mely a bíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségét szabályozta volna. A testület egyébként nem dönt, csupán tanácsot ad. Frankó Tünde operaénekes a Közalkalmazotti Tanács (KT) elnöke, Fodor Ágnes ellen gyűjtött aláírásokat, számosan interpretálták ezt úgy, hogy megvonták volna Fodortól az operaházi dolgozók a bizalmat, így érvénytelen a bíráló bizottságban leadott szavazata. Valójában, mint ez Operaház hirdetőtábláján kint lévő dokumentumokból kiderül, Fodor Ágnes valóban kapott egy levelet, melyben az áll, hogy az Operaház 237 közalkalmazottja megvonja tőle a bizalmát, ám nem csatoltak mellé aláírási ívet. Ugyanakkor hiába is gyűjtenek ellene aláírásokat, a jogszabályok értelmében a KT elnökét a testület választja saját tagjai közül, visszahívását pedig csak a KT egyik tagja kezdeményezheti, Fodor Ágnestől úgy tudjuk, ilyen nem történt. Ráadásul Réthelyi miniszter nem, mint elnököt kérte fel a bizottságban való részvételre, hanem, a KT tagja számára érkezett a meghívó. A miniszternek 15 napon belül döntenie kell a pályázat eredményéről, így tehát legkésőbb jövő hét végéig lezárul az Andrássy úti szappanopera ezen fejezete.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=430522 Szőcs és Réthelyi harca Egyre nyíltabban folyik a belháború a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában, a tárcánál nem tudták megmondani hétfőn sem, hogy az Operaház főigazgatói pozíciójára kiírt pályázat végül eredményes lett-e, vagy - mint Szőcs Géza államtitkár lapunkban utalt rá - érvénytelen. A szakmai bizottság a jelenlegi megbízott főigazgatót, Horváth Ádámot támogatta, a többi négy jelölt közül egyedül Harangozó Gyula balettművész tekinthető Horváth valódi vetélytársának. Nem ez az első eset, hogy Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrás minisztere, és államtitkára, Szőcs Géza képtelenek megegyezni személyi döntésekben. A kínos az, hogy ezek a presztízsharcok a nyilvánosság előtt folynak. Szőcs Géza tavaly augusztusban Harangozó Gyula balettművészt kérte fel, hogy legyen az Operaház miniszteri biztosa, s valószínűleg később főigazgatója. Harangozó legfőbb vetélytársát, Keveházi Gábor balettigazgatót első munkanapján fel is mentette, ám néhány nap múlva kiderült, nincs írásos felhatalmazása. Szőcs akkor azt állította, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jóváhagyására vár. Ám kiderült, főnöke, Réthelyi miniszter Horváth Ádámot szeretné a miniszteri biztosi pozícióban látni. Ekkor, Szőcs, fogcsikorgatva bár, de engedett, s Horváthot nevezte ki. A vita most, a főigazgatói pályázat kapcsán újjáéledt. A miniszter által összehívott bizottság a birtokunkban lévő jegyzőkönyv szerint 8:1 arányban Horváth Ádámot támogatta. Azóta a sajtóban különböző számok is megjelentek, a minisztérium titkosan kezeli az egész eljárást. Szőcs a Népszavának nyilatkozva azt állította a pályázat, vagy eredménytelen, vagy érvénytelen, ugyanakkor hozzá tette, nem tudja kik voltak a pályázók, és kik a bíráló bizottság tagjai. Felvetődik a kérdés, kinek van igaza, az államtitkárnak, vagy a miniszternek? Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya nem tudta megerősíteni Szőcs Géza aggodalmait, csupán annyit közöltek, hozzájuk nem jutott el olyan információ, mely egyes pályázatok, vagy a pályáztatás egészének szabálytalanságáról szólt volna, ugyanakkor azt sem jelentették ki, hogy, minden szabályosan történt. Így tehát a tárca ma sem tudja eldönteni, hogy egy vezetői pályázat pontosan miként folyt le. Az Operaház dolgozói minden változásra élénken reagálnak, Harangozó Gyula mellé állt számos a jelenlegi vezetés által megsértett művész, Horváth Ádámnak pedig jelenlegi pozíciója is megkönnyítette, hogy házon belül támogató- (mások szerint egyenesen hűség)nyilatkozatokat szerezzen be. Vajon igaza lehet Szőcs Gézának, hogy törvénytelen volt a pályáztatás? Több érv elhangzott a sajtóban erről, ám eddig egyetlen egy sem bizonyult komolyan vehetőnek. Bár van néhány szokatlan dolog. Különös, hogy az Operaházban működő szakszervezetek képviselői közül csak a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének delegáltja vett részt a bíráló bizottságba. Míg az Operaház másik két reprezentatív érdekvédelmi szervezetét, a Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezetét és a több, mint száz tagot számláló Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetét nem hívták meg. Ez utóbbinak elnöke, Bárány Balázs Péter levélben nehezményezte is mellőzésüket Réthelyi miniszternél, ám nem kaptak választ. Az elnök szerint méltatlan, hogy Operaház fenntartója nem képes a szakmai alapon, közmegelégedésre dönteni a pályázatról. Vannak akik összeférhetetlenséget állítanak, a bizottság egyik tagja, Pakucs János, az Operabarátok Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke kapcsán, aki a miniszter képviseletében részt vett a bíráló bizottság munkájában. Pakucs János az Olajterv-Holding Kft. ügyvezető igazgatója, ugyanakkor Horváth Ádám felesége nagybátyjának, Papp Gézának közeli üzlettársa. Nem találtunk olyan törvényi helyet, mely a bíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségét szabályozta volna. A testület egyébként nem dönt, csupán tanácsot ad. Frankó Tünde operaénekes a Közalkalmazotti Tanács (KT) elnöke, Fodor Ágnes ellen gyűjtött aláírásokat, számosan interpretálták ezt úgy, hogy megvonták volna Fodortól az operaházi dolgozók a bizalmat, így érvénytelen a bíráló bizottságban leadott szavazata. Valójában, mint ez Operaház hirdetőtábláján kint lévő dokumentumokból kiderül, Fodor Ágnes valóban kapott egy levelet, melyben az áll, hogy az Operaház 237 közalkalmazottja megvonja tőle a bizalmát, ám nem csatoltak mellé aláírási ívet. Ugyanakkor hiába is gyűjtenek ellene aláírásokat, a jogszabályok értelmében a KT elnökét a testület választja saját tagjai közül, visszahívását pedig csak a KT egyik tagja kezdeményezheti, Fodor Ágnestől úgy tudjuk, ilyen nem történt. Ráadásul Réthelyi miniszter nem, mint elnököt kérte fel a bizottságban való részvételre, hanem, a KT tagja számára érkezett a meghívó. A miniszternek 15 napon belül döntenie kell a pályázat eredményéről, így tehát legkésőbb jövő hét végéig lezárul az Andrássy úti szappanopera ezen fejezete.
1267 Kitri 2011-05-24 08:24:42
http://nol.hu/kult/szigoruan_orzott_palyazatok Szigorúan őrzött pályázatok Operaház: az igazgató személye még kérdéses Hogy miféle államtitok lehet a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatában, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy öt évre titkosították az anyagot, és vele együtt a szakmai bizottság javaslatát is. Lapértesülések szerint öten pályáztak a vezetői posztra, köztük Horváth Ádám és Harangozó Gyula. Horváth Ádám állítólag a miniszter jelöltje Népszabadság - Teknős Miklós Az előbbi a dalszínház miniszteri biztosa volt az elmúlt időszakban, az utóbbi pedig majdnem az lett. A kormányváltás után – mint már többször is megírtunk – még arról lehetett hallani, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár Harangozó Gyulát nevezi ki az Operaház biztosának. De amikor a nemzetközi mezőnyben jól teljesítő balettművész-koreográfus első munkanapján – korrupció gyanújára okot adó szerződésre hivatkozva – felmentette a munkavégzés alól korábbi riválisát, a balettigazgató Keveházi Gábort, másnap már nem ő volt a befutó. Az operaénekes Horváth Ádámot bízta meg a dalszínház vezetésével Réthelyi Miklós miniszter. Úgy tudjuk, változatlanul hasonló a felállás: Szőcs Harangozót, Réthelyi Horváthot preferálja, és most az a nagy kérdés, hogy a presztízsharcot melyikük nyeri. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt: billeg a nemzetierőforrás-miniszter széke, ugyanakkor továbbra is élvezi Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát a heves támadásokat viszonylag jól álló Szőcs Géza. Mindemellett a döntés egyértelműen Réthelyi miniszter kezében van, aki korábban kijelentette: azt nevezi ki, akit a szakmai bizottság javasol. Az elmúlt hét sajtónyilaltkozatai, cikkei jól mutatják azt is, hogy két lobbi harcol egymással, ráadásul két, egyformán a jobboldalhoz kötődő érdekcsoport. A helyzet kísértetiesen hasonlít ahhoz a pályázati ütközethez, amely a Győri Nemzeti Színház vezetői posztjáért zajlik Forgács Péter és Eperjes Károly között. Az ügy kimenetele épp ugyanazért kérdéses, mint az Operaház esetében. Mert bár a győriek bizonyára szívesebben látnák a poszton a korábban is a városban bizonyító Forgácsot, Eperjes politikai támogatottsága közismerten jóval erősebb. De térjünk vissza az Andrássy úti dalszínházhoz, amelynek vezetése az elmúlt évtizedben gyakrabban változott, mint bármelyik másik magyar kulturális intézményé. Nyugalom közel sincs az Operaházban, állítólag közel sem a művészetről szólnak a mindennapok. (Nem mintha a kultúra más területein kizárólag azzal foglalkozhatnának.) Félelem, szétesés, fenyegetés, zsarolás – a bennfentesek szerint most ezek a kulcsszavak a Magyar Állami Viperaházként csúfolt intézményben. Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a társulat kit is látna szívesen a direktori székben. Nyilván nem csak azért, mert a pályázat titkosítása miatt nem ismerhették meg a dolgozók, ki milyen koncepciót adott be. Betűkkel ellátott dolgozatok zanzásított változatairól számolt be a közalkalmazotti tanács delegáltja. Azt se tudták, a nagy A és B kinek az elképzeléseit fedi. Ki az, aki az Operaházat együttműködtetné az Erkellel, és ki az, aki önálló intézményként gondolja el, egyfajta versenyhelyzetet teremtve. Úgy tudjuk, a pályázati kiírásból kihagyták az úgynevezett nyilvánossági nyilatkozatot, mivel ezt senki sem írta alá: ezért őrzik lakat alatt a pályaműveket. Az erőforrás tárca sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy ezt a titkosítást a miniszter írásban feloldhatja. Azt már mi tesszük hozzá: ezt feltehetően csak az eredményhirdetés után teszi majd meg Réthelyi Miklós. Hogy mikor várható a döntés, azt nem tudni. A legtöbben úgy saccolják, hogy még a héten, kedden vagy szerdán felszáll a fehér füst. Elképzelhető olyan döntés is, amilyenről a Népszava hétfőn beszámolt, azaz hogy a pályázat eredménytelen lesz – de ez nem tenne túl jót az intézménynek. Mert akkor az kérdés, hogy az újabb pályázat eredményéig ki vezeti majd a színházat. Az eddigi miniszteri biztos, vagy keresnek egy újabb vezetőt?
http://nol.hu/kult/szigoruan_orzott_palyazatok Szigorúan őrzött pályázatok Operaház: az igazgató személye még kérdéses Hogy miféle államtitok lehet a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatában, azt nem tudjuk. Az biztos, hogy öt évre titkosították az anyagot, és vele együtt a szakmai bizottság javaslatát is. Lapértesülések szerint öten pályáztak a vezetői posztra, köztük Horváth Ádám és Harangozó Gyula. Horváth Ádám állítólag a miniszter jelöltje Népszabadság - Teknős Miklós Az előbbi a dalszínház miniszteri biztosa volt az elmúlt időszakban, az utóbbi pedig majdnem az lett. A kormányváltás után – mint már többször is megírtunk – még arról lehetett hallani, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár Harangozó Gyulát nevezi ki az Operaház biztosának. De amikor a nemzetközi mezőnyben jól teljesítő balettművész-koreográfus első munkanapján – korrupció gyanújára okot adó szerződésre hivatkozva – felmentette a munkavégzés alól korábbi riválisát, a balettigazgató Keveházi Gábort, másnap már nem ő volt a befutó. Az operaénekes Horváth Ádámot bízta meg a dalszínház vezetésével Réthelyi Miklós miniszter. Úgy tudjuk, változatlanul hasonló a felállás: Szőcs Harangozót, Réthelyi Horváthot preferálja, és most az a nagy kérdés, hogy a presztízsharcot melyikük nyeri. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt: billeg a nemzetierőforrás-miniszter széke, ugyanakkor továbbra is élvezi Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát a heves támadásokat viszonylag jól álló Szőcs Géza. Mindemellett a döntés egyértelműen Réthelyi miniszter kezében van, aki korábban kijelentette: azt nevezi ki, akit a szakmai bizottság javasol. Az elmúlt hét sajtónyilaltkozatai, cikkei jól mutatják azt is, hogy két lobbi harcol egymással, ráadásul két, egyformán a jobboldalhoz kötődő érdekcsoport. A helyzet kísértetiesen hasonlít ahhoz a pályázati ütközethez, amely a Győri Nemzeti Színház vezetői posztjáért zajlik Forgács Péter és Eperjes Károly között. Az ügy kimenetele épp ugyanazért kérdéses, mint az Operaház esetében. Mert bár a győriek bizonyára szívesebben látnák a poszton a korábban is a városban bizonyító Forgácsot, Eperjes politikai támogatottsága közismerten jóval erősebb. De térjünk vissza az Andrássy úti dalszínházhoz, amelynek vezetése az elmúlt évtizedben gyakrabban változott, mint bármelyik másik magyar kulturális intézményé. Nyugalom közel sincs az Operaházban, állítólag közel sem a művészetről szólnak a mindennapok. (Nem mintha a kultúra más területein kizárólag azzal foglalkozhatnának.) Félelem, szétesés, fenyegetés, zsarolás – a bennfentesek szerint most ezek a kulcsszavak a Magyar Állami Viperaházként csúfolt intézményben. Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a társulat kit is látna szívesen a direktori székben. Nyilván nem csak azért, mert a pályázat titkosítása miatt nem ismerhették meg a dolgozók, ki milyen koncepciót adott be. Betűkkel ellátott dolgozatok zanzásított változatairól számolt be a közalkalmazotti tanács delegáltja. Azt se tudták, a nagy A és B kinek az elképzeléseit fedi. Ki az, aki az Operaházat együttműködtetné az Erkellel, és ki az, aki önálló intézményként gondolja el, egyfajta versenyhelyzetet teremtve. Úgy tudjuk, a pályázati kiírásból kihagyták az úgynevezett nyilvánossági nyilatkozatot, mivel ezt senki sem írta alá: ezért őrzik lakat alatt a pályaműveket. Az erőforrás tárca sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy ezt a titkosítást a miniszter írásban feloldhatja. Azt már mi tesszük hozzá: ezt feltehetően csak az eredményhirdetés után teszi majd meg Réthelyi Miklós. Hogy mikor várható a döntés, azt nem tudni. A legtöbben úgy saccolják, hogy még a héten, kedden vagy szerdán felszáll a fehér füst. Elképzelhető olyan döntés is, amilyenről a Népszava hétfőn beszámolt, azaz hogy a pályázat eredménytelen lesz – de ez nem tenne túl jót az intézménynek. Mert akkor az kérdés, hogy az újabb pályázat eredményéig ki vezeti majd a színházat. Az eddigi miniszteri biztos, vagy keresnek egy újabb vezetőt?
1266 Budapest 2011-05-23 18:58:11 [Válasz erre: 1265 húsvétisonka 2011-05-23 18:55:59]
Oké ezt a vitát ittt részemről befejezem. Az a zárómondat, amit leírtál, mutatja a sajnálatos agresszivitásodat.
Oké ezt a vitát ittt részemről befejezem. Az a zárómondat, amit leírtál, mutatja a sajnálatos agresszivitásodat.
1265 húsvétisonka 2011-05-23 18:55:59 [Válasz erre: 1263 Budapest 2011-05-23 18:46:07]
Nem szenvedsz fogalomzavarban? És csak hogy tisztázzunk valamit: nálam jobban senki sem becsüli a szomszéd falu Mariska nénijeit (mivel nem ismersz, erről fogalmad sem lehet), de ettől még nem lesznek alkalmasak az operaigazgatói posztra. Így már érthető, amit írtam? Alázatosan megkérlek, hogy többször inkább ne reflektálj arra, amit beírok. Pá.
Nem szenvedsz fogalomzavarban? És csak hogy tisztázzunk valamit: nálam jobban senki sem becsüli a szomszéd falu Mariska nénijeit (mivel nem ismersz, erről fogalmad sem lehet), de ettől még nem lesznek alkalmasak az operaigazgatói posztra. Így már érthető, amit írtam? Alázatosan megkérlek, hogy többször inkább ne reflektálj arra, amit beírok. Pá.
1264 Budapest 2011-05-23 18:47:32 [Válasz erre: 1262 murron 2011-05-23 18:35:21]
Sok "szakmabeli" csődbe/válságos helyzetbe vitte a színházat.
Sok "szakmabeli" csődbe/válságos helyzetbe vitte a színházat.
1263 Budapest 2011-05-23 18:46:07 [Válasz erre: 1261 húsvétisonka 2011-05-23 18:31:14]
Nagyon sajnálom, hogy ennyire agresszív vagy.
Nagyon sajnálom, hogy ennyire agresszív vagy.
1262 murron 2011-05-23 18:35:21 [Válasz erre: 1257 Cilike 2011-05-23 18:16:17]
Nos, minden megtörténhet, volt ezen a szép Magyarországon már példa rá, hogy egy hentesből lett színházigazgató. Sosem látott mélypontra vitte a színházát, ámde utána, a következő igazgatóval egy legendás korszak kezdődött. Úgyhogy ha ezt vehetjük precedensértékű esetnek, felőlem nyugodtan lehet vegyészmérnök az Operaház igazgatója!
Nos, minden megtörténhet, volt ezen a szép Magyarországon már példa rá, hogy egy hentesből lett színházigazgató. Sosem látott mélypontra vitte a színházát, ámde utána, a következő igazgatóval egy legendás korszak kezdődött. Úgyhogy ha ezt vehetjük precedensértékű esetnek, felőlem nyugodtan lehet vegyészmérnök az Operaház igazgatója!
1261 húsvétisonka 2011-05-23 18:31:14 [Válasz erre: 1260 Budapest 2011-05-23 18:27:06]
Pedig nagyon jól idekeverted. Menj máshova személyeskedni, mocskolódni. Nem először kérem azt sem, hogy hagyj engem békén.
Pedig nagyon jól idekeverted. Menj máshova személyeskedni, mocskolódni. Nem először kérem azt sem, hogy hagyj engem békén.
1260 Budapest 2011-05-23 18:27:06 [Válasz erre: 1258 húsvétisonka 2011-05-23 18:23:36]
Nem. Valóban lenézel másokat ez a helyzet, de ez nem ehhez a témához tartozik.
Nem. Valóban lenézel másokat ez a helyzet, de ez nem ehhez a témához tartozik.
1259 Budapest 2011-05-23 18:26:27 [Válasz erre: 1257 Cilike 2011-05-23 18:16:17]
Ha csak vegyészmérnök, akkor nincs köze a gazdaságtudományhoz, de feltételezem, hogy a jelentkezőnek a vegyészmérnöki végzettségén kívül volt/van gazdasági szakképesítése is.A színházhoz nem is kell, hogy köze legyen feltétlenül. Elég, ha tudja irányítani az intézményt. a művész-szakmai feladatok elvégzése nem az ő szakterülete ebben az esetben. Természetesen jobb, ha van köze a színházban folyó művészi munkához is, de attól, hogy mondjuk valaki nagyon jó énekes vagy nagyon jó táncos, még nem biztos, hogy a megfelelő gazdasági döntéseket hozná meg.
Ha csak vegyészmérnök, akkor nincs köze a gazdaságtudományhoz, de feltételezem, hogy a jelentkezőnek a vegyészmérnöki végzettségén kívül volt/van gazdasági szakképesítése is.A színházhoz nem is kell, hogy köze legyen feltétlenül. Elég, ha tudja irányítani az intézményt. a művész-szakmai feladatok elvégzése nem az ő szakterülete ebben az esetben. Természetesen jobb, ha van köze a színházban folyó művészi munkához is, de attól, hogy mondjuk valaki nagyon jó énekes vagy nagyon jó táncos, még nem biztos, hogy a megfelelő gazdasági döntéseket hozná meg.
1258 húsvétisonka 2011-05-23 18:23:36 [Válasz erre: 1256 Budapest 2011-05-23 17:49:34]
Ha ebből is azt olvasod ki, hogy lenézek másokat, az csak a te szegénységi bizonyítványod
Ha ebből is azt olvasod ki, hogy lenézek másokat, az csak a te szegénységi bizonyítványod
1257 Cilike 2011-05-23 18:16:17
Kérdem tisztelettel: egy vegyészmérnöknek mi köze a gazdaságtudományhoz? A színházhoz? A zenéhez, operához, baletthez? Ha csak át nem állunk műtrágya előállítására, ami egy reális lehetőség.
Kérdem tisztelettel: egy vegyészmérnöknek mi köze a gazdaságtudományhoz? A színházhoz? A zenéhez, operához, baletthez? Ha csak át nem állunk műtrágya előállítására, ami egy reális lehetőség.
1256 Budapest 2011-05-23 17:49:34 [Válasz erre: 1255 húsvétisonka 2011-05-23 17:36:07]
A Mariska néniket nem kell lenézni. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy az igazgatónak irányítania - ezen belül jól gazdálkodnia - kell. Tehát a mávészi érzékenységén túl ez tulajdonképpen közgazdasági feladat. A vegyészmérnök ebben lehet nagyon jó. Tehát nem attól lesz jó operaigazgató valaki, hogy kitűnően énekel vagy jól zongorázik.
A Mariska néniket nem kell lenézni. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy az igazgatónak irányítania - ezen belül jól gazdálkodnia - kell. Tehát a mávészi érzékenységén túl ez tulajdonképpen közgazdasági feladat. A vegyészmérnök ebben lehet nagyon jó. Tehát nem attól lesz jó operaigazgató valaki, hogy kitűnően énekel vagy jól zongorázik.
1255 húsvétisonka 2011-05-23 17:36:07
Az ember majd még azon csodálkozik el, hogy a szomszéd falu Mariska nénije miért nem jelentkezettt operaigazgatónak. Hiszen se énekelni, se táncolni nem kell tudni. Nevetséges.
Az ember majd még azon csodálkozik el, hogy a szomszéd falu Mariska nénije miért nem jelentkezettt operaigazgatónak. Hiszen se énekelni, se táncolni nem kell tudni. Nevetséges.
1254 Budapest 2011-05-23 17:22:12 [Válasz erre: 1247 Firkász 2011-05-22 21:51:14]
A vegyészmernök is lehet jó operaigazgató. Nem zenélni vagy énekelni kell az igazgatói székben, hanem menedzselni az intézményt.
A vegyészmernök is lehet jó operaigazgató. Nem zenélni vagy énekelni kell az igazgatói székben, hanem menedzselni az intézményt.
