A szemgödrében? Na, ez a nagy ötlet nekem nem tűnt fel, pedig a fordításnál megnéztem néhányszor, de biztosan nem annyiszor, ahányszor te, ha ezt észrevetted. :)
Komolyra fordítva a szót, láttál te mostanában színházat, operát,vagy bármit, élőben? Mert ott aztán van meztelenkedés, ráadásul eléggé öncélúan. Ez viszont egészen más, nézd meg ezt a képsort, mellette a narrációt (egy mexikói, indián színésznő tolmácsolásában), a fényképezést, a mozgást, ahogyan két ember felfedezi egymást, és aztán beúszik ez a csodálatos férfi-szoprán ária. Erotikus? Igen, az. De valami egészen finom, és művészi ábrázolás, amely nemcsak összhangban van a zenével, hanem magának a zenének a megtestesülése, fizikai transzformációja. És gondold el, ez nem egy stúdióban felvett, százszor feljátszott és összevágott film, hanem egy élő előadás. Annyit azért hozzátennék, hogy annak a nőnek és a "négernek" nemcsak a teste és a mozdulatai szépek, hanem fantasztikusan énekelnek is.
Tényleg nagyon sajnálom, ha az előítéleteid magakadályoznak abban, hogy befogadj egy ilyen csodálatos művet és előadást, de reménykedem abban, hogy lesz, aki letölti és végignézi majd a két dvd-t, aminek linkjére hétvégén számíthattok.
Tudod, mióta elolvastam kamaszkoromban az Így írtok ti-t és benne a pár nyugatos által művelt erotikus regények paródiáját, azóta tudok különbséget tenni.
( Az a rész tetszik a legjobban az egyes linkedben, mikor a nőnek a mellbimbója a meztelen testű négernek a szemgödrében van és akkor a néger még az arcával kicsit gyúrogat is rajta . Hatalmas, tényleg állati kifejező. :) Mennyit kínlódhatott a a rendező, mire ezt kitalálta ! )
Nyilván becsülöm a munkádat, odavagyok Purcell zenéjéért is, de azt vallom, hogy a művészetnek a SZIMBÓLUM az eszköze, sokkal inkább, mint a nyers egy az egyben valóságábrázolás .
Dehát ez csak egy vélemény, az meg mindenkinek van.
A rendezés is fantasztikus, akárcsak az operatőr munkája, a látvány, a mozgás, a mimika. Ha veszed majd a fáradságot, letöltöd az egészet és megnézed, akkor biztosan megváltozik majd a véleményed, ezt garantálom. Légy nyitott az újra, és félre az előítéletekkel. :)
Hehhh :)))
Ennyit a rendezésről :))
(A zenejó )
Végre egy nap, amelyet nem a Pornhub nézegetésével töltök el. És ezt neked köszönhetem. :)
Az óriási érdeklődésre tekintettel megosztok két kis rövid demót. Ezek a demók a munka-fájlból készültek, a végleges dvd-k kép- és hangmiősége jobb lesz.
Corvettenek üzenem, hogy főleg az első demó második része, szigorúan 18 éven felülieknek való.
Jó a zene, amit belinkeltél. Én most intenzíven foglalkozom az Indian Queen-nel, magyar feliratot készítek Currentzis csodálatos előadásához. 3 óra 40 perc Purcell, felkavaró élmény, teljesen a hatása alá kerültem. Az operák operája. :) Néhány nap, és megosztom veletek ezt a csodát.
Szívemből beszélsz :) Kevés hozzá fogható zseni született.
De aztán Purcell bankot robbantott, és mindent vitt. Az angol zene azóta sem tudott magához térni, ilyen zseni minden nációban csak egyszer születik (vagy egyszer sem).
Dr Bull volt Purcell példaképe.
Matthew Locke-ot meg mesterének tekintette.
Queen Elizabeth kora, még mindig.
Byrd mellett egy komplett English Virginal School kinőtt az Angolföldből.
John Bull.
A híres doktor Bull - 1592-ben vette át a címet Oxfordban.
Az első hangot nálam Fagioli nyerte, azután meg mind jó.
Mind jó.
Azért is, mert nagyon jó maga a zene.
Sabadus 'erős'. Nagyon jó.
Mindegyikük kicsit másképp mondja el, mit gondol. Mindegyikük másképp színpadiaskodik.
Nálam Jaroussky nyer a finomságával.
Érdekes látni, egy nagyon jó zongoristát, ekkora tévedésben.
Igen, biztosan itt a gond, hogy nem volt hajlandó elfogulatlanul visszamenni, és onnan, újragondolva, kezdeni, hanem a meglévő, sztár-allűrös, adott korszellemes elhelyezkedésből kombinált ki valamit.
Mondjuk, az emberek többsége ezt csinálja. Mi sem vagyunk kivételek...:)
Igen, nagy meglepetés.:)
De tudod, én a ferdeszeműeket kedvelem, ráadásul ez nem is kontratenor, hanem férfi szoprán. Egy igazi ritkaság. (hallgasd meg a végét, az az ő igazi hangfekvése)
Goulddal is az történt, mint a többi csak klasszikán nevelkedett zenésszel: fölülről a 'magaslatról' közelített a régiekhez. Ez valójában rossz megközelítés. A következményből eredeztetni az előzményt. Eleve bukta.
Fantasztikusan nagy hang! Könnyed, hajlékony, kifejező. Mintha egy fátylat lebegtetne a szél.
Szeretem ezt az áriát. Nálam a sorrend a következő: Sabadus, Bridelli ( fej fej mellett ), Fagioli, és a sereghajtó Jaroussky. Miért ez a sorrend? Csak. :)
Szavazok: Fagioli.
Amúgy erről a Sabadusról még nem is hallottam (bocs). Érdekes hang, meglepetés.
Hát, Glenn Gould sem olvashatott sokat a régizenéről, de az biztos, hogy nagyon tetszik neki.
Ez a koalák betett nekem, halálra röhögtem magamat. :)
Jó ez a Hobson, de ezt a számot - ha már muszáj - inkább Gábriellel.
Porpora - Polifemo - Alto Giove - Jaroussky
Porpora - Polifemo - Alto Giove- Bridelli
Még Byrd.
Glenn Gould is tudta, ki számít :)
Ünnepi alkalomra ünnepi műsorszám dukált. 101 Concert. Rose Bowl. 80000 néző.
Még Byrd.
Lehet, hogy a billentyű nem élete főműve, de magasan a legnépszerűbb, az egészen bizonyos. Nyilván itt Magyarország nem releváns...:(
Van egy francia 'srác', aki egészen zseniálisan játssza, Bertrand Cuiller.
Bruno Cocset-ékkel sokat dolgozott, én is abban a társaságban találkoztam vele.
És hogy micsoda hangszeren játszik...
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-9807513-1497267187-9942.jpeg.jpg)
Ez bizony szép szám !
La morte d'Abel: Quel buon pastor son io · Valer Sabadus · Antonio Caldara · Concerto Köln
Utánanéztem, mielőtt belinkeltem. Szinte kizárólag limonádét énekel. Fel nem foghatom, hogy Pickett miért őt választotta. Gondoltam, ti majd megmondjátok...:)
És szerinte én vagyok az elveszett lélek..
Sajnálom, hogy napjaink zenei kultúrája nem érdekel téged különösképpen, pedig bőven lenne mit rajta csámcsogni. A régizene ma is visszhangra talál a fiatalság lelkében, az meg, hogy Bachot egy modern Bösendorfer zongorán vagy egy elektromos gitáron adják elő, szinte teljesen lényegtelen. Egyik sem volt ismert a szerző korában.
Ezt a furcsa hangú tenort David Hobsonnak hívják. A képaláírás szerint ő Ausztrália kedvenc tenorja. Most legalább már tudjuk, hogy miért pusztulnak a koalák .
Hát, ez a tenor brutális, le kellene dobni a karzatról.
Persze nekem is Byrd a nagy kedvencem, az Ave verum corpust sokszor énekeltük, csodálatos.
Ha már Byrd, akkor legyen vocal is itt. Ez igazán az ő pályája, élete főműve nem billentyű, hanem a több kötet CANTIONES SACRE.
Itt egy darabja, meg egy kis történelmi arcképcsarnok nézegetni.
A felvétel azért is különleges, mert a tenor ( haute ) olyan, amilyen. Különleges .Nem az a trendi hang és énekes, mégis..ilyet nem is hallani sehol.
Javasolt elgondolkodni egy hálózatelméleti problémán: az információs buborék.
A legveszélyesebb diktatúra manapság; gyakorlatilag egy terror a szabad gondolkodásra.
A Byrd lemezről meg itt bővebben.
Ez a papagájos nagyon szép, köszönöm a linket. Azért elgondolkoztam ezen. Csaknem 6 éve töltötték fel, eddig összesen 124-en látták, és 1 lájkot kapott. Pedig több, mint 6 milliárd ember él már a földön...
Mennyit foglalkoztok nem túl jó zenékkel...:)
Kár az energia rá.
De belátom, a mainstream meg a neveltetés. De jó, hogy nekem kimaradt az utóbbi.
Lantcsembalóból van azért jobb szerző, jobb hangszer meg jobb előadó is - bár minden tiszteletem Sárközi Gergely dolgaihoz.
vagy, leginkább,
Ez tényleg korhű. Egyetlen problémám van, hogy a füstöt sehol sem találom az eredeti kottában. A második linked hogyan is volt? Milyen volt (festett) szőkesége? Nem tudom már...
Hát nem tudom.... egyre inkább tartok tőle, hogy elveszítünk téged :)
Mindenesetre én még kívül vagyok..ha valamire szükséged van, beadom a kerítésen....:)
Szólt a rája. Itt az idő, gyújtsunk rája!
Mármint egy szép Bach nótára, korhű hangszerelésben természetesen. De ha ez nem volna elég, íme egy másik ízléses opció, szintén a mester tollából.
Ja, elektromos ráják már akkoriban is voltak.
Akkor már csak egy fórum-diskurzust, ami Bach és a pianoforte kérdését feszegeti.
A jegyzék említ egy Fender Stratocastert is. Asszem.
Igen, egyszer csak hirtelen valamiért nagyon fontos lett valakiknek bebizonyítani, hogy Bach elvétve zongorázgatott is. A régizenészek egyelőre nem adták be a derekukat, pedig első körben őket kellene meggyőzni a dologról. Nekem nagyjából mindegy, mert már csak keveset hallgatok Bachtól és azt sem zongorával. De ha egyszer összefutok egy korabeli zongorával felvett BWV 1052-es versenyművel, majd szólok.
Nem tudom tudjátok-e, de J.S.Bach hagyatékában 2 darab lantcsembaló is volt. Benne van a hagyatéki jegyzékben, ami megmaradt.
Ez talán kis adalék lehet ehhez a kérdéshez.
Játszanak mások is Bachot pianofortén és kis vita is kibontakozott, hogy Bach írt-e pianoforte művet. Bár akkor a Cristofori féle hangszert talán még nem is hívták fortepianónak.
itt van egy hosszabb pianoforte felvétel, csak keresni kell. :És igen, ezt az utóbbit hallgassátok, jobban szól, mint bármilyen csembalo!! :)
De, hogy ne legyek szívtelen, itt van egy olyan korhű előadás, amely kalapácszongorás kíséretet alkalmaz. Azért pezsgőt ne bontson senki, mert az album fele csembalós! Szóval ez a zongorás próbálkozás inkább csak fikció.
Szóval ismerte. Bingó! Most már azt is tudjuk, hogy honnan. Grazie! De művet komponált rá? Mert a régizenei kiadványokon a kalapácszongora ( Hammerklavier ) az ő esetében nem játszik. Gondoltam rákeresek a Youtube-on, hogy hány histórikus előadást találok a BWV 1052-es versenyművére kalapácszongorával, de inkább nem vesztegetem vele az időt. Mert nincs.
Legyen már itt akkor az igazi is :)
A felvétel 1938 - ban ! ! ! készült.
Köszi a filmet, tényleg bájos, és volt hozzá angol felirat is. :)
Amúgy én mindig kétkedéssel fogadtam azt, hogy ezt a nagyszerű témát tényleg Nagy Frigyes találta ki.
Bach először ismeretségbe, majd barátságba került Gotfried Silbermannal, aki korát messze maghaladó fortepianókat épített. Bach nemcsak kipróbálta ezeket a hangszereket, de szinte ügynökként segédkezett népszerűsítésükben és eladásukban. Bach nyitott és fogékony volt az újdonságokra, akár equal hangolásról, akár zongoráról volt szó, mindkettőben megérezte a jövőbeli potenciális lehetőségeket.
Bach lelkesedett a zongoráért? Tényleg? Ezt hol olvastad? Érdekelne a téma. Én még ott tartok, hogy valszeg ismerte a hangszert. Ez a bájos kis filmjelenet is erről szól többek között. És Nagy Frigyes unott arcát is érdemes megfigyelni miközben hallgatja a fúgát. Németesek előnyben. Ha már ennyire fontos a natív nyelvhasználat. Nekem tulképpen mindegy. :)
