7554 kalahari 2005-03-19 23:27:53 [Válasz erre: 7548 Orfeusz 2005-03-19 23:17:19]
Jó volt, Móninak nagy sikere. :-)
Jó volt, Móninak nagy sikere. :-)
7552 kalahari 2005-03-19 23:24:53 [Válasz erre: 7546 helyesbítés 2005-03-19 17:30:28]
Dehogy. Amúgy meg írjál mélt. Közös ismerősünk elkalauzol majd. :-) Ha hazaér a Traviatáról.
Dehogy. Amúgy meg írjál mélt. Közös ismerősünk elkalauzol majd. :-) Ha hazaér a Traviatáról.
7550 kalahari 2005-03-19 23:19:21 [Válasz erre: 7544 Búbánat 2005-03-19 02:01:51]
Töltsd le a rádió honlapjáról.
Töltsd le a rádió honlapjáról.
7549 Orfeusz 2005-03-19 23:18:33
Meg van esetleg vkinek a bemutató rádiós felvétele..én bolond nem vettem fel. Nagyon hálás lennék:)
Meg van esetleg vkinek a bemutató rádiós felvétele..én bolond nem vettem fel. Nagyon hálás lennék:)
7548 Orfeusz 2005-03-19 23:17:19
Tegnap Orfeo, ma Sosztakovics, levezetésként Don Carlos a Metből..elég vegyes:) de legalább az utóbbival ráhangolódok a holnapi Alzirára. A mai Kisvárosin rájöttem, nekem ez a zene nagyon tetszik!!! Most már teljesen befogadott!! Lukács Gyöngyi pedig ma is lenyűgőző volt, különösen a 4.felvonásban, az az átszellemültség. És hogy énekelt ma is, micsoda hang!! Sajnos ez volt vele az utolsó előadás. A magyar operatörténetben fontos pont volt az alakítása. A többieknek elismerésem, különösen Gregor, Kiss Péter, Szolnoki A. és M. Cleonal. Nem tudom, miért nem lehetett az orosz tenort szerződetni tovább, legalább a mai estére. És én még azt mondtam, nem annyira jó..Gulyás Dénes borzalmas volt. Igaz volt egy-két másodperc jó vokális pillanata, de a többi..no comment és az \"alakítása\" nélkülöz minden színészi képességet. Igen kevesen voltak, szünetben sokan el is mentek..hiába ez a magyar operaélet..
Tegnap Orfeo, ma Sosztakovics, levezetésként Don Carlos a Metből..elég vegyes:) de legalább az utóbbival ráhangolódok a holnapi Alzirára. A mai Kisvárosin rájöttem, nekem ez a zene nagyon tetszik!!! Most már teljesen befogadott!! Lukács Gyöngyi pedig ma is lenyűgőző volt, különösen a 4.felvonásban, az az átszellemültség. És hogy énekelt ma is, micsoda hang!! Sajnos ez volt vele az utolsó előadás. A magyar operatörténetben fontos pont volt az alakítása. A többieknek elismerésem, különösen Gregor, Kiss Péter, Szolnoki A. és M. Cleonal. Nem tudom, miért nem lehetett az orosz tenort szerződetni tovább, legalább a mai estére. És én még azt mondtam, nem annyira jó..Gulyás Dénes borzalmas volt. Igaz volt egy-két másodperc jó vokális pillanata, de a többi..no comment és az \"alakítása\" nélkülöz minden színészi képességet. Igen kevesen voltak, szünetben sokan el is mentek..hiába ez a magyar operaélet..
7547 Egy olvasó 2005-03-19 17:54:37 [Válasz erre: 7538 frushena 2005-03-19 00:06:55]
Mondom: Monteverdi inkább átmenet a reneszánszból a barokkba, vagy korabarokk, ha úgy tetszik. Ezt csak azért mondom, mert ha a barokk operáról akar véleményt alkotni, akkor menjen el egy Handel operára. Na az már \"igazi\" barokk opera. Csak Monteverdi-ből ne ítéljen!
Mondom: Monteverdi inkább átmenet a reneszánszból a barokkba, vagy korabarokk, ha úgy tetszik. Ezt csak azért mondom, mert ha a barokk operáról akar véleményt alkotni, akkor menjen el egy Handel operára. Na az már \"igazi\" barokk opera. Csak Monteverdi-ből ne ítéljen!
7546 helyesbítés 2005-03-19 17:30:28 [Válasz erre: 7538 frushena 2005-03-19 00:06:55]
\"A hírt hozó nimfa\", azaz a Messaggera szerepét Németh Judit énekelte, Kovács ágnes tényleg név szerinti nimfa, kb 2 mondat erejéig szólalt meg
\"A hírt hozó nimfa\", azaz a Messaggera szerepét Németh Judit énekelte, Kovács ágnes tényleg név szerinti nimfa, kb 2 mondat erejéig szólalt meg
7545 frushena 2005-03-19 15:19:27 [Válasz erre: 7538 frushena 2005-03-19 00:06:55]
Köszönöm beszámolód! Annak meg kivételesen örülök, hogy \"elutasításom legalábbis „tartózkodássá” nemesedett\" Ugye, hogy nem is oly szörnyű! Megvan annak is a szépsége, mint mondjuk egy Verdi-nek! Mondjuk nem tudom, hogy miért ne lehetne szeretni egyszerre mindkét zeneszerzőt! Én nagyon szeretem Monteverdi-t és Verdi-t is! Abszolut más világ és ettől olyan izgalmas!
Köszönöm beszámolód! Annak meg kivételesen örülök, hogy \"elutasításom legalábbis „tartózkodássá” nemesedett\" Ugye, hogy nem is oly szörnyű! Megvan annak is a szépsége, mint mondjuk egy Verdi-nek! Mondjuk nem tudom, hogy miért ne lehetne szeretni egyszerre mindkét zeneszerzőt! Én nagyon szeretem Monteverdi-t és Verdi-t is! Abszolut más világ és ettől olyan izgalmas!
7544 Búbánat 2005-03-19 02:01:51 [Válasz erre: 7538 frushena 2005-03-19 00:06:55]
Pontosítom magam, az Orfeo bemutatója a Fesztivál Színházban 16-án volt.
Pontosítom magam, az Orfeo bemutatója a Fesztivál Színházban 16-án volt.
7543 Búbánat 2005-03-19 01:40:30
Felavattam a Fesztivál Színházat is: egy olyan operával, amihez előzetesen igazán nem sok kedvem volt, de ha már ingyen jutottam a jegyhez, bolond lettem volna nem élni a kínálkozó lehetőséggel. Most, hogy „túléltem” az Orfeót, revidiálnom kell a barokk operáról úgy általában kifejtett álláspontomat; van szépsége és bája, dallamvilága és harmóniája, stílusa, a zene és a szöveg egysége ebben a korai, mondhatnám műfajteremtő, 1607. évre datálható Orfeóban már teljes pompájában megmutatkozik. Korábbi teljes elutasításom legalábbis „tartózkodássá” nemesedett kedves Frushena! Az este hétkor kezdődött előadás előtt már hatkor ott voltam, hogy hozzájussak a félretett tiszteletjegyhez; mondanom sem kell, hogy még háromnegyed hétkor sem találták, így aztán a Fesztivál Színház egyik kedves menedzser hölgye sietett a segítségünkre (mert nem csak én kerültem ilyen kellemetlen helyzetbe), hogy direkt felkísért bennünket a Színházterembe, és gondoskodott arról, hogy a protokoll részére fenntartott helyekre leülhessünk. Végül a nagyon reprezentatív, földszint második sor középről élvezhettem a két felvonásos darabot. Káel Csaba rendezte és Vashegyi György continuo mellől dirigált opera -bemutató (tegnap volt itt az első előadása) vastapsos sikert aratott! Örömmel konstatáltam, hogy az akusztika a szomszédos hangversenyteremhez hasonlóan kiváló. Figyelhettük, hogy előadás alatt hogyan működnek a színpadi és a zenekari árok gépezetei. Pl. a zenekari árok a talpazatra, alapra rászerelt súgólyuk céljait szolgáló „dobozzal” együtt a nyitány alatt emelkedett fel a mélységből egy ügyes gépezet jóvoltából, s bukkantak fel a mintegy húsztagú, korabeli hangszereken (vonósok, ütősök és fafúvósok) játszó muzsikusok - az Orfeo Zenekar nagyszerűen helyt állt - karmesterükkel az élen. A hét tagú rézfúvós együttes a jobboldali proscenium páholyban foglalt helyett. Amikor felment a függöny, a színpadon egy fentről leengedett hatalmas alkotmányt pillantottunk meg. Nem is tudom, minek nevezzem, talán egy kinyitott kagyló- vagy inkább kupolaforma alakú testhez hasonlíthatnám, aminek az alsó része, mint az emberi állkapocs működött, föl-le mozgatható: hol a föld felszínét sejttette a zöld ligetekkel, pásztorokkal, nimfákkal, hol az alvilág funkcióját töltötte be, ahol a gonosz lelkek tanyáznak. (És az alvilág hajósa, Charon - Kovács István, meg a sötét birodalom úrnője, Proserpina -Kiss Noémi). Felette pedig a kupola hol a mennyboltot jelentette, hol pedig az alvilágnak a felső földi világtól való elválasztó határt. A második felvonásban a színpad közepe is tele van süllyesztő-emelkedő masinákkal; pl. a gonosz lelkeknek a pokolban való őrjöngését, hullámzó mozdulatokkal, kámzsás csuklyában felettük lepel takarta csak, később egy szerkezet őket is kiemelte a színpadra. Egyébként a minimális díszletben az énekkar, amely rengeteget mozgott, táncolt is (a Purcell Kórust kell dicsérnem) , végig egy szürke egyenöltözetet viselt, és mezítláb voltak, akár a többi énekes és pantomimes szereplő. A rendezői koncepció az volt, hogy meg volt kettőzve Orfeo és Euridice. Vagyis, Orfeo és Euridice lelke itt bolyong közöttünk és keresi az alkalmat, hogy újjászülethessen ifjú szerelmesek testében, mert lélek csak a testben reinkarnálódva élheti át újra a szerelem csodáját. Orfeo (Timothy Bentch) a zene hatalmával bír, és ezzel ejti rabul kedvese (Érsek Dóra) lelkét, majd, amikor elveszíti azt, a zene hatalmával próbálja visszaszerezni. A történetben egy fiatal pár (néma szerepek: pantomimszerűen) – ugyanott, ahol annak idején Orfeo és Euridice, vagyis itt a Föld európai szegletén – elszökik esküvőjén, hogy kicsit együtt lehessen. A pásztorok, nimfák szellemei körbeveszik őket, és a Zene múzsájának (Zádori Mária) segítségével elkezdik felidézni Orfeo és Euridice történetét. Ifjú párunk eleinte nem érzékeli a szellemeket, de a zene hatalmával fokozatosan beléjük költözik Orfeo és Euridice lelke. A testet táncosok mozgatják, a lelket az énekesek, a darab pszichológiai szituációi a test és a lélek együttlétéből és konfliktusából erednek. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy Orfeo és Euridice mellett a színpadon állandóan ott vannak velük szoros közelségben alteregójuk, akiket pantomimet művelő ifjú legény és leány személyesítenek meg. Ezen lehet vitatkozni, hogy Káel Csaba mit és miért vizionált, de az ötletet következetesen végig vitte. Az opera legmegrázóbb jelenete a hírt hozó nimfa berobbanása a vidám ünneplők közé (Kovács Ágnes művészi szintű alakításában) a második felvonásban. Orfeo, miután szülőföldjére visszalátogatott, boldog emlékezéssel ünnepli a pásztorokkal az élet szépségét. Ekkor jelenik meg Silvia Nimfa, Euridice játszótársnője, és elbeszéli, hogy orfeo hitvesét egy mérges kígyó halálra marta. Silvia elbeszélése a madrigál megjelenítő eszközeivel idézi fel Euridice alakját. Számomra a legnagyobb hatást a kórusok jelenetei gyakorolták, de Timothy Bench pazar alakítása (különösen, az asszonya halálát sirató Orfeo panasza) az emberi fájdalom megindító pillanataival hatott, vagy az első felvonásban felbukkanó Németh Judit, mint a La Messaggiera, aki a szép olasz kiejtéssel elénekelt varázslatos áriájával hódított és aratott, amiért nem is maradt el az előadás végén felcsattanó neki szóló tapsvihar. Nem mondom azt, hogy mától fogva a barokk opera és Monteverdi rabja vagyok (bár az F-Dúr miséjét ismerve, „nem világi zenét” komponálói minőségét elismerve régóta a lábai előtt hódolok), arra jó alkalom volt a ma esti szép operaélmény, hogy rádöbbenjek más, eddig számomra ismeretlen zenei szépségekre és jobban megértsem azokat, akiknek ez a kor, ez a stílus fekszik.
Felavattam a Fesztivál Színházat is: egy olyan operával, amihez előzetesen igazán nem sok kedvem volt, de ha már ingyen jutottam a jegyhez, bolond lettem volna nem élni a kínálkozó lehetőséggel. Most, hogy „túléltem” az Orfeót, revidiálnom kell a barokk operáról úgy általában kifejtett álláspontomat; van szépsége és bája, dallamvilága és harmóniája, stílusa, a zene és a szöveg egysége ebben a korai, mondhatnám műfajteremtő, 1607. évre datálható Orfeóban már teljes pompájában megmutatkozik. Korábbi teljes elutasításom legalábbis „tartózkodássá” nemesedett kedves Frushena! Az este hétkor kezdődött előadás előtt már hatkor ott voltam, hogy hozzájussak a félretett tiszteletjegyhez; mondanom sem kell, hogy még háromnegyed hétkor sem találták, így aztán a Fesztivál Színház egyik kedves menedzser hölgye sietett a segítségünkre (mert nem csak én kerültem ilyen kellemetlen helyzetbe), hogy direkt felkísért bennünket a Színházterembe, és gondoskodott arról, hogy a protokoll részére fenntartott helyekre leülhessünk. Végül a nagyon reprezentatív, földszint második sor középről élvezhettem a két felvonásos darabot. Káel Csaba rendezte és Vashegyi György continuo mellől dirigált opera -bemutató (tegnap volt itt az első előadása) vastapsos sikert aratott! Örömmel konstatáltam, hogy az akusztika a szomszédos hangversenyteremhez hasonlóan kiváló. Figyelhettük, hogy előadás alatt hogyan működnek a színpadi és a zenekari árok gépezetei. Pl. a zenekari árok a talpazatra, alapra rászerelt súgólyuk céljait szolgáló „dobozzal” együtt a nyitány alatt emelkedett fel a mélységből egy ügyes gépezet jóvoltából, s bukkantak fel a mintegy húsztagú, korabeli hangszereken (vonósok, ütősök és fafúvósok) játszó muzsikusok - az Orfeo Zenekar nagyszerűen helyt állt - karmesterükkel az élen. A hét tagú rézfúvós együttes a jobboldali proscenium páholyban foglalt helyett. Amikor felment a függöny, a színpadon egy fentről leengedett hatalmas alkotmányt pillantottunk meg. Nem is tudom, minek nevezzem, talán egy kinyitott kagyló- vagy inkább kupolaforma alakú testhez hasonlíthatnám, aminek az alsó része, mint az emberi állkapocs működött, föl-le mozgatható: hol a föld felszínét sejttette a zöld ligetekkel, pásztorokkal, nimfákkal, hol az alvilág funkcióját töltötte be, ahol a gonosz lelkek tanyáznak. (És az alvilág hajósa, Charon - Kovács István, meg a sötét birodalom úrnője, Proserpina -Kiss Noémi). Felette pedig a kupola hol a mennyboltot jelentette, hol pedig az alvilágnak a felső földi világtól való elválasztó határt. A második felvonásban a színpad közepe is tele van süllyesztő-emelkedő masinákkal; pl. a gonosz lelkeknek a pokolban való őrjöngését, hullámzó mozdulatokkal, kámzsás csuklyában felettük lepel takarta csak, később egy szerkezet őket is kiemelte a színpadra. Egyébként a minimális díszletben az énekkar, amely rengeteget mozgott, táncolt is (a Purcell Kórust kell dicsérnem) , végig egy szürke egyenöltözetet viselt, és mezítláb voltak, akár a többi énekes és pantomimes szereplő. A rendezői koncepció az volt, hogy meg volt kettőzve Orfeo és Euridice. Vagyis, Orfeo és Euridice lelke itt bolyong közöttünk és keresi az alkalmat, hogy újjászülethessen ifjú szerelmesek testében, mert lélek csak a testben reinkarnálódva élheti át újra a szerelem csodáját. Orfeo (Timothy Bentch) a zene hatalmával bír, és ezzel ejti rabul kedvese (Érsek Dóra) lelkét, majd, amikor elveszíti azt, a zene hatalmával próbálja visszaszerezni. A történetben egy fiatal pár (néma szerepek: pantomimszerűen) – ugyanott, ahol annak idején Orfeo és Euridice, vagyis itt a Föld európai szegletén – elszökik esküvőjén, hogy kicsit együtt lehessen. A pásztorok, nimfák szellemei körbeveszik őket, és a Zene múzsájának (Zádori Mária) segítségével elkezdik felidézni Orfeo és Euridice történetét. Ifjú párunk eleinte nem érzékeli a szellemeket, de a zene hatalmával fokozatosan beléjük költözik Orfeo és Euridice lelke. A testet táncosok mozgatják, a lelket az énekesek, a darab pszichológiai szituációi a test és a lélek együttlétéből és konfliktusából erednek. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy Orfeo és Euridice mellett a színpadon állandóan ott vannak velük szoros közelségben alteregójuk, akiket pantomimet művelő ifjú legény és leány személyesítenek meg. Ezen lehet vitatkozni, hogy Káel Csaba mit és miért vizionált, de az ötletet következetesen végig vitte. Az opera legmegrázóbb jelenete a hírt hozó nimfa berobbanása a vidám ünneplők közé (Kovács Ágnes művészi szintű alakításában) a második felvonásban. Orfeo, miután szülőföldjére visszalátogatott, boldog emlékezéssel ünnepli a pásztorokkal az élet szépségét. Ekkor jelenik meg Silvia Nimfa, Euridice játszótársnője, és elbeszéli, hogy orfeo hitvesét egy mérges kígyó halálra marta. Silvia elbeszélése a madrigál megjelenítő eszközeivel idézi fel Euridice alakját. Számomra a legnagyobb hatást a kórusok jelenetei gyakorolták, de Timothy Bench pazar alakítása (különösen, az asszonya halálát sirató Orfeo panasza) az emberi fájdalom megindító pillanataival hatott, vagy az első felvonásban felbukkanó Németh Judit, mint a La Messaggiera, aki a szép olasz kiejtéssel elénekelt varázslatos áriájával hódított és aratott, amiért nem is maradt el az előadás végén felcsattanó neki szóló tapsvihar. Nem mondom azt, hogy mától fogva a barokk opera és Monteverdi rabja vagyok (bár az F-Dúr miséjét ismerve, „nem világi zenét” komponálói minőségét elismerve régóta a lábai előtt hódolok), arra jó alkalom volt a ma esti szép operaélmény, hogy rádöbbenjek más, eddig számomra ismeretlen zenei szépségekre és jobban megértsem azokat, akiknek ez a kor, ez a stílus fekszik.
7542 frushena 2005-03-19 01:16:19 [Válasz erre: 7536 Egy olvasó 2005-03-18 23:29:57]
Dehogynem! Úgy csinált mint Lukács művésznő! 3X olvasta el a könyvet, én kölcsönadtam a CD-t, hogy ha gondolja hallgassa meg az operát. Megtette! A felénél kikapcsolta! Kíváncsi vagyok milyen benyomással tér haza! Kértem, hogy mindenképp jelezzen, hogy tudjam jól van-e! :)
Dehogynem! Úgy csinált mint Lukács művésznő! 3X olvasta el a könyvet, én kölcsönadtam a CD-t, hogy ha gondolja hallgassa meg az operát. Megtette! A felénél kikapcsolta! Kíváncsi vagyok milyen benyomással tér haza! Kértem, hogy mindenképp jelezzen, hogy tudjam jól van-e! :)
7541 kalahari 2005-03-19 01:14:01 [Válasz erre: 7535 Orfeusz 2005-03-18 23:24:07]
Mitől? Csak nem a történet kavarta fel? :-)
Mitől? Csak nem a történet kavarta fel? :-)
7540 frushena 2005-03-19 01:09:56 [Válasz erre: 7534 frushena 2005-03-18 23:12:38]
Elfelejthetetlen! :) Egyik barátnőm megy, de nagyon be van tojva szegény! :)
Elfelejthetetlen! :) Egyik barátnőm megy, de nagyon be van tojva szegény! :)
7539 kalahari 2005-03-19 01:07:08 [Válasz erre: 7533 Igazgató úr 2005-03-18 22:07:55]
Lehet azt elfelejteni? De aki a Kisvárosira megy, el ne felejtsen beszámolni! :-)
Lehet azt elfelejteni? De aki a Kisvárosira megy, el ne felejtsen beszámolni! :-)
7538 frushena 2005-03-19 00:06:55
Traviata-t ne felejtse aki jön ma! ;))
Traviata-t ne felejtse aki jön ma! ;))
7537 frushena 2005-03-18 23:42:11 [Válasz erre: 7530 parampampuli 2005-03-18 17:47:17]
Köszi Orfeusz! Azért hidd el sajnálom, hogy nem voltam ott! Zádorit kérdeztem volna, hogy milyen, de látom írtál. Én nagyon szeretem a hangját. Igaz, ő sem fiatal már. Mondjuk Hungaroton-os Händel-operákban nagyon jó! Bentch várható volt, hogy jó lesz!
Köszi Orfeusz! Azért hidd el sajnálom, hogy nem voltam ott! Zádorit kérdeztem volna, hogy milyen, de látom írtál. Én nagyon szeretem a hangját. Igaz, ő sem fiatal már. Mondjuk Hungaroton-os Händel-operákban nagyon jó! Bentch várható volt, hogy jó lesz!
7536 Egy olvasó 2005-03-18 23:29:57 [Válasz erre: 7530 parampampuli 2005-03-18 17:47:17]
Monetverdi inkább korabarokk... maradjunk ebben...
Monetverdi inkább korabarokk... maradjunk ebben...
7535 Orfeusz 2005-03-18 23:24:07 [Válasz erre: 7529 parampampuli 2005-03-18 17:45:04]
Szerintem annyira sok mindenről nem maradtál le. van ennél jobb barokk opera is, mint az Orfeo..mondjuk a Poppea sokkal jobb. A rendezés igen gyengus volt, az ötlet, hogy van egy mai szerelmespár, akinek a hangját az éneksek adják, és a hanggal mozgatják a színpadon elég bénán, és ügyetlenül valósult meg. Bentch volt a legjobb, Németh Judit is remekelt, Zádori Mária hangja elég kicsi volt. A zenekar jó volt, Vashegyi vezényelt. A színház akusztikája sztem nem a legjobb, de a színpadtechinka igen jó, rengeteg lehetőséget tartogat. Szóval annyira nem volt ütős a mai este, egyébként voltak üres székek..mellettem is akadt egy pár..:(
Szerintem annyira sok mindenről nem maradtál le. van ennél jobb barokk opera is, mint az Orfeo..mondjuk a Poppea sokkal jobb. A rendezés igen gyengus volt, az ötlet, hogy van egy mai szerelmespár, akinek a hangját az éneksek adják, és a hanggal mozgatják a színpadon elég bénán, és ügyetlenül valósult meg. Bentch volt a legjobb, Németh Judit is remekelt, Zádori Mária hangja elég kicsi volt. A zenekar jó volt, Vashegyi vezényelt. A színház akusztikája sztem nem a legjobb, de a színpadtechinka igen jó, rengeteg lehetőséget tartogat. Szóval annyira nem volt ütős a mai este, egyébként voltak üres székek..mellettem is akadt egy pár..:(
7534 frushena 2005-03-18 23:12:38
Orfeo-beszámolókat kérek szépen! Fájdítsátok a szívem! :\'(
Orfeo-beszámolókat kérek szépen! Fájdítsátok a szívem! :\'(
7533 Igazgató úr 2005-03-18 22:07:55 [Válasz erre: 7527 Búbánat 2005-03-18 17:20:30]
Nem mindegy? Téged úgysem engedünk be.
Nem mindegy? Téged úgysem engedünk be.
7532 ? 2005-03-18 22:06:02 [Válasz erre: 7509 Ödön-bödön 2005-03-18 09:00:22]
És mennyibe kerülnek a jegyek?
És mennyibe kerülnek a jegyek?
7531 cilike 2005-03-18 20:55:19 [Válasz erre: 7522 cilike 2005-03-18 13:57:34]
A Verdi-szerepek nem kívánnak annyira eltérő hangot, mondjuk talán az Otello drámaibb, de a Radames aránylag sokszor lírai -a drámai tenorok szenvednek is a 4. felvonással vagy a Celeste Aidával. Az Alfréd pedig lírai tenoroknak énekelhető, de Domingo is énekelte, Schicoff is énekelte, tehát nem annyira könnyed, mint a Mantuai herceg. Egyébként Atilla Hercegnek se volt rossz. Viszont az Edgardo szerintem nem neki való. Azt inkább Fekete Attilának adnám.
A Verdi-szerepek nem kívánnak annyira eltérő hangot, mondjuk talán az Otello drámaibb, de a Radames aránylag sokszor lírai -a drámai tenorok szenvednek is a 4. felvonással vagy a Celeste Aidával. Az Alfréd pedig lírai tenoroknak énekelhető, de Domingo is énekelte, Schicoff is énekelte, tehát nem annyira könnyed, mint a Mantuai herceg. Egyébként Atilla Hercegnek se volt rossz. Viszont az Edgardo szerintem nem neki való. Azt inkább Fekete Attilának adnám.
7530 parampampuli 2005-03-18 17:47:17 [Válasz erre: 7516 Lencsi 2005-03-18 11:14:07]
Ja, és még megtetézed egy még durvább minösítéssel: a nQ sem valami szép. Mert a 150 kilós Caballé nagyon szép volt, a széle-hossza egy Scotto nem kevésbé, ugye? Sose vette volna magának senki a bátorságot, hogy nyilvánosan ilyet mondjon róluk, nem a müvésznöket, hanem saját magát minösítve.
Ja, és még megtetézed egy még durvább minösítéssel: a nQ sem valami szép. Mert a 150 kilós Caballé nagyon szép volt, a széle-hossza egy Scotto nem kevésbé, ugye? Sose vette volna magának senki a bátorságot, hogy nyilvánosan ilyet mondjon róluk, nem a müvésznöket, hanem saját magát minösítve.
7529 parampampuli 2005-03-18 17:45:04 [Válasz erre: 7516 Lencsi 2005-03-18 11:14:07]
Ha nem tetszik, az nem baj. A baj az, ha nyilvánosan kritikán alulinak minösíted. Nekem tetszett -- ezt mondhatod, de sommásan kritikán alulinak nyilvánitani...?? A színházban ülö 1000-2000 nézönek más volt a vélemémye, Rico Saccaniról meg nem is beszélve.
Ha nem tetszik, az nem baj. A baj az, ha nyilvánosan kritikán alulinak minösíted. Nekem tetszett -- ezt mondhatod, de sommásan kritikán alulinak nyilvánitani...?? A színházban ülö 1000-2000 nézönek más volt a vélemémye, Rico Saccaniról meg nem is beszélve.
7528 saigon 2005-03-18 17:32:26 [Válasz erre: 7495 kalahari 2005-03-17 20:18:12]
Ne halgass. Olvass. Az írásaidat. Mert arról beszélek ahogy mások. Csók.
Ne halgass. Olvass. Az írásaidat. Mert arról beszélek ahogy mások. Csók.
7527 Búbánat 2005-03-18 17:20:30 [Válasz erre: 7517 parampampuli 2005-03-18 11:39:05]
Persze, ha rajtam és rajtad állna, akkor az összes Verdit elénekeltethetnénk vele - ha ő is úgy gondolná. Benne lennék.. De azért be kell látnunk, hogy más hangszín, más hangképzés-, technika szükségeltetik a Radames vagy Alfréd szólamának elénekléséhez. Nyilván megoldja mindkettőt; csak akkor el kellene döntenie, hogy a jövőben mindenevő lesz, avagy válogat, mert csak kap visszajelzéseket, s talán maga is meg tudja ítélni, hogy mit vállalhat el hosszabb távon a hangjának károsodása nélkül. Most énekel veristákat is, Puccinit, Bizet, Wagnert és Janaceket is, pedig ahogy mondod, neki inkább Verdinél kellene maradnia, legalábbis azokhoz a darabjaihoz, amelyekben minden vonatkozásban adottak számára a feltételek, hogy előnyeit maga és a közönsége számára kiaknázza. Hozzáteszem, a bel canto olyan gyöngyét, mint Pollione, vagy korábbról a nálunk nem énekelt Edgardóját is újra elővehetné, s ha újra lenne A végzet hatalma, ideális Alvaró lehetne benne. Nagy kár, hogy nem ismerjük legalább DVD-ről, CD-ről Saint-Saëns VIII. Henrikjében nyújtott alakítását, amelyre jó pár évvel ezelőtt Barcelonában került sor, s amelyben Caballé partnere volt - elragadtatott kritikákról kaptunk visszhangot, a híradások szerint nagy közönségsikere volt. Most - tudjuk - Bernben sorozatban La Wallyban énekel. Kíváncsi vagyok, milyen közönségfogadtatása volt, milyen szakmai kritikákat közölnek erről a produkciójáról a kinti lapok. És jó lenne erről idehaza is olvasni...
Persze, ha rajtam és rajtad állna, akkor az összes Verdit elénekeltethetnénk vele - ha ő is úgy gondolná. Benne lennék.. De azért be kell látnunk, hogy más hangszín, más hangképzés-, technika szükségeltetik a Radames vagy Alfréd szólamának elénekléséhez. Nyilván megoldja mindkettőt; csak akkor el kellene döntenie, hogy a jövőben mindenevő lesz, avagy válogat, mert csak kap visszajelzéseket, s talán maga is meg tudja ítélni, hogy mit vállalhat el hosszabb távon a hangjának károsodása nélkül. Most énekel veristákat is, Puccinit, Bizet, Wagnert és Janaceket is, pedig ahogy mondod, neki inkább Verdinél kellene maradnia, legalábbis azokhoz a darabjaihoz, amelyekben minden vonatkozásban adottak számára a feltételek, hogy előnyeit maga és a közönsége számára kiaknázza. Hozzáteszem, a bel canto olyan gyöngyét, mint Pollione, vagy korábbról a nálunk nem énekelt Edgardóját is újra elővehetné, s ha újra lenne A végzet hatalma, ideális Alvaró lehetne benne. Nagy kár, hogy nem ismerjük legalább DVD-ről, CD-ről Saint-Saëns VIII. Henrikjében nyújtott alakítását, amelyre jó pár évvel ezelőtt Barcelonában került sor, s amelyben Caballé partnere volt - elragadtatott kritikákról kaptunk visszhangot, a híradások szerint nagy közönségsikere volt. Most - tudjuk - Bernben sorozatban La Wallyban énekel. Kíváncsi vagyok, milyen közönségfogadtatása volt, milyen szakmai kritikákat közölnek erről a produkciójáról a kinti lapok. És jó lenne erről idehaza is olvasni...
7526 Magyar Hírlap 2005-03-18 16:25:31
Egy évvel ezelőtt, Janacek itthon kevéssé ismert zenedrámája, a Jenufa bemutatásakor úgy látszott, Vidnyánszky Attilának sikerül új rendezői stílust és minőséget meghonosítani a Magyar Állami Operaház repertoárjában. Megtalálta ugyanis a középutat a Nádasdy-Oláh-korszak szép és színvonalas, de ma már múzeumba illő színpadképei, valamint a többnyire félresiklott modern próbálkozások között. Vidnyánszky Beregszászon remek társulatot és nagyszerű előadásokat hozott létre, Magyarországon is megmutatta már az oroszlánkörmeit, a Jenufával bizonyította a zenés színpad iránti érzékenységét. Ezért is előzte meg komoly szakmai várakozás az újabb operaházi Vidnyánszky-premiert, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjét. Ez azonban nem mérhető a Jenufához:nem elég koherens, hiányzik belőle az átütő erő. A rendezés ezúttal is két gyökeresen eltérő koncepció között próbált egyensúlyozni. Sosztakovics sokáig agyonhallgatott, de mostanában reneszánszát élő darabját többnyire az itáliai verista opera szabályrendszeréből kiindulva - vagyis nyersen feltörő érzelmekkel és indulatokkal, sok erőszakkal és erotikával - állítják színre. Ezzel szemben áll az a kisebbségi megközelítés, amely az emberi drámákat, sőt még a gyilkosságokat is egyfajta szimbolikus-allegorikus szintre emeli, és a markáns képi világ helyett inkább Sosztakovics zenéjének sokrétegűségére koncentrál. Vidnyánszky nem mondott le teljesen a naturalizmusról /korbácsolás, fojtogatás, szeretkezés/, de közben mindvégig kutatta a cselekménytől elszakítható, esztétikailag önállóan értelmezhető elemeket. Az eredmény egy /színvonalában is/ folyamatosan hullámzó, furcsa kevercs, aminek vannak kifejezetten jó részei - például az első rész végén a férj, Zinovij megölése utáni szerelmi jelenet - és vannak, ha nem is mély pontjai, de gyenge, megoldatlan pillanatai. Szinte tökéletesen sikerült viszont a mérhetetlenül provinciális 19. századi orosz kisvilág vizuális ábrázolása, s ebben a rendezés mellett jelentős szerepe van Alekszandr Belozub díszletének és jelmezeinek. Az énekesek közül messze kiemelkedett a címszerepet alakító Lukács Gyöngyi. Hangi adottságait és szerepformálásának karizmatikus erejét eddig is ismertük, mégis elismerésre méltó az a tévedhetetlen magabiztosság és a szereppel való tökéletes azonosulás, amivel Katyerina Izmajlova gyilkosan nehéz szólamát végigénekelte. A férfiak közül Berczelly István /Borisz, az após szerepében/ és Kiss Péter /Zinovij alakítójaként/ megbízhatóan és színészileg is elfogadhatóan teljesített, Vagyim Zaplecsnij /Szergej/ alakítása viszont kifejezetten gyenge. Nagy csalódás, hogy egy orosz énekes ennyire színtelenül énekel saját anyanyelvén - szinte biztosra vehető, hogy a másik szereposztás Szergeje, Gulyás Dénes ennél összehasonlíthatatlanul jobb lesz. A Kovács János vezényelte Operazenekar produkciója elfogadható volt. A viszonylag precíz intonáció, a változatos dinamikai és hangszínskála dicsérhető, a Sosztakovics zenéjében rejlő groteszk vonásokat azonban nem tudták felszínre hozni.
Egy évvel ezelőtt, Janacek itthon kevéssé ismert zenedrámája, a Jenufa bemutatásakor úgy látszott, Vidnyánszky Attilának sikerül új rendezői stílust és minőséget meghonosítani a Magyar Állami Operaház repertoárjában. Megtalálta ugyanis a középutat a Nádasdy-Oláh-korszak szép és színvonalas, de ma már múzeumba illő színpadképei, valamint a többnyire félresiklott modern próbálkozások között. Vidnyánszky Beregszászon remek társulatot és nagyszerű előadásokat hozott létre, Magyarországon is megmutatta már az oroszlánkörmeit, a Jenufával bizonyította a zenés színpad iránti érzékenységét. Ezért is előzte meg komoly szakmai várakozás az újabb operaházi Vidnyánszky-premiert, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjét. Ez azonban nem mérhető a Jenufához:nem elég koherens, hiányzik belőle az átütő erő. A rendezés ezúttal is két gyökeresen eltérő koncepció között próbált egyensúlyozni. Sosztakovics sokáig agyonhallgatott, de mostanában reneszánszát élő darabját többnyire az itáliai verista opera szabályrendszeréből kiindulva - vagyis nyersen feltörő érzelmekkel és indulatokkal, sok erőszakkal és erotikával - állítják színre. Ezzel szemben áll az a kisebbségi megközelítés, amely az emberi drámákat, sőt még a gyilkosságokat is egyfajta szimbolikus-allegorikus szintre emeli, és a markáns képi világ helyett inkább Sosztakovics zenéjének sokrétegűségére koncentrál. Vidnyánszky nem mondott le teljesen a naturalizmusról /korbácsolás, fojtogatás, szeretkezés/, de közben mindvégig kutatta a cselekménytől elszakítható, esztétikailag önállóan értelmezhető elemeket. Az eredmény egy /színvonalában is/ folyamatosan hullámzó, furcsa kevercs, aminek vannak kifejezetten jó részei - például az első rész végén a férj, Zinovij megölése utáni szerelmi jelenet - és vannak, ha nem is mély pontjai, de gyenge, megoldatlan pillanatai. Szinte tökéletesen sikerült viszont a mérhetetlenül provinciális 19. századi orosz kisvilág vizuális ábrázolása, s ebben a rendezés mellett jelentős szerepe van Alekszandr Belozub díszletének és jelmezeinek. Az énekesek közül messze kiemelkedett a címszerepet alakító Lukács Gyöngyi. Hangi adottságait és szerepformálásának karizmatikus erejét eddig is ismertük, mégis elismerésre méltó az a tévedhetetlen magabiztosság és a szereppel való tökéletes azonosulás, amivel Katyerina Izmajlova gyilkosan nehéz szólamát végigénekelte. A férfiak közül Berczelly István /Borisz, az após szerepében/ és Kiss Péter /Zinovij alakítójaként/ megbízhatóan és színészileg is elfogadhatóan teljesített, Vagyim Zaplecsnij /Szergej/ alakítása viszont kifejezetten gyenge. Nagy csalódás, hogy egy orosz énekes ennyire színtelenül énekel saját anyanyelvén - szinte biztosra vehető, hogy a másik szereposztás Szergeje, Gulyás Dénes ennél összehasonlíthatatlanul jobb lesz. A Kovács János vezényelte Operazenekar produkciója elfogadható volt. A viszonylag precíz intonáció, a változatos dinamikai és hangszínskála dicsérhető, a Sosztakovics zenéjében rejlő groteszk vonásokat azonban nem tudták felszínre hozni.
7525 mimi59 2005-03-18 15:59:51 [Válasz erre: 7518 Megén 2005-03-18 11:57:00]
Én nagyon örülök az olcsó jegyeknek, mert nyugdíjas lévén nemigen tudnék elmenni. Talán nem kellen sajnálni az olcsó jegyek mellé adott forintokat. Én dolgoztam egy keveset a MűPá-n, de nem hiszem, gogy egyszer is megtudnám fizetni a belépőt.
Én nagyon örülök az olcsó jegyeknek, mert nyugdíjas lévén nemigen tudnék elmenni. Talán nem kellen sajnálni az olcsó jegyek mellé adott forintokat. Én dolgoztam egy keveset a MűPá-n, de nem hiszem, gogy egyszer is megtudnám fizetni a belépőt.
7524 Bazsó 2005-03-18 15:22:38
a Budafest
a Budafest
7523 Bazsó 2005-03-18 15:22:14 [Válasz erre: 7504 Orfeusz 2005-03-17 22:51:16]
Szerintem attól drága a fesztivál, hogy nincs rajta az adófizetőktől zsebéből elszedett támogatás. És fordítva, azért olcsó a szinetáros operajegy (április elsejéig), mert minden egy fortinhoz 7 Ft állami pénzt tettek a néző zsebébe. Bán Teodóra ezt nem engedheti meg magának.
Szerintem attól drága a fesztivál, hogy nincs rajta az adófizetőktől zsebéből elszedett támogatás. És fordítva, azért olcsó a szinetáros operajegy (április elsejéig), mert minden egy fortinhoz 7 Ft állami pénzt tettek a néző zsebébe. Bán Teodóra ezt nem engedheti meg magának.
7522 cilike 2005-03-18 13:57:34 [Válasz erre: 7506 Búbánat 2005-03-17 23:13:11]
Nekem más a véleményem, szerintem leginkább a Verdi-szerepek illenének a hangjához. Nem súlyosodott el, csak felvállalta azt a szerepkört. Egész jól meg is oldja, Radamesnek nagyon tetszett, de legjobban a Don Carlosban. Szerintem se kéne neki Wagnert és más nehezet énekelnie.
Nekem más a véleményem, szerintem leginkább a Verdi-szerepek illenének a hangjához. Nem súlyosodott el, csak felvállalta azt a szerepkört. Egész jól meg is oldja, Radamesnek nagyon tetszett, de legjobban a Don Carlosban. Szerintem se kéne neki Wagnert és más nehezet énekelnie.
7521 Ödön-bödön 2005-03-18 13:37:13 [Válasz erre: 7512 Kolléga 2005-03-18 10:40:49]
Neked tetszik, nekem nem. Nem baj? Ja, és a nő sem valami szép.
Neked tetszik, nekem nem. Nem baj? Ja, és a nő sem valami szép.
7520 Búbánat 2005-03-18 13:25:11 [Válasz erre: 7511 Búbánat 2005-03-18 10:26:06]
Újat nem. A június 23-án de. 11 órakor kezdődő Szerelmi bájital a Miskolci Színház korábbi saját produkciója, és emlékeim szerint azt Kesselyák rendezte és vezényelte.
Újat nem. A június 23-án de. 11 órakor kezdődő Szerelmi bájital a Miskolci Színház korábbi saját produkciója, és emlékeim szerint azt Kesselyák rendezte és vezényelte.
7519 Lencsi 2005-03-18 12:12:18 [Válasz erre: 7513 Orfeusz 2005-03-18 11:03:45]
Ó, a Budafestre írtam, h. drága. A TavFesztre már én is beruháztam jegyet 4-5 produkcióra :-) És nagyon kedvesnek tartom, h. vannak 1000 HUF körüli belépők a legtöbb ea-ra.
Ó, a Budafestre írtam, h. drága. A TavFesztre már én is beruháztam jegyet 4-5 produkcióra :-) És nagyon kedvesnek tartom, h. vannak 1000 HUF körüli belépők a legtöbb ea-ra.
7518 Megén 2005-03-18 11:57:00 [Válasz erre: 7511 Búbánat 2005-03-18 10:26:06]
Nem csillagászatiak az árak, és az I Musici di Roma zenekarát máshol még nem tudtam meghallgatni, a Salzburgiakat tavaly is hallottam és nagyon tetszettek, a Moszkvai Kamarazenekar sem jön máskor Budapestre. Valóban a borzasztó nagynevű, nagylétszámú, sztárkarmesteres hangversenyekre én sem pályázom, de elsősorban azért, mert műsorválasztásukat nem preferálom. Csak azért, hogy elmondhassam én is ott voltam, nem veszek rá jegyet.
Nem csillagászatiak az árak, és az I Musici di Roma zenekarát máshol még nem tudtam meghallgatni, a Salzburgiakat tavaly is hallottam és nagyon tetszettek, a Moszkvai Kamarazenekar sem jön máskor Budapestre. Valóban a borzasztó nagynevű, nagylétszámú, sztárkarmesteres hangversenyekre én sem pályázom, de elsősorban azért, mert műsorválasztásukat nem preferálom. Csak azért, hogy elmondhassam én is ott voltam, nem veszek rá jegyet.
7517 parampampuli 2005-03-18 11:39:05 [Válasz erre: 7504 Orfeusz 2005-03-17 22:51:16]
Bazsinka Zsuzsanna Traviatája az Operaház egyik legihletettebb alakítása, mély és meggyözö müvészettel. Mikor hallottad utoljára, hogy ilyen színvonalon merészelsz róla nyilatkozni? A legutóbbi elöadásokon is gyönyörüen és nagy sikerrel énekelte, Saccani is el volt ragadtatva töle. Bazsinka Zsuzsa hangja nem falakat repesztö orgánum, ez kétségtelen, de nagyon jól bánik vele, nagy belsö töltéssel, müvészettel, hihetetlen muzikalitással énekli szerepeit.
Bazsinka Zsuzsanna Traviatája az Operaház egyik legihletettebb alakítása, mély és meggyözö müvészettel. Mikor hallottad utoljára, hogy ilyen színvonalon merészelsz róla nyilatkozni? A legutóbbi elöadásokon is gyönyörüen és nagy sikerrel énekelte, Saccani is el volt ragadtatva töle. Bazsinka Zsuzsa hangja nem falakat repesztö orgánum, ez kétségtelen, de nagyon jól bánik vele, nagy belsö töltéssel, müvészettel, hihetetlen muzikalitással énekli szerepeit.
7516 Lencsi 2005-03-18 11:14:07 [Válasz erre: 7508 Hm. 2005-03-18 07:52:54]
Ja, OK, bocs :-) A csillagászati árral dolgozó fesztiválok sose vonzottak :-( Apropos, fesztivál: idén rendez vmit Kovalik Miskolcon?
Ja, OK, bocs :-) A csillagászati árral dolgozó fesztiválok sose vonzottak :-( Apropos, fesztivál: idén rendez vmit Kovalik Miskolcon?
7515 Az én véleményem 2005-03-18 11:13:35
A Bán Teodórás operafestnek mindig nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Kivétel egy-egy bemutató, de a többi előadás tényleg nagyon hétköznapi szokott lenni.
A Bán Teodórás operafestnek mindig nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Kivétel egy-egy bemutató, de a többi előadás tényleg nagyon hétköznapi szokott lenni.
7514 jólértesült forrás :) 2005-03-18 11:12:30
Ha valakit érdekel: Monteverdi:Orfeo-bol lesz egy + előadás holnap, szombaton 11 órakor a MüPa Fesztiválszínházban. (Mivel utólag, utolsó pillanatban lett meghirdetve, semmilyen programajánlóban nem szerepel, de jegyet lehet venni (és kapni) is rá.
Ha valakit érdekel: Monteverdi:Orfeo-bol lesz egy + előadás holnap, szombaton 11 órakor a MüPa Fesztiválszínházban. (Mivel utólag, utolsó pillanatban lett meghirdetve, semmilyen programajánlóban nem szerepel, de jegyet lehet venni (és kapni) is rá.
7513 Orfeusz 2005-03-18 11:03:45
egy kis kavarodás van! A Traviata és Trubadúr az Operafesten lesz nyáron. A Robert Holl-os Parisfal pedig a Tavaszi Fesztiválon, ami nem különlegesség, mert egy másik nem fesztiválos Parsifalon ugyanez a szereposztás. Régebben jöttek Stuttgartból, volt Alcina, Trisztán és Izolda, ma valahogy eltűntek ezek a Fesztivál operás programjáról. Ma tényleg csak a jegyárak felemeléséről szól, ugyanez a helyzet az Operfesten is.
egy kis kavarodás van! A Traviata és Trubadúr az Operafesten lesz nyáron. A Robert Holl-os Parisfal pedig a Tavaszi Fesztiválon, ami nem különlegesség, mert egy másik nem fesztiválos Parsifalon ugyanez a szereposztás. Régebben jöttek Stuttgartból, volt Alcina, Trisztán és Izolda, ma valahogy eltűntek ezek a Fesztivál operás programjáról. Ma tényleg csak a jegyárak felemeléséről szól, ugyanez a helyzet az Operfesten is.
7512 Kolléga 2005-03-18 10:40:49 [Válasz erre: 7506 Búbánat 2005-03-17 23:13:11]
Én is nagyon szeretem Kiss B. Attila tenoristát, de sajnos elkezdett mindenfélét összevissza énekelni. Egyik interjújában le is nyilatkozta, hogy azt vállalja el, ami éppen jön. Az utóbbi időben sokszor volt indiszponált, sokszor hallottam őt fáradt hanggal, rendkívül pozicionálatlanul énekelni. Kár érte!
Én is nagyon szeretem Kiss B. Attila tenoristát, de sajnos elkezdett mindenfélét összevissza énekelni. Egyik interjújában le is nyilatkozta, hogy azt vállalja el, ami éppen jön. Az utóbbi időben sokszor volt indiszponált, sokszor hallottam őt fáradt hanggal, rendkívül pozicionálatlanul énekelni. Kár érte!
7511 Búbánat 2005-03-18 10:26:06 [Válasz erre: 7504 Orfeusz 2005-03-17 22:51:16]
Engem elsősorban a Traviáta vonz, hiszen Kiss B. Atillát még nem láttam Alfrédként a színpadon. Bár szerintem ez a fach nem igazán az övé, azért kíváncsi vagyok rá, hogy a tavalyi Mantuai herceg megformálása után mi újat tud hozni a másik, hasonló hangi követelményeket támasztó Verdi-tenorszerepben. Alfrédját afféle kirándulásnak tekintem, hiszen hangja mára - a kezdetekhez képest -súlyosabb lett és szerintem inkább a hősibb szerepek eléneklésére alkalmas. Persze, meg fog ezzel is birkózni, de nem hinném, hogy hosszabb távon énekelni fogja. Mindenesetre drukkolok neki, hogy sikerrel abszolválja a debut.
Engem elsősorban a Traviáta vonz, hiszen Kiss B. Atillát még nem láttam Alfrédként a színpadon. Bár szerintem ez a fach nem igazán az övé, azért kíváncsi vagyok rá, hogy a tavalyi Mantuai herceg megformálása után mi újat tud hozni a másik, hasonló hangi követelményeket támasztó Verdi-tenorszerepben. Alfrédját afféle kirándulásnak tekintem, hiszen hangja mára - a kezdetekhez képest -súlyosabb lett és szerintem inkább a hősibb szerepek eléneklésére alkalmas. Persze, meg fog ezzel is birkózni, de nem hinném, hogy hosszabb távon énekelni fogja. Mindenesetre drukkolok neki, hogy sikerrel abszolválja a debut.
7510 Lencsi 2005-03-18 09:59:11 [Válasz erre: 7504 Orfeusz 2005-03-17 22:51:16]
\"Akkor mitől fesztivál ez a fesztivál?\"\" Robert Holl jó válasz? ;-)
\"Akkor mitől fesztivál ez a fesztivál?\"\" Robert Holl jó válasz? ;-)
7509 Ödön-bödön 2005-03-18 09:00:22
Valaki megjegyezte a múltkor, hogy a Budafest programjában ugyanazok a művészek énekelnek, akik évközben is, ráadásul nagyon drágák a jegyek. Én is egyetértek ezzel a véleménnyel, mert a Trubadúrt év közben is megnézhetem Bándi Jánossal, ráadásul Bazsinka Zsuzsa Traviátája kritikátlanul színvonal alatti. Akkor mitől fesztivál ez a fesztivál?
Valaki megjegyezte a múltkor, hogy a Budafest programjában ugyanazok a művészek énekelnek, akik évközben is, ráadásul nagyon drágák a jegyek. Én is egyetértek ezzel a véleménnyel, mert a Trubadúrt év közben is megnézhetem Bándi Jánossal, ráadásul Bazsinka Zsuzsa Traviátája kritikátlanul színvonal alatti. Akkor mitől fesztivál ez a fesztivál?
7508 Hm. 2005-03-18 07:52:54 [Válasz erre: 7501 Orfeusz 2005-03-17 22:30:28]
Hát igen. Úgy látszik, hogy Őszy-tóth Gábriel mások hátán lovagolva szeretne magának nevet szerezni. Az itt szereplő, leszálló ágban levő művészek pedig minden bizonnyal a rendelkezésére állnak. A kör ezzel bezárul.
Hát igen. Úgy látszik, hogy Őszy-tóth Gábriel mások hátán lovagolva szeretne magának nevet szerezni. Az itt szereplő, leszálló ágban levő művészek pedig minden bizonnyal a rendelkezésére állnak. A kör ezzel bezárul.
7507 kalahari 2005-03-17 23:36:31 [Válasz erre: 7498 alberich 2005-03-17 21:08:54]
Nem kell műsorfüzet, fent van az Opera honlapján is.
Nem kell műsorfüzet, fent van az Opera honlapján is.
7506 Búbánat 2005-03-17 23:13:11
Március 22-én indítja útjára Őszy-Tóth Gábriel az Operacsillagok Klubot, amelynek keretében az Operacsillagok függöny mögött című könyvében szereplő énekeseket kötetlen esti beszélgetésre hívja meg. A beszélgetéssorozatot havonta egy alkalommal, minden hónap 3. keddjén, 19 órakor az I. kerületben található Zsolt Udvar étterem és kávézóban (Zsolt utca 8/b) rendezik meg. Március 22-én Tokody Ilona Kossuth-díjas kiváló művész lesz az Operacsillagok Klubjának első vendége. Az est házigazdája Őszy-Tóth Gábriel. Belépőjegy: 1.800 Ft (pezsgős koccintással) Jegyek elővételben rendelhetők a 214-3084-es illetve a 202-1234-es telefonszámon. A résztvevők között kisorsolnak 1 db Operacsillagok DVD-t, 1 db „Operacsillagok függöny mögött” című könyvet és egy színes dedikált fotót a művészről. A tervek szerint tavasszal Gulyás Dénessel, Csavlek Etelkával és Kováts Kolossal, az ősszel pedig Kertesi Ingriddel, Gregor Józseffel, Kincses Veronikával, Sólyom-Nagy Sándorral, illetve Miller Lajossal vagy Pitti Katalinnal találkozhatnak az érdeklődők. (Pesti Műsor, 11.szám) Még vajon hány bőrt fognak lehúzni az \"áldozatok\"-ról...
Március 22-én indítja útjára Őszy-Tóth Gábriel az Operacsillagok Klubot, amelynek keretében az Operacsillagok függöny mögött című könyvében szereplő énekeseket kötetlen esti beszélgetésre hívja meg. A beszélgetéssorozatot havonta egy alkalommal, minden hónap 3. keddjén, 19 órakor az I. kerületben található Zsolt Udvar étterem és kávézóban (Zsolt utca 8/b) rendezik meg. Március 22-én Tokody Ilona Kossuth-díjas kiváló művész lesz az Operacsillagok Klubjának első vendége. Az est házigazdája Őszy-Tóth Gábriel. Belépőjegy: 1.800 Ft (pezsgős koccintással) Jegyek elővételben rendelhetők a 214-3084-es illetve a 202-1234-es telefonszámon. A résztvevők között kisorsolnak 1 db Operacsillagok DVD-t, 1 db „Operacsillagok függöny mögött” című könyvet és egy színes dedikált fotót a művészről. A tervek szerint tavasszal Gulyás Dénessel, Csavlek Etelkával és Kováts Kolossal, az ősszel pedig Kertesi Ingriddel, Gregor Józseffel, Kincses Veronikával, Sólyom-Nagy Sándorral, illetve Miller Lajossal vagy Pitti Katalinnal találkozhatnak az érdeklődők. (Pesti Műsor, 11.szám) Még vajon hány bőrt fognak lehúzni az \"áldozatok\"-ról...
7505 Momo 2005-03-17 22:53:22
7500.
7500.
