Én izgalmamban a körmeimet rágom, mi lesz Marosi László interjújában. :O)))
Rajtam nem múlik; csak a honlapukra tegyék fel. Egyébként Te is belinkelheted, ha előbb kerülne a "látókörödbe" az óhajtott többi pályázóval készült/készítendő beszélgetés (amennyiben lesz még ilyen a hírlapnál...). Szemlézni más orgánumokat is szoktam, és ha érdemes és érdekes valami/valaki, akkor a linkje sem marad el... s ezáltal a Momus t. olvasóihoz - de a Szakmához is! - odajuthat mint egy-egy vélemény a sok közül.
Búbánat, a másik négy pályázóval készített Magyar Nemzet PRinterjút is linkeld fel!
"Közös felelősség a növendékek képzése" - Keller András
„KELLER ANDRÁSSAL A
ZENEAKADÉMIA REKTORI POSZTJÁRA BENYÚJTOTT PÁLYÁZATÁRÓL BESZÉLGETTÜNK”
Mno.hu – 2023. 08.28. – Tukács
Orsolya
Köszönöm, így már értem a címadást.
Itt a teljes Mandiner-cikk.
„Vissza kell térni a nagy elődökhöz! – Záborszky Kálmán karmester a Zeneakadémia ügyéről”
Nem olvastam az interjút, de ha arról szól, amit a bevezető sugall, akkor ez tipikus esete annak az általános problémának, hogy azok a nagytudású, ám koros zenészek, akik magukat gondolják legalkalmasabbnak a zeneoktatás problémáinak megoldására, finoman szólva elszakadtak a mindennapok realitásaitól.
A nagy elődökhöz való visszatérés... csak előfizetők részére elérhető...
Vissza kell térni a nagy elődökhöz! – Záborszky Kálmán karmester
Mandiner.hu - 2023. augusztus 24. 10:53
Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett
Záborszky Kálmán karmesterrel, a Szent István Filharmonikusok igazgatójával
alma materéről, a Zeneakadémiáról, mesterekről és az egykor világhírű magyar
zeneoktatásról beszélgettünk a közelgő rektorválasztás apropóján.
„Ez a tartalom csak előfizetők részére
elérhető.”
Nagyon ügyes reklámfogás.
Én csak most tudtam meg az alábbi közleményből:
„Győriványi György Sándor a feltételezések szerint nem más, mint Győriványi Ráth György karmester, az Operaház volt fő-zeneigazgatója,... A Kulturális és Innovációs Minisztérium .... a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a pályázatot születési néven nyújtották be, amely nem azonos az illető művésznevével, amelyet karmesterként használ.”
Fogalmam sincs, mire gondolsz.
Nem karmesterséggel, és nem itthoni üggyel összefüggésben nem felejt az internet.
Ha a szenátusnak volna minimális humorérzéke, ezt a kettéfűrészelt Toscaninit/Furtwänglert/Soltit/Karajant rangsorolná az első helyre.
Ha nem tévedek, nem Floridában, hanem Győrben vezényelte egy minden bizonnyal egyetemes jelentőségű szimfónia bemutatóját. Az ő esetében inkább a lovak közeli, bár széles körben kedvelt rokonára gondoltam. A Ratatouille Rémijének fordulatával nekik is rosszabb a marketingjük.
Esetèben mit nem felejt(ett) el az internet az ő esetében? Tőle = Marosi Lászlótól függetlenül 2020 márciusáról leginkább a COVID kipattanása ugrik be és mindaz, ami ezután következett.
Azért ez egy igencsak pöttyös ló helyettesítő lenne. Érdemes esetleg a floridai tevékenységére rápillantani (főleg 2020 március).Mottó: az internet nem felejt.
A befutó! :O))) Rögtön Podvinecz marsall ugrott be, bár kettőjük helyzete nem azonos. Vagyis: Kellett még egy jelentkező, oszt ha nincs ló...
Minden médium Gyòriványi György Sándor néven hozta le a pályázót. A hibàt a közleményt kiadó szervezet követhette el. Na de ki az a Marosi László?
És nyugaton a helyzet egyre fokozódik. Az Infostart szerint öten pályáznak . Egyikük, Győriványi György Sándor nemlétező személy. Minden bizonnyal Győriványi Ráth György karmesterre gondoltak, csak valahogy összekutyulódott a dolog, mert a karmester nagybátyja volt anno Győriványi Sándor kisgazda politikus, őmaga Győriványi Ráth György, meg volt egy Gál György Sándor nevű zenetörténész is, bár azt hiszem, túl nagy műveltséget feltételezek a cikkíróról.
Interjú Tóth Péterrel
Egyetlenegy, ám igen fontos különbség van a két másik és a Zeneakadémia esete között. Itt ugyanis szóban visszavonták az első pályázatot, csakhogy hivatalosan ez nem történt meg, és így érkezett egy érvényes pályázat az első kiírásra, ezért nem lesz olyan egyszerű eljátszani ugyanazt a történetet. Ráadásul hiába jelent meg ezzel párhuzamosan a második pályázat, törvény írja elő, hogy hol kell megjelentetni, márpedig a KÖZSZOLGÁLLÁS portálon csak az első pályázati kiírás olvasható. Tehát többszörös jogi baki is történt, ebből sejthetően bírósági ügy lesz és ugyan láttunk már karón varjút, de a Zeneakadémiának minden oka megvan, hogy elmenjen a legvégső szintig, pláne, hogy már nemzetköri visszhangja is van az ügynek.
sajnos van egy sejtésem,
Interjú Kocsár Balázzsal
Mivel az MMA elnöke az említett személy szerint elég csúnyán fenyegetett - az már más kérdés, hogy mint az egyik legfontosabb zenei szervezet elnöke közszereplő, és a levelet ebben a minőségében írta, így mennyire átgondolt a fenyegetés -, nem akartam konkrétumokat írni, de így, hogy a HVG leközölte, kár más a helyzet.
A Kossuth-dijas művész Rácz Zoltán az Amadindából a hvg szerint. HVG
Tudom, nem szabadna odáig süllyedni, hogy az ember közösségi oldalakat idéz. De kivételt tennék. Az egyik ilyen oldalon egy Kossuth-díjas művész egybehangzó szóbeli információi alapján azt állítja, az MMA elnöke a büntetőtörvénykönyv passzusaival fenyegetett meg többeket az MMA Zeneművészeti Tagozat tagjai közül, mert úgy véli, onnan szivárgott ki ama bizonyos, az MMA belső ügyeit is érintő levél.
Itt a teljes HVG cikk:
" Nem én kiáltok..."
Valaki, akinek van hozzáférése, esetleg be tudná írni kivonatosan, miről szól a teljes cikk?
Kívülről nézve nyilván találó a szó, de az érintetteknek kevéssé humoros.
A cikk "színjátékról" ír, amit én itt 785-ben "bohózatnak" merészeltem titulálni ..
Fű alatt intézi a kormány, hogy „saját" rektora legyen a Zeneakadémián
A közelmúltig fizetett tisztségviselője volt a Zeneakadémia rektori pályázatát kiíró tárca főosztályvezetője annak a cégnek, amelynek a zeneigazgatóját Csák János az egyetem élére szánja.
Egyre durvul a Zeneakadémia megszerzéséért folytatott kultúrharc, és egyre világosabbá válik, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium csupán színjátéknak szánja az intézmény rektori pályázatát, miközben minden eszközt felhasznál azért, hogy a Concerto Budapest zeneigazgatója, Keller András legyen a befutó.
A HVG kiderítette, hogy Karasszon Ágnes jogász, a pályázatot kiíró tárca művészeti főosztályának vezetője egészen június elejéig a Concerto Akadémia Nkft. felügyelőbizottságának is tagja volt, amiért 100 ezer forint díjazásban részesült havonta. Úgy tűnik, a minisztériumban készültek a pályázatra, ezért sebtében megszüntették az összeférhetetlenséget, ám az tény, hogy egy magas beosztású minisztériumi dolgozó a pályázat előkészítése során még az egyik aspiránstól kapott – ha nem is túl nagy – fizetést. Forrás: hvg360, fizetős)
Kösz, valami hasonlóra gondoltam magam is.
Ez tényleg izgalmas kérdés. Mozartnak is voltak önmagához képest gyengébb művei. De leszámítva az intrauterin műveit, ha meghallgatod bármelyik művét, akkor mindegyikben ott lapul az a bizonyos isteni szikra. Így van ez Bartóknál is, a legfiatalkoribb műveitől eltekintve nagyon nehéz rámutatni erre vagy arra a művére és azt mondani, hogy ebből hiányzik az az isteni szikra és ezt akárki más is szerezhette volna, ehhez nem kell egy Bartók. Aztán az, hogy Bartók mit gondolt a saját műveiről az ebből a szempontból lényegtelen kérdés.
Nem akarom félrevinni e szimpatikus beszélgetés irányát, de két dologgal tisztában kell lenni:
Nem lehet vèletlen, hogy az interneten rengeteg "forgotten singers/artists" oldal talàlhatò. Zèta nemrègi cikke is Sebeők Sàra "tűnèkeny emlèkezetèről" ìr, ami szerintem kb. ugyanazt jelenti. Ellenben "elfelejtett zeneszerzőkről" ritkàbban lehet olvasni. Azokat ti. tènyleg elfelejtettèk, nem ìrnak ròluk. Azaz az előadòművèszet mèg a legnagyobbak többsègènek esetèben is (el)tűnèkeny "sport", az -esetünkben-szìnpadi, koncerttermi alkotòművèszet a nagyok szintjèn maradandò.
És ha valaki azt hinné, hogy ezt a helyzetet nem lehet tovább bonyolítani, az nagyon téved.
Én pontosan értem, hogy mit gondoltál és mit írtál, arra válaszoltam, és azt próbáltam bizonyítani, hogy hibás a gondolatmeneted. Nyilván minden művet azért írnak, hogy előadják, és öröm, ha jó az előadó. De a mű önmagában érték. A Karamazov testvérek nem attól lesz jó regény, hogy én jól olvasom el és megértem, a Rómeó és Júlia nem azért lesz jó dráma, mert jól előadják és Michelangelo Dávidja nem attól lesz jó szobor, mert jó szögből nézed és ráesik a nap. A mű, önmagában érték.
Már jeleztem, hogy nem látom célszerűnek a vitát az alkotó-előadó kérdésében, de engedtessék meg, hogy saját mondatomat magam értelmezzem. A jelek szerint nem fogalmaztam elég érthetően, amiért elnézést kérek, s kis helyet a kiegészítésre. Éppen nem azt akartam mondani, hogy ha Kocsis Z. még ügyesebb lett volna, akkor ma Bartók még népszerűbb lenne. Részint Kocsis Z. nem egyszerűen "ügyes" volt szerintem (s úgy tűnik, még igen sokak, nálam hozzáértőbbek szerint is), részint pedig azt akartam kiemelni, hogy pont kettejük esetében látszik nagyon a jó előadó nagy szerepe, "haszna" az alkotó szhámára (is). Bartók "valamelyes" népszerűsége pedig szerintem ismét nem sértő, hanem így van, csak sokan szégyellik bevallani, hogy nem minden műve remekmű és nem minden műve könnyen emészthető. Azt lehet sajnálni, hogy egyes szerzők hozzá képest méltatlanul népszerűbbek, de attól még ez egyelőre így van.
Szerintem inkább Hangyászsünnek van igaza, de a fő kérdés az, hogy a zenének, a zenélésnek mi a célja. Ha az, hogy másokkal megosszon érzéseket, ún. zenei gondolatokat, élményt adjon, netán megoldjon vagy befolyásoljon ilyen-olyan helyzeteket (egyéni, érzelmi, társadalmi válságot, ünnepi érzéseket, áhitatot, tanácstalanságot, akár forradalmi, nemzeti törekvéseket, stb. - utóbbira láss több operai vagy más műfajbani példát -Erkel, Verdi, Liszt, Sibelius...), akkor nyilvánvaló, hogy a legnagyobb zeneszerzőnek is szüksége van megfelelő előadóra. Nem véletlen, hogy a XVIII-XIX. századi legnagyobbak előadóművésznek is a legnagyobbak közé tartoztak. (Igaz ez J.Haydnra is, mint zenekarvezetőre és szervezőre, operák színre vivőjére, hisz nemcsak a hangszeres vagy énekes szólista előadóművészete valósítja meg az előbbieket.) A XX. szépzadban ez némileg változott, a kettő meglehetősen különvált, de ezáltal bizonyos értelemben még inkább fölértékelődik a jó előadóművész. Bartók valamelyes népszerűségének egyik leghatékonyabb elősegítője éppen Kocsis Zoltán volt. A nagy alkotók ismertsége és kedveltsége maradandóbb lehet, bár ma ezt pont a hangrögzítési módok és lehetőségek biztosítják legjobban, de hogy zenéjük élő formában is létezzen, szükségesek a jó előadók. A "társadalmi hasznosság" tekintetében tehát nehéz rangsort fölállítani. Már csak azért is, mert a kettő dinamószerű kiölcsönhatásban van.
Ez kb. olyan, mintha -sok pèldàt hozhatnèk- azt ìrnàd, hogy Malibran bizonyos szempontbòl pòtolhatatlanabb volt, mint a nagyjàbòl kortàrs Donizetti vagy Bellini. Nincs az az osztàlyon felüli előadòművèsz, aki pòtolhatatlanabb lehet, mint egy osztàlyon felūli zeneszerző, màrpedig Bartòk az volt ès lesz. Ès èn -szerèny vagyok- csak töredèkesen ismerem Bartòk èletművèt...
Kocsis tevékenysége a magyar zenei élet szélesebb körére terjedt ki. 20 további aktív év sajnos egyiküknek sem adatott meg.
Akkor lehet, hogy én a mókusok elé is vetlek, mert bár Kocsis pótolhatatlanságát készséggel elismerem, de Bartókot se hagyom! Például mire ment volna Kocsis is Bartók nélkül?