Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Brava , Brava, kedves Klára.
Magam is emlékszem rá, Schilling Árpád(ék), Bodó Viktor(ék) és néhányan már vagy 20 éve is bankot színházat akart(ak) "robbantani", elavultnak tartottak régi struktúrákat, SZFE-n kívül is. Jó hír, hogy origo.hu, az általa "konzervatívnak nehezen nevezhetőnek" dícsért Színház című folyóirat cikkét végre megtalálta és a cikkből tömör egyszerűséggel azt a következtetést vonja le, hogy "Tanulságos. Valamennyien ugyanazt mondták korábban, mint most Vidnyánszky Attila." Hajrá! Egy platformon Schilling és Vidnyánszky! Össze kellene őket hozni. Szeretnék egymást, az tuti. Kár, hogy Schilling, Bodó és mások (köztük Kovalik) már rég messze járnak, külföldön koptatják a flasztert világot jelentő deszkákat. Kár, hogy Vidnyánszky meg még nem.
...vagy akár Shaw, Ibsen. Pirandello vagy akár Puccini, Bartók, Kodály vagy akár Nádasdy Kálmán, Hevesi Sándor, Németh Antal, Várkonyi, Major Tamás Vidnyánszky Attila korában...;-)
Nem tudom, hogy "ostoba nőcske" vagyok-e, egyébként kösz a bizalmat! De a jelek szerint nem csak én! Mert aki nem tud különbséget tenni egy adott kottából, karmester vezénylete mellett játszó hangszeres művész tevékenysége, és egy a modern nézeteket valló, a korral haladó színjátszás és rendezés oktatási követelménye között, az legalább olyan ostoba, mint én! A kotta nem változik 50 év alatt, de a szinházi rendezés, játék, stb jelentősen. Éppen ezen a fórumon és a MET fórumon feszegettük pár hete, hogy ma már nem lehet úgy játszani, előadni színdarabokat, operákat, stb, mint Shakespeare, Moliére, vagy akár Mozart korában!
Schilling Árpád: Ha valaki rendet akarna tenni a Színművészetin, akkor nulláról kellene kezdenie, mert a bűn beleivódott a falakba
https://www.origo.hu/itthon/20200909-szfe-szinhaz-folyoirat.html
ORIGO - 2020.09.10. 11:58
Mint ismert, az Innovációs és Technológiai Minisztérium modellváltásról döntött - sok más egyetem mellett - a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Míg a többi egyetemen ez nyugodtan ment, eredményesen, a régi színművészetis tanárok nem fogadták el a változást. És főleg, nem fogadták el, hogy a kuratórium elnöke a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila. A baloldali politikusok, és elsősorban Gyurcsány Ferenc nyílt támogatását maguk mögött érezve, az egyetemet uraló Ascher Tamás és Máté Gábor (alapvetően egyetlen színház, a Katona József Színház régi és jelenlegi vezetői) a nekik kiszolgáltatott hallgatókat az új vezetőség ellen próbálták, próbálják manipulálni, így akadályozni a tanévkezdést. Jellemző: a velük még nem találkozó, tehát általuk nem befolyásolt, új egyetemisták 95%-a már beiratkozott, és el akarja kezdeni nyugodtan a tanévet. Vidnyánszky Attila az első pillanattól arról beszélt: a változtatás egy szakmai kérdés. Hiszen évtizedek óta súlyos szakmai problémák vannak a Színművészetin. Nézzük meg, hogy (mások mellett, mert másoktól is fogunk idézni) a változás ellen most fellépő színészek, rendezők mit mondtak korábban a Színművészetiről. Tanulságos. Valamennyien ugyanazt mondták korábban, mint most Vidnyánszky Attila.
Vidnyánszky: Annyi a felelősségem, hogy meg mertem lépni azt, amit eddig senki - a Népszava interjúja
A piros fehér szalagok mellé zöldet rakna Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, az alapítvánnyá vált Színház-és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke, akivel kedden reggel beszélgettünk. A kuratóriumi elnök bocsánatot kér Karsai Györgytől, az egyetem tanárától, akire félreérthető megjegyzést tett.
A Színház-és Filmművészeti Egyetem körül kirobbant botrány olyan lavinát indított el, amelyben megkerülhetetlen világsztárok foglaltak állást, gyakorlatilag ön ellen, mint Cate Blanchett, Helen Mirren színészek, Salman Rushdie író és Peter Brook rendező. Szembenézett ezzel?
Ezekből a sztármagaslatokból ön szerint megítélhető a színművészeti ügye?
Nehéz kérdés, de az nem mondható, hogy Cate Blanchett ne tudná, kicsoda Ascher Tamás, hiszen rendezte őt, de Helen Mirren és Peter Brook is járt Budapesten, rendelkeznek itteni szakmai kapcsolatokkal.
Lehet, de legalább ilyen illusztris aláíráslista született, amikor idejöttem a Nemzetibe. Ha most először történne ez meg velem, akkor a szívemhez kapnék.
Minden helyzet más, a mostani tiltakozási hullámot nem lehet nem figyelembe venni.
Erre azt kell mondanom önnek, hogy sajnálom. Ezt válaszoltam a Berliner Ensemble igazgatójának is, amikor értesített, hogy lemondják a MITEM-en való szereplést. Az kezdettől fogva világos volt, hogy mást gondolunk a bevándorlásról, a nyitott társdalomról, a sajtószabadságról, de mindannyian úgy véltük, hogy kellenek olyan platformok, ahol képesek vagyunk ütköztetni a véleményünket, vagy bizonyos értelemben ezeken túllépni, és műalkotásokban megfogalmazott gondolatainkat egy fesztivál keretében bemutatni a közönségnek. Ilyen volt a MITEM. Ezzel a lemondással, ők léptek ki a párbeszédből.
A színművészeti ügye tehát épp a párbeszédet rombolta szét, úgy látszik teljesen. Amit a MITEM-nél sikerült elérnie, miért nem sikerült az SZFE esetében?
Sok oka van, egyáltalán nem örülök annak, ami történt.
Önnek mekkora a felelőssége ebben?
Évtizedes, lappangó konfliktus került napvilágra és nekem annyi a felelősségem, hogy én, illetve mi, megmertük lépni azt, amit eddig senki. Ez sok fájdalmat és indulatot váltott ki. Nekünk abban van az igazságunk lényege, hogy egy végtelenül zárt rendszeren akartunk változtatni. A mostani SZFE gyakorlatilag a Katona József Színház iskolájaként működött. Az nem életszerű, sőt nem demokratikus és nem is etikus, hogy egyetlen – kétségtelenül színvonalas és fontos – szellemi műhely ennyire egyeduralkodó legyen egy képző intézményben, amely az adófizetők pénzéből működik. Meg kell találni a módját annak, hogy a képzés sokszínű legyen, és tükrözze a társadalom sokszínűségét is.
Csakhogy az erről szóló vita nem zajlott le, hanem most ott tartunk, hogy barikádon keresztül szeretnék erővel elfoglalni az egyetemet. A tárgyalásig sem jutottak el.
A felsőoktatási modellváltásnak része az SZFE átalakítása is, több egyetemmel párhuzamosan történt meg ugyanez ebben az időszakban Soprontól Miskolcig. Ez a kuratórium kapta a megbízást az átalakítás levezénylésre. Ez a történet egyik oldala, a mások pedig az, hogy az egyetem tanárai és hallgatói nem akarnak szembesülni az évtizedes szervezeti, oktatásszervezési problémákkal.
De a politikai támogatottság és az ebből következő erőfölény az alapítványnál, illetve a kuratóriumnál van.
Mégis ők viselkednek agresszíven. Nem igaz, hogy nem kezdeményeztünk velük egyeztetést, számos ilyen volt. Például itt a Nemzetiben egy nem sajtó nyilvános fórumot is tartottunk, amelyre sok egykori és jelenlegi kaposvári és színművészetis diák is eljött. Akadtak, akik meghallották a mi szavainkat, mások a tőlük eltérő gondolatok elől elbarikádozták magukat. És mostanra a barikád, a bezártság már fizikailag is megvalósult. Ha csak az utóbbi két hónapot vizsgáljuk, akkor van, amiben a SZFE-nek igaza van, ezt nem tagadom, de ez a folyamat jóval korábban kezdődött. Továbbra is azt mondom, miközben elindul az oktatás az egyetemen, párhuzamosan folytassunk le egy széles körű egyeztetést a szakmai reformokról.
De ezt időben nem fordítva kellett volna, előbb egyeztetni, azután elfoglalni?
A kuratórium nem foglalt el semmit. A felsőoktatás modellváltásáról ezt állítani: felelőtlenség. Másrészt az egyeztetések lehetőségével sem élt az egyetem szenátusa. Ez nem lehetőség, hanem egy felsőoktatási intézmény vezetőinek kötelessége tárgyalni a fenntartóval – jelenleg a kuratóriummal. Azzal, hogy a szenátus lemondott, ellehetetlenítik a folyamatot és veszélyeztetik az oktatás folyamatosságát. A tanárok felmondanak, a diákok pedig elfoglalták az egyetemet! Én mást gondolok a tanári felelősségről, és mást a tanuláshoz való jog érvényesítéséről.
A radikális fellépés radikális válaszreakciót gerjesztett.
Mit nevezünk radikálisnak? Megszűnt az állami fenntartás, és ez egy rugalmasabb, korszerűbb intézményi struktúra közös kialakításának a lehetőségét kínálja. A diákoknak joguk van tüntetni, de az lenne a jó, ha elindulna végre az oktatás. Az egyetem felmondási idejét töltő vezetése pedig úgy döntött, hogy jogszerűtlenül halasztja a tanévkezdést.
Ezt ön látja így. Nagy vitát váltott ki az egyetem tanárára, Karsai Györgyre vonatkozó nyilatkozata. Többen elhatárolódtak ettől és azt kérik, korrigálja a kijelentését, mások azt mondják ezt korrigálni sem lehet, mert az antiszemitának minősül.
Lehet, hogy nem volt szerencsés az a néhány mondat. Csak annyit szerettem volna mondani, hogy bizonyos fogalmakról mást gondolunk Gyurival. Ezekkel kapcsolatban ő tett fel kérdéseket korábban, ezeket idéztem. De a gondolatmenet második részét nem akarta már senki meghallani: hogy az világnézeti különbségek ellenére szakmai vitákat tudunk folytatni, és erre kellene törekedni. Aki picit ismer, az tudja, hogy tőlem mennyire távol áll az antiszemitizmus, aki látta a Borbély Szilárd művéből készült rendezésemet, a Halotti pompát, nem mondhat ilyet komolyan. Ez a vád olcsó megúszása egy valós vitának. Amennyiben félreérthető volt és megbántottam Gyurit, akkor bocsánatot kérek tőle, hozzátéve, hogy tisztelem őt és egy rendkívül felkészült szakembernek tartom. A mondadóm szakmai részét továbbra is fenntartom, a vádat visszautasítom.
Koltai Róbert tette fel a kérdést valahol, hogy miért gondolják önök, hogy az SZFE-n nem volt szó mondjuk a hazaszeretetről.
Akkor én azt kérdezem, hogy a Színművészeti hány vizsgát szentelt Trianonnak a századik évforduló esztendejében? Hány fesztivált szerveztek a leszakított területeken lévő színiskolások részvételével is?
A vádaskodás helyett beszéljünk az esetleges megoldásról. Ha sürgősen nem történik megállapodás, akkor óhatatlanul szétszakad az egyetem. Önök hajlandók eleget tenni a hallgatók követeléseinek, például módosítják az alapítvány alapdokumentumait?
Kell találnunk közös nevezőt, de ehhez az egyetemnek is el kell fogadnia az alapítványi formát, minket kurátorokat. Ez ma a törvényi felállás, amiről a kormány, a minisztérium döntött.
Ez a történet a társadalmi ellenállás szimbólumává vált, még Gobbi Hilda szobrára is kerültek, igaz csak egy ideig, piros fehér szalagok.
Ezután nem szedetem le ezeket a szalagokat, hanem melléjük tetetek egy zöldet, mint a szabadság és a nyitás jelképe.
Így rögtön nemzeti lesz…
Igen a piros fehér zöld számomra egy szimpatikus színösszeállítás.
Azzal miként néz szembe, hogy Egri Márta, Bánsági Ildikó, aki felállt a Nemzetiből, Nagy-Kálózy Eszter, illetve Udvaros Dorottya a Nemzeti tagja együtt tüntet a színművészetisekkel és együtt ülnek egy fényképen a Duna parti élőláncos tiltakozáson?
Sajnálom. Szívük joga kifejezni a véleményüket.
Szász János sem rendezi meg az Ivanovot a mostani helyzetben a Nemzetiben.
Fáj, hogy János is beállt ebbe a játékba. Évek óta rendez a Nemzetiben, sikere van, sokat beszélgettünk, bizalmas viszonyban dolgoztunk együtt. Neki is, ahogy mindenkinek, elmondtam nem egyszer, hogy a jelenlegi oktatók és az osztályok a diplomájukig a meglévő tantervek szerint ugyanúgy dolgozhatnak tovább, mint eddig.
A színművészetiről olyan ikonok is távozták, mint Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás és Máté Gábor.
Egyikőjüket sem küldte el a kuratórium. Sehol nem mondtam róluk egy rossz mondatot sem. Mindannyian megkerülhetetlen figurái az elmúlt évtizedek magyar színházi életének. Az oktatásban rájuk is szükség volna.
Mit gondol arról, hogy bizonyos színházakban a tapsrendben megjelentek tiltakozó színművészetis diákok?
Szerintem ezt nem volna szabad tenni. A színpad szent, azt nem szabad bepiszkítani.
A politika sok mindent bepiszkít.
Mindenkit használ a politika, mert ez a természete. Végre őszintének kellene lennünk egymáshoz.
Ehhez viszont bízni kellene egymásban, de ettől nagyon távol vagyunk.
Mind a két fél bizonyítási kényszerben van. Nekünk bizonyítanunk kell a szakmai indítékainkat, a másik oldalnak pedig, ha azt hirdeti magáról, hogy nyitott és sokszínű, akkor ennek jelét is kell adnia. A legjobb bizonyítás erre a tanárok és a diákok részéről is az együttműködés.
Nem gondolt arra, hogy kiszáll?
Úgy gondolom, hogy ezzel még dolgom van. Szeretném, ha szakmai, színházi, oktatási kérdésekben tudnánk eszemét cserélni. Ez volna mindannyiunk igazi terepe.
Úgy tűnik, nem erősséged a tapintatosság, kedves Corvette (chord, perempe, diosjeno, piszli,...).
Khm ... van élet az Európai Unión origo.hu-n, mno.hu-n, "köz"- és Hír TV-n kívül is avagy kis bejátszás Németh Gábor: Ássuk el a csatabárdot, mondja a cowboy a halott indiánnak c. hosszabb írásából: (A szerző író, az SZFE szenátusának volt tagja.)
"Vidnyánszky Attila nem könyörög.
Csak kér. Szépen, nyugodtan. Azt kéri, hogy higgyünk neki. Csak a javunkat akarja. Nem lesz itt semmi baj. Mindenki végigviheti az osztályát. A hallgatók megkapják azokat a tanárokat, akikhez jelentkeztek. Igaz, teszem hozzá én, lett néhány kivétel. Zsámbéki Gábor, Gáspár Máté, Székely Gábor, Enyedi Ildikó, Ascher Tamás, Máté Gábor már felállt, most már, ha akarná, sem tudná őket elküldeni. Bagatell. Majd megoldjuk valahogy. A többieket sem küldi el, akik még itt maradtak. Vidnyánszky Attila szabad elvonulást enged. Föltehetően ezt értheti tanszabadságon. Most pedig ássuk el a csatabárdot, mondja a cowboy a halott indiánnak. Annyira cuki vagyok, hogy ide, melléd fogom eltemetni."
Mert ugye Klára egy ostoba nőcske, akinek meg kell mondani, hogy mit írjon.
Kedves Klára, privátban szívesen elmondom, mit kell tenned.
Hogy mennyire lehet naprakész egy 70 éves művész?
Adolph "Bud" Herseth 1948-tól 2001-ig volt a Chicagói Szimfonikus Zenekar szólamvezető trombitása. Ez 53 szezon. 80 évesen vonult szakmai nyugdíjba.
Nem windows 10-et használok, nem működik, sajnos.
Nem tudom, ki mindenki tanít az SZFE-n, de mikor azt olvastam, hogy XY úr/elvtárs - nem kívánt törlendő - 50, nem tévedés, ötven év után kénytelen megválni az ottani katedrájától, bennem megállt az ütő! Kis hazánkban ugye van egy törvényes nyugdíjkorhatár, aminek betöltáse után csak külön spec engedéllyel lehet tovább dolgozni. Orvosoknak, gyógyszerészeknek, stb igen indokolt esetben. Persze, vannak egyesek és vannak kettesek. Ezen túlmenően, aki ennyi ideje tanít, az ugye minimum úgy 70 körül lehet, már amennyiben nem óvodás kora óta áll azon a bizonyos katedrán. Mennyire tud naprakész lenni, mennyire tudja a modern irányzatokat követni, már ha akarja egyáltalán! Mit jelent a neves rendező nyilatkozatának alábbi mondata: "a mi egyetemünk pillanatnyilag, minden üldöztetés ellenére is jobb és sikeresebb is, mint a riválisé." Ki az a mi? Kinek a pénzéből tartják fent, ki fizeti a költségeket, stb? Netán hitbizománynak képzelték, képzelik az egyetemet?
Látván, hogy a forrásul szolgáló rádióadó (első link) kétes hitelesítést használ, letölthetően is belinkeltem az anyagot.
Ö_Ö_Ö -club 200908.aac (28.5 MB)
Bárki nyugodtan, vírusmentesen letöltheti a második linkről ezt a picike aac-file-t a "Direct Download"-ra kapcsolva, néhány perc alatt lejön a műsor; meghallgatni például a vlc-vel lehet. A letöltött anyag kivánságra gombnyomással törölhető.
É..é..rdemes me..e..gha..ha..hallgatni, ki..ki..ki tanítja a szí..szí..né..né..szeket szép magyar ööööö... be..be..be..szédre.
Előzmények: 2000, 2001, 2002 számú bejegyzések
Letöltöttem, működik, köszönöm a 2000 számú bejegyzést. Meg fogom hallgatni - kellő idegállapotban - amikor a nyegle beszéd felületes befogadására felkészítem magam.
Beszédtechnikát a pedagógiai szakokon is tanítottak, hogy a tanulók helyesen beszéljenek magyarul, a tiszta magyar kiejtést és hangsúlyt tanulják meg pedagógusaiktól. Nem ezt tapasztaltam a tavalyi évnyitón, elrettentően hangsúlyozott a globalizációban felnőtt nyolcadikos, stb. azaz nem csak a művészet terén vannak bajok. Túl nagy a lazaság, mindent szabad, jelenleg nem "sikk" (trendi, stb.) művelődni…
A filmmel kapcsolatban az a véleményem, röviden, hogy nagy szükség van a gyulladt sebek kezelésére, ami sokszor fájdalmas és hosszan tartó is lehet. Spot-szerű képek, nem lehetett könnyű eldönteni, hogy mi és hogyan kerüljön bele ebbe a néhány percbe…. Elszoktunk a nemzettudat őszinte és természetes megélésétől, elszoktunk az igaz szavaktól, érdemes lassan visszatalálni önmagunkhoz, mindenki saját fénylő énjéhez. Sajnos, sokak számára szinte felvilágosító jellege van a képsorozatnak, remélem eljut hozzájuk.
Hozzáteszem még, hogy általánosításom a műveletlen tömegekre vonatkozik, mert sajnos újra létezik ez a társadalmi réteg. És széles rétege van, maradt a klasszikus műveltséget, értékrendet követőeknek is.
Meghallgatni nem engedi, letöltve sem működik, pedig érdekelne!
Egyetlen észrevétel: Akik eddig verték a dobot, hogy megalázó az SZFE-n folyó rendszer, metoo esetek fordulnak elő, stb, stb, azok most hol vannak? Már a felvételi vizsgán bemutatni kívánt produkció - ha jól emlékszem, helyzetgyakorlat - miatt panaszkodott neves színésznőnk, hogy milyen megalázó módon bántak a lányával, aki sírva szaladt ki - remélem, mgára ismer! - azok most melyik sarokban hallgatnak? Akik elmondták, hogy az anyagi helyzet áttekinthetetlen. lásd Számvevőszéki vizsgálat, azok most hol vannak?
Ami a magyar nyelv "használatának" terén történik, az valóban büntetendő cselekmény! Éneklő beszédmód, helytelen hangsúlyozás, alany-állítmány egyeztetésének problémái, hogy csak a legsúlyosabbakat említsem, ez egy magára valami adó rádió, vagy tv csatorna műsorán nem fordulhatna elő! A riportalanyok dadogása, az ö-ö-ö sorozatok sem válnak senki díszére. Aki elvállal egy nyilvános szereplést, annak tisztában kell (kellene) lennie avval, miről akar beszélni és mit akar mondani.Készüljön fel rá megfelelően! Hiszen nem az utcasarkon nyomják az orra alá a mikrofont, hanem előre egyeztetett időpontban és adott témában kell megnyilvánulnia!
Meghallgatni nem engedi, letölteni nem akarom a linke(ke)t, de látatlanban és hallatlanban egyetértek azzal, hogy a szép, a mai értelemben és mai kornak megfelelően szép beszédet tanítani kell. Azok számára különösen, akik abból (is) élnek. Büntetendő bűnténynek nem nevezném, de egy vélhetően nyelvekben és irodalomban (is?) utazó tevékenykedő fórumtárstól ez a költői túlzás igazán átviszi a lécet :-) ...
...azonban a kulturális kormányzat nem ezt hozza föl érvül, hanem bolsevikozik, libernyákozik, "nemzetietlenezik", politikai erők és nemzetközi háttérhatalom ármánykodására hivatkozva "teszi a dolgát" SZFE-en. "Ha javítani kíván a színész- és újságíró-oktatáson." mint írod, akkor: tegye! És talán megállapodhatnának arról az érdekeltek, ki mindenki alkalmas erre ma: korra, nemre, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül, múltjától és értékrendjétől függetlenül.
Sajátos álláspont:
- ha az egyik oldal készít propagandafilmet, az rendben van;
- ha a másik oldal készíti, akkor az pedig (idézem):
szörnyű, borzalmasan ízléstelen, háborús uszítás, explicit fasiszta üzenet, nagyon aljas manipuláció, megdöbbentő, veszélyes, ízléstelen, aljas, avitt, ostoba, romlott, szánalmas, uszító; a nemzeti keresztény = bullshit; mindenki tisztességtelen, aki részt vett ennek az uszító propagandaterméknek az elkészítésében
Letöltésre is alkalmas változat itt.
Nyögdécselő filmrendező-igazgatótanár és Ö-Ö-zésben hozzáillő műsorvezető épületes társalgását halljuk – az idézett jelzőáradattal színesítve.
A magyar nyelv súlyos rongálását büntetni kellene, főleg akkor, ha filmesek és rádiósok követik el ezt a galád bűntényt. Érthetetlen, hogy a kulturális kormányzat miért nem hozza föl érvül, ha javítani kíván a színész- és újságíró-oktatáson.
Még nem késő, link: 1991. A Salomés beírásom egy kacsintós szmájlival végződik, ilyennel ;-)
SZFE Einstandjáról átvételéről van szó és az zajlik, nem a Nemzetié. De ha már Nemzeti: hogy Alföldi mit kapott mandátuma utolsó, mellesleg legsikeresebb három Nemzetis évében (2010-13), azt le sem írnám, mert jelentős része nem tűrné a szerkesztő-moderátor(ok) türelmét, de még a nyomdafestéket sem. Valszeg nem nagyon bánta volna, ha csak annyit "kap" legitim igazgatóként a fejére és -virtuálisan- máshová mint most VA, akinek még SZFE-legitimitását is vitatják hausintern = a hallgatók.
Revideálnom kell önmagamat: 2018-ban láttam ennek a filmnek az előzetesét és nem késztetett arra, hogy megnézzem. A címe teljesen kiment a fejemből, a neten rákeresve találtam meg a plakátját, amelyet tegnap óta jól a fejembe véstem. Emlékszem, hogy a hirdetőoszlopokon anno szemembe ötlött, én meg bosszankodtam rajta az előzetesben látottak alapján. Most sem érdekel. A Salome viszont a zeneirodalom remeke, a témája felháborító LEHET ugyan, de szintén világirodalmi rangúnak tekintem.
Álnaivként elfelejted megemlíteni, mit kapott Vidnyánszky a médiától és a "szakmától", amikor átvette Alfölditől a Nemzeti Színházat. Az átvétel mikéntjéről most ne nyissunk vitát.
Inkább nem személyeskedem
Tyúk vagy tojás? Nem emlékszem, hogy SZFE kezdte volna el őt szidni.
Na, az tuti, hogy VA nem egy kivénhedt 68-as! Ő egy trendi, fiatalos 2020-as. Szegény 2020...
Becsszó: jó film. Őszinte, szókimondó, mai, emberi alkotás (házas)párkapcsolatról, női szemmel. Én nem mennék/járnék el swinger klubba (na, hányan tudják, mi az? én sem tudtam a filmig), de ez egy létező világ, létező életforma. És olyan jól megcsinálták, mintha nem is magyar földön termett volna. Következésképp nem mindenki szeret(het)i. Farizeusok, hipokriták kerüljék! Akit érdekel, itt megtekinthető. Ja és nem (igazán) obszcénabb mint pl. a Salome ;-)
Becsszó, én csak most értesültem ennek a filmnek a létezéséről. Mit mondjak: A klip nem késztet arra, hogy bepótoljam a hiányt.
Minden országban kivénhedt 68-asok vagy azok tanítványai nyilatkoztatják ki, melyik film/színházi előadás/könyv/ képzőművészeti alkotás a "menő". Vidnyánszky tényleg nem a szívem csücske, de amit Csáki Juditról és Tompa Andreától mondott, azt helytállónak tartom.
Vidnyánszky korábban olyan hm... bírálatokat kapott az ellenoldaltól, hogy érthető módon nem akar egyezkedni.
„A mi szakmánkban most kezdődik a rendszerváltás” – Vidnyánszky Attila a Mandinernek
(ED) Már a címhez sem kell kommentár. Ennyit a "szakmaiságról", ami mint Csurka óta tudjuk, illetékes helyen ma is vallják, bolsevista trükk és ennyit az interjúalany és a mögötte álló döntéshozók által folytonosan emlegetett "modellváltásról". Modellváltás = rendszerváltás?
A -szerintem igen jól sikerült- Nyitva 2018-ban készült, Andy Vajna filmügyi biztossága idején. Az "emlékezetes klip" pedig 2019-ben..Vajon változtat-e bármelyik bejátszás azon, amit a két színész ír Vidnyánszkyval kapcsolatos 2013-as (!) "élményéről"? Milyen varázsgömbben látta Vidnyánszky a jövőt, a két színész jövőbeni tevékenységét, legyen az bármi? Megmondom. Nem a tutit, csak a véleményemet. Abban a varázsgömbben, ami azt mutatta, kik a tagjai Alföldi 2013-as társulatának. Szét is verte rendesen úgy, hogy a fal adta a másikat. Voltak maradók is, tudom. Egy részük időközben lépett le, van, aki éppen most lép le. Lesz, aki eztán lép le. És lesznek maradók. Mindig, mindenhol vannak "maradók". Ki ezért, ki meg azért.
Ezt Vidnyánszky is mondhatta volna, lehet, hogy mondja is avagy savanyú a szőlő. Eddig úgy tudtam, Magyarország, a magyar kultúra, a magyar színházi kultúra a nyugati, nyugat-európai kultúrkörhöz tartozik. Tudtommal még az orosz kultúra, az orosz színház is (a) nyugat felé tájékozódik úgy Nagy Péter, de legkésőbb Nagy Katalin óta, kivéve a kommmunista időket. Ha mi netán a keleti, türk, kipcsak, piréz, "félázsiai", neadj'Isten a sztálini kultúra, benne színház felé tájékozódnánk, arrafelé akarnánk "sikert, dicshimnuszt elérni": s z ó l j a n a k!
"Káel bizonyára mindenkivel jóban akar lenni/maradni": lehetséges, majd kiderül. Ha ő vagy a fenti tulajdonságokkal bíró másik személy lenne pl. SZFE kuratóriumi elnöke (rektora?), már ha mindenáron és csakis kifejezetten kormányközeli személy kaphat stallumot, talán könnyebben megegyezhettek volna. Vidnyánszky azonban egy ezzel ellenkező személyiségjegyeket viselő álláshalmozó. Felhalmozott állásaiban vagy többségükben is inkább kudarcosnak bizonyult. Ugyan miért remélhető ezek után még jóhiszeműen is, hogy éppen annak az intézménynek (kuratóriumának) az élén fog helytállni, amit évek óta ostoroz? Éspedig nem valódi szakmai alapon mint már írtam lejjebb, hanem kifejezetten és csakis politikai-ideológiai alapon?! Semmilyen szakmai víziót nem lehet tőle hallani, bolsevikozást, ballibezést, komcsizást annál inkább. Ez volna a szakmaiság? A "modellváltás"?
Ebben a művészi filmben játszik Radnay Csilla, akiből harapófogóval és néhány leszbi csókkal kell kihúzni a „jócsajt”.
Egyébként a "Rings a bell" angol idióma elé írásban ki kell tenni, hogy mi az, ami. Különben csak egy hibás mondat, nem egyéb.
Itt van Szabó Kimmel Tamás emlékezetes klipje, amit a momus zeneileg képzett közönsége nyilván magas színvonalúnak tart, különös tekintettel a biciklirajongó gitárkísérő személyére. Budapestből nem lesz Felcsút-Alsó, tudjuk meg a dalból, így persze nem csodálkozhatunk V.A.-hoz írt, politikailag teljesen független (?) levelén. De vajon van-e erkölcsi alapja ostorozni a propagandát? Ugyan már...
Manapság Ny-Európában bárhol sikert (="szakma"/kritika/médiamaffia dicshimnusza) lehet elérni Schilling-szerű produkciókkal. Koltayról alkotott véleményünk pedig gyakorlatilag megegyezik. ;o)
Káel bizonyára mindenkivel jóban akar lenni/maradni - az e területen uralkodó viszonyok miatt. Az idő fogja eldönteni, beválik-e a taktikája.
Nem akartam további nyilatkozatokat, nyílt leveleket belinkelni, mert a vakhitűek, vakok, süketek szurkolók Vidnyánszky Attila és Tsai felé való szurkolását csak még inkább megerősítené, noha kb. 100% biztos vagyok benne, hogy soha egyetlen rendezését sem látták. Akinek nem inge, ne vegye magára!! (félre: én pl. sok Schilling- és Alföldi-rendezést láttam és ami nem tetszett, nem kevés ilyen volt, az nem tetszett, megkritizáltam.) Az ön beírása nyomán azonban meggondoltam magam. Íme két, idevágó friss visszaemlékezés-üzenet a Nemzeti Színház Alföldi-korszakának két jeles színészétől. Mindenki levonhatja ... amit levonni hajlandó.
Olvasom, hogy Vidnyánszky senkit nem akart a tanári karból elküldeni. Rings a bell. Amikor megérkezett a Nemzetibe, akkor sem sokakkal vállalta fel ezt a konfliktust. Engem sem akart elküldeni, szó szerint ezt mondta: Maradhat, de nem fogok tudni szerepet adni, mert egy más ideológiájú színházat akarok csinálni. 2013. Megvilágosító erejű kijelentés volt. Kiderült belőle egyebek közt, hogy van ideológiám. Nem dédelgetem a sérelmeimet és nem szeretem szaporítani a szót, de most úgy érzem minden alkalmat meg kell ragadni, hogy kimondjuk: hazudsz kisapám és úgy fogsz belebukni, ahogy kell. Ha nem ma, akkor holnap
Isten hozott, Attila..?
Avagy..
Nyílt levél Vidnyánszky Attilának.
Először akkor beszélgettem Vidnyánszky Attilával, mikor a szerződtetési tárgyalásomra beléptem, 2013-ban, a Nemzeti Színház egyik irodájába. Nagyon vártam azt a találkozást, mert azt hallottam róla, hogy egy igazán egyedi látásmódú, kiváló rendező. Hamar csalódnom kellett... az emberben!
Azt közölte többek közt, hogy mi, (az akkori Nemzetisek) egy egy előadás után,"élvezzük a tapsot", ami számára "felháborító".
Meg hogy az, ami éppen történik, (az igazgató váltás) egy "box meccs" és ő "milyen jól boxol... "
Kijelentette továbbá, hogy ő keresztény, és másfajta színházat fog csinálni!
Hamar világossá tette, hogy felőle maradhatok, de nem fog jó szerepeket adni, ne reménykedjek, úgyhogy inkább menjek el, majd "átment valamelyik liberális színház, ne félj “ — valahogy így.
Akkor hallottam először, hogy "liberális színház" és akkor kaptam először az arcomba, hogy én "liberális" vagyok.
Megbélyegzett.
Szíve joga, gondoltam, ő épp itt tart az életben, hát azt se tudja ki vagyok. A munkámat alig ismeri.
Ő már biztos nem emlékszik, vagy nem így akar emlékezni , vagy nem akar emlékezni, de én nem felejtek. Ezt nem lehet elfelejteni.
Addigi pályafutásom során, soha nem tapasztaltam hasonló ideológiai kinyilatkoztatást senkitől!
Se az Egyetemen, se a szakmában!
Mondom: soha! Senkitől!
Még a “kuratórium” többi tagjától sem, pedig nem egyszer dolgoztunk már együtt és mindig nagyon erős szakmaiságról adtak tanúbizonyságot és mindig büszke leszek azokra a munkákra!
Nincs olyan hogy liberális vagy keresztény színház, vagy képzés, ha naponta mantrázzák a propaganda sajtóban, akkor sincs!
Jó színház van , meg rossz! Jó képzés van , meg rossz!
És, hogy melyik milyen, azt a nézők döntik el! Legalábbis ezt remélem.
Mérhetetlenül károsnak tartom a közvélemény és különösen a szakma tudatos megosztását, hergelését, olyan ideológiák mentén, amivel nagyon nagyon sokan nem tudunk, nem akarunk azonosulni.
Magyar vagyok. A szüleim megkereszteltek. Anyai ágon székely vagyok.
És?
Kinek, mi köze ehhez?
Mi köze a szakmaiságomnak a tanulmányaimnak ehhez?
Mikor hangoztattam én, vagy bárki a szakmából, melldöngetve a származást vagy a vallási hovatartozást?! Ez mikor jött divatba?
Nem lehet, hogy ezt akkor hangoztatják, amikor nem elég a tehetség? Amikor megkérdőjelezhető a minőség? Amikor a hangoztatásért pénz, paripa, fegyver jár?
Életem legcsodálatosabb népzenei élményét az Egyetemen kaptam, mikor népdalokkal foglalkoztunk fél éven keresztül.
Azóta vonzódom a néptánchoz és a népzenéhez!
Sosem felejtem el, hogy vert a szívem a Honvédos nők és férfiak táncbemutatóján, hogy hogyan potyogtak a könnyeim az örömtől, hogy láthatom őket táncolni, hogy hallhatom utána Novák Tata zseniális tanóráját a történelmünkről a kultúránkról és , hogy a feladattól mennyire be voltam zsongva, hogy mindezt az élmény anyagot, hogyan tudom majd hasznosítani a zenés mesterség vizsgánkban!
Tudtam!
Soha nem aszerint vállaltam el egy egy munkát, hogy ki melyik "oldalon" áll, hanem szigorúan szakmai szempontok és kíváncsiság szerint, ahogy a két csodálatos mesteremtől Novák Esztertől és Ascher Tamástól - többek közt ezt is - tanultam!
Büszke magyar vagyok,(ahogy mindenki más is),
felesküdtem a magyar kultúra védelmére, ehhez tartottam, tartom és fogom is tartani magam, mindörökké, mindegy épp melyik "oldalnak" tetszik vagy nem tetszik!
Rendíthetetlen vagyok!
“Életemet és véremet a színházművészetért!”
(Novák Eszter)
Én ebben hiszek!
Vidnyánszky Attila!
Ha olvasod!
Az elmúlt időszakban megtapasztaltam a saját bőrömön, milyen mikor a propaganda aljasul, hazug módon járatja le az embert.
Most Te csinálod ezt a mesterekkel, a diákokkal?
Egyik nap "háttérhatalom" a másik nap "ideológiai képzés" a harmadik nap "nemzetközi hadsereg"???
Holnap mi jön?
Mi van még a fejedben?
Mit lehet még előhúzni a tarsolyból?
Kérlek szépen ne hergeld tovább a közvéleményt, ne okozz több kárt a magyar (nemzeti) kultúrának és nem utolsó sorban az egész színházi szakmának. Így is nehéz lesz ebből felállni.
Hajrá fiatalok, hajrá SZFE,
Szabad ország, szabad egyetem!
Szabó Kimmel Tamás
(Ascher-Novák-Selmeczi osztály 2003-2007)
A Nemzeti Színház ügye merőben más volt. Ott egy Alföldi-éra után egy Vidnyánszky nyilvánvalóan megváltoztatja a műsortervet, ezt el is várták tőle azok, akik őt támogatták + szintén sokan távoztak, illetve meglebegtették távozásukat, s azt se felejtsük el, akkor Vidnyánszky új srác volt, meg kellett felelnie, önálló elképzelései aligha akadtak, vagy ha akadtak, csak felső beleegyezéssel valósíthatta meg őket. Most azért merőben más a helyzet. Egy egyetem vezetése is különbözik ettől, ott közönség sincsen, belül kell megoldani a különböző kérdéseket, konfliktusokat. Nem azt mondom, hogy Vidnyánszky példásan viselkedett az ügyben, de egy élőláncos tiltakozást anélkül, hogy tudnánk, hogy mi várható, mik az elképzelések, ugyanolyan szélsőségesen előítéletes viselkedésnek tartok, mint ami ellen titlakozásként ez az ötlet a gyakorlatban is megszületett.
Tisztelt „david28”! Két idézet az Ön rendkívül gondolatébresztő és nagyon sok vonatkozásában megszívlelendő hozzászólásából, kizárólag csak VA magatartásáról:
„elmondta, hogy le akart ülni az SZFE vezetésével tárgyalni”. Valóban, szinte minden nyilatkozatában elmondta a július 31-i nyilvánosságra került kinevezése óta. De ki akadályozta meg, hogy egy teljes hónapon keresztül ne kezdeményezzen találkozást, odamenjen a Vas utcába? Ő az új vezető, neki kellett volna mennie. Egyik nyilatkozata szerint az ITM szervez tárgyalást részére. Már elnézést, de VA felnőtt ember, nem kell senkinek a háta mögé bújnia, ha valakivel találkozni szeretne. Utolsó, ATV-ben tett nyilatkozata szerint: levelet írt, mert úgy hivatalos. Kis ország vagyunk, mindenki ismer mindenkit, telefonszámok ismertek, miért nem lehetett felhívni a másikat? Ennyit VA tényleges tárgyalási szándékairól.
„odamegy újként s az addig tekintélyes szakmát fogja ….autoriterként lefokozza meg fittyet hány az ott tanítók és a korábbi vezetők véleményére.” Tény, hogy amikor kinevezték a Nemzeti Színház élére, odament újként és az összes addigi produkciót levette a színház további műsoráról. Ennyit arról, hogy mennyire számít részére a „korábbi vezetők véleménye”
Nem akarok megint kötekedni, meg a lázadó ifjúságba (magam is alapvetően lázadó vagyok, bár ifjú már egyre kevésbé) belekötni, én őket sajnálom. Először is valószínűleg sok fogalmuk nincsen róla, hogy kell egy egyetemet vezetni. Másodszor pedig azok az oktatók, akik fogták magukat és kollektíve felmondtak, ott hagytak csapot-papot; nekik mennyire volt fontos az egyetem és a hallgatók ugy en bloc? Mert nekem ez eléggé visszatetsző. Azért mert egy politikai indíttatású (?) kinevezéssel nem feltétlen értenek egyet, nem kell rögtön Reichstagot gyújtani. Vidnyánszky elmondta, hogy le akart ülni az SZFE vezetésével tárgyalni az irányvonalakról. Annyira ő se hülye, hogy odamegy újként s az addig tekintélyes szakmát fogja és csak azért mert őt a "párt" nevezte ki, autoriterként lefokozza meg fittyet hány az ott tanítók és a korábbi vezetők véleményére. KIzárt dolog, hogy ez intézmenyeken belül így megy, ahogy például a helyi önkormányzatok szintjén sincs az a fajta jobboldali rémuralom, amiről beszélnek sokan sok helyen. A legtöbb párt szakmai kérdésekben kihagyja az ideológiát, helyi és intézményi szinten igenis össze tud dolgozni liberális, konzervatív, kerersztény, autista, posztkommunista, homo-és heteroszexuális is. Ha nem így lenne, hanem pusztán a hülye ideológiák irányítanának ez az ország már régesrég összeomlott volna. Az országos kirakatpolitikának az a dolga, hogy sárt dobáljon, de azért egyéb szinteken ennél jóval színesebb és értelmesebb a paletta. Ha hiszik, ha nem, sok példát láttam már erre.
Jól értem-e: korlátlan szabadság yachton, helikopterrel, vadászattal közpénz költéssel?
Többnyire az azt csinálom, amit akarok, arra költöm a közpénz, amire akarom szabadságának korlátozásáról!
Elhiszem. A hazai libernyák közönségen túlmenően azonban a külföldet nagyon is érdekelték Schilling (végre jelző nélküli!) produkciói ld.1963 és ld. t.k. itt. Ellenben Koltay Gáborról valóban csak két nagy produkció jut eszünkbe: az István, a király (1983) valamint a szűk két évvel később, felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából rendezett nagy performansza a Hősök terén mint itt olvasható, a KISZ KB finanszírozásában. A cikkecskét azért is érdemes elolvasni, mert benne feltüntetik néhány akkori fellépő, ma is (csak másban) bőszen hívő zenész: Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Varga Miklós nevét. Az 1985. április 4-ei produkció óriási sikerét mi sem mutatja jobban mint az, hogy kisebb átalakítással ugyanazt újrahasznosította a rendező, éspedig az 1956-os forradalom (!) 60. évfordulójának alkalmából, ugyanott, a Hősök terén. Hiába no, nagy művészek és alkotásaik maradandóak.
És mégis: Sziszi az illetékes éspedig a mindenben illetékes hangján szólal(t) meg ld. 1959. Ebből mindenki levonhatja a következtetést. Káel Csaba, eddig legalábbis, elegánsan visszafogott maradt és nem emlékszem, hogy beállt volna az amúgy kilóra is igencsak sovány és szegényes minőségű = libernyákozó szidalmazó kórusba, ahol fizetett bértollnokokon és pár NER-színigazgatón nem semleges médiumokon és ...khm... nem semleges színházi szakembereken kívül alig találni valakit nemigen látok senkit.
"Mi vagyunk az Új Undokak, mi vagyunk az Új Undokak!"
Azaz az Ú. U.-k ki akarják szorítani a Régi Undokakat, akik érthető módon ragaszkodnak a privilégiumaikhoz pozíciójukhoz. Ennyi.
Schilling produkciói ugyanannyira nem érdekelnek, mint Koltai Gábor hazaffyaskodó-árvalányhajas magyarkodásai. Ugyanakkor ajánlom figyelmedbe a keszuljetek.hu oldalon látható filmecskét. A pénzköltésen/kifizetésen kívül mi lehet ennek a célja?
Tudtommal nem ő, hanem Káel Csaba Vajna utóda.
Schmidt Mária: A Színház- és Filmművészeti Egyetemet kisajátította magának egy társaság
MTI2020.09.07. 09:54 - Origo.hu
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) a '70-es évektől kezdve kisajátította magának egy baráti társaság - rokonok, üzletfelek -, és ezek "ülnek rajta" a mai napig - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az igazgató szerint ez a helyzet bezártságot és az "új impulzusoknak" való nyitottság kizárását jelenti.
Tehát megdöbbenve vettem tudomást arról, hogy bejelentik sorra olyan színházi rendezők, meg olyan, az egyetemen tanító emberek a távozásukat, akik 76-77 évesek. Nem is tudom, hogy miért vannak még ott - fogalmazott Schmidt Mária.
Szerinte azzal nincs gond, ha egy ilyen korú tanár egyszer-egyszer tart egy előadást, de hogy ő tanítsa a művészeket a 21. században, alapvető kérdéseket vet fel. Hozzátette, nem hiszi el, hogy egy olyan színművészeti egyetemre lenne szükség Magyarországon, amelyik a '70-es években "kapott utoljára fényt".
Szerinte az egyetem a nemzeti kérdéssel szemben távolságot tart, hiszen senkit nem enged be, ami azt jelzi, hogy ott csak kizárólagosságokban gondolkodnak. Elmondta azt is, a világ számos pontján magánképzés formájában oktatják a színészeket, s azon is érdemes elgondolkodni, hogy van-e értelme az állami finanszírozásnak Magyarországon.
Akadémiai.
Akadémiai.
