Nem lehet vèletlen, hogy az interneten rengeteg "forgotten singers/artists" oldal talàlhatò. Zèta nemrègi cikke is Sebeők Sàra "tűnèkeny emlèkezetèről" ìr, ami szerintem kb. ugyanazt jelenti. Ellenben "elfelejtett zeneszerzőkről" ritkàbban lehet olvasni. Azokat ti. tènyleg elfelejtettèk, nem ìrnak ròluk. Azaz az előadòművèszet mèg a legnagyobbak többsègènek esetèben is (el)tűnèkeny "sport", az -esetünkben-szìnpadi, koncerttermi alkotòművèszet a nagyok szintjèn maradandò.
És ha valaki azt hinné, hogy ezt a helyzetet nem lehet tovább bonyolítani, az nagyon téved.
Én pontosan értem, hogy mit gondoltál és mit írtál, arra válaszoltam, és azt próbáltam bizonyítani, hogy hibás a gondolatmeneted. Nyilván minden művet azért írnak, hogy előadják, és öröm, ha jó az előadó. De a mű önmagában érték. A Karamazov testvérek nem attól lesz jó regény, hogy én jól olvasom el és megértem, a Rómeó és Júlia nem azért lesz jó dráma, mert jól előadják és Michelangelo Dávidja nem attól lesz jó szobor, mert jó szögből nézed és ráesik a nap. A mű, önmagában érték.
Már jeleztem, hogy nem látom célszerűnek a vitát az alkotó-előadó kérdésében, de engedtessék meg, hogy saját mondatomat magam értelmezzem. A jelek szerint nem fogalmaztam elég érthetően, amiért elnézést kérek, s kis helyet a kiegészítésre. Éppen nem azt akartam mondani, hogy ha Kocsis Z. még ügyesebb lett volna, akkor ma Bartók még népszerűbb lenne. Részint Kocsis Z. nem egyszerűen "ügyes" volt szerintem (s úgy tűnik, még igen sokak, nálam hozzáértőbbek szerint is), részint pedig azt akartam kiemelni, hogy pont kettejük esetében látszik nagyon a jó előadó nagy szerepe, "haszna" az alkotó szhámára (is). Bartók "valamelyes" népszerűsége pedig szerintem ismét nem sértő, hanem így van, csak sokan szégyellik bevallani, hogy nem minden műve remekmű és nem minden műve könnyen emészthető. Azt lehet sajnálni, hogy egyes szerzők hozzá képest méltatlanul népszerűbbek, de attól még ez egyelőre így van.
Szerintem inkább Hangyászsünnek van igaza, de a fő kérdés az, hogy a zenének, a zenélésnek mi a célja. Ha az, hogy másokkal megosszon érzéseket, ún. zenei gondolatokat, élményt adjon, netán megoldjon vagy befolyásoljon ilyen-olyan helyzeteket (egyéni, érzelmi, társadalmi válságot, ünnepi érzéseket, áhitatot, tanácstalanságot, akár forradalmi, nemzeti törekvéseket, stb. - utóbbira láss több operai vagy más műfajbani példát -Erkel, Verdi, Liszt, Sibelius...), akkor nyilvánvaló, hogy a legnagyobb zeneszerzőnek is szüksége van megfelelő előadóra. Nem véletlen, hogy a XVIII-XIX. századi legnagyobbak előadóművésznek is a legnagyobbak közé tartoztak. (Igaz ez J.Haydnra is, mint zenekarvezetőre és szervezőre, operák színre vivőjére, hisz nemcsak a hangszeres vagy énekes szólista előadóművészete valósítja meg az előbbieket.) A XX. szépzadban ez némileg változott, a kettő meglehetősen különvált, de ezáltal bizonyos értelemben még inkább fölértékelődik a jó előadóművész. Bartók valamelyes népszerűségének egyik leghatékonyabb elősegítője éppen Kocsis Zoltán volt. A nagy alkotók ismertsége és kedveltsége maradandóbb lehet, bár ma ezt pont a hangrögzítési módok és lehetőségek biztosítják legjobban, de hogy zenéjük élő formában is létezzen, szükségesek a jó előadók. A "társadalmi hasznosság" tekintetében tehát nehéz rangsort fölállítani. Már csak azért is, mert a kettő dinamószerű kiölcsönhatásban van.
Ez kb. olyan, mintha -sok pèldàt hozhatnèk- azt ìrnàd, hogy Malibran bizonyos szempontbòl pòtolhatatlanabb volt, mint a nagyjàbòl kortàrs Donizetti vagy Bellini. Nincs az az osztàlyon felüli előadòművèsz, aki pòtolhatatlanabb lehet, mint egy osztàlyon felūli zeneszerző, màrpedig Bartòk az volt ès lesz. Ès èn -szerèny vagyok- csak töredèkesen ismerem Bartòk èletművèt...
Kocsis tevékenysége a magyar zenei élet szélesebb körére terjedt ki. 20 további aktív év sajnos egyiküknek sem adatott meg.
Akkor lehet, hogy én a mókusok elé is vetlek, mert bár Kocsis pótolhatatlanságát készséggel elismerem, de Bartókot se hagyom! Például mire ment volna Kocsis is Bartók nélkül?
Vessenek a mókusok elé, de úgy vélem, Kocsis bizonyos szempontból pótolhatatlanabb, mint lassan 80 éve Bartók volt.
Úgy értettem, én ebből azt olvastam ki, hogy Vashegyi nagyon is tisztában van az MMA gittegylet jellegével, amit közvetve ismer be. Tudom, hogy az almát nem lehet összevetni a körtével, de Haydn és kora zenéjének kutatását sokkal többre tartom pl. a különféle gagyi produkciók finanszírozásánál. Kellert pedig sokkal többre tartom Vashegyinél.
FF értékelésével egyetértek. Ugyanakkor várjuk ki a zeneakadémiai békaegérharc végét.
1. Èdes Istenem, hol nincsenek konfliktusok? Èn nem művèszeti egyetemet vègeztem, de ma is ùgy èrzem, egy darab naaagy stresszes konfliktus volt. A művèszek ill. művèszjelöltek ràadàsul többnyire eleve èrzèkenyebbek ... ahogyan szintèn mûvèsz tanàraik is. Persze hogy vannak sùrlòdàsok.
Csak most esett le, mire utalt Zéta! :))
Ezek szerint neked nem/sem kell privàtban megìrnom a kèrdès karcosabb vàltozatàt ;-)
A másik 170, illetve 210 többi oktató sem nyilatkozott külön. A kollektív nyilatkozat értelme valahol mélyen a közös álláspont megfogalmazása...
Az más!... Ugyanakkor egy dolog az aláírás, más ha az aláírók - ha kérdeznék őket - bővített mondatokban is megvilágítanák mögöttes gondolataikat arról, amit a nyilatkozatban megfogalmazt(att)ak (velük).
Az eredeti aláírokhoz utóbb csatlakozók listáján ("akikhez az idő rövidsége miatt nem jutott el eddig a dokumentum" az Index szerint) Almási-Tóth, Fried, Marton, Oberfrank, és Virág érdemes művészeken kívül ott van minden említett énekes neve, Meláth, Halmai, Kertesi, Pászthy, és Iván az első körben is aláírták már az oktatók tiltakozó nyilatkozatát.
Szívesen venném, ha megszólalnának a Zeneakadémia oktatói közül is, például:
Klasszikus ének (BA), szakirányfelelős: Meláth Andrea egyetemi
docens
Operaének (MA), szakirányfelelős: Meláth Andrea egyetemi
docens
Oratórium- és dalének (MA), szakirányfelelős: Halmai Katalin egyetemi
docens
Tanári szakképzettség-felelős (művésztanári MA): Kertesi Ingrid egyetemi
adjunktus
Kíváncsian és érdeklődéssel várnám - maradva az ének tanszéknél - Almási-Tóth András, Baráth Emőke, Bretz Gábor, Fried Péter, Harazdy Miklós, Iván Ildikó, Kiss-B. Atilla, Marton Éva, Oberfrank Péter, Pászthy Júlianna, Pogány Imola, Virág Emese és mások véleményét is a kialakult helyzet(ek)ről... – amúgy nem találom nevüket a megismert, közzétett listákon szereplő tiltakozó aláíró-formációkban...
Teljesen egyetértve még hozzátenném, hogy az MMA elnökének ez a kijelentése "hiszen az intézmény mostanra egész fennállásának egyik legsúlyosabb szakmai és morális állapotába jutott. A helyzet ismerői számára egyértelmű, hogy mindezért nem a fenntartó minisztériumot, hanem az eddigi egyetemi vezetőséget (rektor, rektorhelyettesek és szenátus) terheli az elsődleges felelősség." egy olyan országban, ahol nem a fortélyos félelem diktál, akár rágalmazásért, jó hírnév rontásáért akár perelnének is.
Mindenesetre roppantul elgondolkodtató kellene, hogy legyen az a tény, hogy ezen a két sértett(nek tűnő) emberen kívül, akiket a legutóbb linkelt cikk említ, senki szakmabeli nem állt az MMA elnöke mellé. Azt az egyletet, amit feltehetőleg éppen a rektori pályázat miatt sebtiben összehoztak kevesebb, mint kéttucatnyian, s mit ad isten, épp az az elnöke, akit ők érdemesnek gondolnak rektornak, nem szabad komolyan venni. Sőt, a helyzet még pikánsabb, hiszen ugyanezen emberek egy része ott csücsül az MMA soraiban is, ahonnan pedig más vélemény szivárgott ki.
Miattunk ennyit még sosem csuklott Deutsch Tamás....:-)
Ugyanezt akartam én is kérdezni, minden vulgaritás nélkül. De lehet, hogy az illető majd a jövőben fog szerepet kapni a Zeneakadémia felvirágoztatásában.
Nincs jobb kèrdèsem: ki az a Fogel Frigyes? Van ennek a kèrdèsnek egy verbàlisabb vàltozata is, aki nem ismeri, szòljon, privàtban megìrom. Ennyit az "ùjsàg" szìnvonalàròl ès arròl, hogy ki mindenkit = senki (màs)t nem sikerült itthon előràncigàlni a Liszt Ferenc tèri bohòzat vèdelmèben.
Nézze meg mindenki, és döntse el! Két dolgot tennék hozzá, amikor Fogel 11 éves volt, akkor Vashegyi 13, még a középiskolát sem kezdte el, nemhogy a Zeneakadémiát. Valamint a videó készítője 18 évvel ezelőtt abbahagyta "nemzetközi hírű" karrierjét, és filmezni kezdett Spanyolországban. Ha ez a jóember 18 éve nincs benne a magyar zenei életben, akkor mégis mit akar ezzel a videóval és miért most?
Más nézőpontból, más szemléletben tekinti át „természetesen” a konzervatív napilap a Zeneakadémia rektori székére kiírt kormányzati - "irányított" - pályázat tartalma miatt és körülötte kialakult polémiát.
„Nincs bocsánat, fiúk, lányok! Bocsánat csak akkor van, ha bocsánatot kértek!”
KITEREGETNÉ A
SZENNYEST A ZENEAKADÉMIA EGYKORI NÖVENDÉKE
„Forrnak az indulatok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori
posztjára kiírt nemzetközi pályázat miatt. Több ismert zenész, közéleti
szereplő is megszólalt az ügyben, köztük Fogel Frigyes, a négy nyelven beszélő
zenész, nemzetközi hírű független filmes is. Videóüzenetének részleteit
kontextusba helyezve idézzük.”
MAGYAR NEMZET
2023.08.03. 17:002023.08.03. 18:43
Erről van szó, ráadásul Vashegyi ezt közvetetten be is ismeri.
Csak jelzem: Keller András rektori kinevezését ezek szerint a saját MMA-tagozatának többsége is ellenzi. Persze mindez mit sem számít. Egyrészt MMA hosszú ideje sóhivatal már, régebben is inkább kifizető helyként hasított. Vashegyi kirakati figura (lett?), ott van neki NFZ. Másrészt úgyis Keller lesz a rektor. Ha nem, hamut és mamut szórok a fejemre. index pedig a kultúra vonalára kijelölt mikrofonállvány. origonak marad Tatjána néni.
Azért vannak erős különbségek.
A recept mindig ugyanaz: először minden rosszat elmondanak az intézményről, mint az SZFE esetében (eddig miért hallgattak?), majd átveszik az uralmat, és mindent felforgatnak.
"Mi vagyunk az Új Undokak, mi vagyunk az Új Undokak."
Függetlenül az itt és most folyó eszmecserétől: Kocsisnak azért nem volt szüksége anyagi hátszélre, mert az NFZ-t úgy 30 éve többedmagával ún. "nemzeti kulturális intézménnyé" minősítette az akkori kormányzat, ami tartós és biztos anyagi hátteret biztosított a zenekarnak és a Nemzeti Énekkarnak.
Még egyszer mondom, a Kocsissal való párhuzamnak a zenekarhoz való hozzáállásban van létjogosultsága. De a két zenész nem egy kategória, és ezzel nem Kellert minősítem le, mert nagyszerű zenész és hegedűs, abszolút jogos a Kossuth-díja, hanem Kocsist fel.
És még valami: A bolognai rendszer bevezetése éktelen hiba volt. Érdekelne, mit kezd az a 3 után távozó hallgató, aki pl. bármilyen tanári/mérnöki, vagy netán matematikus/fizikus stb. szakra járt addig?
Keller ugyanúgy maximalista, mint amilyen Kocsis volt. Azt nem tudom, ugyanúgy rettegnek-e tőle és utálják-e, mint a dicső emlékezetű zongorászt; mindenesetre bármilyen színi társulatban/zenekarban lehet találni panaszkodót, ráadásul a jelen esetben: https://nepszava.hu/3198278_concerto-budapest-zenekar-verbalis-abuzus-felmondas-miniszterium-vizsgalat a távozó hölgy a fogadatlan prókátor funkciójában lépett fel. Én általában úgy viseltetem az ilyen ügyekkel szemben, hogy az igazságot lehetetlen megállapítani, ill. az olvasónak nagyon ajánlatos eleve gyanakvással/kételkedéssel fogadnia a sajtó (AZÉRT SEM MÉDIA!!!) tudósításait. A nemrég alakult Muzsikusok Szövetségét azért az aktív magyar zeneművészek krémje alapította; kérdés, ki lépett azóta be, netán ki. Nem vetem egybe a tiltakozók listájával, akiknek formailag nyilván igazuk van, viszont bennem mindig ott motoszkál a kisördög, hogy az érintettek saját pozíciójukat féltik.
Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy az emlegetett jelölt a kora miatt sem nevezhető ki hosszú távra. (63 éves)Tudomásom szerint a jogszabályt Mocsai Lajos miatt 2018-ban módosították. A korábban hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat", amit 2018-ban a "Lex Mocsaiban" kiegészítettek azzal, hogy "ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható."
A diagnózis jó, a következtetésed érthetetlen és szomorú, ha komolyan gondolod. Ugyanis a történet nem erről szól.
Keller nem R. KaKálmánhoz hasonló barom, nem hivatásos határon túli karriermagyar, és Ókovácsnál is nagyságrendekkel tehetségesebb. Én a jelenleginél dicsőbb múltú intézmény langyos középszert képviselő tanári karának próbálkozását látom a Keller személye elleni tiltakozásban.
Csák Jánosék nem hátrálnak: csak azért is Keller András lehet a Zeneakadémia új rektora
Korai volt az örömük, akik a NER meghátrálását látták, amikor visszavonták a Zeneakadémia rektori pályázatát. Másodjára már cipőkanállal sem fér bele az egyetem jelöltje.
„Túl kicsik vagyunk, nem lehet ránk fogni, hogy liberális fészek volnánk, nem Vidnyánszky feni ránk a fogát: meg kell úsznunk, hogy bedaráljanak bennünket” – sorolta az észérveket a Zeneakadémia egyik tanára néhány héttel ezelőtt, amikor a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium kiírta a diszkriminatív rektori pályázatot. E szerint kizárólag komolyzenei előadóművészek pályázhattak volna, zeneszerzők, zenetudósok, dzsesszzenészek a rajtvonalra sem állhattak volna. A cél az volt, hogy Keller András hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest zenekar vezetőjét lehessen a rektori székbe ültetni.
Keller valóban nem Vidnyánszky Attilához hasonló ikonja a NER-nek, de jóban van a jelenlegi hatalommal." Forrás: hvg.hu
A 740-es hozzászólásba beleírtam a teljes tagságot.
"A Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségével együtt magam is kezdeményeztem, hogy a minisztérium módosítsa a kiírást, ami meg is történt." Ez a mondat mindennél beszédesebb. A gyanútlan olvasó elismerően biccenthet: ha és amit egy ilyen jelentős(nek vélt) szervezet támogat, az biztosan jó dolog. A "gyanús" azaz gyanakvó olvasó azonban utánanéz és meglepődve vagy már meg sem lepődve észleli, hogy egy pár hete megalakult gittegyletről szervezetre történik nyomatékos hivatkozás, aminek elnöke nem más, mint, láss csodát, naaa, ki? Nahát! A rektori címre pályázó, elsőszámú favorit. Legalább tudjuk, hová soroljuk ezt a lapot is.
A Papagenonak is adott interjút.
