1025 tomás 2011-07-30 18:29:02 [Válasz erre: 1023 zalbarna 2011-07-30 18:24:20]
Na ne etessé má! "Palestrina sokszor operált csak formai elemekkel, tartalom nélkül" és ezután gyütt, hogy mutatsz egy dögunalmasat. Na he. Nem ma jöttem ám le a fülvédőrő!
Na ne etessé má! "Palestrina sokszor operált csak formai elemekkel, tartalom nélkül" és ezután gyütt, hogy mutatsz egy dögunalmasat. Na he. Nem ma jöttem ám le a fülvédőrő!
1024 tomás 2011-07-30 18:25:23 [Válasz erre: 1021 sphynx 2011-07-30 18:17:11]
A klasszicizáló szintetizálás sok esetben innováció is. Ld. Haydn. De ez Palestrinára is igaz: az ő áttört, légies szerkesztése egyértelműen újítás a Gombert-féle sűrű-szövésű művek után. Számos dolgot elvet (pl. ostinato-technika), ami a korábbi, Josquinen nevelkedett generáció számára egyértelmű volt, és újakat vezet be. A "németalföldi zene" után Palestrina igazi olaszos stlust fejleszt ki (nem véletlen hatalmas hatása a barokkban az ún. római iskolán keresztül).
A klasszicizáló szintetizálás sok esetben innováció is. Ld. Haydn. De ez Palestrinára is igaz: az ő áttört, légies szerkesztése egyértelműen újítás a Gombert-féle sűrű-szövésű művek után. Számos dolgot elvet (pl. ostinato-technika), ami a korábbi, Josquinen nevelkedett generáció számára egyértelmű volt, és újakat vezet be. A "németalföldi zene" után Palestrina igazi olaszos stlust fejleszt ki (nem véletlen hatalmas hatása a barokkban az ún. római iskolán keresztül).
1023 zalbarna 2011-07-30 18:24:20 [Válasz erre: 1020 tomás 2011-07-30 18:10:07]
Há figyi tesó, nemaszontam hogy Palestrinás dögunalmasat, hanem EGY dögunalmasat, hogy megércsed, miről búg a kender éted..némá e
Há figyi tesó, nemaszontam hogy Palestrinás dögunalmasat, hanem EGY dögunalmasat, hogy megércsed, miről búg a kender éted..némá e
1022 zalbarna 2011-07-30 18:20:21 [Válasz erre: 1021 sphynx 2011-07-30 18:17:11]
Na, ebben itt nyugodtan egyetérthetünk...
Na, ebben itt nyugodtan egyetérthetünk...
1021 sphynx 2011-07-30 18:17:11
Nem ott van a kutya elásva, hogy zalbarna az innovátorokat szereti és nem a szintetizátorokat? Pedig az újítók gyakran csak tapogatóznak, felvetnek valamit, de még ügyetlenkednek. Akik meg összegeznek, urai az eszközeiknek. Mozartra is azt szokták mondani, hogy nem talált ki semmi újat, és mégis. Palestrinánál meg az az egyszerű tény is közrejátszhat, hogy nem akarta elveszteni az állását. A tridenti zsinat ellenezte a polifóniát, mert a szövegek érthetetlenné váltak. Palestrina "klasszicizmusa" önvédelem is lehetett. Szóval Palestrina korszakos zseni. Aki ezt nem ismeri el, az elveszett a részletekben.
Nem ott van a kutya elásva, hogy zalbarna az innovátorokat szereti és nem a szintetizátorokat? Pedig az újítók gyakran csak tapogatóznak, felvetnek valamit, de még ügyetlenkednek. Akik meg összegeznek, urai az eszközeiknek. Mozartra is azt szokták mondani, hogy nem talált ki semmi újat, és mégis. Palestrinánál meg az az egyszerű tény is közrejátszhat, hogy nem akarta elveszteni az állását. A tridenti zsinat ellenezte a polifóniát, mert a szövegek érthetetlenné váltak. Palestrina "klasszicizmusa" önvédelem is lehetett. Szóval Palestrina korszakos zseni. Aki ezt nem ismeri el, az elveszett a részletekben.
1020 tomás 2011-07-30 18:10:07 [Válasz erre: 1018 zalbarna 2011-07-30 17:40:37]
Az imitáció is korszakokat ölel fel... (nyár-kánontól ... akármeddig) imitáció tán azóta van, mióta zene van... sz'al ne szójjá be, jóóvan? Na mutassá nekem egy olyan Palestrina művet, ahol egyetlen, rövid témát dolgoz fel "tonika-domináns-szubdomináns-tonika" harmóniai szerkesztésebn. (Egyébként kibebaszott modern lenne, ha ezt tenné, ugyanis a diatonikus gondolkodás Palestrina idejében kb. olyan ritka, mint a fehér holló.) Bazze, te csak hadoválsz. De visszaszívom azonnal, amint mutatsz EGY ilyen Palestrina művet: RAJTA! Még segítek is: [url]http://www2.cpdl.org/wiki/index.php/Palestrina[/url] [url]http://imslp.org/wiki/Category:Palestrina,_Giovanni_Pierluigi_da[/url] Tehát: egyetlen, rövid (max. két ütem?) témás, I-V-IV-I harmóniai felépítéssel. Drukkolok!
Az imitáció is korszakokat ölel fel... (nyár-kánontól ... akármeddig) imitáció tán azóta van, mióta zene van... sz'al ne szójjá be, jóóvan? Na mutassá nekem egy olyan Palestrina művet, ahol egyetlen, rövid témát dolgoz fel "tonika-domináns-szubdomináns-tonika" harmóniai szerkesztésebn. (Egyébként kibebaszott modern lenne, ha ezt tenné, ugyanis a diatonikus gondolkodás Palestrina idejében kb. olyan ritka, mint a fehér holló.) Bazze, te csak hadoválsz. De visszaszívom azonnal, amint mutatsz EGY ilyen Palestrina művet: RAJTA! Még segítek is: [url]http://www2.cpdl.org/wiki/index.php/Palestrina[/url] [url]http://imslp.org/wiki/Category:Palestrina,_Giovanni_Pierluigi_da[/url] Tehát: egyetlen, rövid (max. két ütem?) témás, I-V-IV-I harmóniai felépítéssel. Drukkolok!
1019 zalbarna 2011-07-30 17:42:43 [Válasz erre: 1018 zalbarna 2011-07-30 17:40:37]
.Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik. Bocs , így akartam: Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy Azt hiszi,pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik.
.Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik. Bocs , így akartam: Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy Azt hiszi,pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik.
1018 zalbarna 2011-07-30 17:40:37 [Válasz erre: 1017 tomás 2011-07-30 10:00:15]
" az imitációt (meg általában a kontrapunktot) " ezt így ne, a kontrapunkt sokkal tágabb fogalom és korszakokat ölel fel, és sosincs vége... Egyértelműen arról beszélek, hogy mivel a nép vette az adást ( lásd sláger...) , Palestrina sokszor operált csak formai elemekkel, tartalom nélkül ( lásd tömeggyártás ) a jelenség annyira emberi, hogy ma is éppúgy megtalálható. Asszem keresek Neked egy dögunalmas imitációs szerkesztést, hogy végre megértsd miről beszélek. Csak formai elemek, steril vegytiszta szerkesztés, zenei mozgás ( tonika-domináns-szubdomináns - tonika ) mindez egy rövid, nem túl érdekes dallam imitációs ismétlésével...Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik. Ez mindig benne van a pakliban. Ettől Palestrina egy cseppet sem kisebb a szememben, amit nem bírsz megérteni...:) ( hiszen őt is elbűvölte az új forma ...)
" az imitációt (meg általában a kontrapunktot) " ezt így ne, a kontrapunkt sokkal tágabb fogalom és korszakokat ölel fel, és sosincs vége... Egyértelműen arról beszélek, hogy mivel a nép vette az adást ( lásd sláger...) , Palestrina sokszor operált csak formai elemekkel, tartalom nélkül ( lásd tömeggyártás ) a jelenség annyira emberi, hogy ma is éppúgy megtalálható. Asszem keresek Neked egy dögunalmas imitációs szerkesztést, hogy végre megértsd miről beszélek. Csak formai elemek, steril vegytiszta szerkesztés, zenei mozgás ( tonika-domináns-szubdomináns - tonika ) mindez egy rövid, nem túl érdekes dallam imitációs ismétlésével...Akkor és ott üresedik ki a forma, mikor az alkotó abba a hibába esik, hogy pusztán a formai elemek felvonultatásával már műalkotás születik. Ez mindig benne van a pakliban. Ettől Palestrina egy cseppet sem kisebb a szememben, amit nem bírsz megérteni...:) ( hiszen őt is elbűvölte az új forma ...)
1017 tomás 2011-07-30 10:00:15 [Válasz erre: 1016 zalbarna 2011-07-30 09:42:24]
Hát épp ez az: Palestrina (és Victoria) nem a korábban megszokott módon alkalmazták az imitációt (meg általában a kontrapunktot) - a MEGSZOKOTT a poszt-josquini, Gombert-féle sűrűszövésű kontrapunkt volt. Te azért érzed "kiüresedettebnek" a palestrinai módszert (erre utaltam már az elején), mert a későbbi korokban az ő módszere vált uralkodóvá. De az ő műveiben ez éppen ezért még nem "üres" - Lotti vagy Fux egyes a cappella miséiben (ott se mindben) inkább.
Hát épp ez az: Palestrina (és Victoria) nem a korábban megszokott módon alkalmazták az imitációt (meg általában a kontrapunktot) - a MEGSZOKOTT a poszt-josquini, Gombert-féle sűrűszövésű kontrapunkt volt. Te azért érzed "kiüresedettebnek" a palestrinai módszert (erre utaltam már az elején), mert a későbbi korokban az ő módszere vált uralkodóvá. De az ő műveiben ez éppen ezért még nem "üres" - Lotti vagy Fux egyes a cappella miséiben (ott se mindben) inkább.
1016 zalbarna 2011-07-30 09:42:24 [Válasz erre: 1015 tomás 2011-07-30 09:26:31]
Hallottad már ezt a kifejezést: A forma kiüresedett ? Éppen arra mutat, hogy bizonyos formai elemek ( pl az imitáció ) már nem alkalmasak a MEGSZOKOTT formában egyetemes tartalmak kifejezésére. Ez emberi mivoltunkból fakad. Azért meg kell különböztetni a formát, mint legegyetemesebb tartalmat ( Aristoteles ) és a szonettet, mint versformát..!!! Ez a minimum ...Hiába jelöljük egy szóval...
Hallottad már ezt a kifejezést: A forma kiüresedett ? Éppen arra mutat, hogy bizonyos formai elemek ( pl az imitáció ) már nem alkalmasak a MEGSZOKOTT formában egyetemes tartalmak kifejezésére. Ez emberi mivoltunkból fakad. Azért meg kell különböztetni a formát, mint legegyetemesebb tartalmat ( Aristoteles ) és a szonettet, mint versformát..!!! Ez a minimum ...Hiába jelöljük egy szóval...
1015 tomás 2011-07-30 09:26:31 [Válasz erre: 1014 zalbarna 2011-07-30 08:55:11]
Úgy tűnik neked sincsenek jó tapasztalataid... :D az "őrült" szót épp úgy értettem, hogy "mindenre elszánt"... :) Ezt a "valódi tartalmat" továbbra sem igen értem. A forma véleményem szerint nem választható el a tartalomtól. Vagyis, a forma maga tartalom, és a tartalom a forma. Sok művet épp azután tudok igazán értékelni (és egyáltalán megérteni), miután kottával eléggé áttanulmányoztam. Míg előtte nem tesz rám különösebb benyomást, e vizsgálódás során gyakran úgy érzem, mint akinek "felnyíilik a szeme" a mű "mondanivalójára". Olyan formai elgondolásokra gondolok, amiket mai füllel nem hallunk talán meg, de akoriben forradalminak számítottak. Nem azt akarom sugallni hogy e szerzőknek ne lenne (mesterműveikhez képest) gyengébb műve, de olyan biztosan nincs, amiben ne lenne "tartalom", vagy "mondanivaló". Az még a kismesterek leggyengébb műveiben is van. Szerintem.
Úgy tűnik neked sincsenek jó tapasztalataid... :D az "őrült" szót épp úgy értettem, hogy "mindenre elszánt"... :) Ezt a "valódi tartalmat" továbbra sem igen értem. A forma véleményem szerint nem választható el a tartalomtól. Vagyis, a forma maga tartalom, és a tartalom a forma. Sok művet épp azután tudok igazán értékelni (és egyáltalán megérteni), miután kottával eléggé áttanulmányoztam. Míg előtte nem tesz rám különösebb benyomást, e vizsgálódás során gyakran úgy érzem, mint akinek "felnyíilik a szeme" a mű "mondanivalójára". Olyan formai elgondolásokra gondolok, amiket mai füllel nem hallunk talán meg, de akoriben forradalminak számítottak. Nem azt akarom sugallni hogy e szerzőknek ne lenne (mesterműveikhez képest) gyengébb műve, de olyan biztosan nincs, amiben ne lenne "tartalom", vagy "mondanivaló". Az még a kismesterek leggyengébb műveiben is van. Szerintem.
1014 zalbarna 2011-07-30 08:55:11 [Válasz erre: 1013 tomás 2011-07-30 07:32:17]
Sztem sok rossz tapasztalatod van, azért érted pejorative..:) Az üres azt jelenti, hogy tartalom ( valódi mondanivaló ) nélküli formagyakorlat. A temérdek meg azt, hogy nagyon nagy számú. Ám !! Egyetlen valóban mély mű is elég, hogy az alkotóját dicsőségre emelje... Eme uraknak itt a több ezerből legalább van ilyen fejenként ötszáz !! Nem féltem őket...:) Különben az a nézetem erről a jelenségről, hogy abszolúte szükségszerű volt, jó is hogy említed a franciák " őrültségét ". Spec. pont a Montpellier codexre gondoltam :) Az marhára nem őrültség. Szisztematikus és mindent kipróbál. Minden hangot együtt minden más hanggal... Hadd hallja mindenki, mit lehet, mit nem... Nagyon jól következik egyébként a francia szellemből ( sztem azért is végezték el ők ezt a fajta munkát...És hát, amikor beletrafálnak valamibe, az aztán szól...Nem mondom, nem az összes darab...:) És hát igen, a kísérlet. Még a reneszánsz korban is benne van ennek a szükségessége, bár már jóval kisebb mértékben és más irányban. Ez a jelenség egyik magyarázata sztem.
Sztem sok rossz tapasztalatod van, azért érted pejorative..:) Az üres azt jelenti, hogy tartalom ( valódi mondanivaló ) nélküli formagyakorlat. A temérdek meg azt, hogy nagyon nagy számú. Ám !! Egyetlen valóban mély mű is elég, hogy az alkotóját dicsőségre emelje... Eme uraknak itt a több ezerből legalább van ilyen fejenként ötszáz !! Nem féltem őket...:) Különben az a nézetem erről a jelenségről, hogy abszolúte szükségszerű volt, jó is hogy említed a franciák " őrültségét ". Spec. pont a Montpellier codexre gondoltam :) Az marhára nem őrültség. Szisztematikus és mindent kipróbál. Minden hangot együtt minden más hanggal... Hadd hallja mindenki, mit lehet, mit nem... Nagyon jól következik egyébként a francia szellemből ( sztem azért is végezték el ők ezt a fajta munkát...És hát, amikor beletrafálnak valamibe, az aztán szól...Nem mondom, nem az összes darab...:) És hát igen, a kísérlet. Még a reneszánsz korban is benne van ennek a szükségessége, bár már jóval kisebb mértékben és más irányban. Ez a jelenség egyik magyarázata sztem.
1013 tomás 2011-07-30 07:32:17 [Válasz erre: 1012 zalbarna 2011-07-29 22:39:19]
Így sem értek egyet vele, de mint véleményt inkább el tudom fogadni. Egyébként nehéz nem pejoratíve olvasni a "temérdek" és az "üres" ebben a kontextusban. Jól értem, hogy Josquin követőinél is látod ezt a tendenciát ("imitációs stílus")? Kire gondolsz? A középkorra vonatkozó utalást sem értem... "franciák"? Mit értesz ez alatt? Leoninus? Perotinus? Ars antiqua motetták, Montpelllier kézirat? Vagy ars nova? De la Halle? Vitry? Netán Machaut? Az én szememben ezek mind őrült kísérletezők voltak - az őket követő burgundi iskoláról nem is beszélve.
Így sem értek egyet vele, de mint véleményt inkább el tudom fogadni. Egyébként nehéz nem pejoratíve olvasni a "temérdek" és az "üres" ebben a kontextusban. Jól értem, hogy Josquin követőinél is látod ezt a tendenciát ("imitációs stílus")? Kire gondolsz? A középkorra vonatkozó utalást sem értem... "franciák"? Mit értesz ez alatt? Leoninus? Perotinus? Ars antiqua motetták, Montpelllier kézirat? Vagy ars nova? De la Halle? Vitry? Netán Machaut? Az én szememben ezek mind őrült kísérletezők voltak - az őket követő burgundi iskoláról nem is beszélve.
1012 zalbarna 2011-07-29 22:39:19 [Válasz erre: 1010 tomás 2011-07-29 22:18:54]
Méghogy: "temérdek üres stílusgyakorlat"! - Nem kell ettől megijedni. Anélkül, hogy a szükségességét egy pillanatra is vitatnám, hiszen valóban egy új stílus volt, ( és mint ilyet egyszerűen DEMONSTRÁLNI kellett, a formai elemeit állandóan ) fenntartom, hogy éppen ezért nagyon sok Palestrina darab (és az imitációs stílus összes követőjének is sok darabja ) nélkülözi a valódi megrendítő tartalmat. Ilyen mű nem születik minden bokorban. A középkori forrásoknál ( főleg a franciáknál ) már jól megfigyelhető ez a Stílusgyakorlat tendencia, és sztem a jelentősége igenis óriási ( már a középkorra értve ) Sztem . De nem muszáj egyetérteni. Ám nem szükséges védened eme szerzőket, hiszen ha nem is érted, én ezt nem pejorative mondom.
Méghogy: "temérdek üres stílusgyakorlat"! - Nem kell ettől megijedni. Anélkül, hogy a szükségességét egy pillanatra is vitatnám, hiszen valóban egy új stílus volt, ( és mint ilyet egyszerűen DEMONSTRÁLNI kellett, a formai elemeit állandóan ) fenntartom, hogy éppen ezért nagyon sok Palestrina darab (és az imitációs stílus összes követőjének is sok darabja ) nélkülözi a valódi megrendítő tartalmat. Ilyen mű nem születik minden bokorban. A középkori forrásoknál ( főleg a franciáknál ) már jól megfigyelhető ez a Stílusgyakorlat tendencia, és sztem a jelentősége igenis óriási ( már a középkorra értve ) Sztem . De nem muszáj egyetérteni. Ám nem szükséges védened eme szerzőket, hiszen ha nem is érted, én ezt nem pejorative mondom.
1010 tomás 2011-07-29 22:18:54 [Válasz erre: 1008 zalbarna 2011-07-29 20:53:32]
Visszakerestem: zalbarna "Victoria nekem kb olyan, mint Palestrina. Már a "saját korában kifutotta magát" szerző ( a mi Kajoni Kodexünkben is van darabja ), temérdek üres stílusgyakorlat, és kevesebb, valóban eredeti és gyönyörű darab." Még szerencse, hogy benne van a "nekem" szó... az új megfogalmazás azért jobb. Méghogy: "temérdek üres stílusgyakorlat"! A "Palestrina-stílus" tanítása sajnos nagyon rossz hatással van e szerzők műveinek befogadására: teljesen elfelejteti sokakkal, hogy Palestrina (és követői) stílusa a maguk korában legalább olyan extrém és újszerű volt, mint pl. Rore cagy Lassus kromatikája. Sőt, a Palestrina-iskola voltaképp a manierizmus (és ezzel a barokk) kezdete: a szakítás a németalföldi stíllel. Ez baromi forradalmi volt akkor, amikor a zenész szó szinte egyjelentésű volt azzal, hogy flamand... Victoria egyébként messze nem olyan "strukturalista", mint a római mester: főleg szövegkezelése sokkal egzaltáltabb: amit átvesz Messer Pierluigitől az leginkább csak az áttört polifónia.
Visszakerestem: zalbarna "Victoria nekem kb olyan, mint Palestrina. Már a "saját korában kifutotta magát" szerző ( a mi Kajoni Kodexünkben is van darabja ), temérdek üres stílusgyakorlat, és kevesebb, valóban eredeti és gyönyörű darab." Még szerencse, hogy benne van a "nekem" szó... az új megfogalmazás azért jobb. Méghogy: "temérdek üres stílusgyakorlat"! A "Palestrina-stílus" tanítása sajnos nagyon rossz hatással van e szerzők műveinek befogadására: teljesen elfelejteti sokakkal, hogy Palestrina (és követői) stílusa a maguk korában legalább olyan extrém és újszerű volt, mint pl. Rore cagy Lassus kromatikája. Sőt, a Palestrina-iskola voltaképp a manierizmus (és ezzel a barokk) kezdete: a szakítás a németalföldi stíllel. Ez baromi forradalmi volt akkor, amikor a zenész szó szinte egyjelentésű volt azzal, hogy flamand... Victoria egyébként messze nem olyan "strukturalista", mint a római mester: főleg szövegkezelése sokkal egzaltáltabb: amit átvesz Messer Pierluigitől az leginkább csak az áttört polifónia.
1009 tomás 2011-07-29 22:03:50 [Válasz erre: 1008 zalbarna 2011-07-29 20:53:32]
Victoriának mondjuk volt annyi előnye Guerreroval (vagy Vivancoval) szemben a sikerhez, hogy Rómában alkotott majd 20 évig, és a jezsuita rend keményen támogatta, sorra jelenhettek meg publikációi (Palestrina fenekedett is rá emiatt). Én egyébként inkább ott érzem a különbséget Guerrero és Victoria közt, hogy utóbbira erősen hatott (Morales mellett) Palestrina klasszicizmusa (talán ebből fakadhat az a "dallami ismertség" amit említesz), míg Guerrerora (Morales mellett) inkább Gomebrt és a kései németalföldi iskola sűrűszövésű kontrapunktja jellemző: művei ezért nem is olyan könnyedek, "elegánsak", mint druszámé, persze nem kevésbé magával ragadóak és kitűnőek. Nemrég ismertem meg Vivanco Missa In Manus Tuasát. Fantasztikus mű: a paródiatechnikát a kéttémás motivikus munka irányába fejleszti tovább (Monteverdi 10témás "In illo tempore"-miséjéhez hasonlóan, csak koncentráltabban). Zseniális mű, de még bele kell hallgatnom magam. Vivanco egyébként - mint megtudtam - Germekkorában Victoriával egütt énekelhetett az ávilai katedrálisban, később pedig Guerrero barátja és munkatársa lett. Stílusa mégis nagyon egyéninek tűnik így első benyomásra, nem jellemző rá a "kismesterek" nagyokat imitáló stílusa.
Victoriának mondjuk volt annyi előnye Guerreroval (vagy Vivancoval) szemben a sikerhez, hogy Rómában alkotott majd 20 évig, és a jezsuita rend keményen támogatta, sorra jelenhettek meg publikációi (Palestrina fenekedett is rá emiatt). Én egyébként inkább ott érzem a különbséget Guerrero és Victoria közt, hogy utóbbira erősen hatott (Morales mellett) Palestrina klasszicizmusa (talán ebből fakadhat az a "dallami ismertség" amit említesz), míg Guerrerora (Morales mellett) inkább Gomebrt és a kései németalföldi iskola sűrűszövésű kontrapunktja jellemző: művei ezért nem is olyan könnyedek, "elegánsak", mint druszámé, persze nem kevésbé magával ragadóak és kitűnőek. Nemrég ismertem meg Vivanco Missa In Manus Tuasát. Fantasztikus mű: a paródiatechnikát a kéttémás motivikus munka irányába fejleszti tovább (Monteverdi 10témás "In illo tempore"-miséjéhez hasonlóan, csak koncentráltabban). Zseniális mű, de még bele kell hallgatnom magam. Vivanco egyébként - mint megtudtam - Germekkorában Victoriával egütt énekelhetett az ávilai katedrálisban, később pedig Guerrero barátja és munkatársa lett. Stílusa mégis nagyon egyéninek tűnik így első benyomásra, nem jellemző rá a "kismesterek" nagyokat imitáló stílusa.
1008 zalbarna 2011-07-29 20:53:32 [Válasz erre: 1007 tomás 2011-07-29 17:54:06]
Émmá egysmást zengtem Victoriáról.... Hogy pl befutott volt, vagyis sikeresen kifutotta magát... Ami aztat eredményezé, hogy eléggé beleintegrálóda az europai dallamvilágba, ami azt jelenti, hogy mai slágereink telisteli spéci viktóriás fordulatokkal...Tehát számomra nem túl sok ÚJ információval szolgálhat dallamfordulatok tekintetében, ám ez nem azt jelenti, hogy a régi információkat nem becsüköm.!!! Na, ez kb a sztem szemléletem, ami ugye nem ex katedra mindenki számára.. Guerrero számomra egy fokkal izgisebb ( nincs tőle annyi darab a Kájoni codexben, mint Victóriából ) Vivanco megítélésében arra hajlok inkább, hogy kismester, bár nem ártana jobban ismerni..de aszongyák jáccva ismer az ember igazán, velem meg sose akar senki Vivanco-t jáccani.
Émmá egysmást zengtem Victoriáról.... Hogy pl befutott volt, vagyis sikeresen kifutotta magát... Ami aztat eredményezé, hogy eléggé beleintegrálóda az europai dallamvilágba, ami azt jelenti, hogy mai slágereink telisteli spéci viktóriás fordulatokkal...Tehát számomra nem túl sok ÚJ információval szolgálhat dallamfordulatok tekintetében, ám ez nem azt jelenti, hogy a régi információkat nem becsüköm.!!! Na, ez kb a sztem szemléletem, ami ugye nem ex katedra mindenki számára.. Guerrero számomra egy fokkal izgisebb ( nincs tőle annyi darab a Kájoni codexben, mint Victóriából ) Vivanco megítélésében arra hajlok inkább, hogy kismester, bár nem ártana jobban ismerni..de aszongyák jáccva ismer az ember igazán, velem meg sose akar senki Vivanco-t jáccani.
1007 tomás 2011-07-29 17:54:06 [Válasz erre: 1006 tomás 2011-07-29 11:02:17]
Látom senki... akkor majd én: Ismeri valamelyiktek Sebastian de Vivanco zenéjét? Én sajnos nem. Guerrerohoz és Victoriához képest hogyan jellemeznétek? (Ha nem ismeritek, megpróbálhatjuk jellemezni Guerrero és Victoria zenéjét is...)
Látom senki... akkor majd én: Ismeri valamelyiktek Sebastian de Vivanco zenéjét? Én sajnos nem. Guerrerohoz és Victoriához képest hogyan jellemeznétek? (Ha nem ismeritek, megpróbálhatjuk jellemezni Guerrero és Victoria zenéjét is...)
1006 tomás 2011-07-29 11:02:17 [Válasz erre: 1005 zalbarna 2011-07-28 21:20:41]
akkor fel kéne dobni valami témát... a Huelgast asszem kivégeztük. :D
akkor fel kéne dobni valami témát... a Huelgast asszem kivégeztük. :D
1005 zalbarna 2011-07-28 21:20:41 [Válasz erre: 1004 johanna 2011-07-28 12:57:53]
Hát..... :))) :-) :-) :-)
Hát..... :))) :-) :-) :-)
1004 johanna 2011-07-28 12:57:53 [Válasz erre: 1003 zalbarna 2011-07-23 08:42:34]
Majdnem elsüllyedt...
Majdnem elsüllyedt...
1003 zalbarna 2011-07-23 08:42:34 [Válasz erre: 1002 zalbarna 2011-07-23 07:45:29]
Ha valaki nem tudná: Januj Annának katedrája van Lipcsében, Tóth Móni pedig az Il Giardino Armonico-ban hegedül...
Ha valaki nem tudná: Januj Annának katedrája van Lipcsében, Tóth Móni pedig az Il Giardino Armonico-ban hegedül...
1002 zalbarna 2011-07-23 07:45:29
[url]http://furulya.hu/kurzus-2011/miszla-2011.pdf;jobb későn.....[/url]
[url]http://furulya.hu/kurzus-2011/miszla-2011.pdf;jobb későn.....[/url]
1001 zalbarna 2011-07-22 20:54:09 [Válasz erre: 998 tomás 2011-07-22 19:00:09]
Az jó lesz.... Óriások vagyunk és katona... Elértük az ezredik bejegyzést...
Az jó lesz.... Óriások vagyunk és katona... Elértük az ezredik bejegyzést...
1000 tomás 2011-07-22 19:12:34 [Válasz erre: 998 tomás 2011-07-22 19:00:09]
Ja: és persze a DHM a Sony labelje...
Ja: és persze a DHM a Sony labelje...
999 tomás 2011-07-22 19:12:04 [Válasz erre: 998 tomás 2011-07-22 19:00:09]
Meg kéne tanulnom végre angolul: az Etonos anyagot ugyan most veszik fel, de kiadási dátuma még ismeretlen.
Meg kéne tanulnom végre angolul: az Etonos anyagot ugyan most veszik fel, de kiadási dátuma még ismeretlen.
998 tomás 2011-07-22 19:00:09 [Válasz erre: 990 zalbarna 2011-07-21 21:01:56]
Most látom: nem kell tippelgetni. A [url]http://www.huelgas.be/;honlapukon[/url] két lemezt ígérnek: idén júliusra (?) a Sonynál (??) az Eton Choirbook anyagából válogatást; 2012-re a DHM-nál egy "Clemens non Papának" szentelt lemezt. Utóbbi különösen izgalmasnak ígérkezik: Clement művei ritka madárnak számítanak a CD-piacon.
Most látom: nem kell tippelgetni. A [url]http://www.huelgas.be/;honlapukon[/url] két lemezt ígérnek: idén júliusra (?) a Sonynál (??) az Eton Choirbook anyagából válogatást; 2012-re a DHM-nál egy "Clemens non Papának" szentelt lemezt. Utóbbi különösen izgalmasnak ígérkezik: Clement művei ritka madárnak számítanak a CD-piacon.
997 tomás 2011-07-22 10:27:44 [Válasz erre: 996 zalbarna 2011-07-22 09:00:09]
Van benne valami. Épp ezért becsülöm annyira a jól sikerült mai felvételeket: a Sei Voci egyes Josquin-lemezeit, Herreweghe Lassus-felvételeit, a Westminsteriek (akár Hillel, akár O'Donnellel) Victoriáit (illetve Nooneékat, vagy Cabré együttesét), Cavina ás Alessandrini Monteverdieit. A mű és az előadás olyan magaslatát nyújtják, hogy az ember esze megáll. Sokan belebuknak - nekik valahogy sikerül a kés élén lágyan keringőzni, vagy csűrdöngölőst járni. Látszólag gondtalanul - ez éppoly nagy teljesítmény a szememben, mint Nevel - szintén életveszélyes - vállalkozása, hogy a feledés homályából emel ki műveket.
Van benne valami. Épp ezért becsülöm annyira a jól sikerült mai felvételeket: a Sei Voci egyes Josquin-lemezeit, Herreweghe Lassus-felvételeit, a Westminsteriek (akár Hillel, akár O'Donnellel) Victoriáit (illetve Nooneékat, vagy Cabré együttesét), Cavina ás Alessandrini Monteverdieit. A mű és az előadás olyan magaslatát nyújtják, hogy az ember esze megáll. Sokan belebuknak - nekik valahogy sikerül a kés élén lágyan keringőzni, vagy csűrdöngölőst járni. Látszólag gondtalanul - ez éppoly nagy teljesítmény a szememben, mint Nevel - szintén életveszélyes - vállalkozása, hogy a feledés homályából emel ki műveket.
996 zalbarna 2011-07-22 09:00:09 [Válasz erre: 995 tomás 2011-07-22 08:19:37]
Lassust előadni különben is életveszélyes... Sztem. Minden olyan szerzőt nagyon nehéz ma előadni, aki életében világsztár volt sztem... ( Bach pl messze nem volt az ) Ezt csak általános értelemben mondom. Palestrina, Lassus, Victoria, Josquin, a nagy madrigalisták. Ők egyszer már elmondták a magukét mindenkinek. ( kétségtelen, hogy a kultúrába bele is integrálódtak annak idején. Ez lehet mögötte . Ez emberi dolog, semmi köze az örök értékekhez, amit a műveik hordoznak. Amiből már van a vevőnek, azt nehéz eladnineki.sztem.) Persze a gyakorlat nem olyan éles, mint ez az elmélet. De sztem ez a dolog jáccik...
Lassust előadni különben is életveszélyes... Sztem. Minden olyan szerzőt nagyon nehéz ma előadni, aki életében világsztár volt sztem... ( Bach pl messze nem volt az ) Ezt csak általános értelemben mondom. Palestrina, Lassus, Victoria, Josquin, a nagy madrigalisták. Ők egyszer már elmondták a magukét mindenkinek. ( kétségtelen, hogy a kultúrába bele is integrálódtak annak idején. Ez lehet mögötte . Ez emberi dolog, semmi köze az örök értékekhez, amit a műveik hordoznak. Amiből már van a vevőnek, azt nehéz eladnineki.sztem.) Persze a gyakorlat nem olyan éles, mint ez az elmélet. De sztem ez a dolog jáccik...
995 tomás 2011-07-22 08:19:37 [Válasz erre: 993 sphynx 2011-07-22 00:13:50]
:D na, azét nem kell mindjárt kétségbeesni... mindössze végülis két dolog az, ami miatt a Petrarcás madrigál-lemez kevésbé tetszik: 1. a szerintem túlzott hangszerelés elveszi a madrigálok kamarazenei jellegét: egy madrigált annyian kell előadni, ahány szólam van (akár van hangszeres köztük, akár nincs (jó, tudom, a Concerto delle Dame kísérték magukat gambán és hárfán... DE: ők hárman voltak 3 három hangszer: az max. hat szólam...) 2.) a felvételhez egy templomot választottak, aminek az akusztikája több helyen "agyonnyomja" a művet: túl nagy a visszhang, több helyütt egymásra rakódnak a harmóniák és a hangzás helyenként borzasztóan zavaros. Viszont az tagadhatatlan, hogy Lassus madrigáljaiból ez a legbővebb válogatás eddig: a többi lemez inkább a könnyedebb villaneschákra koncentrál.
:D na, azét nem kell mindjárt kétségbeesni... mindössze végülis két dolog az, ami miatt a Petrarcás madrigál-lemez kevésbé tetszik: 1. a szerintem túlzott hangszerelés elveszi a madrigálok kamarazenei jellegét: egy madrigált annyian kell előadni, ahány szólam van (akár van hangszeres köztük, akár nincs (jó, tudom, a Concerto delle Dame kísérték magukat gambán és hárfán... DE: ők hárman voltak 3 három hangszer: az max. hat szólam...) 2.) a felvételhez egy templomot választottak, aminek az akusztikája több helyen "agyonnyomja" a művet: túl nagy a visszhang, több helyütt egymásra rakódnak a harmóniák és a hangzás helyenként borzasztóan zavaros. Viszont az tagadhatatlan, hogy Lassus madrigáljaiból ez a legbővebb válogatás eddig: a többi lemez inkább a könnyedebb villaneschákra koncentrál.
994 zalbarna 2011-07-22 00:16:19 [Válasz erre: 993 sphynx 2011-07-22 00:13:50]
Vigasznak küldök egy Huelgas-os pólót...
Vigasznak küldök egy Huelgas-os pólót...
993 sphynx 2011-07-22 00:13:50 [Válasz erre: 991 tomás 2011-07-21 21:51:41]
A Lagrime megvan, azt tudom, hogy jó. Az Opus 111-es meg a Nevel-es között azért választottam az utóbbit, mert zalbarna folyton jött, hogy így Huelgas, meg úgy Huelgas, aztán tessék, most jól póruljártam.
A Lagrime megvan, azt tudom, hogy jó. Az Opus 111-es meg a Nevel-es között azért választottam az utóbbit, mert zalbarna folyton jött, hogy így Huelgas, meg úgy Huelgas, aztán tessék, most jól póruljártam.
992 tomás 2011-07-21 21:54:03 [Válasz erre: 989 sphynx 2011-07-21 20:23:42]
Palestrina Ut re mi fa sol la miséjét felvették már (a "Quinta essentia" lemezen), sajna a Credo nélkül. Mellette egy Lassus ("Tous le regrets") és egy Ashewell mise is van ("Ave Maria"). Szép lemez.
Palestrina Ut re mi fa sol la miséjét felvették már (a "Quinta essentia" lemezen), sajna a Credo nélkül. Mellette egy Lassus ("Tous le regrets") és egy Ashewell mise is van ("Ave Maria"). Szép lemez.
991 tomás 2011-07-21 21:51:41 [Válasz erre: 988 sphynx 2011-07-21 20:17:39]
A "Lagrime" Herreweghével a legjobb talán, és a Concerto Italianonak van egy lemeze, amin villaneschák és moreschák mellett madrigálokat is adnak elő Lassustól.
A "Lagrime" Herreweghével a legjobb talán, és a Concerto Italianonak van egy lemeze, amin villaneschák és moreschák mellett madrigálokat is adnak elő Lassustól.
990 zalbarna 2011-07-21 21:01:56 [Válasz erre: 989 sphynx 2011-07-21 20:23:42]
Nem fognak. Nevel azt gondolja, hogy P-t sokan csinálják... Sztem vmi spanyollal jönnek majd , de olyannal, aki még nem volt...vagy az Elvas cancioneróval...ilyesmire tippelek.
Nem fognak. Nevel azt gondolja, hogy P-t sokan csinálják... Sztem vmi spanyollal jönnek majd , de olyannal, aki még nem volt...vagy az Elvas cancioneróval...ilyesmire tippelek.
989 sphynx 2011-07-21 20:23:42 [Válasz erre: 987 tomás 2011-07-21 18:28:36]
Palestrinával kellene előrukkolniuk.
Palestrinával kellene előrukkolniuk.
988 sphynx 2011-07-21 20:17:39
A Lassus madrigálok nekem se tetszettek velük annyira. Van jobb mással?
A Lassus madrigálok nekem se tetszettek velük annyira. Van jobb mással?
987 tomás 2011-07-21 18:28:36 [Válasz erre: 986 zalbarna 2011-07-21 17:52:13]
Ez így van. És ezt a mentalitást nagyon becsülöm bennük. Mondjuk most már ideje lenne, hogy valami igaz "huelgasos" produkcióval rukkoljanak elő a Bachos és a szivaros kitérők után... ;D
Ez így van. És ezt a mentalitást nagyon becsülöm bennük. Mondjuk most már ideje lenne, hogy valami igaz "huelgasos" produkcióval rukkoljanak elő a Bachos és a szivaros kitérők után... ;D
986 zalbarna 2011-07-21 17:52:13 [Válasz erre: 985 zalbarna 2011-07-21 17:49:58]
Pontosabban egyetemes tartalmi elemekről. Ez a lényeges, és nem biztos, hogy csak az ismert szerzők tudják ezeket, az Huelgas fényesen bizonyítja..
Pontosabban egyetemes tartalmi elemekről. Ez a lényeges, és nem biztos, hogy csak az ismert szerzők tudják ezeket, az Huelgas fényesen bizonyítja..
985 zalbarna 2011-07-21 17:49:58 [Válasz erre: 983 tomás 2011-07-21 17:40:23]
Félreértesz, nem a szerzőkről beszélek, amikor a lényeget emlegetem, hanem formai elemekről...Aszittem láccik a szövegből...
Félreértesz, nem a szerzőkről beszélek, amikor a lényeget emlegetem, hanem formai elemekről...Aszittem láccik a szövegből...
984 tomás 2011-07-21 17:42:16 [Válasz erre: 982 zalbarna 2011-07-21 16:15:56]
A reneszánsz polifónia továbbélése a barokkban az egyik vesszőparipám. Számtalan példáját ismerem. Rebeloban az a meglepő, hogy mintha Gesualdo "nyomán" indulna tovább, akit pedig "zsákutcaként" szoktak leírni. (olyan értelemben, hogy nem akadt foltyatója: pedig hát íme!)
A reneszánsz polifónia továbbélése a barokkban az egyik vesszőparipám. Számtalan példáját ismerem. Rebeloban az a meglepő, hogy mintha Gesualdo "nyomán" indulna tovább, akit pedig "zsákutcaként" szoktak leírni. (olyan értelemben, hogy nem akadt foltyatója: pedig hát íme!)
983 tomás 2011-07-21 17:40:23 [Válasz erre: 981 zalbarna 2011-07-21 16:05:45]
No, ennél azért csóválom a fejem... akadnak ott művek, szerzők, akikhez alig vagy nem nyúlnak és igenis lényegesek (pl. Josquin, Willaert, Monte, Utendal és még sokan mások). Amellett, hogy persze jó műveket bányás Nevel elő, fontos jellegzetességük épp ez az "előbányászás": Richafort neve a Huelgas-CD előtt teljesen ismeretlen volt, de Constanzo Festa is, Manchicourtról nem is beszélve. Ezt értettem ritkaság alatt. Ehhez nagy bátorság kell: előhozakodni valamivel, ami a hallgatóság számára teljesen ismeretlen.
No, ennél azért csóválom a fejem... akadnak ott művek, szerzők, akikhez alig vagy nem nyúlnak és igenis lényegesek (pl. Josquin, Willaert, Monte, Utendal és még sokan mások). Amellett, hogy persze jó műveket bányás Nevel elő, fontos jellegzetességük épp ez az "előbányászás": Richafort neve a Huelgas-CD előtt teljesen ismeretlen volt, de Constanzo Festa is, Manchicourtról nem is beszélve. Ezt értettem ritkaság alatt. Ehhez nagy bátorság kell: előhozakodni valamivel, ami a hallgatóság számára teljesen ismeretlen.
982 zalbarna 2011-07-21 16:15:56 [Válasz erre: 981 zalbarna 2011-07-21 16:05:45]
Ja, sztem Rebelo-ban az a különleges, hogy a világban már dúl a korabarokk, ám Ő tökéletesen és összes stílusjegyében reneszánsz. ( közben a fülében ott szól a már biztosan hallott korabarokk. ) Ha megnézed ezt a jelenséget közelebbről, és máshol is rátalálsz, rájösz, hogy a stílusjegyek szempontjából ( és a stílus végső kiteljesedése szempontjából) ezek a " retardált " zenei jelenségek a tanulmányok és a műélvezet szempontjából is hihetetlenül sok információt hordoznak. Általában a cseh, lengyel zenében érhető tetten itt Európában a jelenség ( szintén Európa " szélein" vannak ).
Ja, sztem Rebelo-ban az a különleges, hogy a világban már dúl a korabarokk, ám Ő tökéletesen és összes stílusjegyében reneszánsz. ( közben a fülében ott szól a már biztosan hallott korabarokk. ) Ha megnézed ezt a jelenséget közelebbről, és máshol is rátalálsz, rájösz, hogy a stílusjegyek szempontjából ( és a stílus végső kiteljesedése szempontjából) ezek a " retardált " zenei jelenségek a tanulmányok és a műélvezet szempontjából is hihetetlenül sok információt hordoznak. Általában a cseh, lengyel zenében érhető tetten itt Európában a jelenség ( szintén Európa " szélein" vannak ).
981 zalbarna 2011-07-21 16:05:45 [Válasz erre: 980 tomás 2011-07-21 15:24:40]
Hát igen, a madrigálok... Elkerülhetetlen, hogy a lényeg fogalmát ne használjuk, ha értékelünk. Abban feltétlenül igazad van, hogy jóhoz nyúlnak. ( Inkább ezt mondanám a ritka helyett.) Fontoshoz, lényegeshez nyúlnak. Nem fognak bele fajsúlytalan dolgokba. Sztem is a művek megválasztása az egyik titka a top-nak.
Hát igen, a madrigálok... Elkerülhetetlen, hogy a lényeg fogalmát ne használjuk, ha értékelünk. Abban feltétlenül igazad van, hogy jóhoz nyúlnak. ( Inkább ezt mondanám a ritka helyett.) Fontoshoz, lényegeshez nyúlnak. Nem fognak bele fajsúlytalan dolgokba. Sztem is a művek megválasztása az egyik titka a top-nak.
980 tomás 2011-07-21 15:24:40 [Válasz erre: 974 zalbarna 2011-07-17 21:55:10]
Á, igen, ebbe (Rebelo) egyszer belehallgattam; ez még sonys, ugye? Érdekes Rebelo kromaticizmusa. Ezt a későreneszánsz, vagy már inkább korabarokk repertoárt sajna gyakran elhanyagolják. A Huelgas különlegességét inkább repertoár-választásukban látom. Ami a muzikalitást és a zenei formálást illeti, szerintem bőven akad párja - amiben én páratlannak látom, hogy a repertoárjukon szereplő művek jó részét ilyen kvalitású együttessel mással ritkán lehet hallani. Létezik pl. a Richafort Requiemnek egy másik előadása (Chapelle du Roi, Dixon), ami szintén nem rossz (és nem követik el azt a "hibát" (???), amit Nevelék, viszont valóban gyengébb atmoszférájú felvétel. Viszont pl. madrigál-lemezeik - szerintem - nem olyan jók (pedig az is reneszánsz :) ), vegyük pl. két lemezüket Lassus-madrigálokkal. Nem rosszak, de van jobb is.
Á, igen, ebbe (Rebelo) egyszer belehallgattam; ez még sonys, ugye? Érdekes Rebelo kromaticizmusa. Ezt a későreneszánsz, vagy már inkább korabarokk repertoárt sajna gyakran elhanyagolják. A Huelgas különlegességét inkább repertoár-választásukban látom. Ami a muzikalitást és a zenei formálást illeti, szerintem bőven akad párja - amiben én páratlannak látom, hogy a repertoárjukon szereplő művek jó részét ilyen kvalitású együttessel mással ritkán lehet hallani. Létezik pl. a Richafort Requiemnek egy másik előadása (Chapelle du Roi, Dixon), ami szintén nem rossz (és nem követik el azt a "hibát" (???), amit Nevelék, viszont valóban gyengébb atmoszférájú felvétel. Viszont pl. madrigál-lemezeik - szerintem - nem olyan jók (pedig az is reneszánsz :) ), vegyük pl. két lemezüket Lassus-madrigálokkal. Nem rosszak, de van jobb is.
979 zalbarna 2011-07-20 10:07:56 [Válasz erre: 972 macskás 2011-07-17 19:02:37]
Mér, nagyon szépen énekelek...és a tetoválásaim is nagyon szépek...:)
Mér, nagyon szépen énekelek...és a tetoválásaim is nagyon szépek...:)
978 zalbarna 2011-07-17 22:46:14 [Válasz erre: 976 zalbarna 2011-07-17 22:05:34]
Hihetetlen erő és szerves! dinamika van ebben az élő előadásban !
Hihetetlen erő és szerves! dinamika van ebben az élő előadásban !
977 zalbarna 2011-07-17 22:06:10 [Válasz erre: 976 zalbarna 2011-07-17 22:05:34]
Majdnem nagy betűvel írtam, hú....
Majdnem nagy betűvel írtam, hú....
976 zalbarna 2011-07-17 22:05:34
[url]http://www.youtube.com/watch?v=0LNoMxrtLOs; manchicourt élő! a szám a cd-n is rajta van...[/url] Élő felvételen így szólni.... És a zene ? merre hallod haladni ? Köd úszik a táj felett... Ez a reneszánsz polyphony , és nem évszámok miatt..
[url]http://www.youtube.com/watch?v=0LNoMxrtLOs; manchicourt élő! a szám a cd-n is rajta van...[/url] Élő felvételen így szólni.... És a zene ? merre hallod haladni ? Köd úszik a táj felett... Ez a reneszánsz polyphony , és nem évszámok miatt..
