Turandot Barcelonábol, 2019
arte.tv/en/videos/090607-000-A/turandot-by-puccini-at-the-gran-teatre-del-liceu/
Otello forumtársunk egy nagyszeru beszámolot írt errol az eloadásrol. Opernglas topic 20 331.
Végre Verdi csodálatos zenéjét lehet élvezni,eszement rendezés nem zavar. Kellemes meglepetés nekem Kutasi Judit - orosz mezzok reszkessetek ! ; - ))) Férfiszereplok nagyon jok voltak. Anna Pirozzi pedig éneljen inkáb Abigaillt vagy Lady M., de nem Erzsébetet.
Megint egy Carlos, most Modenábol koncertszeruen / Eboli - Kutasi Judit/
operastreaming.com/opera-don-carlo/
Sorry, javítás- arte.tv/en/ videos/RC-01648/arte-opera-season/
Ha megakarjátok tekinteni az Arte-concert áltak sugárzott operákat = arte.tv/en/videos/RC-opera-season/
Slávka Zámečníkovát május végén Popea szerepéban láthatjuk a STOP-ban.
Hát nem tudom, de szerintem azért a két görög fiú itt a legjobb, érdekes, alig van ott opera és mégis remek énekeseket adnak a világnak. Ott van Maria Callas vagy a maiak közül Aris Argiris, aki bariton főszerepeket játszik Münchenben.
Oper oder Operette? Warum nicht einfach beides? Das Ensemble des Gärtnerplatztheaters steht exemplarisch-vielseitig dafür, dass man das eine lieben kann, ohne auf das andere zu verzichten. Freuen Sie sich auf eine Auswahl der schönsten Arien, Duette und Ensembles aus beiden Gattungen – neben Richard und Oscar Straus(s) auch aus der Feder von Wolfgang Amadeus Mozart, Richard Tauber, Ruggero Leoncavallo, Giuseppe Verdi, Franz Lehár, Gioachino Rossini und Gaetano Donizetti.
Live-Stream STRAUS & STRAUSS & CO. / Gärtnerplatztheater / 6. Februar 2021 - YouTube
Anna Agathonos (görög), Mária Celeng(szlovákiai magyar), Daniel Gutmann(osztrák), Lucian Krasznec,(román) Maximilian Mayer, Matija Meić(horvát), Ludwig Mittelhammer, Jennifer O'Loughlin(amerikai), Levente Páll (erdélyi magyar), Gyula Rab(magyar), Camille Schnoor(francia-német), Timos Sirlantzis(görög), Anna-Katharina Tonauer (osztrák), Alexandros Tsilogiannis(görög)
ÁLLÍTÓLAG HÉTFŐN LEVESZIK, TEHÁT MA ESTIG PRÓBÁLJÁTOK MEGNÉZNI, 3 MAGYAR, 3 GÖRÖG, 1 ROMÁN ÉNEKES IS VAN A SZEREPLŐK KÖZÖTT
Ezt a kincertet Haandel-Laco barátunk emlékére ajánlom.
stream.filharmonia.sk/video/?v= KS202009281930
Slávka Zámečníková jelenleg,szerintem,a legszebb hangú szlovák operaénekesno. Popp és Grubervá után végre megint egy nagy tehetség.
Nem szabad elfeledni Lukács.Gy. muvésznot sem.
Nem szabad elfeledni Lukács.Gy. muvésznot sem.
Annak idején nagyszerűnek hallottam-láttam Kasza Katalin Abigaille-jét (és Lady-jét).
Nagyjából egyetértek, bár nekem Erzsébetről inkább Laciéhoz hasonló a véleményem. Az alacsony ajtókról nekem az jutott eszembe, itt mindenkinek fejet kell hajtania, még a királynak is.
Feltétlenul értesíteni foglak meg mindenkit. Jenist már 35 éve ismerem - személyesen. Kedvenc szlovák énekesem.
Én láttam annak idején Párizsból a francia verziót, nagyon jó volt, eltekintve a förmedvényes rendezéstől. Konwitschny ahhoz képest felüdülés volt, bár a liliputi emberekre mért ajtókat nem nagyon tudtam értelmezni! Kaufmann gyakorlatilag 4 nyelven mindenevő és mindenéneklő. Számomra kellemes meglepetés volt a két nagyon jó női főszereplö, és kétségtelenül remekelt Golovatenko is.
Remek előadás lenne, és kérlek Kedves Laci, írd meg annak idején, lesz-e stream. (aztán már csak az a kérdés, hogy tudjuk fogni vagy nem) Volt már olyan Otello közvetítés, amit csak és kizárólag Dalibor Jenis miatt néztem végig!
Ritkán fordul elo, hogy Eboli a királyno és Elisabetta a hercegno - mármint hangilag.
Eboli tényleg fantasztikus volt, énekben és színészetben egyaránt.
De ehhez szeretni kell 1. a francia változatot; 2. Konwitschny meghökkentő rendezését. Nekem ez az utóbbi ment könnyebben, pláne a párizsi, szintén francia változat nagyon idióta rendezéséhez képest. Szerintem az Ebolit éneklő fiatal svájci énekesnő is figyelemre méltó volt.
Ha lesz online stream, akkor tényleg érdemes beszállni. De élőben szerintem Csehország se fog még ott tartani, rólunk nem is beszélve.
Dalibor Jenis pedig egyik legjobb Nabucco Europában. Dalibor 2021 januájártol a pozsonyi opera muvészeti igazgatoja.
Életemben két, egészen rendkívüli Abigélt láttam-hallottam:: Boross Csillát Prágában és Várady Júliát Münchenben.
Ha a corona engedi, akkor egy kiválo Nabucco igérkezik Brno-ban/Brunn/ a Janáček színházban. Nabucco - Dalibor Jenis, Abigaille - Boross Csilla.
Április 16 és 18. www.ndbrno.cz
Az operaslovakia.sk ajánlására megnéztem a bécsi Don Carlos francia verzioját. ( megtalálhato a Tubuson= Jonas Kaufmann, Don Carlos 2020 ) Az eloadás nekem nagyon tetszett. Errol indíthatnánk egy jo vitát. A rendezo Peter Konwitschny. Az énekesek nagyon jok voltak, kiváloan játszottak is. Kaufmann francia kiejtése tokéletes, Igor Golovatenko /Posa/ aratta a legnagyobb sikert. Feltétlenul meg kell nézni.
2021, Febr.8- moszkvai konzervatorium nagyterme, Ildar Abdrazakov és barátai/fiatal énekmuvészek/.
youtube.com/watch?v=hRXq-4hNhvQ
A 2020. december 10.-i STOP Werther előadást tegnap közvetítette az ORF III: Természetesen a szokásos "jogi okból csak Ausztria területén...." stb. Sajnos ezt az adót nem tudm fogni, tehát ismét lemaradtam róla. Nem futott bele valaki véletlenül? Érdekelne egy elfogulatlan vélemény!
Verdi: A lombardok - koncertszerű előadás
So, 25.04.2021 19:00 Uhr München (DE) Prinzregententheater
Di, 27.04.2021 Budapest (HU) Budapest - MüPa
Di, 13.07.2021 19:00 Uhr Ljubljana - Cankarjev Dom
Szereplők:
Arvinio - Galeano Salas
Pagano - Michele Pertusi
Oronte - René Barbera
Giselda - Tamara Wilson
Viclinda - Kristóf Réka
Pirro - Sebestyén Miklós
Közreműködők:
Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Howard Arman)
Müncheni Rádió Zenekara
Vezényel: Ivan Repušić
A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke, A lombardok az első keresztes hadjáratban. A mű izgalmas ritkaság, amely nem szerepel az operaházak törzsrepertoárján, ezért is érdemes meghallgatni - no meg azért, mert a Müpa koncertszerű előadása igazi sztárparádé, kiváló külföldi zenekarral és kórussal, világklasszis énekes szólistákkal.
Az 1843-as Lombardok Verdi negyedik operája, mindössze bő három évvel későbbi, mint a zeneszerző első színpadi műve, az Oberto. Egyetlen „nagy” Verdi-opera előzi meg: az egy évvel korábbi Nabucco - de még öt újabb, kevésbé ismert darab követi, míg 1847-ben megszületik a második igazi repertoárdarab, a Macbeth. A lombardok a milánói Scala számára készült, akárcsak mindhárom korábbi opera. Érdekesség, hogy első magyarországi bemutatójára egészen 1974-ig kellett várni.
A Temistocle Solera szövegére készült négyfelvonásos alkotás világsztárok előadásában szólal meg.
A két fivér, Arvinio és Pagano alakítója a mexikói-amerikai tenor, Galeano Salas, a III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny fődíjasa, és az elsősorban Verdi-szerepek megformálójaként hírnevet szerzett olasz basszista, Michele Pertusi.
Az amerikai tenor, René Barbera is ismerősünk: nagy sikert aratott a Müpa tenor3 koncertjén.
Giseldát, Arvinio lányát a szintén amerikai Tamara Wilson kelti életre,
Viclinda szerepében pedig Kristóf Rékát köszönthetjük, akit a hazai közönség a 2017-es Virtuózok győzteseként is ismerhet.
A kiváló horvát karmester, Ivan Repušić hannoveri, hamburgi, drezdai, berlini és prágai tapasztalatok után 2017 óta áll az 1952-ben alapított Müncheni Rádiózenekar élén. (Müpa)
Így van. Nagyon egyet értek.
Kedves Otello, a részletes beszámolót ismét csak megköszönni tudom, és kissé irígy is vagyok, még mindig jobb a fegyelmezett félház, mint a semmi. Persze, vannak közvetítések, de az igazi mégiscsak az, ha elmegyünk az operába, vagy egy koncertre!
Kedves Otello, mindig nagy élvezettel olvasom a beszámolóidat, kicsit irigykedem is, de alapvetően nagyon köszönöm!
Traviata Covid idején – a Liceu négy Violettája, kimiérthol énekel és egyéb gondolatok
Ha korábban megdicsértem a Liceu vezetését helytállásukért, hogy újranyitottak, most duplán kell ezt tennem. Bár a második hullám komolyra fordulásakor a katalán kormány is mindent – beleértve a színházakat – bezáratott, az opera vezette (közösségi) médiakampány eredményeként ma a színházak és koncerttermek nyitva lehetnek – sőt, jelenleg 1.000 ember (picit kevesebb, mint az opera ülőhelyeinek 50%-a) ülhet a házban bár étteremben vacsorázni sem lehet. Lekopogom, de máig egyetlen covid kitörést se tudtak az operához kapcsolni, ami mindenképpen nagyon pozitív hír a 2021-es szezonra tekintve. Az egészségügyi protokoll (kötelező maszkviselés, minden második szék üres, stb.) nem csak a nézőket érinti. A szólistákon kívül az egész kórus és tánckar maszkban van, ahogy a zenészek java is – valamit valamiért.
Az egész előadást körülvevő bizonytalanság sok változást hozott a szereposztásban is. Az eredetileg Kristina Mkhitaryan mellett kiírt Rosa Feola nem vállalta a rizikót, így a Liceunak lehetősége adódott három Violetta leszerződtetésére a napjainkban legkeresettebb énekesnők közül. Így tudok most hosszabban írni Ermonela Jaho, Lisette Oropesa és Pretty Yende Violettájáról is. Mindannyiuknak adott volt a lehetőség, hiszen David McVicar több, mint tíz éves, díszleteiben abszolút hagyományos rendezése az énekesekre helyezi a hangsúlyt, akik akrobatika nélkül, gondosan a színpad elejére/központjába rendezve mutathatják meg, mit is tudnak egy igazi főszereppel kezdeni.
Az első előadáson, amit láttam, Pretty Yende énekelte a főszerepet. Bár mindenképpen fejlődött az itteni, két évvel ezelőtti Puritánok Elvirájához képest és a hang karakteresebb lett, negatívan lepett meg az első felvonásban. Fachja alapján azt várná az ember, hogy itt kellene a legerősebbnek lennie, azonban mind színészileg, mind hangban (bizonytalan magasságai ellenére megpróbálkozott az opcionális záróhanggal is) gyengének bizonyult. Ezután kellemes meglepetés volt a második felvonás első képe (egész alakításának számomra legemlékezetesebb pontja a suttogásig halkított Dite alla giovine – videó lejjebb), ami után hidegzuhanyként ért a második kép kvázi teljes érzelemmentessége. A záró felvonásban aztán megint magára talált, szépen szólt az ária és az alakításban is volt szív, de pár emlékezetesebb pillanattól eltekintve összességében csalódás produkciója. Szerencsére három másik kolléganője jobban teljesített nála. Következő Violettám a mindössze 33 éves Kristina Mkhitaryan volt, aki kora ellenére már énekelte a szerepet Berlinben, Münchenben, Londonban vagy Zürichben is. Szigorúan ragaszkodva a szerep hangi követelményeihez, a négy szoprán közül csak neki van elég drámai kraft a matériájában, ami például trükközés nélkül közvetíti a harmadik felvonás érzelmi kitöréseit is. Tőle egy az egyszerűségében is átélt, édes-sóhajos Ah fors e lui maradt meg leginkább, illetve az erős harmadik felvonás remek mellhanghasználattal. Alakításának gyenge pontja talán a Sempre libera kissé kiélesedő csúcshangjaiban keresendő, valamint a második felvonás első képének – kolléganőihez képest - technikailag valamelyest visszafogott hangi megvalósításában. De ezekről majd mindenki maga is véleményt formálhat, ha megnézi a Mezzon az előadás felvételét, ami vele a főszerepben készült. A harmadik Violetta esetében a premierjét és utolsó előadását is láttam. Lisette Oropesa kurtizánja szerintem eléggé megosztó (lesz). Egyrészt, aki nem akar lírai koloratúr szopránt hallani a szerepben – aki nyilván csak odafigyelő karmester mellett tud érvényesülni –, az az első felvonás után alkalmatlannak nyilvánítja majd. Másrészt, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egyike a nemzetközi porondon lévő legjobb belcantista technikával bíró szopránoknak (csak a Sempre libera csúcshangjai nazálisak kissé), akinek hangja a szerep közép és mély fekvésében jelentősen megerősödött az utóbbi években. Színészileg is sokkal jobb volt, mint ahogy korábban láttam - 2018-as itteni Rodelindájából alig tudok momentumokat visszaidézni. Most viszont, főleg az utolsó előadáson, együtt lélegzett a szereppel. A törékenységében nagyszerű Alfredo, Alfredo, di questo core résztől kezdve olyan érzelmi rakétákat gyújtott be, ami a négy közül kedvenc Violettámmá tette. Technikája (és szíve) segítségével nem drámai vívóerős hangjából egy teljesen hiteles, utolsó erejével rémülten Alfredóba/életbe kapaszkodó Violettát formált, amit nem hiszem, hogy jó ideig elfelejtenék. Aki követi a mai énekeseket, már biztosan találkozott Ermonela Jaho Traviátájával valahol. Színészileg valószínűleg generációja egyik legtehetségesebbje, szívét-lelkét a színpadra teszi, a piani/pianissimi egyik jelenlegi királynője (sosem hallottam még felvételen se többet belőlük más Violettáknál), valóban formátumos és felejthetetlen Violetta…De. Nem tudom nem észrevenni, hogy az alapvetően lírai szoprán hang már kezdi hallhatóan elveszteni fényét és erejét (főleg a szerep középfekvésében hiányzik az erő, de a forték és mellhangok se igazán gazdagok már) – a tucatszámra énekelt Butterfly és társai megtették a hatásukat. Liuja az előző évadban remek volt a halom pianival, amik jól illettek a karakterhez. Itt viszont néha azt éreztem, hogy a dinamika választása hangi fogyatékosságokat palástol, Violetta ennél szélesebb skálán kell, hogy mozogjon. Bár számos emlékezetes pillanatot kaptam tőle, három kolléganője hangja gazdagabban, frissebben szólt. Januárban meglátjuk, hogy ez csak aznapra volt-e igaz, mivel Jaho csak az utolsó előadást énekelte (úgy került az előadásba, hogy a januári Hoffmann meséi Antoniára itt próbál).
Sajnos a férfiak java nem érte el a címszereplők színvonalát. Egyetlen kivétel tán Dmitry Korchak Alfredója. Ő szerintem most debütálhatott a szerepben, így alakítása érezhetően fejlődött a sorozat során (színészileg az olaszos macsó helyett az introvertált, éretlen férfi karakterét hozza, aki igazán csak Violettával az oldalán érzi teljesnek az életét majd Flóránál kisfiúra issza magát). Bár még az utolsó előadásra se érte el korábbi remek Don Ottaviója és Nadirja színvonalát – szerintem ez kvázi lehetetlen is, mivel matériájának Alfredo maximum határszerepe lehet –, így is minden előadáson férfiasan, jól pozícionált, homogén hanggal és különösen a harmadik felvonásban szép frazírozással énekelt. A cabaletta pompás megkoronázása sem okozott neki gondot – nem meglepően, egy Melchtal szerepe azért ennél sokkal nagyobb kihívás elé állítja. Összességében, bár Alfredo nem lesz emblematikus szerepe, többféle szerepben hallva őt mindenképpen alulértékelt tenornak gondolom a mai mezőnyben. A másik szereposztás tenorja eredetileg Pavol Breslik volt. Róla nem szeretnék írni, mivel már valószínűleg beteg volt, amikor hallottam (bár nem mondták be…). Azután az előadás után az összes többit le is mondta és Arturo Chacon Cruzt kaptuk helyette, aki Jahóhoz hasonlóan már a Hoffmannra próbál. Ha Korchak alulértékelt, Chacon Cruz egészen biztosan túlértékelt és nem túl vad gondolat talán, hogy sokat köszönhet Domingo protezsálásának. Alfredója és Rodolfója (Luisa Miller) után úgy érzem hangjának igazi értéke a biztos és fényes magasság. Ezen kívül azonban nem nagyon szolgál mással. A csúcsangok alatt a hang fénytelen, rosszabb pillanataiban Eyvazovra emlékeztet, illetve az arisztokratikus Verdi stílus helyett már-már verista stílusban énekelve erőlteti lírai tenorját.
A Covid okozta változások leginkább az öreg Germont első szereposztását tarolták le: a George Peteant helyettesítő Artur Rucinskit végül George Gagnidze és Angel Odena helyettesítették. Többször is hallva előbbi produkcióját, Gagnidze folyamatos jelenléte a MET-ben igazi rejtély számomra. Hogyan énekel Nabuccot meg Scarpiát ott egy bariton, akit fortéban még Lisette Oropesa is leénekel kis túlzással? Valószínűleg ez a gyenge projekció technikai fogyatékosság, mivel Gagnidze teljes erővel énekelni próbál, amiről duzzadt nyaki ütőerei tanúskodnak. Pedig maximum a hangerő értethetné meg velem, hogy miért szerződteti a MET: stílusban ő is közelebb állt a verizmushoz, mint Verdihez; gyakorlatilag végig „kiabálja” az előadást. Hallotta őt esetleg valaki élőben és még jó véleménye is van róla? Angel Odena, bár megszokott formáját hozta és túlzottan sokat énekelt fortéban, legalább igazi robusztus bariton hang birtokosa. Ha ő lenne a MET-ben és Gagnidze a spanyol második szereposztások / beugrások embere lenne, nem kiáltanék igazságtalanságot, az biztos. A harmadik apa, Giovanni Meoni sem az én Germontom. Önkényes és stílusidegen dinamikai váltásokkal, többször deklamálva énekel egy eléggé tenoros színű hanggal. Sajnos sem ő, sem társai nem igazán tudták meglelni az álszent öreg karakteréhez a kulcsot színészileg.
A mellékszereplők közül Tomeu Bibiloni Obigny és Gerardo Búllon Douphol márkija szólt különösen jól, utóbbi szerintem hamarosan nagyobb szerepekre is pályázhat majd.
A legtöbb előadás karmestere a jelenleg meredeken felívelő pályájú Speranza Scappucci volt. Végre egy fiatal karmester, aki a teljes művet illető mély ismerettel és átfogó koncepcióval áll ki vezényelni olyan saját megoldásokkal, amikre később is emlékszik az ember. Nem mondom, hogy mindenhol a legjobb utat választotta (pl. a második felvonás legvége kicsit katonazenekaros lett), de szenvedélye áthatotta az egész művet (a második felvonás második képében Violetta belépőjét olyan gyorsra vette, hogy mestere, Muti, azt hiszem elégedetten csettintene) és az instrumentális részekben is szépen szólt a zenekar az énekesek amúgy gondos kísérete mellett. Tekintve, hogy hetekig majdnem minden nap volt előadás, egy második karmesterre is szükség volt: Daniel Montané biztos kézzel vezette az előadást mindenféle sajátos koncepció nélkül.
Bár sajnos szokásos YouTube forrásom úgy tűnik, elapadt és nem tudok sok felvétellel szolgálni az előadásról, álljon itt néhány részlet, amit a színház töltött fel: Yende a Dite alla giovinében, Oropesa a Sempre liberában, Mkhitaryan és Jaho az Addio del passatóban. Végezetül, egy kalózfelvétel: az egész harmadik felvonás Oropesa premierjéről, ahol partnerei Korchak és Meoni, Scappucci vezényel (link). Remélem, ilyen tökéletlen minőség ellenére is átjön a varázs valamennyire. Én ilyen Traviata dózis után igazi jóindulatú Traviata-mérgezésben „szenvedek” és folyton az Un di felice jár a fejemben…hasonlóan kellemes és élő előadásokban gazdag új évet mindenkinek!
Ezt Szilveszteri számnak szántam.
Lajosom, az Olympia nem N.Dassay volt ?
Megnézném, ha lenne hozzá technikám. De marad emlékként a STOP 1993-as premierje,
Serban zseniális rendezése. Domingo a csúcson. Es egy fiatal Olympia nagy kiugrási, olyan tapsot...
Egy jo Hoffmann meséi/elbeszélései/ a berlini Komische Oper eloadásában, operavision.eu
20700
Livestream DER VETTER AUS DINGSDA / Gärtnerplatztheater / 17. Dezember 2020 - YouTube
Eduard Künekke német operettszerző legismertebb operetetje az alábbi linken 2020. 12. 20-a estig ingyen megtekinthető. Idei felvétel, a München Gaertnerplatztheater előadása. Az operett címe magyarra fordítva Dingsda követe.
December 10.-én a STOP stream-sorozatban ment a Werther, Beczalával. Csak Ausztrián belül volt elérhető. Véletlenül nem futott bele valaki?
Köszönjük a tartalmas és szemléletes beszámolót...
A fiatal Mozart értő kézben és torkokban – Mitridate a Liceuban (2020. december 2.)
Múlt hét kedden végre enyhíteni tudtam az élő komolyzene elvonási tüneteim a Liceu újranyitásának köszönhetően. A második újranyitás remélem magasabb színvonalon folytatódik, mint az előző próbálkozás októberben - mind minőségben (lelombozó Dudamel és Rachel Willis-Sorensen az eredetileg meghirdetett Netrebko helyett a Trubadúrban + egy közepes Don Giovanni, amiben csak Ben Bliss kiváló tenorja és Miah Persson Donna Anna debütje tetszett igazán), mind hosszban.
A Les Musiciens du Louvre végül csak hosszú huzavona után, más napon és megkurtítva (best of Mitridate, hogy a karmestert idézzem) tudta elhozni idei őszi nagy projektjét, amit a berlini Staatsoper mutatott volna be szcenírozva. De milyen jó, hogy végül megvalósult!
A címszerepet az eredetileg kiírt Pene Pati helyett a szerepben rutinos Michael Spyres énekelte. Most sokkal jobban tetszett, mint 2-3 éve A kegyencnő tenorjaként. A kulcs ebben valószínűleg a szerep mélyebb fekvése lehet, amiben Spyres baritenorja lubickol. A szólam alsó és középfekvésében manapság ritkán hallhatóan férfiasan, jól projektálva, kirobbanó erővel énekel – hány mai énekes van a "baritonfachban" ilyen matériával, jutott közben eszembe…A magasságok azonban továbbra is kissé problémások: megvannak, de sokszor nazálisok és a hangszín is törik a csúcshangokra. Mindazonáltal az amerikai tenor stílusos Se di lauri-val köszönt be, még meggyőzőbb volt a Quel ribelle e quell’ingrato-ban, a Vado incontro áriában pedig virtuozitását csillogtatta. Utóbbi ária a nyolc magas C-vel az Ah mes amis elfeledett ikertestvére. A tenor minden megszólalása gondosan frazírozott volt, élmény hallgatni.
Nekem az este vokális főszereplője azonban Julie Fuchs volt, aki Aspasia szerepéből énekelhette a főbb részeket. Míg az Al destin, che la minaccia-ban főleg hangja mozgékonyságát mutathatta be, Pallid’ ombre kavatinájában valóban felejthetetlen volt: példásan együtt lélegzett a szereppel, abban a hét percben teljesen elfelejtettem, hogy ez nem egy szcenírozott előadás. Az egyetlen mínusz, amit meg tudnék említeni, az a projekció – elég közel ülve a színpadhoz vannak kételyeim, hogy ezt az előadást a Liceu negyedik emeleten is ennyire lehetett élvezni.
Sifare nadrágszerepében Elsa Dreisig lépett fel, akinél a fiatal tehetség (29 éves!) kifejezés első tagja nem arra szolgál, hogy felkészítsen minket a technikai fogyatékosságok feletti szemhunyásra. Minden regiszterben kiegyenlített, jó volumennel bíró hang, aki leginkább a darab egyetlen duettjében győzött meg.
Farnace szerepét a francia kontratenor, Paul-Antoine Benos-Dijan szólaltatta meg maximum korrektül. Az eredetileg kiírt Jakub Orlinski minden értelemben hiányzott. Adriana Bignagni (Arbate) egy áriát énekelhetett ezen a best of koncerten, abban ígéretes fiatal énekesnek tűnt.
Az est főszereplője viszont minden kétséget kizáróan Marc Minkowski karmester volt. Mozartot mélyen értő keze alatt a zenekara pompásan szólt és minden előadott részletet megelőzően francia-angol-olasz keverék tőmondatokban kalauzolta a nézőket a kusza történetben olyan humorral, hogy dőltünk a nevetéstől. Bravi!
[A CD, amit a koncert előtt még Párizsban vettek fel, hamarosan megjelenik. Érdemes lesz meghallgatni!]
concert
operavision.eu/en/library/performances/operas/kirsten-flagstad-jubilee-cincert-den-norske-opera
.
Vadonatúj Szöktetés: 2020. januári felvétel Genfből mezzon, egy felvonásban. Nem (nagyon) zavart: szereplők megkettőzése = énekszólamok kitünő fiatalokkal, prózai szövegek (Aslı Erdoğan regényéből, franciául) öregkori megkettőzött önmaguk, szépkorú színészekkel; migránsvonal, kerekesszék ("öreg", demens Ozminnak, fiatal Ozmin tologatja), Szelim basa 1/1 kiír(t)va; esküvői jelenet statisztákkal = fekete-afrikai vőlegény, fehér mátka menyasszonyi ruhában (nem a két szerelmespár valamelyike!) és egyéb rendezői polgárpukkasztások. Zavart (nagyon): a zenei anyagot mintha kissé (kissé?) "összerázták" volna = egyes számok nem a szokott helyükön voltak, más számokat szimplán kihagytak t.k. Ozmin belépőjét ("Wer ein Liebchen hat gefunden") -a rá következő Belmonte-Ozmin duettre sem emlékszem-, a "Nie werd' ich deine Huld verkennen"-kezdetű teljes vaudeville-finálét és talán mást is. Happy-end: nemigen. Közreműködők ide kattintva olvashatók. Rendezést elkövette: Luk Perceval.További részletek, képek a produkcióról: itt. Akinek ennyi jó kevés... Was zu viel ist, ist zu viel...
Igy van, tavasszal azt hiszem, beirtam errol. Eleg vicces raadasul mint kamasz Romeo ... Tegnap csak beleneztem a mar szinten latott Don Carlosba, ugyanez a helyzet Alagnaval abban is bar pl. Keenlyside is teljesen sulytalan es a mezzotol sem voltam oda ... sot, Furlanettotol sem. (Szineszileg hibatlan.) Nem tehetek rola, de nekem Alagnarol a nehai Aradszky Laszlo jut eszembe. Ez nem kritika, csak megallapitas.
Ad vocem Alagna! Kb egy hete ment a MET stream sorozatban a Gounod Roméo et Juliette. Netrebko nagyon jó benne, Alagna mintha kissé kiöregedne a szerepből! Tegnap volt a Don Carlos - Poplavskaya, Alagna, Simon Keenlyside, és Ferruccio Furlanetto, stb - ebben a leggyengébb láncszem sajnos Alagna volt! Nem is tudom, mintha nem ő lett volna, bizonytalan belépések, időnként csúszkált a hangja. Nagyon rossz napja lehetett! Persze, ő is emberből van, de ennyire? Talán jobb lett volna, ha egy másik előadást közvetítenek.
Ahogy ön írta: Westbroek indiszponált lehetett. Ugyanez a szerep semmi gondot nem okozott neki a MET-ben (azt az előadást MüPában láttam), nekem nagyon tetszett mint Minnie, ami biztosan magasabb fekvésű szerep. Ahogyan Sieglinde is, amiben szintén jó (volt). Bevallom, Alagna nem kedvencem, legutóbb sem tetszett túlzottan pl. a Gounod-Romeóban és a Don Carlosban sem. Jagdet talán nem ismerem, de ezek szerint nem ért túl nagy veszteség.
Hát elsó alkalomma amikor egyáltalán nem, értünk egyet.Mindkét mű élén Armiliátoval a közepes szintet is alig ütötte meg.E.M Westborck kifejezetten rossz volt ,Nevezhetjük erős iniszponáltságnak., hogy számatalanszo alul intonált.És a Alfio Santuuzza kettősben a második rész végén ,egészen elmnet a kottában írtataktól.Figurában sem jó.B Jagde is énekelt már jobban ,de legalább nem volt hamis.Maestri Alfioként és Tnioként megfelelpő hangon jól énekelt..Nem tudom Alagnat miért szidják.?Canio t nagyon jól énekelte.Kaufmannal nem hasolnlítom, mert a két szerep nem neki való/Kaufmann),Ezek veristra szerepek a pianozgatással semmire sem ment .Nem véletlen ,hogy többet sehol nem énekelte.Kurzak Neddaként :megfelelt, jól nézett ki és becsülettel elénkelte a szerepet..Silvioról ne beszéljünk.Két kedvenc operámnak azt hittem soha nem lesz vége,de főként a Cavalléria.
Tavasszal már tartott napi közvetítést a STOP, ha jól emlékszem, áprilistól június végéig, aztán leálltak vele. Voltak egészen jó előadások. A mostani Parasztbecsület valóban jó, de a Bajazzók katasztrofális. A yt-n akad pár sokkal jobb, Scala beli is, de a 2015-ös salzburgi is fent van, Kaufmann-nal. ,
A Bécsi Staatsoper most a MET konkurenciája lesz, ők is minden nap fognak adni valamit. Most épp egy egész jó Parasztbecsület után egy borzasztó Bajazzókat.
Akit érdekel: mint ismeretes, a járvány miatt a StOP (is) bezárt, de a honlapjukon megjelentek ingyenesen stream-elhető előadások:
https://www.wiener-staatsoper.at/spielplan-tickets/detail/event/973428595-cavalleria-rusticana-pagliacci/ sztárokkal és
https://www.wiener-staatsoper.at/spielplan-tickets/detail/event/973709554-eugen-onegin/ és az idő múlásával esetleg más(ok) is lesz(nek. Érdemes figyelni.
