Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Sajnos nekem is az szúrta a szememet, hogy se a Vígszinházat, se az Operettet nem állították pellengérre, pedig mindkettőben az egykori igazgató - főrendező követte el mindazt, amit elkövetett.
Kedves IVA, látod számomra Gothár sosem volt szép férfipéldány, viszont a műsorról most levett Hóhérok kimondottan remek, egyszerre megrázó és közben élvezhető előadás - volt, sajnos.
Azt nem tudom, valóban becsapta-e a hölgy Gothárt, mert az sincs kizárva, hogy ő azután kért csak bocsánatot, miután az illető már bepanaszolta őt a vezetőségnél.
A két jelző(tök) stimmel, bár szerintem a második találóbb..Értsük meg: nevezett független hírportált addig és olyan mértékben érdekli G.P. személye, ameddig és amennyiben leírhatja róla, hogy "...a balliberális kulturális világ egyik leghangosabb vezetője, az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelölt..." és hasonlók. Jó eséllyel egyetlen színházi rendezését sem látták, ha egyáltalán ismerték eddig a nevét. Továbbá édeskevéssé érdekli őket maga az "ügy", még kevésbé a "zaklatás" szóval összefoglalható jelenség, "kordivat", ha a célszemély számukra nem megfelelő. A megszólaltatni kivánt színészeket is gondosan válogatták ki, számítva rá, hogy nem fognak (érdemben) nyilatkozni. Abban a "cikkben" is a kulcs(fél)mondat ez: "...a balliberális színházi világ tagadhatatlan botrányáról. " Ezúttal még a százszor elátkozott, lelibsizett, lehazaárulózott Schilling Árpád is készséges fogadtatásban részesült, teljes Fb-bejegyzését leközölték. Megtaláltak olyan színész(eke)t, aki "előfordult" a Katonában (Lukáts A.), "játszott ott" (Hámori G.), "nem játszottak ott, de a Katonához szorosan kötődő kaposvári színházban játszottak" (Jordán T., Igó É., Pogány J.) etc. Érdekes módon nem találták meg a "másik oldal" reprezentáns művészei közül pl. Eperjes Károlyt vagy Blaskó Pétert, akik évekig voltak a Katona tagjai (!), vezető szerepeket játszó színészei vagy mondjuk Reviczky Gábort, aki szintén tag volt Kaposváron és másokat sem. Megtalálták Hegedűs D. Gézát, de "nem találták meg" mondjuk az MMA-tag, színigazgató Cseke Pétert, Ráckevei Annát, Rátóti Zoltánt -aki ráadásul igazgató és színész is volt Kaposváron!- és sokan másokat a "másik/saját oldalról". Vidnyánszky Attilát sem találták meg, miközben az egyik cikkben felróják, hogy a Katona miért nem értesítette t.k. a Magyar Teátrumi Társaságot etc. Inkább Gy. Németh Erzsébetet keresték meg...Napnál világosabb, hogy az egész hecckampány igazi célpontja a Katona József Színház egésze, szőröstül-bőröstül. Bár ők nem arattak tomboló közönségsikert a hírneves Színházi Olimpián mint a Nemzeti Színház Rocco és fivérei-produkciója, ami a premier óta talán ha négyszer ment Pesten, idén már nem is játsszák. (2020: ???) A Nemzetivel ellentétben nem kaptak sok milliárdos állami mankót, igaz, nem termeltek 150 milliós veszteséget sem 2018-ban mint a Nemzet Színháza. Nem tagok a Vidnyánszky-féle Magyar Teátrumi Társaságban ... a Magyar Színházi Társaságban sem, de úgy látszik, az nem mentség. És szálka lehet egyes szemekben a Katona 108%-os nézettségi mutatója is...óóó, hol vagyunk már G.P. "ügyétől"..
Csak azt a "mint" szócskát nem értem a hozzászólásodban, egyébként stimmel :-)
A bulvár- és szennylapok újságírói szerkesztésében és stílusában többnyire van némi profizmus. A mostanában hivatkozott Origo-cikkek (rossz értelemben) gyerekesek, szerkesztetlenek, amiben az a sértő, hogy igénytelenségükkel gyermeki, primitív lényeknek tekintik az olvasót. (Nem keveset ártva azoknak az ügyeknek, amelyekért ki akarnak állni, ha igaz.)
Az első link alatt olvashatókról: csodálom a megszólítottak türelmét. Így rárontani emberekre telefonon, aztán vonakodásukat és elfoglaltságukat tapasztalva is tovább szekírozni őket, ezt mérhetetlen pofátlanságnak tartom. Remélem, az érintettek tudják kezelni a telefonjukat annyira, hogy letiltsák ezeknek a hívóknak a számát.
A másodikról: Schilling most is gyomorforgató, mint mindig.
Távol álljon tőlem, hogy kedveljem Gothár Pétert. Láttam olyan filmjeit és színházi rendezéseit, amelyeket akár zaklatásnak is tarthatok, de hogyan jelenthetném fel, amikor még fizettem is ezekért. Továbbmegyek: nem rokonszenves ember, amennyire ismerem, a szerénység feltétlenül hiányzik belőle. De hogy valami pozitívat is mondjak róla: szép férfipéldány, az volt fiatalon és később is, ez viszont kevés ok arra, hogy védjem, nem is teszem.
Ám – feltételezve, hogy közleményében igazat állít – meg kell jegyeznem, hogy munkatársnője, akihez bevallása szerint erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledett, erkölcsileg elfogadhatatlan módon becsapta, átverte, hazudott neki. Amikor Gothár bocsánatot kapott tőle. Mert ha megbocsátunk valakinek, azzal az ügy lezárult, a tanulságok levonásával. Ha viszont az esetet kifecsegjük, a munkahelyen panaszt teszünk és nagy hatósugarú közleményre késztetjük az intézményt, az minden lehet, csak megbocsátás nem. Szóval, ismétlem, Gothár közleményében egy hazug, jellemhibás „áldozatról” esik szó.
Csak ennyit akartam hozzászólni.
Végigolvastam én is a tudós nők olykor molière-i magasságokba törő kommentfolyamait, néha arra gondolva, hogy ideje lenne belefolyni a Wikipédia szerkesztésébe. Elsőnek az Ember szócikk Táplálkozás című fejezetének elejét egészíteném ki: „Az ember mindenevő.” Olykor vérszomjas.
Az Origo úgy ír, mint valamelyik bulvár- vagy szennylap: "Az elmúlt évek legsúlyosabb szexuális zaklatási botránya robbant ki...", "Hazug propagandával védik a szexuális zaklatási botrányba keveredett Katona József Színházat". Szerencsére kabátlopási botrányba még nem keveredtek!
https://www.origo.hu/itthon/20191120-katona-jozsef-szexualis-zaklatas-szineszek-velemenye.html
Ugyanez a független origo.hu oldal tálalásában:
Gothár Péter a Katona József Színház szexuális zaklatója
ORIGO2019.11.20. 15:08
Közleményben ismerte be Gothár Péter rendező, hogy ő az, aki szexuálisan zaklatott a Katona József Színházban több színésznőt. Közleményét a színház Facebook-oldala tette közzé. Gothár Péter a balliberális színházi és filmes vezető alakja, a színház egyik vezető rendezője, neve a színház honlapján még most is szerepel a rendezők között. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendezést tanít, a közelmúltban is végzett osztálya, tiszteletbeli doktori címet kapott 2007-ben. 1994-ben az SZDSZ parlamenti képviselő-jelöltje volt, később is rendszeresen a liberális szabaddemokraták kultúrpolitikai céljait képviselte. Cikkünk frissül.
A közleményben Gothár Péter egy zaklatást ismer be, de az Origo úgy értesült, több eset történt, és ez derült ki a színház tegnapi közleményéből is. A közlemény szövege:
Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa.
Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.
Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam.
Gothár Péter
Az én "számítógépem" :-) két lehetséges nevet dobott ki, amióta kiderült, hogy az illető a Katonában (is) rendez(ett) + SzFE egyetemi tanára is, ő volt az egyik, akinél a két halmaz összeér.. A hvg.hu cikke itt olvasható. Benne: "...Az általunk (hvg.hu - E.D.) megkérdezett jogi szakértő szerint színház indokoltan hivatkozott a személyiségi jogok védelmére. Az áldozat szempontjából ez nem is szorul magyarázatra, az elkövetőnél pedig ilyenkor általában azt mérlegelik, hogy a tevékenységét mennyire helyezi más megvilágításba az eset. A főszabály szerint a magántitok védelme mindenkinek jár, a kivételt csak az képezi, ha olyan közéleti összefüggése van az esetnek, ami hozzájárulhat a társadalmi párbeszédhez. Kizárólag kíváncsiságból, közérdeklődésből tehát nem lehet nyilvánosságra hozni az elkövető nevét."
Megtörtént - Gothár Péter
Főpolgármesteri (fenntartói) vélemény:
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/karacsony-deruljon-ki-a-zaklato-neve-2490600?utm_source=feed&utm_medium=rss&fbclid=IwAR0j8Q83NHgfD1CxoN4wU1FZWRM6-pdwfANhAWzMGJrTKCad5S_KzV0E8aw
Ha nem csal az emlékezetem, két másik nagynevű, Kossuth-díjas rendező esetében annyira -az ön szavaival élve- "összezárt" a két érintett színház, hogy csak akkor szólaltak meg kénytelen-kelletlen, amikor az ottani botrányok már napvilágra kerültek ... éspedig nem házon belülről, hanem az érintett-zaklatott személyektől. A Katona elébe ment az ügynek, elsőként szólalt meg és nem a botrány máshonnani kipattanása után, hanem a belső vizsgálat lezárása és a megfelelő intézkedés meghozatala = az illető kiutasítása után és mindenki más előtt. Ennek fényében minimum disszonáns az a műbalhés felhördülés számonkéréses gözhenger, ami a kormánypárti média felől a talán nem kormánykedvenc Katona József Színház egésze (!) ellen beindult, a lejjebb idézett portálon kívül más "véleményvezérek" részéről is. Egyszersmind holtában szinte mártírrá emelik a néhai rendezőt, talán nem függetlenül attól, hogy őt egy szintén nem kormánykedvenc rendező, egykori -"mellesleg" ellehetetlenített- színigazgató felesége "dobott fel". Ez ám a kettős mérce! Nem vagyok bennfentes, de feltételezem, hogy a színház ügyvédei vizsgálják, mikor, meddig mehetnek el az illető megnevezése tekintetében. Ők is tudják, semmi nem marad titok, de vélhetően kötik őket bizonyos idevágó jogszabályok.
Ami a kispesti hasonlatot illeti: egyrészt erősen sántít, másrészt a politika tárgykörébe tartozik. De ha már "kispestezünk": emlékeztetnék egy másik város "összezárására", tetszik tudni, ahol azt a négybetűs autót gyártják. Megvan? Ott is történt ez-az ... vagyis eddig semmi érdemleges.
"Történelemfordító", "modellértékű", "tanítanivaló", "korrekt" -
Jelen fórum és a levelezőtársak iránt érzett tisztelet - saját jóérzésemen kívül természetesen - tart vissza attól, hogy ideírjam azt a rövid felszólító mondatot, mely ezen sorok olvastán eszembe jutott. Ha társulatnak pszichológus segítségre van/lehet szüksége, akkor ez nem egyszeri eset, bár az is komoly büntetést érdemelne! Ha visszatérő, rendszeres, stb, akkor mi lehetett eddig és mi lesz ezután? A facebook kommentároktól enyhe hányingert kaptam, különösen az "dobott fel"? aki virtuális ölelést küldött az érintetteknek. Legszívesebben hasonló, nem virtuális élményt kívánnék az illetőnek, vagy kedves hozzátartozóinak, de ez nem az én műfajom.
A baj az, hogy ilyen esetben teljes az összezárás, ahogyan összezártak az érintettek pl. a kispesti korrupció-ügyben, és engedték, hogy a szerencsétlen választók ismét megválasszák az érintett polgármestert, tisztségviselőt, stb. Egyébként megdöbbentő az, ahogyan a "személyiségi jog" védelme címen eltitkolnak elsikálnak sokmindent. Ügy tűnik, csak a tettesnek vannak jogai, az áldozatnak, áldozatoknak már nem annyira.
Frissítés: ma tovább szárnyal a független origo.hu hírportál:
"Hazug propagandával védik a szexuális zaklatási botrányba keveredett Katona József Színházat"
Az elmúlt évek legsúlyosabb szexuális zaklatási botránya robbant ki kedden, a Katona József Színháztól csupán egy titkolózó közleményre tellett, a színház Facebook-oldalát mégis elárasztják az intézményt, és annak botrányosan gyáva és álságos eljárását bizarr módon dicsőítő hazug és nevetségesen propagandisztikus hozzászólások. "Történelemfordító", "modellértékű", "tanítanivaló", "korrekt" - záporoznak a jelzők arra a nyilatkozatra, amelyben nem nevezik meg, ki a molesztáló. Persze több hozzászóló profiljáról szinte ordít, hogy álnév, és valószínűleg köze van a Katona József Színházhoz.
Kedden újabb durva szexuális zaklatási botrány rázta meg a magyar közéletet. A fővárosi balliberális színházi világ központja, a Katona József Színház váratlanul egy konkrétumok nélküli közleményt adott ki arról, hogy az egyik "szerződéses munkatársuk több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival." Az elkövetőt annak ellenére nem nevezte meg a színház vezetősége, hogy rendkívül súlyos molesztálási botrányról van szó. Ez magából a nyilatkozatból is kiderült, ugyanis eszerint már lépések is történtek az ügyben:
- a meg nem nevezett zaklatót kitiltották a színház területéről,
- szerződést bontottak vele, valamint
- az egész társulatnak „felajánlották pszichológus segítségét az ügy feldolgozásához."
Katona József SzínházFORRÁS: GOOGLE MAPS
Az Origo értesülése szerint ennél sokkal drámaibb a helyzet: a színházban dolgozó egyik neves rendező rendszeresen súlyosan zaklatta női kollégáit, az pedig, amit tett, bűncselekmény. Tehát a létező legrosszabb forgatókönyv valósult meg, ennek ellenére gyanús módon ömlenek a Katona József Színházat és eljárását nevetségesen propagandisztikus szövegekkel éltető hozzászólások a Facebookon közétett közlemény alá.
A legelső hozzászóló egyenesen fantasztikusnak titulálta a szexuális zaklató személyét titkoló közleményt. "Gratulálok! Jó, hogy van ilyen!" - tette hozzá (elgondolni sem merjük, mire gondolt a posztoló)
FORRÁS: FACEBOOK
Csak úgy záporoztak a dicsőitő jelzők, elhangzott a "történelemfordító" szócska is az egyik lírai hangulatba kerülő kommentelőtől.
FORRÁS: FACEBOOK
Volt, aki tudományos alapokra helyezte a Katona mosdatását. "Modellértékű a színház konfliktuskezelési és kríziskommunikációs praxisa! Az intézményi bizalom erős lehet, hiszen a sértettek merték és tudták a jelzőrendszer tagjait tájékoztatni arról, hogy milyen méltánytalanság érte őket. Minden érintettnek küldök egy-egy virtuális ölelést!" - fogalmazott az ismeretlen (angol nevet használó, eddig angol nyelven posztoló) konfliktuskezelési szakértő. Azt már csak mi kérdezzük: vajon a rendezőnek is küld egy virtuális ölelést?
FORRÁS: FACEBOOK
"Tanítanivaló!" - egyesek már az oktatási intézményekben is kötelezővé tennék a Katona konkrétumok nélküli közleményét.
FORRÁS: FACEBOOK
Talán a legszelídebb az a virtuális véleményformáló volt, aki szimplán korrektnek nevezte a tájékoztatást.
FORRÁS: FACEBOOK
Az Origo kereste az ügyben a színház vezetőségét, valamint a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébetet, Karácsony Gergely humán és kulturális területekért felelős főpolgármester-helyettesét, a reakciójuk azonban közel sem tekinthető történelemfordítónak. Míg előbbi az érintettek személyiségi jogainak védelmére hivatkozva nem reagált érdemben, utóbbi még válaszra sem méltatta az Origót.
És hogy mik a kérdéseink? Mik azok, amiket meg szeretnénk tudni? Mi az, amit már a "modellértékű" közleménynek is azonnal tudatosítani kellett volna?
A metoo papíron élharcosa, az átláthatóságért a szólamok szintjén szónokló Katona József Színház miért nem nevezi meg a szexuális zaklatót, tett-e rendőrségi feljelentést, mit tett azért, hogy a szexuális zaklató más színházak dolgozóit ne hozza ugyanilyen helyzetbe? Azaz: értesítették a Magyar Színházművészeti Szövetséget és a Magyar Teátrumi Társaságot? Közölték velük, hogy ki ez az ember?
A válasz egyelőre csak a szégyenteljes hallgatás: és nyugodtan mondhatjuk, a lapítás.
Érthetetlen okból csak apró részletet, a lead bevezető sorait másoltad be a független origo.hu hírportál cikkéből. Így sajnos nem derül ki, hogy a színház közleményére lecsapva a független origo.hu hírportál késedelem nélkül ítéletet is hirdet éspedig nem az egyelőre meg nem nevezett zaklató, hanem mindjárt a teljes színház fölött. 1-2 idézet ugyanebből a cikkből: "A Katona József Színház a metoo harcosaként (most már nyugodtan írhatjuk: álharcosaként) azonnal lecsapott a kampányra két évvel ezelőtt, valami chartaszerűséget is fabrikáltak, most viszont nem csinálnak semmit."..."...ezzel a nem túl ügyes kommunikációs trükkel próbálták megelőzni a botrányt, mintegy jelezve, hogy ők a zaklatottak pártján vannak. Ki kell ábrándítanunk őket: nincsenek a zaklatottak pártján." Emlékeztetnék arra, hogy annak idején már megnevezték két másik pesti színház rendezőjét, (egykori) igazgatóját jóval azt megelőzően, hogy az érintett színházak megszólaltak volna. Most azonban a színház lépett először. Javaslatom: a független origo.hu hírportál továbbra is inkább állva tapsoló, bár alig létező közönségét nagyon, de amúgy szexuálisan nem zaklató kedvenc (fő)rendezőjének mindig, mindenhol óriási sikerű bemutatóiról tudósítson. Színházi szakértelmük, hozzáértésük az utóbbi terepen érvényesül legfényesebben.
A független origo.hu hírportál a homéroszi epitheton ornanst alkalmazza minden esetben, ahol, amikor Vidnyánszky Attila feltűnik, márpedig elég sok "esetben", sokszor tűnik fel. Mindent, amit ő csinál, mindig, mindenhol "óriási" sikerrel mutatnak be: legutóbb Rocco és fivéreit, Csárdáskirálynőt, Buborékokat. Igaz, ami igaz, Vidnyánszky: egy óriás. Nehogy buboréknak bizonyuló óriás legyen. Még úgy járhat(na) mint az a bizonyos Bbuborék Petúr bordalában..
A számos híradás közül „természetesen” az Origóé a „legszigorúbb”, legtámadóbb hangú, mégis hasznosnak találom, hogy ezt linkelte ide Búbánat. Ez szembesíti ugyanis a színházat azzal, hogy a Sárosdi-botrány idején a Katona mintegy kéretlenül adott ki nyilatkozatot mindenkori érintetlenségéről.
Míg jómagam tk. nem vagyok kíváncsi a zaklató személyére (sosem öröm az ilyen információ), megnevezésének elmulasztását (vagy halasztását) nemcsak azért helytelenítem, mert a Katona intézményén kívül ezután is dolgozhat (akár taníthat is) álruhában, hanem azért is, mert ezzel a színház gyanúba keverte mindazokat a rendezőket, akiket szerződéssel foglalkoztatott. Remélem, ők nem fogják tűrni az alaptalan gyanúsítást, és tiszta beszédet fognak követelni az álságos szellemiségű intézménytől.
https://www.origo.hu/kultura/20191119--katona-jozsef-szinhaz.html
"Súlyos szexuális zaklatási botrány a Katona József Színházban"
ORIGO2019.11.19. 16:01
„Furcsa közleményt adott ki a Katona József Színház. A lényege: kitiltottak valakit a színházból és ezután soha nem dolgozhat náluk, mert több emberrel szemben átlépte az erkölcsi határokat. Olyan súlyosan, hogy pszichológus alkalmazásáról is írnak. Az Origo információi szerint súlyos szexuális zaklatásról van szó. A közlemény nem tér ki rá, de úgy tudjuk, egy rendező a zaklató.”
Én mindkét hírből ugyanazt a következtetést vonom le.
Én mindkét hírből ugyanazt a következtetést vonom le.
Két kulturális hír az elmúlt napok internetes sajtójából:
A cikk szerint: „Hatalmas sikerrel mutatták be a kaposvári Csiky Gergely Színházban a színház névadójának Buborékok című vígjátékát, Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében.”
Nagy megnyitó miniszterelnöki részvétellel, színpadról megyéspüspöki áldással. Egy kicsit azért elgondolkodtató, hogy egy országos hírű – tényleg nagyon szépen felújított – színház első bemutatójának rendezésére nem talált saját társulaton belül arra érdemes személyt…
2. https://contextus.hu/jordan-tamas-diszplgar-rendezo/
Az ezzel foglalkozó tudósítások szerint „Ma a Szent Márton Gála napja - és Jordán Tamás díszpolgárságáé”
Nagy átadó ünnepség Alföldi Róbert részvételével, és a Jordán Tamás igazgatású Weöres Sándor Színházban a Mohácsi testvérek által átdolgozott/rendezett Liliomfi bemutatóval.
A két idézett esemény egy héten belül zajlott le és így egymás mellé helyezve, alkalmat adhat különböző következtetések levonására, a mai magyar színházi valóságot illetően.
Nagyon vártam a Katona újdonságát, de előre kell bocsátanom: csalódás volt számomra ez a produkció. A filmet imádtam annak idején és neki adtam volna az Oscart is, de "csak" az Arany Pálmát, Európai Filmdíjat és Golden Globe-ot vitte el Michael Haneke fekete-fehér alkotása. Vagy a dramaturg (Enyedi Éva) hibája vagy ez a mű nem való színpadra (amit kétlek), mindenesetre a cselekmény -számomra- gyakran és úgyszólván követhetetlen, pedig a film kristálytisztán érthető volt. A sok szálon futó, sok eseményt, (bűn)cselekményt hordozó, sűrű szövésű darabban ráadásul több szereplő több alakban is megjelenik és a nagy pörgésben néha nehezen rakható össze, ki kinek a kicsodája, amikor -olykor több- felnőttet és amikor gyereket alakít. Pedig Haneke filmje nem csupán és nem elsősorban puzzle-krimi (az is), hanem sokrétű pszichodráma, családo(ko)n belüli ilyen-olyan erőszak(ok)ról, elfojtásokról, egy zárt faluközösség csepp-vízben-a-tenger éjsötét titkairól, végső soron pedig ebbe a mikrovilágba sűrített előképe, talán magyarázata mindannak, ami Németországot sújtja majd a darab cselekményének ideje (1913-14) után húsz évvel és az egész világot az azt követő évtizedben. Ascher Tamás klasszikus rendezése, rutinos segítőtársai, Khell Zsolt (díszlet) és Szakács Györgyi (jelmez) valamint néhány formátumos alakítás (Bezerédi Zoltán, Fullajtár Andrea, a "pintérbélás" Friedenthal Zoltán m.v., a remek kabinetalakítást nyújtó Takátsy Péter és Dankó István) sem képes eredeti érdemei szerint fogyaszthatóvá tenni A fehér szalagot.
Michael Haneke: A fehér szalag - Katona József Színház, 2019.október 31.
Dr. Fenyvesi Anna fotókiállításáról
Számomra mindig van valami pikantéria abban, ha valaki egy, szakmájától távol eső területen alkot valami érdekeset, izgalmasat.
Dr. Fenyvesi Anna a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője, a Pittsburgh-i Egyetemen szerezte meg PhD fokozatát, Debrecenben habilitált.
A szegediek többsége azonban fényképei révén ismerte meg. A fotózást 12 évesen, egy Szmena géppel kezdte, tavaly ért el, ahogyan ő fogalmaz, a "guru" szintre.
Az SZTE Rektori épületében kiállított képei jól tükrözik érdeklődését: a geometria világa érdekli, lépcsőház-labirintusok, felhőkarcolók, vagy épp Hamburg, esetleg Moszkva metróállomásainak világa.
Több tucatszor jártam a prágai Óvárosházában, sosem voltam képes olyan szemszögből meglátni, ahogyan ő láttatja (sajnálom, hogy a fényképet nem tudom ide feltenni).
Emberek nagyon ritkán szerepelnek a képeken, akkor is arctalanok, mint egy moszkvai felhőkarcoló üvegablakait sikáló munkások esetében, vagy a - családi ihletésű - "Emily"-n, ahol egy lány harisnyás lábai csodálhatók.
Fenyvesi biztos kézzel bánik fekete-fehérben és színesben egyaránt, képeiből általában elegancia, kicsit hűvös nyugalom sugárzik.
A Professzorasszony hivatásához stílszerűen: Congratulations!
MAGYAR MUZSIKASZÓ, Budapest, 1932. december 1. ( I. évfolyam. — 4. szám) :
„Mocsányi és Lakos
Mocsányi ül a zongoránál, énekel és zongorázik, grimaszokat vág és dúdol. Lakos csak támaszkodik, vagy hegedül, banjozik és tercel. Mindketten fáradhatatlanul mosolyognak. …
Mindig tudnak valami újat hozni. Kifogyhatatlanul ötletesek. Mindenki szereti őket. Te is, — ő is, — én is. ...
Ha valaki 1903-ban a rádióról beszél, azt menten becsukták volna a Lipótmezőre. Csak e két fiú családja bízott benne, hogy a sivalkodó fiúgyermekük később ritmikusan bőgve és brekegve, sivítva és susogva, dúdolva és dadogva, trombitálva és turbékolva, no és végül, de nem utolsósorban: énekelve, közismert és népszerű rádió-humoristává növi majd ki magát.
És igazuk lett. „Mocsányi és Lakos", vagy „The two Jazzers“ vagy „Laci és Tibi“, — de mindhárom név alatt ez az ellenállhatatlan két kópé, — európaszerte kedvelt és tapsolt attrakció. Igaz, hogy közben Mocsányi gabonás is volt és csak titokban járt az Akadémiára. Lakossal itt barátkozott össze, ki a hegedűtanulmányok mellett a Műegyetemet is látogatta. (A Műegyetem még, azóta sem adta vissza a vizitet. Nem hallatlan?)
Először csak társaságuk és családjuk mulattatására kezdték otthon parodizálni a jazz-t. De a rádió lehetőséget adott nekik, hogy milliófülű hallgatósága előtt debütáljanak. Azóta már jónéhány Mocsányi—Lakos-műsor ment le, de az kétségtelen, hogy ma is egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben követelt állandó műsorszám az ő szereplésük.
Összesen 54 évesek. Szerepeltek Bécsben és Berlinben, Londonban és Zürichben, Albertfalván és Kisvárdán, hogy csak a nagyobb városokat említsem. Hogy nem unják őket, azt megértem; — de hogy ők nem unják! ...
Mocsányi: «Nem lehet ezt megunni, hisz mi is rengeteget nevetünk, amíg a műsorunkat kidolgozzuk. Egyik ötlet jön a másik után és néha a szegény szerző nem ismer rá a zenéjére, illetve ráismer az eredetire, amiből kölcsön kérte a melódiát.»
Lakos: — «és nincs pardon, még a saját számaink sem menekülhetnek. Például Laci legutóbbi operettje. ...»
Mocsányi: ... «csak hallgass! Vagy énekeljek valamit tőled? Inkább ne bántsuk egymást.»
Lakos: «Jobb is lesz. De visszatérve a téged érdeklőkre, sejtheted, hogy igen gyakran kénytelenek vagyunk improvizálni. Őszintén megvallva, ilyenkor van a legnagyobb sikerünk. Csak sajnos, az ilyeneket nem tudjuk megismételni; másodszorra sosem megy olyan jól.»
Mocsányi (nevet és erről a nevetésről külön cikket lehetne írni. Ez a legjobb imitációja): «A múltkor a rádióban nyolc vidéki telefon kérte a magyar nótaegyveleg megismétlését, de azt persze nem vallhattuk be, hogy azt is csak ott rögtönöztük...»
A legsokoldalúbb énekesek. Mind a ketten zenét is „szereznek.“ Mocsányi szöveget is ír. Lakos a közismert „Rádió Újság" kottaszerkesztője.
Ezen-kívül édesapja gépgyárában is mérnökösködik. Berlinben bárjuk is volt, a „Dschungel.”…
Mocsányi az első magyar gramofongyár társtulajdonosa. Ilyen minőségében mintaszerűen belterjes gazdálkodást folytat. A saját versét megzenésítve, azt gramofonba énekli, és mint gyáros forgalomba is hozza. (Lakos szerint a lemezeket is ő veszi meg, de ez csak baráti ugratás részéről).
Jelenleg az Astoria felsőtermében játszanak és szórakoztatják a budapesti közönség színe-javát. (Az étlapon is rajta vannak, mint: rögtönzöttek. ... (sic).
Még csak egyet. Amióta Lakos Tibi megnősült, minden a duó ellen irányuló szerelmi merénylet áldozata szegény Mocsányi Laci. Ennek következménye, hogy Laci is nősülni készül ...”
A múlt század hatvanas éveinek közepén, egy napon „műkedvelő” bárzongorista barátom azzal állt elő, hogy feltétlenül el kell látogatnunk a Tabáni Kakasba. „Majd meglátod, miért.”- mondta. A - tél lévén - jól fűtött, füstös, ezért meglehetősen levegőtlen, nem különösebben impozáns helyiség zsúfolásig tele volt vendégekkel. Nem értettem, mi vonzotta barátomat ide. Nem messze a bejárattól, a sarokban azonban egy zongora állt, és már sejtettem tabáni kirándulásunk indítékát.
A zongoránál egy jelentéktelen, almafejű, gyér hajú kis ember ült, szinte eltűnt hangszere árnyékában. Ám, ha jobban megnézted, észrevetted szeme körül a sok apró nevetőráncot, amelyek arcát végtelenül szimpatikussá, személyét azonnal szerethetővé varázsolták. És a kis ember egyszer csak elkezdett zongorázni, majd énekelni. Hangja nem volt szép, inkább vékonyka, erőtlen, de a dalokat, amelyeket szerény hangja ellenére tökéletes zeneiséggel adott elő, a mai napig a fülemben hallom. Előadóművész volt ő a javából, aki képes volt egy pillanat alatt magára vonni a vendéglátó helyiség avatatlan közönségének is a figyelmét, feledtetni ételt és italt. Családot kovácsolt a sok ismeretlenből, akik egymást követő kis csapatokban körbeállták a művészt és hangszerét, folyamatosan új és újabb zeneszámokat rendelvén tőle. Ő pedig játszott élvezettel, mosolyogva, a pajzánabb szövegrészeknél hamiskásan kacsintgatva, hol erre, hol arra.
Ő volt Laci bácsi, mindenki Laci bácsija, a Mocsányi, az egykori Mocsányi-Lakos duó, a „The Two Jazzers” akkor még élő tagja. A hatvanas évek közepén a Tabáni Kakas vendégei közül bizonyára már nem sokan tudták, hogy egy legendás művészhez volt szerencséjük, aki egykor nemcsak itthon, de külföldön is hírnevet szerzett magának. A művészet egyik legnehezebb ágát művelte: a zenével ötvözött, igazi, szívderítő humorét, amely tán még a poklot is elviselhetőbbé teszi.
Lakos Tibor (fent) és Mocsányi László (lent)
A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek sorában - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged után hatodikként - immár Kecskemétnek is nemzeti színháza lesz!
2019. szeptember 29.
NEMZETI SZÍNHÁZA LESZ KECSKEMÉTNEK
Nemzeti minősítést kap a kecskeméti Katona József Színház 2020. január 1-jétől. A címet szombaton adta át sajtótájékoztató keretében prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere, Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét város polgármester asszonyának és Cseke Péter igazgató úrnak.
„Több mint hat évvel ezelőtt, amikor már láttam, hogy a társulat minden ízében megfelel a nemzeti színházi kritériumoknak, elindítottuk az első kérelmet. A színház mindeközben évről évre fejlődött, nagyobb feladatokat vállalt és látott el, amelyeket mind a kecskeméti közönség, mind a szakma is elismerésekkel honorált. Túl azon, hogy a Társulat egésze megérdemli az új minősítést, úgy gondolom, hogy a város polgárai, színház szerető, színházba járó nézői az igazi nyertesei a nemzeti színházi kinevezésnek - mondta el Cseke Péter.
Majd hozzátette:
„Hálával és köszönettel tartozom Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszonynak, aki végig kitartott mellettem, és hit abban, hogy a közös munka ilyen fokon gyümölcsözhet. Nemzeti Színháza lesz a Hírös Városnak.”
A címet ünnepélyes keretek között is átadják október 5-én, a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett, Város Napja díjátadó-gálaesten.
https://www.kecskemetikatona.hu/hu/rolunk/hirek.html?cikk_id=15599
Igen, ezt az új csodát valóban így írják, de a dolog legalábbis kétesélyes: hirtelenjében itt, itt, itt, itt, itt egy "n"-nel írják, itt pedig salamoni bölcsességgel helyesírással mindkét változat szerepel. A garázs- és zöldfelületmentes, kulturális központnak, múzeumnak csúfolt becézett étterem-buliközpont mennükártyája valószínűleg borsós (bor+só+borsó) árakat fog tartalmazni.
Kissé -magyarán: teljesen- más nézőpontból járja körül (virtuális értelemben) a városligeti Millenium Házát egy másik portál. A sokatmondó információkat nem áll módomban bemásolni: a "jogok" rovatban az oldal szellemi tulajdonosa mindennemű másolást, terjesztést előzetes írásbeli engedélyhez köt. A teljes cikk, amit ajánlok az érdeklődők figyelmébe, itt olvasható.
Európában egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben
MNO.hu - 2019. OKTÓBER 9. SZERDA 05:55 2019. 10. 09. 08:15
BAÁN LÁSZLÓ: EGYRE INKÁBB LÁTOGATÓBARÁT INTÉZMÉNYEKKÉ VÁLNAK A MAGYAR MÚZEUMOK
/Szilléry Éva/
Ahogy haladunk előre a Liget projekt megvalósításában, látni fogják az emberek, hogy amit ígértünk, azt teljesítettük: a Városliget gazdagodik, a zöldfelülete is bővül, az itt lévő régi épületek megújulnak, az újak pedig harmonikusan illeszkednek a környezetbe, így a megújult Liget mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani, mint eddig, állítja Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, aki újabb öt évig vezeti a Szépművészeti Múzeumot.
magyarepitok.hu, ligetbudapest.hu
2019.10.01. 10:11
Liget Budapest egyik legimpozánsabb épülete október 26-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Az értékmentő és -teremtő munkát az Épkar Zrt. végezte el. A lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatokat pedig az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. végezte el.
Frissítés 3.0 Rocco és fivérei ügyben:
|
|
 |
Estére már minden előadás mellett kisárgult a piros karika a honlapon, benne 18-ról 16 lett a korhatár. Hajrá középiskolások, most már mennetek kell mehettek...akartok vagy sem.
Frissítés 2.0 Rocco és fivérei ügyben: mára-holnapra (okt.7-8.) éppen 194-194 jegy kapható. Ez kb. erős 2/3 ház ... lenne. A két jegytérképre nézve itt és itt, jól látható, hogy mindkét este a karzat "piros" vagyis teljesen "elkelt" ... volna. Volna, ha a gyanú nem élne, hogy -mint az utóbbi években hírek szerint sokszor- a karzatot lezárták és a -részben ingyenjegyes- közönségét a balkonra és a zsöllyébe terelik le. Mindez a premieren és Szentpéterváron "óriási, kirobbanó sikerű" produkció második és harmadik itthoni előadásán...Novemberben -mint Nyugaton- a helyzet változatlan: a 3 tervezett előadásból egy elmarad, másik kettőre most 484 illetve 495 szabad hely van a kb. 620-630 férőhelyes nézőtéren. A protokoll helyek: balkon első sor és páholyok természetesen "foglaltak". Az igazi meglepetés azonban eztán jön: az eredetileg 18-as karikát kapott Rocco korhatárát leszállították 16-ra! A honlapon még mindkét korhatár (16 és 18) egy felületen, egyszerre látható, ez az aprócska baki most lehet korrekció alatt: novemberre már javították = eltüntették a 18-as karikát, októberben még látszik, (tömörítve) így:
Rocco és fivérei ... 16 éven felülieknek... Dráma ...
Miért fontos és érdekes ez? Azért, mert a korhatár "nagylelkű" leszállítása immár tágasra nyitja a Nemzeti Színház kapuit a nagyérdemű középiskolás közönség előtt is ... tudjuk, amely számára a színház lehetővé teszi, hogy "egyes" előadásokra ingyen jusson el "az ország minden részéből" és a határon túlról is. Ebből következően csak remélni lehet, hogy több "teltházas" középiskolai tananyag-produkcióhoz hasonlóan a Rocco és fivérei is bekerül a NAT kötelező tananyagába ... mármint Visconti örök klasszikus Rocco-filmje.
Kedves joska141! Én egy másik mondatot másolnék át a kérdéses cikkből: "Vidnyánszky Attila az Origónak a vendégjátékkal kapcsolatban elmondta, hogy a Rocco és fivérei olyan előadás, ami erős indulatokat vált ki a nézőkből, így a szünetben voltak olyanok is, akik elmentek." Föltételezni se merem, milyen "erős indulat" volt, ami miatt a szünetben elmentek,akik elmentek.
Van egy régi, talán angol mondás: nincs ingyen ebéd. Hozzáteszem: félárú ebéd sincs vagy ha van, az gyanús. Valami nagyon nem stimmelt azzal az 50%-os engedménnyel. Se Csókos asszonnyal se csókos színigazgatóval ... se nélkülük ;-) az út biztosan szép volt és ez a lényeg.
Tisztelt "joska 141"!
Emlékszem, vagy másfél évtizede az új Nemzeti Színházban vendégszerepelt a Debreceni Csokonai Színház operatársulata Verdi operájával: A végzet hatalma. Életemben először és máig utoljára látogattam el a teátrumba. Az akusztika pocsék. Ugyanakkor az operában a közreműködő művészek a színpadon microport nélkül énekeltek.
Másik gondolatára reagálva:
2017 év végén a József Attilla Színházban megnéztem Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjét. A szünetben a folyosó asztalkáira, állványokra kihelyezett sok-sok szórólapon olvashattuk, hogy annak felmutatásával egy bizonyos utazási iroda meghirdetett olaszországi útjait 50%-os engedménnyel veheti igénybe a jelentkező. Érdekelt a dolog és magamhoz vettem egy ilyen hirdetményt, amivel másnap elmentem a megadott címre, és csodák csodája, tényleg élt a kedvezmény: a következő év nyarán fél áron a Ligur-tenger híres partszakaszán, Cinque Terre-n, körutazáson vettem részt...
Tisztelt „Búbánat” és „Edmond Dantes”!
- Érdemes megnézni a Népszava ismertetés – nem igazán elmélyült kritika – illusztrációjaként szolgáló fényképet: Valamennyi szereplő mikroportot használ!!! Nemzeti Színház, ahol egy Bessenyei, Básti, Tőkés Anna hangja egy 19.századi épületben is mikrofon nélkül gyönyörűen hallatszott, zengett.
- Meg kell „védjem” Vidnyánszky Attilát. Ma már egy-egy kőszínház olyan óriási repertoárral rendelkezik, hogy 1-1 produkció 1-1 hónapban csak nagyon kevés alkalommal kerülhet színre. Jó példa a József Attila Színházban játszott szintén óriási sikerű – jegyüzérek aratnak – Macskafogó. Októberben talán 1 előadás, novemberben 3 előadás. Nem sokkal különbözik a Vígszínház Pál utca fiúk produkciója, ottani mértékkel rendkívül magas helyárakkal, szintén jegyüzérekkel, de mégis csak havi 4-5 előadással.
- A Rocco és fivérei szentpétervári előadásáról itt található egy ismertetés, melynek első bekezdését idézem is: https://www.origo.hu/kultura/20191001-a-nemzeti-szinhaz-vendegjateka-szentpetervaron-a-rocco-es-fiverei-a-nemzetkozi-szinhazi-olimpian.html?utm_source=hirkereso
„A Nemzeti Színház szerepelt a 2019-es színházi olimpián, Szentpétervárott - páratlan sikerrel. A Rocco és fivéreit adták elő. Vidnyánszky Attila rendezését ezt megelőzően csak egyszer játszották, szeptember közepén, a budapesti bemutatón. Most a világ egyik leghíresebb színházában, az Alekszandrinszkijban kétszer is. A közel négy órás, monumentális előadás végén a nézők közül sokan felállva ünnepelték a színészeket, és magát Vidnyánszky Attilát.”
A budapesti bemutatóról írt a Népszava.hu (2019.09.28. 11:35)
Balogh Gyula kritikája:
Messziről jöttek - Rocco és fivérei a Nemzetiben
„Vidnyánszky Attila rendezése, a Rocco és fivérei látványos térben, filozófiai ellenpontokkal, nyers, sokszor már túlzó, harsány effektekkel dolgozik, ugyanakkor többször képes költői víziót teremteni.”
Lacikám,
Magyarország jobban teljesít! Itt már a Héttyúk tavát játsszák!
Frissítés Rocco és fivérei jegyeladás-ügyben: néhány napja örömmel teli meglepetéssel láttam a Nemzeti Színház jegytérképén, hogy október 7-ére minden jegy elkelt! Örömömet kissé beárnyékolta, hogy a másik két októberi előadásra a jegytérkép gyenge, cca. 2/5-ös (fél)házat mutatott. Az imént viszont csodálkozva láttam, hogy a teltházas(sá varázsolt) október 7-ei Rocco ... elmarad! Közben a másik két Rocco (okt. 8-9.) -a premier utáni első két előadás!- még mindig félházas éspedig a már 1410-ben vázolt, kissé feltűnő módon. Pillantás novemberre: láss csodát, a november 5-ei előadás: elmarad! A két (azaz kettő) továbbira pedig a mindig "foglalt" középpáholyok és balkon 1. sor kivételével a Ház gyakorlatilag üres. Az origo.hu által a bemutató után tudósított óriási, kirobbanó siker valamiképpen kevéssé érvényesül a valós jegyeladások terén. Írom mindezt t.k. annak okán, hogy mint arról ...nos, ismét origo.hu tudósított, Magyarországot a Rocco és fívérei képviselte a minden bizonnyal rangos Színházi Olimpián. Az Olimpiát (Olümposzt?) megjárt darabról máig egyetlen kritikát sem olvastam ... még origo.hu-n sem. Egy apró kritikácskát igazán írhattak volna az óriási, kirobbanó sikerű Roccóról, ha már megtekintették (??) az óriási, kirobbanó sikerű produkciót.
Kedves Ladislav,
köszönöm szépen az ajánlatát, és szívesen élek is vele, bár attól tartok, hogy ilyen kritika valószínűleg nem fog születni. Mivel az orosz turnétársulat-jelenség mindig, újra és újra megérhet egy rövidebb összefoglalót, megpróbálom megvilágítani, hogy miért.
Használtam az előző bejegyzésemben (1406) egy talán furcsán vicces megfogalmazást, a „tisztes balettipari szakmunkások” alakjában, és nem véletlenül, illetve nem is azért, mert az orosz turnétársulatok most rossz humorom által sújtott művészeit nem tekinteném teljes értékű balettművészeknek. Kifejezetten annak tartom őket – jobb sorsra érdemes balettművészeknek, akik a világ jelenlegi balettkultúráján belül talán a legnehezebb munkát végzik, és a szóhasználatom valójában a közeg leírását célozta, amiben dolgoznak. Az a tevékenységi forma ugyanis, amit az orosz turnétársulatok képviselnek, rendszerint az iparra hasonlító módon nagyszériás termékeket hoz létre, amelyek általában ismert – és nem túl magas – minőséget képviselnek, továbbá nem sok újdonságot és izgalmat rejtenek magukban. Ezért ezekkel a kritika, illetve egy komolyabb kritikus jobbára nem foglalkozik, a hasonló társulatok pedig a szaksajtó számára gyakorlatilag érdektelen módon jönnek-mennek az országban – még ha amúgy az orosz balett általánosan jó hírnevével olykor nézők tömegeit mozgatják is meg, esetleg akár sportcsarnoknyi méretekben. A művészeik teljesítményéhez még annyit, hogy ezek a társulatok többnyire nem a legjobb balettakadémiák legjobb végzőseit tudják szerződtetni; ugyanakkor általában néhány fontos nagybalettet játszanak csak, azt viszont jelentős sorozatban, így igényesebb és ambíciózusabb táncosaiknak módjuk van a szerepeikben fejlődni, alaposabb jártasságot elérni – bár eme szerepekbe hamar bele is fásulhatnak, akár már egyazon, több előadásos napon belül is. Megeshet, hogy egy balettművész egy ilyen turnétársulatnál egy évad alatt többször játszhat el egy nagy klasszikus főszerepet, mint ahányszor arra egy sok szereposztással dolgozó, első vonalbeli európai társulat egy-egy szólistájának az egész pályafutása alatt lehetősége van – illetve hogy ebből egy alapjában véve is tehetséges művész szakmailag profitálni tud, jó alapozást jelent a számára, jó szereptudáshoz segíti. Komoly, elismertségre szert tevő balettművészek is gyakran megfordultak ebben a színházi körben, akár valamely életpályaszakaszukban – rendszerint kezdőként –, akár mellékfoglalkozás jelleggel, de az ő igazi kiválóságuk része az is, hogy tovább tudtak lépni onnan.
A fentiek miatt nem bízok igazából abban, hogy komoly és szakszerű – vagy akár bármilyen – kritika készül majd erről a pozsonyi eseménysorozatról, de ha ez mégis megtörténik, és annak lényegi kivonatát néhány szóban valóban megosztja velem, azért őszintén hálás leszek, hiszen én is szívesen frissítem ismereteim arról, hogy hol is tart most ez a szcéna valójában.
1414
MNO.hu - 2019. SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP 14:23
SZERZŐI JOG – LASSÚ AZ INTERNETKAPCSOLAT A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRÁBAN
/Tóth Ida/
A Móricz Zsigmond Színház közleményben tudatta a hírt: Molnár Ferenc örökösei nem engedélyezik a Delila bemutatóját a Mohácsi testvérek rendezésében. Vajon miért futottak zátonyra a tárgyalások, és milyen gyakran történik ilyen a hazai színházi életben? A Molnár-örökösök bíznak abban, hogy az eset egyszeri és elszigetelt marad.
A Balett-topicba írtam az 5872. sorszám alattt, de akkor ide is bemásolom:
| 2019-09-11 11:35:18 | ||
|
The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán! Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:
Jegyek már csak limitált számban kaphatóak! |
||
Tegyük hozzá: a prózát játszó fővárosi nagyszínházak közül a Nemzeti alaphelyárai a legolcsóbbak. A nagyszínpadi helyek ma annyiba kerülnek, mint az új Nemzeti Színház megnyitásának idején, amit igencsak drágállottunk. Schwajda György vezetésekor: 2000-ben! 2003-ban, Jordán Tamás vezérigazgatásával normalizálták a helyárakat, a színházlátogatók fizetőképességéhez idomítva. Nem tudom pontosan, milyen mértékben kúsztak felfelé Alföldi Róbert idején, mert csak a János vitézére emlékszem, 4500 Ft-ba került a legdrágább hely, de az zenekaros előadás volt. Tehát most, a Rocco és fivérei nem drágább, mint Az ember tragédiája volt majd' két évtizeddel ezelőtt.
Ami a túláradó rajongást illeti, most nemcsak egyes sajtóorgánumok stílusa, hanem divat is, amellyel sokan igyekszenek (kényszerülnek) lépést tartani. Hadd említsek egy közeli pédát, elfogulatlanságomat is bizonyítandó. A Flórez-koncert helyszínének változását hirdető szervezőiroda pazar helyszínként jellemzi az Erkel Színházat. Nekem, aki az otthonom után legjobban szeretem ezt a helyet, évtizedek óta valóban sok pozitív jelzővel illethető, akár a pazarral is (általában addig, míg szét nem nyílik a függöny), mégis úgy gondolom sajnos, ma nem ez a legtalálóbb jelzője, mert sem korunk követelményeinek, sem a korábbi, egyszerre ünnepélyes és mégis otthonos hangulatát keresőknek nem felel meg tökéletesen. (Remélem, idővel lesz még újból pazar hely!) Például a Müpára inkább illik ez a jelző, mert bár én nem vagyok oda érte (legfeljebb a vörös szőnyegéért), a közönsége elvárásainak megfelel.
