Bejelentkezés Regisztráció

Palcsó Sándor



357 Búbánat 2022-11-08 14:14:43

Palcsó Sándor énekművész, tenorista,  ma lenne 93 éves - másfél esztendeje hunyt el, 2021. március 4-én.

Kétszeres Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének és középkeresztjének kitüntetettje, Érd Város Életműdíjazottja, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja

Palcsó Sándor operaénekes - 1975

Fotó: Szalay Zoltán

  • Várkonyi Tamás (szerk.): Zenei panoráma. Kroó György írásai az Élet és Irodalomban 1964-1996 - Gramofon Könyvek (Budapest, 2011)  Cikkek

6. Hat új kompozíció
(1970/45., november 7.)

A Zenei Hetek utolsó harmadában is folytatódott a bemutatók sora. A hat kompozíció, amely részben a Magyar Kamarazene-sorozat bérleti estjén, a Zeneakadémia kistermében, részben a Rádió mikrofonján át került közönség elé, szorgalmas műhelymunkáról számol be, és jól érzékelteti zeneszerzésünk néhány tipikus problémáját.

[...]

Sárai Tibor mindkét új opusa versmegzenésítés. Elkötelezettségének, ideológiai állásfoglalásának nyílt demonstrációja József Attila kantátája, a De profundis és a Diagnózis 69 feliratú, Váci Mihály Távoli csillag című költeményére írott műve is.”

[...]

„...a  Diagnózis 69 tenorszólóra komponált zenekari dal. Itt inkább felcsillannak színek, illusztráló ötletek, de Váci Mihály versének dühös, harapós, gúnyos-torz alaphangja valósággal belekényszeríti a komponistát egyetlen atmoszférába. A riasztóan kegyetlen, romlott, cinikus világ elidegenítő hangja, haláltánc-hangulata uralkodik a partitúrában, és csak egy-egy futó pillanatra tűnnek fel a sajnálat, az együttérzés, a fájdalom ’emberi harmóniái’. A szöveg olykor támaszul szolgál, máskor gúzsba köti a zeneszerzők ihletét. Ám áldásos szerepet csak akkor tölthet be, ha sajátosan zenei, spontán muzikális fantáziát szabadít fel.... A Diagnózis 69-et Palcsó Sándor énekelte, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.”


356 Búbánat 2022-07-14 10:41:49

Koltay Valéria és Palcsó Sándor: Kettesben veled - kettős

1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46:

„A Magyar Rádió új felvételének bemutatója”

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Sebestyén András

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál

Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál


355 Búbánat 2022-03-04 11:08:03

Palcsó Sándor (Pécs, 1929. november 8. – 2021. március 4.)

A kétszeres Liszt-díjas, Érdemes- és Kíváló Művész, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja, Palcsó Sándor ma 1 éve hunyt el.

Rá emlékezve idemásolok pályatársának, Hankiss Ilonának a vele készült interjújából részleteket.

Hankiss Ilona: Palcsó Sándor operaénekes

[...] „- A Honvéd művészegyüttes ontotta a jobbnál jobb énekeseket, kiváló ajánlólevelet adott a pályára: Réti József, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, (B.) Nagy János és még sokan mások indultak el onnan.

- Zenei biztonságot szereztünk, ez az állandó agytorna nagyon megkönnyítette későbbi munkánkat. Nekem főleg a modern művek megoldásához adott nagy segítséget. Lassan ráállt a fülem, fejem, erre a zenére. A legnagyobb hálával az „Albert Herring” -nek tartozom. Fiatal voltam, ez a szerep színészileg, zeneileg rengeteg lehetőséget nyújtott. A Hamlet, a Lucifer, a Vizsgálóbíró… kivételes színskála még egy prózai színész számára is.

- A csúcspont a Pelléas volt.

 - Ez a darab maga a csoda. Az Operaház történetének is kiemelkedő, megismételhetetlen produkciója volt. Számomra is emlékezetes ez az előadás, ebben mutatkoztam be, mint Yniold. A toronyfalon felkúszva, színpadi apám vállain állva kellett belesnem az ablakon és elmesélnem, mi történik veletek, Pelléas-szal és Mélisande-dal, ott bent?

 - Ezután a gyönyörű szerep után, végül karakter szerepeknek szenteltem az életemet. Számomra ez nem volt megalázó, mert így sok érdekes figura bőrébe bújhattam: Mime, Loge, a „Borisz Godunov” Bolondja a „Hovanscsina” Írnoka, a „Katerina Izmailova” részeg Muzsikja… Mindig arra törekedtem, hogy kiszedjem a szerepek zsírját.

- Hogyan?

- Emberfeletti fizikai és szellemi munkával. Először alaposan megrágtam a szöveget, értelmeztem, majd megpróbáltam a hangjegyeket rárakni. A rossz fordítások sokszor akadályozzák ezt a munkát. Ha jól olvasom az anyagot, akkor már tudom is kívülről, gyorsan tanulok.

A figurát keresem mindenütt, lesem, figyelem az embereket: hogy mozog egy púpos, egy nyomorék? A „Brankovics”-ban „megvakítottak”. Meg kellett lesnem, hogy jár egy vak, hogy tartja a fejét, mikor mások szavára figyel? Regényekben kerestem hasonló típusokat. Egy karakterszínész nem dolgozhat sablonokkal, sok élményt kell begyűjtenie, hogy legyen miből válogatnia. Igyekeztem mindig példamutató munkával kiugró produkciót létrehozni.

- A rendezőtől mit vártál?

- Legyen társ, aki nem tekint kísérleti nyúlnak, akitől tudok tanulni, aki nem erőszakos. Fogadja el az én jó megoldásomat, építse be elképzeléseibe. Így válok én is alkotó partnerré.

- Kész a szerep, kezdődhet az előadás. Nyugodtan lépsz színpadra?

- Mindig volt, van lámpalázam. Talán azért tanultam annyit, mert biztos akartam lenni magamban. Nehogy arra keljen gondolnom, uramisten most mi következik? Még így is sokat szenvedtem előadás előtt, de mikor elkezdődött a játék, már hideg fejjel dolgoztam.

- S ha valami hiba csúszott a játékba, azt is hidegen ráztad le magadról?

- Nem, akkor egyenesen sírva fakadtam. A kis hibát is óriásinak képzeltem, amit talán a közönség észre sem vett. Bántott, mert mindent megtettem, hogy jól sikerüljön. Egész napom memorizálással telt el, ismételgettem, dúdoltam szerepemet egészen addig, míg le nem mostam magamról a festéket. De emberek vagyunk, így hibázunk néha. Engem nagyon megviselt a pálya, de talán azért sikerült néhány szép pillanatot létrehoznom.” [...]


354 Búbánat 2022-03-03 14:05:50 [Válasz erre: 353 Búbánat 2022-03-03 11:56:31]

Holnap lesz egy éve, hogy Palcsó Sándor operaénekes életének 92. esztendejében örökre lehunyta a szemét.

"A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesétől - a Liszt-díjig"

/Lobogó, 1963. április 17./

„- Nem pontos a cím - mo­solyog Palcsó Sándor, amikor életútját egy címbe szorítjuk -, valamivel előbb kezdtem. Újonc koromban. Addig sosem énekel­tem, de amikor 1952-ben bevo­nultam, én lettem a század nóta­kezdője és dal-tanítója. Hogyha elhangzott a parancs: „lépés, in­dulj”, rázendítettem a nótára, s követtek a többiek. Szóval ki­derült, hogy van énekhangom, amit civil koromban észre sem vettem. Az egyik nap aztán ki­hirdették, hogy akinek kedve van, jelentkezhet kariskolába éneket tanulni. Jelentkeztem. Elvégeztem az iskolát és beke­rültem a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesébe. Jó iskola volt. Amit ma tudok, azt ott ta­nultam! Ösztöndíjasként jöttem innen az Operaházba 1957-ben, s ez év április 4-én -  mint már tudják - megkaptam a Liszt­-díjat.

- Ne ugorjuk át ezt az öt évet. A szerepei?
- Az Albert Herring, a Mes­terdalnokok, a Szöktetés a sze­rájból, s most egy új főszerep Debussy Pelléas és Mélisandéjében.

Csupa ideg, érzékeny reagá­lású arcát a visszaemlékezés de­rűje önti el:

- Amióta a díjat megkaptam, mintha nem is a földön járnék. Nem számítottam rá, nagy meglepetés volt és óriási izgalom, három premierrel felért.

Órájára pillant.
- Bocsánat, de egy perc múl­va tíz. Azonnal kezdődik a pró­ba, mennem kell.
Ezt a pontosságot - bár nem mondja -, szintén a néphadse­regben tanulta, a kottaolvasás­sal együtt. S azóta sem felej­tette el.”


353 Búbánat 2022-03-03 11:56:31

Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

Budapest, 1963. május 11. Sándor Judit Mélisande és Palcsó Sándor Pelléas szerepében Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának próbáján a Magyar Állami Operaházban. A darabot 1963. május 18-án mutatták be Mikó András rendezésében és Ferencsik János vezényletével.

 MTI Fotó: Keleti Éva

 

Kertész Iván, MUZSIKA, 1963. július

"Palcsó Sándor meglepően meggyőző. Eddig csak buffo- és karakterszerepekben láttuk és ott bizonyságot tett biztos muzikalitásáról. Pelléas szerepében lírai oldalát is bemutathatta, nagy sikerrel. A szólam két jelenetben nyílik ki igazán, a torony- és a gyilkossági képben...."

Fábián Imre – Film Színház Muzsika, 1963. május 25.

"Palcsó Sándor mint Pelléas, pályája legigényesebb szerepében kifogástalanul, s elhitető erővel állt helyt. A magassága nem elég biztos néhol, hangja inkább a középfekvésben találja meg a maga legjobb kifejezési lehetőségeit. A sze­rep, melyet eredményesen birtokba vett, mindenesetre jelentős lépés elő­re énekes-pályáján."

Fodor Lajos - Esti Hírlap, 1963. május 28.

„A férfi címszereplők közül Palcsó Sándor elsősorban a költői alak megformálásával,  muzi­kalitásával, intelligenciájá­val, Kozma Lajos a hangjá­val és belső nyugtalanságá­val hat.”

Megjegyzem: Palcsó Sándor a "kevert" szereposztásban Házy Erzsébet (Mélisande) partnere is volt az operában.


352 Búbánat 2022-02-02 22:55:43 [Válasz erre: 312 Búbánat 2020-12-10 10:23:26]

"Hankiss Ilona: Palcsó Sándor operaénekes"-interjú szövege, amit a Parlando.hu oldaláról korábban már belinkeltem ide a topicba, most elolvasható  Hankiss Ilona opera-énekesnő  intejúkötetében is, ami  Az Opera fény játékában címet viseli ( "Pályaszikrák, életszikrák, interjúk - Életmesék, vallomások.") - Kiadó: HANKISS ILONA

Megjelent:  2021. december 10. , kapható a Rózsavölgyi és Társa Zeneműboltban is. 

Palcsó Sándor mellett  sok-sok neves magyar művészinterjút tartalmaz a kötet - fotókkal. Pl.:  Barlay Zsuzsa, Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Báthy Anna, Simándy József, Gyurkovics Mária, Sass Sylvia, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Medveczky Ádám, Neményi Lili, Osváth Júlia, Ferencsik János, Székely Mihály, Losonczy György, Szőnyi Ferenc, Mihály András, Takács Paula, Birkás Lilian, Sólyom-Nagy Sándor, Sándor Judit, Mátyás Mária és még sokan mások. 

https://caruso.blog.hu/2021/12/20/levendulaillat


351 Búbánat 2021-11-08 16:44:55

Palcsó Sándor idén március 4-én halt meg. Nyolc hónapja már, hogy nincs köztünk a Magyar Állami Operaház egykori kiváló tenoristája, aki ma lenne 92 éves.

Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, ezt követően az intézmény sokoldalú művésze lett, aki több mint 70 opera tenorszerepét alakította. 

Hangját és alakításait rádió- és televíziófelvételek őrzik: a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett és népdal felvétele található a szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig mintegy 30 teljes operafilmben működött közre - sokrétű karakterszerepek megformálójaként vagy színészek énekhangjaként -,  amelyekben nemcsak  éneklésével-, de színjátszói tehetségével is kitűnt.

Liszt Ferenc-díjat két alkalommal, 1962-ben és 1971-ben is odaítélték neki, 1974-ben érdemes művész, 1980-ban kiváló művész elismerésben részesült, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2010-ben középkeresztjét is megkapta. A Magyar Állami Operaház 2014-ben vette fel örökös tagjai közé.

Palcsó Sándorra most Erkel Hunyadi Lászlójának két részletével emlékezek:

V. László áriája – „Hosszú az éj...Én, rabja képzeletnek...” – Palcsó Sándor

„Meghalt a cselszövő...” - Palcsó Sándor, Ilosfalvy Róbert, énekkar

V. László király – Palcsó Sándor

Hunyadi László – Ilosfalvy Róbert

Vezényel: Medveczky Ádám

(1974)


350 Búbánat 2021-08-27 11:34:39 [Válasz erre: 335 Búbánat 2021-03-20 12:42:57]

Kapcs. 335. sorszám      

"Feuer Mária: 50 muzsikus műhelyében"

/Zeneműkiadó, Budapest, 1976/

„Felelős: a rendező!”

PALCSÓ SÁNDOR

(1975)

Mime és Albert Herring, Pedrillo és Borisz Godunov Bolondjának szerepe jelzi, hogy milyen széles skálán mozog a karaktertenorista művészete. Ma Monteverdit énekel, holnap Prokofjev operájában bukfencezik a színpadon, s a sokszínű, klasszikus repertoár mellett odaadó és kiváló tolmácsa az új magyar műveknek is. 1952-ben katonaként jelentkezett a Honvéd-együttesbe. Zenei képzését is itt szerezte. 1957 óta tagja az Operaháznak. Teljesítményeit mindig tiszta intonáció és eminens zenei pontosság jellemzi, szerepformálása, szövegejtése, sőt prózamondása mintaszerű.

- Hol tanulta mindezt?

- A nagyon fontos fegyelmet és pontosságot, de az zenei felkészülést is a Honvédegyüttesben szereztem. Lehet, hogy néhányan lenézik ezt az iskolát, de én mindent onnan hoztam. Ott szoktam rá többek között a rendszeres munkára, arra az agytréningre, a melynek a gyors és megbízható szereptanulást köszönhetem. Tudom, a hangom nem elég szép, de büszke vagyok rá, hogy jó. Soha életemben nem ambicionáltam a lírai szerepkört, soha nem akartam Lenszkijt, Ottaviót énekelni – talán ennek a makacs elhatározottságnak és tudatosságnak is köszönhetem, hogy cserébe kiépíthettem egy valóban színes és szerteágazó repertoárt. A gyakorlatban aztán arra is rájöttem, hogy mennyire fontos az érthető szövegejtés. Hiába a legcsodálatosabb éneklés, a leghajlékonyabban csengő hang, ha a közönség – amelynek egy része valószínűleg akkor hallja először a darabot – nem érti, miről szól. Felfedeztem, hogy  nem az a fontos, ami ebből a színpadon, közvetlen közelről érződik: az erősen formált vokálisok csúnya látványa, a szükségszerűen háromszorozva ejtett mássalhangzók látszólagos torzulása, mert a nézőtéren mindennek csak a jó oldalát érzékelik. A jó prózamondás kedvéért igen sokat olvasok hangosan; általában egy új szerep tanulását is mindig a szöveggel kezdem, mert hála az imént említett ifjúkori edzéseknek, a zene úgyis gyorsabban és könnyebben belémívódik. A színpadi mozgás alkat dolga: imádom a szerepeimet és természetes, hogy megpróbálok élni a szerep adta lehetőségekkel. Ami meg a modern műveket illeti, engem éppen az vonz bennük, ami néhány kollégámat elriasztja: a feladat újszerűsége.

- A fegyelmezettséget az imént hangsúlyosan említette. Korábbi beszélgetőpartnereimről is kiderült: igényelnék a pontos munkát. Nem értem, mi akadályozza ezt, ha a színház vezető művészei síkraszállnak érte. Vagy csak szavakkal teszik?

- Azt hiszem, nem mindannyian igénylik ezt. A vezetőség pedig nem követeli meg, mert egy kissé tart a tagjaitól. Mondok egy példát. A Pomádé király új ruhája felújításakor olyan feladat elé állított a rendező, amelyeket nem tudtam vállalni, mert ellenkeztek a darab alapkoncepciójával. Nevezetesen: a láthatatlan kelmét szembeszökően látványos szálakból kellett szőnünk. Mivel én hajthatatlan vagyok, a szerepről lemondtam, de a premiert becsületből végigcsináltam. Aztán, amikor a wiesbadeni vendégszereplésre került sor, nagy meglepetésemre engem jelöltek ki. Természetesen lemondtam, az igazgatóság azonban olyannyira ragaszkodott személyemhez, hogy ezúttal hajlandó volt fontolóra venni javaslatomat – és végül igazat adni.  Remélem, érthető, hogy itt nem az én személyes harcomról volt szó, hanem a mű igazáról. A példát csak azért mondtam el, mert nem értem, miért kell egy vendégjáték presztízse ahhoz, hogy az igazgatóság beleavatkozzék a téves irányításba, s miért nem elég ok erre a hazai közönség érdeke? Persze még számos hasonló, nem személyes történetet sorolhatnék, amely mind azt igazolná: jó néhány esetben a színház vezetősége nem csap oda, ahová kellene. Úgy érzem például, hogy a Don Juant a próbák tapasztalatai alapján, ebben a formájában nem kellett volna a színpadra engedni, mert nem nagyon jó dolog, ha a közönség egy remekmű élvezete helyett csalódással távozik.

- Azt hiszem, ez nem ilyen egyszerű. És ne felejtse el az utóbbi évek kiemelkedő produkcióit, például a Lulut és a Lombardokat.

Mindkettő azért volt jó, mert olyan zenei vezetők irányították a felkészülést – Mihály András, illetve Lamberto Gardelli -, akik könyörtelenül ragaszkodtak igényeik teljesítéséhez. Sőt, ahhoz is – persze más-más ok miatt -, hogy a nem odavaló művész szerepét más vegye át. (Persze ha őszinte akarok lenni, nem vagyok benne biztos, hogy ezt akkor is megtették vagy megtehették volna, ha állandó tagjai a színháznak.) – S azt is hozzá kell tennem, amit talán kevesen mondanak: mindkét karmester Mikó Andrással dolgozott együtt, aki nemcsak szenvedélyesen szereti a színházat, hanem szenvedélyesen tud dolgozni is és nagyon érti a mesterségét. S ez a két produkció azért sikerült olyan jól, mert időt engedtek a munkára. Az előadások gyöngeségének másik oka a rövid és nem eléggé alapos felkészülés. Ne higgye, hogy kizárólag a nyugati operák példájára hivatkozom: a világranglista vezető színházai mind hagynak időt a tanulásra, próbára. Nézzen meg egy előadást bármelyik NDK-beli operaházban – , hogy a Bolsojról ne is beszéljünk. Évek múlva is úgy áll a produkció, mint a premier napján. Nálunk viszont a bemutatókat épp hogy összetartja a lendület, az erőfeszítés, de négy-öt előadás után – amikor a két szereposztás összekeveredik – már szétesnek.

- Sokan arról panaszkodnak, hogy a kétféle szereposztás kétféle koncepciója okoz zavart. Segíthet-e ezen a véleménye szerint hosszabb előkészület?

- Természetesen, mert akkor kiküszöbölődik a legnagyobb hiba, a pontatlanság. Ha egy szereplőgarnitúra nagy része zenei hibákat ejt már a premieren – mert többnyire ez történik -, akkor mi lesz később? Ebből a tényből máris következik a magyarázat: erősen hibáztatom – tisztelet a kivételnek – a karmestereket. Ha ők elnézők, gyöngék, bátortalanok (vagy agresszívek, de nem a minőségért harcolnak), akkor ki várhatja el az énekestől, hogy a képességük teljét nyújtsák? Azt hiszem, nemcsak az olyan nagy tekintélyű karmester érhet el eredményeket, mint Ferencsik János (amíg ő dirigált a színházban, addig viszont az volt a baj, hogy a próbákon alig vett részt s jóformán csak az előadásokon volt jelen – igaz, akkor aztán teljes súlyával), hanem olyan következetes és szívósan lelkiismeretes dirigens is, mint például a fiatal Medveczky Ádám. Pedig vannak néhányan, akik képesek lennének a színvonal tartására, ha lenne elég idejük elképzeléseik megvalósítására.

- Ön szerint követelni kell az énekestől, hogy képességei javát nyújtsa? Nem természetes ez? Nem saját érdeke, hogy jót produkáljon?

- Érdeke, mégsem természetes. Méghozzá azért nem, mert nálunk pillanatok alatt iszonyúan önteltek és nagyképűek lesznek a legtöbben. Különösen a nagyon tehetséges fiatalok, akiknek nincs módjuk arra, hogy végigjárják a szamárlétra fokait; azonnal egyre-másra főhősöket alakítanak s a súly alatt összeroppannak. Persze ez is színházvezetési koncepció kérdése. Én úgy kezdtem, hogy kis szerepekkel szereztem rutint, tanultam a mesterséget, mert az élő színpadi gyakorlatot nem lehet elsajátítani sem a Honvédegyüttesben, sem pedig néhány főiskolai szerepgyakorlat-órán – akármilyen jól tanítják. Nálunk most az a szokás, hogy rögtön a mélyvízbe dobják a kezdőt, s ha fuldoklik, utánahajítják a mentőövet. Vagy partra evickél, vagy úy fejbetalálják vele, hogy biztosan elsüllyed.

- Az imént Mikó András munkáját dicsérve, azt mondta: erről kevesen beszélnek. Miért?

- Mert a vezetőséghez tartozik és sokan félnek tőle.

- S Ön, aki jóformán mást sem tett, mint a vezetőséget bírálta, vállalja, amit mondott?

- Nincs mitől félnem. Személy szerint elégedett vagyok, jó kapcsolatot tartok a vezetőkkel s tudják rólam, hogy szenvedélyesen szeretem a színházat. Nyilvánvaló, azért veszekszem, mert eredményesebbé szeretném tenni munkánkat.


349 Búbánat 2021-08-19 15:47:20

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti zenei műsorában újra elhangzott az alábbi operettrészlet:

  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

- Bessy és Fritz vidám kettőse – a Dzsilolo-duett, II. felv.: „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! – dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo...” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33


348 Búbánat 2021-07-29 18:49:48 [Válasz erre: 328 Búbánat 2021-03-11 20:26:53]

Kapcs. 328. sorszám

Palcsó Sándor és felesége - Ildikó - emlékére

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában (szerkesztő-műsorvezető: Tölgyi Krisztina) ma délelőtt ismét felcsendült ez a szép, megható operettdal.  Palcsó Sándor gyönyörű ének-tolmácsolásában szívszorító volt újra meghallgatni!

 

 

https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ2nHmNvGCOhAw8y82jUAToSR3lZOAqWuLfXQ&usqp=CAU

  • Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

- A király dala: Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának új felvétele, keresztmetszet - bemutató: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35 - 19.25


347 Búbánat 2021-07-26 12:13:27

A Dankó Rádió Az a szép című, most véget ért műsorában hangzott el ez az operett-dal:

  • ifj. Johann Strauss - Heinrich Bohrmann-Riegen - Julius Nigri - Ditrói Mór - Blum Tamás: A királyné csipkekendője  

- A miniszter dala: „Főurak asztalánál, ha minden étel romlott, jó képet kell hogy vágjál, hogy milyen jó a koszt… /Ez a mesterség, ehhez tartozik…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója:  1967. november 4., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00 (Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő)


346 Búbánat 2021-07-19 19:42:50

A Dankó Rádió Az a szép c., ma délelőtt elhangzott zenei adásában hallottuk ismét ezt a vidám operett-kettőst:

  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

- Bessy és Fritz vidám kettőse – a Dzsilolo-duett, II. felv.:

 „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! – dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - . dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  ...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: dzsilolo. / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha, ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, dzsilolo....” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

A ma 57 évvel ezelőtt  bemutatott rádiófelvételen Házy Erzsébet, Németh Marika,  Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László énekelt,  továbbá az MRT Énekkara működött közre.​​​

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Cserés Miklós dr.


345 Búbánat 2021-05-06 13:16:21

​​​​​​A Dankó Rádió ma délelőtti, Az a szép című műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Tölgyi Krisztina megemlékezett az idén márciusban elhunyt Palcsó Sándor operaénekesről - ezzel a rádiófelvételével: 

  • Jacques Offenbach - Laurencin és Michel Delaporte  - Huszár Klára: Szökött szerelmesek

- Bellerose rendőrőrmester kupléja:  „Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok, mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok!… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék hárem őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. július 13., Kossuth Rádió, 20.06 - 20.57


344 Búbánat 2021-05-04 12:38:22

A  Dankó Rádió ma délelőtti, Az a szép című műsorában hallhattuk ezt a dalt:

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérey Adolf: Bécsi asszonyok

- Katonakarmester-induló: A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-trará, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, csin-csin-trará, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok, és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! Ellepik a főutat. Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító, elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! /A banda élén vinni kell a karmesterboltot, csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem. »A forró számam lesz zenekarod, édes, ugye, akarod?« … / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás) – Részletek, 1965., Kossuth Rádió


343 Búbánat 2021-05-04 12:36:06 [Válasz erre: 338 Búbánat 2021-03-22 13:47:43]

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor


342 Búbánat 2021-05-01 09:38:45

Rátaláltam egy régi újságközleményre:

Délmagyarország, 1973. február 24.,

A Víg özvegytől a Csárdáskirálynőig címmel operettest a Postás Művelődési Házban febr. 27-én, kedden este 7-kor.

Közreműködnek: Lehoczky Éva, Eszenyi lrma és Palcsó Sándor, a Magyar Állami Operaház művészei és a Budapesti Postás Szimfonikus Zenekar.


341 Búbánat 2021-03-28 10:08:26

Offenbach: A 66-os szám – Bordal – Radnay György – László Margit – Palcsó Sándor

Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió, 17.00 – 18.00

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli.

Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján:

Francois, vándor házaló – Radnai György;

Suzon – László Margit;

Piccolo – Palcsó Sándor


340 Búbánat 2021-03-26 13:04:01

Az MHV lemezfelvételén (Qualiton)  Palcsó Sándor és Zentay Anna két ritkán hallható Gyöngy Pál- operettből énekel egy-egy duettet:

1.) 

https://www.youtube.com/watch?v=ng7scjOqlY8&ab_channel=VariousArtists-Topic

„Kecskemét az híres város” Gyöngy Pál – Békeffy István – Szilágyi László Kadétszerelem című operettjéből.

Palcsó Sándor és Zentay Anna, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

„Minden jegy elkelt” – Gyöngy Pál dalaiból – 1971 Hungaroton Records LTD

2.)

https://www.youtube.com/watch?v=nFVgb01KZlw&ab_channel=VariousArtists-Topic

 „Úgy érzem” –   Gyöngy Pál – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf Narancshéj című operettjéből (zenés vígjáték):

„Úgy érzem, hogy ez nem mindennapi találkozás, a szívem csupa-csupa találgatás, mi lesz a folytatás?..../ Úgy kérem, ne legyen véletlen e találgatás, ne legyen szalmaláng e fellángolás, mely hamar véget ér!”

Palcsó Sándor és Zentay Anna, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

„Minden jegy elkelt” – Gyöngy Pál dalaiból – 1971 Hungaroton Records LTD


339 Búbánat 2021-03-23 15:30:39

A március 4-én 92. életévében elhunyt Palcsó Sándor operaénekesre emlékezett Tölgyi Krisztina, szerkesztő-műsorvezető, a Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtt elhangzott zenei műsorában. A nagyszerű tenor énekhangját ezúttal egy magyar zenés játék rádiófelvételének részletében hallhattuk:

Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály 

 Dal a legyezőről: „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Palcsó Sándor, km. Kalmár Magda és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző, Kerekes János) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. augusztus 19., Kossuth Rádió, 18.25 – 19.00


338 Búbánat 2021-03-22 13:47:43 [Válasz erre: 319 Búbánat 2021-01-29 22:24:37]

Kapcs. 319., 318., 310. sorszámok

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor


337 Búbánat 2021-03-20 19:16:23 [Válasz erre: 336 smaragd 2021-03-20 18:24:28]

Az össszes régi rádió-adást - amelyben Nagy Ibolya Palcsó Sándorral beszélgetett és az operett-felvételeit is hallhattuk  a "Túl az Óperencián" -  az elhangzásuk idején felvettem a rádióból, majd CD-re is átírattam! Bármikor elővehetem és újra meghallhathatom! Mindezekről itt a fórumon akkor beszámoltam, sőt, Palcsó Sándor élőszavait, mondatait idéztem. Úgyhogy örülök a jövő heti kora reggeli ismétlő műsoroknak.  Aki tudja, hallgassa meg újra -  vagy először. Érdemes. Közben szomorúak vagyunk hogy immár Palcsó Sándor Emlékműsor lett belőle..


336 smaragd 2021-03-20 18:24:28

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 2020: Nagy Ibolya

                         Túl az Óperencián: Palcsó Sándorra emlékezünk

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2021/03/19/tul-az-operencian-palcso-sandorra-emlekezunk/

Palcsó Sándorra, a kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekesre, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjára emlékezünk Nagy Ibolya Túl az Óperencián című korábbi műsoraival. Az egy héten át tartó zenés beszélgetésekben Palcsó Sándor felidézi gazdag pályájának állomásait egészen pécsi gyermekkorától, de mesél legendás szerepeiről, kollégáiról, rádiós munkáiról, az operairodalom klasszikus és kortárs műveiről, melyekben színpadra lépett. A beszélgetés kiindulópontja Palcsó Sándor A többi néma csend címmel 2016-ban megjelent portrékötete. Palcsó Sándor március 4-én hunyt el 92. életévében.

Túl az Óperencián március 22-től 28-ig minden reggel 5 órától a Dankó Rádióban!

       Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


335 Búbánat 2021-03-20 12:42:57

Szervusz, Sanyi bácsi! – búcsú Palcsó Sándor operaénekestől

Papageno.hu - 2021. március 19.

A Caruso blog szerzője a 2021. március 4-én, életének 92. évében elhunyt Palcsó Sándor legendás karaktertenorra emlékezik.

Nagy ígéretként indult az 1956 utáni, a tenor fronton is megtépázott Operaházban. Később többen úgy érezték, nem futotta be azt a karriert, amit kezdetben vártak tőle. Palcsó Sándorból valóban nem lett Faust, Rodolfo vagy Tamino. Helyette a karakterfigurák mesterévé érett.

De vajon a lelke mélyén szerette-e, elfogadta-e ezeket az elrajzolt alakokat?

A Fra Diavolo délceg dragonyosa és a Sárdytól átvett Kukorica Jancsi után jött Albert Herring, a nagy kiugrás. 1960-ban még fontos volt idehaza az opera műfaja, a Britten-premier híre bejárta a sajtót, Palcsó nevét hamar megtanulta az ország.

Testi valójában és átvitt értelemben is szokatlanul egyenes tartású férfi volt. Önfejű, aki pontosan ismerte a saját értékeit. Szakmailag kikezdhetetlen, de nem jó káder. Református lelkész egyházi nevelésben részesült fia, a Honvéd Művészegyüttes híres-hírhedt 1956-os szovjet-kínai turnéjának résztvevője enyhén szólva sem a legjobb pedigrével indult. Az Opera florárumában azonban szabadon burjánozhatott. Távol álltak tőle a színházi faxnik, ebben az értelemben egész életében kívülálló maradt. Szenvedélyesen szerette a szakmáját, de képes volt az Operaházra munkahelyként tekinteni, mellette teljesen hétköznapi életet élni.

Időskori vallomáskötetéből úgy tűnik, Szymon Rimanowski, a koldusdiák és Barinkay Sándor, a cigánybáró lehettek a kedvenc főszerepei.

Önmagát sokkal inkább azonosította ezekkel a snájdig, diadalmaskodó operetthősökkel, mint azokkal a karakterfigurákkal, melyeket muzikalitása és összetéveszthetetlen hangszíne miatt rendre megkapott. Talán éppen ez az ellentét táplálta azt a belső feszültséget, melytől alakításai oly egyedi színeket kaptak. „Én ezeket a különleges figurákat szerettem játszani, érdekes volt, ha más ember bőrében lehettem.” Mintha a hangsúly a játékon, az elbújáson, és nem az azonosuláson lenne.

„A karakterszerep mindig a háttérben állt, valójában nem vették komolyan, én pedig csak azért is meg akartam mutatni a lehetőségeit, a fontosságát. (…) Húsz év alatt hetven szereppel a hátam mögött csakugyan nem érzem már a skatulya korlátait, persze a darabtól függetlenül hinnem kellett a szerep lehetőségeiben, s fontos volt, hogy úgy fogjam fel a magam dolgát, mintha az a legjelentősebb lenne.” Megdöbbentő az őszinteség, és az operaénekeseknél ritka realitásérzés, ahogy a pályája vége felé járó tenor önmagáról beszél Feuer Máriának.

„…tudom, hogy nem elég szép a hangom, de elégedett vagyok vele, mert jó.

Szerintem még a különleges hanganyaggal rendelkező művészek esetében sem az határozza meg az énekes-produkciót, hogy milyen az illető magas c-je (sokkal fontosabb a középfekvés biztonsága), hanem az, hogy közvetíteni képes-e a színház varázsát. (…) Az éneklés másik igen fontos tényezője az érthető szövegmondás. Hiába a legvarázslatosabban, leghajlékonyabban csengő hang: ha a közönség nem érti, miről szól az énekes, odavész a játék varázsa.”

Ma már világosan látszik, ami akkoriban „csak” evidencia volt: Palcsó Sándor a 20. század második felének egyik legjelentősebb hazai énekművésze. Szerepei között minimális a törzsrepertoár, a Mozart-, Verdi-, Puccini-figura. Ám annak, hogy Nádasdy Kálmán, Lukács Miklós, majd Mihály András el tudott rugaszkodni a Tóth Aladár által kijelölt, kizárólag remekművekre koncentráló repertoártól, egyik alapfeltétele volt, hogy

Palcsó Sándor éjjel-nappal a színház rendelkezésére állt, és Monteverditől Bergig vagy Szokolayig bármit hibátlanul le tudott énekelni.

Két évtizeden keresztül nem létezett nélküle kortárs premier. Olyan szélsőségesen eltérő karaktereket jelenített meg, mint a nem evilági Pelléas, vagy Lucifer, a tagadás szelleme, az Együtt és egyedül tépelődő, illegális kommunista Fiúja, vagy a Katyerina Izmajlova Részeg muzsikja.

Közalkalmazott magánénekesként hatvan előadást teljesített évadonként. Az állandó idegmunka az 1980-as évek elejére felőrölte a testet, sorra jöttek a betegségek. A felújított Operaházba diadalmasan tér vissza a Hovanscsina Írnokával, de nem sokkal később – Petrovics Emil igazgatásának kezdetén – egy Rózsalovag-előadás után búcsút mond a színháznak. „…többet nem tettem a lábam a Dalszínház környékére sem. Most már bevallhatom, nem volt nagyon könnyű a lelkem, de nem tehettem mást. (…) Kissé megkeseredett ember lett belőlem.” – írta memoárjában a rá jellemző kíméletlen egyszerűséggel.

Micsoda elhatározás egy olyan embertől, aki még valóban hitt a kultúra és a közönség szolgálatában, akinek munkájáért nem a szűkre szabott fizetés, hanem a taps volt a valódi díjazás. Palcsó Sándor megtartotta szavát. Közel harminc évig nem jelent meg a dalszínház környékén. Mígnem 2014-ben az Operaház örökös tagjai maguk közé választották. Az átadó lett az egyetlen alkalom, amikor megszegte a szavát, és egyszer, utoljára ellátogatott az Andrássy útra. Szép beszédben köszönte meg a társulatnak az elismerést. Vajon milyen érzések-gondolatok kavarogtak benne a viszontlátáskor?

Én a pásztorok királya… ezt a rejtélyes címet adta könyvének egy olyan művész, aki valódi királyokat, (fél)isteneket, de még Hamletet is énekelt. Gimnazistaként öltötte először magára Kukorica Jancsi subáját, utoljára pedig – legalább 80 fellépés után – 54 évesen mentett előadást Győrben. Miként Petőfi és Kacsoh hőse, ő is egy kicsiny faluból indult, hogy egy aranytól-bársonytól roskadozó palotában közel ezernégyszáz estén vívjon győztes csatákat. De a János vitéz mégiscsak egy mese. Valóban megtörténtek a kalandok, egyesült végül a bojtárgyerek és az árvalány Tündérországban?

A tetemes korkülönbség ellenére ragaszkodott a tegezéshez, „Szervusz, Sanyi bácsi”-val kellett üdvözölni. Utolsó levelét így zárta:

„Amikor a Francia király megköszönte a jóságomat, azt válaszoltam neki: Nem jár ezért köszönet felség.”

Dehogynem jár, Sanyi bácsi! Számos betegség és családi tragédia terhét cipelted magaddal. Aztán férfikorod delelőjén megadatott számodra, hogy új családot alapítsál. Érden, a színpadtól és a pesti nyüzsgéstől távol, hosszú és békés öregkor lett osztályrészed. Tisztánlátásodat mindvégig megőrizted, sőt, az életet a maga teljességében csak a színpadi szolgálatot letéve kezdted el igazán élvezni és megélni. A halál nem kíméletesen ragadott magához, de legalább azt nem kellett megtudnod, hogy szeretett feleséged, Ildikó is alulmaradt a vírussal szembeni küzdelemben. Utatokat bizonyára kéz a kézben folytatjátok…


334 Búbánat 2021-03-18 23:11:18 [Válasz erre: 333 Búbánat 2021-03-18 17:10:38]

Időközben megszereztem a hanglemezt:

"100 éves a Magyar Posta" - 1967

Qualiton EP 25023

A kis korong A oldalán van rajta az említett, Palcsó Sándor énekelte induló-dal:

"Dal a postáról" (dr. Vasady Balogh Lajos - dr. Vajda Endre szerzeménye; km. a Postás Szimfonikus Zenekar, vezényel a zeneszerző: dr. Vasady Balogh Lajos),

a lemez B oldalán meg Vámosi János énekelte  dal található:

"Egy levél"  (Hajdu Júlia - dr. Vajda Endre szerzemény; km. a Ritmus Együttes, vezényel: Rózsa Árpád)

A felvétel készült a Qualiton stúdióban.

Zenei rendező: Mátyás János

Hangmérnök: Lukács Judit

Borítóterv: Zsigmond Endre


333 Búbánat 2021-03-18 17:10:38

Sajnos, a mai Sándor napon már nem tudom élőszóval felköszönteni „Sanyi bátyámat”, ezért  most az Ő énekszavával emlékezem a körünkből eltávozott Palcsó Sándorra neve napján és  küldöm az Égi otthonába, hol bizonyosan szívesen fogadja és örül neki:

Kuriózum! Ritkaság!

Dal a postáról - Palcsó Sándor

  • Provided to YouTube by Hungaroton

Dal a postáról · PALCSÓ SÁNDOR - 100 éves a Magyar Posta

 Postás Szimfonikus Zenekar · Dr. Vasady Balogh Lajos

Zeneszerző: Dr. Vasady Balogh Lajos

Szöveg: Dr. Vajda Endre

Qualiton EP 25023

  • ℗ 1967 HUNGAROTON RECORDS LTD.
  • Released on: 1967-06-29

332 Búbánat 2021-03-18 17:09:56

 

Dal a postáról - Palcsó Sándor


331 Búbánat 2021-03-17 19:47:08

Szirmai Albert: Mézeskalács - Édes-kedves krumplileves - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

/YouTube/

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában hangzott el ma:

  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács

- Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - „Bemutatjuk új felvételünket”. 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg, 17.19 – 18.04 között.


330 Búbánat 2021-03-16 08:47:17

2021. 03. 10. 20:00

teol.hu – TEOL – a Tolna megyei hírportál

A pásztorok királya már az égi mezőkön legelteti a nyáját

/Szeri Árpád /

[...] 

A művész ugyanakkor a gyönki időszakot is kiváltképp fontosnak tartotta, nem utolsó sorban későbbi pályafutása szempontjából. Ez derül ki az Operaélet című folyóirat 1998. szeptember-októberi összevont számából.

– A gyönki református gimnáziumban »érintett meg« engem a zene – nyilatkozta Dalos László színházi hírlapírónak. – 1940-től 1948-ig voltam ott növendék. Volt egy matematika-fizika szakos tanárunk, nagy-nagy zenerajongó. Ő szervezte az énekkart. Énekeltünk, hanglemezeket játszott le nekünk, ezekről tanultunk »zenéül«. Tanárunk egyik kedvencét, Csajkovszkij 1812 nyitányát többször is meghallgattuk.”

A visszatekintésből az is kiderül, hogy Palcsó Sándor a vakációkon „hazament Szentgyörgyre. Édesapja, a község református lelkésze, egyik karácsony előtt betanította a műkedvelőknek a Rákóczi harangjai című darabot. Igen ám, de az egyik szereplő megbetegedett. Édesapja vele játszatta el a szerepet, a nyolcvanéves, kehes, göthös öregembert. Úgy kimaszkírozták, hogy senki sem ismert rá.”

Ez az epizód a Magyar Nemzet 1999. június 30-i lapszámában is olvasható, Osgyán Edina tollából: „– Vasárnaponként apám színjátszókört vezetett a Kálvinista Ifjúsági Egyletben, mint a falu református lelkésze vallási témájú művekkel foglalatoskodott. Egy alkalommal nyakon csípett, és beállított egy Poroszlay-darabbal. Ez 1946 karácsonyán történt. A vén­ember szerepében még szegény édesanyám sem ismert fel, ám ahogy kibújtam a jelmezemből, ugyanaz az eleven gyermek voltam, mint előtte.”

Az igazán nagy alakítás azonban 1948-ban várt rá, amikor is a gyönki gimnázium diákjai előadták a János vitézt. „– Kukorica Jancsi voltam… a címszereplő!” – emlékezett érezhető örömmel. „Mint majd tizenegy évvel később leszek az Operaházban, amikor az Operettszínházhoz szerződött Sárdy Jánostól vettem át a stafétabotot…” Ezek után az is érthető, hogy miért éppen az Én a pásztorok királya… címmel – Kukorica Jancsi dalának kezdő sorával – jelent meg a legendás karaktertenor életrajzi jellegű könyve.

Végezetül zárójeles megjegyzésként idekívánkozik, hogy Sárdy János Nagykónyiban született, ebből a szempontból tehát Palcsó Sándorral akár földikként is tekinthettek egymásra.

 „Palcsó Sándor különös, szinte kisdiákos izgalommal említi: hamarosan Gyönkre utazik, ötvenéves érettségi találkozóra… ” Ez a sokatmondó részlet is szerepel az Operaélet című folyóirat már hivatkozott írásában.

Egyébként nem csak az érettségi találkozók alkalmával kereste fel – már amikor azt elfoglaltságai közepette tehette – a gyönki gimnáziumot. A Tolna Megyei Népújság 1970. december 23-i lapszáma arról tájékoztatta az olvasókat, hogy az Országos Filharmónia hangversenysorozatának második előadása keretében „huszonkét évvel az érettségi után az egykori diák visszatért az ódon falak közé, de most már mint sikereket elért művész, az Állami Operaház magánénekese.”

Az intézmény alapításának kétszázadik évfordulóján rendezett iskolatörténeti kiállításon – közölte a Tolnai Népújság 2006. május 4-i lapszáma – a Palcsó Sándor által 1948-ban elmondott ballagási ima is olvasható volt a falon.


329 Búbánat 2021-03-14 11:55:11

Tanúvallomások a Bűn és bűnhődésről

Hétfői Hírek, 1967. október 27.

Az idei Budapesti Művészeti Hetek — és a magyar operairodalom — kimagasló eseménye Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájának vasárnapi premierje. Nem csak azért, mert magyar opera jóval ritkábban születik, mint regény, színdarab vagy film, hanem mert a nagy orosz író legjelentősebb művének operaváltozata világviszonylatban is merész vállalkozás. Petrovics mai hangvételű zenéje, s a szövegkönyv dramaturgiája szokatlan feladatot ró a rendezőre és az együttesre.
Ne librettót írj, hanem filmszerűen pergő prózai drámát! ez volt az egyetlen instrukció, amit Petrovicstól kaptam, amikor felkért a „Bűn és bűnhődés” opera-szövegkönyvének megírására mondja Maár Gyula, a fiatal filmrendező és forgatókönyvíró, - aki a zeneszerző növendéke volt a Filmművészeti Főiskolán.
— A regény: nyolcszáz gépelt oldal. Ebből emeltem ki alig ötvenet, minden változtatás nélkül. Ennyi fér bele egy háromórás operába. El kellett hát hagynom a mellékszálakat, hogy megmaradjon a lényeg: a bűn — és a bűnhődés. Raszkolnyikov gondolatait, azaz belső monológjait operaszínpadon szokatlan formában: magnóról, hangszórón át hallhatja a közönség, a színváltozásokat pedig — időrabló szünetek helyett — négyszintes színpaddal és fényjátékkal sikerült megoldani. A közönség úgy látja mintha csak modern film peregne a szeme előtt.

Ütő Endre — Raszkolnyikov alakítója — a szó szoros értelmében legnagyobb ifjú operaénekesünk: 188 centiméter magas, s nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt még válogatott kosárlabdázó volt... 1964-ben végezte el a főiskolát, egy évig ösztöndíjasként tanult Olaszországban, s március óta készül élete első főszerepére. A figura kedvéért növesztett szakállt is a nyáron, hogy ne kelljen esténként ragasztgatni... Harminchat mondatot énekelt magnóra. Nemcsak a karmester intésére kell hát figyelnie, hanem a hangszóróra is, mert — a technika segítségével — önmagával énekel olykor duettet.

A „Bűn és bűnhődés” láthatatlan főszereplője: Peter Fitzwalter, a londoni Rank— Strandelectric gyár technikusa. Az ő irányításával mutatkozik be a Petrovics- opera premierjén ez Operaház tizennégy millió forintért Angliából vásárolt fénykomputere, azaz világító berendezése. A készülékbe lyukkártya-rendszer segítségével betáplálják a színpadi reflektorok kigyulladásának és elhalványulásának, fényerejének és színváltásainak sorrendjét, másodpercnyi pontossággal. A gép kétujjnyi széles papírcsíkra rögzíti a sorrendet — egy teljes opera alig negyven méter hosszúságú papírcsíkon elfér — és fölöslegessé teszi a fővilágosító és a világosítók seregének munkáját. Ha a komputer jól vizsgázik, sorra betáplálják majd a gépbe a repertoárban szereplő operák fény -partitúráját.

Úgy látszik én vagyok a magyar operaszerzők üdvöskéje!mondja mosolyogva Házy Erzsébet, Szonja alakítója. — A „Vérnász”- ban és a „Hamlet”-ben is én énekeltem a női főszerepet, s most Petrovics is rám bízta a vezető női szólamot. Aki a klasszikusokon nevelkedett, annak nem okoz problémát a modern operastílus. Az idei évad egyébiránt is különlegesnek ígérkezik számomra: Szonja után máris készülök Gershwin dzsessz-operájára: a február 1-én bemutatásra kerülő „Porgy and Bess”-re ...

Palcsó Sándor két szerepet is alakít a „Bűn és bűnhődés‘’-ben: a diákot, aki önkéntelenül inspirálja Raszkolnyikovot a gyilkosság elkövetésére és a vizsgálóbírót, aki leleplezi a bűnöst. „Mindkét szerepet nagyon szeretem — mondja —, mert egymásnak felelgetnek, s mert alkalmam van végre karakterisztikus színészi alakításokra is.”

A nagy sikerű C’est la guerre után a Bűn és bűnhődés Petrovics Emil második  operája; másfél évig dolgozott művén, s most hetek óta ott ül minden próbán. „Mit mondhatnék ... — tárja szét karját — zenéről — prózában? ...” És félrevonul egy páholy mélyére, Mikó András rendezővel és Kórodi András karmesterrel, az utolsó „haditanácsra” ...

/Garai Tamás/


328 Búbánat 2021-03-11 20:26:53

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra  - A király dala:

 „Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!”  

(Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának új felvétele, keresztmetszet - bemutató: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25


327 smaragd 2021-03-11 17:23:03

Nagy Ibolya búcsúja Palcsó Sándortól és feleségétől...

Palcsó Sándor - Malatromba álma


326 Búbánat 2021-03-11 12:38:26

Az opera mindenese elköszönt – Palcsó Sándor halálára

- zéta -, 2021-03-07 [ Kommentár ]  - /Café Momus/


325 Búbánat 2021-03-08 15:41:47 [Válasz erre: 266 Búbánat 2019-11-11 10:58:04]

Kapcs. 266. sorszám

Életének 92. évében, 2021. március 4-én elhunyt Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes- és Kiváló Művész, a  Magyar Állami Operaház Örökös Tagja.

Visszaemlékezés - Palcsó Sándor 90. születésnapjának köszöntése

/MimiBlog/

2019 őszén ezzel a kedves szöveggel köszöntötte Ókovács Szilveszter főigazgató úr Palcsó Sándor operaénekest, a művész 90. születésnapján:

Érd, Zenei Könyvtár – Ünnepség, 2019. november 9.

Gyüdi Melitta protokollfőnök köszönti Palcsó Sándort, 90. születésnapján és felolvassa Ókovács Szilveszter köszöntő levelét:

"Tisztelt Művész Úr,

Kedves Sanyi bácsi,

Kedves Családtagok, ünneplő kollégák és rajongók!

Nemzedékének legendás karaktertenorját ünnepeljük ma. Olyan operaénekest, akinek pályája valóban párját ritkító, egyike a legsokoldalúbb művészeknek. Elég csak sokszínű repertoárján végigtekintenünk: az általa kifejezetten szeretett vidám szerepek, Pedrillo és Basilio mellett a Bánk bán Ottója és V. László az Erkel-darabokban, a Saloméban Első zsidó és Heródes is, a Turandotban Pangot és Pongot is énekelt, a Pillangókisasszonyban Császári biztos és Yamadori. Országosan operettszerepei tették híressé, de olyan nagy kortárs zeneszerzők támaszkodtak Palcsó Sándor muzikalitására, mint Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Mihály András és Ránki György. Ki ne felejtsük a sorból Kukorica Jancsit, Mimét, Logét, Cassiót és Sportin’ Life-ot és még hosszan sorolhatnánk. A karakterszerepek kis skatulyáját ládává bővítve lett kiváló Pelléas, valamint Albert Herring, ez utóbbi – egy kortárs nyugati szerző magyarul előadott műve – akkoriban annyira új volt, hogy rögtön berobban vele a hazai zenei közéletbe.

Mai szemmel elképesztő számokat látunk operás karrierjét áttekintve: a dalszínházban töltött 29 évben 63 mű 68 szerepét énekelte, összesen 1432 előadáson. Legtöbbször (92 alkalommal) a vidám Pedrillóként állt nálunk színpadra. Összességében azt mondhatjuk: ez a teljesítmény, ez az előadásszám példátlan az Opera hosszú történetében.

Híresen kiváló színészi adottságokkal megáldott művész, aki a legkisebb figurákból is főszerepet varázsolt a színpadon. szeretett elbújni egy-egy maszk mögé, eggyé vált a szereppel, átlényegült minden egyes alakítására. És tette ezt úgy, hogy minden szerepformálása „palcsó” volt, nem másolta az elődöket, hanem a történetnek utánaolvasva saját maga építette fel a karaktert, és a jellem kívánalmainak adott esetben még a hangtechnikát is alávetette. Ma már ez nincs, vagy nagyon ritka: aki önmagára képes reflektálni, zokszó és keseredés nélkül felismerni saját tálentumát, és az adott szerep szolgálatába meri állítani a voce színét. Bámulatos, ma pláne az.

És kevés olyan elvhű művészt ismerünk, mint Sanyi bácsi. Az önazonosság, a humor és a felkészültség kivételes egyvelegét ajándékozta közönségének és pályatársainak minden alakításával és a színpadon kívül is. És ezt nem tudjuk eléggé megköszönni neki."


324 Búbánat 2021-03-07 10:48:50 [Válasz erre: 323 Búbánat 2021-03-07 08:56:15]

Csőzik László, Érd polgármestere a leírt nekrológjában  említi, hogy Palcsó Sándor 8 tévéfilm főszerepét játszotta.  Kiegészítésképpen ideírom Palcsó Sándor televíziós zenés filmjeinek  számát (nemcsak főszerep és köztük énekhang is van), ami közel 30 produkciót jelent:

Offenbach: A 66-os szám (daljáték)  - 1964

Donizetti: A csengő (vígopera) - 1966

Tamássy Zdenkó: Énekóra (vígopera) – 1967

Suppé: Pajkos diákok (operett) – 1971; énekhang

Sullivan: Egy esküdtszéki tárgyalás (operett) – 1971; énekhang

Lendvay Kamilló: A bűvös szék (kisopera) - 1972

Planquette: Garasos menyasszony (nagyoperett) - 1972; énekhang

Kodály Zoltán: Székelyfonó (daljáték) - 1972

Tamássy Zdenkó: A palacsintás király (zenés mesejáték) - 1973

Sárközi István: Y háború (bábopera) - 1973

Ivo Lothka-Kalinsky: A gomb (opera-szatíra) - 1973

Schubert: Házi háború (vígopera) - 1973

Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló (opera-groteszk) - 1974

Tamássy Zdenkó: Vendégek (vígopera) - 1974

Puccini: Gianni Schicchi (vígopera) - 1975

Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (opera) - 1975

Suppé: A szép Galathea (operett) - 1976

Hidas Frigyes: Az asszony és az igazság (opera) – 1976; énekhang

Vajda János: Barabbás (opera) – 1977

Erkel Ferenc: Hunyadi László (történelmi opera) - 1978; énekhang

Lamberto Gardelli: Az impresszárió (kis vígopera ősbemutató) - 1978

Suppé: Boccaccio (nagyoperett) - 1978; énekhang

Ránki György: Pomádé király új ruhája (meseopera) - 1979; énekhang

Puccini: A köpeny (opera) – 1981

Lortzing: Az operapróba (vígopera) - 1983

Verdi: Falstaff (vígopera) - 1984

Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató (zenés tréfa) – 1985

Ránki György: A furfangos csecsemő (gyermekopera) - 1985

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya (operett) – 1988; énekhang

Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (operett) – 1991

Továbbá:

Jókai Mór nyomán: Sárga rózsa – TV-film  (rendező: Zsurzs Éva; zeneszerző: Behár György) – 1969; énekhang

Liszt Ferenc életének epizódja: Szekszárdi mise  - TV-film (rendező: Bodnár István) – 2001; énekhang

Valamint: 

"Genovéva, Jupiter, a házaló és a többiek..." - Összeállítás Jacques Offenbach műveiből
Szerkesztő: Nemlaha Görgy, 1998
A fekete-fehér, archív filmfelvételeken (1957 és 1963 között készültek) közreműködnek:
Házy Erzsébet, Ágai Karola, Déry Gabriella, Dunszt Mária, Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Réti József, Szabó Miklós, Radnay György, Maleczky Oszkár és a Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara.

Részletek [...] 

10. Hoffmann meséi – részletek: Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), Dunszt Mária, Szőnyi Olga, énekkar -
benne: - Jelenet és Kleinzack-legenda ((Ilosfalvy, Palcsó, kórus); Olympia áriája: „Babaária” - Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), énekkar; Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga és énekkar)


323 Búbánat 2021-03-07 08:56:15 [Válasz erre: 322 Búbánat 2021-03-06 13:32:48]

Palcsó Sándor 1991 óta élt Érden.

erdmost.hu – 2021.03.04.

Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas (1962, 1971), Érdemes és Kiváló művész, az Operaház örökös tagja. Sikeres pályaívet járt be, a magyar operaszínjátszás egyik legnagyobb alakjának tartják. Felejthetetlen alakításait többek között a János vitézben, A koldusdiákban, A Rajna kincsében, A nürnbergi mesterdalnokokban, a Szöktetés a szerájban és a Cigánybáróban csodálhatta meg a közönség. Palcsó Sándor 91 éves volt.

Csőzik László, Érd polgármestere a közösségi oldalán búcsúzik Palcsó Sándortól:

"Megtört szívvel tudatom Érd polgáraival, hogy Palcsó Sándor itthagyott bennünket. Hatalmas művész volt, igazi őstehetség, a minden akadályt legyűrő akarat és szorgalom megtestesítője.
A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, színész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja igen jelentős pályát futott be. 74 operában élvezhette a közönség csodálatos tenorját, 8 tévéfilm főszerepét játszotta, és száznál is több zenés produkció fűződik a nevéhez. Bár nem volt könnyű sorsa, és kérlelhetetlen őszintesége miatt is sokszor megkeserítették az életét, évtizedeken át örvendeztette meg a zenerajongókat gyönyörű orgánumával, ihletett játékával.
Hűséges volt a színpadhoz, a hivatásához, és hűséges maradt Érdhez is, ahol éppen három évtizede, 1991 óta élt a családja körében. Nem csak Érd Város Életműdíjának hivatalos birtokosa volt: a szívünkben is operabérlettel rendelkezett.
A közszeretetnek és köztiszteletnek örvendő Palcsó Sándor 91 évet és néhány hónapot élt. Lánya, a régóta a városunkért dolgozó Ildikó fájdalmában Érd közössége most egy emberként osztozik.
Sanyi bácsi! Emlékedet és halhatatlan hangodat mi, hálás honfitársaid, örökre megőrizzük! Isten áldjon végső utadon!"


322 Búbánat 2021-03-06 13:32:48

ÉRD TV 2019

YouTube  2021. március 4.

90 éves a Pásztorok királya

video, 53:12

Szereplők:

Barlay Zsuzsa

Fülöp Attila

Kincses Veronka

László Zsuzsa

Ókovács Szilveszter

Palcsó Sándor

Rozsos István

Szinetár Miklós

Operatőr: Katona Szabolcs és Palcsó Ildikó

Szerkesztő - riporter: Endresz Dóra

Vágó: Palcsó Ildikó

Animáció: Jeney Gergő

Narrátor: Endresz Dóra és Gárdos Attila

 

A filmben elhangzott zenei részletek

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok ‒ Nyitány

Mogyeszt Muszorgszkij: Borisz Godunov – Nyitány

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

Giacomo Puccini: Turandot

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Jacques Offenbach: Sóhajok hídja

Archív felvételek:

Erkel Ferenc: Hunyadi László

Kodály Zoltán: Székelyfonó

Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból

Giacomo Puccini: A köpeny

Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató

 

A filmben felhasznált könyv részletek és archív képek:

Palcsó Sándor – Bartók Gergely: „A többi néma csend” - Palcsó Sándor portréja, 2017;   Mezei Béla


321 Búbánat 2021-03-05 09:55:58 [Válasz erre: 320 Búbánat 2021-03-04 14:12:04]

Palcsó Sándorra emlékezem operett-felvételeivel:

https://www.youtube.com/watch?v=I-2Nw2T4SuE&ab_channel=KustraG%C3%A1bor

Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi ‒ Andris dala „Újra szabad a mi urunk” (Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=ujwCyQt7fcY&ab_channel=KustraG%C3%A1bor

Szirmai Albert - Martos Ferenc: Alexandra ‒” Alexandra és a király kettőse  „Miért vagy oly szép, mint az álom” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=6ZV3DJhPBS4&ab_channel=otvoske

Szirmai Albert – Rajna Ferenc:Táncos huszárok - duett  (Ötvös Csila, Palcsó Sándor)  - videó

https://www.youtube.com/watch?v=GzNL6bNM9yM&ab_channel=KustraG%C3%A1bor

Robert Planquette - Romhányi József: Rip van Winkle  - Nick dala  (Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=mnrbMXa8494&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Jacobi Viktor – Bródy Miksa ­­- Martos Ferenc: Leányvásár„Volt valahol, élt valahol” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=MtgHPogOvRg&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Jacobi Viktor – Bródy Miksa ­­- Martos Ferenc: Leányvásár„Kettecskén” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=c93K1CvVX0g&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Jacobi Viktor ‒ Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár – Tengerész-dal (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara)

https://www.youtube.com/watch?v=hdQohWAKttU&ab_channel=KustraG%C3%A1bor

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva – „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=9xyuBqjmR7Q&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja - „Gimbelem, gombolom”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=If9pQyOUSBc&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Szirmai Albert  -  Gábor Andor: Mágnás Miska „Te kis angyal, édes angyal” ( Andor Éva, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=2sToQ_8YhIs&ab_channel=waria75

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij ‒ Innocent - Vincze Ernő: Szabad szél – „Kettesben veled” (Koltay Valéria, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=qDa2ipAdxrQ&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Carl Millöcker - Blum Tamás: A koldusdiák  „A jókedélyem megmaradt” (Palcsó Sándor, Bende Zsolt)

https://www.youtube.com/watch?v=2pH2W0xbFXw&ab_channel=KustraG%C3%A1bor

Jacques Offenbach - Meilhac - Halévy - Fischer Sándor: A szép Heléna ‒ "Kockajáték" - Együttes: Házy Erzsébet, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara

https://www.youtube.com/watch?v=mjDG57RT7FA&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár - Agglegények dala - induló  (Palcsó Sándor, MRT Énekkara)

https://www.youtube.com/watch?v=ZUEC_881lfo&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

KáImán Imre - Harsányi Zsolt: Marica grófnő„Szép város Kolozsvár”         (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

https://www.youtube.com/watch?v=yEGvhfNVgns&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Carl Millöcker – Theo Mackeben – Szenes Andor: Dubarry  - „Egy a fő”  (Petress Zsuzsa,  Palcsó Sándor, az MRT Énekkara)

https://www.youtube.com/watch?v=jlcI12bzzzA&ab_channel=Andr%C3%A1sKatona

Franz von Suppé: A szép Galathea „Kedves papa, mama”finálé, részlet  (Palcsó Sándor, az MRT Énekkara)


320 Búbánat 2021-03-04 14:12:04

Meghalt Palcsó Sándor operaénekes

24.hu

 2021. 03. 04. 13:31

Életének 92. évében, csütörtökön elhunyt Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. A hírt az Operaház közölte csütörtökön az MTI-vel.

A karaktertenor 1929-ben született Pécsett, énektanulmányait a Honvéd Művészegyüttes kariskolájában végezte. 1952 és 1957 között a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának szólistája volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, ezt követően az intézmény sokoldalú művésze lett, aki több mint 70 opera tenorszerepét alakította.

A közönség főként MozartErkelVerdiWagner, Puccini és Richard Strauss műveiben láthatta. Jelentős orosz és 20. századi magyar repertoárral is rendelkezett, valamint szerepelt Mihály AndrásSzokolay SándorPetrovics Emil és Ránki György szerzeményeinek ősbemutatóján is.

Palcsó Sándor magyarországi karrierje mellett rendszeresen fellépett Európa több országának színpadain is. A Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett és népdal felvétele található a szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre.

Liszt Ferenc-díjat két alkalommal, 1962-ben és 1971-ben is odaítélték neki, 1974-ben érdemes művész, 1980-ban kiváló művész elismerésben részesült, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2010-ben középkeresztjét is megkapta. A Magyar Állami Operaház 2014-ben vette fel örökös tagjai közé.

A tájékoztatás szerint Palcsó Sándor búcsúztatásáról később intézkednek.

 


319 Búbánat 2021-01-29 22:24:37 [Válasz erre: 318 Búbánat 2020-12-28 10:55:34]

Nem értem, miért és hogyan tűnt el innen megint a fotó (ki tünteti el? kitől milyen felhatalmazással a beavatkozáshoz?)  most már másodszor a fórumról: egyszerre mind a Házy Erzsébet, mind a Palcsó Sándor topicjából!  

Így most harmadszorra is bemásolom a képet, és remélem, ezúttal végre nem nyúl hozzá senki illetéktelen.

De ha van illetékes, akkor „bújjon elő” a némaságból és indokolja meg a miértet, ne hagyjon kétségek közt…

A t. Szerkesztőséget is kérdezem a háttérről: van-e információja, tud-e valami érdemlegest a felvetett kérdésemre adni?

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

A kép forrása:Klemen Terézia magángyűjteménye. Az Ő engedélyével!


318 Búbánat 2020-12-28 10:55:34 [Válasz erre: 310 Búbánat 2020-11-13 19:44:01]

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor


317 Búbánat 2020-12-26 20:15:33

A Dankó Rádió mai, karácsonyi operettműsorában („Az a szép”)  többek közt Offenbach zenéjét élvezhettük:

  • Jacques Offenbach Hector-Jonathan Crémieux, Ludovic  Halevy Romhányi József: A sóhajok hídja 

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió 18.50 - 20.13

-  Malatromba dala: „Úgy gyötör a vágy, kérlek, hallgass meg hát, te szépség! Az ostromlott vár adja meg magát már de végképp! Ne félj ha győz, zsarnokot győz,  trallalala-trallalala-trallalalala-la,  előtted majd térdet is hajt, trallalala-trallalala-trallalalala-la... /Míg üldözlek, szíved ostromlom rég, én drágám, míg küzdenem kell, addig kell csak a csel, az ármány!. Ne félj ha győz...” (Palcsó Sándor)


316 Búbánat 2020-12-25 17:30:39

Ma 57 éve, Karácsony első napján mutatta be a Rádió Dalszínháza:

  • Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00)  -

Házy Erzsébet (Rosalinda, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György –Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

A felsorolt művészek közül egyedül Palcsó Sándor van még köztünk - Hála Istennek!


315 Búbánat 2020-12-19 09:33:56

Lendvay Kamilló: A bűvös szék – finálé

video  - youtube (17 perc)

A „Zenés tv színház” produkciója (opera)

Bemutató: 1972. szeptember 30.

Szövegét Karinthy Frigyes nyomán Devecseri Gábor írta.

Rendező: Vámos László

Km. a  Magyar Állami Operaház zenekara

Vezényel: Lukács Ervin

Szereplők:

Géniusz – Bende Zsolt

Államtitkár – Sólyom-Nagy Sándor

Titkárnő – Sudlik Mária

Tanácsos – Udvardy Tibor

Miniszter – Nádas Tibor

Költő – Palcsó Sándor

Lány – Domonkos Zsuzsa

Hivatalszolga – Katona Lajos


314 Búbánat 2020-12-14 21:57:43

Szeged, 1968. július 18. - Palcsó Sándor (b) és Nádas Tibor operaénekesek Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának főpróbáján. Július 20-án ezzel az előadással veszi kezdetét az 1968. évi Szegedi Szabadtéri Játékok. Az opera rendezője Szinetár Miklós.

 MTI Fotó: Keleti Éva


313 Búbánat 2020-12-11 12:09:38

Palcsó Sándor, a Magyar Állami Operaház örökös tagja 


312 Búbánat 2020-12-10 10:23:26 [Válasz erre: 311 Búbánat 2020-12-10 09:24:39]

A régi interjú szövegéből, ami idén, 2020-ban jelent meg a  /Parlandóban – 2020 /2020– 6./Hankiss Ilona/

HANKISS ILONA: „PALCSÓ SÁNDOR OPERAÉNEKES”

Hankiss Ilona /H.I./: Ha Rád gondolok, a „Pelléas”, „Borisz Godunov” és a „János vitéz” előadása jelenik meg előttem. Három nagyon különböző alakításod, ami általad, minden alkalommal valódivá vált. Bűvészmutatvány lett volna? Ugye nem annak érezted?

- Amikor behívtak katonának, akkor úgy gondoltam, jobb énekelni, mint harcolni, ezért jelentkeztem a Honvéd művész-együttesbe. Felvettek. A „Rigoletto”-t mutattuk be. Érsek Marika, a kórus szólista részlegének korrepetitora, tanította be nekem Borsa szerepét. „Kisfiam, téged az Isten is színpadra teremtett, boldogan előkészítenélek az operai pályára.” mondta. Kétségbeesetten tiltakoztam, önbizalmam nem volt, féltem ettől a pályától. De Marika győzött, tüneményes lelkiismeretességgel, szeretettel dolgozott velem. A próbaéneklés után csodák csodájára felvettek. 1957-től megindult tehát a nagyüzemi munka, egyre jobban megszerettem ezt az életet

H.I.: A Honvéd művészegyüttes ontotta a jobbnál jobb énekeseket, kiváló ajánlólevelet adott a pályára: Réti József, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Nagy János és még sokan mások indultak el onnan.

- Zenei biztonságot szereztünk, ez az állandó agytorna nagyon megkönnyítette későbbi munkánkat. Nekem főleg a modern művek megoldásához adott nagy segítséget. Lassan ráállt a fülem, fejem, erre a zenére. A legnagyobb hálával az „Albert Herring” -nek tartozom. Fiatal voltam, ez a szerep színészileg, zeneileg rengeteg lehetőséget nyújtott. A Hamlet, a Lucifer, a Vizsgálóbíró… kivételes színskála még egy prózai színész számára is.

H.I.: A csúcspont a Pelléas volt.

- Ez a darab maga a csoda. Az Operaház történetének is kiemelkedő, megismételhetetlen produkciója volt.

Ezután a gyönyörű szerep után, végül karakter szerepeknek szenteltem az életemet. Számomra ez nem volt megalázó, mert így sok érdekes figura bőrébe bújhattam: Mime, Loge, a „Borisz Godunov” Bolondja a „Hovanscsina” Írnoka, a „Katerina Izmailova” részeg Muzsikja…Mindig arra törekedtem, hogy kiszedjem a szerepek zsírját.

H.I.: Hogyan?

 - Emberfeletti fizikai és szellemi munkával. Először alaposan megrágtam a szöveget, értelmeztem, majd megpróbáltam a hangjegyeket rárakni. A rossz fordítások sokszor akadályozzák ezt a munkát. Ha jól olvasom az anyagot, akkor már tudom is kívülről, gyorsan tanulok.

A figurát keresem mindenütt, lesem, figyelem az embereket: hogy mozog egy púpos, egy nyomorék? A „Brankovics”-ban „megvakítottak”. Meg kellett lesnem, hogy jár egy vak, hogy tartja a fejét, mikor mások szavára figyel? Regényekben kerestem hasonló típusokat. Egy karakterszínész nem dolgozhat sablonokkal, sok élményt kell begyűjtenie, hogy legyen miből válogatnia. Igyekeztem mindig példamutató munkával kiugró produkciót létrehozni.

H.I.: A rendezőtől mit vártál?

- Legyen társ, aki nem tekint kísérleti nyúlnak, akitől tudok tanulni, aki nem erőszakos. Fogadja el az én jó megoldásomat, építse be elképzeléseibe. Így válok én is alkotó partnerré.

H.I.: Kész a szerep, kezdődhet az előadás. Nyugodtan lépsz színpadra?

- Mindig volt, van lámpalázam. Talán azért tanultam annyit, mert biztos akartam lenni magamban. Nehogy arra keljen gondolnom, uramisten most mi következik? Még így is sokat szenvedtem előadás előtt, de mikor elkezdődött a játék, már hideg fejjel dolgoztam.

H.I.: S ha valami hiba csúszott a játékba, azt is hidegen ráztad le magadról?

 - Nem, akkor egyenesen sírva fakadtam. A kis hibát is óriásinak képzeltem, amit talán a közönség észre sem vett. Bántott, mert mindent megtettem, hogy jól sikerüljön. Egész napom memorizálással telt el, ismételgettem, dúdoltam szerepemet egészen addig, míg le nem mostam magamról a festéket. De emberek vagyunk, így hibázunk néha. Engem nagyon megviselt a pálya, de talán azért sikerült néhány szép pillanatot létrehoznom.

H.I.: Kellenek ezek a kis botlások, elgondolkozások, így mélyül, gazdagodik a szerep. De azért jó, ha ilyenkor van valaki, aki átsegíti az embert a mélypontokon.

- Feleségem „kos érvekkel” mindig kiemelt ezekből a hangulatokból. Otthon több órás beszélgetés alatt elmondta a véleményét, amiből sokat tanultam. Közben vacsorázgattam, s fél éjszaka már el is telt. Igen, a legőszintébb véleményt a házastárstól kapja az ember. Fiatal énekes koromban egy rádiófelvétel után feleségem így szólt hozzám: „Édesapám, úgy énekeltél, mintha fejjel lefelé lógattak volna.” Egy világ omlott össze bennem. Később utánagondoltam, igaza volt, rossz voltam. Hiú, gyarló emberek vagyunk, az esik jól, ha zseniálisnak tartanak és kétségbeesünk, dühöngünk, ha rosszat írnak rólunk. Én nagyon szenvedek, ha bántanak. Férfiasan bevallom, legtöbb esetben összeszedtem magam és vissza is vágtam. Általában nem kollégákkal volt bajom, hanem a kicsit feljebbvalókkal.

H.I.:  Apró, jelentéktelen viták lehettek ezek, hiszen pályád során minden lehetőséget megkaptál, munkádat kitüntetésekkel elismerték, ennél többet nem kívánhat az ember. Vagy talán mégis?

 – Egy furcsa nagy vágyam volt, ami nem teljesült. Úgy éreztem, hogy az Otello, a zeneirodalom legnagyobb karakterszerepe, bonyolult, fantasztikus személyiség. Démoni vágyak fűtik, tobzódnak indulatai. Nem szükséges bel canto hangon énekelni, csak talán az első felvonás duettjét. Óriási színészi lehetőség, a karakter színek hatalmas kavalkádja. Fáj, hogy ez a lehetőség bennem maradt.

S hadd beszéljek itt még egy mániákus ideámról. Olyan együttest szeretnék létrehozni, valódi művész egyéniségekkel, melyben egyik este X Jóska lenne a vezető szereplő, Y Péter a karakter énekes. A másik este megfordulna a szerepkör. Így mindenki meg tudná mutatni, mire képes, s az előadás nívója kiegyenlítődne.

Nem lehet hosszútávon vezető szerepet énekelni. Fizikai képtelenség kiegyensúlyozott munkát nyújtani, pihenés nélkül. Helyes ökonómiára van szükség. De ne úgy kíméljenek minket, hogy szerepeinket elveszik, mert ezzel megölnek.

H.I.: A mai kezdők is csak főszerepet vállalnak szívesen.

- A szamárlétrát végig kell járni. Futóversenyre nem lehet akkor menni, amikor még járni se tud az ember. Sok aggódó fiatalt látni, nagy felelősség van a vállukon, mindent meg kell oldaniuk, amit rájuk bíznak.

H.I.: Amikor Te indultál, más volt a gyakorlat? 7

- Több időnk volt a fokozatos munkára. Az idősebb kollégák maguk közé fogadtak. Én felnéztem rájuk, figyeltem őket, meg akartam tőlük tanulni mindent, amit csak lehetett. Csodálattal néztem Nádasdy rendezéseit. Egy névsor a „Mesterdalnokok”-ból: Osváth, Simándy, Székely, Losonczy, Maleczky. Ebbe az előadásba kerülhettem be én, mint Dávid.

Kedves emlékeim is vannak a „Nagyokkal” kapcsolatban.

Székellyel először a Szöktetésben kerültem össze. Bementem az öltözőjébe: „Mester, nagy öröm számomra, hogy önnel énekelhetek, nem szeretnék valami szamárságot csinálni, milyen kívánsága van?” „Figyeltem Magát eddig is, jól tudja szerepét, biztos vagyok benne, hogy kettőnkkel az előadáson baj nem lesz.”

Losonczy csodálatosan rajzolt, festett, maszkjait is egyedül készítette. Szerettem volna ellesni tudományát, ezért egyszer hozzá is bekopogtam. Kicsit félve, mert sokan barátságtalan, morózus embernek tartották. Kértem, engedje meg, hogy nézzem, hogy készül híres maszkja. Arca ellágyult, elhomályosodott a szeme, éreztem, jól esett neki a kérésem.

Svéd egyszer rosszhangulattal indított egy Rigoletto előadást. Hangja se szólt úgy, mint máskor. Odamentem hozzá jelenet közben: „Ezt a csodás technikát, ezt a fantasztikus tudást gyönyörűség hallgatni…” Tetszett neki a dicséret és a híres Cortigiani előtt odasúgta nekem. „Figyelj Sándorkám, most neked fogok énekelni”. Attól kezdve ragyogóan ment minden. Így tudta a szakmát, így tudott jól, vagy rosszul énekelni.

Gyurkovics is izgult, egyszer egy Rigolettóban így szólt: „Palcsókám, szorítson nekem, ez a kettes a magáé. „Nagy művészektől 10-t szoktam kapni az izgulásért” mondtam mosolyogva. Mária nagy művész volt, megadta a 10-t. Boldog vagyok, hogy ennek a nagy korszaknak részese lehettem. Ma is ebből élek.

H.I.: És ma?

- Valahogy összekuszálódott minden. Persze féltékenység mindig volt, hiszen mindenki arra vágyik, hogy este ő legyen a sztár. De ma valahogy szoprán irigyli a tenort, basszus az altot. Rossz hangulatban, érzelmi rendetlenségben pedig nem lehet színházat játszani. Gyűlölet nem tarthat össze egy foci csapatot. Összjáték nélkül nincsen gól, az a játék viszont, ahol nincs gól, nem ér semmit.

H.I.:  Néha az a vád ér bennünket, hogy emlékeink kiszínesedtek, hogy az úgy nevezett „arany korszakot” ifjúságunk lelkesedése teremtette csupán. Kevés kezünkben a bizonyíték, egy-egy rossz minőségű lemez és sok-sok rajongó elbeszélés, amelyek mindegyike számunkra nagyszerű emléket kelt. Sajnos munkánk fájdalmas sorsa a megismételhetetlenség. De folytassuk történetedet ott, ahol pályád töretlen vonala hosszabb időre megszakadt.

- Jó kis figyelmeztetéseket kaptam a Jóistentől, kemény betegségeken estem át. Nyugdíjba mentem. A régi intenzitással nem tudnék dolgozni már, csak olyan munkát vállalok, ami nem erőltet meg. Mégis ott vagyok a pálya szélén.

H.I.: Nagyon megváltozott az életed? A tiltások, az önkímélet kényszere nem kísért már?

- Sose kíméltem magam, próbáltam úgy élni, mint egy civil ember. Részt kellett vállalnom a házi teendőkben, család apa-anya voltam egy személyben, feleségem sokat betegeskedett. Mostam, vasaltam, reggel ébresztettem a fiamat, reggelit készítettem, indultam bevásárolni. Nehéz színházi feladatomra így töltődtem fel. Persze előadás előtt nem fárasztottam ki magam.

Mikor túl voltam a munkán és kis szabadidőm volt, igyekeztem nagyon szeretni az életet, jól enni, inni, nótázgatni tábortűz mellett, kis nyaralómban kertészkedni. Két helyen voltam található mindig, a színházban és otthon. Olyan nem volt, hogy valahol vagyok. Legfeljebb az unokámnál.

H.I.:  Baráti kör?

- A mai élet valójában alkalmatlan arra, hogy igazi baráti kapcsolatok létrejöjjenek. Azért vannak barátaim, például a „Pécsi Öregdiákok.”

H.I.:  Kik ezek? Igen emlékszem, híres társaság volt.

- Pécset végzett jogászok, orvosok, akik szórakoztató gruppot alakítottak. Remek társaság. Elég gyakran találkozunk születés-névnapokon, nyári szabadságidőben. Sajnos sokan haltak meg már közülük.

H.I.: Felszabadult időddel, hogy sáfárkodsz?

- Megbűvölten bámulom a tévét, ez változatlanul nagy csoda számomra. Nem szívesen mozdulok ki a házból. A rádióval most is jó a kapcsolatom, sokat koncertezem. A tespedés nem nekem való.

Hankiss Ilona: Most is az öltözőben ülünk, jelenetre várva. A fali mikrofonon át beszűrődnek Borisz hangjai. Én a cárevics arany jelmezében, rajtad a „bölcs” Bolond rongyruhája. Sokszor voltunk partnerek a színpadon. A legkedvesebb emlék mégis talán a „János vitéz.” Egyformán hittük a mesét, komoly felnőttként játszottunk, sírtunk, nevettünk. Boldogok voltunk a játékban és reméltük, hogy ez az érzés túljut a rivaldán és találkozik a közönséggel.


311 Búbánat 2020-12-10 09:24:39

Évekkel ezelőtt készült interjú most olvasható a "Parlandó"-ban

HANKISS ILONA: „PALCSÓ SÁNDOR OPERAÉNEKES”

"A figurát keresem mindenütt, lesem, figyelem az embereket: hogy mozog egy púpos, egy nyomorék? A „Brankovics”-ban „megvakítottak”. Meg kellett lesnem, hogy jár egy vak, hogy tartja a fejét, mikor mások szavára figyel? Regényekben kerestem hasonló típusokat. Egy karakterszínész nem dolgozhat sablonokkal, sok élményt kell begyűjtenie, hogy legyen miből válogatnia. Igyekeztem mindig példamutató munkával kiugró produkciót létrehozni."

Az interjú szövegének illusztrációi között két Házy Erzsébet- Palcsó Sándor közös fotót találunk - operajelenetekből:

Erkel Ferenc: Brankovics György c. operájában Házy Erzsébettel (momus.hu)

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában /Benjamin Britten - John Gay/ (momus.hu)

/Parlando.hu – 2020 /2020– 6./Hankiss Ilona/

Hankiss Ilona operaénekesnő: Az Operaélet című legendás művészeti folyóiratban kollégáimmal „Az opera fény-árnyékában” címmel készített interjúim a parlandóbeli megjelenése után előre láthatólag könyv formájába is olvashatók lesznek.


310 Búbánat 2020-11-13 19:44:01

Palcsó Sándor  november 8-án betöltött 91. születésnapjára

Isten éltesse, szeretettel:

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Forrás: Klemen Terézia magángyűjteménye - az Ő engedélyével


309 Búbánat 2020-11-08 21:54:34 [Válasz erre: 305 Búbánat 2020-11-07 21:01:07]

Palcsó Sándor énekfelvételei (opera, oratórium, operett, daljáték, zenés játék, mesejáték, egyebek) egykor  - a hatvanas évek elejétől évtizedeken át - szinte napi rendszerességel voltak hallhatóak a Kossuth, a Petőfi és az URH (később  3. műsor; Bartók Rádió)  adókon.  (A televízió zenés színházi felvételeiről nem is szólva...)

Utóbbi években a Dankó Rádió operettműsoraiban ("Túl az Óperencián", "Az a szép") Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia műsorvezetők szerkesztésében hangzottak és  hangzanak el több kevesebb rendszerességgel Palcsó Sándor ének közreműködésével (is) készült Rádió Dalszínháza felvételeinek részletei.  Úgy tudom, Palcsó Sándor olykor-olykor belehallgat ezekbe az adásokba... 

Operákból, daljátékokból, operettekből - Palcsó Sándor énekel, 75. születésnapján, felvételeiből

2004. november 8., 23.04 – 24.00 Kossuth Rádió

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

(A műsor részletezését nem közölte a korabeli rádióújság)

 

„Egy énekes – több szerep”

1988. november 8. , Kossuth Rádió, 21.00 -22.00

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Palcsó Sándor felvételeiből

  1. Ránki György: Pomádé király – jelenet és szövőkettős, II. felv. (Palcsó Sándor mellett km. Palócz László, Dene József és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)
  2. Lendvay Kamilló: A bűvös szék – Szív Sándor áriája (km. Sólyom-Nagy Sándor)
  3. Szokolay Sándor: Hamlet „Lenni vagy nem lenni”, Hamlet monológja, II. felv.
  4. Wagner: Siegfried – Mime halála (km. Csányi János)
  5. Beethoven: Fidelio – Marcellina és Jaquino kettőse, I. felv. (km. Andor Éva)
  6. Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba álma
  7. J. Strauss: A királyné csipkekendője – A miniszter dala
  8. Planquette: Rip van Winkle – Nick dala
  9. O. Straus: Varázskeringő – keringő (km. Bende Zsolt)
  10. Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra „Kicsi feleség”
  11. Fall: Pompadour „Ó József, ó József” (km. Kalmár Magda)
  12. Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár – Agglegények dala (km. az MRT Énekkara)
  13. Kálmán Imre – Dalos László: Joséphine császárné – „Kislány, kislány” (km. Domonkos Zsuzsa)
  14. Lehár Ferenc – Szabó Miklós: A bécsi asszonyok „A banda élén”
  15. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár „Dzsilolo”  (Km. Házy Erzsébet)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.