9170 Búbánat 2005-06-24 11:38:21
Rossini Tell Vilmosának olasz nyelvű koncertszerű előadásának élő kapcsolásos közvetítését a Miskolci Nemzeti Színházból bizonyára sokan hallgatták a rádiókészülékük mellől. Természetesen én a helyszínen élveztem a csodálatos produkciót, így most csak arra szorítkozom, hogy néhány szubjektív gondolatomat megosszam az olvasókkal. Nekem a Tell olyan közel áll a szívemhez, hogy a lakatlan szigetre ezt az operát biztosan magam vinnél. Közel tíz felvételem van az operából kazettán és videón, nagyon jól ismerem a darabot, tényleg a legnagyobb kedvenceim egyike. Az első sorból drukkoltam az összes közreműködőnek, hogy minden jól sikerüljön. Szerintem a körülményekhez képest (egyszeri alkalomra összeállt csapat, kevés próba lehetőség, több nemzetiségű előadógárda stb.) egy szuper előadást kaptunk! Már a nyitány szépséges bevezető cselló akkordjai megadták az alaphangot. Az első felvonás pasztorális hangulata, majd a kvintett és a lakodalmi kórus a balettel mintha megelevenedne Schiller drámája. Csak be kellett hozzá hunynom a szemem. Melchtalt, Arnold apját az a Tréfás György énekelte közel nyolcvan felé hófehér hajjal, akit már akkor megszerettem, amikor gyermekkoromban először láttam a Debreceni Csokonai Színház egyik vidéki tájelőadásán a Fausztban. Szinte hihetetlen, hogy ebben a magas korban is ilyen szépséges basszus hangon tudjonm énekelni, ahogy tegnap este tette. Persze Bruson volt a csúcs. Most is azt kaptam tőle, amit vártam, úgyhogy a nagy lelkesedésemmel előadás végén felkerestem az öltözőjében egy autogramm erejéig. Kellemes meglepetést tettek rám a hölgyek is. Kátai Natasa, a miskolciak üdvöskéje, ha jól tudom, nagy közönségsikert aratott, nem véletlen, hogy maga Bruson és az Arnoldot éneklő José Sempere is több ízben biccentett, gratulált neki \"menetközben\". A bravók egyébként is megszólaltak több ízben, amikor ez ki kívánkozott belőlünk, és szerencsére erre többször is módunk volt. A spanyol José Sempere hangja engem honfitársáéra, a pár éve elhunyt Alfredo Krausséra emlékeztetett. Fölényes biztonsággal énekelte a kényes, nehéz, de rendkívül hálás és tetszetős szólamait mind az önálló áriákban, mind a Tellel, mind Mathilddal való kettősökben. Többször is nyílt színű tapsban részesült. A negyedik felvonás bravúros áriája a nyolc magas C ugyanakkor érzésem szerint fél hanggal lejjebb transzponálta, és egyébként is meg volt húzva a záró rész. Ahogy más jelenetekben is voltak húzások. Például teljesen elmaradt a harmadik felvonás nagy balettzenéje, igaz, a következő kórus végén annak refrénje a gyors szakaszában visszatér, így mégis egy kis ízelítőt kaptunk a zenéből. Sáfár Orsolya Gemmyt nagyon szépen énekelte, őt most hallottam és láttam először, és nagyo kedvező benyomásokat tett rám. A halászt rendkívül nehéz, magas tónusban kell énekelni, ezt kiválóüan oldotta meg Octavio Arevalo. Németh Judit az anya, Hedwig szólamát énekelte. Az első és az utolsó felvonásban van énekelnivalója, amit gyönyörú mezzó hangján hibátlanul abszolvált. és milyen szép volt az utolsó felvonás női tercettje! Teljesen lenyűgözött a fiatal Deyan Vartchkov basszusa, aki Fürst Waltert énekelt. Minden elismerésem az övé, ahogy a többi kisebb szerepben is megállta helyét Palerdi András (Gessler), Cserhalmi Ferenc (Leuthold). A Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filharmonikusok Énekkara is remekelt (kár, hogy a kórusnak a színpad mélyén való elhelyezkedéséből adódóan a hangzás elég gyengén jött át a zenekaron keresztül). A karmester Marco Balderi imponálóan fogta össze az együtteseket és szólistákat. A siker óriási volt. A közönség nem is engedte el a közreműködőket (kitapsolta és bravózta), amíg a záró himnikus finálét meg nem ismételtette. Ez volt a nem várt sluszpoén. Rossini zsenialitása, hattyúdala teljes pompájában tündökölt a Tell Vilmosban. Milyen kár, hogy az 1829-i bemutató után élete hátralévő 39 évében már nem komponált operát...,
Rossini Tell Vilmosának olasz nyelvű koncertszerű előadásának élő kapcsolásos közvetítését a Miskolci Nemzeti Színházból bizonyára sokan hallgatták a rádiókészülékük mellől. Természetesen én a helyszínen élveztem a csodálatos produkciót, így most csak arra szorítkozom, hogy néhány szubjektív gondolatomat megosszam az olvasókkal. Nekem a Tell olyan közel áll a szívemhez, hogy a lakatlan szigetre ezt az operát biztosan magam vinnél. Közel tíz felvételem van az operából kazettán és videón, nagyon jól ismerem a darabot, tényleg a legnagyobb kedvenceim egyike. Az első sorból drukkoltam az összes közreműködőnek, hogy minden jól sikerüljön. Szerintem a körülményekhez képest (egyszeri alkalomra összeállt csapat, kevés próba lehetőség, több nemzetiségű előadógárda stb.) egy szuper előadást kaptunk! Már a nyitány szépséges bevezető cselló akkordjai megadták az alaphangot. Az első felvonás pasztorális hangulata, majd a kvintett és a lakodalmi kórus a balettel mintha megelevenedne Schiller drámája. Csak be kellett hozzá hunynom a szemem. Melchtalt, Arnold apját az a Tréfás György énekelte közel nyolcvan felé hófehér hajjal, akit már akkor megszerettem, amikor gyermekkoromban először láttam a Debreceni Csokonai Színház egyik vidéki tájelőadásán a Fausztban. Szinte hihetetlen, hogy ebben a magas korban is ilyen szépséges basszus hangon tudjonm énekelni, ahogy tegnap este tette. Persze Bruson volt a csúcs. Most is azt kaptam tőle, amit vártam, úgyhogy a nagy lelkesedésemmel előadás végén felkerestem az öltözőjében egy autogramm erejéig. Kellemes meglepetést tettek rám a hölgyek is. Kátai Natasa, a miskolciak üdvöskéje, ha jól tudom, nagy közönségsikert aratott, nem véletlen, hogy maga Bruson és az Arnoldot éneklő José Sempere is több ízben biccentett, gratulált neki \"menetközben\". A bravók egyébként is megszólaltak több ízben, amikor ez ki kívánkozott belőlünk, és szerencsére erre többször is módunk volt. A spanyol José Sempere hangja engem honfitársáéra, a pár éve elhunyt Alfredo Krausséra emlékeztetett. Fölényes biztonsággal énekelte a kényes, nehéz, de rendkívül hálás és tetszetős szólamait mind az önálló áriákban, mind a Tellel, mind Mathilddal való kettősökben. Többször is nyílt színű tapsban részesült. A negyedik felvonás bravúros áriája a nyolc magas C ugyanakkor érzésem szerint fél hanggal lejjebb transzponálta, és egyébként is meg volt húzva a záró rész. Ahogy más jelenetekben is voltak húzások. Például teljesen elmaradt a harmadik felvonás nagy balettzenéje, igaz, a következő kórus végén annak refrénje a gyors szakaszában visszatér, így mégis egy kis ízelítőt kaptunk a zenéből. Sáfár Orsolya Gemmyt nagyon szépen énekelte, őt most hallottam és láttam először, és nagyo kedvező benyomásokat tett rám. A halászt rendkívül nehéz, magas tónusban kell énekelni, ezt kiválóüan oldotta meg Octavio Arevalo. Németh Judit az anya, Hedwig szólamát énekelte. Az első és az utolsó felvonásban van énekelnivalója, amit gyönyörú mezzó hangján hibátlanul abszolvált. és milyen szép volt az utolsó felvonás női tercettje! Teljesen lenyűgözött a fiatal Deyan Vartchkov basszusa, aki Fürst Waltert énekelt. Minden elismerésem az övé, ahogy a többi kisebb szerepben is megállta helyét Palerdi András (Gessler), Cserhalmi Ferenc (Leuthold). A Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filharmonikusok Énekkara is remekelt (kár, hogy a kórusnak a színpad mélyén való elhelyezkedéséből adódóan a hangzás elég gyengén jött át a zenekaron keresztül). A karmester Marco Balderi imponálóan fogta össze az együtteseket és szólistákat. A siker óriási volt. A közönség nem is engedte el a közreműködőket (kitapsolta és bravózta), amíg a záró himnikus finálét meg nem ismételtette. Ez volt a nem várt sluszpoén. Rossini zsenialitása, hattyúdala teljes pompájában tündökölt a Tell Vilmosban. Milyen kár, hogy az 1829-i bemutató után élete hátralévő 39 évében már nem komponált operát...,
9169 törpekirály 2005-06-24 10:04:39
Sestonak!!!Ott volta az Ory-n,s miután érdekelt vagyok,udom,melyik zenekar játszott!!!
Sestonak!!!Ott volta az Ory-n,s miután érdekelt vagyok,udom,melyik zenekar játszott!!!
9168 frushena 2005-06-24 09:02:01
A Tell Vilmosról pár gondolat! Ami az énkeseket illeti. BRUSON-ból még mindig dől a hang. Eszméletlen ahogy éneke! Egészen fantasztikus. Kátai Natasa énekelte Mathilde szerepét. Méghozzá ingen jól. Sáfár Orsi szintén jó volt. José Sempere énekelte a tenor szólatmot. Nekem kevésbé tetszett mint a közönség java részének. Nagyon fejhangon énekelt, erőltetve és szinte már elszineződött arccal. Deyan VATCHKOV viszont egyszerűen lehengerlő volt. Fiatalon ekkora hanggal bírni. Egészen fantasztikus. Amikor megszólalt úgy megállt a levegő. Nagyon jó volt. Palerdi András mint Gessler ismét nem okozott csalódást. Németh Judit majdnem kiesetta kottatartó mögül, annyira belemelegedett! Jó volt. Viszont, hogy negatívat is mondjak a kórusból semmit nem lehetett hallani, oly annyira hátul voltak. A zenekar szépen játszott. Egy hegedűs hölgyet kivéve, akinek a karperecei \"pengetéskor\" jobban hallatszottak mint maga a zene. (Miért nem vette le ...)
A Tell Vilmosról pár gondolat! Ami az énkeseket illeti. BRUSON-ból még mindig dől a hang. Eszméletlen ahogy éneke! Egészen fantasztikus. Kátai Natasa énekelte Mathilde szerepét. Méghozzá ingen jól. Sáfár Orsi szintén jó volt. José Sempere énekelte a tenor szólatmot. Nekem kevésbé tetszett mint a közönség java részének. Nagyon fejhangon énekelt, erőltetve és szinte már elszineződött arccal. Deyan VATCHKOV viszont egyszerűen lehengerlő volt. Fiatalon ekkora hanggal bírni. Egészen fantasztikus. Amikor megszólalt úgy megállt a levegő. Nagyon jó volt. Palerdi András mint Gessler ismét nem okozott csalódást. Németh Judit majdnem kiesetta kottatartó mögül, annyira belemelegedett! Jó volt. Viszont, hogy negatívat is mondjak a kórusból semmit nem lehetett hallani, oly annyira hátul voltak. A zenekar szépen játszott. Egy hegedűs hölgyet kivéve, akinek a karperecei \"pengetéskor\" jobban hallatszottak mint maga a zene. (Miért nem vette le ...)
9167 Megén 2005-06-24 08:55:11 [Válasz erre: 9166 Teri néni 2005-06-24 08:45:23]
Ne bántsátok már Sesto-t, ő azért sok mindent jobban tud nálunk.
Ne bántsátok már Sesto-t, ő azért sok mindent jobban tud nálunk.
9166 Teri néni 2005-06-24 08:45:23
Vigyázzatok a bécsi aneszteziológusunkkal, mert aztat nagyon nem szereti, ha kiderül, hogy mégsem neki van igaza. Nehogy leleplezzétek, mert akkor még azt a csekély kis humorérzékét is elveszti, ami van neki.
Vigyázzatok a bécsi aneszteziológusunkkal, mert aztat nagyon nem szereti, ha kiderül, hogy mégsem neki van igaza. Nehogy leleplezzétek, mert akkor még azt a csekély kis humorérzékét is elveszti, ami van neki.
9165 Orfeusz 2005-06-23 23:03:26 [Válasz erre: 9164 telramund 2005-06-23 23:01:21]
Tényleg nagyon jó volt! Reméljük a holnapi is ilyen lesz. Te is jösz telramund? mert akkor \"találkozunk\"
Tényleg nagyon jó volt! Reméljük a holnapi is ilyen lesz. Te is jösz telramund? mert akkor \"találkozunk\"
9164 telramund 2005-06-23 23:01:21
Most lett vége a miskolci Tell Vilmosnak. Nagyszerü előadást hallotta,kár,hogy nem voltam jelen de igy is maradandó élmény.
Most lett vége a miskolci Tell Vilmosnak. Nagyszerü előadást hallotta,kár,hogy nem voltam jelen de igy is maradandó élmény.
9163 Kohn 2005-06-23 22:06:42 [Válasz erre: 9160 Sesto 2005-06-23 19:40:27]
Sesto, vigyázz! Itt Colombo felügyelők hada vizsgálja minden szavad!!!
Sesto, vigyázz! Itt Colombo felügyelők hada vizsgálja minden szavad!!!
9162 parampampuli 2005-06-23 22:06:31 [Válasz erre: 9157 Sesto 2005-06-23 18:46:41]
Nem, kedves, csak tudok olaszul. És vettem a fáradságot elolvasni Mosuc honlapján Scotto szószerinti idézetét. Ha az igazat tették ki...
Nem, kedves, csak tudok olaszul. És vettem a fáradságot elolvasni Mosuc honlapján Scotto szószerinti idézetét. Ha az igazat tették ki...
9161 Beatrice 2005-06-23 20:55:17 [Válasz erre: 9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02]
Figyelmesen elolvastam, amit írtál, és sajnos megint tárgyi tévedést találtam benne. Bonfadelli Staatsoper-beli debütálása nem a Sonnambula volt. 99 májusában már énekelt ott Luciát. Érdekes, amit írsz, hogy Marelliék átszabták a koncepciót. Jó lenne tudni, hogy mit változtattak, mi lett volna az eredeti. Én 2002 májusában láttam egy előadást Dessay-vel, és talán az \"átszabás\" miatt, de sehogy se tetszett a rendezés...
Figyelmesen elolvastam, amit írtál, és sajnos megint tárgyi tévedést találtam benne. Bonfadelli Staatsoper-beli debütálása nem a Sonnambula volt. 99 májusában már énekelt ott Luciát. Érdekes, amit írsz, hogy Marelliék átszabták a koncepciót. Jó lenne tudni, hogy mit változtattak, mi lett volna az eredeti. Én 2002 májusában láttam egy előadást Dessay-vel, és talán az \"átszabás\" miatt, de sehogy se tetszett a rendezés...
9160 Sesto 2005-06-23 19:40:27 [Válasz erre: 9159 telramund 2005-06-23 19:36:44]
...cinizmus ide, cinizmus oda-sorry, de nem birom az ovis sitlust a \"csakazértist\"-érvelni lehet, kell(!), söt ha muszáj hevesebben is,...de a spontán \"fikázást\"(=bocs´ most ráadásul még közönséges is vagyok, nem csak cinikus!!!) roppant nem birom elviselni!
...cinizmus ide, cinizmus oda-sorry, de nem birom az ovis sitlust a \"csakazértist\"-érvelni lehet, kell(!), söt ha muszáj hevesebben is,...de a spontán \"fikázást\"(=bocs´ most ráadásul még közönséges is vagyok, nem csak cinikus!!!) roppant nem birom elviselni!
9159 telramund 2005-06-23 19:36:44 [Válasz erre: 9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02]
Kedves Sesto!Mindig ilyen cinikus vagy polgári foglakozásodban is? Ha nem tudnád a\" cinizmus a védekezés legocskább formája\"-idézem Schulzot. De ki ellen védekezel?Miért a vitriolos hangnem mindennel szemben amiben nincs igazad.....meg ha igazad van.... És akkor még nem is reagáltam tegnap,hogy rosszul értelmezed-mi is az a glissando.. Mit kaptam volna? De azért szeretünk:):):)/Sesto stilusában/
Kedves Sesto!Mindig ilyen cinikus vagy polgári foglakozásodban is? Ha nem tudnád a\" cinizmus a védekezés legocskább formája\"-idézem Schulzot. De ki ellen védekezel?Miért a vitriolos hangnem mindennel szemben amiben nincs igazad.....meg ha igazad van.... És akkor még nem is reagáltam tegnap,hogy rosszul értelmezed-mi is az a glissando.. Mit kaptam volna? De azért szeretünk:):):)/Sesto stilusában/
9158 Sesto 2005-06-23 18:56:02 [Válasz erre: 9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15]
Na akkor rakjunk már egyet-s mást helyre kedves Beatrice, mert öszintén mondom, a \"csakazértis-ovis-stilust\" már roppant unom! 1., Dessay volt évekkel korábban kiszemelve(=saját kérésére a Lulu cimszerepe mellett-azt sem énekelte el!) a Sonnambula cimszerepére, DE amikor eljött az elsö próba nap, Nathalie bár itt volt,...de már csupán azért hogy \"dobja a törölközöt\"-nem énekelt, mert akkor (már) nem ment! 2., Stefania Bonfadelli elvileg vmivel késöbb debütált volna a STOP-ben(=ha jól tudom, decemberre volt kitüzve, \"bár lehet, hogy megint tévedek-sajnos öregszem!...\"), mint Juliette(=Shicoff oldalán-ami meg is történt késöbb!)-DE a \"beteg\" Dessay helyett azonnal beugrott-ö csinálta az összes(!) próbát-és MOST JÖN A LÉNYEG-KÉREM FIGYELMESEN ELOLVASNI-ÉS LEHETÖLEG CSAK AZUTÁN TOVÁBB KÖTEKEDNI, HA LEHET: MARELLI-ÉK \"TELJESEN STEFANIA-RA SZABTÁK ÁT\" A RENDEZÉS KONCEPCIÓJÁT!!!-azt hiszem most már eléggé egyértelmü a helyzet, nem??? 3., Dessay kb. egy évvel késöbb(=tavasszal?!-bocs´lehet hogy most is kihagy az emlékezetem-megkövetlek, de majd Te utánanézel, és korrigálsz, jó?!-Kösz´!)-az operációt követöen-bár visszatért egy-egy repriz erejéig a STOP-be,...de nem tartotta meg a szerepet, igy az elöadások nagyrészét Stefania(=akkor nagyon megbizhatóan és szépen, de nem kimagaslóan!) és késöbb új beállóként L. Vargicova(=pompásan!) énekelték... További memóriazavarok? Köszönöm! ;-)
Na akkor rakjunk már egyet-s mást helyre kedves Beatrice, mert öszintén mondom, a \"csakazértis-ovis-stilust\" már roppant unom! 1., Dessay volt évekkel korábban kiszemelve(=saját kérésére a Lulu cimszerepe mellett-azt sem énekelte el!) a Sonnambula cimszerepére, DE amikor eljött az elsö próba nap, Nathalie bár itt volt,...de már csupán azért hogy \"dobja a törölközöt\"-nem énekelt, mert akkor (már) nem ment! 2., Stefania Bonfadelli elvileg vmivel késöbb debütált volna a STOP-ben(=ha jól tudom, decemberre volt kitüzve, \"bár lehet, hogy megint tévedek-sajnos öregszem!...\"), mint Juliette(=Shicoff oldalán-ami meg is történt késöbb!)-DE a \"beteg\" Dessay helyett azonnal beugrott-ö csinálta az összes(!) próbát-és MOST JÖN A LÉNYEG-KÉREM FIGYELMESEN ELOLVASNI-ÉS LEHETÖLEG CSAK AZUTÁN TOVÁBB KÖTEKEDNI, HA LEHET: MARELLI-ÉK \"TELJESEN STEFANIA-RA SZABTÁK ÁT\" A RENDEZÉS KONCEPCIÓJÁT!!!-azt hiszem most már eléggé egyértelmü a helyzet, nem??? 3., Dessay kb. egy évvel késöbb(=tavasszal?!-bocs´lehet hogy most is kihagy az emlékezetem-megkövetlek, de majd Te utánanézel, és korrigálsz, jó?!-Kösz´!)-az operációt követöen-bár visszatért egy-egy repriz erejéig a STOP-be,...de nem tartotta meg a szerepet, igy az elöadások nagyrészét Stefania(=akkor nagyon megbizhatóan és szépen, de nem kimagaslóan!) és késöbb új beállóként L. Vargicova(=pompásan!) énekelték... További memóriazavarok? Köszönöm! ;-)
9157 Sesto 2005-06-23 18:46:41 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
...bocs´de ott voltál???
...bocs´de ott voltál???
9156 törpekirály 2005-06-23 18:19:59
Kedves Bubánat!Bocs a helyesbitésért,de a miskolci Nyári Szinházban tegnap este nem a Miskolci Szimfonikusok játszottak!A Miskolci Nemzeti Szinház zenekara volt ilyen kiváló,és alig egy hete egy Donizetti operában is bizonyitottak.Miután ,nem tagadom,ez a társaság ritkán kap helyet forumokban,különösen dicséreteket keveset,mert a gyakorlatban összemossák a vidéki mg meglevő,nagy zenekarokat,a szinház zenekarával.Itt a kettő nem azonos,összetételében sem.!!!
Kedves Bubánat!Bocs a helyesbitésért,de a miskolci Nyári Szinházban tegnap este nem a Miskolci Szimfonikusok játszottak!A Miskolci Nemzeti Szinház zenekara volt ilyen kiváló,és alig egy hete egy Donizetti operában is bizonyitottak.Miután ,nem tagadom,ez a társaság ritkán kap helyet forumokban,különösen dicséreteket keveset,mert a gyakorlatban összemossák a vidéki mg meglevő,nagy zenekarokat,a szinház zenekarával.Itt a kettő nem azonos,összetételében sem.!!!
9155 Búbánat 2005-06-23 14:26:23
Szegény Szinetár Miklós most a kórházi betegágya helyett bizonyára szívesebben lett volna itt Miskolcon az Ory grófja tegnap esti bemutatóján, hiszen valamikor - úgy negyven éve - az ő rendezésében ment az Operaházban nagy sikerrel Rossininak ez a már \"francia\"- korszaka terméséből származó utolsó vígoperája. (Érdekes, hogy nemrég a másik olasz belcanto mester, Donizetti \"francia\" -hatásáról elmélkedtem, most pedig Rossini van - holnap a hattyúdala, a Tell Vilmos kapcsán is - soron.... ) Ugyanis Szinetár nem erőszakolta meg a művet, mint most Selmeczi György tette azzal, hogy a történet idejét és színhelyét áttette a keresztesháborúk idejéből, a franciaországi Touraine tartomány Fourmoutiers-i várkastélyából napjainkba, az Adria olasz partszakaszára és egy szállodai szobába. Ebben az olasz szállodában francia fiatalasszonyok várják csábítóikat, miközben férjeik a nem túl távoli szigeteken divatbúvárkodnak. A csábítók természetesen meg is érkeznek, néhány majdnem globalizált magyar fiatalember személyében, akik némi magyaros virtus segítségével Scribe és a nagy Rossini terveinek szolgálatába szegődnek. Aztán láthatjuk, amint az évi egyszeri nyaraláskor szokás, megszabadulnak gátlásaiktól, s az \"egyszer élünk\" szellemében számos \"csínytalan csínytettre\" ragadtatják magukat. Aztán ott a bábeli nyelvzavar, mely képes kitörni egy ilyen nemzetközi szállodában; ismerjük a kínos helyzetek tömegét, mikoris nyelvtudásunk tátongó ürességeit látványos testbeszéddel, akrobatikus elemekkel és állandósult vigyorral próbáljuk kitölteni. Aztán valahogy mégiscsak diadalmaskodik az egymás közti érintkezés valamiféle felső szintje, esetünkben a muzsika minden nyelvi akadályt elhárító kommunikációja. A külső szemlélő azon kapja magát, hogy csupa jót kíván mindnyájuknak: hadd lubickoljanak a pikáns kaland frissítő habjaiban, s a hitvesi kötelék se foszladozzon túlságosan. Tudomásul véve az idők szelét, egyből elfogadtam ezt a koncepciót, ami annál is könnyebben ment, mert az Auris társulat csapata remek, kíváló hangi képességekkel megáldott fiatal énekesekből és muzsikusokból áll, valamint fantáziadús ötletekkel telített díszlet- és jelmeztervezőkből tevődik össze, és a szellemi irányítójuk, Selmeczi vezetésével már több ízben letették a névjegyüket, legutóbb a pesti A bűvös vadász produkciójuk hatalmas sikerével. Nekem ez éppen elég garancia volt ahhoz, hogy a nyitó képben látott napsütötte tengerparton nyugágyakban lenge ruhákban és napszemüvegben sütkérező lányokat, a közeli koktélbárból üdítőket felszolgáló személyzetet be(fel)cserélve a középkori várkisasszony udvarhölgyeivel, szolgáival, elfogadjam ezt a verziót is. De hogy érthető legyen miről is szól az alaptörténet: a téma őse egy picardiai népballada. Scribe librettója nagy tehetségének méltó mintapéldánya. Ory grófja, ez az igazi középkori Don Juan, remetének öltözik, hogy szerelmének tárgyát elnyerhesse. Sikerül is beférkőznie Adele grófnő (Szinetár változatában Marianna grófnő) bizalmába. A grófnő férje a környék többi férjével együtt keresztes hadjáratba ment. Később Ory, ívócimboráival együtt, apácának öltözik, így nyernek bebocsátást a kastélyba, ahol a grófnő és szalmaözvegy barátnői megpróbálnak valahogy vígasztalódni. Az elkerülhetetlen már-már bekövetkezik, amikor a keresztesek visszatérését jelenti a hírnök. A grófnő megbocsát Orynak, aki társaival a hátsó kapun át oson ki a kastélyból: ez az egész történet. Szerintem Selmeczy átköltése, dramaturgia módosításai vetekszenek Scribe fantáziájával, s meg merem kockáztatni az idők távlatából, hogy a miskolci változat - a francia történet soványka cselekményszálához képest - jobban kiaknázza a történetben rejlő komikum lehetőségeit és a \"társadalmi mondanivaló\" azaz a végső üzenet is jobban célba ér a ma emberéhez. Selmeczy mesterien fűzi a szálakat, hegyezi ki a csúcspontokat. Kitűnő ötlete például, amikor és ahogyan a szituációtól függően énekes szereplői hol franciául, hol olaszul, hol pedig magyarul \"adják elő\" történéseiket, néha egymást is fordítva. Így annak a nézőnek is végig követhető és érthető a cselekmény gombolyítása, aki eddig semmit nem tudott a darabról, nem ismerte az eredeti mesét. És ahogy a Nyári Színházban megszólalt Rossini vérpezsdítő muzsikája, minden skrupulusomat félretettem átadva magam a fergeteges vidám játék és a pompás francia zene élvezetének. Ugyanis az 1828-ban Eugene Scribe és Delestre-Poirson szövegére alig egy hónap alatt elkészült partitúrában Rossini korábbi műveihez hasonlítva franciás szellemű és a zenei kifejezésben is franciás vonásokat találunk. Sőt, tovább megyek: ha azt mondtam Donizettinek Az ezred lányára, hogy sok tekintetben a francia operett egyik első kísérlete, akkor meglepő, de ugyanezt mondhatom a másik nagy olasz komponista e remekére is. Rossini valami titokzatos ösztön segítségével tökéletesen elsajátította a francia stílus általános jellegzetességeit, mielőtt e mű komponálást elkezdte. \"Az Ory ugyanis lényegében operett, bár egyedüllálló géniusz operettje. Ez a ragyogó partitúra magába foglalja, sőt túlszárnyallja Offenbach minden szellemességét, Messager báját, Lecocq és Planquette dallamosságát.\" Rossini zenéje elsőrendű. Nincs még egy partitúrája, melyben ennyi elegancia, pikantéria és kecsesség lenne. Figyelemreméltó a hangszerelés finomsága, a modulációk ötletessége és a ritmika. Túltengő fioritúrákat csak elvétve találunk, és inkább csak az 1825-ben ugyancsak Párizs számára komponált Reimsi utazásból átvett és átformált négy nagyszerű számban. Az első felvonásból mindenképpen ki kell emelnem a gróf (Ocsovay János) és az apródja, Isoliero (nadrágszerep: Károlyi Katalin) elragadó duettjét, egy spanyolos boleró ritmusban komponált számot, egy nagyszabású, kíséret nélküli együttest, mely az említett Reimsi utazás hagyatéka, mégis bája és ügyes feldolgozása miatt az opera egyik legjobb részlete, végül a finálé, amely az ellenállhatatlan vidámság légkörében zárja a felvonást. De szépek a grófnő (Csereklyei Andrea) és Ory ügyefogyott nevelőjének (Sándor Árpád) áriái is. A második felvonás is csaknem ugyanilyen jó. Zenekari előjátékkal kezdődik, ezt követi a szokásos, de rendkívül hatásos viharzene, kiváltképpen mesteri benne az álapácák színlelt nyájasságával való kontraszt. Kitűnő megoldások vannak Ory és a grófnő kettősében és annak az áriának a zárórészében, melyet Robert, a gróf cimborája énekel (Hábetler András). Ezt hadd emeljem ki: A menekült apácák magukra maradnak, s akkor megszólal igazi hangjuk - harsány férfikórus. Közöttük van Robert is, aki már magánlátogatást tett a kastély pincéjében, ahonnan értékes italnemű zsákmánnyal tért vissza. A bordal kétszer is megszakad és a flaskókat gyorsan el kell rejteni az apácák szoknyáiba, mivelhogy előbb Ragonde, a házvezetőnő (Molnár Mária) majd Adele grófnő nyit be a terembe. Az apácák ilyenkor térdre hullanak és buzgón imádkoznak, mélyen meghatva a kastély asszonynépét. Ám a felvonásnak, sőt az egész operának fénypontja az \"Á la faveur de nuit obscure\" kezdetű tercett. A dallamok üdeségét, a harmóniák eredetiségét, az ellenpontozás szépségeit tekintve az Ory grófja méltó párja Mozart legjobb műveinek. Berlioz írta jó pár évvel a bemutató után, hogy az Ory grófjában elegendő jó zene van két-három átlagopera sikeréhez és különösen ez a tercett abszolút mestermű. Az opera azzal ér véget, hogy Ory, bosszúlatlanul hagyva kudarcát, kénytelen újabb tevékenységének színterét a Burgundia tartományba áthelyezni, mivel oda még nem érkezett el a keresztes háború végének a híre. Isolier, az apród itt marad a várban, hogy most már a szépséges Adele-t szolgálja (s mi nt távoli unokatestvér valami többet is reméljen...) Említettem, hogy az Auris Társulat milyen csodákra volt képes ennek a Rossini-Scribe zenés darabnak a ma színpadára való átültetésében. Ocsovay János tenorja nem vetekedhet Réti Józsefével, de szépen hozta a magasságokat, igazi lírai belcanto hang, amire már régebben felfigyeltem pl. a Hamupipőkében és a Normában. Adele-ként Csereklyei Andrea ugyanazt a megnyerő figurát hozta és ugyanazt a szépen csengő szopránját, biztos technikáját hozta magával, amivel legutóbb A bűvös vadász Annuskája megformálásával aratott osztatlan elismerést. Örülök, hogy tegnapi produkciójával meg tudta ismételni korábbi sikerét! A gróf nevelőjét alakító Sándor Árpádot még nem láttam színpadon. Ragyogó mozgáskultúrájú szép hangú bariton, nevezetes áriájának színvonala nem éri el az archív TV-filmkockákról ismert fiatal Melisét, de így is nagyon sok reményre jogosítja. Az alapok meg vannak, amit érdemes csiszolgatnia. Robertet, a gróf barátját Hábetler András személyesítette meg, főként a bordalával ért el emlékezetes hatást. Az apród szerepében Károlyi Katalin egy hippiként jelenik meg a tengerparton, aztán ő is szépen behálózza a kielégítetlen, de óvatos és tartózkodó, később azért felengedő Adele-t. Szép hang, kecses mozgás, telitalálat. Kisebb szerepben láthattuk még Wittinger Gertrudot is, aki Alice-t, egy falusi lányt alakított a grófnő környezetéből. (Ő volt A bűvös vadász Agatája). A karmester Kesselyák Gergely rutinosan látta el teendőit a Miskolci Szimfonikus Zenekar és Énekkar élén, vezetésével remek dolgokat csiholt ki a muzsikusokból, különösen a fafúvósok, a fuvolák, de a csellók is remekül szóltak az együttmuzsikálásban. Különben is remek volt az összhang lent a zenekari árokban játszók hangszeres teljesítménye és a fent a színpadon látott \"commedia dell\' arte\" között. A közönség nem véletlenül, szűnni nem akaró tapssal és ovációval fejezte ki elismerését az Auris Társulat tegnap esti Rossini-produkciója felett. Innen fejezem ki azt az óhajomat, hogy az Ory grófját sürgősen vigyék magukkal Pestre és Kolozsvárra is, a kis és nagy Magyarország minden szegletébe, sőt azok határain túl is. Nyerő darab! Mindenféle értelemben... Ezt Szinetár Miklós is el fogja ismerni, amint módjában lesz ezt a verziót megtekintenie.
Szegény Szinetár Miklós most a kórházi betegágya helyett bizonyára szívesebben lett volna itt Miskolcon az Ory grófja tegnap esti bemutatóján, hiszen valamikor - úgy negyven éve - az ő rendezésében ment az Operaházban nagy sikerrel Rossininak ez a már \"francia\"- korszaka terméséből származó utolsó vígoperája. (Érdekes, hogy nemrég a másik olasz belcanto mester, Donizetti \"francia\" -hatásáról elmélkedtem, most pedig Rossini van - holnap a hattyúdala, a Tell Vilmos kapcsán is - soron.... ) Ugyanis Szinetár nem erőszakolta meg a művet, mint most Selmeczi György tette azzal, hogy a történet idejét és színhelyét áttette a keresztesháborúk idejéből, a franciaországi Touraine tartomány Fourmoutiers-i várkastélyából napjainkba, az Adria olasz partszakaszára és egy szállodai szobába. Ebben az olasz szállodában francia fiatalasszonyok várják csábítóikat, miközben férjeik a nem túl távoli szigeteken divatbúvárkodnak. A csábítók természetesen meg is érkeznek, néhány majdnem globalizált magyar fiatalember személyében, akik némi magyaros virtus segítségével Scribe és a nagy Rossini terveinek szolgálatába szegődnek. Aztán láthatjuk, amint az évi egyszeri nyaraláskor szokás, megszabadulnak gátlásaiktól, s az \"egyszer élünk\" szellemében számos \"csínytalan csínytettre\" ragadtatják magukat. Aztán ott a bábeli nyelvzavar, mely képes kitörni egy ilyen nemzetközi szállodában; ismerjük a kínos helyzetek tömegét, mikoris nyelvtudásunk tátongó ürességeit látványos testbeszéddel, akrobatikus elemekkel és állandósult vigyorral próbáljuk kitölteni. Aztán valahogy mégiscsak diadalmaskodik az egymás közti érintkezés valamiféle felső szintje, esetünkben a muzsika minden nyelvi akadályt elhárító kommunikációja. A külső szemlélő azon kapja magát, hogy csupa jót kíván mindnyájuknak: hadd lubickoljanak a pikáns kaland frissítő habjaiban, s a hitvesi kötelék se foszladozzon túlságosan. Tudomásul véve az idők szelét, egyből elfogadtam ezt a koncepciót, ami annál is könnyebben ment, mert az Auris társulat csapata remek, kíváló hangi képességekkel megáldott fiatal énekesekből és muzsikusokból áll, valamint fantáziadús ötletekkel telített díszlet- és jelmeztervezőkből tevődik össze, és a szellemi irányítójuk, Selmeczi vezetésével már több ízben letették a névjegyüket, legutóbb a pesti A bűvös vadász produkciójuk hatalmas sikerével. Nekem ez éppen elég garancia volt ahhoz, hogy a nyitó képben látott napsütötte tengerparton nyugágyakban lenge ruhákban és napszemüvegben sütkérező lányokat, a közeli koktélbárból üdítőket felszolgáló személyzetet be(fel)cserélve a középkori várkisasszony udvarhölgyeivel, szolgáival, elfogadjam ezt a verziót is. De hogy érthető legyen miről is szól az alaptörténet: a téma őse egy picardiai népballada. Scribe librettója nagy tehetségének méltó mintapéldánya. Ory grófja, ez az igazi középkori Don Juan, remetének öltözik, hogy szerelmének tárgyát elnyerhesse. Sikerül is beférkőznie Adele grófnő (Szinetár változatában Marianna grófnő) bizalmába. A grófnő férje a környék többi férjével együtt keresztes hadjáratba ment. Később Ory, ívócimboráival együtt, apácának öltözik, így nyernek bebocsátást a kastélyba, ahol a grófnő és szalmaözvegy barátnői megpróbálnak valahogy vígasztalódni. Az elkerülhetetlen már-már bekövetkezik, amikor a keresztesek visszatérését jelenti a hírnök. A grófnő megbocsát Orynak, aki társaival a hátsó kapun át oson ki a kastélyból: ez az egész történet. Szerintem Selmeczy átköltése, dramaturgia módosításai vetekszenek Scribe fantáziájával, s meg merem kockáztatni az idők távlatából, hogy a miskolci változat - a francia történet soványka cselekményszálához képest - jobban kiaknázza a történetben rejlő komikum lehetőségeit és a \"társadalmi mondanivaló\" azaz a végső üzenet is jobban célba ér a ma emberéhez. Selmeczy mesterien fűzi a szálakat, hegyezi ki a csúcspontokat. Kitűnő ötlete például, amikor és ahogyan a szituációtól függően énekes szereplői hol franciául, hol olaszul, hol pedig magyarul \"adják elő\" történéseiket, néha egymást is fordítva. Így annak a nézőnek is végig követhető és érthető a cselekmény gombolyítása, aki eddig semmit nem tudott a darabról, nem ismerte az eredeti mesét. És ahogy a Nyári Színházban megszólalt Rossini vérpezsdítő muzsikája, minden skrupulusomat félretettem átadva magam a fergeteges vidám játék és a pompás francia zene élvezetének. Ugyanis az 1828-ban Eugene Scribe és Delestre-Poirson szövegére alig egy hónap alatt elkészült partitúrában Rossini korábbi műveihez hasonlítva franciás szellemű és a zenei kifejezésben is franciás vonásokat találunk. Sőt, tovább megyek: ha azt mondtam Donizettinek Az ezred lányára, hogy sok tekintetben a francia operett egyik első kísérlete, akkor meglepő, de ugyanezt mondhatom a másik nagy olasz komponista e remekére is. Rossini valami titokzatos ösztön segítségével tökéletesen elsajátította a francia stílus általános jellegzetességeit, mielőtt e mű komponálást elkezdte. \"Az Ory ugyanis lényegében operett, bár egyedüllálló géniusz operettje. Ez a ragyogó partitúra magába foglalja, sőt túlszárnyallja Offenbach minden szellemességét, Messager báját, Lecocq és Planquette dallamosságát.\" Rossini zenéje elsőrendű. Nincs még egy partitúrája, melyben ennyi elegancia, pikantéria és kecsesség lenne. Figyelemreméltó a hangszerelés finomsága, a modulációk ötletessége és a ritmika. Túltengő fioritúrákat csak elvétve találunk, és inkább csak az 1825-ben ugyancsak Párizs számára komponált Reimsi utazásból átvett és átformált négy nagyszerű számban. Az első felvonásból mindenképpen ki kell emelnem a gróf (Ocsovay János) és az apródja, Isoliero (nadrágszerep: Károlyi Katalin) elragadó duettjét, egy spanyolos boleró ritmusban komponált számot, egy nagyszabású, kíséret nélküli együttest, mely az említett Reimsi utazás hagyatéka, mégis bája és ügyes feldolgozása miatt az opera egyik legjobb részlete, végül a finálé, amely az ellenállhatatlan vidámság légkörében zárja a felvonást. De szépek a grófnő (Csereklyei Andrea) és Ory ügyefogyott nevelőjének (Sándor Árpád) áriái is. A második felvonás is csaknem ugyanilyen jó. Zenekari előjátékkal kezdődik, ezt követi a szokásos, de rendkívül hatásos viharzene, kiváltképpen mesteri benne az álapácák színlelt nyájasságával való kontraszt. Kitűnő megoldások vannak Ory és a grófnő kettősében és annak az áriának a zárórészében, melyet Robert, a gróf cimborája énekel (Hábetler András). Ezt hadd emeljem ki: A menekült apácák magukra maradnak, s akkor megszólal igazi hangjuk - harsány férfikórus. Közöttük van Robert is, aki már magánlátogatást tett a kastély pincéjében, ahonnan értékes italnemű zsákmánnyal tért vissza. A bordal kétszer is megszakad és a flaskókat gyorsan el kell rejteni az apácák szoknyáiba, mivelhogy előbb Ragonde, a házvezetőnő (Molnár Mária) majd Adele grófnő nyit be a terembe. Az apácák ilyenkor térdre hullanak és buzgón imádkoznak, mélyen meghatva a kastély asszonynépét. Ám a felvonásnak, sőt az egész operának fénypontja az \"Á la faveur de nuit obscure\" kezdetű tercett. A dallamok üdeségét, a harmóniák eredetiségét, az ellenpontozás szépségeit tekintve az Ory grófja méltó párja Mozart legjobb műveinek. Berlioz írta jó pár évvel a bemutató után, hogy az Ory grófjában elegendő jó zene van két-három átlagopera sikeréhez és különösen ez a tercett abszolút mestermű. Az opera azzal ér véget, hogy Ory, bosszúlatlanul hagyva kudarcát, kénytelen újabb tevékenységének színterét a Burgundia tartományba áthelyezni, mivel oda még nem érkezett el a keresztes háború végének a híre. Isolier, az apród itt marad a várban, hogy most már a szépséges Adele-t szolgálja (s mi nt távoli unokatestvér valami többet is reméljen...) Említettem, hogy az Auris Társulat milyen csodákra volt képes ennek a Rossini-Scribe zenés darabnak a ma színpadára való átültetésében. Ocsovay János tenorja nem vetekedhet Réti Józsefével, de szépen hozta a magasságokat, igazi lírai belcanto hang, amire már régebben felfigyeltem pl. a Hamupipőkében és a Normában. Adele-ként Csereklyei Andrea ugyanazt a megnyerő figurát hozta és ugyanazt a szépen csengő szopránját, biztos technikáját hozta magával, amivel legutóbb A bűvös vadász Annuskája megformálásával aratott osztatlan elismerést. Örülök, hogy tegnapi produkciójával meg tudta ismételni korábbi sikerét! A gróf nevelőjét alakító Sándor Árpádot még nem láttam színpadon. Ragyogó mozgáskultúrájú szép hangú bariton, nevezetes áriájának színvonala nem éri el az archív TV-filmkockákról ismert fiatal Melisét, de így is nagyon sok reményre jogosítja. Az alapok meg vannak, amit érdemes csiszolgatnia. Robertet, a gróf barátját Hábetler András személyesítette meg, főként a bordalával ért el emlékezetes hatást. Az apród szerepében Károlyi Katalin egy hippiként jelenik meg a tengerparton, aztán ő is szépen behálózza a kielégítetlen, de óvatos és tartózkodó, később azért felengedő Adele-t. Szép hang, kecses mozgás, telitalálat. Kisebb szerepben láthattuk még Wittinger Gertrudot is, aki Alice-t, egy falusi lányt alakított a grófnő környezetéből. (Ő volt A bűvös vadász Agatája). A karmester Kesselyák Gergely rutinosan látta el teendőit a Miskolci Szimfonikus Zenekar és Énekkar élén, vezetésével remek dolgokat csiholt ki a muzsikusokból, különösen a fafúvósok, a fuvolák, de a csellók is remekül szóltak az együttmuzsikálásban. Különben is remek volt az összhang lent a zenekari árokban játszók hangszeres teljesítménye és a fent a színpadon látott \"commedia dell\' arte\" között. A közönség nem véletlenül, szűnni nem akaró tapssal és ovációval fejezte ki elismerését az Auris Társulat tegnap esti Rossini-produkciója felett. Innen fejezem ki azt az óhajomat, hogy az Ory grófját sürgősen vigyék magukkal Pestre és Kolozsvárra is, a kis és nagy Magyarország minden szegletébe, sőt azok határain túl is. Nyerő darab! Mindenféle értelemben... Ezt Szinetár Miklós is el fogja ismerni, amint módjában lesz ezt a verziót megtekintenie.
9154 Beatrice 2005-06-23 13:30:13 [Válasz erre: 9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35]
\"Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez.\" Gruberova akkor is \"játszik\", ha a koncertpódiumon énekel egy szerepet. Játszik nemcsak a hangjával, de a szemével, a mimikájával, a gesztusaival is. Igen elismerően nyilatkozott Peter Konwitschny, az ismert operarendező, Gruberova hamburgi Devereux-koncertjéről. Azt mondta, egyszerre volt koncertszerű előadás is, meg nem is. Íme a pontos idézet a Die Zeit-ben megjelent interjúból: \"Ich habe in Hamburg die Starsängerin Edita Gruberova in der konzertanten Aufführung einer Donizetti-Oper gehört. Ich wollte eigentlich nicht hin, meine Freundin hat mich mitgenommen. Und dann fand ich es doch erstaunlich. Es war konzertant und gleichzeitig nicht konzertant. Weil diese Frau so intensiv gesungen hat. Sie hat teilweise ganz hässliche Laute von sich gegeben. Sie war beteiligt, hat reagiert, auch wenn sie gar nicht dran war und die anderen gesungen haben.\" Egy biztos, a szeptemberi koncerten Gruberova nem fog a kottába temetkezni. Érdemes lesz őt figyelni. És ajánlom a libretto előzetes tanulmányozását is, mert akkor értékel igazán az ember minden hangsúlyt, minden kis nüanszot, ha tudja, miről van szó. (Legalábbis nálam ez így működik.)
\"Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez.\" Gruberova akkor is \"játszik\", ha a koncertpódiumon énekel egy szerepet. Játszik nemcsak a hangjával, de a szemével, a mimikájával, a gesztusaival is. Igen elismerően nyilatkozott Peter Konwitschny, az ismert operarendező, Gruberova hamburgi Devereux-koncertjéről. Azt mondta, egyszerre volt koncertszerű előadás is, meg nem is. Íme a pontos idézet a Die Zeit-ben megjelent interjúból: \"Ich habe in Hamburg die Starsängerin Edita Gruberova in der konzertanten Aufführung einer Donizetti-Oper gehört. Ich wollte eigentlich nicht hin, meine Freundin hat mich mitgenommen. Und dann fand ich es doch erstaunlich. Es war konzertant und gleichzeitig nicht konzertant. Weil diese Frau so intensiv gesungen hat. Sie hat teilweise ganz hässliche Laute von sich gegeben. Sie war beteiligt, hat reagiert, auch wenn sie gar nicht dran war und die anderen gesungen haben.\" Egy biztos, a szeptemberi koncerten Gruberova nem fog a kottába temetkezni. Érdemes lesz őt figyelni. És ajánlom a libretto előzetes tanulmányozását is, mert akkor értékel igazán az ember minden hangsúlyt, minden kis nüanszot, ha tudja, miről van szó. (Legalábbis nálam ez így működik.)
9153 álmodó 2005-06-23 11:48:06 [Válasz erre: 9145 parampampuli 2005-06-23 09:27:31]
Már, ami a holnapi előadást illeti. :-)
Már, ami a holnapi előadást illeti. :-)
9152 álmodó 2005-06-23 11:46:48 [Válasz erre: 9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15]
Bár a tegnapi próbán LUCIA nem volt. ?
Bár a tegnapi próbán LUCIA nem volt. ?
9151 álmodó 2005-06-23 11:45:01 [Válasz erre: 9143 telramund 2005-06-23 07:18:02]
Nincs is változás... :-)
Nincs is változás... :-)
9150 Búbánat 2005-06-23 11:35:33 [Válasz erre: 9141 Orfeusz 2005-06-22 22:46:09]
Én is így értettem az előbb.
Én is így értettem az előbb.
9149 Búbánat 2005-06-23 11:34:32 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
Ezt nem értem, mert 15 perce voltam bent a színház adminisztrációjánál, és rákérdeztem, lesz-e valami változás a közreműködőkben, azt mondták: semmi.
Ezt nem értem, mert 15 perce voltam bent a színház adminisztrációjánál, és rákérdeztem, lesz-e valami változás a közreműködőkben, azt mondták: semmi.
9148 DKata 2005-06-23 11:32:51 [Válasz erre: 9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23]
Köszönjük! Javítva.
Köszönjük! Javítva.
9147 álmodó 2005-06-23 11:18:20
Tisztelt Szerkesztőség: szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy ma Miskolcon az Operaház Énekkara tudtommal nem énekel Tell Vilmost. ?
Tisztelt Szerkesztőség: szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy ma Miskolcon az Operaház Énekkara tudtommal nem énekel Tell Vilmost. ?
9146 Orfeusz 2005-06-23 10:30:58 [Válasz erre: 9138 Sesto 2005-06-22 18:45:01]
arról volt szó: a jelenkor EGYIK legnagyobb..kulcsszó, de mindegy is, meg kell nézni pénteken, bár ahogy elnézem, te úgy is csak azért is rosszat fogsz mondani, hogy neked legyen igazad és Sestot lehord..
arról volt szó: a jelenkor EGYIK legnagyobb..kulcsszó, de mindegy is, meg kell nézni pénteken, bár ahogy elnézem, te úgy is csak azért is rosszat fogsz mondani, hogy neked legyen igazad és Sestot lehord..
9145 parampampuli 2005-06-23 09:27:31 [Válasz erre: 9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35]
Abszolúte nem egynlö !!!!! Valakit a legnagyobbnak nevezni azt jelenti, hogy a többi közül kiemelve, mindenki más fölé helyezi az illetöt. Ideálisnak nevezni pedig azt jelenti, hogy a szerepnek minden szempontból kitünöen megfelel, de a többiekhez viszonyított értékítéletet ez a megfogalmazás nem tartalmazza. Egyébként bánjunk csínján az ilyen \"legnagyobb\" kifejezésekkel: Carlo Rizzi pár éve azt mondta, hogy manapság Lucia legnagyobb alakítója Ruth Ann Swanson, mert Gruberova már öreg. (Amúgy kedves..!!) Most meg azt látjuk, hogy Gruberova még mindig virgoncul, új produkciókra készülve énekli Luciát, elkápráztatva mindenkit, Swanson pedig fachváltás közepén van, mert elvesztette a magasságait.
Abszolúte nem egynlö !!!!! Valakit a legnagyobbnak nevezni azt jelenti, hogy a többi közül kiemelve, mindenki más fölé helyezi az illetöt. Ideálisnak nevezni pedig azt jelenti, hogy a szerepnek minden szempontból kitünöen megfelel, de a többiekhez viszonyított értékítéletet ez a megfogalmazás nem tartalmazza. Egyébként bánjunk csínján az ilyen \"legnagyobb\" kifejezésekkel: Carlo Rizzi pár éve azt mondta, hogy manapság Lucia legnagyobb alakítója Ruth Ann Swanson, mert Gruberova már öreg. (Amúgy kedves..!!) Most meg azt látjuk, hogy Gruberova még mindig virgoncul, új produkciókra készülve énekli Luciát, elkápráztatva mindenkit, Swanson pedig fachváltás közepén van, mert elvesztette a magasságait.
9144 Beatrice 2005-06-23 09:13:15 [Válasz erre: 9117 telramund 2005-06-22 14:25:27]
Sesto már megint rosszul emlékszik: A bécsi Sonnambula nem Stefania Bonfadellinek, hanem Natalie Dessay-nek lett kitalálva. Dessay azonban megbetegedett, és így Bonfadelli énekelt a premieren.
Sesto már megint rosszul emlékszik: A bécsi Sonnambula nem Stefania Bonfadellinek, hanem Natalie Dessay-nek lett kitalálva. Dessay azonban megbetegedett, és így Bonfadelli énekelt a premieren.
9143 telramund 2005-06-23 07:18:02 [Válasz erre: 9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35]
milyen jó ,hogy többen tudják milyen volt Donizetti izlése és Pasta?-ma biztos elszaladnánk.Hiszen nem oly rég egy kritikában a nagy Scottot is ódivatúnak,énektechnikáját illetően régiesnek titulálták-pedig ha valaki egy nagy éneksnő volt Scotto biz az!!!
milyen jó ,hogy többen tudják milyen volt Donizetti izlése és Pasta?-ma biztos elszaladnánk.Hiszen nem oly rég egy kritikában a nagy Scottot is ódivatúnak,énektechnikáját illetően régiesnek titulálták-pedig ha valaki egy nagy éneksnő volt Scotto biz az!!!
9142 neduddki 2005-06-23 05:29:20 [Válasz erre: 9133 Orfeusz 2005-06-22 18:28:34]
én is épp ezt akartam mondani. ha még Donizettinek is.. hát kell ennél több?:)))
én is épp ezt akartam mondani. ha még Donizettinek is.. hát kell ennél több?:)))
9141 Orfeusz 2005-06-22 22:46:09 [Válasz erre: 9133 Orfeusz 2005-06-22 18:28:34]
már bocs, de ez a kettő gyakorlatilag egyenlő..
már bocs, de ez a kettő gyakorlatilag egyenlő..
9140 parampampuli 2005-06-22 22:17:23 [Válasz erre: 9112 álmodó 2005-06-22 13:28:31]
Kedves Sesto, Scotto nem egészen azt mondta, amit te állítasz. Nem nevezte a jelenkor legnagyobb Lucia-énekesnöjének, ez a te eléggé felnagyított értelmezésed. Azt mondta, hogy \"Mosuc ma ideáis tolmácsolója Luciának, hangilag, kifejezésben és alakításban biztosan tetszett volna Donizettinek is.\" Ezt mondta, nem mást, nem többet.
Kedves Sesto, Scotto nem egészen azt mondta, amit te állítasz. Nem nevezte a jelenkor legnagyobb Lucia-énekesnöjének, ez a te eléggé felnagyított értelmezésed. Azt mondta, hogy \"Mosuc ma ideáis tolmácsolója Luciának, hangilag, kifejezésben és alakításban biztosan tetszett volna Donizettinek is.\" Ezt mondta, nem mást, nem többet.
9139 telramund 2005-06-22 18:59:20 [Válasz erre: 9131 telramund 2005-06-22 18:18:26]
Remélhetőleg az lesz !!Szombaton beszámolok:):)
Remélhetőleg az lesz !!Szombaton beszámolok:):)
9138 Sesto 2005-06-22 18:45:01 [Válasz erre: 9124 Sesto 2005-06-22 17:42:16]
...az tény, hogy \"kiszúrnál\"(=nem lenne nehéz!),...de nem leszek ott!... ;-))) Most ez a \"kör\" sajnos kimarad-ezért Nektek kellemes operaestet kivánok!
...az tény, hogy \"kiszúrnál\"(=nem lenne nehéz!),...de nem leszek ott!... ;-))) Most ez a \"kör\" sajnos kimarad-ezért Nektek kellemes operaestet kivánok!
9137 Sesto 2005-06-22 18:37:13 [Válasz erre: 9122 Sesto 2005-06-22 17:37:33]
...tökéletes! ;-) Mivel úgy érzem, ez alapvetö követelmény, hogy egy adott Müvész nevét helyesen mondjuk ki, a hányinger kerülget, amikor \"Moszucs-nak\", vagy \"Moszuk-nak\" stb. nevezik!
...tökéletes! ;-) Mivel úgy érzem, ez alapvetö követelmény, hogy egy adott Müvész nevét helyesen mondjuk ki, a hányinger kerülget, amikor \"Moszucs-nak\", vagy \"Moszuk-nak\" stb. nevezik!
9136 Sesto 2005-06-22 18:35:21 [Válasz erre: 9125 Sesto 2005-06-22 17:44:51]
...Gruberova kérte személyesen, hogy Elena jöjjön, ez igaz!...
...Gruberova kérte személyesen, hogy Elena jöjjön, ez igaz!...
9135 Sesto 2005-06-22 18:34:25 [Válasz erre: 9126 telramund 2005-06-22 17:55:52]
...hááát ezek pont a Scotto rendezésben készült Lucia-fotók!... (2004 öszén készültek) ;-)
...hááát ezek pont a Scotto rendezésben készült Lucia-fotók!... (2004 öszén készültek) ;-)
9134 Búbánat 2005-06-22 18:28:35 [Válasz erre: 9121 telramund 2005-06-22 17:32:14]
A vitátokhoz egy apró megjegyzést hadd tegyek hozzá: ez nem színpadi változat lesz, hanem koncertszerű előadás. Mindenki tudja, hogy egészen másként szólal meg egy figura (itt Lucia)díszletek között és jelmezben, rendezésben, mint nagyestélyiben kiállni a zenekar elé. Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux-ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez. Mindettől függetlenül mindenképpen élmény lesz őket élőben látni és hallgatni - talán még művészetük teljében.
A vitátokhoz egy apró megjegyzést hadd tegyek hozzá: ez nem színpadi változat lesz, hanem koncertszerű előadás. Mindenki tudja, hogy egészen másként szólal meg egy figura (itt Lucia)díszletek között és jelmezben, rendezésben, mint nagyestélyiben kiállni a zenekar elé. Én is kíváncsi vagyok, hogy akár Gruberová esetében a Roberto Devereux-ben, akár holnapután Mosuc Luciája kárpótolni fog-e bennünket az elmaradó színpadi \"játék\"-élményért, illetve, a korábbi színpadi teljesítményükhöz mérten \"csak\" az énekhangjuk önmagában elegendő lesz-e a nagyon várt és remélt minőségi eredményhez. Mindettől függetlenül mindenképpen élmény lesz őket élőben látni és hallgatni - talán még művészetük teljében.
9133 Orfeusz 2005-06-22 18:28:34
[url]http://www.mosuc.com/Gallery/Seiten/28_Gaetano_Donizetti_Lucia__jpg.htm;lucia[/url] [url]http://www.mosuc.com/Gallery/Seiten/27_Gaetano_Donizetti_Lucia__jpg.htm;lucia[/url] [url]http://www.mosuc.com;honlap[/url]
[url]http://www.mosuc.com/Gallery/Seiten/28_Gaetano_Donizetti_Lucia__jpg.htm;lucia[/url] [url]http://www.mosuc.com/Gallery/Seiten/27_Gaetano_Donizetti_Lucia__jpg.htm;lucia[/url] [url]http://www.mosuc.com;honlap[/url]
9132 telramund 2005-06-22 18:24:39 [Válasz erre: 9115 muzsika 2005-06-22 14:11:05]
Gruberova valóban elismeri Mosucot ezt személyesen is hallottam Tőle és amikor pár éve Kazarovával volt Münchenben egy duett estjük és Edita beteg lett Mosuc állt készenlétben,sőt könnyitve Edita programját Moscuc maga is eléneklt a koncerten több áriát.Kollegális dolog kedves kolléga...
Gruberova valóban elismeri Mosucot ezt személyesen is hallottam Tőle és amikor pár éve Kazarovával volt Münchenben egy duett estjük és Edita beteg lett Mosuc állt készenlétben,sőt könnyitve Edita programját Moscuc maga is eléneklt a koncerten több áriát.Kollegális dolog kedves kolléga...
9131 telramund 2005-06-22 18:18:26 [Válasz erre: 9121 telramund 2005-06-22 17:32:14]
tény a lemezeit hallva ének tenchnikája perfectnek tünik ... nyitott vagyok az élményre..... megprobálok reálisan beszámolni neked feltéve ha nem leszel ott.Ha viszont igen biztos kiszurlak és akkor személyesen is elmondhatjuk benyomásainkat....
tény a lemezeit hallva ének tenchnikája perfectnek tünik ... nyitott vagyok az élményre..... megprobálok reálisan beszámolni neked feltéve ha nem leszel ott.Ha viszont igen biztos kiszurlak és akkor személyesen is elmondhatjuk benyomásainkat....
9130 Orfeusz 2005-06-22 18:18:12
Én Mosuc hangját még sosem hallottam, csak képet láttam róla a honlapján..:) Szóval számomra mindenképp meglepetés lesz, remélem tényleg egy világszenzációt láthatok majd.
Én Mosuc hangját még sosem hallottam, csak képet láttam róla a honlapján..:) Szóval számomra mindenképp meglepetés lesz, remélem tényleg egy világszenzációt láthatok majd.
9129 telramund 2005-06-22 18:13:33 [Válasz erre: 9120 telramund 2005-06-22 17:28:57]
nagyon kedves vagy hogy leirtad,meg kell vallanom a román nevek kiejtésében nem vagyok otthon-de most már ezt is tudom egy lépéssel közelebb Mosuc-hoz-ez jó ugye?...:):)
nagyon kedves vagy hogy leirtad,meg kell vallanom a román nevek kiejtésében nem vagyok otthon-de most már ezt is tudom egy lépéssel közelebb Mosuc-hoz-ez jó ugye?...:):)
9128 Sesto 2005-06-22 18:03:35 [Válasz erre: 9119 Sesto 2005-06-22 16:05:41]
...ezzel egyetértek(=\"az énekes nem gép\") tk. ezért sem \"izgulok\" külön Elena-ért, amiért elvállalta Bohém-próbák között a Lucia-t, mert tudom, hogy mit, hogyan és milyen szinvonalon produkál!... S persze talán annyi hasonlóság van Gruberova és közötte: MINDKETTEN PERFEKT TECHNIKAI FELKÉSZÜLTSÉGGEL FELVÉRTEZVE ÉNEKELNEK-IGY A \"PAPIRFORMA SZERINT\" NEM SOK FÉLNIVALÓJUK VAN!(...még fáradtan sem-pl. az elsö bécsi \"Puritani\" elött Elena fáradtan érkezett a szinházba,...de ami után történt az volt a csoda!-és ezt innen a Fórumról vissza tudják egy jó páran rajtam kivül is igazolni!) Téged nem érdekel a bécsi publikum, helyénvaló-sznob, vagy nem sznob, DE tud mégis differenciálni-és az emlitett példa Bonfadelli-vel nagyon magáért beszél! Látod, engem meg a \"Chat-társak haragja\" hagy hidegen, ezért sem tartózkodom kritikusabb megjegyzésektöl sem-lásd. korábbi \"viták\" á la Gruberova!... :-)
...ezzel egyetértek(=\"az énekes nem gép\") tk. ezért sem \"izgulok\" külön Elena-ért, amiért elvállalta Bohém-próbák között a Lucia-t, mert tudom, hogy mit, hogyan és milyen szinvonalon produkál!... S persze talán annyi hasonlóság van Gruberova és közötte: MINDKETTEN PERFEKT TECHNIKAI FELKÉSZÜLTSÉGGEL FELVÉRTEZVE ÉNEKELNEK-IGY A \"PAPIRFORMA SZERINT\" NEM SOK FÉLNIVALÓJUK VAN!(...még fáradtan sem-pl. az elsö bécsi \"Puritani\" elött Elena fáradtan érkezett a szinházba,...de ami után történt az volt a csoda!-és ezt innen a Fórumról vissza tudják egy jó páran rajtam kivül is igazolni!) Téged nem érdekel a bécsi publikum, helyénvaló-sznob, vagy nem sznob, DE tud mégis differenciálni-és az emlitett példa Bonfadelli-vel nagyon magáért beszél! Látod, engem meg a \"Chat-társak haragja\" hagy hidegen, ezért sem tartózkodom kritikusabb megjegyzésektöl sem-lásd. korábbi \"viták\" á la Gruberova!... :-)
9127 Sesto 2005-06-22 17:56:20 [Válasz erre: 9113 muzsika 2005-06-22 13:37:44]
..egy apró korrekció-nem \"Mosuccal\" hanem Mosuc-kal, mivel az \"s\" marad(=söt az \"s\" alatt van egy ékezet is, ha egészen pontosak akarunk lenni) és ezért marad \"s\" és nem \"sz\"; a neve végén pedig a \"c\"-t \"k\"-nak mondjuk ki!... ;-)))
..egy apró korrekció-nem \"Mosuccal\" hanem Mosuc-kal, mivel az \"s\" marad(=söt az \"s\" alatt van egy ékezet is, ha egészen pontosak akarunk lenni) és ezért marad \"s\" és nem \"sz\"; a neve végén pedig a \"c\"-t \"k\"-nak mondjuk ki!... ;-)))
9126 telramund 2005-06-22 17:55:52 [Válasz erre: 9117 telramund 2005-06-22 14:25:27]
Kedves Sesto bibiről szó sincs.Ezek a nevek mind számomra is csodás emlékeket idéznek-és Editával én nem hasonlitok össze senkit és úgy általában nem szoktam hasonlitgatni,hanem azt mondom ez megfogott és klassz volt.Izgatotan várom Mosucot is mert élőben most fogom elöször hallani.Ha megfog a hangja,az egyénisége a szerep hangi megformálása akár külföldre is elmegyek meghallgatni mert a fülemnek kedves lesz és kivánni fogom,hogy érzéki örömöt okozzon a hangja...Tudnék számos ellenpéldát irni az első sorodra,hogy mennyire nem Gruberova-füllel hallgatom az énekeseket-még magát Gruberovát sem de ezzel csak számos chattársam \"haragját\" váltanám ki.Az énekes nem gép.Vannak jó és rossz napjaik,jó és rossz szerepválasztásaik-de én az egészet értékelem és annak a 114 előadásnak az alpján amit Gruberovával hallottam azt mondhatom,hogy utánozhatatlan.Ő mellette még vagy 3o énekest imádok és több százat elismerek-többek között két lemeze alpján Mosucot is.Ezért várommost nagyon a személyes hangélményt és semmiképp nem Gruberovafüllel.... Azt hogy Bécs kiért örül meg fél évre és kiért nem az nem érdekel.Bármennyire is a zene fővárosa közönsége rém sznob és sajna 8 operát ismer+ Strauss Richard múveit... /sic!/
Kedves Sesto bibiről szó sincs.Ezek a nevek mind számomra is csodás emlékeket idéznek-és Editával én nem hasonlitok össze senkit és úgy általában nem szoktam hasonlitgatni,hanem azt mondom ez megfogott és klassz volt.Izgatotan várom Mosucot is mert élőben most fogom elöször hallani.Ha megfog a hangja,az egyénisége a szerep hangi megformálása akár külföldre is elmegyek meghallgatni mert a fülemnek kedves lesz és kivánni fogom,hogy érzéki örömöt okozzon a hangja...Tudnék számos ellenpéldát irni az első sorodra,hogy mennyire nem Gruberova-füllel hallgatom az énekeseket-még magát Gruberovát sem de ezzel csak számos chattársam \"haragját\" váltanám ki.Az énekes nem gép.Vannak jó és rossz napjaik,jó és rossz szerepválasztásaik-de én az egészet értékelem és annak a 114 előadásnak az alpján amit Gruberovával hallottam azt mondhatom,hogy utánozhatatlan.Ő mellette még vagy 3o énekest imádok és több százat elismerek-többek között két lemeze alpján Mosucot is.Ezért várommost nagyon a személyes hangélményt és semmiképp nem Gruberovafüllel.... Azt hogy Bécs kiért örül meg fél évre és kiért nem az nem érdekel.Bármennyire is a zene fővárosa közönsége rém sznob és sajna 8 operát ismer+ Strauss Richard múveit... /sic!/
9125 Sesto 2005-06-22 17:44:51 [Válasz erre: 9114 Orfeusz 2005-06-22 13:45:42]
...s ha már technikai bravúr és/vagy perfekció, olyan glissando-t ami az f´´´-re felfut Ágai Karolán kivül még senkitöl nem hallottam, még Gruberova-tól sem!... A francia változatban jó tudott lenni pl. Dessay is, bár ki tudja mi abból a felvétgelböl \"technika\" és mennyi a valóság, hiszen az a felvétel az elsö hangkrizis körül készült,...a \"Dynamic-nál\" P. Ciofi énekelte \"live\" Lucie de Lammermoor-t,..ö is egy érdekes/értékes alternativa!
...s ha már technikai bravúr és/vagy perfekció, olyan glissando-t ami az f´´´-re felfut Ágai Karolán kivül még senkitöl nem hallottam, még Gruberova-tól sem!... A francia változatban jó tudott lenni pl. Dessay is, bár ki tudja mi abból a felvétgelböl \"technika\" és mennyi a valóság, hiszen az a felvétel az elsö hangkrizis körül készült,...a \"Dynamic-nál\" P. Ciofi énekelte \"live\" Lucie de Lammermoor-t,..ö is egy érdekes/értékes alternativa!
9124 Sesto 2005-06-22 17:42:16 [Válasz erre: 9114 Orfeusz 2005-06-22 13:45:42]
..ez itt a \"bibi\" Telramund: Te csak nagyon Gruberoa-füllel vagy képes hallgatni mindent!... Ez eleve nem szerencsés, ha \"objektiv\" megközelitésröl beszélünk!... Kapásból a következö nevek ugranak be, akiket szerete/tisztelek/elismerek a példánál maradva Lucia-ként: Ágai Karola, Beverly Sills, Elena Mosuc és a fiatal Gruberova, vagy akár a fiatal Mooffo \"néhány rezdülése is\" stb.-ahány név annyi interpretáció, és mind más!!! (SZERENCSÉRE!!!) Mindegyiket önmagáért vagyok képes imádni-és nem hasonlitok senkit senkihez ezen a szinten! VAGY! Bécs megörült pl. Bonfadelli Amina-jáért anno,...akkor tetszett, megnéztem,...késöbb jött Vargicova, és persze szinpadi játékban meg sem közelitette Stefania-t, akinek Marelliék a koncepciót csináltál, mégis: Vargicova \"jött, látott és nem csak gyözött, hanem diadalmas volt!!!\" ;-)
..ez itt a \"bibi\" Telramund: Te csak nagyon Gruberoa-füllel vagy képes hallgatni mindent!... Ez eleve nem szerencsés, ha \"objektiv\" megközelitésröl beszélünk!... Kapásból a következö nevek ugranak be, akiket szerete/tisztelek/elismerek a példánál maradva Lucia-ként: Ágai Karola, Beverly Sills, Elena Mosuc és a fiatal Gruberova, vagy akár a fiatal Mooffo \"néhány rezdülése is\" stb.-ahány név annyi interpretáció, és mind más!!! (SZERENCSÉRE!!!) Mindegyiket önmagáért vagyok képes imádni-és nem hasonlitok senkit senkihez ezen a szinten! VAGY! Bécs megörült pl. Bonfadelli Amina-jáért anno,...akkor tetszett, megnéztem,...késöbb jött Vargicova, és persze szinpadi játékban meg sem közelitette Stefania-t, akinek Marelliék a koncepciót csináltál, mégis: Vargicova \"jött, látott és nem csak gyözött, hanem diadalmas volt!!!\" ;-)
9123 Búbánat 2005-06-22 17:40:27
Nehéz helyzetben vagyok, amikor most a Szlovák Nemzeti Színház vendégjátéka alkalmával a Miskolci Operafesztiválon bemutatott második darabról, Rossini Hamupipőke című kétfelvonásos vígoperájának tegnap esti előadásáról elkezdem beszámolóm írni. Ugyanis amikor az elsötétült a nézőtér és felment a függöny, először azt hittem, rossz helyen járok, vagy műsorváltozás történt és nem a Hamupipőke van műsoron. Kételkedésemet aztán eloszlatta a látványhoz \"csatolt\" felhangzó első jól ismert zenei akkordok és harmóniák, hogy igen, ez mégiscsak az a meseopera, amire jegyet váltottam. Mégis, most így utólag azt mondom, hogy nyugodtan adhatták volna ezt a címet is Rossini művének, hogy: \"Angelina, avagy a konditerem takarítónője\" A nagy olasz komponista huszadik opuszát, a Hamupipőke, avagy a jóság diadala című briliáns buffáját tűzte műsorára a pozsonyi társulat. Hogy a produkciónak igazi közönségsikere lesz, a kezdetek kezdetén még álmomban sem gondoltam volna! Bár ennek záloga, ahogy az első vendégjáték Az ezred lánya esetében, most is Jozef Bednárik rendezése, Dusan Stefanek zenei irányítása, Vladimir Cáp ötletes színpadi képe, L\'udmila Várossová ízléses jelmezei, Kovács Kálmán jó hangú férfikórusai, valamint Sárka Ondrisová koreográfiája. Bednárik vitathatatlanul ötletgazdag rendező, s most is egy merész csavarulattal az alaphelyzetet - a jó öreg mesebeli Hamupipőkéről van szó - egy mai, divatos konditerembe helyezi. Én itt látom az alapvető ellentmondást. A szöveget a mai divatnak megfelelően olaszul éneklik, és a kisiskolás is tudja, hogy pl. Don Magnifico, a lerobbant báró, vagyonos vők útján képzeli anyagi helyzetének jobbra fordulását. (Itt most nincs sem szlovák, sem magyar felirat, ami segít az eligazításban, a szöveg értésben.) Ezzel szemben itt és most Don Magnifico - mint azt a megelevenített nyitányban látjuk - egy ugyancsak jól menő konditerem tulajdonosa, ahová özönlenek a vendégek, sőt hercegünk, Don Ramiro és komornyikra, Dandini is itt ápolják kondíciójukat... Az intézményt Don Magnifico két beképzelt leánykája vezeti,míg Hamupipőkének, a lenézett féltestvérnek csak a seprő és a szemeteslapát jut. De hát hagyjuk a logikát, hiszen meséről van szó. A konstans egységszín alapárnyalata a kórházi műtők almazöldje és stílusosan a mai sportos szerelés (de van itt házimozi, videó, távirányító, a kondíterem összes ismert felszerelése, gépe, amik a darab folyamán használatban is vannak; ha kinézünk a konditerem ablakán látjuk a pozsonyi Duna-hídat, az elsuhanó autókat, az üvegre festett villodzó fényű feliratot: fitnes, a viharzene alatt,kinyíló, bacsapódó ajtókat, a kint hajladozó fákat; Angelina fürgén szedi le házon kívül a kiteregetett száradó ruhákat a kötélről stb), viszont a deus ex machina-szerűen megjelenő hercegi világot - markáns kontrasztként a hófehér barokk pompa jelöli. Ebben a látványos környezetben zajlik aztán az ismert mese, s az álruhás herceg meg is találja szerelmét, a takarító Angelinát... A zenei megvalósítás szinte kifogástalan. Legpozitívabb erénye, hogy az együttes, némi kivétellel, rá tudott hangolódni Rossini fürge lábakon pergő zenei stílusára. Magnifico - Peter Mikulás - kitűnő. Jolana Fogasová (minő öröm számomra újra találkozni vele a tavalyi Orleans-i szűz címszerepe után) fekete-kék toalettjében ama hercegi bálon eszményi jelenség, kár, hogy magasságai időnként élesek, de ellentétben a tavaly hallott drámai mezzójához képest, itt tanúja lehettem a nagyszerű \"bel cantó\" technika alkalmazásának, különösen a koloratúrái tekintetében. Ramiro herceg szerepében a magyar (budapesti) közönség által már jól ismert és mindig nagy szeretetnek örvendő Klein Ottokárnak tapsolhattunk. (Milyen jó lett volna, ha előző este Az ezred lányában őt hallottuk volna Tonióként!) Könnyedén kiénekelte a magas C feletti hangokat is! Dandinit Ján Durco énekelte és játszotta, olyan atyáskodóan -a rendezés részéről telitalálat személye. Monika Fabiánová és Petra Notová élethűen alakították a felfuvalkodott testvéreket, Tisbét és Clorindát. Gustáv Belácek, mint Alidoro, a nevelő mágus viszont szenved és küzdelmet folytat Rossini már említett eleven muzsikájával. Bevallom. Dusan Stefanek karmester teljesítménye meglepett, és örvendek, hogy ilyen érdemlegesen tette magáévá a nagy Gioacchino sziporkázó muzsikáját. Megérdemelten csattant fel az előadás egyes jelenetei közben majd az opera végén a megérdemelt taps, honorálva a nagyszerű szlovák társulat ismét kimagaslót nyújtó teljesítményét.
Nehéz helyzetben vagyok, amikor most a Szlovák Nemzeti Színház vendégjátéka alkalmával a Miskolci Operafesztiválon bemutatott második darabról, Rossini Hamupipőke című kétfelvonásos vígoperájának tegnap esti előadásáról elkezdem beszámolóm írni. Ugyanis amikor az elsötétült a nézőtér és felment a függöny, először azt hittem, rossz helyen járok, vagy műsorváltozás történt és nem a Hamupipőke van műsoron. Kételkedésemet aztán eloszlatta a látványhoz \"csatolt\" felhangzó első jól ismert zenei akkordok és harmóniák, hogy igen, ez mégiscsak az a meseopera, amire jegyet váltottam. Mégis, most így utólag azt mondom, hogy nyugodtan adhatták volna ezt a címet is Rossini művének, hogy: \"Angelina, avagy a konditerem takarítónője\" A nagy olasz komponista huszadik opuszát, a Hamupipőke, avagy a jóság diadala című briliáns buffáját tűzte műsorára a pozsonyi társulat. Hogy a produkciónak igazi közönségsikere lesz, a kezdetek kezdetén még álmomban sem gondoltam volna! Bár ennek záloga, ahogy az első vendégjáték Az ezred lánya esetében, most is Jozef Bednárik rendezése, Dusan Stefanek zenei irányítása, Vladimir Cáp ötletes színpadi képe, L\'udmila Várossová ízléses jelmezei, Kovács Kálmán jó hangú férfikórusai, valamint Sárka Ondrisová koreográfiája. Bednárik vitathatatlanul ötletgazdag rendező, s most is egy merész csavarulattal az alaphelyzetet - a jó öreg mesebeli Hamupipőkéről van szó - egy mai, divatos konditerembe helyezi. Én itt látom az alapvető ellentmondást. A szöveget a mai divatnak megfelelően olaszul éneklik, és a kisiskolás is tudja, hogy pl. Don Magnifico, a lerobbant báró, vagyonos vők útján képzeli anyagi helyzetének jobbra fordulását. (Itt most nincs sem szlovák, sem magyar felirat, ami segít az eligazításban, a szöveg értésben.) Ezzel szemben itt és most Don Magnifico - mint azt a megelevenített nyitányban látjuk - egy ugyancsak jól menő konditerem tulajdonosa, ahová özönlenek a vendégek, sőt hercegünk, Don Ramiro és komornyikra, Dandini is itt ápolják kondíciójukat... Az intézményt Don Magnifico két beképzelt leánykája vezeti,míg Hamupipőkének, a lenézett féltestvérnek csak a seprő és a szemeteslapát jut. De hát hagyjuk a logikát, hiszen meséről van szó. A konstans egységszín alapárnyalata a kórházi műtők almazöldje és stílusosan a mai sportos szerelés (de van itt házimozi, videó, távirányító, a kondíterem összes ismert felszerelése, gépe, amik a darab folyamán használatban is vannak; ha kinézünk a konditerem ablakán látjuk a pozsonyi Duna-hídat, az elsuhanó autókat, az üvegre festett villodzó fényű feliratot: fitnes, a viharzene alatt,kinyíló, bacsapódó ajtókat, a kint hajladozó fákat; Angelina fürgén szedi le házon kívül a kiteregetett száradó ruhákat a kötélről stb), viszont a deus ex machina-szerűen megjelenő hercegi világot - markáns kontrasztként a hófehér barokk pompa jelöli. Ebben a látványos környezetben zajlik aztán az ismert mese, s az álruhás herceg meg is találja szerelmét, a takarító Angelinát... A zenei megvalósítás szinte kifogástalan. Legpozitívabb erénye, hogy az együttes, némi kivétellel, rá tudott hangolódni Rossini fürge lábakon pergő zenei stílusára. Magnifico - Peter Mikulás - kitűnő. Jolana Fogasová (minő öröm számomra újra találkozni vele a tavalyi Orleans-i szűz címszerepe után) fekete-kék toalettjében ama hercegi bálon eszményi jelenség, kár, hogy magasságai időnként élesek, de ellentétben a tavaly hallott drámai mezzójához képest, itt tanúja lehettem a nagyszerű \"bel cantó\" technika alkalmazásának, különösen a koloratúrái tekintetében. Ramiro herceg szerepében a magyar (budapesti) közönség által már jól ismert és mindig nagy szeretetnek örvendő Klein Ottokárnak tapsolhattunk. (Milyen jó lett volna, ha előző este Az ezred lányában őt hallottuk volna Tonióként!) Könnyedén kiénekelte a magas C feletti hangokat is! Dandinit Ján Durco énekelte és játszotta, olyan atyáskodóan -a rendezés részéről telitalálat személye. Monika Fabiánová és Petra Notová élethűen alakították a felfuvalkodott testvéreket, Tisbét és Clorindát. Gustáv Belácek, mint Alidoro, a nevelő mágus viszont szenved és küzdelmet folytat Rossini már említett eleven muzsikájával. Bevallom. Dusan Stefanek karmester teljesítménye meglepett, és örvendek, hogy ilyen érdemlegesen tette magáévá a nagy Gioacchino sziporkázó muzsikáját. Megérdemelten csattant fel az előadás egyes jelenetei közben majd az opera végén a megérdemelt taps, honorálva a nagyszerű szlovák társulat ismét kimagaslót nyújtó teljesítményét.
9122 Sesto 2005-06-22 17:37:33 [Válasz erre: 9113 muzsika 2005-06-22 13:37:44]
...nem tudok ott lenni, mivel másnap reggel 7h a szivmütöben, vagy a szülöszobán \"jelenésem van\", nem érek vissza Bécsbe idöben... :-((( (Azzal vigasztalom magam, hogy csak az idei szezonban már 2 Lucia-t elkaptam vele, más szerepek mellett is, igy túl fogom élni, hogy Miskolcról lemaradok-ebben a felállásban inkább a személyes szálak lettek volna fontosak!) \"Találkozás Mosuc-kal\" akkor lesz igazán hiteles, ha megpróbálod NEM \"Gruberova-füllel\" hallgatni(=annak ellenére, hogy maga Gruberova nagyon elismeröen nyilatkozott többszörösen Elena-ról!),...hanem \"önmagaért\" odafigyelni, akkor hiteles lesz a kép-mert hiába a hasonló és nem egytöl-egyig megegyezö repertoár, két kbözö hang, technika stb. Más alkat, más szinész habitus etc.(=bár itt és most egy koncertszerü Lucia lesz, ha nem tévedek?!...)
...nem tudok ott lenni, mivel másnap reggel 7h a szivmütöben, vagy a szülöszobán \"jelenésem van\", nem érek vissza Bécsbe idöben... :-((( (Azzal vigasztalom magam, hogy csak az idei szezonban már 2 Lucia-t elkaptam vele, más szerepek mellett is, igy túl fogom élni, hogy Miskolcról lemaradok-ebben a felállásban inkább a személyes szálak lettek volna fontosak!) \"Találkozás Mosuc-kal\" akkor lesz igazán hiteles, ha megpróbálod NEM \"Gruberova-füllel\" hallgatni(=annak ellenére, hogy maga Gruberova nagyon elismeröen nyilatkozott többszörösen Elena-ról!),...hanem \"önmagaért\" odafigyelni, akkor hiteles lesz a kép-mert hiába a hasonló és nem egytöl-egyig megegyezö repertoár, két kbözö hang, technika stb. Más alkat, más szinész habitus etc.(=bár itt és most egy koncertszerü Lucia lesz, ha nem tévedek?!...)
9121 telramund 2005-06-22 17:32:14 [Válasz erre: 9112 álmodó 2005-06-22 13:28:31]
Azért még annyit,hogy Gruberova \"olcsó Luciáját\" lekopirozni még senkinek sem sikerült és ha az Őrülési jelent glissandóját valaki utána csinálja..hát nem is tudom.....
Azért még annyit,hogy Gruberova \"olcsó Luciáját\" lekopirozni még senkinek sem sikerült és ha az Őrülési jelent glissandóját valaki utána csinálja..hát nem is tudom.....
