9193 Sesto 2005-06-25 08:11:00 [Válasz erre: 9192 telramund 2005-06-25 08:08:02]
...nyilván fuvolával megy az emlitett kadencia, klaro!-engem inkább az lepett meg, mig a hárfás Hölgyröl tesznek emlitést, addig a szólófuvoláról nem,...ezért volt az (ál)naiv kérdés részemröl... ;-)
...nyilván fuvolával megy az emlitett kadencia, klaro!-engem inkább az lepett meg, mig a hárfás Hölgyröl tesznek emlitést, addig a szólófuvoláról nem,...ezért volt az (ál)naiv kérdés részemröl... ;-)
9192 telramund 2005-06-25 08:08:02 [Válasz erre: 9190 Sesto 2005-06-25 07:57:15]
Na azért ez nem teljesen igy van..... A fuvolás kadencia nagyon klassz volt a müvésznő is értékelte a fuvolás teljesitményét-a hárfás lánykáról azért már nem nyilatkoznék egyértelmü elismeréssel... A kórus szépem szól csak kissé messziről pedig a 4. sorban ültem. A Edgardo ez a Rojas úgy énekelt minta vénás injectio formájában a siró hangvételt adták volna be neki,sajátos technikája nem is tartott ki azutosló képben igencsak lerekedt,aztán a hangjai is sokszor az ajka és a torka között kalandoztak.... AZ örmény basszust már Berlinben is hallottam-Gruberova csodás Elvirája_mellett.Gyönyörü sötét középhangok-de ennek nem folytatása egy markáns mély regiszter.Ez utóbbi alapján inkább basszbariton a hang-de ehhez a közép hangjai kormosan szólnak.Soha rosszabbat.. ARoberto Servile tipikis kiénekelt hangu olasz:Fújjuk meg a mgasságokat/fénytelen/ aztán a többi majd csak lesz valahogy . Kedves Sesto miből gondolod a Lucia örülési jelenetét fuvola nélkül???---hol hallottál Te ilyet ahol zenekari ,kiséret van a müvésznek......
Na azért ez nem teljesen igy van..... A fuvolás kadencia nagyon klassz volt a müvésznő is értékelte a fuvolás teljesitményét-a hárfás lánykáról azért már nem nyilatkoznék egyértelmü elismeréssel... A kórus szépem szól csak kissé messziről pedig a 4. sorban ültem. A Edgardo ez a Rojas úgy énekelt minta vénás injectio formájában a siró hangvételt adták volna be neki,sajátos technikája nem is tartott ki azutosló képben igencsak lerekedt,aztán a hangjai is sokszor az ajka és a torka között kalandoztak.... AZ örmény basszust már Berlinben is hallottam-Gruberova csodás Elvirája_mellett.Gyönyörü sötét középhangok-de ennek nem folytatása egy markáns mély regiszter.Ez utóbbi alapján inkább basszbariton a hang-de ehhez a közép hangjai kormosan szólnak.Soha rosszabbat.. ARoberto Servile tipikis kiénekelt hangu olasz:Fújjuk meg a mgasságokat/fénytelen/ aztán a többi majd csak lesz valahogy . Kedves Sesto miből gondolod a Lucia örülési jelenetét fuvola nélkül???---hol hallottál Te ilyet ahol zenekari ,kiséret van a müvésznek......
9191 Sesto 2005-06-25 08:01:04 [Válasz erre: 9189 telramund 2005-06-25 07:54:37]
Ha jól tudom a Müvésztek Palotája ad majd otthont a koncertnek-Elena Mosuc(=Éj királynöje) Polgár László (=Sarastro) Horváth Ádám (=Papageno) etc. Igyekszem úgy intézni, hogy ott legyek... Ne reménykedj,...én már csak ilyen vagyok, nem szeretnék senkinek \"meglepetést\" szerezni! Elvégre aki(k) valóban ismernek, azok tudják, \"ki is igazából Sesto?!...\" ;-))) Annak persze örülök, hogy \"hagytad magad meggyözni\"-ami Elena-t illeti!
Ha jól tudom a Müvésztek Palotája ad majd otthont a koncertnek-Elena Mosuc(=Éj királynöje) Polgár László (=Sarastro) Horváth Ádám (=Papageno) etc. Igyekszem úgy intézni, hogy ott legyek... Ne reménykedj,...én már csak ilyen vagyok, nem szeretnék senkinek \"meglepetést\" szerezni! Elvégre aki(k) valóban ismernek, azok tudják, \"ki is igazából Sesto?!...\" ;-))) Annak persze örülök, hogy \"hagytad magad meggyözni\"-ami Elena-t illeti!
9190 Sesto 2005-06-25 07:57:15 [Válasz erre: 9187 álmodó 2005-06-25 01:31:23]
...jogos a két pont!!! Gratuláció az összes közremüködönek, és persze a szólófuvola se maradjon már emlités nélkül-hiszen gondolom az \"Örülési jelenet\" Miskolcon is \"fuvolakadenciával\" ment(?)!... ;-)))
...jogos a két pont!!! Gratuláció az összes közremüködönek, és persze a szólófuvola se maradjon már emlités nélkül-hiszen gondolom az \"Örülési jelenet\" Miskolcon is \"fuvolakadenciával\" ment(?)!... ;-)))
9189 telramund 2005-06-25 07:54:37 [Válasz erre: 9188 Sesto 2005-06-25 07:29:00]
\"igen, igen: elvégre Sesto mindig túlzásokba esik, rossz a füle(=az izléséröl már nem is beszélve!)-és a lényeg ki ne maradjon: --cinikus!... \" Ez betalált---igen most is rendkivüli mértékben az vagy! Na most ,hogy Mosuc számomra csodás volt az egy dolog,de te még ezt a tényt sem tudod úgy kezelni,ahogy kellene és a fentiekkel nyitsz mintegy önigazolásként. Mosucra vettem a fáradtsáhgot és meghallgattam-megérte alvás után is azt mondom kitünő annyira ,hogy a számomra nem kedves Varázsfuvolában meghallgatom HOL lESZ?-Ugyanakkor Téged is megismenélek hátha más képem alakulna ki Rólad is.mindnekit érhet meglepetés!Vagy nem?
\"igen, igen: elvégre Sesto mindig túlzásokba esik, rossz a füle(=az izléséröl már nem is beszélve!)-és a lényeg ki ne maradjon: --cinikus!... \" Ez betalált---igen most is rendkivüli mértékben az vagy! Na most ,hogy Mosuc számomra csodás volt az egy dolog,de te még ezt a tényt sem tudod úgy kezelni,ahogy kellene és a fentiekkel nyitsz mintegy önigazolásként. Mosucra vettem a fáradtsáhgot és meghallgattam-megérte alvás után is azt mondom kitünő annyira ,hogy a számomra nem kedves Varázsfuvolában meghallgatom HOL lESZ?-Ugyanakkor Téged is megismenélek hátha más képem alakulna ki Rólad is.mindnekit érhet meglepetés!Vagy nem?
9188 Sesto 2005-06-25 07:29:00 [Válasz erre: 9184 Búbánat 2005-06-24 20:33:07]
...igen, igen: elvégre Sesto mindig túlzásokba esik, rossz a füle(=az izléséröl már nem is beszélve!)-és a lényeg ki ne maradjon: cinikus!... Közel 10 éve figyelem Elena pályafutását, DE csalódást még egyetlen egyszer sem(!!!)okozott-csodálatos DRÁMAI koloratúrszoprán lett belöle-bár már azt a kezdetekben is \"hallani\" lehetett, hogy nem a cingár, csipogó, netán \"mekegö\"-fajtából van-a matéria és a tobzodó technikai tudás, virtuózitás már akkor is hatásos fegyvere volt: s ehhez párosul az utolsó 5 évben beérett csodálatos (szinpadi)kifejezö készsége is! Á propos Ágai Karola: Elena nagyon tiszteli és elismeri a nagy magyar elödöt/fachkolléganöt-sokkal jobban, mint Gruberova-t, akit nyilván szintén tisztel,...de Ágai Karola felvételei lenyügözték: olyannyira, hogy az én \"Ágai-CD-imet(=hogy kell ezt helyesen irni többesszámban???!) elkérte tölem\"-igy vehettem magamnak mindenböl újat! ;-))) DE HA MÁR A KÖZÖNSÉG ILYEN ELRAGADTATVA FOGADTA A BEUGRÓ MÜVÉSZT-MERT UGYE AZT NE FELEJTSÜK MÁR EL; HOGY MÉGIS ZÜRICH-BÖL FOLYAMATOS \"LA BOHEME-PRÓBÁK\" MELLETT \"UGROTT ÁT\" MISKOLCRA(!)-tegnap este a fogadás elött, olyan 21h felhivott Elena telefonon, teljesen meg volt hatódva és azt mondta: \"EZ VALAMI CSODA: MILYEN PUBLIKUMOTOK VAN ITT MISKOLCON(?!)-NEM HITTEM VOLNA; NAGY ÉLMÉNY VOLT ITT ÉNEKELNI-BOLDOG VAGYOK!...\" :-))) Befejezésként-\"ez itt a reklám helye\" cimmel-a július 16.án Bp.-en megrendezésre kerülö \"Varázsfuvolában\"(=koncertszerüelöadás) SZINTÉN ELENA LESZ AZ ÉJ KIRÁLYNÖJE!!!-ez már csak azért is \"nagy fegyvertény\"-mivel Elena május végén, Zürich-ben, szinpadon elbúcsuzott a \"Csillagfényü királynö\" szerepétöl-erröl akkor beszámolotam(!)-DE most egyetlen elöadás(=koncert) erejéig, vagyis ez lesz a LEGUTOLSÒ(!) alkalom, hogy újra ott és akkor elhangzik töle a szomorú invokáció: \"O, zittre nicht mein lieber Sohn\", hogy azután a bosszúária koloratúrtüzijátékát is megcsillogtassa! Legutolsó alkalom, mivel a Bayerische Staatsoper-ben 2006.-ban, vagyis a Mozart-évben, egy teljesen új Varázsfuvola-ban kellett volna premiert énekelnie, de májusban viszzamondta-igy Budapesté lesz a végleges búcsú az egykoron legnagyobb szerepétöl! ;-)))
...igen, igen: elvégre Sesto mindig túlzásokba esik, rossz a füle(=az izléséröl már nem is beszélve!)-és a lényeg ki ne maradjon: cinikus!... Közel 10 éve figyelem Elena pályafutását, DE csalódást még egyetlen egyszer sem(!!!)okozott-csodálatos DRÁMAI koloratúrszoprán lett belöle-bár már azt a kezdetekben is \"hallani\" lehetett, hogy nem a cingár, csipogó, netán \"mekegö\"-fajtából van-a matéria és a tobzodó technikai tudás, virtuózitás már akkor is hatásos fegyvere volt: s ehhez párosul az utolsó 5 évben beérett csodálatos (szinpadi)kifejezö készsége is! Á propos Ágai Karola: Elena nagyon tiszteli és elismeri a nagy magyar elödöt/fachkolléganöt-sokkal jobban, mint Gruberova-t, akit nyilván szintén tisztel,...de Ágai Karola felvételei lenyügözték: olyannyira, hogy az én \"Ágai-CD-imet(=hogy kell ezt helyesen irni többesszámban???!) elkérte tölem\"-igy vehettem magamnak mindenböl újat! ;-))) DE HA MÁR A KÖZÖNSÉG ILYEN ELRAGADTATVA FOGADTA A BEUGRÓ MÜVÉSZT-MERT UGYE AZT NE FELEJTSÜK MÁR EL; HOGY MÉGIS ZÜRICH-BÖL FOLYAMATOS \"LA BOHEME-PRÓBÁK\" MELLETT \"UGROTT ÁT\" MISKOLCRA(!)-tegnap este a fogadás elött, olyan 21h felhivott Elena telefonon, teljesen meg volt hatódva és azt mondta: \"EZ VALAMI CSODA: MILYEN PUBLIKUMOTOK VAN ITT MISKOLCON(?!)-NEM HITTEM VOLNA; NAGY ÉLMÉNY VOLT ITT ÉNEKELNI-BOLDOG VAGYOK!...\" :-))) Befejezésként-\"ez itt a reklám helye\" cimmel-a július 16.án Bp.-en megrendezésre kerülö \"Varázsfuvolában\"(=koncertszerüelöadás) SZINTÉN ELENA LESZ AZ ÉJ KIRÁLYNÖJE!!!-ez már csak azért is \"nagy fegyvertény\"-mivel Elena május végén, Zürich-ben, szinpadon elbúcsuzott a \"Csillagfényü királynö\" szerepétöl-erröl akkor beszámolotam(!)-DE most egyetlen elöadás(=koncert) erejéig, vagyis ez lesz a LEGUTOLSÒ(!) alkalom, hogy újra ott és akkor elhangzik töle a szomorú invokáció: \"O, zittre nicht mein lieber Sohn\", hogy azután a bosszúária koloratúrtüzijátékát is megcsillogtassa! Legutolsó alkalom, mivel a Bayerische Staatsoper-ben 2006.-ban, vagyis a Mozart-évben, egy teljesen új Varázsfuvola-ban kellett volna premiert énekelnie, de májusban viszzamondta-igy Budapesté lesz a végleges búcsú az egykoron legnagyobb szerepétöl! ;-)))
9187 álmodó 2005-06-25 01:31:23
Hát, valóban örülök,hogy tetszettek a szólisták, tényleg a Luciát prezenzináló hölgy technikai tudása nagyszerü! De talán feltünt, hogy volt egy zenekar, aminek a hárfása igen tehetséges (fiatal kislány), és megfelelő aláfestést nyujtott a mühöz. Továbbá jelen volt egy énekkar is, mely annak ellenére, hogy egy éve nem énekelte a müvet, kellő színvonalat biztosított a hallottakhoz.
Hát, valóban örülök,hogy tetszettek a szólisták, tényleg a Luciát prezenzináló hölgy technikai tudása nagyszerü! De talán feltünt, hogy volt egy zenekar, aminek a hárfása igen tehetséges (fiatal kislány), és megfelelő aláfestést nyujtott a mühöz. Továbbá jelen volt egy énekkar is, mely annak ellenére, hogy egy éve nem énekelte a müvet, kellő színvonalat biztosított a hallottakhoz.
9186 telramund 2005-06-24 22:29:12 [Válasz erre: 9165 Orfeusz 2005-06-23 23:03:26]
Természetesen ott voltam, voltunk a Lucián és engem személy szerint elkprázta-tott Mosuc.Bizonyára találkoztam volna veled,ha tudnán kivel kellett volna.Legalább egy lant lett volna a kezedben:):):)
Természetesen ott voltam, voltunk a Lucián és engem személy szerint elkprázta-tott Mosuc.Bizonyára találkoztam volna veled,ha tudnán kivel kellett volna.Legalább egy lant lett volna a kezedben:):):)
9185 telramund 2005-06-24 22:27:15 [Válasz erre: 9181 Sesto 2005-06-24 15:08:26]
Sesto! FRnarasztikus Luciát énekelt Mosuc.Annyira,hogy gratuláltam Neki és nagyo nagyon kedves volt.Úgy mellékesen nagyon kedves,szimpatikus hölgy-már értem a lelkesedésed:):):) Fantasztikus biztos technikával énekel,nagyon szép hangszine van,kitünő ,biztos magasságok,megnyerő szinpadi jelenlét.Régen nem hallottam ilyen kitünő Luciát! nincs más hátra megszerzem a bécsi Puritánok felvételét ,mert kiváncsi vagyok a megoldásaira Elvira szerepében. Készitettem felvételt holnap ismét meghallgatom ,hogy finomabb részletekre is odafigyeljek. Van neked valami e-mail cimed?
Sesto! FRnarasztikus Luciát énekelt Mosuc.Annyira,hogy gratuláltam Neki és nagyo nagyon kedves volt.Úgy mellékesen nagyon kedves,szimpatikus hölgy-már értem a lelkesedésed:):):) Fantasztikus biztos technikával énekel,nagyon szép hangszine van,kitünő ,biztos magasságok,megnyerő szinpadi jelenlét.Régen nem hallottam ilyen kitünő Luciát! nincs más hátra megszerzem a bécsi Puritánok felvételét ,mert kiváncsi vagyok a megoldásaira Elvira szerepében. Készitettem felvételt holnap ismét meghallgatom ,hogy finomabb részletekre is odafigyeljek. Van neked valami e-mail cimed?
9184 Búbánat 2005-06-24 20:33:07
Elena Mosuc Zürichből jött, látott és győzött. Rosszul mondom: hódított! Sorolom a jelzőket, mondatokat. Hangcsoda - úgy látszik nincsenek kiveszőben. A matéria elbűvölő. Hallottam ennél (nála) szélesebb regiszterű, nagyobb hangerejű Luciákat, de ez a mai utolérhetetlen. Elhitette, hogy ide pontosan ez a hangszín, hangerő és regiszter kell. Hogy Luciának ilyen a hangja, hogy ez az ő egyéni, alkati adottsága, másmilyen nem is lehetne. Káprázatos az énektechnikája, ahogy a hangjával gazdálkodik. Mennyire övé a hang: azt csinál vele, amit akar. Ösztönös varázslat. Keresem a jelzőket. Végtelenül könnyedén, magától értetődően biztonsággal trillázik, dalol, repdes és hódít ez az orgánum, és ő, Mosuc, a személyiség. Lefegyverzett engem, s merem remélni a zsúfolásig telt nézőteret a Miskolci Nemzeti Színházban ,ma délután. A művésznő az olcsó, a nagy hatású kontraszt, a váratlan megtébolyulás helyett az őrületre ítélt szerencsétlen lány tragédiáját készíti elő az első pillanattól fogva. Mindez párosul a beleérzőkészséggel, és itt a színpadon a koncertszerű megvalósításban is elhiteti velünk mozgásával, gesztusaival, arcmimikájával, hogy egy ősi skót kastélyban vagyunk a Walter Scott megálmodta módon. Donizetti ehhez csak hozzátette a maga gazdag invenciójú zsenialitását a zenéjével, hangszerelésével. Mosucra a maga eszközeinek teljes uralása, a biztos muzikalitás volt a jellemző a három felvonás alatt, a partnerei szinte nem is voltak. De mégis, Roberto Servile mint lord Ashton is megmutatta a művészi átlényegülés képességét, varázsos baritonja, belső biztonsággal párosul. Vissza Mosuchoz. A legszívhezszólóbb hangokat a bánat csalja elő a zeneköltő fantáziájából. A melódia oly megrázóan érzékelteti a fájdalmas lemondás, az örökre szóló búcsú halkan hulló könnyeit, hogy ennek párját csak Verdinél találom. Donizetti pazar bőkezűséggel alkotta a hatásos énekszámokat, mintha sejtette volna 170 év távlatából, hogy Luciáját egyszer elfogja énekelni Mosuc itt Magyarországon, Miskolcon, 2005. június 24-én csk nekünk. Megmutatja nekünk is azt a felülmúlhatatlan valamit, ami szerencsés csillagzat alatt két-három évtizedenként hallunk. Sesto, teljes mértékben visszaigazolom, amit eddig csak kétkedve olvastam Tőled Mosucról. Ágai Karola óta nem hallottam ilyen szép szép Luciát!
Elena Mosuc Zürichből jött, látott és győzött. Rosszul mondom: hódított! Sorolom a jelzőket, mondatokat. Hangcsoda - úgy látszik nincsenek kiveszőben. A matéria elbűvölő. Hallottam ennél (nála) szélesebb regiszterű, nagyobb hangerejű Luciákat, de ez a mai utolérhetetlen. Elhitette, hogy ide pontosan ez a hangszín, hangerő és regiszter kell. Hogy Luciának ilyen a hangja, hogy ez az ő egyéni, alkati adottsága, másmilyen nem is lehetne. Káprázatos az énektechnikája, ahogy a hangjával gazdálkodik. Mennyire övé a hang: azt csinál vele, amit akar. Ösztönös varázslat. Keresem a jelzőket. Végtelenül könnyedén, magától értetődően biztonsággal trillázik, dalol, repdes és hódít ez az orgánum, és ő, Mosuc, a személyiség. Lefegyverzett engem, s merem remélni a zsúfolásig telt nézőteret a Miskolci Nemzeti Színházban ,ma délután. A művésznő az olcsó, a nagy hatású kontraszt, a váratlan megtébolyulás helyett az őrületre ítélt szerencsétlen lány tragédiáját készíti elő az első pillanattól fogva. Mindez párosul a beleérzőkészséggel, és itt a színpadon a koncertszerű megvalósításban is elhiteti velünk mozgásával, gesztusaival, arcmimikájával, hogy egy ősi skót kastélyban vagyunk a Walter Scott megálmodta módon. Donizetti ehhez csak hozzátette a maga gazdag invenciójú zsenialitását a zenéjével, hangszerelésével. Mosucra a maga eszközeinek teljes uralása, a biztos muzikalitás volt a jellemző a három felvonás alatt, a partnerei szinte nem is voltak. De mégis, Roberto Servile mint lord Ashton is megmutatta a művészi átlényegülés képességét, varázsos baritonja, belső biztonsággal párosul. Vissza Mosuchoz. A legszívhezszólóbb hangokat a bánat csalja elő a zeneköltő fantáziájából. A melódia oly megrázóan érzékelteti a fájdalmas lemondás, az örökre szóló búcsú halkan hulló könnyeit, hogy ennek párját csak Verdinél találom. Donizetti pazar bőkezűséggel alkotta a hatásos énekszámokat, mintha sejtette volna 170 év távlatából, hogy Luciáját egyszer elfogja énekelni Mosuc itt Magyarországon, Miskolcon, 2005. június 24-én csk nekünk. Megmutatja nekünk is azt a felülmúlhatatlan valamit, ami szerencsés csillagzat alatt két-három évtizedenként hallunk. Sesto, teljes mértékben visszaigazolom, amit eddig csak kétkedve olvastam Tőled Mosucról. Ágai Karola óta nem hallottam ilyen szép szép Luciát!
9183 janomano 2005-06-24 20:32:05 [Válasz erre: 9182 frushena 2005-06-24 15:44:38]
Nem bántás ez! Ha így van, így van. Van akinek az éneklés fizikai fájdalmat okoz. Van, hogy az előadónak, van hogy a hallgatóknak... :-)))
Nem bántás ez! Ha így van, így van. Van akinek az éneklés fizikai fájdalmat okoz. Van, hogy az előadónak, van hogy a hallgatóknak... :-)))
9182 frushena 2005-06-24 15:44:38 [Válasz erre: 9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21]
Kíváncsi voltam, hogy mit írsz José Sempere-ről. Látom tetszett! Sajnos én nem tudom ezt elmondani. Te nem találtad úgy, hogy olyan volt amikor énekelt, mintha a csokornyakkendő elszorítja a torkát (sőt, az egész fejét.) és úgy \"rázza ki magából a hangokat\" elszínesedett arccal? Főleg az \"m\" betűs szavaknál torzult el a hagja. Nem bántani szeretném, de nekem ez jött le.
Kíváncsi voltam, hogy mit írsz José Sempere-ről. Látom tetszett! Sajnos én nem tudom ezt elmondani. Te nem találtad úgy, hogy olyan volt amikor énekelt, mintha a csokornyakkendő elszorítja a torkát (sőt, az egész fejét.) és úgy \"rázza ki magából a hangokat\" elszínesedett arccal? Főleg az \"m\" betűs szavaknál torzult el a hagja. Nem bántani szeretném, de nekem ez jött le.
9181 Sesto 2005-06-24 15:08:26 [Válasz erre: 9166 Teri néni 2005-06-24 08:45:23]
...szivemböl szólt, drága! ;-)
...szivemböl szólt, drága! ;-)
9180 Sesto 2005-06-24 15:07:43
\"Puritani\"-mellément az elöbb,...pardon!
\"Puritani\"-mellément az elöbb,...pardon!
9179 Sesto 2005-06-24 15:02:31 [Válasz erre: 9161 Beatrice 2005-06-23 20:55:17]
...akkor hogy kerülte el a figyelmedet, hogy Bonfadelli éppenséggel GRUBEROVA(!) helyett ugrott be anno, egyik napról a másikra(=próbaéneklést követö napon!) mint PRITANI-Elvira?!... De mondtam már hagyjuk már az ovit az annak megfelelö korosztálynak, ha lehet!
...akkor hogy kerülte el a figyelmedet, hogy Bonfadelli éppenséggel GRUBEROVA(!) helyett ugrott be anno, egyik napról a másikra(=próbaéneklést követö napon!) mint PRITANI-Elvira?!... De mondtam már hagyjuk már az ovit az annak megfelelö korosztálynak, ha lehet!
9178 Sesto 2005-06-24 15:00:31 [Válasz erre: 9163 Kohn 2005-06-23 22:06:42]
...nem, szerintem itt a KGB vagy STASI dolgozik... ;-)
...nem, szerintem itt a KGB vagy STASI dolgozik... ;-)
9177 Sesto 2005-06-24 14:59:28 [Válasz erre: 9169 törpekirály 2005-06-24 10:04:39]
...Moment mal!-mi közöm nekem az Ory grófjához, ha szabad megtudnom??? ;-)
...Moment mal!-mi közöm nekem az Ory grófjához, ha szabad megtudnom??? ;-)
9176 muzsika 2005-06-24 14:43:24
Biztos tudjátok, de azért jelzem, holnap ingyenes koncert lesz a Hősök terén.Ha jól tudom 19.00-kor kezdődik.Jön valaki?
Biztos tudjátok, de azért jelzem, holnap ingyenes koncert lesz a Hősök terén.Ha jól tudom 19.00-kor kezdődik.Jön valaki?
9175 Megén 2005-06-24 14:22:14 [Válasz erre: 9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21]
Egy kicsit irigyellek, ne haragudj érte! Mikor fogok tudni én csak úgy elutazni, operát nézni? Csak az eke szarvát tologaton folyton előre nap-nap után. De nagyon élvezem, ahogy elmeséled a dolgokat, legalább innen tudjuk, hogy mi is történik. Köszi!
Egy kicsit irigyellek, ne haragudj érte! Mikor fogok tudni én csak úgy elutazni, operát nézni? Csak az eke szarvát tologaton folyton előre nap-nap után. De nagyon élvezem, ahogy elmeséled a dolgokat, legalább innen tudjuk, hogy mi is történik. Köszi!
9174 Franca 2005-06-24 13:44:37 [Válasz erre: 9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21]
Csak annyi helyesbítés: a halászt nem Octavio Arevalo énekelte, hanem Pablo Camaselle, akit Miskolcon az Olasz nő Algírban c. operában láthattunk. Remélem ez a változás nem azt jelenti, hogy Octavio Arevalo a gálán sem lép fel.
Csak annyi helyesbítés: a halászt nem Octavio Arevalo énekelte, hanem Pablo Camaselle, akit Miskolcon az Olasz nő Algírban c. operában láthattunk. Remélem ez a változás nem azt jelenti, hogy Octavio Arevalo a gálán sem lép fel.
9173 muzsika 2005-06-24 12:41:39 [Válasz erre: 9168 frushena 2005-06-24 09:02:01]
Frushena, egyetértek veled, jó előadás volt a Tell, sajnálom, hogy nem tudtam lemenni, de a Bartókon hallgattam. A tenortól nem voltam én sem elájulva, egyes hangja kimondottan kellemetlenek voltak. Talán hazai erőkből is meg lehetett volna oldani.
Frushena, egyetértek veled, jó előadás volt a Tell, sajnálom, hogy nem tudtam lemenni, de a Bartókon hallgattam. A tenortól nem voltam én sem elájulva, egyes hangja kimondottan kellemetlenek voltak. Talán hazai erőkből is meg lehetett volna oldani.
9172 Szilgyo 2005-06-24 12:21:06
A tegnapi Tell-ből volt egy rövid bejátszás az m2-n a Kultúrházban is, élőben! Sajnos gyorsan lekeverték, mert jött az elmaradhatatlan műsorajánló...
A tegnapi Tell-ből volt egy rövid bejátszás az m2-n a Kultúrházban is, élőben! Sajnos gyorsan lekeverték, mert jött az elmaradhatatlan műsorajánló...
9171 Ametiszt 2005-06-24 12:00:08 [Válasz erre: 9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21]
Köszi!Nagyszerű, hogy ilyen jó előadásokról olvashatunk! Az Operafesztivál fesztiválnaplója szerint a mai Luciát közvetíti a Bartók rádió.
Köszi!Nagyszerű, hogy ilyen jó előadásokról olvashatunk! Az Operafesztivál fesztiválnaplója szerint a mai Luciát közvetíti a Bartók rádió.
9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21
Rossini Tell Vilmosának olasz nyelvű koncertszerű előadásának élő kapcsolásos közvetítését a Miskolci Nemzeti Színházból bizonyára sokan hallgatták a rádiókészülékük mellől. Természetesen én a helyszínen élveztem a csodálatos produkciót, így most csak arra szorítkozom, hogy néhány szubjektív gondolatomat megosszam az olvasókkal. Nekem a Tell olyan közel áll a szívemhez, hogy a lakatlan szigetre ezt az operát biztosan magam vinnél. Közel tíz felvételem van az operából kazettán és videón, nagyon jól ismerem a darabot, tényleg a legnagyobb kedvenceim egyike. Az első sorból drukkoltam az összes közreműködőnek, hogy minden jól sikerüljön. Szerintem a körülményekhez képest (egyszeri alkalomra összeállt csapat, kevés próba lehetőség, több nemzetiségű előadógárda stb.) egy szuper előadást kaptunk! Már a nyitány szépséges bevezető cselló akkordjai megadták az alaphangot. Az első felvonás pasztorális hangulata, majd a kvintett és a lakodalmi kórus a balettel mintha megelevenedne Schiller drámája. Csak be kellett hozzá hunynom a szemem. Melchtalt, Arnold apját az a Tréfás György énekelte közel nyolcvan felé hófehér hajjal, akit már akkor megszerettem, amikor gyermekkoromban először láttam a Debreceni Csokonai Színház egyik vidéki tájelőadásán a Fausztban. Szinte hihetetlen, hogy ebben a magas korban is ilyen szépséges basszus hangon tudjonm énekelni, ahogy tegnap este tette. Persze Bruson volt a csúcs. Most is azt kaptam tőle, amit vártam, úgyhogy a nagy lelkesedésemmel előadás végén felkerestem az öltözőjében egy autogramm erejéig. Kellemes meglepetést tettek rám a hölgyek is. Kátai Natasa, a miskolciak üdvöskéje, ha jól tudom, nagy közönségsikert aratott, nem véletlen, hogy maga Bruson és az Arnoldot éneklő José Sempere is több ízben biccentett, gratulált neki \"menetközben\". A bravók egyébként is megszólaltak több ízben, amikor ez ki kívánkozott belőlünk, és szerencsére erre többször is módunk volt. A spanyol José Sempere hangja engem honfitársáéra, a pár éve elhunyt Alfredo Krausséra emlékeztetett. Fölényes biztonsággal énekelte a kényes, nehéz, de rendkívül hálás és tetszetős szólamait mind az önálló áriákban, mind a Tellel, mind Mathilddal való kettősökben. Többször is nyílt színű tapsban részesült. A negyedik felvonás bravúros áriája a nyolc magas C ugyanakkor érzésem szerint fél hanggal lejjebb transzponálta, és egyébként is meg volt húzva a záró rész. Ahogy más jelenetekben is voltak húzások. Például teljesen elmaradt a harmadik felvonás nagy balettzenéje, igaz, a következő kórus végén annak refrénje a gyors szakaszában visszatér, így mégis egy kis ízelítőt kaptunk a zenéből. Sáfár Orsolya Gemmyt nagyon szépen énekelte, őt most hallottam és láttam először, és nagyo kedvező benyomásokat tett rám. A halászt rendkívül nehéz, magas tónusban kell énekelni, ezt kiválóüan oldotta meg Octavio Arevalo. Németh Judit az anya, Hedwig szólamát énekelte. Az első és az utolsó felvonásban van énekelnivalója, amit gyönyörú mezzó hangján hibátlanul abszolvált. és milyen szép volt az utolsó felvonás női tercettje! Teljesen lenyűgözött a fiatal Deyan Vartchkov basszusa, aki Fürst Waltert énekelt. Minden elismerésem az övé, ahogy a többi kisebb szerepben is megállta helyét Palerdi András (Gessler), Cserhalmi Ferenc (Leuthold). A Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filharmonikusok Énekkara is remekelt (kár, hogy a kórusnak a színpad mélyén való elhelyezkedéséből adódóan a hangzás elég gyengén jött át a zenekaron keresztül). A karmester Marco Balderi imponálóan fogta össze az együtteseket és szólistákat. A siker óriási volt. A közönség nem is engedte el a közreműködőket (kitapsolta és bravózta), amíg a záró himnikus finálét meg nem ismételtette. Ez volt a nem várt sluszpoén. Rossini zsenialitása, hattyúdala teljes pompájában tündökölt a Tell Vilmosban. Milyen kár, hogy az 1829-i bemutató után élete hátralévő 39 évében már nem komponált operát...,
Rossini Tell Vilmosának olasz nyelvű koncertszerű előadásának élő kapcsolásos közvetítését a Miskolci Nemzeti Színházból bizonyára sokan hallgatták a rádiókészülékük mellől. Természetesen én a helyszínen élveztem a csodálatos produkciót, így most csak arra szorítkozom, hogy néhány szubjektív gondolatomat megosszam az olvasókkal. Nekem a Tell olyan közel áll a szívemhez, hogy a lakatlan szigetre ezt az operát biztosan magam vinnél. Közel tíz felvételem van az operából kazettán és videón, nagyon jól ismerem a darabot, tényleg a legnagyobb kedvenceim egyike. Az első sorból drukkoltam az összes közreműködőnek, hogy minden jól sikerüljön. Szerintem a körülményekhez képest (egyszeri alkalomra összeállt csapat, kevés próba lehetőség, több nemzetiségű előadógárda stb.) egy szuper előadást kaptunk! Már a nyitány szépséges bevezető cselló akkordjai megadták az alaphangot. Az első felvonás pasztorális hangulata, majd a kvintett és a lakodalmi kórus a balettel mintha megelevenedne Schiller drámája. Csak be kellett hozzá hunynom a szemem. Melchtalt, Arnold apját az a Tréfás György énekelte közel nyolcvan felé hófehér hajjal, akit már akkor megszerettem, amikor gyermekkoromban először láttam a Debreceni Csokonai Színház egyik vidéki tájelőadásán a Fausztban. Szinte hihetetlen, hogy ebben a magas korban is ilyen szépséges basszus hangon tudjonm énekelni, ahogy tegnap este tette. Persze Bruson volt a csúcs. Most is azt kaptam tőle, amit vártam, úgyhogy a nagy lelkesedésemmel előadás végén felkerestem az öltözőjében egy autogramm erejéig. Kellemes meglepetést tettek rám a hölgyek is. Kátai Natasa, a miskolciak üdvöskéje, ha jól tudom, nagy közönségsikert aratott, nem véletlen, hogy maga Bruson és az Arnoldot éneklő José Sempere is több ízben biccentett, gratulált neki \"menetközben\". A bravók egyébként is megszólaltak több ízben, amikor ez ki kívánkozott belőlünk, és szerencsére erre többször is módunk volt. A spanyol José Sempere hangja engem honfitársáéra, a pár éve elhunyt Alfredo Krausséra emlékeztetett. Fölényes biztonsággal énekelte a kényes, nehéz, de rendkívül hálás és tetszetős szólamait mind az önálló áriákban, mind a Tellel, mind Mathilddal való kettősökben. Többször is nyílt színű tapsban részesült. A negyedik felvonás bravúros áriája a nyolc magas C ugyanakkor érzésem szerint fél hanggal lejjebb transzponálta, és egyébként is meg volt húzva a záró rész. Ahogy más jelenetekben is voltak húzások. Például teljesen elmaradt a harmadik felvonás nagy balettzenéje, igaz, a következő kórus végén annak refrénje a gyors szakaszában visszatér, így mégis egy kis ízelítőt kaptunk a zenéből. Sáfár Orsolya Gemmyt nagyon szépen énekelte, őt most hallottam és láttam először, és nagyo kedvező benyomásokat tett rám. A halászt rendkívül nehéz, magas tónusban kell énekelni, ezt kiválóüan oldotta meg Octavio Arevalo. Németh Judit az anya, Hedwig szólamát énekelte. Az első és az utolsó felvonásban van énekelnivalója, amit gyönyörú mezzó hangján hibátlanul abszolvált. és milyen szép volt az utolsó felvonás női tercettje! Teljesen lenyűgözött a fiatal Deyan Vartchkov basszusa, aki Fürst Waltert énekelt. Minden elismerésem az övé, ahogy a többi kisebb szerepben is megállta helyét Palerdi András (Gessler), Cserhalmi Ferenc (Leuthold). A Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filharmonikusok Énekkara is remekelt (kár, hogy a kórusnak a színpad mélyén való elhelyezkedéséből adódóan a hangzás elég gyengén jött át a zenekaron keresztül). A karmester Marco Balderi imponálóan fogta össze az együtteseket és szólistákat. A siker óriási volt. A közönség nem is engedte el a közreműködőket (kitapsolta és bravózta), amíg a záró himnikus finálét meg nem ismételtette. Ez volt a nem várt sluszpoén. Rossini zsenialitása, hattyúdala teljes pompájában tündökölt a Tell Vilmosban. Milyen kár, hogy az 1829-i bemutató után élete hátralévő 39 évében már nem komponált operát...,
9169 törpekirály 2005-06-24 10:04:39
Sestonak!!!Ott volta az Ory-n,s miután érdekelt vagyok,udom,melyik zenekar játszott!!!
Sestonak!!!Ott volta az Ory-n,s miután érdekelt vagyok,udom,melyik zenekar játszott!!!
9168 frushena 2005-06-24 09:02:01
A Tell Vilmosról pár gondolat! Ami az énkeseket illeti. BRUSON-ból még mindig dől a hang. Eszméletlen ahogy éneke! Egészen fantasztikus. Kátai Natasa énekelte Mathilde szerepét. Méghozzá ingen jól. Sáfár Orsi szintén jó volt. José Sempere énekelte a tenor szólatmot. Nekem kevésbé tetszett mint a közönség java részének. Nagyon fejhangon énekelt, erőltetve és szinte már elszineződött arccal. Deyan VATCHKOV viszont egyszerűen lehengerlő volt. Fiatalon ekkora hanggal bírni. Egészen fantasztikus. Amikor megszólalt úgy megállt a levegő. Nagyon jó volt. Palerdi András mint Gessler ismét nem okozott csalódást. Németh Judit majdnem kiesetta kottatartó mögül, annyira belemelegedett! Jó volt. Viszont, hogy negatívat is mondjak a kórusból semmit nem lehetett hallani, oly annyira hátul voltak. A zenekar szépen játszott. Egy hegedűs hölgyet kivéve, akinek a karperecei \"pengetéskor\" jobban hallatszottak mint maga a zene. (Miért nem vette le ...)
A Tell Vilmosról pár gondolat! Ami az énkeseket illeti. BRUSON-ból még mindig dől a hang. Eszméletlen ahogy éneke! Egészen fantasztikus. Kátai Natasa énekelte Mathilde szerepét. Méghozzá ingen jól. Sáfár Orsi szintén jó volt. José Sempere énekelte a tenor szólatmot. Nekem kevésbé tetszett mint a közönség java részének. Nagyon fejhangon énekelt, erőltetve és szinte már elszineződött arccal. Deyan VATCHKOV viszont egyszerűen lehengerlő volt. Fiatalon ekkora hanggal bírni. Egészen fantasztikus. Amikor megszólalt úgy megállt a levegő. Nagyon jó volt. Palerdi András mint Gessler ismét nem okozott csalódást. Németh Judit majdnem kiesetta kottatartó mögül, annyira belemelegedett! Jó volt. Viszont, hogy negatívat is mondjak a kórusból semmit nem lehetett hallani, oly annyira hátul voltak. A zenekar szépen játszott. Egy hegedűs hölgyet kivéve, akinek a karperecei \"pengetéskor\" jobban hallatszottak mint maga a zene. (Miért nem vette le ...)
9167 Megén 2005-06-24 08:55:11 [Válasz erre: 9166 Teri néni 2005-06-24 08:45:23]
Ne bántsátok már Sesto-t, ő azért sok mindent jobban tud nálunk.
Ne bántsátok már Sesto-t, ő azért sok mindent jobban tud nálunk.
9166 Teri néni 2005-06-24 08:45:23
Vigyázzatok a bécsi aneszteziológusunkkal, mert aztat nagyon nem szereti, ha kiderül, hogy mégsem neki van igaza. Nehogy leleplezzétek, mert akkor még azt a csekély kis humorérzékét is elveszti, ami van neki.
Vigyázzatok a bécsi aneszteziológusunkkal, mert aztat nagyon nem szereti, ha kiderül, hogy mégsem neki van igaza. Nehogy leleplezzétek, mert akkor még azt a csekély kis humorérzékét is elveszti, ami van neki.
9165 Orfeusz 2005-06-23 23:03:26 [Válasz erre: 9164 telramund 2005-06-23 23:01:21]
Tényleg nagyon jó volt! Reméljük a holnapi is ilyen lesz. Te is jösz telramund? mert akkor \"találkozunk\"
Tényleg nagyon jó volt! Reméljük a holnapi is ilyen lesz. Te is jösz telramund? mert akkor \"találkozunk\"
9164 telramund 2005-06-23 23:01:21
Most lett vége a miskolci Tell Vilmosnak. Nagyszerü előadást hallotta,kár,hogy nem voltam jelen de igy is maradandó élmény.
Most lett vége a miskolci Tell Vilmosnak. Nagyszerü előadást hallotta,kár,hogy nem voltam jelen de igy is maradandó élmény.
9163 Kohn 2005-06-23 22:06:42 [Válasz erre: 9160 Sesto 2005-06-23 19:40:27]
Sesto, vigyázz! Itt Colombo felügyelők hada vizsgálja minden szavad!!!
Sesto, vigyázz! Itt Colombo felügyelők hada vizsgálja minden szavad!!!
9162 parampampuli 2005-06-23 22:06:31 [Válasz erre: 9157 Sesto 2005-06-23 18:46:41]
Nem, kedves, csak tudok olaszul. És vettem a fáradságot elolvasni Mosuc honlapján Scotto szószerinti idézetét. Ha az igazat tették ki...
Nem, kedves, csak tudok olaszul. És vettem a fáradságot elolvasni Mosuc honlapján Scotto szószerinti idézetét. Ha az igazat tették ki...
9161 Beatrice 2005-06-23 20:55:17 [Válasz erre: 9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02]
Figyelmesen elolvastam, amit írtál, és sajnos megint tárgyi tévedést találtam benne. Bonfadelli Staatsoper-beli debütálása nem a Sonnambula volt. 99 májusában már énekelt ott Luciát. Érdekes, amit írsz, hogy Marelliék átszabták a koncepciót. Jó lenne tudni, hogy mit változtattak, mi lett volna az eredeti. Én 2002 májusában láttam egy előadást Dessay-vel, és talán az \"átszabás\" miatt, de sehogy se tetszett a rendezés...
Figyelmesen elolvastam, amit írtál, és sajnos megint tárgyi tévedést találtam benne. Bonfadelli Staatsoper-beli debütálása nem a Sonnambula volt. 99 májusában már énekelt ott Luciát. Érdekes, amit írsz, hogy Marelliék átszabták a koncepciót. Jó lenne tudni, hogy mit változtattak, mi lett volna az eredeti. Én 2002 májusában láttam egy előadást Dessay-vel, és talán az \"átszabás\" miatt, de sehogy se tetszett a rendezés...
9160 Sesto 2005-06-23 19:40:27 [Válasz erre: 9159 telramund 2005-06-23 19:36:44]
...cinizmus ide, cinizmus oda-sorry, de nem birom az ovis sitlust a \"csakazértist\"-érvelni lehet, kell(!), söt ha muszáj hevesebben is,...de a spontán \"fikázást\"(=bocs´ most ráadásul még közönséges is vagyok, nem csak cinikus!!!) roppant nem birom elviselni!
...cinizmus ide, cinizmus oda-sorry, de nem birom az ovis sitlust a \"csakazértist\"-érvelni lehet, kell(!), söt ha muszáj hevesebben is,...de a spontán \"fikázást\"(=bocs´ most ráadásul még közönséges is vagyok, nem csak cinikus!!!) roppant nem birom elviselni!
9159 telramund 2005-06-23 19:36:44 [Válasz erre: 9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02]
Kedves Sesto!Mindig ilyen cinikus vagy polgári foglakozásodban is? Ha nem tudnád a\" cinizmus a védekezés legocskább formája\"-idézem Schulzot. De ki ellen védekezel?Miért a vitriolos hangnem mindennel szemben amiben nincs igazad.....meg ha igazad van.... És akkor még nem is reagáltam tegnap,hogy rosszul értelmezed-mi is az a glissando.. Mit kaptam volna? De azért szeretünk:):):)/Sesto stilusában/
Kedves Sesto!Mindig ilyen cinikus vagy polgári foglakozásodban is? Ha nem tudnád a\" cinizmus a védekezés legocskább formája\"-idézem Schulzot. De ki ellen védekezel?Miért a vitriolos hangnem mindennel szemben amiben nincs igazad.....meg ha igazad van.... És akkor még nem is reagáltam tegnap,hogy rosszul értelmezed-mi is az a glissando.. Mit kaptam volna? De azért szeretünk:):):)/Sesto stilusában/
9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02 [Válasz erre: 9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15]
Na akkor rakjunk már egyet-s mást helyre kedves Beatrice, mert öszintén mondom, a \"csakazértis-ovis-stilust\" már roppant unom! 1., Dessay volt évekkel korábban kiszemelve(=saját kérésére a Lulu cimszerepe mellett-azt sem énekelte el!) a Sonnambula cimszerepére, DE amikor eljött az elsö próba nap, Nathalie bár itt volt,...de már csupán azért hogy \"dobja a törölközöt\"-nem énekelt, mert akkor (már) nem ment! 2., Stefania Bonfadelli elvileg vmivel késöbb debütált volna a STOP-ben(=ha jól tudom, decemberre volt kitüzve, \"bár lehet, hogy megint tévedek-sajnos öregszem!...\"), mint Juliette(=Shicoff oldalán-ami meg is történt késöbb!)-DE a \"beteg\" Dessay helyett azonnal beugrott-ö csinálta az összes(!) próbát-és MOST JÖN A LÉNYEG-KÉREM FIGYELMESEN ELOLVASNI-ÉS LEHETÖLEG CSAK AZUTÁN TOVÁBB KÖTEKEDNI, HA LEHET: MARELLI-ÉK \"TELJESEN STEFANIA-RA SZABTÁK ÁT\" A RENDEZÉS KONCEPCIÓJÁT!!!-azt hiszem most már eléggé egyértelmü a helyzet, nem??? 3., Dessay kb. egy évvel késöbb(=tavasszal?!-bocs´lehet hogy most is kihagy az emlékezetem-megkövetlek, de majd Te utánanézel, és korrigálsz, jó?!-Kösz´!)-az operációt követöen-bár visszatért egy-egy repriz erejéig a STOP-be,...de nem tartotta meg a szerepet, igy az elöadások nagyrészét Stefania(=akkor nagyon megbizhatóan és szépen, de nem kimagaslóan!) és késöbb új beállóként L. Vargicova(=pompásan!) énekelték... További memóriazavarok? Köszönöm! ;-)
Na akkor rakjunk már egyet-s mást helyre kedves Beatrice, mert öszintén mondom, a \"csakazértis-ovis-stilust\" már roppant unom! 1., Dessay volt évekkel korábban kiszemelve(=saját kérésére a Lulu cimszerepe mellett-azt sem énekelte el!) a Sonnambula cimszerepére, DE amikor eljött az elsö próba nap, Nathalie bár itt volt,...de már csupán azért hogy \"dobja a törölközöt\"-nem énekelt, mert akkor (már) nem ment! 2., Stefania Bonfadelli elvileg vmivel késöbb debütált volna a STOP-ben(=ha jól tudom, decemberre volt kitüzve, \"bár lehet, hogy megint tévedek-sajnos öregszem!...\"), mint Juliette(=Shicoff oldalán-ami meg is történt késöbb!)-DE a \"beteg\" Dessay helyett azonnal beugrott-ö csinálta az összes(!) próbát-és MOST JÖN A LÉNYEG-KÉREM FIGYELMESEN ELOLVASNI-ÉS LEHETÖLEG CSAK AZUTÁN TOVÁBB KÖTEKEDNI, HA LEHET: MARELLI-ÉK \"TELJESEN STEFANIA-RA SZABTÁK ÁT\" A RENDEZÉS KONCEPCIÓJÁT!!!-azt hiszem most már eléggé egyértelmü a helyzet, nem??? 3., Dessay kb. egy évvel késöbb(=tavasszal?!-bocs´lehet hogy most is kihagy az emlékezetem-megkövetlek, de majd Te utánanézel, és korrigálsz, jó?!-Kösz´!)-az operációt követöen-bár visszatért egy-egy repriz erejéig a STOP-be,...de nem tartotta meg a szerepet, igy az elöadások nagyrészét Stefania(=akkor nagyon megbizhatóan és szépen, de nem kimagaslóan!) és késöbb új beállóként L. Vargicova(=pompásan!) énekelték... További memóriazavarok? Köszönöm! ;-)
9157 Sesto 2005-06-23 18:46:41 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
...bocs´de ott voltál???
...bocs´de ott voltál???
9156 törpekirály 2005-06-23 18:19:59
Kedves Bubánat!Bocs a helyesbitésért,de a miskolci Nyári Szinházban tegnap este nem a Miskolci Szimfonikusok játszottak!A Miskolci Nemzeti Szinház zenekara volt ilyen kiváló,és alig egy hete egy Donizetti operában is bizonyitottak.Miután ,nem tagadom,ez a társaság ritkán kap helyet forumokban,különösen dicséreteket keveset,mert a gyakorlatban összemossák a vidéki mg meglevő,nagy zenekarokat,a szinház zenekarával.Itt a kettő nem azonos,összetételében sem.!!!
Kedves Bubánat!Bocs a helyesbitésért,de a miskolci Nyári Szinházban tegnap este nem a Miskolci Szimfonikusok játszottak!A Miskolci Nemzeti Szinház zenekara volt ilyen kiváló,és alig egy hete egy Donizetti operában is bizonyitottak.Miután ,nem tagadom,ez a társaság ritkán kap helyet forumokban,különösen dicséreteket keveset,mert a gyakorlatban összemossák a vidéki mg meglevő,nagy zenekarokat,a szinház zenekarával.Itt a kettő nem azonos,összetételében sem.!!!
9155 Búbánat 2005-06-23 14:26:23
Szegény Szinetár Miklós most a kórházi betegágya helyett bizonyára szívesebben lett volna itt Miskolcon az Ory grófja tegnap esti bemutatóján, hiszen valamikor - úgy negyven éve - az ő rendezésében ment az Operaházban nagy sikerrel Rossininak ez a már \"francia\"- korszaka terméséből származó utolsó vígoperája. (Érdekes, hogy nemrég a másik olasz belcanto mester, Donizetti \"francia\" -hatásáról elmélkedtem, most pedig Rossini van - holnap a hattyúdala, a Tell Vilmos kapcsán is - soron.... ) Ugyanis Szinetár nem erőszakolta meg a művet, mint most Selmeczi György tette azzal, hogy a történet idejét és színhelyét áttette a keresztesháborúk idejéből, a franciaországi Touraine tartomány Fourmoutiers-i várkastélyából napjainkba, az Adria olasz partszakaszára és egy szállodai szobába. Ebben az olasz szállodában francia fiatalasszonyok várják csábítóikat, miközben férjeik a nem túl távoli szigeteken divatbúvárkodnak. A csábítók természetesen meg is érkeznek, néhány majdnem globalizált magyar fiatalember személyében, akik némi magyaros virtus segítségével Scribe és a nagy Rossini terveinek szolgálatába szegődnek. Aztán láthatjuk, amint az évi egyszeri nyaraláskor szokás, megszabadulnak gátlásaiktól, s az \"egyszer élünk\" szellemében számos \"csínytalan csínytettre\" ragadtatják magukat. Aztán ott a bábeli nyelvzavar, mely képes kitörni egy ilyen nemzetközi szállodában; ismerjük a kínos helyzetek tömegét, mikoris nyelvtudásunk tátongó ürességeit látványos testbeszéddel, akrobatikus elemekkel és állandósult vigyorral próbáljuk kitölteni. Aztán valahogy mégiscsak diadalmaskodik az egymás közti érintkezés valamiféle felső szintje, esetünkben a muzsika minden nyelvi akadályt elhárító kommunikációja. A külső szemlélő azon kapja magát, hogy csupa jót kíván mindnyájuknak: hadd lubickoljanak a pikáns kaland frissítő habjaiban, s a hitvesi kötelék se foszladozzon túlságosan. Tudomásul véve az idők szelét, egyből elfogadtam ezt a koncepciót, ami annál is könnyebben ment, mert az Auris társulat csapata remek, kíváló hangi képességekkel megáldott fiatal énekesekből és muzsikusokból áll, valamint fantáziadús ötletekkel telített díszlet- és jelmeztervezőkből tevődik össze, és a szellemi irányítójuk, Selmeczi vezetésével már több ízben letették a névjegyüket, legutóbb a pesti A bűvös vadász produkciójuk hatalmas sikerével. Nekem ez éppen elég garancia volt ahhoz, hogy a nyitó képben látott napsütötte tengerparton nyugágyakban lenge ruhákban és napszemüvegben sütkérező lányokat, a közeli koktélbárból üdítőket felszolgáló személyzetet be(fel)cserélve a középkori várkisasszony udvarhölgyeivel, szolgáival, elfogadjam ezt a verziót is. De hogy érthető legyen miről is szól az alaptörténet: a téma őse egy picardiai népballada. Scribe librettója nagy tehetségének méltó mintapéldánya. Ory grófja, ez az igazi középkori Don Juan, remetének öltözik, hogy szerelmének tárgyát elnyerhesse. Sikerül is beférkőznie Adele grófnő (Szinetár változatában Marianna grófnő) bizalmába. A grófnő férje a környék többi férjével együtt keresztes hadjáratba ment. Később Ory, ívócimboráival együtt, apácának öltözik, így nyernek bebocsátást a kastélyba, ahol a grófnő és szalmaözvegy barátnői megpróbálnak valahogy vígasztalódni. Az elkerülhetetlen már-már bekövetkezik, amikor a keresztesek visszatérését jelenti a hírnök. A grófnő megbocsát Orynak, aki társaival a hátsó kapun át oson ki a kastélyból: ez az egész történet. Szerintem Selmeczy átköltése, dramaturgia módosításai vetekszenek Scribe fantáziájával, s meg merem kockáztatni az idők távlatából, hogy a miskolci változat - a francia történet soványka cselekményszálához képest - jobban kiaknázza a történetben rejlő komikum lehetőségeit és a \"társadalmi mondanivaló\" azaz a végső üzenet is jobban célba ér a ma emberéhez. Selmeczy mesterien fűzi a szálakat, hegyezi ki a csúcspontokat. Kitűnő ötlete például, amikor és ahogyan a szituációtól függően énekes szereplői hol franciául, hol olaszul, hol pedig magyarul \"adják elő\" történéseiket, néha egymást is fordítva. Így annak a nézőnek is végig követhető és érthető a cselekmény gombolyítása, aki eddig semmit nem tudott a darabról, nem ismerte az eredeti mesét. És ahogy a Nyári Színházban megszólalt Rossini vérpezsdítő muzsikája, minden skrupulusomat félretettem átadva magam a fergeteges vidám játék és a pompás francia zene élvezetének. Ugyanis az 1828-ban Eugene Scribe és Delestre-Poirson szövegére alig egy hónap alatt elkészült partitúrában Rossini korábbi műveihez hasonlítva franciás szellemű és a zenei kifejezésben is franciás vonásokat találunk. Sőt, tovább megyek: ha azt mondtam Donizettinek Az ezred lányára, hogy sok tekintetben a francia operett egyik első kísérlete, akkor meglepő, de ugyanezt mondhatom a másik nagy olasz komponista e remekére is. Rossini valami titokzatos ösztön segítségével tökéletesen elsajátította a francia stílus általános jellegzetességeit, mielőtt e mű komponálást elkezdte. \"Az Ory ugyanis lényegében operett, bár egyedüllálló géniusz operettje. Ez a ragyogó partitúra magába foglalja, sőt túlszárnyallja Offenbach minden szellemességét, Messager báját, Lecocq és Planquette dallamosságát.\" Rossini zenéje elsőrendű. Nincs még egy partitúrája, melyben ennyi elegancia, pikantéria és kecsesség lenne. Figyelemreméltó a hangszerelés finomsága, a modulációk ötletessége és a ritmika. Túltengő fioritúrákat csak elvétve találunk, és inkább csak az 1825-ben ugyancsak Párizs számára komponált Reimsi utazásból átvett és átformált négy nagyszerű számban. Az első felvonásból mindenképpen ki kell emelnem a gróf (Ocsovay János) és az apródja, Isoliero (nadrágszerep: Károlyi Katalin) elragadó duettjét, egy spanyolos boleró ritmusban komponált számot, egy nagyszabású, kíséret nélküli együttest, mely az említett Reimsi utazás hagyatéka, mégis bája és ügyes feldolgozása miatt az opera egyik legjobb részlete, végül a finálé, amely az ellenállhatatlan vidámság légkörében zárja a felvonást. De szépek a grófnő (Csereklyei Andrea) és Ory ügyefogyott nevelőjének (Sándor Árpád) áriái is. A második felvonás is csaknem ugyanilyen jó. Zenekari előjátékkal kezdődik, ezt követi a szokásos, de rendkívül hatásos viharzene, kiváltképpen mesteri benne az álapácák színlelt nyájasságával való kontraszt. Kitűnő megoldások vannak Ory és a grófnő kettősében és annak az áriának a zárórészében, melyet Robert, a gróf cimborája énekel (Hábetler András). Ezt hadd emeljem ki: A menekült apácák magukra maradnak, s akkor megszólal igazi hangjuk - harsány férfikórus. Közöttük van Robert is, aki már magánlátogatást tett a kastély pincéjében, ahonnan értékes italnemű zsákmánnyal tért vissza. A bordal kétszer is megszakad és a flaskókat gyorsan el kell rejteni az apácák szoknyáiba, mivelhogy előbb Ragonde, a házvezetőnő (Molnár Mária) majd Adele grófnő nyit be a terembe. Az apácák ilyenkor térdre hullanak és buzgón imádkoznak, mélyen meghatva a kastély asszonynépét. Ám a felvonásnak, sőt az egész operának fénypontja az \"Á la faveur de nuit obscure\" kezdetű tercett. A dallamok üdeségét, a harmóniák eredetiségét, az ellenpontozás szépségeit tekintve az Ory grófja méltó párja Mozart legjobb műveinek. Berlioz írta jó pár évvel a bemutató után, hogy az Ory grófjában elegendő jó zene van két-három átlagopera sikeréhez és különösen ez a tercett abszolút mestermű. Az opera azzal ér véget, hogy Ory, bosszúlatlanul hagyva kudarcát, kénytelen újabb tevékenységének színterét a Burgundia tartományba áthelyezni, mivel oda még nem érkezett el a keresztes háború végének a híre. Isolier, az apród itt marad a várban, hogy most már a szépséges Adele-t szolgálja (s mi nt távoli unokatestvér valami többet is reméljen...) Említettem, hogy az Auris Társulat milyen csodákra volt képes ennek a Rossini-Scribe zenés darabnak a ma színpadára való átültetésében. Ocsovay János tenorja nem vetekedhet Réti Józsefével, de szépen hozta a magasságokat, igazi lírai belcanto hang, amire már régebben felfigyeltem pl. a Hamupipőkében és a Normában. Adele-ként Csereklyei Andrea ugyanazt a megnyerő figurát hozta és ugyanazt a szépen csengő szopránját, biztos technikáját hozta magával, amivel legutóbb A bűvös vadász Annuskája megformálásával aratott osztatlan elismerést. Örülök, hogy tegnapi produkciójával meg tudta ismételni korábbi sikerét! A gróf nevelőjét alakító Sándor Árpádot még nem láttam színpadon. Ragyogó mozgáskultúrájú szép hangú bariton, nevezetes áriájának színvonala nem éri el az archív TV-filmkockákról ismert fiatal Melisét, de így is nagyon sok reményre jogosítja. Az alapok meg vannak, amit érdemes csiszolgatnia. Robertet, a gróf barátját Hábetler András személyesítette meg, főként a bordalával ért el emlékezetes hatást. Az apród szerepében Károlyi Katalin egy hippiként jelenik meg a tengerparton, aztán ő is szépen behálózza a kielégítetlen, de óvatos és tartózkodó, később azért felengedő Adele-t. Szép hang, kecses mozgás, telitalálat. Kisebb szerepben láthattuk még Wittinger Gertrudot is, aki Alice-t, egy falusi lányt alakított a grófnő környezetéből. (Ő volt A bűvös vadász Agatája). A karmester Kesselyák Gergely rutinosan látta el teendőit a Miskolci Szimfonikus Zenekar és Énekkar élén, vezetésével remek dolgokat csiholt ki a muzsikusokból, különösen a fafúvósok, a fuvolák, de a csellók is remekül szóltak az együttmuzsikálásban. Különben is remek volt az összhang lent a zenekari árokban játszók hangszeres teljesítménye és a fent a színpadon látott \"commedia dell\' arte\" között. A közönség nem véletlenül, szűnni nem akaró tapssal és ovációval fejezte ki elismerését az Auris Társulat tegnap esti Rossini-produkciója felett. Innen fejezem ki azt az óhajomat, hogy az Ory grófját sürgősen vigyék magukkal Pestre és Kolozsvárra is, a kis és nagy Magyarország minden szegletébe, sőt azok határain túl is. Nyerő darab! Mindenféle értelemben... Ezt Szinetár Miklós is el fogja ismerni, amint módjában lesz ezt a verziót megtekintenie.
Szegény Szinetár Miklós most a kórházi betegágya helyett bizonyára szívesebben lett volna itt Miskolcon az Ory grófja tegnap esti bemutatóján, hiszen valamikor - úgy negyven éve - az ő rendezésében ment az Operaházban nagy sikerrel Rossininak ez a már \"francia\"- korszaka terméséből származó utolsó vígoperája. (Érdekes, hogy nemrég a másik olasz belcanto mester, Donizetti \"francia\" -hatásáról elmélkedtem, most pedig Rossini van - holnap a hattyúdala, a Tell Vilmos kapcsán is - soron.... ) Ugyanis Szinetár nem erőszakolta meg a művet, mint most Selmeczi György tette azzal, hogy a történet idejét és színhelyét áttette a keresztesháborúk idejéből, a franciaországi Touraine tartomány Fourmoutiers-i várkastélyából napjainkba, az Adria olasz partszakaszára és egy szállodai szobába. Ebben az olasz szállodában francia fiatalasszonyok várják csábítóikat, miközben férjeik a nem túl távoli szigeteken divatbúvárkodnak. A csábítók természetesen meg is érkeznek, néhány majdnem globalizált magyar fiatalember személyében, akik némi magyaros virtus segítségével Scribe és a nagy Rossini terveinek szolgálatába szegődnek. Aztán láthatjuk, amint az évi egyszeri nyaraláskor szokás, megszabadulnak gátlásaiktól, s az \"egyszer élünk\" szellemében számos \"csínytalan csínytettre\" ragadtatják magukat. Aztán ott a bábeli nyelvzavar, mely képes kitörni egy ilyen nemzetközi szállodában; ismerjük a kínos helyzetek tömegét, mikoris nyelvtudásunk tátongó ürességeit látványos testbeszéddel, akrobatikus elemekkel és állandósult vigyorral próbáljuk kitölteni. Aztán valahogy mégiscsak diadalmaskodik az egymás közti érintkezés valamiféle felső szintje, esetünkben a muzsika minden nyelvi akadályt elhárító kommunikációja. A külső szemlélő azon kapja magát, hogy csupa jót kíván mindnyájuknak: hadd lubickoljanak a pikáns kaland frissítő habjaiban, s a hitvesi kötelék se foszladozzon túlságosan. Tudomásul véve az idők szelét, egyből elfogadtam ezt a koncepciót, ami annál is könnyebben ment, mert az Auris társulat csapata remek, kíváló hangi képességekkel megáldott fiatal énekesekből és muzsikusokból áll, valamint fantáziadús ötletekkel telített díszlet- és jelmeztervezőkből tevődik össze, és a szellemi irányítójuk, Selmeczi vezetésével már több ízben letették a névjegyüket, legutóbb a pesti A bűvös vadász produkciójuk hatalmas sikerével. Nekem ez éppen elég garancia volt ahhoz, hogy a nyitó képben látott napsütötte tengerparton nyugágyakban lenge ruhákban és napszemüvegben sütkérező lányokat, a közeli koktélbárból üdítőket felszolgáló személyzetet be(fel)cserélve a középkori várkisasszony udvarhölgyeivel, szolgáival, elfogadjam ezt a verziót is. De hogy érthető legyen miről is szól az alaptörténet: a téma őse egy picardiai népballada. Scribe librettója nagy tehetségének méltó mintapéldánya. Ory grófja, ez az igazi középkori Don Juan, remetének öltözik, hogy szerelmének tárgyát elnyerhesse. Sikerül is beférkőznie Adele grófnő (Szinetár változatában Marianna grófnő) bizalmába. A grófnő férje a környék többi férjével együtt keresztes hadjáratba ment. Később Ory, ívócimboráival együtt, apácának öltözik, így nyernek bebocsátást a kastélyba, ahol a grófnő és szalmaözvegy barátnői megpróbálnak valahogy vígasztalódni. Az elkerülhetetlen már-már bekövetkezik, amikor a keresztesek visszatérését jelenti a hírnök. A grófnő megbocsát Orynak, aki társaival a hátsó kapun át oson ki a kastélyból: ez az egész történet. Szerintem Selmeczy átköltése, dramaturgia módosításai vetekszenek Scribe fantáziájával, s meg merem kockáztatni az idők távlatából, hogy a miskolci változat - a francia történet soványka cselekményszálához képest - jobban kiaknázza a történetben rejlő komikum lehetőségeit és a \"társadalmi mondanivaló\" azaz a végső üzenet is jobban célba ér a ma emberéhez. Selmeczy mesterien fűzi a szálakat, hegyezi ki a csúcspontokat. Kitűnő ötlete például, amikor és ahogyan a szituációtól függően énekes szereplői hol franciául, hol olaszul, hol pedig magyarul \"adják elő\" történéseiket, néha egymást is fordítva. Így annak a nézőnek is végig követhető és érthető a cselekmény gombolyítása, aki eddig semmit nem tudott a darabról, nem ismerte az eredeti mesét. És ahogy a Nyári Színházban megszólalt Rossini vérpezsdítő muzsikája, minden skrupulusomat félretettem átadva magam a fergeteges vidám játék és a pompás francia zene élvezetének. Ugyanis az 1828-ban Eugene Scribe és Delestre-Poirson szövegére alig egy hónap alatt elkészült partitúrában Rossini korábbi műveihez hasonlítva franciás szellemű és a zenei kifejezésben is franciás vonásokat találunk. Sőt, tovább megyek: ha azt mondtam Donizettinek Az ezred lányára, hogy sok tekintetben a francia operett egyik első kísérlete, akkor meglepő, de ugyanezt mondhatom a másik nagy olasz komponista e remekére is. Rossini valami titokzatos ösztön segítségével tökéletesen elsajátította a francia stílus általános jellegzetességeit, mielőtt e mű komponálást elkezdte. \"Az Ory ugyanis lényegében operett, bár egyedüllálló géniusz operettje. Ez a ragyogó partitúra magába foglalja, sőt túlszárnyallja Offenbach minden szellemességét, Messager báját, Lecocq és Planquette dallamosságát.\" Rossini zenéje elsőrendű. Nincs még egy partitúrája, melyben ennyi elegancia, pikantéria és kecsesség lenne. Figyelemreméltó a hangszerelés finomsága, a modulációk ötletessége és a ritmika. Túltengő fioritúrákat csak elvétve találunk, és inkább csak az 1825-ben ugyancsak Párizs számára komponált Reimsi utazásból átvett és átformált négy nagyszerű számban. Az első felvonásból mindenképpen ki kell emelnem a gróf (Ocsovay János) és az apródja, Isoliero (nadrágszerep: Károlyi Katalin) elragadó duettjét, egy spanyolos boleró ritmusban komponált számot, egy nagyszabású, kíséret nélküli együttest, mely az említett Reimsi utazás hagyatéka, mégis bája és ügyes feldolgozása miatt az opera egyik legjobb részlete, végül a finálé, amely az ellenállhatatlan vidámság légkörében zárja a felvonást. De szépek a grófnő (Csereklyei Andrea) és Ory ügyefogyott nevelőjének (Sándor Árpád) áriái is. A második felvonás is csaknem ugyanilyen jó. Zenekari előjátékkal kezdődik, ezt követi a szokásos, de rendkívül hatásos viharzene, kiváltképpen mesteri benne az álapácák színlelt nyájasságával való kontraszt. Kitűnő megoldások vannak Ory és a grófnő kettősében és annak az áriának a zárórészében, melyet Robert, a gróf cimborája énekel (Hábetler András). Ezt hadd emeljem ki: A menekült apácák magukra maradnak, s akkor megszólal igazi hangjuk - harsány férfikórus. Közöttük van Robert is, aki már magánlátogatást tett a kastély pincéjében, ahonnan értékes italnemű zsákmánnyal tért vissza. A bordal kétszer is megszakad és a flaskókat gyorsan el kell rejteni az apácák szoknyáiba, mivelhogy előbb Ragonde, a házvezetőnő (Molnár Mária) majd Adele grófnő nyit be a terembe. Az apácák ilyenkor térdre hullanak és buzgón imádkoznak, mélyen meghatva a kastély asszonynépét. Ám a felvonásnak, sőt az egész operának fénypontja az \"Á la faveur de nuit obscure\" kezdetű tercett. A dallamok üdeségét, a harmóniák eredetiségét, az ellenpontozás szépségeit tekintve az Ory grófja méltó párja Mozart legjobb műveinek. Berlioz írta jó pár évvel a bemutató után, hogy az Ory grófjában elegendő jó zene van két-három átlagopera sikeréhez és különösen ez a tercett abszolút mestermű. Az opera azzal ér véget, hogy Ory, bosszúlatlanul hagyva kudarcát, kénytelen újabb tevékenységének színterét a Burgundia tartományba áthelyezni, mivel oda még nem érkezett el a keresztes háború végének a híre. Isolier, az apród itt marad a várban, hogy most már a szépséges Adele-t szolgálja (s mi nt távoli unokatestvér valami többet is reméljen...) Említettem, hogy az Auris Társulat milyen csodákra volt képes ennek a Rossini-Scribe zenés darabnak a ma színpadára való átültetésében. Ocsovay János tenorja nem vetekedhet Réti Józsefével, de szépen hozta a magasságokat, igazi lírai belcanto hang, amire már régebben felfigyeltem pl. a Hamupipőkében és a Normában. Adele-ként Csereklyei Andrea ugyanazt a megnyerő figurát hozta és ugyanazt a szépen csengő szopránját, biztos technikáját hozta magával, amivel legutóbb A bűvös vadász Annuskája megformálásával aratott osztatlan elismerést. Örülök, hogy tegnapi produkciójával meg tudta ismételni korábbi sikerét! A gróf nevelőjét alakító Sándor Árpádot még nem láttam színpadon. Ragyogó mozgáskultúrájú szép hangú bariton, nevezetes áriájának színvonala nem éri el az archív TV-filmkockákról ismert fiatal Melisét, de így is nagyon sok reményre jogosítja. Az alapok meg vannak, amit érdemes csiszolgatnia. Robertet, a gróf barátját Hábetler András személyesítette meg, főként a bordalával ért el emlékezetes hatást. Az apród szerepében Károlyi Katalin egy hippiként jelenik meg a tengerparton, aztán ő is szépen behálózza a kielégítetlen, de óvatos és tartózkodó, később azért felengedő Adele-t. Szép hang, kecses mozgás, telitalálat. Kisebb szerepben láthattuk még Wittinger Gertrudot is, aki Alice-t, egy falusi lányt alakított a grófnő környezetéből. (Ő volt A bűvös vadász Agatája). A karmester Kesselyák Gergely rutinosan látta el teendőit a Miskolci Szimfonikus Zenekar és Énekkar élén, vezetésével remek dolgokat csiholt ki a muzsikusokból, különösen a fafúvósok, a fuvolák, de a csellók is remekül szóltak az együttmuzsikálásban. Különben is remek volt az összhang lent a zenekari árokban játszók hangszeres teljesítménye és a fent a színpadon látott \"commedia dell\' arte\" között. A közönség nem véletlenül, szűnni nem akaró tapssal és ovációval fejezte ki elismerését az Auris Társulat tegnap esti Rossini-produkciója felett. Innen fejezem ki azt az óhajomat, hogy az Ory grófját sürgősen vigyék magukkal Pestre és Kolozsvárra is, a kis és nagy Magyarország minden szegletébe, sőt azok határain túl is. Nyerő darab! Mindenféle értelemben... Ezt Szinetár Miklós is el fogja ismerni, amint módjában lesz ezt a verziót megtekintenie.
9154 Beatrice 2005-06-23 13:30:13 [Válasz erre: 9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35]
\"Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez.\" Gruberova akkor is \"játszik\", ha a koncertpódiumon énekel egy szerepet. Játszik nemcsak a hangjával, de a szemével, a mimikájával, a gesztusaival is. Igen elismerően nyilatkozott Peter Konwitschny, az ismert operarendező, Gruberova hamburgi Devereux-koncertjéről. Azt mondta, egyszerre volt koncertszerű előadás is, meg nem is. Íme a pontos idézet a Die Zeit-ben megjelent interjúból: \"Ich habe in Hamburg die Starsängerin Edita Gruberova in der konzertanten Aufführung einer Donizetti-Oper gehört. Ich wollte eigentlich nicht hin, meine Freundin hat mich mitgenommen. Und dann fand ich es doch erstaunlich. Es war konzertant und gleichzeitig nicht konzertant. Weil diese Frau so intensiv gesungen hat. Sie hat teilweise ganz hässliche Laute von sich gegeben. Sie war beteiligt, hat reagiert, auch wenn sie gar nicht dran war und die anderen gesungen haben.\" Egy biztos, a szeptemberi koncerten Gruberova nem fog a kottába temetkezni. Érdemes lesz őt figyelni. És ajánlom a libretto előzetes tanulmányozását is, mert akkor értékel igazán az ember minden hangsúlyt, minden kis nüanszot, ha tudja, miről van szó. (Legalábbis nálam ez így működik.)
\"Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez.\" Gruberova akkor is \"játszik\", ha a koncertpódiumon énekel egy szerepet. Játszik nemcsak a hangjával, de a szemével, a mimikájával, a gesztusaival is. Igen elismerően nyilatkozott Peter Konwitschny, az ismert operarendező, Gruberova hamburgi Devereux-koncertjéről. Azt mondta, egyszerre volt koncertszerű előadás is, meg nem is. Íme a pontos idézet a Die Zeit-ben megjelent interjúból: \"Ich habe in Hamburg die Starsängerin Edita Gruberova in der konzertanten Aufführung einer Donizetti-Oper gehört. Ich wollte eigentlich nicht hin, meine Freundin hat mich mitgenommen. Und dann fand ich es doch erstaunlich. Es war konzertant und gleichzeitig nicht konzertant. Weil diese Frau so intensiv gesungen hat. Sie hat teilweise ganz hässliche Laute von sich gegeben. Sie war beteiligt, hat reagiert, auch wenn sie gar nicht dran war und die anderen gesungen haben.\" Egy biztos, a szeptemberi koncerten Gruberova nem fog a kottába temetkezni. Érdemes lesz őt figyelni. És ajánlom a libretto előzetes tanulmányozását is, mert akkor értékel igazán az ember minden hangsúlyt, minden kis nüanszot, ha tudja, miről van szó. (Legalábbis nálam ez így működik.)
9153 álmodó 2005-06-23 11:48:06 [Válasz erre: 9145 parampampuli 2005-06-23 09:27:31]
Már, ami a holnapi előadást illeti. :-)
Már, ami a holnapi előadást illeti. :-)
9152 álmodó 2005-06-23 11:46:48 [Válasz erre: 9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15]
Bár a tegnapi próbán LUCIA nem volt. ?
Bár a tegnapi próbán LUCIA nem volt. ?
9151 álmodó 2005-06-23 11:45:01 [Válasz erre: 9143 telramund 2005-06-23 07:18:02]
Nincs is változás... :-)
Nincs is változás... :-)
9150 Búbánat 2005-06-23 11:35:33 [Válasz erre: 9141 Orfeusz 2005-06-22 22:46:09]
Én is így értettem az előbb.
Én is így értettem az előbb.
9149 Búbánat 2005-06-23 11:34:32 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
Ezt nem értem, mert 15 perce voltam bent a színház adminisztrációjánál, és rákérdeztem, lesz-e valami változás a közreműködőkben, azt mondták: semmi.
Ezt nem értem, mert 15 perce voltam bent a színház adminisztrációjánál, és rákérdeztem, lesz-e valami változás a közreműködőkben, azt mondták: semmi.
9148 DKata 2005-06-23 11:32:51 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
Köszönjük! Javítva.
Köszönjük! Javítva.
9147 álmodó 2005-06-23 11:18:20
Tisztelt Szerkesztőség: szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy ma Miskolcon az Operaház Énekkara tudtommal nem énekel Tell Vilmost. ?
Tisztelt Szerkesztőség: szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy ma Miskolcon az Operaház Énekkara tudtommal nem énekel Tell Vilmost. ?
9146 Orfeusz 2005-06-23 10:30:58 [Válasz erre: 9138 Sesto 2005-06-22 18:45:01]
arról volt szó: a jelenkor EGYIK legnagyobb..kulcsszó, de mindegy is, meg kell nézni pénteken, bár ahogy elnézem, te úgy is csak azért is rosszat fogsz mondani, hogy neked legyen igazad és Sestot lehord..
arról volt szó: a jelenkor EGYIK legnagyobb..kulcsszó, de mindegy is, meg kell nézni pénteken, bár ahogy elnézem, te úgy is csak azért is rosszat fogsz mondani, hogy neked legyen igazad és Sestot lehord..
9145 parampampuli 2005-06-23 09:27:31 [Válasz erre: 9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35]
Abszolúte nem egynlö !!!!! Valakit a legnagyobbnak nevezni azt jelenti, hogy a többi közül kiemelve, mindenki más fölé helyezi az illetöt. Ideálisnak nevezni pedig azt jelenti, hogy a szerepnek minden szempontból kitünöen megfelel, de a többiekhez viszonyított értékítéletet ez a megfogalmazás nem tartalmazza. Egyébként bánjunk csínján az ilyen \"legnagyobb\" kifejezésekkel: Carlo Rizzi pár éve azt mondta, hogy manapság Lucia legnagyobb alakítója Ruth Ann Swanson, mert Gruberova már öreg. (Amúgy kedves..!!) Most meg azt látjuk, hogy Gruberova még mindig virgoncul, új produkciókra készülve énekli Luciát, elkápráztatva mindenkit, Swanson pedig fachváltás közepén van, mert elvesztette a magasságait.
Abszolúte nem egynlö !!!!! Valakit a legnagyobbnak nevezni azt jelenti, hogy a többi közül kiemelve, mindenki más fölé helyezi az illetöt. Ideálisnak nevezni pedig azt jelenti, hogy a szerepnek minden szempontból kitünöen megfelel, de a többiekhez viszonyított értékítéletet ez a megfogalmazás nem tartalmazza. Egyébként bánjunk csínján az ilyen \"legnagyobb\" kifejezésekkel: Carlo Rizzi pár éve azt mondta, hogy manapság Lucia legnagyobb alakítója Ruth Ann Swanson, mert Gruberova már öreg. (Amúgy kedves..!!) Most meg azt látjuk, hogy Gruberova még mindig virgoncul, új produkciókra készülve énekli Luciát, elkápráztatva mindenkit, Swanson pedig fachváltás közepén van, mert elvesztette a magasságait.
9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15 [Válasz erre: 9117 telramund 2005-06-22 14:25:27]
Sesto már megint rosszul emlékszik: A bécsi Sonnambula nem Stefania Bonfadellinek, hanem Natalie Dessay-nek lett kitalálva. Dessay azonban megbetegedett, és így Bonfadelli énekelt a premieren.
Sesto már megint rosszul emlékszik: A bécsi Sonnambula nem Stefania Bonfadellinek, hanem Natalie Dessay-nek lett kitalálva. Dessay azonban megbetegedett, és így Bonfadelli énekelt a premieren.
