Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
410 Megén 2009-04-14 09:40:09
Fél éven belül olvastam a Gomorra c. könyvet, megrázó volt, nagyon vártam a filmet. Kiváncsiság hajtott: abban az országban hogy tudják leforgatni azokat a jelenségeket, jeleneteket, amelyeket az iró megált, megírt. Szerintem nem igazán sikerült, és csak a jó olasz lelkiismeretfurdalás hozta a filmet a velencei Arany Oroszlán díjra fel. Csak a Kino-ban adják. Azért felületesen érezhető az a szörnyűség, ami a könyvben van.
Fél éven belül olvastam a Gomorra c. könyvet, megrázó volt, nagyon vártam a filmet. Kiváncsiság hajtott: abban az országban hogy tudják leforgatni azokat a jelenségeket, jeleneteket, amelyeket az iró megált, megírt. Szerintem nem igazán sikerült, és csak a jó olasz lelkiismeretfurdalás hozta a filmet a velencei Arany Oroszlán díjra fel. Csak a Kino-ban adják. Azért felületesen érezhető az a szörnyűség, ami a könyvben van.
409 IVA 2009-04-14 04:19:54 [Válasz erre: 403 virius 2009-01-16 22:33:28]
... lenne a helyes magyar cím. Én is "lakodalma"-párti vagyok. Jó lenne erről népszavazást tartani - hogy ne okozzon külön költséget - az európai parlamenti választással együtt.
... lenne a helyes magyar cím. Én is "lakodalma"-párti vagyok. Jó lenne erről népszavazást tartani - hogy ne okozzon külön költséget - az európai parlamenti választással együtt.
408 IVA 2009-04-14 04:14:44 [Válasz erre: 400 tiramisu 2009-01-16 21:48:25]
Mint ismeretes, a Nemzeti Színház időközben visszakapta a 85 milliós támogatáscsökkentés összegét. Még ha nem Isten adta is.
Mint ismeretes, a Nemzeti Színház időközben visszakapta a 85 milliós támogatáscsökkentés összegét. Még ha nem Isten adta is.
407 IVA 2009-04-14 04:10:00 [Válasz erre: 406 IVA 2009-04-14 04:04:47]
Aki operettre, daljátékra megy, arra a sznobok szívesen rásütik a bélyeget: az andalító, könnyed szórakozást választotta, ami nem készteti gondolkodásra. Ha egy prózai színház felvállal egy művet e műfajból, vagy azért teszi, hogy legyen egy kasszadarabja, vagy azért, mert meglátott benne egy mélyebb mondanivalót, amelyet hangsúlyozni és megüzenni akar. A János vitéznél feltehetnénk az ifjúsági szórakoztatás szándékát is, de már jó ideje tudjuk, hogy a Nemzeti jelenlegi esetében ezt kizárhatjuk. Senki sem hinné el nekem, ha azt mondanám, hogy Alföldi Róbert meglátásaiért hajtott a kíváncsiság, és rohantam a János vitéz II. bemutatójára. De ha már rohantam és ott ültem, természetesen vártam és vártam a másmilyenséget, az újítást, a többletet, amit az előzetes információk, riportok ígértek - amelyek persze nem lehetnek azonosak azzal, amit az ember csakis személyesen, közönségként tapasztalhat meg, élhet át. A János vitéz első felvonása még nem mese: falusi életkép, falusi figurákkal, izgalmas ármánnyal és fordulattal, amely a bonyodalomhoz vezet. A darab hagyományos előadásaihoz képest megtudhatjuk, hogyan készül a gyerek a faluvégen: ahol parasztlány van, huszár és pipacsos nádcsomó, ott a szavakat sem igen pazarolják másra. Még a nemzeti zászlóból is a nemi aktus zihálásából felocsúdó Strázsamester vágja ki a lyukat, véletlenül. (Megkockáztatom: a játékos ötlet szentségtörés.) A mostoha nem kunyhólakó falu banyája, hanem csinos, élemedett gazdasszony, ami elfogadható, hiszen a mostohának sem a csúf, sem a vén nem szinonimája. Gonoszságát magyarázza a koncepció: Iluskára mint szexuális vetélytársra féltékeny, Jancsit mint nemi hiúságának megsértőjét teszi tönkre. A szexuál-pszichológia mindig érdekes a színpadon, az orális erotika és a fúvós hangszerek közötti asszociálás azonban maradjon apróhirdetések "szexuális szolgáltatások"-rovatának leleménye: vállalom azt a prüdériát, hogy a Nemzeti Színházban és általában színházban ilyen szintű humornak nem lehet helye; de ha ez nem tetszik, azt is mondhatom, hogy több ezer forintért ne szórakoztassanak ilyen olcsósággal. Eddig a pontig türelemmel és még reménnyel viseltem a díszletet is, amely már az elején nem jó, és főleg nem szép. A múltat szívesen csapkodó ítészek viszolyogva emlegetik Mikó András vetített díszletes operarendezéseit (A lombardok, Odüsszeusz hazatérése) a múlt század '70-es éveinek közepéről, noha azoknak atmoszférája, fantáziagazdagsága, rendszere és stílusa volt, különösen az előbbit szerettem. De mit keres egy vetített háttér a preparált nádas mögött, a fekete paravánokkal két oldalról leszűkített és már az elején elkomorított játéktérben, amelyet így a Bárka színpadán is meg lehetett volna valósítani? Persze a vászon más hiba elkövetésére is kínálta magát. Egy színész, különösen primadonna vagy bonviván, személyisége erejének egyik próbaköve megjelenésének hatásossága. A pásztorok királya hatalmas árnyképben tűnik fel a vásznon, rettenetes ostorcsattogtatásokkal. (Bevallom, nem mezőgazdasági szakértelmem, hanem egy itt megnevezni nem kívánt fórumozó társam hívta fel figyelmem arra, hogy ostort nem juhászok, hanem pl. csikósok használnak.) Ez a látványos entrée elvette a lehetőséget Mátyássy Bencétől, hogy megmutassa, trükkök nélkül, életnagyságban is figyelmet kelt, hat, sőt hódít a színpadon. A második felvonás is valós helyszín, hiszen francia királyi udvarok léteztek. A meseelem a történelmi idő és realitások hiánya. Ezért nem is kötelező a rokokó trónterem, sem a klasszikus pompa - ám az összerakott Lego-elemekre emlékeztető idomok, még ha fehérek és aranyak is, az iménti magyar határ látványánál is szegényesebbek: ugyancsak nem növelik a tétjét a főhős választásának, ti. hogy itt ne maradjon. Ha a nagyon is hús-vér Királylány oly mesebeli, hogy nem visel rizsporos parókát, nem baj (Radnay Csilla a Romy Schneider alakította fimbeli Sissire emlékeztetett), ám XXI. századi köldökdekoltázsa nincs összhangban a Király hagyományosan "történelmies-operettes" jelmezével, sem az "udvarnép" fehér parókájával. Ruhájának a Mostoháéval hasonlatos árnyalata, akár véletlen, akár szándékos, igen zavaró. Tündérország nem létezik, s ahol nem kérhetünk számon semmiféle hitelességet, ott szárnyalhat a (művészi) fantázia. Sem Petőfinél, sem a daljáték szerzőinél nem zárhatjuk ki azt az utalást, hogy egy nem evilági helyet jelent: mennyországot, vagy villik vagy árnyak birodalmát (ld. a Giselle, illetve A bajadér c. balettekben), ahonnan a halálba űzött lányok nem térhetnek vissza. A gyerekek persze egy olyan országnak képzelik, ahol minden gyönyörű és kellemes, Petőfi is így láttatja: "Tündérországban csak híre sincs a télnek, Ott örökös tavasz pompájában élnek;" A Nemzeti Színház az előbbi sorból idézte reklámszlogenjét - ám ez nem igaz. Petőfi leírásától elrugaszkodva, a korlátlan fantázia jegyében - és két falusi legény képzeletében - miért is ne jelenhetne meg úgy, mint nagyváros, akár a mában? Hiszen egy nagyváros álomszép és boldog is lehet. A metró sem feltétlenül valami infernális dolog: okos emberek építik, jobb időkben jó szándékkal, és nem törvényszerű, hogy nemzeti színházak és népoperák lerombolásával járjon; sem hogy graffity és kurvák legyenek benne. De Alföldi Róbert és Vörös Róbert János vitézében megjelennek - a metróállomás piros székeivel, mint a Bárka-beli Koldusoperában, vagy a N. Sz. honlapjának színeiben -: mint tündérek. Hogyan szól Petőfi tovább erről az országról? "Benne tündérfiak és tündérleányok Halált nem ismerve élnek boldogságnak; Nem szükséges nekik sem étel, sem ital, Élnek a szerelem édes csókjaival." Értsük a prostituáltak Tündérországát úgy, hogy itt is "élnek a szerelem édes csókjaival" - ám pénzért?... Ez lenne az elképzelt Tündérország, vagy az a létforma, ami a halál után vár ránk? Minden létformában az apróhirdetések "humorát" kell újrahallanunk, szellemesség helyett? A Mostoha két inkarnációja a földi léten túli világban: sok. Megjelenése virágárusként van olyan elfogadható, mint seprőn lovagolva. Ám Iluska jelmezében, frizurájával és hangjával - már egy másik darab. Ennek a "másik darabnak" az egyetlen hozama, hogy abban is kiválót nyújt Tompos Kátya. Tulajdonképpen megíratlan, előzmény nélküli szituációkban van két-három megrendítő pillanata. Éneklése is szép, tiszta és kellemes volt az előadásban, ám ezúttal jobban ragadott meg a színészete: minden mozzanatában természetes, őszinte és hiteles volt, persze szép is. Kár, hogy ott van körülötte az előadás. Radnay Csilla énekesi képességeit nem teljesen használta ki a produkció. Sajnálatos, hogy míg a darab zenei megvalósításában sok munka és igényesség van (még ha ritmikai módosításait nem szerettem is), a királyi udvarból kispórolták az udvarhölgyek karát. A Francia királykisasszony dalának refrénjét ugyanis hagyományosan női kórus énekli másodjára, amely fölött a királylány kadenciákat énekel. Nem öncélú bravúrt, hanem olyan futamokat, amelyek kifejezik egy fiatal lány ábrándjainak szertelen csapongását. Radnay ezt könnyen győzné, ám az előadás adós maradt vele. Nem úgy a színésznő játékával: Radnay Csilla mindent tud a női lélekről 8-tól 80 éves korig, és ezt - elsősorban mimikai rezdüléseivel - élményszerűen közvetíti is. Mátyássy Bence ezúttal nem annyira a hangjával, mint a kották között rejlő titkok, a zenébe oltott mélabú feltárásával ragadott meg; és (mint említettem) nem teljes bizalommal kiaknázott személyiségével, a vígszínházi Pán Péter után ismét azzal a tulajdonságával, hogy képes egyértelműen hőssé válni, szeretetre méltó hőssé, ifjúsági hőssé. Szabó Kimmel Tamás alkata és egyénisége szétfeszíti a Strázsamester formátumát, főleg táncolásának minősége nyújtott örömet. Na, mi tetszett nekem még? Hogy a régen leszakított rózsa már nem vérvörös, és hogy az előadás mégsem annyira kellemetlen és értelmetlen, mint a Forgács Péteré volt a Pesti Színházban. Mindig csodálom Stohl András és Bodrogi Gyula színészetét, de ezt értük sem fogom újranézni.
Aki operettre, daljátékra megy, arra a sznobok szívesen rásütik a bélyeget: az andalító, könnyed szórakozást választotta, ami nem készteti gondolkodásra. Ha egy prózai színház felvállal egy művet e műfajból, vagy azért teszi, hogy legyen egy kasszadarabja, vagy azért, mert meglátott benne egy mélyebb mondanivalót, amelyet hangsúlyozni és megüzenni akar. A János vitéznél feltehetnénk az ifjúsági szórakoztatás szándékát is, de már jó ideje tudjuk, hogy a Nemzeti jelenlegi esetében ezt kizárhatjuk. Senki sem hinné el nekem, ha azt mondanám, hogy Alföldi Róbert meglátásaiért hajtott a kíváncsiság, és rohantam a János vitéz II. bemutatójára. De ha már rohantam és ott ültem, természetesen vártam és vártam a másmilyenséget, az újítást, a többletet, amit az előzetes információk, riportok ígértek - amelyek persze nem lehetnek azonosak azzal, amit az ember csakis személyesen, közönségként tapasztalhat meg, élhet át. A János vitéz első felvonása még nem mese: falusi életkép, falusi figurákkal, izgalmas ármánnyal és fordulattal, amely a bonyodalomhoz vezet. A darab hagyományos előadásaihoz képest megtudhatjuk, hogyan készül a gyerek a faluvégen: ahol parasztlány van, huszár és pipacsos nádcsomó, ott a szavakat sem igen pazarolják másra. Még a nemzeti zászlóból is a nemi aktus zihálásából felocsúdó Strázsamester vágja ki a lyukat, véletlenül. (Megkockáztatom: a játékos ötlet szentségtörés.) A mostoha nem kunyhólakó falu banyája, hanem csinos, élemedett gazdasszony, ami elfogadható, hiszen a mostohának sem a csúf, sem a vén nem szinonimája. Gonoszságát magyarázza a koncepció: Iluskára mint szexuális vetélytársra féltékeny, Jancsit mint nemi hiúságának megsértőjét teszi tönkre. A szexuál-pszichológia mindig érdekes a színpadon, az orális erotika és a fúvós hangszerek közötti asszociálás azonban maradjon apróhirdetések "szexuális szolgáltatások"-rovatának leleménye: vállalom azt a prüdériát, hogy a Nemzeti Színházban és általában színházban ilyen szintű humornak nem lehet helye; de ha ez nem tetszik, azt is mondhatom, hogy több ezer forintért ne szórakoztassanak ilyen olcsósággal. Eddig a pontig türelemmel és még reménnyel viseltem a díszletet is, amely már az elején nem jó, és főleg nem szép. A múltat szívesen csapkodó ítészek viszolyogva emlegetik Mikó András vetített díszletes operarendezéseit (A lombardok, Odüsszeusz hazatérése) a múlt század '70-es éveinek közepéről, noha azoknak atmoszférája, fantáziagazdagsága, rendszere és stílusa volt, különösen az előbbit szerettem. De mit keres egy vetített háttér a preparált nádas mögött, a fekete paravánokkal két oldalról leszűkített és már az elején elkomorított játéktérben, amelyet így a Bárka színpadán is meg lehetett volna valósítani? Persze a vászon más hiba elkövetésére is kínálta magát. Egy színész, különösen primadonna vagy bonviván, személyisége erejének egyik próbaköve megjelenésének hatásossága. A pásztorok királya hatalmas árnyképben tűnik fel a vásznon, rettenetes ostorcsattogtatásokkal. (Bevallom, nem mezőgazdasági szakértelmem, hanem egy itt megnevezni nem kívánt fórumozó társam hívta fel figyelmem arra, hogy ostort nem juhászok, hanem pl. csikósok használnak.) Ez a látványos entrée elvette a lehetőséget Mátyássy Bencétől, hogy megmutassa, trükkök nélkül, életnagyságban is figyelmet kelt, hat, sőt hódít a színpadon. A második felvonás is valós helyszín, hiszen francia királyi udvarok léteztek. A meseelem a történelmi idő és realitások hiánya. Ezért nem is kötelező a rokokó trónterem, sem a klasszikus pompa - ám az összerakott Lego-elemekre emlékeztető idomok, még ha fehérek és aranyak is, az iménti magyar határ látványánál is szegényesebbek: ugyancsak nem növelik a tétjét a főhős választásának, ti. hogy itt ne maradjon. Ha a nagyon is hús-vér Királylány oly mesebeli, hogy nem visel rizsporos parókát, nem baj (Radnay Csilla a Romy Schneider alakította fimbeli Sissire emlékeztetett), ám XXI. századi köldökdekoltázsa nincs összhangban a Király hagyományosan "történelmies-operettes" jelmezével, sem az "udvarnép" fehér parókájával. Ruhájának a Mostoháéval hasonlatos árnyalata, akár véletlen, akár szándékos, igen zavaró. Tündérország nem létezik, s ahol nem kérhetünk számon semmiféle hitelességet, ott szárnyalhat a (művészi) fantázia. Sem Petőfinél, sem a daljáték szerzőinél nem zárhatjuk ki azt az utalást, hogy egy nem evilági helyet jelent: mennyországot, vagy villik vagy árnyak birodalmát (ld. a Giselle, illetve A bajadér c. balettekben), ahonnan a halálba űzött lányok nem térhetnek vissza. A gyerekek persze egy olyan országnak képzelik, ahol minden gyönyörű és kellemes, Petőfi is így láttatja: "Tündérországban csak híre sincs a télnek, Ott örökös tavasz pompájában élnek;" A Nemzeti Színház az előbbi sorból idézte reklámszlogenjét - ám ez nem igaz. Petőfi leírásától elrugaszkodva, a korlátlan fantázia jegyében - és két falusi legény képzeletében - miért is ne jelenhetne meg úgy, mint nagyváros, akár a mában? Hiszen egy nagyváros álomszép és boldog is lehet. A metró sem feltétlenül valami infernális dolog: okos emberek építik, jobb időkben jó szándékkal, és nem törvényszerű, hogy nemzeti színházak és népoperák lerombolásával járjon; sem hogy graffity és kurvák legyenek benne. De Alföldi Róbert és Vörös Róbert János vitézében megjelennek - a metróállomás piros székeivel, mint a Bárka-beli Koldusoperában, vagy a N. Sz. honlapjának színeiben -: mint tündérek. Hogyan szól Petőfi tovább erről az országról? "Benne tündérfiak és tündérleányok Halált nem ismerve élnek boldogságnak; Nem szükséges nekik sem étel, sem ital, Élnek a szerelem édes csókjaival." Értsük a prostituáltak Tündérországát úgy, hogy itt is "élnek a szerelem édes csókjaival" - ám pénzért?... Ez lenne az elképzelt Tündérország, vagy az a létforma, ami a halál után vár ránk? Minden létformában az apróhirdetések "humorát" kell újrahallanunk, szellemesség helyett? A Mostoha két inkarnációja a földi léten túli világban: sok. Megjelenése virágárusként van olyan elfogadható, mint seprőn lovagolva. Ám Iluska jelmezében, frizurájával és hangjával - már egy másik darab. Ennek a "másik darabnak" az egyetlen hozama, hogy abban is kiválót nyújt Tompos Kátya. Tulajdonképpen megíratlan, előzmény nélküli szituációkban van két-három megrendítő pillanata. Éneklése is szép, tiszta és kellemes volt az előadásban, ám ezúttal jobban ragadott meg a színészete: minden mozzanatában természetes, őszinte és hiteles volt, persze szép is. Kár, hogy ott van körülötte az előadás. Radnay Csilla énekesi képességeit nem teljesen használta ki a produkció. Sajnálatos, hogy míg a darab zenei megvalósításában sok munka és igényesség van (még ha ritmikai módosításait nem szerettem is), a királyi udvarból kispórolták az udvarhölgyek karát. A Francia királykisasszony dalának refrénjét ugyanis hagyományosan női kórus énekli másodjára, amely fölött a királylány kadenciákat énekel. Nem öncélú bravúrt, hanem olyan futamokat, amelyek kifejezik egy fiatal lány ábrándjainak szertelen csapongását. Radnay ezt könnyen győzné, ám az előadás adós maradt vele. Nem úgy a színésznő játékával: Radnay Csilla mindent tud a női lélekről 8-tól 80 éves korig, és ezt - elsősorban mimikai rezdüléseivel - élményszerűen közvetíti is. Mátyássy Bence ezúttal nem annyira a hangjával, mint a kották között rejlő titkok, a zenébe oltott mélabú feltárásával ragadott meg; és (mint említettem) nem teljes bizalommal kiaknázott személyiségével, a vígszínházi Pán Péter után ismét azzal a tulajdonságával, hogy képes egyértelműen hőssé válni, szeretetre méltó hőssé, ifjúsági hőssé. Szabó Kimmel Tamás alkata és egyénisége szétfeszíti a Strázsamester formátumát, főleg táncolásának minősége nyújtott örömet. Na, mi tetszett nekem még? Hogy a régen leszakított rózsa már nem vérvörös, és hogy az előadás mégsem annyira kellemetlen és értelmetlen, mint a Forgács Péteré volt a Pesti Színházban. Mindig csodálom Stohl András és Bodrogi Gyula színészetét, de ezt értük sem fogom újranézni.
406 IVA 2009-04-14 04:04:47 [Válasz erre: 399 virius 2009-01-15 16:13:43]
Nem megyek megnézni, viszont voltam: a János vitéz II. premierjét láttam. Úgy tudom, Csurka Deficitjében a két szereposztás színészei eltérő rendezés szerint játszottak. Nos, a Nemzeti-beli János vitéz I. és János vitéz II. rendezése ugyanaz. A két előadás hangulatának és kicsengésének különbsége csak a két szereplőgárda színészeinek életkor- és egyéniségbeli különbségéből adódik. Ha „átfedés” alatt a szereplők mozgását, cserélődését érted a két előadás között, az van (illetve volt), még ha csak kényszerűségből is. Az I. szereposztás bemutatójára és első előadásaira a Bagót alakító Szarvas József megbetegedett, a II. szereposztás Bagója, Hevér Gábor lépett fel helyette. Az I.-be tervezett Francia királykisasszony, Szalay Mariann a premier előtt visszaadta a szerepet, ezért egy darabig mindkét előadás királylánya a nagyon fiatal és nagyon tehetséges Radnay Csilla volt, aki osztályának IV. éves vizsgaelőadásán, a Merlinben (újabban a Nemzetiben) játszott Varázsfuvolában meghökkentően jól énekelte az Éj királynőjének mindkét áriáját. Újabban Bucsi Annamária operettprimadonna állt be a J. v. I. Francia királykisasszonyának. A következő hozzászólásba beírom, amit frissen véleményeztem a januári előadásról.
Nem megyek megnézni, viszont voltam: a János vitéz II. premierjét láttam. Úgy tudom, Csurka Deficitjében a két szereposztás színészei eltérő rendezés szerint játszottak. Nos, a Nemzeti-beli János vitéz I. és János vitéz II. rendezése ugyanaz. A két előadás hangulatának és kicsengésének különbsége csak a két szereplőgárda színészeinek életkor- és egyéniségbeli különbségéből adódik. Ha „átfedés” alatt a szereplők mozgását, cserélődését érted a két előadás között, az van (illetve volt), még ha csak kényszerűségből is. Az I. szereposztás bemutatójára és első előadásaira a Bagót alakító Szarvas József megbetegedett, a II. szereposztás Bagója, Hevér Gábor lépett fel helyette. Az I.-be tervezett Francia királykisasszony, Szalay Mariann a premier előtt visszaadta a szerepet, ezért egy darabig mindkét előadás királylánya a nagyon fiatal és nagyon tehetséges Radnay Csilla volt, aki osztályának IV. éves vizsgaelőadásán, a Merlinben (újabban a Nemzetiben) játszott Varázsfuvolában meghökkentően jól énekelte az Éj királynőjének mindkét áriáját. Újabban Bucsi Annamária operettprimadonna állt be a J. v. I. Francia királykisasszonyának. A következő hozzászólásba beírom, amit frissen véleményeztem a januári előadásról.
404 tiramisu 2009-01-16 22:36:42 [Válasz erre: 403 virius 2009-01-16 22:33:28]
a HÁZASSÁG magánügy ! :-)))
a HÁZASSÁG magánügy ! :-)))
403 virius 2009-01-16 22:33:28 [Válasz erre: 402 tiramisu 2009-01-16 22:21:02]
Egyértelmúen Figaro lakodalma a helyes magyar cím.
Egyértelmúen Figaro lakodalma a helyes magyar cím.
402 tiramisu 2009-01-16 22:21:02 [Válasz erre: 401 virius 2009-01-16 22:08:41]
Ez legfeljebb, de legalábbis Barrikád ! Egyébként pár éve a Tivoli Színházban Alföldi remek Figaro házasságát (inkább lakodalma a helyesebb! ) rendezett , Beaumarchais-t.! Nagyon jó fej, lehet őt szeretni , meg nem szeretni, de nagyon tehetséges!
Ez legfeljebb, de legalábbis Barrikád ! Egyébként pár éve a Tivoli Színházban Alföldi remek Figaro házasságát (inkább lakodalma a helyesebb! ) rendezett , Beaumarchais-t.! Nagyon jó fej, lehet őt szeretni , meg nem szeretni, de nagyon tehetséges!
401 virius 2009-01-16 22:08:41 [Válasz erre: 400 tiramisu 2009-01-16 21:48:25]
Bezzeg a Barikád.hu [url]http://barikad.hu/node/22572;ilyennek[/url] látta a darabot.
Bezzeg a Barikád.hu [url]http://barikad.hu/node/22572;ilyennek[/url] látta a darabot.
400 tiramisu 2009-01-16 21:48:25 [Válasz erre: 399 virius 2009-01-15 16:13:43]
A főpróbákon ( 2 ) óriási, tomboló siker volt. A Színház egyik vezető művésze szerint az elvett 85 milliót behozzák a jános vitézzel? Adja Isten!
A főpróbákon ( 2 ) óriási, tomboló siker volt. A Színház egyik vezető művésze szerint az elvett 85 milliót behozzák a jános vitézzel? Adja Isten!
399 virius 2009-01-15 16:13:43
Mert nem operaelőadás, ehelyt kérdezem meg, hogy megy-e valaki az új Nemzetibe, megnézni az Alföldi rendezte János vitézt? A produkció érdekessége, hogy kérféle előadás van, nem két sima szereposztás, hanem egy idősebb és egy fiatalabb színészgárda és a kettő között nincsen átfedés. Kb. úgy, mint közel 30 éve Csurka Deficitjében...
Mert nem operaelőadás, ehelyt kérdezem meg, hogy megy-e valaki az új Nemzetibe, megnézni az Alföldi rendezte János vitézt? A produkció érdekessége, hogy kérféle előadás van, nem két sima szereposztás, hanem egy idősebb és egy fiatalabb színészgárda és a kettő között nincsen átfedés. Kb. úgy, mint közel 30 éve Csurka Deficitjében...
398 Búbánat 2008-12-19 17:07:31
Közvetlenül a meghiúsult szerdai sajtóvetítés előtt közölte a Budapest Film, hogy elmarad Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című történelmi filmjének január 1-jére tervezett magyarországi bemutatója - írta a Népszabadság. A csütörtöki Magyar Nemzet úgy tudja, már nemcsak a szinkron készült el, hanem a film plakátjait is kinyomtatták, amikor a szlovák producerek minden indoklás nélkül visszamondták a mű magyarországi megjelenését. A Népszabadság szerint a váratlan fordulat oka, hogy a jogtulajdonos Jakubisko Film kedden fölmondta a magyar partnerrel az együttműködést. A szlovák céget képviselő Martin Hrdý a lap megkeresésére azt a magyarázatot adta, nem tudták eredményesen befejezni a tárgyalásokat a magyarországi forgalmazásról, és már nem is kívánnak megállapodni a Budapest Filmmel. Hrdý hozzátette, nagyon jónak ítélik viszont együttműködésüket a film készítésében részt vett magyar koproducerrel, és nem mondtak le a magyarországi bemutatóról. Ez elképzelésük szerint jövő áprilisban vagy májusban lehetne - más magyar forgalmazóval kötött szerződés alapján. A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a cseh, szlovák, magyar, angol és amerikai koprodukcióban készült történelmi dráma minden idők egyik legnagyobb nézői sikerét aratta a szlovákiai mozikban, s ez a produkció lett volna a Budapest Film fő attrakciója a karácsonyi szezonban. (MTI)
Közvetlenül a meghiúsult szerdai sajtóvetítés előtt közölte a Budapest Film, hogy elmarad Juraj Jakubisko szlovák rendező Báthory című történelmi filmjének január 1-jére tervezett magyarországi bemutatója - írta a Népszabadság. A csütörtöki Magyar Nemzet úgy tudja, már nemcsak a szinkron készült el, hanem a film plakátjait is kinyomtatták, amikor a szlovák producerek minden indoklás nélkül visszamondták a mű magyarországi megjelenését. A Népszabadság szerint a váratlan fordulat oka, hogy a jogtulajdonos Jakubisko Film kedden fölmondta a magyar partnerrel az együttműködést. A szlovák céget képviselő Martin Hrdý a lap megkeresésére azt a magyarázatot adta, nem tudták eredményesen befejezni a tárgyalásokat a magyarországi forgalmazásról, és már nem is kívánnak megállapodni a Budapest Filmmel. Hrdý hozzátette, nagyon jónak ítélik viszont együttműködésüket a film készítésében részt vett magyar koproducerrel, és nem mondtak le a magyarországi bemutatóról. Ez elképzelésük szerint jövő áprilisban vagy májusban lehetne - más magyar forgalmazóval kötött szerződés alapján. A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a cseh, szlovák, magyar, angol és amerikai koprodukcióban készült történelmi dráma minden idők egyik legnagyobb nézői sikerét aratta a szlovákiai mozikban, s ez a produkció lett volna a Budapest Film fő attrakciója a karácsonyi szezonban. (MTI)
397 tarnhelm2 2008-12-15 08:27:06
Születésének centenáriuma alkalmából Vajda Lajos retrospektív nyílt a Nemzeti Galériában.
Születésének centenáriuma alkalmából Vajda Lajos retrospektív nyílt a Nemzeti Galériában.
396 Búbánat 2008-12-13 20:26:42
Kacsoh Pongrácz (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) A közelgő kettős évforduló alkalmából – Kacsoh Pongrácz emlékére - az M2 csatorna vasárnap műsorára tűzi a János vitéz magyar filmet. Meseautóban János vitéz Magyar film (1938) (78') Petőfi Sándor műve nyomán írta: Bakonyi Károly. Rendező: Gaál Béla, szereplők: Palló Imre, Dayka Margit, Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Simor Erzsi, Bilicsi Tivadar Származási hely: Kanada, Kotsis István. Deér László magángyűjteményéből Érkezett: 1994-ben. (Elég rossz minõségû, 16 mm-es kópia.) Petőfi Sándor János vitéz című művét 1904-ben Bakonyi Károly írja át, és azt reméli, a kor egyik népszerű operett szerzője, Huszka Jenő zenésíti majd meg. Ám a már befutott szerző nem lát fantáziát a műben, és a kezdőnek számító matematika-fizika szakos tanárra, Kacsóh Pongrácra bízzák a művet. Páratlan filmtörténeti csemegének ígérkezik Kacsóh Pongrác daljátékának filmváltozata, melynek eredeti kópiái javarészt megsemmisültek. A Magyar Filmintézet munkatársai ezt a filmkópiát 35 mm-es és 16 mm-es darabokból illesztették össze egy video változat számára. Remélik azonban, hogy a híres daljáték a kópia gyengébb minősége ellenére is örömet szerez nézőinek. Kukorica Jancsi és szerelme, Iluska története.
Kacsoh Pongrácz (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) A közelgő kettős évforduló alkalmából – Kacsoh Pongrácz emlékére - az M2 csatorna vasárnap műsorára tűzi a János vitéz magyar filmet. Meseautóban János vitéz Magyar film (1938) (78') Petőfi Sándor műve nyomán írta: Bakonyi Károly. Rendező: Gaál Béla, szereplők: Palló Imre, Dayka Margit, Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Simor Erzsi, Bilicsi Tivadar Származási hely: Kanada, Kotsis István. Deér László magángyűjteményéből Érkezett: 1994-ben. (Elég rossz minõségû, 16 mm-es kópia.) Petőfi Sándor János vitéz című művét 1904-ben Bakonyi Károly írja át, és azt reméli, a kor egyik népszerű operett szerzője, Huszka Jenő zenésíti majd meg. Ám a már befutott szerző nem lát fantáziát a műben, és a kezdőnek számító matematika-fizika szakos tanárra, Kacsóh Pongrácra bízzák a művet. Páratlan filmtörténeti csemegének ígérkezik Kacsóh Pongrác daljátékának filmváltozata, melynek eredeti kópiái javarészt megsemmisültek. A Magyar Filmintézet munkatársai ezt a filmkópiát 35 mm-es és 16 mm-es darabokból illesztették össze egy video változat számára. Remélik azonban, hogy a híres daljáték a kópia gyengébb minősége ellenére is örömet szerez nézőinek. Kukorica Jancsi és szerelme, Iluska története.
395 virius 2008-12-12 13:38:10 [Válasz erre: 394 Búbánat 2008-12-12 09:46:19]
Tehát KMG marad, ahol volt, szemközt Megyeri viszont megy.
Tehát KMG marad, ahol volt, szemközt Megyeri viszont megy.
394 Búbánat 2008-12-12 09:46:19
Talán nem ide kellett volna ezt a hírt behelyeznem: A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága egyhangú szavazással döntött arról, hogy 2009 februárjától 2014-ig a Vígszínházat Eszenyi Enikő, a Budapesti Operettszínházat Kerényi Miklós Gábor, a Thália Színházat pedig Zimányi Zsófia irányítja majd.
Talán nem ide kellett volna ezt a hírt behelyeznem: A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága egyhangú szavazással döntött arról, hogy 2009 februárjától 2014-ig a Vígszínházat Eszenyi Enikő, a Budapesti Operettszínházat Kerényi Miklós Gábor, a Thália Színházat pedig Zimányi Zsófia irányítja majd.
393 Megén 2008-10-17 14:40:41 [Válasz erre: 386 WiseGentleman 2008-10-17 08:16:20]
Az az igazság, hogy akit ismerek, kapcsolatunk során valahogy nem káromkodik. Sem írásban, sem személyesen. :-) A filmekben tapasztalom a nagyon egysíkú fuck-olást, és olvasom a cifra magyar megfelelőket fordítás gyanánt. Innen a következtetett véleményem.
Az az igazság, hogy akit ismerek, kapcsolatunk során valahogy nem káromkodik. Sem írásban, sem személyesen. :-) A filmekben tapasztalom a nagyon egysíkú fuck-olást, és olvasom a cifra magyar megfelelőket fordítás gyanánt. Innen a következtetett véleményem.
391 cirmi 2008-10-17 13:20:02 [Válasz erre: 380 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 21:32:03]
Kösz. Biztos hogy nem láttam, de véleményedet elfogadva nem is bánom.
Kösz. Biztos hogy nem láttam, de véleményedet elfogadva nem is bánom.
390 cirmi 2008-10-17 13:19:02 [Válasz erre: 383 Megén 2008-10-17 08:10:05]
Eit írtam /377/ én is és a Munkásosztály...
Eit írtam /377/ én is és a Munkásosztály...
389 Megén 2008-10-17 12:27:43 [Válasz erre: 388 WiseGentleman 2008-10-17 10:16:00]
Nem rossz a frissebb, Az ember, aki nem volt ott!
Nem rossz a frissebb, Az ember, aki nem volt ott!
388 WiseGentleman 2008-10-17 10:16:00 [Válasz erre: 387 unicornis 2008-10-17 09:26:00]
Na és kedvenc Hitchcock thrillerem: Az ember, aki túl sokat tudott, annak is a második változata (nem a "peterlorrés").
Na és kedvenc Hitchcock thrillerem: Az ember, aki túl sokat tudott, annak is a második változata (nem a "peterlorrés").
387 unicornis 2008-10-17 09:26:00 [Válasz erre: 381 WiseGentleman 2008-10-17 03:09:49]
Ha már megemlítetted James Stewartot, akkor legyen "A hátsó ablak" és a "Szédülés" is példa.
Ha már megemlítetted James Stewartot, akkor legyen "A hátsó ablak" és a "Szédülés" is példa.
386 WiseGentleman 2008-10-17 08:16:20 [Válasz erre: 384 Megén 2008-10-17 08:12:20]
Hmmm, hány amerikait hallottál káromkodni??
Hmmm, hány amerikait hallottál káromkodni??
385 Megén 2008-10-17 08:12:53 [Válasz erre: 361 cirmi 2008-10-16 00:00:28]
Narancsban az interjú most van.
Narancsban az interjú most van.
384 Megén 2008-10-17 08:12:20 [Válasz erre: 363 WiseGentleman 2008-10-16 04:33:02]
Igaz, van sok film, amit fontos eredetiben hallani. De mivel az amerikaiak pld. nem tudnak káromkodni, némely magyar nyelvű aláírás fordítása jobb, mint az eredeti szöveg. Ezért kell nézni feliratost. Akkor hallható az igazi szöveg, hogy mit is akartak mondani?
Igaz, van sok film, amit fontos eredetiben hallani. De mivel az amerikaiak pld. nem tudnak káromkodni, némely magyar nyelvű aláírás fordítása jobb, mint az eredeti szöveg. Ezért kell nézni feliratost. Akkor hallható az igazi szöveg, hogy mit is akartak mondani?
383 Megén 2008-10-17 08:10:05 [Válasz erre: 382 WiseGentleman 2008-10-17 03:11:04]
G.M.V. az Egy minden gyanún felül álló polgár c. filmben volt igazi. (A Sacco és Vanzetti nem igazán)
G.M.V. az Egy minden gyanún felül álló polgár c. filmben volt igazi. (A Sacco és Vanzetti nem igazán)
382 WiseGentleman 2008-10-17 03:11:04 [Válasz erre: 377 cirmi 2008-10-16 21:13:49]
Ha már Gian Maria Volonte, akkor a Krisztus megállt Ebolinál jut eszembe (+ Irene Pappas). Florinda Bolkanról pedig a Polip c. tévésorozat.
Ha már Gian Maria Volonte, akkor a Krisztus megállt Ebolinál jut eszembe (+ Irene Pappas). Florinda Bolkanról pedig a Polip c. tévésorozat.
381 WiseGentleman 2008-10-17 03:09:49 [Válasz erre: 380 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 21:32:03]
Hehehe, a Thin Man krimisorozat egyik epizódjában Jimmy Stewart (a szimpatikus, all-American főhős megtestesítője, ld. pl. Mr. Smith goes to Washington) játssza a gyilkost. Újabb példa arra, hogy későbbi nagy sztárok karrierjük elején olykor negatív szerepeket játszottak.
Hehehe, a Thin Man krimisorozat egyik epizódjában Jimmy Stewart (a szimpatikus, all-American főhős megtestesítője, ld. pl. Mr. Smith goes to Washington) játssza a gyilkost. Újabb példa arra, hogy későbbi nagy sztárok karrierjük elején olykor negatív szerepeket játszottak.
380 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 21:32:03 [Válasz erre: 376 cirmi 2008-10-16 21:08:00]
Nem különösebben kedveltem a filmet... Jean-Pierre Melville rendezte. Rendőrsztori. A fiatal Belmondo egy Silien nevű spiclit játszik. Szóval negatív szerepben látható... De ki a fene szereti Belmondo-t negatív szereplőként... :-)
Nem különösebben kedveltem a filmet... Jean-Pierre Melville rendezte. Rendőrsztori. A fiatal Belmondo egy Silien nevű spiclit játszik. Szóval negatív szerepben látható... De ki a fene szereti Belmondo-t negatív szereplőként... :-)
379 cirmi 2008-10-16 21:29:30
Hol vagytok? Egyedül "mozizom"? Stanley Kramer filmjét a Bolondok hajóját ismeritek? Nagyon szeretem, és van magyar vonatkozása. A kedvenc színésznőm Vivien Leigh utolsó filmje.
Hol vagytok? Egyedül "mozizom"? Stanley Kramer filmjét a Bolondok hajóját ismeritek? Nagyon szeretem, és van magyar vonatkozása. A kedvenc színésznőm Vivien Leigh utolsó filmje.
378 cirmi 2008-10-16 21:17:55 [Válasz erre: 377 cirmi 2008-10-16 21:13:49]
A mondat helyesen Ray Milland mit játszott a Férfiszenvedélyben!!! Fantasztikusan egy alkoholistát.
A mondat helyesen Ray Milland mit játszott a Férfiszenvedélyben!!! Fantasztikusan egy alkoholistát.
377 cirmi 2008-10-16 21:13:49 [Válasz erre: 373 WiseGentleman 2008-10-16 20:22:36]
Ő írta a Hosszú álmot. Ray Milland mit játszott a Férfiszenvedélyben. És Latinovits szinkronizálta. Tudom Te eredetiben szereted de ez nagyon jó ígY. Megvan nekem videón, rossz a minősége de megvan!!! Még egy Latinovits szinkronom van, az is kedvenc filmem. Ki ismeri? Vizsgálat egy minden gyanufelett álló polgár ügyében. Gian Maria Volonte, Florinda Bolkan. Elio Petri rendezte. Ugyan Ők jegyzik a Munkásosztály a Paradicsomba megy c. filmet.
Ő írta a Hosszú álmot. Ray Milland mit játszott a Férfiszenvedélyben. És Latinovits szinkronizálta. Tudom Te eredetiben szereted de ez nagyon jó ígY. Megvan nekem videón, rossz a minősége de megvan!!! Még egy Latinovits szinkronom van, az is kedvenc filmem. Ki ismeri? Vizsgálat egy minden gyanufelett álló polgár ügyében. Gian Maria Volonte, Florinda Bolkan. Elio Petri rendezte. Ugyan Ők jegyzik a Munkásosztály a Paradicsomba megy c. filmet.
376 cirmi 2008-10-16 21:08:00 [Válasz erre: 370 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 19:46:18]
Igen az a film. Nem ugrik be a Besúgó, ha írnál róla egy kis emlékeztetőt, persze csak ha van kedved.
Igen az a film. Nem ugrik be a Besúgó, ha írnál róla egy kis emlékeztetőt, persze csak ha van kedved.
375 WiseGentleman 2008-10-16 20:27:56
Ha már William Wyler (of Ben Hur fame), szintén nagyon szép fekete-fehér film a háborúból hazatérő veteránokat ábrázoló "Best Years of Our Lives" (Életünk legszebb évei).
Ha már William Wyler (of Ben Hur fame), szintén nagyon szép fekete-fehér film a háborúból hazatérő veteránokat ábrázoló "Best Years of Our Lives" (Életünk legszebb évei).
374 WiseGentleman 2008-10-16 20:26:14
Apropó, a Double Indemnity-ből kihagytam Edward G. Robinsont, akihez ugyebár további klasszikusok, mint a Key Largo (Lauren Bacall, Humphrey Bogart) vagy a Little Caesar fűződnek. Ha már Bogart, rendkívül figyelemreméltó a Desperate Hours (A félelem órái), William Wyler rendezésében.
Apropó, a Double Indemnity-ből kihagytam Edward G. Robinsont, akihez ugyebár további klasszikusok, mint a Key Largo (Lauren Bacall, Humphrey Bogart) vagy a Little Caesar fűződnek. Ha már Bogart, rendkívül figyelemreméltó a Desperate Hours (A félelem órái), William Wyler rendezésében.
373 WiseGentleman 2008-10-16 20:22:36 [Válasz erre: 368 cirmi 2008-10-16 17:23:20]
Chandlert nem igazán olvastam, de a nevét hallottam. A Gyilkos vagyok, ha jól tudom a Double Indemnity magyar címe (Fred MacMurray, Barbara Stanwyck). Az M c. film nézésekor honfiszívünk büszkén doboghat a rózsahegyi (Rosenberg, Ruzomberok) születésű Peter Lorre kapcsán. Ja, nem teljesen "film noir" de régi klasszikus: "Pimpernel Smith" (Leslie Howard) és az "Uninvited" című kísértetfilm a fiatal Ray Milland főszereplésével (ő játszotta ugyebár az imposztor férjet a Gyilkosság telefonhívásra - Dial M for Murder - c. Hitchcock-krimiben és öregkorában néhány Columbo-epizódban is szerepelt).
Chandlert nem igazán olvastam, de a nevét hallottam. A Gyilkos vagyok, ha jól tudom a Double Indemnity magyar címe (Fred MacMurray, Barbara Stanwyck). Az M c. film nézésekor honfiszívünk büszkén doboghat a rózsahegyi (Rosenberg, Ruzomberok) születésű Peter Lorre kapcsán. Ja, nem teljesen "film noir" de régi klasszikus: "Pimpernel Smith" (Leslie Howard) és az "Uninvited" című kísértetfilm a fiatal Ray Milland főszereplésével (ő játszotta ugyebár az imposztor férjet a Gyilkosság telefonhívásra - Dial M for Murder - c. Hitchcock-krimiben és öregkorában néhány Columbo-epizódban is szerepelt).
372 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 19:48:55
[url]http://www.channel4.com/film/media/film/4x/D/doulos_xl_02.jpg;és itt[/url]
[url]http://www.channel4.com/film/media/film/4x/D/doulos_xl_02.jpg;és itt[/url]
371 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 19:48:02
[url]http://www.pittsburghcitypaper.ws/binary/1c88/film2_LeDoulos_12.jpg;itt is[/url]
[url]http://www.pittsburghcitypaper.ws/binary/1c88/film2_LeDoulos_12.jpg;itt is[/url]
370 Momo von Hofmannsthal 2008-10-16 19:46:18 [Válasz erre: 369 cirmi 2008-10-16 17:27:36]
Ez a 'Le Corps de mon ennemi', ugye...? Az 'Ellenségem teste'. Mondok mást Belmondo-val: [url]http://blog.nj.com/ledgerentertainment/large_Jean-Paul%20Belmondo.jpg;Le Doulos (A besúgó) 1962[/url]
Ez a 'Le Corps de mon ennemi', ugye...? Az 'Ellenségem teste'. Mondok mást Belmondo-val: [url]http://blog.nj.com/ledgerentertainment/large_Jean-Paul%20Belmondo.jpg;Le Doulos (A besúgó) 1962[/url]
369 cirmi 2008-10-16 17:27:36 [Válasz erre: 367 unicornis 2008-10-16 08:34:13]
Belmondoval inkább az Ellenségem holtan hevert sorolnám ide.
Belmondoval inkább az Ellenségem holtan hevert sorolnám ide.
368 cirmi 2008-10-16 17:23:20 [Válasz erre: 362 WiseGentleman 2008-10-16 04:28:33]
Te is szereted Chandlert? Végre valaki. Na ott aztán vannak lepusztult dolgok. És ismét H.B. És a Gyilkos vagyok? Meg az M egy város keres... P.L-al Imádom a fekete-fehér filmeket. Marty?
Te is szereted Chandlert? Végre valaki. Na ott aztán vannak lepusztult dolgok. És ismét H.B. És a Gyilkos vagyok? Meg az M egy város keres... P.L-al Imádom a fekete-fehér filmeket. Marty?
367 unicornis 2008-10-16 08:34:13
és talán még a Verneuil-féle Félelem a város felett Belmondóval a főszerepben -bár ez már inkább thriller archetipus.
és talán még a Verneuil-féle Félelem a város felett Belmondóval a főszerepben -bár ez már inkább thriller archetipus.
365 WiseGentleman 2008-10-16 08:26:30 [Válasz erre: 364 SzJ 2008-10-16 07:58:16]
Pl. Broadway Danny Rose.
Pl. Broadway Danny Rose.
364 SzJ 2008-10-16 07:58:16
Ugyan nem noir, de: Manhattan. (Meg a rendező egyéb, egy-két FF-megoldása.)
Ugyan nem noir, de: Manhattan. (Meg a rendező egyéb, egy-két FF-megoldása.)
363 WiseGentleman 2008-10-16 04:33:02
Apró megjegyzés, hogy az LA Confidential-t eredeti nyelven kell nézni, mert a "whip-smart" dialógusok csak úgy élvezhetők. Pl. amikor a Russell Crowe által játszott karakter azt mondja a Kim Basinger által alakított prostinak, hogy "I want to see you again", mire az visszakérdez: "Do you want a date or an appointment?".
Apró megjegyzés, hogy az LA Confidential-t eredeti nyelven kell nézni, mert a "whip-smart" dialógusok csak úgy élvezhetők. Pl. amikor a Russell Crowe által játszott karakter azt mondja a Kim Basinger által alakított prostinak, hogy "I want to see you again", mire az visszakérdez: "Do you want a date or an appointment?".
362 WiseGentleman 2008-10-16 04:28:33 [Válasz erre: 361 cirmi 2008-10-16 00:00:28]
Azt mondod Máltai sólyom? Azt mondom, Big sleep. Azt mondod Lőj (sic!) a zongoristára! Azt mondom Felvonó a vérpadra.
Azt mondod Máltai sólyom? Azt mondom, Big sleep. Azt mondod Lőj (sic!) a zongoristára! Azt mondom Felvonó a vérpadra.
361 cirmi 2008-10-16 00:00:28 [Válasz erre: 360 WiseGentleman 2008-10-15 10:28:41]
És a Máltai sólyom? A francia újhullámosok. Lőjj a zongoristára, Kifulladásig, Négyszáz csapás mind mind fekete-fehér film. A szigorúan bizalmas tényleg nagyon jó film, Kevin Spacey egyik kedvenc színészem
És a Máltai sólyom? A francia újhullámosok. Lőjj a zongoristára, Kifulladásig, Négyszáz csapás mind mind fekete-fehér film. A szigorúan bizalmas tényleg nagyon jó film, Kevin Spacey egyik kedvenc színészem
