Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Gershwin: Porgy és Bess

Forrás: Café Momus (Galéria), „A nap képe” – 2018. szeptember 14.

1979. november 2., Kossuth Rádió, 19.35 – 20.17

„Bemutatjuk új operafelvételünket”

Jereb Ervin (1928-1996): Botrány az Ingeborg-hangversenyen

vígopera egy felvonásban

Szövegét  - Szomory Dezső (1869-1944)  színműve nyomán -  Romhányi József (1921-1983)  írta.

Km . a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Sándor János

Zenei rendező: Matz László

Szereposztás:

Ingeborg – Gáti István

Révész, impresszárió – Palcsó Sándor

Breitmayerné – Sudlik Mária

Breitmayer – Polgár László

Piri – Kukely Júlia

Jereb Ervin: „[…] Már leírva pontosan tudtam, hogyan is hangzik majd előadva a kottakép. Tudtam, ki hogyan szólaltatja meg a szólamát. Most is személyekre gondolok írás közben.  Például ennél az operánál nagyon elkeseredtem volna, ha az impresszárió szerepét nem Palcsó Sándor énekelné. Izgága – ingerült alakja az egyik kulcsfigurája az operának. Egyébként a többiek is ugyanazok, akikre elképzeltem a szerepeket…” […]  (RTV Újság)

1979. június 10., Kossuth Rádió 10.11 – 10.48

„A tengerészkapitány sóskupája” – zenés rádiójáték

Írta: Dragan Lukič

Fordította: Fehér Ferenc

Zenéjét szerezte: Vukán György

Közreműködik: Szőkefalvi-Nagy Katalin, Bordás György, Mádi Szabó Gábor, Palcsó Sándor, Szalma Ferenc, valamint az MRT gyermekkórusából alakult kamarakórus, vezényel: Vukán György.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Dramaturg: Hackl Jolán

Rendező: Csajági János

A Gyermekrádió műsora

Ki tudja... azt is el tudom képzelni, maga Palcsó Sándor gyakorolt utóbb  "finomításokat" saját interjújának szövegében az újabb leközlése előtt; talán a most általam kiemelt személyek  megnevezése vonatkozásában is helyénvalónak tartotta a "korrekciót"?...

222

Kapcs.: 155., 154., 148., 147., 146. sorszámok

Úgy látszik, nagyon felkapott lett Palcsó Sándornak az egyik tavaly adott interjúja!

Tegnap már a harmadik újságban – Magyar Idők - jelent meg ugyanaz a kis módosításokkal szószerinti 2017-es cikk (a napilap online oldalán a nyomtatott szöveghez képest bővebb változata olvasható) – azzal a különbséggel (eltérésekkel), hogy a lapszerkesztő kihagyta az interjúból  (feltételezem: a cikk szerzőjével ill. Palcsó Sándorral egyeztetve) a Terézvárosi Magazinban, majd később az Érdi Újságban hol bővebb  (hol kissé megváltoztatott) szövegtartalomban előforduló egyes személyek nevét  - 

(lásd aPalcsó Sándor említette „őszintesége miatti konfliktusai” kérdéskörben elmesélt történetek szövegkörnyezetét):

• A Honvéd Művészegyüttes énekkari művészeti vezetője volt Forray Miklós – aki az énekkarba jelentkezésekor meghallgatta Palcsó Sándor énekhangját

• Akit a rádió folyosóján, nagy plénum előtt indulatosan mindennek elmondott, és ebből számára később hátránya származott: Petrovics Emil

• Békés András volt az a rendező, aki egy televíziós operafilm készítésekor, az  "ő utasítására cserélt le egy protekciós kollégával”    – ez a történet  - kibontva - nincs benne a Terézvárosi Magazinban és az Érdi Újságban megjelent cikkben (lásd 154. sorszám: link) - de a Magyar Időkben most  elolvasható.

• A Magyar Időkben olvasható Palcsó-interjú szövegéből kimaradt viszont a Terézvárosi Magazinban és az Érdi Újságban benne lévő, Békés András rendezővel való másik konfliktusát elmesélő rész: "olyan instrukciókkal zaklatott a próbákon, melyek idegenek voltak a jelenetekhez, mely párharcunkat már a szeretett főrendező-igazgató, Nádasdy Kálmán se bírta tovább nézni" és kiállt az operaénekes mellett, amit persze nem vett jó néven Békés. (lásd 154. sorszám: link)

• "IVA" fórumtársunk korábbi hozzászólásában (155. sorszám) említett "hiba", amely még benne volt a Terézvárosi Magazin közölt számában, később korrigálva lett:  az „érdi változatban már – szerencsésen – Kukorica Jancsi Iluskához való hűségéhez hasonlítja a magáét Palcsó Sándor" -  A Magyar Időkben olvasható interjúban is  így, ezt olvashatjuk.

• (Vass Lajos, Palló Imre, Ferencsik János neve továbbra is benne maradt az interjú szövegéből.)

A fentiekkel magyarázva itt a teljes cikk, mely az alábbi linkre kattintva megnyitható és elolvasható:

„HŰ ÖNMAGÁHOZ ÉS ILUSKÁHOZ” – PALCSÓ SÁNDOR interjú

A PÁSZTOROK KIRÁLYA A MAGYAR OPERASZÍNJÁTSZÁS ARANYKORÁBÓL

MAGYAR IDŐK.HU - 2018. AUGUSZTUS 3. PÉNTEK 07:03 2018. 08. 03. 07:51

/Temesi László/

Az eredeti interjú tehát elolvasható volt:

• „A pásztorok királya az aranykorból”  Forrás: Terézváros Magazin – 2017. februári szám  (TERÉZVÁROS Magazin, 2017. január 31. – Temesi László)

• Ennek bővebb változata: „Beszélgetés Palcsó Sándor operaénekessel. A pásztorok királya Érden él”  ( Érdi Újság – 2017. március 8. - Temesi László)

• És tehát most márt itt a harmadik változat is: „HŰ ÖNMAGÁHOZ ÉS ILUSKÁHOZ” - A PÁSZTOROK KIRÁLYA A MAGYAR OPERASZÍNJÁTSZÁS ARANYKORÁBÓL  (Magyar Idők, 2018. augusztus 3. - Temesi László)

Kapcs.: 155., 154., 148., 147., 146. sorszámok

Az imént ért véget a szokásos, napi, délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. Benne ezek  az operettszámok is elhangzottak:

Leo Fall - Rudolf Schanzer, Ernst Wellisch – Harsányi Zsolt: Pompadour

• Bevezető jelenet és Calicot gúnydala: „A PomPom-Pom-Pompadour…” (Palcsó Sándor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

• Pompadour  és  Calicot kettőse: „ Ó, Jozef, Jozef,no gyere, ne félj! Majd rájössz milyen jó a szenvedély…”  (Kalmár Magda  Palcsó Sándor, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Fritz-Beda Löhner – Harsány Zsolt fordítása nyomán Erdődy János verseivel: Giuditta  

- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. : (Koltay Valéria, Palcsó Sándor,  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! ….Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél.- Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér! - Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”  

A „Túl az Óperencián” délelőtti adását minden nap délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó rádióban és az internetes elérhetőségein.

Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő és Palcsó Sándor operaénekes Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutattak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.

 MTI Fotó: Lónyai Mária 

Kapcs. 217. sorszámhoz

Két pontosítás: 

A Dankó Rádió mai operettműsorában Offenbach Szökött szerelmesek című operettjéből elhangzott: 

• Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)  - az ismertetett dalszövegben javítom:  a " szívesen lennék ágya őre!" helyett a helyes szöveg: "szívesen lennék hárem őre"

Offenbach A sóhajok hídja című operettjéből elhangzott  „Te tündöklő szép Hold" kezdetű dalbetét -  Palcsó Sándor énekel - helyesen: "Malatromba dala" szám.

Palcsó Sándor hete volt ez a  Dankó Rádióban!

John Gay: Koldusopera

Házy Erzsébet; Palcsó Sándor; László Margit

Erkel Színház, 1975. január 5.

Fényképész neve: Keleti Éva

Forrás: OSZMI

A Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya a Magyar Állami Operaház örökös tagját, a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt az otthonában kereste fel diktafonjával, hogy négy év után ismét elbeszélgessenek kissé a  múltról és a jelenről,  de a jövőbe is kitekintve, hiszen a nagyszerű tenoristánk  novemberben tölti be a 89. életévét!

A  mai adásnapon Palcsó Sándor mesélt Wagner szerepeiről: Pásztor volt a Trisztán és Izoldában; Dávid A nürnbergi mesterdalnokokban; MimeA Rajna kincsében  és a Siegfriedben; Loge A Rajna kincsében .  Gershwin Porgy és Bess című operájában Sporting Life szerepére is kitért,  a tündöklő Házy Erzsébet partnerségében…

Szeretettel emlékezett vissza Nádasdy Kálmán rendezőre is, akivel volt egy kis „összetűzése” is, amikor az Operában rá akarta osztani Almavivát A sevillai borbély felújításában; tudott - önkritikusan - nemet mondott neki e felkérésre , nem  hangjának, énekstílusának, karakterének való lett volna ez a szerep.  Ezt be kellett látnia Nádasdynak is… (Réti Józsefet ajánlotta maga helyett...)

Az adásban sok szép Kálmán-, Lehár - és Offenbach -operettmelódia csendült fel Palcsó Sándor hatalmas operett-repertoárjából, amelyeket  a rádióban meglévő számtalan felvétele közül szerkesztett be most is Nagy Ibolya.

Kálmán Imre –Julius  Brammer, Alfred Grünwald – Szenes Andor fordítása nyomán Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

• A bevezető zene (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Breitner Tamás)
• Ninon és Frascatti vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)   a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió , 20:30.

Lehár Ferenc  - Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy 

• Danilo belépője (Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

„Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek, Lolo, Dodo, Zsuzsu, Margo, Clo-Clo, Fru-Fru, a hazaszeretetnél szerelmük többet ér...”

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

• Ilona és Dragotin Csók-kettőse  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el még, madam: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Béla Jenbach – Kulinyi Ernő: Paganini

• Bella Giretti és Giacomo Pimpinelli vidám kettőse (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója, 1981.

„- Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille, mint a lány, kapható is mindahány. Mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!

/- Hogyha fordul utánam még a férfiláng, ki oly szép, mint Adonisz. Meglágyítja szépen ezt a lányt, és kísértésbe is visz. Egy szavába kerül, várom őt egyedül. És abban én vagyok a pille, és ő az aki repül. /Könnyű pille bár a nő, mégsem mindig libbenő, néha ráfizet a férfi tán, így jár egy Don Juan!”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner- Harsányi Zsolt: A három grácia

• Toutou és Bouquet vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

 „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…”

Offenbach: A párizsi élet  

• Bevezető kórusjelenet  és  Fritz belépője (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01- 22.00
  
  Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József

„A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok, az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány, a nagyobb része abban van!  

Én tenyésztetek datolyát és bányászgatok kakaót,

hát igyunk három napon át, de sose rossz’t, csak a jót!

A jókedv hogyha lecsitul majd pezsgőfürdőt rendelek,

mert így mulat egy brazil úr, ha sokat élvez szerfelett! 

A birtokom oly sokat hoz, mert jól terem a kaviár,

a lazachozam az se rossz,  hisz oly magas a napi ár.

Most azért vagyok Párizsban, hogy elverjek egy milliót,

egy pompás napom máris van, hát csapunk nagy ribilliót!

Gyere csak!…  Fizet a jó brazil pénzeszsák!  Ó! /

A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány...

 - Hurrá, Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá!  …

- Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá….

Ha jól mulattam három hétig, elbúcsúzom már…. álljon itt hát a bál!

Offenbach: Szökött szerelmesek:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, Vezényel: Breitner Tamás

•  Bordal: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, énekkar)

„ Egy korty! Nem árthat a finom óbor! Mert itt  őrmester parancsol!  Igyál! Igyál! Igyál!  Borral boldog, mindaz aki issza… a legjobb fajta, elűzi a gondot… Vidám a király! Éljen soká!  Igyál! Igyál! Igyál!... Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol…Gyere hát!… Igyál!… Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol… a szerelmi csatába, indulj neki bátran…Igyál!

• Bordal folytatás: Jelenet és együttes: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, Michels János, Moldvay József, Orbán László, énekkar)

„Itassuk tovább a bandát!... – Koccintsunk erre, rajta, hát!  - És még egyszer, a drága kisasszonykánk is éljen! …és még valaki: éljen a szép Denise! … Ne feledjük el, hogy inni még nem minden emberre kéne! Mindenki éljen!  Hurrá! … Vivát!.../Rajta, rajta! Gyújtsunk dalra! Minden fajta balra, gondra jó a bor… Igyunk!”

• Bellerose rendőr őrmester  dala:

„Sohasem  alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….”

• Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)

„ Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék ágya őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok…

Offenbach: Kékszakáll

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rádió Dalszínházának felvétele - 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 - 22.00.

Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

• A király belépője és Vadóc(Boulotte) dala – Ballada (Kalmár Magda, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)

„-Szóljon a dal, az Udvar várja már! A dal melyben szív van, vagy harc, kezdd már! …/- Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…” 

Offenbach: A sóhajok hídja

Km.: az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió, 18:50.

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

• Malatromba álma (Palcsó Sándor)

„Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Oly kedves vagy te nékem, rég oly kedves vagy te nékem rég!  Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Te tőled ragyog úgy az ég, te tőled fényesen ragyog az ég.  De a felhős az égbolt, s nő a szürkeség, már eltűnt mi rég volt, leszállt a vaksötét!  Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd! Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd!  Ha volnál a szép Hold, a szép Hold, a szép Hold! A tüzes napod legyek én, napod legyek én, a napod legyek én.  Imádnálak szép Hold, te szép Hold, te szép Hold!   Fehér ruhájú tünemény, fehér ruhájú édes tünemény! Már szürkül mi kék volt, az este száll föléd! Te lennél a szép Hold, én lennék a fény! Takarjon  majd be égbolt a vágy éjjelén,  takarjon  majd égbolt a vágyak éjjelén! „

- Malatromba álma ”(Palcsó Sándor)

 „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Egy bűvös tájra … Ó milyen édes volt az álom! Ó milyen édes volt az álom! Ó mily szép volt!

Palcsó Sándor visszatekintve pályájára egyben ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlünk a rádió „Túl az Óperencián” műsorában egész heti vendégeskedése végén:

„… Nagyon érdekes egyébként a magatartásom! Mert ha megkérdezik, hogy boldog voltam-e evvel a pályával, akkor azt mondom, hogy igen, boldog voltam, de most egy kicsit szomorú vagyok, hogy nincs az a pálya, amitől boldog lehetek.  Igen, de hát ez egy kicsit komplikált mondat. Ne komplikáljuk, szerintem! Szóval, ilyenkor azt szoktam mondani általában – ez a szokásaim közé tartozik -, hogy hálát adok az Istennek, hogy tulajdonképpen nagyon szép pályát adott , és nagyon szép pályát hagyott csinálni!”

Nagy Ibolya: „Drága Sanyi bá’!  Kívánunk további jó egészséget! És ha előbb nem, de jövőre ismét bekopogok és remélem, részesei lehetünk a 90. születésnapodnak is!

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsora („Túl az Óperencián”)  Pazeller Jakab Herkulesfürdői emlék  című híres keringőjének dallamaival kezdődött el (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya továbbra is Palcsó Sándor operaénekessel beszélget a művész otthonában, akit ezúttal arról kérdezett, hogy a magyar kortárs operák anno hogyan találtak rá, és azokban énekelt tenor szólamok hangfekvése hogyan "feküdt a torkának”? Palcsó Sándor  kis történeteket mesélt. Petrovics Emil  Lysistraté c. operájában övé volt a Férfikarvezető szerepe, amelyet 1962-től alakított.  Egy későbbi előadáson a szólamot éneklő művészkollégát helyettesítenie kellett; őt keresték meg ezzel, bár tudván, hogy régen énekelte ezt a nem könnyű, igen nehéz szólamot.  Palcsó Sándor rövid gondolkozás után igent mondott, és beugrásával megmentette az előadást.  Nagy Ferenc karmester igen meg volt vele elégedve.

Palcsó Sándor Nagy Ibolyának ecsetelte, mennyire fontos karbantartani a memóriát, a zenei memóriát is:ismételni, folyton ismételni -  hogy az agyban megmaradjon… ; a torokfekvés, a hangszálak pedig mindig rendben legyenek, amikor szükség van rájuk…

Mihály András Együtt és egyedül című operájában a kommunista Schönherz Zoltán szerepét kapta meg. Erről, az egykor élt elektroműszerészről mint operaszereplőnek a színpadi  megformálásáról is igen érdekes adalékokkal szolgált Palcsó Sándor  - így visszatekintve a múltba.

Az adásban nemcsak kortárs operák, de művész- operettművész-kortársak is szóba kerültek:  Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Németh Marika… Palcsó Sándor az egyik nyáron a Margitszigeten fellépett Offenbach Szép Heléna című operettjében, mint Paris királyfi (Horváth Eszter volt Heléna), majd a lement öt előadás után Szegedre utazott, hol a szabadtéri játékokon már Jancsi szerepe várta a János vitézben…

A következő operettrészletek  bejátszásait hallottuk a műsor folyamán:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta (19.43-20.28.)

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.

• Slukk Tóni dala:

„Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz, az a sok kis táncos fruska úgy megbabonáz …/A szép kis cirkusztáncosnők, ki ért a csókhoz úgy mint ők …”(Palcsó Sándor)

• Mabel és Slukk Tóni három vidám kettőse (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor):

„Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetnél…”

„Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre!… Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!”

„ Én édes, drága férjem, Iván…”

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica és Zsupán kettőse:

„Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…”(Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

• Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András)  A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20án, a Kossuth Rádió mutatta be (13.42 – 14.57).
  
  „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… / Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ  

•  Induló: ”…A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…/A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt.  …/Kék a fényes ég, imádlak édes, régesrég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!...” (Németh Marika, Palcsó Sándor, km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András ) „Bemutatjuk új felvételünket” , 1974. május 1., Kossuth Rádió, 14.29)

Kálmán Imre – J. Brammer, A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér

• Radjami herceg dala, I. felv.: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, Bajadérom, kit a szívem imád! Ó, Bajadérom. megöl érted a vágy…” (Palcsó Sándor) - élő koncertfelvételről
• Odette és Radjami kettőse: ”Egy jó kis bár… ott kapta első csókját a lány…” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből.  (Élő koncertfelvétel)
• Marietta és Napoleon vidám kettőse a II. felvonásból: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jöne velem nagysád shimmyt járni? Bizsereg a talpam, nem tud várni, a zenekarban hottentotta tamtam szól....” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – Stúdiófelvétel

Az ismétlés a szokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

Mindjárt, hat órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban!

Ezen a héten minden nap Palcsó Sándorral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – ezúttal az operaénekes otthonában készült a hangfelvétel.

A mai adásban a kiváló tenoristánk emlékeinek tárházából előbb arra az időszakra tért vissza és arról mesélt, amikor életében először alakította Kukorica Jancsi szerepét az Operában – váltva Sárdy Jánost, aki pont akkor szerződött át a Fővárosi Operettszínházba…

Egy kedves epizódra emlékezett vissza a közelmúltból: 2016-ban, az Operabarátok Egyesülete, Fülöp Attila vezetésével, meginvitálta őt beszélgetős műsorába. Palcsó Sándor egy maga írt versféle-köszöntővel is készült…;  a János vitéz Kukorica Jancsi szerepére és az első, akkor megjelent életrajzi könyvének címére is asszociálva ezt a megható sorokat tartalmazó, nosztalgikus, szép versét most felolvasta Nagy Ibolya mikrofonja előtt, nekünk, rádióhallgatóknak…

Nagy Ibolya érdeklődött nála, hogyan „bírta” hangszálakkal s persze memóriával is, azt a sok-sok modern, kortárs, huszadik századi operaszerepet megtanulni – amelyek abszolválásáról ugyancsak elhíresült Palcsó Sándor…;  Eugen Suchoň „Örvény”-e falusi Vőfély és Szokolay Sándor Vérnászának Hold-béli alakításairól is nagyon érdekes gondolatokat fogalmazott meg.

Részletek:

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő – Petőfi Sándor: János vitéz
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05
Rádióra alkalmazta: Karinthy Frigyes
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus.
Vezényel: Polgár Tibor

- Jancsi belépője (Sárdy János)

„Én a pásztorok királya legeltetem nyájam. Nem törődöm, az idővel a szívemben nyár van…/Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!”

- Iluska dala (Házy Erzsébet)

„Van egy szegény ,kis árva lány, nincs apja, nincsen anyja, ki szeresse… A kis patakban a leányka, fehér ruháját mossa, mossa…”

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő
„Bemutatjuk új rádiófelvételünket”  - 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György

- Marci belépője (Palcsó Sándor)

„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…”

- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)
„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!”

- Bori dala – Mókus-dal(László Margit):

 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás”

- Marci dala (Palcsó Sándor):

„Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár utánad fáj szívem… Nem panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem…. Megőrzöm szívem szép emlékét.”

Szokolay Sándor- Federico García Lorca – Illyés Gyula: Vérnász:  „Most kél a Hold” (III. felv., 1. kép, 2. jelenet)

Km.  Palcsó Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Kórodi András

Franz von Suppé: Pajkos diákok. 

Innocent Vincze Ernő magyar fordításában

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

- Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

- Angol-kettős (Szirmay Márta és Palcsó Sándor)

„Óh, Yes, yes, yes, yes, yes…”

- Jelenet és együttes (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„Kopp-kopp, kopp-kopp…”

- Szerelmi kettős és együttes (Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, km. énekkar)

„Légy erős! Búcsút vennék… /Szép reménysugár, szívemre vár talán. Drágám! Áldjon ég!”

- Finálé (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„koccintsunk rá! Igyunk, igyunk…„Gaudeamus igitur…”

Lehár: Cigányszerelem – Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Palcsó Sándor hétfőtől  „élőben” hallgatható a Dankó Rádió szokásos, délelőtti operettműsorában! A Túl az Óperencián adásának szerkesztő -műsorvezetője, Nagy Ibolya, otthonában kereste fel a "Magyar Állami Operaház örökös tagjai” doyenjét!  Palcsó Sándor ma többek közt arról mesélt a rádió mikrofonja előtt, hogy énekművészetére mind énekhang, mind színészi alakítást tekintve igen nagy hatással volt rá két jelentős operaénekes: Placido Domingót és Tito Gobbit említette, és meg is indokolta, miért… Szóba került Verdi Otellója és Debussy Pelléas és Melisande című műve is, de érdekes történetet mesét lovagló tudásáról – a Margitszigeti János Vitéz előadásain kellett lóhátra pattannia… , amúgy „imádott lovagolni”.

Emlegette volt gégészorvos specialista munkatársát az Operából, aki sokat segítette szakértelmével, ha erre szüksége volt, a hangszálainak épségét tekintve…

A beszélgetésben érintette a László Margit operaénekesnő-kolleginájával való rendszeres kapcsolattartást; egyik eszmecseréjük során szó esett  arról a Tóth Péter karmesterről, aki közös rádiófelvételükön Vincze Ottó Cseberből-vederbe című zenés játékában a  Magyar Rádió zenekarát vezényelte (1964); mi lett vele, miért tűnt el a zenei világból a kitűnő karmester, akit Ferencsik is nagyon becsült, mi lett a sorsa? (1967-ben disszidált, de alkoholizmusa miatt rövidesen eltávozott az élők a sorából…)

I. Leo Fall: Pompadour

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. Kossuth adó 20.31-22.00
Fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom- pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot! Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom- pom- Pompadour, A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-pom-Pompadour…”

II. Kálmán Imre - Paul Knepler - Herczeg Géza: Joséphine császárné - keresztmetszet

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás.

- Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót, minden rangnál többet ér a csók…”  (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

- Ugyanők egy másik kettősben: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

III. Vincze Ottó - Obernyik Károly - Ambrózy Ágoston: Cseberből vederbe

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00
Km.: a Magyar Rádió Kamarazenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Tóth Péter
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre

• Cserei Sándor dala: „En hazatérek! Oda kell menni, hol fordul a világ!...” (Palcsó Sándor)
• Jódli-dal: „Havasi táj…” (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron)
• Levél-jelenet (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. Várhelyi Endre)
• Cserei Sándor másik dala: „Gondolsz-e rám. én drága, mátkám? Ne hagyj el, árván!...” (Palcsó Sándor, km. a Nőikar)
• Mici és Pista vidám kettőse (László Margit, Kishegyi Árpád)
   

IV. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Sebestyén András.

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

- Bessy és Fritz kettőse: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

A műsorban Bozsó József énekes-színészt születésnapján köszöntötte Nagy Ibolya ezzel a dallal:

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár! Kislány, vigyázz, minden ablakot bezárj!” (Bozsó József)

Az adás elején és a végén egy-egy Lehár szerzemény dallamai csendültek fel:

• Friderika – Közzene (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1972-es stúdiófelvételről.
• Luxemburg grófja – Keringő (km. a Bécsi Johann Strauss Szimfonikus Zenekar,  vezényel: Willi Boskovszky)

Ezt az operettműsort ismét meghallgathatjuk most délután hat és hét óra között a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

Palcsó Sándort otthonában kereste fel Nagy Ibolya, aki a felvett beszélgetésüket ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába szerkeszti be.

A mai adásban Palcsó Sándor elmeséli az 1956-os forradalmi események időszakát, amikor még a Honvéd Művészegyüttes tagjaként kínai turnéra utaztak vonattal, Szibérián át Pekingbe, és három hónapig tartott ez a vendégszereplés; kint kapták itthonról a híreket, és csak decemberben tértek haza…

Palcsó Sándor felelevenítette azt az időszakot is, amikor bekerült az Operaházba; arról az időszakról, melyet máig is az „Opera aranykorszakának” neveznek…; kollégáiról, Losonczy Györgyről és Simándy Józsefről osztott meg velünk kis történeteket.

Szóba került Palcsó Sándor első rádiós felkérései, szereplései és a Rádiózenekarral való közös, jóviszonyuk… Sebestyén András, karmester, a Rádió Zenei Főosztályának akkori vezetője hívta be egy szerep eléneklésére, Udvardy Tibor ajánlására az 1960-as évek legelején. Onnantól kezdve nem volt megállás: töménytelen számú rádiófelvételt készítettek vele az elkövetkező három évtized alatt a zenei stúdiókban…

(Talán nem véletlen, hogy a műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándornak ma csupa olyan operettfelvételéből szerkesztett be részleteket, amelyek zenei felvételén az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.)

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

• A király dala (Palcsó Sándor)

            „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…”   

• Alexandra dala (Pászthy Júlia)
• A király és Alexandra kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)

            „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szép, mint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom…”

• A Grófnő és Károly vidám kettőse (Oszvald Marika és Maros Gábor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 

A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20-án, a Kossuth Rádió mutatta be, 13.42 – 14.57.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Mészáros Ági

Szereplők: 

Németh Marika (Leila), 
Ilosfalvy Róbert (Gábor diák),
Palócz László (Mujkó), 
Palcsó Sándor (Zulfikár, főeunuch) 
Várhelyi Endre (Gül baba), 
Bende Zsolt (A budai bíró)
Kovács Péter (Kucsuk Ali, budai basa)

Erről a stúdiófelvételről csendültek fel az alábbi részletek:

• Leila belépője, I. felv. (Németh Marika)

            „Valahol messze, nem tudom, hol…./S lassan elém jött…daliás ifjú legény…” 

• Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, énekkar) 
  
  „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

• Szerelmi kettős a II. felvonásból (Németh Marika, Ilosfalvy Róbert és én énekkar)     „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…”

Egy másik felvételről szólalt meg:

• Mujkó dala (Miller Lajos és az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – Sass Sylvia és Miller Lajos énekel 
  1976. augusztus 16., Kossuth adó 20.25 21.05
  
  „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény megmegáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….”

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár

• Agglegények dala  (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Sebestyén András)

          „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom. ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!      / Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más!  Cselszövők,  mind a nők , és mások mindahányan esküvő előtt! Agglegény, légy kemény! Fogadd, ha kell esküvel: bús tatár nem leszel! És hogyha rabbá tett egy nő, papucsba’ indulj már a paphoz hitszegő!...”

A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 18 óra között.

A  Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában egész héten át  Palcsó Sándor tenoristával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  

Az Operaház nyugalmazott énekművésze folytatta tegnap megkezdett, eseménydús életútjának ismertetését, amelynek során gyermekkora első ének-színpadi megmutatkozásainak, próbálkozásainak ismertetésétől, a kezdeti ének-zene tanulmányainak ecsetelésétől eljutott Érsek Mária zongoraművész-zenepedagógussal való találkozásáig; az Operaház Énekkarának helyettes karigazgatója, korrepetitora karolta fel, és tanította,  akire máig nagy gyermeki szeretettel és hálával emlékszik vissza.   

A hangfelvételről elhangzó beszélgetés mellett zenei bejátszásokat is hallunk a művész énekfelvételeiből.

 A Nagy Ibolya szerkesztette adás zenei kínálatából a délelőtti operettműsorban az alábbi operettrészletek szólaltak meg

Palcsó Sándor rádiófelvételei közül előbb Offenbach A sóhajok hídja című, 1976-ban bemutatott operettből szólalt meg több dal és együttes:

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

- Nyitójelenet (km. Énekkar)

- Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél…”(Palcsó Sándor)

- Nr. 16. Malatromba dala: „Egy jó bolt az mindig jó volt…” (Palcsó Sándor, énekkar)

- Nr. 27. Tízek Tanácsa – jelenet: „Van egy kis zúg a völgyben, a hispán vidéken ….hív a mesebeli Spanyolország…” (Palcsó Sándor, km.  Kalmár Magda, Kincses Veronika, Rozsos István, énekkar)

- Hatos: „- Imádlak! - Engem imádnak!... Jöjj, menjünk innen már…” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert)

- Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek szendén…” (Palcsó  Sándor)

- Catarina dala: „Virágos jókedvetek van, de ez a kis dal …” (Kalmár Magda)

- Nr. 25  Amoroso kupléja és kórusjelenet: „Csengj, bongj, zengj! Harsog ma a város… ” (Kincses Veronika, énekkar) 

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok

-  A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! 

/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …”  

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban, és online a rádió internetes oldalán is.

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a négy évvel ezelőtti látogatása után másodszor is felkereste otthonában

 Palcsó Sándor operaénekest,

a Magyar Állami Operaház örökös tagját, kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének (1993) és Középkeresztjének (2010) is a tulajdonosa.

Beszélgetésüket – sok zenei bejátszással - ezúttal is meghallgathatjuk a Dankó Rádió operettműsorában; ezen a héten naponta követhetjük figyelemmel diskurzusuk szerkesztett hangfelvételét. 

Az örökifjú tenoristánkat nemcsak kiváló énekesi és színészi talentummal áldották meg az Égiek, de páratlan, elbeszélő-mesélőkedvvel is; a gazdag, fordulatokban teli életútjának megannyi epizódját, eseményét két könyvében is leírta, részletezte és ezért is csodálatos, ahogyan memóriája tárházának gazdag kincseiből merítve, teljes szellemi frissességgel ontja még ma is pályája, hivatása de akár magánéletének színes történeteit, újabb és újabb „sztorikkal” fűszerezve, vagy akár kiegészítve az esetleg korábban már papírra vetett vagy mikrofonba elmondott, vele megesett történéseket - mindezt páratlanul élvezetes, sziporkázó stílus-modorában előadva! És ehhez hozzáteszem, ahogyan az énekének minden szava prozódiailag jól érthető, ugyanezt mondhatom, a civil Palcsó Sándor beszédszaváról is: mondatai érthetőek, követhetőek, gondolatai összeszedettek, logikusak, előadása pedig gördülékeny. Kis történetei elgondolkodtatóak, tanulságosak, érdekfeszítőek, olykor színesek, egyben kis történelem, egy mára már letűnt kornak a „visszhangjai” is…

A 89. életévét novemberben betöltő énekművész és Nagy Ibolya, a régi barátságukat felelevenítve, beszélgetésüket szinte ott folytatták, ahol 2014 augusztusában abbahagyták.

Ami pedig a műsorban elhangzott zenéket illeti, a mai adásban két klasszikus operettből csendültek fel részletek – természetesen közöttük Palcsó Sándor énekhangját is örömmel hallottuk viszont az ismert és kedvelt melódiák felvételeiről:

Franz von Suppé: Boccaccio 

- Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralalalalala- la-la  - oiolé -oiolá- lalalala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Még egy részlet hangzott el a hangversenyről: Jelenet, kórus-együttes (Mersei Miklós, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)

- Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse  - de itt magyar fordításban hangzik el a duett! (Házy Erzsébet és Fülöp Attila. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Bródy Tamás vezényel.  – ugyancsak élő, koncertfelvételről hangzott el:„Komolyan-könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából, 1977. június 26.  A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta (20.33-22.17).

Robert Planquette: Rip van Winkle

- Nick, a kocsmáros dala (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A teljes felvétel a Rádió Dalszínháza bemutatója volt: 1968.12.28., Kossuth Rádió 19.46. A magyarra fordított dalszöveg szerzője: Romhányi József.

- Jelenet, Ripp, Lowna és Jack hármasa (Melis György, Erdész Zsuzsa, Réti József)

- Rip „Visszhangdala” (Melis György és az MRT Énekkara)

Egy másik stúdiófelvételről hallottuk:
- Alice dala – Levélária: „Levelemmel üzenem…”  (Kalmár Magda, Km. a Postás Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Bolberitz Tamás) 1984 HUNGAROTON RECORDS LTD.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Holnap és a hét minden napján velünk lesz Palcsó Sándor  - az éter hullámhosszán…

Már jelzem előre:

holnaptól "Palcsó Sándor-hét" kezdődik a Dankó Rádió Túl az Óperencián operettadásában.  Nagy Ibolya beszélgetőtársa - immár másodszor - az Operaház örökös tagja, az idén novemberben a 89. életévéhez közelítő kiváló  operaénekesünk lesz! 

Kezdés: de. 9-10, az ismétlésben 18-19 óra

1978. szeptember 18., Petőfi Rádió, 19.40 – kb. 21.40

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Koncertszerű előadás közvetítése

Bródy Tamás – Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Berkes János,  Fülöp Attila, Katona Lajos, Kárpáti Ernő, Leblanc  Győző, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Róka István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

1977. december 28., Kossuth Rádió 19.15 – 20.39

Új magyar operabemutató - rádió stúdiófelvétel

Balassa Sándor: Az ajtón kívül

opera öt tételben

Szövegét – Wolfgang Borchert drámája nyomán – Fodor Géza készítette

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli

Szereposztás:

Beckmann – Palcsó Sándor

Lány – Tokody Ilona

Féllábú – Polgár László

Isten – Fülöp Attila

Halál – Gregor József

Ezredes – Sólyom-Nagy Sándor

Kabaréigazgató – Bordás György

Csacsi történet

Meseopera a legkisebbeknek

Zenéjét szerezte és vezényel: Vass Lajos

Írta: Hárs László

A Gyermekrádió műsorának bemutatója: 1977. augusztus 20., Kossuth Rádió, 10.03 – 10.45

Rendező: Fejes Cecília

Dramaturg: Derera Éva

Közreműködnek az MRT Szimfonikus zenekarának és a Vasas Művészegyüttes énekkarának tagjai.

Szereposztás:

Füles Fülöp - Antalffy Albert

Füli Juli - Ötvös Csilla

Kakas – Palcsó Sándor

Tyúkanyó – Sándor Judit

Kecske – Külkey László

Róka – Barlay Zsuzsa

Disznó és Rák – Bordás György

1976. május 6., Kossuth Rádió, 19.35 –

„Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét”

A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Vezényel: Medveczky Ádám

Közreműködik:

Szabó Csilla – zongora

Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor – ének.

1. Farkas Ferenc: Rákóczi - kantáta („Aspirationes principis”)

II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen  és Ráday Pál soraira – bemutató

(Közreműködik: Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor)

fonix-sarok.hu/userfiles/rfo4/index191.html

Farkas Ferenc: „Aspirationes principis” című Rákóczi- kantáta (1976)

1976. május 6-án a Zeneakadémián, majd a Rádió augusztus 20-ai ünnepi műsorában mutatták be Farkas Ferenc „Aspirationes principis” című Rákóczi-kantátáját, Palcsó Sándor és Sólyom- Nagy Sándor szólójával, a Rádiózenekar előadásában, Medveczky Ádám vezényletével. 

A kantáta komponálására és bemutatására II. Rákóczi Ferenc születésének 300-ik évfordulója adott alkalmat. Rákóczi a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, életének példája évszázadokon át a szabadságra vágyó, érte harcoló emberek jelképe. 

Farkas Ferenc zeneszerzőhöz különösen közel állt a Rákóczi-kor hangja, stílusa. Így beszélt róla:

„1943-ban a Rákóczi nótája c. film zenéjének komponálása idején tanulmányoztam először a kuruc zene stílusát és hangulatvilágát. Ezt tíz esztendővel később a Rákóczi hadnagya c. filmzenéje követte, majd további, e stíluskörbe tartozó kompozíciók: kísérőzene Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága c. színdarabjához, főképpen pedig a Csínom Palkó c. daljáték. A jubileumi megemlékezéssel kapcsolatos feladathoz beható filológiai tanulmányokat végeztem. Felhasználtam II. Rákóczi Ferenc önéletrajzának latin nyelven írt részleteit, Ráday Pál Kiáltványát a magyar nemzethez, Mikes Kelemen 1735. április 8-án írott, Rákóczi haláláról szóló levelét, valamint a konstantinápolyi sírfeliratot – és az ezek alapján kialakítható emberi vonások zenei ábrázolására vállalkoztam.” 

Farkas Ferenc Rákóczi-kantátájának bemutatója után Kárpáti János zenekritikus így kezdte írását: „A Rákóczi-évforduló, több zeneszerzőnknek is alkalmat adott ünnepi művek komponálására. Minden művésznek egyformán joga van arra, hogy tiszteletét nemzeti múltunk e kimagasló alakja előtt alkotásban rója le, de – úgy érezzük – Farkas Ferenc tisztelgése mindenki másénál illetékesebb, hiszen ő már mintegy 30 év óta kerülgeti a témát, a kuruc kor zenéjét, nagy alakjait – belső vonzástól vezetve, függetlenül az évfordulók aktualitásától."

[A zeneakadémiai koncerten hallható volt még Chopin e-moll zongoraversenye és Schumann III. (Rajnai) Szimfóniája.]

1976. augusztus 20., Kossuth Rádió, 15.13 – 15.43

„Bemutatjuk új felvételünket”

Farkas Ferenc: Rákóczi - kantáta („Aspirationes principis”)

II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen  és Ráday Pál soraira 

Közreműködik: Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint  a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Vezényel: Medveczky Ádám

Palcsó Sándor egyik briliáns felvétele volt - a sok közül - a rádióban felvett Franz von Suppé-operett, a Pajkos diákok tenor szerepének énekhangja. 

Ideírom az Innocent Vincze Ernő magyar fordításában hallott részlet kivonatos dalszövegét; ezt a dalbetétet ma délelőtt sugározta a Dankó Rádió, és ma délután hat és hét óra között ismét leadja a Suppé-blokkban   "Túl az Óperencián".  (A műsor második felében)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

Két részlet csendült fel az operettből. Előbb az

• Előzene és Geier kupléja (Várhelyi Endre)  - ez a dal is szenzációs a maga nemében és a remek tolmácsolásban!

„Minden ember pénzre vágyik, pénzt kíván! Mind csak egyet áhít, pénzt csak, pénzt csupán! .../Nincs nagyobb kéj-gyönyör, nincs a világon! … Pénzem csendülj!  S ha gyűjtelek, te gyűlj!  Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!..."

• Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

Ahogyan  Palcsó Sándor ezt a vicces elbeszélést előadja, kikarikírozva, jellegzetes tenor hangján elénekli,  utolérhetetlen művészetével,  arra, nincsenek szavak...

Ma Palcsó Sándort köszöntjük névnapján - kinek operaénekesi pályája együtt haladt a tegnapi  születésnapos ünnepelt László Margitéval... A rádiófelvételen a Zeng az erdő c. daljáték rádiófelvételéről egy szép duettben hallhattuk tegnap énekelni őket; akár ma is -  újból - felcsendülhetne a két művész énekhangján ugyanez a kedves  dal a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában!

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő 

- Marci és Bori szerelmi duettje:

„Domboldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!...”

Milyen jó, hogy még mindketten köztünk vannak! - mondhatni, az  "utolsó mohikánok" abból az operaénekes-generációból, amelyikben ott volt Házy Erzsébet, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Ágai Karola,  Lehoczky Éva, Déry Gabriella,  Erdész Zsuzsa, Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Svéd Nóra, Szőnyi Olga,  Ilosfalvy Róbert, Réti József,  Bartha Alfonz, Külkey László, Szőnyi Ferenc,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre...

1975. január 15. Petőfi Rádió, 16.36 – 16.51

„Kapcsoljuk a Rádió 22-es stúdióját”

Palcsó Sándor (ének) hangversenye

Zongorán közreműködik: Várady Katalin

Műsor: 

Mozart: Szöktetés a szerájból – Belmonte A-dúr áriája

Flotow: Márta – Lyonel áriája

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Stolzingi Walter versenydala

Juhász Ferenc eposzának oratorikus változata

Rádióra alkalmazta: Dorogi Zsigmond

Zenéjét szerezte: Vujicsis Tihamér

Szereplők:

A költő – Latinovits Zoltán

Dózsa György – Szabó Gyula

Öreg citerás – Sinkovits Imre

Karvezetők – Csengery Adrienne, Kohut Magda, Pécsi Ildikó, Sütő Irén, Bánffy György, Juhász Jácint, Kozák András, Papp János

Szólót énekel: Palcsó Sándor

Közreműködik: MRT szimfonikus zenekara, énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és a Nemzeti Színház Stúdióegyüttese

Vezényel:Jancsovics Antal

Fordította: Gáspár Endre

Dramaturg: Kopányi György

Rendező: Török Tamás

Zeneszerző: Szokolay Sándor

Szereposztás:

A komtur - Latinovits Zoltán

Flores, a szolgája - Agárdi Gábor

Esteban – Bessenyei Ferenc

Laurencia – Moór Marianne

Frondoso – Sztankay István

Mendo – Körmendy János

Közreműködik: Palcsó Sándor és az MRT énekkara

Hossz: 84 perc

Bemutató: 1971. január 23., 20:25 - 22.00, Kossuth adó 

Kapcs. 177. sorszám

Tamássy Zdenkó - Mándy Iván - Dalos László: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00

Pótlólag a zenés játék cselekményéről
 

Történik a század elején, valahol Amerikában

„Vígan száll most a fenemód eleve nóta, Tom Mix nincsen még, de majd kitaláljuk őt…” E kis versike – a Női különítmény c. zenés rádiójáték indulójának rövid részlete – világosan idézi a kort s a századeleji Amerikát. Ambrus Zoltán Emberrablás c. novellája szolgáltatta az alapötletet, és a Mándy-Tamássy-Dalos szerzőtrió gondoskodott arról, hogy a novella figurái sok prózai-zenei ötlettel gazdagítva, a kalandfilmek maszkjait viselve, új életet kezdjenek a zenés játékban. Tévedés ne essék, a darabban szereplő női különítmény tagjai nem hölgyek, csak emberrabló tevékenységüket kizárólag a női nemre korlátozták. Ebből a fajtából is – megkülönböztetett tisztelettel – a gezdagabb hölgyeket választják ki, akikért váltságdíj fejében bőséges dollárerecske csordogál a kasszába. S hogy a „fogás” ezúttal meglehetősen sovány – egy titkárnőcske és az üdvhadsereg kis hittérítője – korántsem zavarja a szerzőket, mindenki megsütheti a maga kis pecsenyéjét: a rablók, az elrabolt hölgyek, az üzletemberek, a szenátorok… a szerzők… és azok a hallgatók is, akik szombat estéjüket a rádió mellett töltik.

1965. január 25. 20:30

Kossuth Rádió

Arisztophanész komédiája

Arisztophanész, görög játékíró említést tesz a görényekről a komédiáiban, például az Akharnaibeliek-ben, amelyet i.e 450-ben írt.

-Fordította, rádióra alkalmazta és bevezeti Devecseri Gábor

-Zenéjét szerezte Decsényi János

Az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttest és a Budapesti Madrigálkórust Görgei György vezényli

-Karigazgató: Szekeres Ferenc

-Zenei rendező: Fodor Zsigmond

-Rendező: dr. Cserés Miklós

(Csak 18 éven felülieknek!)

Szereposztás:

Dikaiopolisz – Major Tamás; Hírnök – Csákányi László; Amphiteosz – Agárdi Gábor; Euripidész – Ungvári László; Lámakhosz – Basilides Zoltán; A szolgája – Rajz János; Megarai paraszt – Tompa Sándor; Földmíves – Makláry János; Egy boiótiai ember – Molnár Tibor; Kosárvivő lány – Csernus Mariann; Karvezető – Sándor Iza / Kőmíves Sándor

Közreműködik: Erdődy Kálmán, Győrffy György, Hindy Sándor, Joó László, Kondor Ilona, Nagy István, Pártos Erzsi, Prókai István, Raksányi Gellért, Szakács Sándor, Tyll Attila és mások

A dalbetéteket énekli: Barlay Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valária, László Margit, Lorán Lenke, Svéd Nóra, Palcsó Sándor és Várhelyi Endre

90 perc

1974. október 25., Kossuth Rádió, 18.00 – 18.24

„Új Wagner-felvételeinkből”

Km. Kovács Eszter, Csányi János, Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Vezényel: Lukács Miklós

1. Siegfried – Mime halála (Palcsó Sándor, km. Csányi János)

2. Az istenek alkonya – a III. felvonás zárójelenete (Kovács Eszter)

1974. október 13., Petőfi Rádió, 17.55 – 18.32

„Bemutatjuk új felvételünket”

Hidas Frigyes: Gyász-zene - oratórium Vörösmarty Mihály Előszó című versének és Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című művének felhasználásával

Bemutató!

Km. Palcsó Sándor, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara

Vezényel: Lehel György

A műsorban szereplő bemutatóról Kroó Györgynek (az Új Zenei Újságban elhangzott) méltató soraiból idézek:

„A Gyász-zene különleges Requiem. Requiem a doni 2. magyar hadsereg katonáinak emlékére. Az magyarázza szövegének, felépítésének sajátosságát, egyedi műfaját. A Halotti Mise két tételének hagyományos szövegkezdete, a Requiem Aeternam és a Lux Perpetua mint nyitó- és zárókórus-textus latin nyelven (és a nagy Requiemek tipikus, mondhatnók történelmi hangvételével együtt) van jelen Hidas művében, de közé ékelődik magyar szöveg is, egy-egy motetta erejéig. Az a magyar szöveg, amelyet a zeneszerző Nemeskürty István jólismert könyvéből állított össze librettóként, és amely kizárólagos alapja az öt-tételes Gyász-zene három középső tételének. A mű vádirat egy letűnt kor ellen és hitvallás-szerű, vonzó emberi megnyilatkozás.”

Carl Millöcker: Szegény Jonathán

Dalszöveg fordítója: Fischer Sándor

Bemutató: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

„Bemutatjuk új felvételünket” - részletek  Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből

Km. Andor Éva, Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Jonathan belépője (Palcsó Sándor)

„Csupán az impresszárió, az érti csak, mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható, és már rohan tovább…”

- Molly és Jonathan kettőse  (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. Basky István)

- Kórusrészlet

- Jonathan dala – rondó (Palcsó Sándor)

 „Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem… /A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él… /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám…"

1973. december 31. , Kossuth Rádió, éjjel

B.U.É.K. - 1974    - A Magyar Rádió Szilveszteri kabaréműsora – benne:

Tamássy Zdenkó – Kertész Iván : A cadizi lelenc avagy A kezeletlen anyajegy

Mini opera egy felvonásban (opera paródia)

Közreműködik: Begányi Ferenc, Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház zenekari tagjaiból alakult kisegyüttes

Vezényel: Pál Tamás

Ma éjjel a Bartók Rádióban halljuk

22.00 – 23.00  Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Maros Rudolf: Töredék (1977) (Győri Filharmonikus Zenekar, vez. Medveczky Ádám)

2. Dávid Gyula: Brácsaverseny (1950) (Lukács Pál, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János)

3. Kósa György: Bikasirató - kantáta Devecseri Gábor szövegére (1975)

(Palcsó Sándor - tenor, Magyar Rádió Ének- és Zenekara, vez. Lehel György)

A mikrofonnál: Varga János

Szerk.: Bánkövi Gyula
 

Egy interjú során Kósa György így beszélt művéről: „Kantátám Devecseri Gábor Bikasirató c. verse alapján készült. A költemény mottója egy humánus ötlet: „A torreádort valamikor mégis megkérdezték, akar-e küzdeni, de a bikát nem kérdezte meg senki.” Művem nem követi a verset – mert zenei szempontból nagyon hosszú lenne – csak azokat a sorokat zenésítettem meg, amelyek legjobban kifejezik elképzelésemet. A 3 tételes kantátát tenor szólóra, kórusra és zenekarra komponáltam. A legszuggesztívebb gondolatokat a szólista tolmácsolja. Érdekes módon, a különböző hangulatok víziószerűen követik egymást. Különleges, nagy élményem volt a Bikasirató rádiófelvétele. Lehel György karmester, Palcsó Sándor énekművész, valamint a Rádió ének- és zenekara – vagy 150-200 ember – hallatlan lelkesedéssel, meggyőződéssel dolgozott. Éreztem, hogy mindnyájan örömmel vettek részt a mű megszólaltatásában, és a felvétel kitűnően sikerült.”

Feuer Mária így kezdte zenekritikáját: „Devecseri Gábor egyik (ha ugyan nem a ) legszebb költeményét választotta kantátája tárgyául Kósa György. A hallgató első gondolata a csodálkozás: hogyan is nem jutott eszébe valakinek ezt a gyönyörű és zenébe kívánkozó költői hitvallást megkomponálni? Az irodalmi érzékenységéről ismert zeneszerző ezúttal is biztos érzékkel talált rá a nagy témára: a „bikapárti” művész humánumot sugárzó mondanivalójára. S amilyen nemes anyagú a költemény, épp olyan sugárzó a zenébe öntése. A költemény cselekményét és balladisztikus, érzelmi mondanivalóját színesen ábrázolja a zene és a tolmácsolás.”

1973. február 20. , Petőfi Rádió, 19.20 – kb. 20.45

„Kapcsoljuk a 6-os stúdiót:  a Magyar Rádió Sztravinszkij-ciklusa.  (IV., befejező rész)”

A Sztravinszkij- est ötödik műsorszáma volt:  Mise

Énekes szólisták:

Németh Alice – szoprán

Szirmay Márta – alt

Palcsó Sándor – tenor

Kováts Kolos – basszus

Km. az Ifjú Zenebarátok klubjainak Központi Kórusa

Vezényelt a karigazgató: Ugrin Gábor

Közreműködő hangszeres kíséret tagjai:

Oboa: Béni Fülöp, Kemény János

Angolkürt: Virágh István

Fagott: ifj.: Hara László, Vajda József

Trombita: Inhoff Ede, Varasdy Frigyes

Harsona: Steiner Ferenc, Sztán Tivadar

(A  koncert első négy száma volt: Öt könnyű darab; Három kis sanzon; Három tétel vonósnégyesre; Oktett)

Liszt : Requiem R. 488  - pour voix et choeur d'hommes

"Messe des morts" (1868; 1871)

1. Requiem aeternam
2. Dies irae
3. Offertorium
4. Sanctus
5. Agnus Dei
6. Libera me

Vezényel: Ferencsik János

Magyar Néphadsereg Művészegyüttese (Férfikar)

Orgona – Margittay Sándor

Bartha Alfonz, Palcsó Sándor – tenor

Bende Zsolt – bariton

Kovács Péter – basszus

A felvétel ideje: 1966, Mátyás templom

LPX 1267. – 1968

HCD 11267-2  1986

Kezemben tartom a napokban magánkiadványban megjelent Palcsó Sándor-albumot!

A címe: „A többi, néma csend.”

Ideírom a fényképekkel gazdagon illusztrált, igényes kivitelű életrajzi kötet összeállítójának és szerkesztőjének, Bartók Gergelynek Palcsó Sándort méltató sorait:

„A ’60-as évek elején Albert Herringként robbant be a magyar zenei életbe, majd az Operaház nagyságaitól körülvéve eresztette ki először oroszlánkörmeit az az igazán sajátos tehetség, aki szépen lassacskán birtokba vette az operairodalom comprimario szerepkörének megannyi izgalmas figuráját. Gazdag eszköztára révén nem pusztán életet lehelt e szivárványszín alakokba, de mintegy ki is tágította a karakteréneklés – mint kategória – lehetőségeit. Szerepei sokféleségére gondolva nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy esetében a karaktertenor ’skatulya’ tulajdonképpen mindvégig egy óriási ’ládaként’ funkcionált, hiszen egyik nap még Prokofjev operájában bukfencezett, másnap már ármánykodó Mimeként acsarkodott, megint máskor pedig a Borisz Godunovban nyújtott, valóságos pszichoanalitikus elemzéssel felérő Bolond-alakítását dicsérte a kritika. Számára sosem létezett jelentéktelen vagy kis szerep, ennek köszönhetően több mint 70 különböző egyéniségű operai alakot formált meg szabadtéri- és kőszínpadokon egyaránt. A nagyigényű tradíciókkal játszott klasszikusok specialistájaként, s mindenekelőtt a XX. századi magyar opera máig meghatározó darabjainak elkötelezett és avatott tolmácsolójaként működött a hazai operajátszás legendás ’aranykorában’. E széles skálájú művészi pálya és életút állomásai elevenednek meg ezen album lapjain, s mesélőjükkel karöltve, sajátos fénytörésű tükre képében vállalkozik egy izgalmas, több síkú művészportré megfestésére. A többi, néma csend…”

Olykor szemezgetni fogok a topicban ebből a kiadványból; az operaénekes önvallomásai, a recenziókból vett szövegrészletek, a pályatársak méltató mondatai, a hihetetlenül sokrétű és sokaságú színpadi és rádiós-televíziós szerepek, a koncertek, az opera-, az oratórium-, az operett - daljáték-irodalom szegmensei, a Palcsó Sándor magánarchívumából való fotók is, mind-mind egy hosszú, gazdag életútnak állítanak emléket ebben a portré-albumban, mely letehetetlen, érdekfeszítő olvasmány  is  - amelyből szándékomban áll alkalmanként röviden idézni sorokat.

/Ez az album illeszkedik abba a sorba, amely a szerzőnek korábban megjelent munkáit is fémjelzi: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012), Déry Gabriella mítosza nyomában (2014)/

Kapcs. 145. sorszám bejegyzéséhez
 

1972. november 6. Magyar Televízió,  22.00 – 22.35:

„Egy este Palcsó Sándorral”

Km.: Érsek Mária, Házy Erzsébet, Gȁrtner András, Maklári József, Pál Tamás, Ruzsonyi Béla, Ütő Endre

Műsor:

1.) Friderici: Ladilom
2.) Kodály: Két dal a Székely fonóból
3.) Wagner: Siegfried – Mime dala
4.) Petrovics: Bűn és bűnhődés – a Vizsgálóbíró jelenete
5.) Váry: Borzsák dala
6.) Giordini: Éljen minden bájos szép nő
7.) Jacobi: Leányvásár – kettős
8.) Suppé: Pajkos diákok – Fleck kupléja
9.) Kacsoh: Rákóczi – András hadnagy dala 
10.) Gershwin: Porgy és Bess – Nem volt minden egészen úgy; Megy a postahajó

A forgatókönyvet írta és a műsort vezeti: Rajk András

Szerkesztő: Kármán György
Díszlettervező: Kaunitz Ervin
Vezető operatőr: Kecskés László

Rendező: Mikó András

Bemutató: 1967. január 29., Kossuth Rádió, 9.15 – 10.00

A pereputtyi kisinas
Mesejáték.

Írta: Enyedy György.

Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes

Szereposztás:

Szeszélyeske – Andor Éva
Tutyimutty – Kemény László
Dinnyemag – Palcsó Sándor
Triccs –traccs – Fónay Márta
Teddide – Bilicsi Tivadar
Teddoda – Erdődy Kálmán
Duplabendő – Tompa Sándor
Hajnyisst – Horváth Tivadar
Kulimász – Márkus Ferenc
Lódulandusz – Siménfalvy Sándor
Mindenlébenkanál – Hlatky László
Hírnök – Kövesdi Kálmán
 

Közreműködik az MRT Kamarazenekara

Vezényel Hidas Frigyes

Dramaturg: Derera Éva

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

Angyal Bandi  - népdaljáték

Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László

A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós

Szereposztás:

Angyal Bandi – Palcsó Sándor, 
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, 
Molnár – Kiss Ferenc, 
Onódyné – Sulyok Mária, 
Mesélő – Gáti József

Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.

Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János

Rendező: Cserés Miklós dr.

Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió

 (37 perc)

Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért, op. 15 – bemutató

1971. október 13., Kossuth Rádió, 18.26 – 18.58.  - Budapesti Művészeti Hetek

Sziklay Erika – szoprán

Palcsó Sándor – tenor

Ütő Endre – bariton

az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara,

vezényel: Lehel György

Az RTV Újság Rádiós zenei naplójában a következő sorok olvashatók a darabról:

„A legutóbbi párizsi Tribunal-on   - a világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén  - is nagy sikert elért tehetséges fiatal zeneszerző, Balassa Sándor „Requiem Kassák Lajosért” művének bemutatóját halljuk ma a rádióban, a Budapesti Művészeti Hetek alkalmából.

- Tulajdonképpen nem a régi értelemben vett requiemet komponáltam – mondja kérdésünkre a zeneszerző. Nem akartam követni a műfaj hagyományait, ennek ellenére nemcsak a gyász, hanem a feloldódás is a szemem előtt lebegett. Külön inspirált erre Kassák Lajos személye, akinek verseiből magam válogattam össze művem szövegét, igazodva zenei elképzeléseimhez.

- Talán kicsit furcsán hangzik, de én egy „ateista requiemet” írtam, melynek tehát liturgikus vonatkozásai egyáltalán nincsenek, mindössze az alapkaraktereket őrzi.  Requiemet írtam olyan valakiért - emléket kívántam állítani annak -, aki a jövőért küzdött.

- Művem énekkarra, zenekarra és három szólóhangra készült. Utóbbiak mindegyike sajátos szerepet tölt be. A szoprán képviseli a tisztaságot, a belső líraiságot. A tenor mintegy az élet harcaiban küzdő ember rajza, a bariton pedig a bölcsesség, a summázás jelképe. Természetesen a kórus is végig főszereplő, de leginkább a harmadik tételben állítottam előtérbe. A zenekar sem kísérőszerepet tölt be, végig önálló zenei anyaggal jelentkezik, kikerekíti a hangzásképet.”

Kapcs. 181. sorszámhoz

1970. március 12. Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Km. László Margit, Palcsó Sándor, a Budapesti Fúvósötös, a Szécsi-vonósnégyes, Lubik Hédi – hárfa, Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

Radnóti a jugoszláviai, bori rézbányában dolgozott mint munkaszolgálatos, a háború utolsó éveiben. Az utolsó verseit tartalmazó, zsebében maradt Bori notesz – a  dalciklus témája.

Már 1964. december 11-én – „korunk zenéje” égisze alatt koncert keretében előadta a dalciklust László Margit és Palcsó Sándor, akkor éneküket Mihály András zongorán kísérte.  A kritika így fogadta a darabot: „ pompás prozódiai megoldásoknak, néhány csodálatos lírai hangulatkép találó zenei transzformációjának örvendhettünk…”

Maga a mű először 1955-ben hangzott el. „Nagy érdeklődéssel fogadták az ez évben bemutatott dalciklust, melyben szólóének, duett váltakozik fúvóskvintett kísérettel. Csalódna, ki heves, fájdalmas kitörést, szaggatott éles ritmusú muzsikát vár benne. Csendes, méla fájdalom, a halál közelségének érzete, a fátumba való beletörődés hatja át ezeket a „vallomásokat". Elégikus tónusa harmonikusan tükrözi a vers hangulatát. A nosztalgikus dalok kifejezésteljes harmóniákkal nyernek bekeretezést a fúvóskvintett által.” /Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 25. 1974 / 11. szám: Sonkoly István: Megzenésített Radnóti Miklós-versek – Tanulmány/

"1958-ban, Farkas Ferenc szerzői estjén— amelyet a Magyar Zeneművészek Szövetsége rendezett a Művészklubban -  Báthy Anna és Rösler Endre a zeneszerző zongorakíséretével adta elő a Radnóti Miklós verseire irt „Naptár" című dalciklust, amelyet a kérésükre írt."

1971. július 5., Kossuth Rádió, 17.20 – 17.40

„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét”

Ránki György: 1944

Oratórium Radnóti Miklós 'A la recherche' cimű versére

Km. László Margit, Palcsó Sándor, Ütő Endre,

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa (karigazgató: Párkai István)

Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Erdélyi Miklós

1972. január 17. Kossuth Rádió 14.10 – 14.21

Palcsó Sándor dalfelvételeiből

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

1. Gulyás László – Szilágyi György: Nincs más kiút (vezényel: Lehel György)
2. Lóránd István – Kapuvári Béla: Hallgat az éj (vezényel: Németh Gyula)
3. Lendvay Kamilló – Szilágyi György: Megint dalolnak (vezényel: Breitner Tamás)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hangzott el:

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándort köszöntötte az éter hullámhosszán abból az alkalomból, hogy a kétszeres Liszt - díjas tenorista, az Operaház örökös tagja, ma ünnepli 88. születésnapját! – hozzá teszem, Palcsó Sándor 2014. augusztus 18 -24-ig, egy héten át, a  Dankó Rádió operettműsorának - Nagy Ibolyának - a vendége volt.

Az Ő tiszteletére csendült most fel három részlet operettfelvételei közül:

- Offenbach: A sóhajok hídja - Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél.  Ó, milyen édes volt az álom!...”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)

- Franz von Suppé: Boccaccio – Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska -   Marcsa és Miska kettőse, III. felv.:  „Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00)

A  „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlését 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban  ill. az internetes elérhetőségein.

Palcsó Sándor köszöntése és felvételeinek sugárzása 18.40 után kezdődik.

Isten éltesse Palcsó Sándort 88. születésnapján!

Palcsó Sándor az öltözőben

1970. március 12., Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Közreműködnek:

László Margit, Palcsó Sándor - ének

Budapesti Fúvósötös

Szécsi-vonósnégyes

Lubik Hédi – hárfa

Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

Pontosítás és kiegészítés

Az M3 csatornán  láthattuk legutóbb az  operafilmet.

2016. április 23. szombat 23:30 - 00:25

Zenés TV Színház

Albert Lortzing: Az operapróba

A vígopera televíziós filmváltozata (1982)

Zenés Tv Színház bemutató: 1983. január 7., 2. műsor, 20.01 – 20.55

Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András).

Vezényel: Breitner Tamás.

Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecilia
Vezető operatőr: Molnár Miklós

Rendező: Horváth Zoltán

Szereplők:

Divéky Zsuzsa - A grófné
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Marczis Demeter - A gróf
Divéky Zsuzsa - A grófné
Ötvös Csilla – Lujza
Zempléni Mária – Hanna
Palcsó Sándor - Báró Reinthal
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Póka Balázs - Johann, az inas
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Csere László - Martin, a szolga
Sugár István – ócskás

Időtartam: 55 perc

A grófnak egyetlen szenvedélye van: imádja a zenét, ezért egész háza népét arra kényszeríti, hogy házi operaelőadásokat tartsanak. Az esti előadás azonban veszélyben forog, mert a tenorista megbetegedett. Szerencsére két fiatalember érkezik a házba. A gróf azonnal megállapítja, hogy egyikük alkalmas a kiesett tenor pótlására. Az énekes nem más, mint a szomszéd földbirtokos, aki megszökött otthonról, mert nagybátyja össze akarja házasítani egy ismeretlen lánnyal. Nem tudja, hogy a kiszemelt menyasszony és a házikisasszony egy és ugyanaz a személy…

1962. január 7.

20.00: Zenés TV Színház. Albert Lortzing: Az operapróba, (sz)

Vígopera. Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András). Vezényel: Breitner Tamás.

Szereplők: A gróf - Marczis Demeter; A grófné - Divéky Zsuzsa; Lujza, a lányuk — Ötvös Csilla; Hanna, a szobalány — Zempléni Mária; Báró Reinthal — Palcsó Sándor; Anton, az unokaöccse  - Korcsmáros Péter; Johann, az inasa - Póka Balázs; Kristóf, a komornyik - Kéry Gyula; Martin, a szolga - Csere László; Ócskás - Sugár István.

NÉPSZABADSÁG, 40./305.

 

Az operett.network oldaláról linkelem ide:

Jelenet Kacsóh Pongrácz "Rákóczi" c. daljátékából, előadja Andor Éva, Palócz László, Palcsó Sándor és férfikórus.

Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../”…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  No.9. 

Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Kerekes János

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00