Sajnos én se láttam, pedig érdekelt volna. Nem lehet utólag megnézni valahogy? Furcsa lenne, hogy hosszan készülnek egy bemutatóra, időt és pénzt nem kímélve, majd eltűnik az egész a semmiben.
Csillagos ötös (vagy inkább: ötcsillagos) értékelést kapott a Párizs lángjainak vasárnap esti online bemutatója a bachtrack oldalain. Jómagam nem láttam a közvetítést, és hajlamos vagyok fokozott elővigyázatossággal fogadni azt is, ha egy műsor – ráadásul online műsor – lezajlása után 24 órán belül megjelenik az eseményről egy jól megírt pozitív bírálat, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Balett jelenlegi szakmai nívója alapján nem feltételezem, hogy a kiváló kritika megalapozatlan lenne. Jenifer Sarver írása itt olvasható.
Nem magyar nem magyart, magyaroknak – avagy ez is a magyar kultúra
2021.01.22. 20:05 Origo.hu
Ókovács szerint az Opera - 164. levél.
„Kedves Néném, a mai napra különleges filmet készítettünk együttesünkkel, a Magyar Nemzeti Balettel. Mivel A walesi bárdok ma is kötelező tananyag (nálunk minden gyerek fújja s még élvezi is!), e balladát az Arany-emlékévben egész estén át mutattuk az Erkel Színház közönségének, mindenféle feldolgozásban. Akkor viszont balettművészeink némák maradtak, hűen a balettművészekhez, akik alapjáraton némák. Most viszont arra kértem őket: beszéljenek. Mondják el a saját eszközeikkel, de a mi nyelvünkön, kultúránk legfontosabb hordozóján keresztül ezt az örök érvényű verset.
Nem Ruttkay Évák, nem Sinkovits Imrék a mi táncművészeink, pláne, hogy más az anyanyelvük, és nincs semmi rokonsága egyiknek se a mi szépséges magyarunkkal. De hazai táncosainkkal karöltve bizony, elmondanak egy-egy versszakot a műből, és ha ezt a kis etűdöt metaforaként értelmezzük, nem kívánnak mást bizonyítani, semmint idetartozásukat és tiszteletüket – ráadásul a poeta doctus költeménye ugyan analógia, de a felszínen mégiscsak egy „idegen” történetet, bizonyos Edward király és a walesi énekmondók konfliktusát festi le.”
Most találtam meg az interneten "A próba" című balett a szetpétervári Kirov balett általi bemutatójának felvételét:
"A próba" szentpétervári Kirov bemutató 1 rész
"A próba" szentpétervári Kirov bemutató 2 rész
Szereplők:
Mária Magdaléna: Altynai Asylmuratova
Jézus: Farukh Ruzimatov
Júdás: Konstantin Zaklinsky
1988
A felvétel sajnos gyenge minőségű. Az előadás végén Fodor Antal is felmegy a színpadra. (Érdekesség, hogy a videó Fodor Antal halála előtt pár nappal került fel a netre: 2020.07.19.)
Táncművészeti inspirációk egy életre
2021. JANUÁR 18. HÉTFŐ 06:59 – MNO.hu
VELEKEI LÁSZLÓ: MÉLTÓ SZERETNÉK LENNI A GYŐRI BALETT ELMÚLT TÖBB MINT NEGYVEN ÉVÉHEZ
/Petrovics Gabriella/
„A jelenre reflektálva szeretném továbbvinni azokat az értékeket, amelyeket a társulat alkotói, tagjai megteremtettek” – mondta a Magyar Nemzetnek Velekei László, a Győri Balett tavaly nyáron kinevezett igazgatója. A Seregi- és Harangozó-díjjal kitüntetett koreográfussal az igazgatói pozícióig vezető útról, művészeti tradíciókról és újításokról, valamint arról is beszélgettünk, hogy a Müpa 2020/21-es évadának legjobb együtteseként milyen előadásokat mutatnak be.
https://youtu.be/XjEabdA8NMY
Shanghai (!!): https://youtu.be/u95NFCW96y4
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Swan_Lake_(Bourne)
Nem hiszem, hogy épeszű és ép ízlésű néző pasikat szeretne látni tütüben, női szerepeket táncolva! Erre nincs igény, illetve azoknak van rá "igényük" akik ezt a sok baromságot kitalálják és véleményterror keretében rákényszerítik a csendes többségre.
A cikk magvas záró gondolata: "Készüljünk a legrosszabbra. Mert el fog jönni." Idézet vége. Hogy a legrosszabb-e, az ízlés dolga. De nem "el fog jönni": eljött már sok minden. Nem tegnap. Van rá igény. Ha nem lesz rá igény, majd eltűnik. Ilyen egyszerű.
PS Ne legyünk telhetetlenek. A szerző ezúttal legalább olyasmibe üti az orrát szól bele, amiről "papírja van": b a l e t t. Visszatérne?
Apáti Bence vélemény-cikke a Magyar Nemzetben:
2021. JANUÁR 16. SZOMBAT 11:00 2021. 01. 16. 13:39
„GENDERTERROR: NAGYKÖZÖNSÉG ELŐTT A SZOKNYÁS, TÜTÜS FÉRFIAK SZERELMI DUETTJEI”
„Spartacus a kereszten szenved. Legyőzték. Haláltusáját vívja. Lázálmai vannak, és miközben próbál ellenállni a Teremtő hívásának, lejátszódik előtte felemelkedésének és bukásának tragikus története. A harcok, a csaták, a kedvese, a nagy diadalok és végül: a bukás. Szerelme, Flavia pedig a kereszt és a lábai alatt összeomolva siratja a harcost, a győztes hadvezért, a szeretőt, az esendő, elbukott és halálra ítélt, megkínzott embert, Spartacust.
Seregi László 1968-ban még nem sejtette, hogy egy transzfób, a mérgező maszkulinitást hirdető heteronormatív balettet hozott létre, egy olyan alkotást, amelyik bebetonozza a férfi- és női szerepeket, és amelyet egyszer, talán az elátkozott 2020-as évben csúnyán meg fog haladni a progresszió. Pedig voltak erre utaló jelek.
Emlékszem, egyszer egy frissen szerződtetett filigrán olasz táncos, miközben épp a rabszolgák bonyolult és veszélyes koreográfiáját kellett volna gyakorolnia, mindenki legnagyobb megdöbbenésére spicc-cipőben kezdett pörögni-forogni, és a női szerepek mozdulatait ismételgette.”
„És itt ez a legutóbbi hír, amely azokról a bátor férfiakról szól, akik Balett 22 néven alapítottak egy olyan társulatot, amelynek tagjai kizárólag férfiak.”
Kedves joska141, időközben kiderült, -ld. ez alatt- hogy igaza van: kissé lejárt szavatosságú írásról van szó. Nem olvastam végig, de megragadott az a szolgai nemes hevület, ami a célszemély hozsannázását fűti. Az a szavatosság tehát nem járt le. Jó tudni, hogy ez a hevület egy járvány sújtotta, sajnos majdnem előadásmentes esztendő után is fennforog.
Kedves Amalgám, köszönöm. Nem emlékeztem rá, hogy a bemásolt írás nem friss,quasi újrahasznosított. Figyelemreméltó dolog. Akár üzenetértékű is lehet. Talán olyankor "reciklálnak" ilyesmit látható (!) ok nélkül és emlékeztetőül (kinek is?), ha fogy a levegő. Frissítés: közben visszapörgettem: igen, volt már és én is fenntartom, amit akkor írtam.
Kedves Edmond, ez egy tavaly februári cikk, amely akkoriban a balettfórum 5972-5981 sz. hozzászólásainak témája volt. Úgy néz ki, új dátummal reposztolták a Mandineren, de a hivatkozást megnyitva a címsorban már a "20200213" dátumadat szerepel. Fenntartom vele kapcsolatban a korábbi vélekedésem (5975, 5981). Nem tudom, miért kerülhetett elő most.
Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy megosztotta a Mandiner mai (???), 11 óra 9 perckor kikerült cikkét. Talán a tisztelt „Játszótéri filozófus” nevű szerző valamivel korábban írhatta és úgy látszik most valahonnan az archívumból előkerült.
Nem igazán értem például a következő, idézett, mondatot:
„Az idei (!!!) Diótörő-szezonban 600 milliós árbevételt könyvelhetett el az intézmény. Idén rekordszámú előadáson ejtettek ámulatba kicsiket és nagyokat a Nemzeti Balett és Balettintézet művészei, és kikerült a teltház.” Most 2021.év van, most van „idén”, eddig még nem volt Diótörő, tavaly 2020-ban sem volt az ismert járványügyi intézkedések miatt. Akkor az „idei” szó melyik évre vonatkozik?
A nevezett szerző cikkének további részében a Keresztény Évadra hivatkozik a következő mondattal:
„Elég egy pillantást vetnünk a Keresztény Évad repertoárjára ahhoz, hogy részt vehessünk az értékőrzésben.”
Nem igazán tudom, mit jelent „részt venni az értékőrzésben”, de biztos lehet ilyet tenni.
A Keresztény Évad tervezett balettprodukciói a Fidelio beszámolója alapján a következők:
„A balettek közül Michael Messerer átdolgozásában kerül színpadra Chabukiani Laurenciája és visszatér a repertoárra Ashton A rosszul őrzött lány és Eifman Karamazov testvérek című koreográfiája is. Ezek mellett olyan kortárs darabok lesznek láthatók Magyarországon először, mint Wayne McGregor a The White Stripes rockegyüttes zenéjére készített munkája, a Chroma vagy Alexander Ekman alkotása, az Episode 31.
Venekei Marianna Tűzmadarak címmel jelentkezik új koreográfiával Stravinsky zenéjére, majd a keresztény évad tematikájához a Kreol, kreál című kísérleti est kapcsolódik három egyfelvonásossal, melyek az amerikai kontinens latin és afrikai gyökerű keresztény közösségeinek hitélményéből táplálkoznak.”
A felsoroltak közül a keresztény érték őrzésében melyik vesz részt? A rosszul őrzött lány? A Tűzmadarak? A Laurencia? A Karamazov testvérek?
Jobban tisztelem a kereszténységet annál, mint hogy egy adott évad produkciói és egy adott vallás között párhuzamot keressek.
A Solymosi-paradigma: balett és országimázs!
2021. január 16. 11:09
JÁTSZÓTÉRI FILOZÓFUS
Mandiner
A balett életmód és életstílus is egyben. A stílus pedig, mint tudjuk, maga az ember.
Jó ideje készültem már filozofálni a magyar balett kulisszák mögötti világáról. A Magyar Nemzeti Balettintézetben folyó magas fokú, mondhatni mesteri oktatást szülők és gyerekek tucatjai követik nyomon nap mint nap. Az intézet a Magyar Állami Operaház részeként a hazai és a nemzetközi kultúrszcénában egyaránt fontos és hiánypótló szerepet tölt be. Hiánypótló, mert a klasszikus balett alapjait ötvözi a korszerű tánctudással. Az intézet ugyanis missziójának tartja a belülről fakadó tánctudat minél korábbi elsajátítását, felszínre hozását már akár óvodás kortól kezdve.
A balett életmód és életstílus is egyben.
A stílus pedig, mint tudjuk, maga az ember.
És itt el is érkeztünk Solymosi Tamás balettművészhez, akit az elmúlt évadok során számos véleménycikkben megénekeltek már. Nevezték már ámokfutónak, tisztogatónak, a gender-őrületnek teret adó, magyargyűlölő művésznek, illették plágiumváddal és egyéb nemzetellenes címkékkel. Megmosolyogtató címkék ezek a lejáratás és bomlasztás posztkommunista eszköztárából. Ellenszere a zsigeri dac. Igazán sokrétű személyiség lehet a Direktor, gondolhatnánk. Mindig érdemes benézni a kulisszák mögé, ahol a király meztelen... A stílus maga az ember. Nos, Direktor úr egy személyben a nemzeti balettstílus megtestesítője. Nem csalás, nem ámítás: egy kiforrott, vérbeli magyar, hazaszerető balettművész, aki tehetsége és szorgalma okán megjárta a világot jelentő deszkákat a Metropolitantől a bécsi vagy amszterdami Operán át az English National Balletig, majd hazatért; és kimunkált vízióit, nemzetközi inspirációit, átfogó szaktudását és kiterjedt kapcsolatrendszerét hazájában példásan kamatoztatva alkot, korszerűsít.
A mai virtuális világban is tényszerű statisztikák szerint egyre gyarapodó, mi több, lelkes publikum számára hozzáadott értékkel bír a Solymosi-igazgatta Nemzeti Balett egyre bővülő repertoárja, a minőségi magyar és külföldi koprodukciók, melyek mögött a szakma megfeszített csapatmunkája áll. Felismerve és a gyakorlatba átültetve a korszerű trendeket, az Intézet Solymosi Tamás címzetes és nemzetközileg jegyzett balettművész vezetésével hosszú távú víziókon alapuló tantervvel és holisztikus megközelítést alkalmazó metodológiával végzi a balett utánpótlás nevelést.
A magyar balett újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez! És mégis, gyakorta olvasni gyalázó hangnemben íródott tollforgatásokat, amik lekicsinylik, pellengérre állítják az aktuális, művészeti pályázaton bemutatott és 2018-ban elfogadott igazgatói koncepciót.
Savanyú a szőlő, gondolhatjuk,
elnézve az operaházi előadások átlagon felüli nézőszámait és a generált bevételeket. Az idei Diótörő-szezonban 600 milliós árbevételt könyvelhetett el az intézmény. Idén rekordszámú előadáson ejtettek ámulatba kicsiket és nagyokat a Nemzeti Balett és Balettintézet művészei, és kikerült a teltház tábla, pedig a szakma egyes nagyjai már ősszel legyintettek: apad az igény a klasszikus értelemben vett karácsonyi Csajkovszkij-etűdre. Szárba is szökkent egy másfajta, korszerűbbnek gondolt Diótörő az Operettszínház produkciójában, ami a virtuális világ gondolatiságát igyekezett tükrözni, annak minden profanitásával egyetemben.
A Solymosi-féle balettvíziókat, csakúgy mint az emblematikus és a végletekig eredeti Ókovács-megközelítést, talán leginkább a szakrális és profán közötti ellentétekben lehet tetten érni. Napjaink egyik legnagyobb értéke a csipetnyi szakralitást a mindennapokba belopó művészet, legyen az alkotó vagy táncművészet egyaránt. Ezt őrzi az Operaház és a Nemzeti Balett is, fontolva, és nem az elvárt, trendszerű progresszió mentén haladva. Elég egy pillantást vetnünk a Keresztény Évad repertoárjára ahhoz, hogy részt vehessünk az értékőrzésben.
Solymosi Tamás sokak szemében megosztó személyiség. Mint minden valamire való vizionárius, mondhatnánk.
Hová visz ez az út, bátyám? Nem visz ez sehová, mi magunk megyünk rajta – tartja a bölcs székely mondás.
Felismerve a modern trendeket és vegyítve azokat a klasszikus nemzeti hagyományokkal, Solymosi direktor pontosan ezen az úton halad előre néhol magányosan, néhol pas de deux vagy pas de trois kombinációban. Nyomatékkal és kellő tekintéllyel szervezi az együttes felkészülését, nyomon követi az előadásokat a helyszínen és lelkesen szemlézi a kis növendékek vizsgabemutatóit. A balettmestereket és a művészeket is a minőség jegyében választja ki, dacolva az ellenszéllel és fittyet hányva az örök fanyalgókra.
Vigyázó szemetek Reá vessétek!
Olvastam ezt a origo cikket az interneten. Ami éppen a számra jött volna, azt lenyeltem, itt sem teszem közzé.... Én ezt az egész "kultúrharc"-nak nevezett túldimenzionált koncepciót komplett idiotizmusnak tartom! Ha kiirtjuk a kultúrából az említett darabokat és szerzőket, akkor a viszonosság alapján Európában nem kerülhet színpadra a Porgy és Bess? Netán letilltják az Aidát? Vagy nem hallgathatjuk Louis Armstrong felvételeit? Az operaházak nem adhatják le azokat a felvételeket, melyben fehér és színes énekesek együtt lépnek fel? A héten a MET stream műsorán Pavarotti -operák vannak, nem egyben közülük ragyogóan éneklő színesbőrű partnerekkel!
2021.01.04 13:50 - 15:15 M5 (HD)
|
Az életbe táncoltatott leány
|
|
|
magyar táncfilm,1964
|
|
|
Úgy tűnik, a nemzetközi kultúrharc, vagy pontosabban annak faji dimenziója visszavonhatatlan módon elérte a balettéletet is, ami – legalábbis a komolyzene, számos köztéri szobor és a sakkjáték terítékre kerülése után – bizonyos mértékig sejthető volt egy olyan művészeti ág esetében, amelynek főműveiben fekete és fehér hattyú jelenít meg egymástól különböző erkölcsi és érzelmi minőségeket, vagy éppen a darabok esztétikai csúcspontjának számítanak a ballet blanc karjelenetek. Műsoron maradhat-e A diótörő, A hattyúk tava és A bajadér Párizsban? Az ezzel kapcsolatos fejleményekről szóló beszámoló és a kérdés elemzése – szigorúan jobboldali megközelítésben, mindenkor elmaradhatatlannak tűnő világhírű publicista (a jelen esetben: Mathieu Bock-Côté) megidézésével – az origo.hu hasábjain itt olvasható. És vajon miféle panaszokat tár a közvélemény elé társulatával kapcsolatban a Staatsballet Berlin fekete bőrű balerinája a BBC által közreadott videóriportban? Erről személyesen Munk Veronika főszerkesztő tudósít minket a telex.hu oldalain, a baloldali média elkötelezett olvasóinak biztos örömére itt.
Róna Viktor táncművészről jelent meg kötet
Kultura.hu, 2020. november 20.
"Róna Viktor – Herceg a vasfüggöny mögül címmel jelent meg kötet a magyar tánctörténet rendkívüli egyéniségéről. A balettművész pályaképét megrajzoló, gazdagon illusztrált könyvet pénteken online beszélgetésen mutatják be a közönségnek."
A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) Róna Viktor (1936-1994) emlékkiállításához kapcsolódva megjelenő kötet bemutatóján Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, valamint Gara Márk és Halász Tamás tánctörténész vesz részt. A beszélgetés az OSZMI honlapjáról érhető el.
2020. október 11-én (vasárnap) 21:05-től látható felvételről Rosztyiszlav Zaharov és Borisz Aszafjev A bahcsiszeráji szökőkút című balettje az M5 csatorna műsorán.
Puskin azonos című költeménye alapján a szövegkönyvet írta: Nyikolaj Volkov
Fülöp Zoltán tervei alapján a díszletet rekonstruálta: Kerekes Szilárd
Jelmeztervező: Rományi Nóra
A főbb szerepekben: Komarov Alekszandr, Felméry Lili, Balázsi Gergő Ármin, Kekalo Iurii, Kerényi Miklós Dávid, Sarkissova Karina
Közreműködik a Magyar nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház Zenekara.
Vezényel: Yannis Pouspourikas
A felvétel 2018. március 18-án készült az Erkel Színházban.
2020.09.25 21:05 - 22:35 M5 (HD)
|
Az életbe táncoltatott leány |
|
magyar táncfilm,1964 |
"A táncjáték a halálba táncoltatott lány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a 18. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradnia."
Banovics Tamás emlékére.
Rendezte: Banovich Tamás
Főszereplők: Sipeki Levente, Orosz Adél, Major Tamás, Gobbi Hilda, Galántai Zsolt, Vass Irma
Interjú Kiss Jánossal:
Koronavírusos lett egy balettművész - Tesztelik az együttes többi tagját is.
Az Index információi szerint koronavírus-fertőzés miatt két nap szabadságra küldték a Magyar Nemzeti Balett művészeit. Úgy tudjuk: egy olasz táncos tesztje lett pozitív. A következő napokban a Magyar Állami Operaház balett együttesét, a Magyar Nemzeti Balett valamennyi művészét, és közreműködőjét tesztelni fogják COVID19-re.
Holgyek ... es/vagy urak. Olvashattuk, tudjuk, az abuzus "nem valogat". Balettiskolaban, egyhazak kornyeken, agrariumban, mashol sem.
Itt nagy dívat köldöknézegetően leszólni mindenkit,aki nem vágja úgy a dolgokat,mint aki hivatásszerűen foglalkozik velük. Hölgyek-urak....annyit elmondhatok az agráriumban töltött évtizedek után,hogy bár ott sem angolkisasszonyok teázgatnak grófokkal, elhálják a nászt,ha az idők szava megköveteli,de ilyen undorító hatalommal visszaéléseket,alázásokat nem tapasztaltam.Hányinger az egész.Egy-két szemet csak ki kellett volna kaparni hölgyek.Hierarchia ide-oda.
Szexuális visszaélés gyanúja után távozik a Táncművészeti egyik oktatója
Miután az Azonnali szexuális visszaélés gyanújáról írt cikket júliusban, távozik a Táncművészeti Egyetemről Sebestyén Csaba. A lap szerint más, a durva pedagógiai módszerek miatt bírált oktató pedig maximum a most futó évfolyamait viheti végig.
Az Azonnali korábbi cikkében az egykori táncművészeti főiskola korábbi balettnövendékei számoltak be 15-20 évvel korábbi megaláztatásokról, fizikai erőszakról, szexuális visszaélésekről.
Sebestyénről több egykori növendéke állította, hogy szexuális visszaélést követett el vele szemben. Perlusz Sándor egykori balettmester pedig arról beszélt, hogy Sebestyént más zaklatási ügyek miatt a kilencvenes években ki is rúgták már. Sebestyén ezután perrel fenyegette őt, így a kirúgásról szóló állítást Perlusz visszavonta, a szexuális visszaélésről szólót viszont nem. Sebestyén Csaba egyébként minden állítást tagad, viszont mégis könnyen belement az intézménytől való távozásba.
Bolvári-Takács Gábor intézményvezető az Azonnalinak megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy közös megegyezésről van szó. „Egymás után ültem le a mesterekkel, akik a cikkben szerepelnek, és még jogviszonyuk van az MTE-vel. Az állítások súlyosságának sorrendjében először Sebestyén Csabával, aztán Sebestény Katalinnal beszéltem. Sárközi Gyula már húsz éve nem tanít az intézményben és Keveházi Gábornak sincs élő szerződése az egyetemmel” – nyilatkozta a lapnak a vezető. A Sebestyén Csabával kötött megállapodás szövege szerint a Magyar Táncművészeti Egyetem jó hírnevének megtartása szükségessé teszi a gyanúba keveredett férfi munkavállalói jogviszonyának megszüntetését. Sebestyén egyébként perrel fenyegette az Azonnalit is.
Sebestyén Katalinnal szemben az állítások minősíthetetlen hangnemről és megalázó bánásmódról szóltak, míg Keveházi Gábor kapcsán nyílt szexuális utalásokat, valamint erőszakos viselkedést emlegettek. Ők ketten egy-egy nyílt levelet juttattak el az Azonnalihoz, ebben Keveházi többek közt azt írta: „próbálunk harcolni minden egyes növendék érdekében. Lehet, hogy a harc közben néha kiabálunk, valóban, az első pár évben, szinte idomítunk.”
Az arra vonatkozó kérdést, hogy Keveházi kap-e még megbízást, Bolvári-Takács elhárította, míg Sebestyén Katalinról azt mondta: megállapodtak, hogy a mesternő csak a balettmester-oktatásban résztvevő osztályát viszi végig. A 80 éves Sebestyén viszont állítja, visszavonulása a saját döntése, és annak nincs köze a júliusi cikkben megjelentekhez. (Forrás: Magyar Hang)
Ugye nem lepődik meg senki, ha nem lepődöm meg az olvasottakon? Pont "ott" nem? És vajon a táncos társulatoknál? Nem sorolom őket. Csak az ne történjék, hogy a lassan már teljes (előadó)művészeti életünket beborító meetoo-cunami egyes elemei szép lassan kioltják egymást vagy egyenként kialusznak. Mert ez látszik kibontakozni, jobban mondva egyenként és összességében halványulni: Vígszínház, Újszínház, Operettszínház, a nyilvánvalóan politikai térbe terelt ("ballibezős") Katona- és SZFE-"ügy(ek)", most MTE..
Úgy tűnik, hogy a héten szép csendben, észrevétlen módon újabb szakaszába lépett a Magyar Táncművészeti Egyetemen kibontakozott zaklatási botrány. A témában július 27-én, hétfőn jelent meg egy szerzőként Galavits Patrik által jegyzett, terjedelmes cikk az azonnali.hu-n, amelyben nem egy korábbi növendék a nevét is vállalva nyilatkozik az intézményben régebben történtekről, és amelyben elkövetőként megneveznek több olyan személyt is, aki érintett az ottani visszaélésekben. Az események cikkben állított széles skálája – úgy tűnik – a fizikai erőszaktól kezdődően a növendékek megalázásán át a szexuális zaklatásig és a korrupcióig, gazdát cserélő borítékokig terjedt, de lehet olvasni a tizenéves növendékeit a visszaemlékező riportalany szerint rendszeresen összekarmoló balettmesternőről is. Sajnos úgy néz ki, hogy a botrány magasabbra ér az előzetesen vártnál, az írásban pedig kifejezetten nagynevű, korábban a magyar balettélet és balettképzés meghatározó alakjainak számító személyek is említésre kerülnek. Az esetükben különös aggodalomra ad okot, hogy a cikk megjelenése óta tudtommal egyáltalán nem reagáltak az abban megfogalmazottakra, mint ahogy nem reagáltak az újságíró által az írás elkészítése során hozzájuk intézett megkeresésre sem. Az ügy különleges szereplőjeként ugyanakkor ebben az esetben is felbukkan a hasonló zaklatási botrányok mellőzhetetlen karaktere, A Perrel Fenyegetőző Ember, aki ügyvédjén keresztül – egyedüli kivételként – válaszolt a szerző által feltett kérdésekre, egyúttal pedig lelkiismeretesen gyakorolta is névadó tulajdonságát. A válasz egyebekben tagadó jellegű volt.
Az Egyetem rektora, Dr. Bolvári-Takács Gábor másnap az intézmény honlapján közzétett nyilatkozatban reagált a cikkre, amelyben többek között sajnálkozik és bocsánatot kér „mindazoktól, akik korábbi tanulmányaik során személyükben sérelmet, pedagógiailag helytelen bánásmódot tapasztaltak, illetve éltek meg”, illetve munkáltatói intézkedést, etikai eljárást és büntetőeljárást helyez kilátásba. Ezeken túlmenően a közleményből számomra úgy tűnik, hogy a rektor úr álláspontja szerint mostanra már minden rendben van az intézményben.
Az azonnali.hu-n megjelent első cikk itt, az MTE rektorának közleménye itt, a szerzőnek a rektor közleménye kapcsán az azonnali.hu-n 2020. július 28-án megjelent újabb cikke pedig itt olvasható. A cikkekben megjelent vádakhoz álláspontom szerint az ügy jelenlegi szakaszában kizárólag az ártatlanság vélelmén keresztül lehet közelíteni, ezért pillanatnyilag az azokban megfogalmazott állítások valóságtartalmának elfogadása nélkül bízok benne, hogy mindazok az érintettek, akik eddig még nem reagáltak a vádakra, rövid időn belül a nyilvánosság elé lépnek, és a magyar balettélet közvéleményét megnyugtató módon tisztázzák álláspontjukat a személyüket ért gyanúval kapcsolatban.
Egyetérek! Kedvezőbb lett volna egy tv műsor! A yt-n számos igen jó felvétel van, sőt egy Lakatos Gabrielláról készült film is megtalálható.
Bartók Rádió ma délutáni műsora
17:30 – 18.30 "Muzsikuslegendák"
Lakatos Gabriella táncművész
Szerk.-mv.: Némethy Attila
(Kicsit furcsa számomra, hogy egy balettművészről a rádióban hallunk összeállítást...)
Tény, hogy a válaszok sem túl pengék.
No de a kérdések is nagyon gagyik, és csak ismétlik a semmit.
Nevesíteni kell, a bántalmazó tanárokat, és szólaljanak meg azok is, akiket bántalmaztak. Ezek nélkül a me too semmit nem ér.
Tényleg összemosódik minden, ami 20 éve volt, és ami most van.
A húsz évvel ezelőtti bántalmazottak nem mernek MOST, MA kiállni?
Akkor bizony a szakmán belül kell tisztázni, miért nem... Hiszen az említett mesterek többsége már nem is él, de a többi sem aktív...
Kiállás nélkül nincs változás.
A cikkírfó meg nagyon dilettáns, ez is ront az ügyön. Csodálkozik, hogy a balett fegyelmet igényel... ne már...
Az M5 csatorna sugározza ma este:
2020. június 7. vasárnap 21:00 - 22:25
Boris Eifman / Szergej Rahmanyinov / Mogyeszt Muszorgszkij / Richard Wagner: Karamazov testvérek (balett)
Az Erkel Színházban 2019 novemberében bemutatott balett-előadás felvétele.
(2020) (85')
Hosszú-hosszú interjú jelent meg az interneten a Magyar Táncművészeti Egyetem vezetőivel. Az interjú elolvasható az alábbi linken:
Az interjú – többek között – reflektál a más fórumokon már többször említett hatalommal való visszaélés, megalázás, fizikai és verbális abúzus témájára.
„Természetesen” – „mi már előtte, még mielőtt világszerte kirobbant”, „a mi etikai kódexünk”, „a mi erre biztosított felületeink” és így tovább.
Az interjút olvasva az az érzésem volt, mintha egy már sokszor olvasott-hallott sablonszöveget látnék újra, a név – Magyar Táncművészeti Egyetem – tetszőlegesen behelyettesíthető bármilyen más, utóbbi időben közszájon forgó intézet nevével.
Tárgyilagosan meg kell említeni, hogy valamennyi érintett intézmény vezetőinek volt hol „tanulnia” ezeket a fajta nyilatkozatokat. A koronavírus Operatív Törzs tájékoztatójában minden nap szerepel: „mi mindent megtettünk”, „eredményes a védekezés”, „aki ennek ellenére elhunyt, az csak idős, krónikus betegségben szenvedő volt, aki…”.
Szóval nálunk minden szép és jó, Mozart (és Gottlob Stephanie) szavaival: „Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés”
Interaktív tabló - Kozmér Alexandra
/Az Operettszínház honlapjáról/
2. Milyen út vezetett téged a Budapesti Operettszínházba?
Igazán szerencsésnek mondhatom magam, úgy érzem, szeretnek az égiek, hiszen a 21 év operaházi, vezető magántáncosi tagságom után, ahol finoman szólva elfogyott körülöttem a levegő, a legjobb pillanatban hívott Apáti Bence gyakorlatot tartani az Operettszínház balettegyütteséhez. Később ifj. Harangozó Gyulával felkértek a készülő Diótörő női főszerepére is, ez volt az én "próbatáncom" a társulathoz.
3. Mi az a három legfontosabb szakmai siker, amit elértél idáig?
Mivel nagyon tudom értékelni a kisebb sikereket is, így nehéz kiemelni "csak" hármat. Ahogy elkezdtem ezen gondolkodni, számtalan jutott eszembe. Inkább olyanokat tudok felsorolni, amikre büszke vagyok. Az operettszínházas Diótörő benne van ebben a háromban, ahogy életem első Hattyúk tava főszerepe is, hiszen mindkettőt egy szakmailag nehéz periódus, nagyobb kihagyás után táncoltam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy dolgozhattam Seregi Lászlóval, aki igencsak fukarkodott a szereposztásokkal. Nagyon megválogatta, hogy kinek ad oda egy-egy szerepet, hiszen darabjait nem pusztán technikailag kellett magas szinten eltáncolni, de elvárta azt is, hogy tökéletesen az általa megálmodott figurává váljunk. Így lehettem én 14 év alatt az ötödik Makrancos Katája. Ahogy Pártay Lilla alkotásaiban is megtiszteltetés volt minden szerep. Talán a II. Nureyev Nemzetközi Balettverseny első díja kedves még a szívemnek, amely még főiskolásként meghozta első operaházi főszerepemet, a Diótörőben.
„Emlékezés egy hercegnőre”
/Antal Miklós/
2020. MÁJUS 24. VASÁRNAP 07:45 - MNO.hU
"Esterházy-Ottrubay Melinda száz évvel ezelőtt, 1920. május 24-én született.
A Magyar Királyi Operaháznak első prima ballerina assoluta-ja Esterházy Pál herceg oldalán találta meg az igaz szerelmet. 1956-ban Svájcban telepedtek le, s egészen a herceg 1989-es haláláig ott éltek. Férje végrendelete alapján egyedüli örököse lett a hatalmas vagyonnak, amelyet magánalapítványokba szervezett, s ezzel létrehozta az örökség sikeres kezelésének alapjait.
Esterházy Melinda hercegné 2014. augusztus 28-án, 94 évesen hunyt el, földi maradványait Paul Iby nyugalmazott püspök áldása után Kismartonban, a Szent Mihály ferences templomban található Esterházy-kriptában helyezték örök nyugalomra.
A 100. évforduló alkalmából a Duna World csatornán holnap (Búbánat: már ma, vasárnap, 14 óra 50 perckor) az Asterfilmnek a hercegné életéről készült dokumentumfilmjét vetítik le A nap belülről süt címmel.
A kismartoni Hegyi-templomban 16 órakor a járványügyi szabályok betartásával megemlékező szentmisét tartanak.
Galántai Esterházy Melinda hercegné dr. Ottrubay Dezső törvényszéki elnök lányaként 1920-ban látta meg a napvilágot. Hétévesen balettórákat vett, az apja a sikeres érettségit tűzte ki annak feltételeként, hogy lánya folytathassa balett-tanulmányait Brada Ede osztályában az Operaházban. 1935-ben Párizsban, Ljubov Jegorova tanítványaként tökéletesítette tudását, itt ismerkedett meg a modern balettművészettel is.
Huszonnégy évesen a Magyar Királyi Operaházban prima ballerina assoluta lett. Esterházy Pál herceggel 1946-ban kötött házasságot, aki ekkorra az államosítás miatt elveszítette vagyonát. Miután férjét 1948-ban, két röpke évnyi magánéleti boldogság után a Mindszenty-perben 15 év börtönre ítélték, a félelem és reménykedés évei következtek. Az 1956-os forradalom alatt Esterházy Pál kiszabadult, és a hercegnével a kismartoni vagyont kezelő hivatalnokok és tanácsadók segítségével nyugatra menekült. Pál herceg 1989-ben bekövetkezett halálakor Esterházy Melinda lett az egyedüli örököse, ezzel rá hárult a több mint 500 éves Esterházy-vagyon kezelése.
2016-ban a kismartoni Esterházy-kastélyban kiállítást szenteltek a hercegné emlékének, amely Esterházy Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet címet viseli. A kiállításon betekinthetünk az életébe, táncoskarrierjébe és magánélete pillanataiba is. Bár a kiállítás május 16-tól újra látogatható, az országok közötti turisztikai forgalom még nem engedélyezett, de az esterhazy.at/hu című honlapon digitális formában is elérhető."
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet podcast sorozatot indított, melynek 2. részében beszélgetést hallgathatunk Róna Viktorról Keleti Éva fotóművésszel és Halász Tamással színháztörténésszel.
Tegnap, május 11.-én a Bartók Rádióban is megemlékeztek Seregi Lászlóról, aki 2012. május 11.-én hunyt el. A pár perces részlet a Spartacus balettről szól, meghallgatható a https://mediaklikk.hu/bartok/# lapon 15:58:50-től.
Internetes böngészés alapján találtam erre a cikkre:
https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=559&catid=2
Érdekessége, hogy többek között hivatkozik momus egyik 2016-ban megjelent cikkére, melyet IVA írt.
A Solymosi Tamás által vezetett Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit egy tanfolyam jellegű képzésen oktatják,valószínűleg végzettséget sem lehet szerezni náluk.
Nem a győri iskoláról volt szó.
Köszönöm a részletes ismertetést.
Korábban szerepelt, hogy még OKJ-s akkreditálásuk sincs, és úgy tűnt, mintha a győriekre vonatkozott volna az állítás,A győri tánc- és képzőművészeti általános iskola és szakgimnáziumnak nem kell OKJ, ezért nem értettem a korábbi hozzászólásokat.
Nem tudom pontosan hány éve bevezették az un. OKJ elnevezésű csodát, melyben először nem a szervezett iskolai keretben megvalósult képzések által adott bizonyítványok és képesítések (nem gimnázium, nem szakközépiskola vagy szakmunkásképző, mely utóbbiakait nagy vehemenciával meg is szüntették- ezét is van ma komoly hiány szakképzett munkaerőben akér a közlekedést, akár az építőipar stb. egyes területeit nézzük), hanem egyéni keretekben létrejött különféle tanfolyamok, képzések szerepeltek. Pl. ki tudja milyen alapon létrejött kisvllalkozások, KFT-k, stb tanfolyamai és az ott adott "bizonyítvány". Kezdetben nem is volt túl sok, és bizonyos tekintenben hiánypótló is volt. Később oly mértékben módosult és teret nyert, hogy középiskolai, vagy a pl, közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező munkavállalókat életkortól függetlenül elküldtek egy OKJ-s tanfolyamra (?), nem három forintért, ahol megtanulták a kitudja mit (nem egy ismerősön járta ki ezt az utat), és utána alkalmasak lettek a korábban is kiválóan végzett munkájuk ellátására. Ma már e nélkül a csoda nélkül nincs iskola, nincs végzettség, legalábbis a hivatalso előírások szerint. A baj csak az, hogy a Stancinéni KFT által pár hetes gyorstalpalón megszerezhető bizonyítvány, jogosítvány stb. egyenértékű avval, amit pár éve több éves szakiskolai képzés, vagy több hónapos összetett képzés és vizsga után lehehett elérni. Akik anno szereztek jogsit pl, azok külön vizsgáztak műszakból, elsősegélyből, KRESZ-ből, majd jött a gyakorlat és végül a vezetési vizsga. Ma?
És amelyik tanintézet, képzési forma, stb nem kapja meg az OKJ-t az nincs, illetve nem egyenrangú. Legalábbis papíron, de mint tudjuk, ma az számít!
A győri. Én úgy értelmeztem, arról volt szó, de lehet, hogy tévedek.
Melyik művészeti szakközépiskola?
Kérdéseimre nem vártam választ, csak elgondolkodtatás miatt írtam. Elnézést!
Ezt az OKJ-dolgot nem igazán értem. A művészeti szakközépiskola nem kapta meg? De annak nem is kell
Nem látom a bejegyzést.
Az igazat megvallva nem tudom, csak annyit, hogy ő volt a jelölt. Azt sem tudom, hogy volt-e pályázat. (Biztos, hogy nem a jelenlegi igazgató dönt.) Csak annyit, hogy februárban lett volna döntés, azt hittem, volt. Csak annyit akartam jelezni, hogy a MNB igazgatója tévedett az interjúban, mert Velekei László már és jó pár éve művészeti vezető.
Mitől olyan biztos,hogy ő lesz a Győri Balett következő igazgatója? Kiírták már a pályázatot? A jelenlegi igazgató fogja eldönteni? ELKÉPESZTŐ!
Állítólag, még OKJ-s akkreditációt sem kaptak.
