Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


15446 zsoly 2008-02-18 21:46:49 [Válasz erre: 15445 Sesto 2008-02-18 19:15:08]
Hát, ezek után én leginkább azon aggódom, hogy mi fogja Curát normális alakításra és éneklésre motiválni a szegedi Otellóban...

15445 Sesto 2008-02-18 19:15:08
...kedves Ametiszt, inkább áthozom a Cura-témát ide, ne a Lukács Gy.-topicot nyomjuk szét ezzel a témával: \"1979. Ametiszt Előzmény - 1978 Válasz erre 2008-02-18 18:51:00 \"S ilyen helyzetben van pl. Cura is, pedig sokan szeretik, miatta utaznak Bécsbe v. máshová, de itt igazán sosem volt \"Publikumsliebling\" - függetlenül attól, hogy valóban jól énekel, vagy kevésbé jó estét fogott ki.)\" Igen ezzel a mondatoddal teljesen egyetértek, de mondok egy kivételt: STOP: 2007. dec. 4 Tosca. Curának ettől az eőadástól ők is térdet hajtottak és feltétel nélkül ünnepelte az egész operaház(rövid kritikát találsz róla bécsi forrásodban). Ez akkor egészen kivételes előadás volt.\" Nézd nem bántásnak szánom, de egy tény, én személy szerint nem tudok Cura-val igazán zöldágra vergödni, pedig úgy 2002 óta tényleg rendszeresen láthattam, s ráadásul nagyon eltérö szerepekben, s nem csak nézöként ismerhettem meg, hanem akár egy teljes munkafolyamat során is, így heteken keresztül tk. szinte nap-mint nap láttam/hallottam etc., mégis voltak szerepek elöadások/szerepek(!), amikor egyenesen FANTASZTIKUS volt, s bizony elöfordult olyan is, hogy egyenesen csapnivalónak éreztem - olyankor még rá is tett egy lapáttal, mivel a szinpadon is nagyon privát volt - és ez nem profizmus, Alfredo-ként \"átrendezte a darabot\", gyenge és hiteltelen volt, vagy az egyik bécsi Don Carlo tercettjében - d´Intino és Keenlyside \"akcióban\" ö pedig megállt lezseren \"milyen cool vagyok?!\"-attitüddel, zsebredugott kézzel a szinpad elején és úgy \"énekelt\", mint aki már csak azt várja: \"Mikor lesz vége?-úgy unom!\" A bécsi Konzerthaus karácsonyi koncertjén is maníros volt, pózolt: szemüveg le, szemüveg fel,...s a \"Krönungsmesse\" részletben kifejezetten rossz volt, még gagnek sem nevezném, ne haragudj! Ezzel szemben állitom, hogy a lehetö legjobb Calaf volt Zürich-ben, minden értelemben, akit valaha is láttam és hasonlóan szuper volt - ugyancsak Zürich-ben - a Stiffelio cimszerepében. (Don Carlo-ként ott sem tetszett!) Hosszú mondandóm végén csupán annyi conclusio-t engedj meg nekem - tudom, az énekesek sem éneklö gépek, vagyis egy abszolút természetes folyamat, hogy az egyik este jobban sikerül, mint a másik és forditva - engem csupán az zavar, hogy egy ilyen elismert tenor, hogy engedhet meg magának ekkora minöségbeli ingadozásokat - hol szenzációs,...hol igen gyenge és akár ripacskodik is?! (Bár kétségtelen: unalmasnak még sosem láttam!) :-)

15444 Sesto 2008-02-17 18:40:54
....részletek egy aktuális J. Norman-interjúból (www.welt.de) 14. Februar 2008, 04:00 Uhr Von Kai Luehrs-Kaiser Jessye Norman singt in den USA für Demokratie Die Sopranistin Jessye Norman schaffte das, wovon viele nur träumen: Sie startete gleich mehrere Karrieren. Jetzt ist sie auf Deutschland-Tournee. Mit WELT ONLINE spricht Norman über ihre Arbeit mit Herbert von Karajan, den Schönheits-Kult und warum sie manche Aufnahmen nie veröffentlichen wird. (...) Jessye Norman wurde am 15. September 1945 in Augusta, Georgia geboren. Seit sie 1968 den ARD Musikwettbewerb gewann und anschließend für drei Jahre an die Deutschen Oper Berlin verpflichtet wurde, hat die weltberühmte Sopranistin ein ganz besonderes Verhältnis zu Deutschland. Jetzt geht sie wieder auf Recital-Tour. Termine: 23. Februar Hamburg, 26. Februar Frankfurt am Main, 6. März Berlin, 9. März München (...) WELT ONLINE: Ihnen wird die Ausstrahlung einer Königin nachgesagt. Dabei kommen Sie aus einem urdemokratischen Land. Jessye Norman: Ich muss zugeben: Ich möchte ein bisschen, dass mir gehuldigt wird. Ich gebe alles, möchte aber auch, dass das Publikum mitmacht. Eine Königin bin ich aber nicht. Wir haben in Amerika zwar immer noch nicht recht verstanden, wie Demokratie funktioniert. Wir versuchen es aber weiter. Wenn ich Bilder von mir anschaue, sehe ich überhaupt nicht Jessye Norman, sondern nur eine private Jessye. (...) WELT ONLINE: Sie haben sich immer sehr rar gemacht. War Ihre Devise: So selten auftreten wie möglich? Norman: Fragen Sie mal meine Familie! Die sagen nämlich, dass ich noch viel zu häufig auftrete. Ich habe mein Maß gefunden. Aber ich möchte von Zeit zu Zeit eben auch ohne Schuhe zu Hause in meiner Küche herumlaufen. WELT ONLINE: Sie haben Carmen und Leonore, Aida und Sieglinde gesungen und eigentlich mehrere Karrieren gleichzeitig gemacht. Norman: Ja, ich bin merkwürdig in diesem Punkt. Und stolz darauf, dass ich diese ganzen Dinge fast gleichzeitig machen konnte. WELT ONLINE: In dem Film, den André Heller über Sie gedreht hat, haben Sie dennoch mit Playback gesungen - zu alten Aufnahmen. Warum? Norman: Wir hatten keine Möglichkeit, alles neu aufzunehmen. Und die Zuschauer merken es vielleicht nicht einmal. Ich finde übrigens, ich mache das gar nicht schlecht. (Lacht.) Es war nämlich nicht einfach. Ich musste alles noch einmal anhören, um herauszufinden, wie ich das damals gesungen habe. WELT ONLINE: Hören Sie Ihre eigene Stimme gern? Norman: Ja, aber ich habe ein distanziertes Verhältnis dazu. Ich sage immer Sachen wie etwa: \"Wie hat sie denn das gesungen?\" Dafür werde ich von meinen Freunden dann ausgelacht. Ich könnte ohne diese Distanz zu mir selbst überhaupt keine Aufnahmen machen. Die Vorstellung: Das bin ich! ist mir irgendwie zu intim. Ich bin für mich eine andere. WELT ONLINE: Sie haben etliche Aufnahmen niemals zur Veröffentlichung zugelassen. Warum? Norman: Weil ich nicht zufrieden war. Ich habe mit den Berliner Philharmonikern und James Levine die \"Vier letzten Lieder\" von Richard Strauss aufgenommen. Damals hatte ich furchtbare Probleme mit meinen Allergien. Es war Frühling, ich fühlte mich fast tot. Ich fand, ich könnte das besser singen. WELT ONLINE: Überlegen Sie, solche Aufnahmen noch freizugeben? Norman: In einigen Fällen schon. Es gibt eine Aufnahme der \"Phädra\" von Benjamin Britten, ebenso Haydns \"Berenice\"-Kantate. Beides möchte ich bald veröffentlichen. WELT ONLINE: Einige Ihrer größten Erfolge haben Sie in den Achtzigerjahren in Leipzig gehabt. Wie haben Sie die DDR erlebt? Norman: Wir haben zwei Wochen nach dem Fall der Mauer in Dresden \"Fidelio\" aufgenommen. Sie sollten hören, wie der Chor damals das Wort \"Freiheit\" sang! Das hat mich umgehauen. Ich bin oft um drei Uhr in der Frühe wach geworden, weil da schon Leute vor meinem Fenster in einer Schlange standen. Ich wunderte mich, dass man so früh zur Arbeit ging, bis ich feststellte, dass man auf Lebensmittel wartete. Das hat mich schon sehr beeindruckt. Ich bin oft aufgestanden, nur um die Leute anzuschauen. WELT ONLINE: Sie haben als eine der letzten Sängerinnen mit Herbert von Karajan zusammengearbeitet, der als sehr distanziert galt. Haben Sie je etwas Persönliches über ihn herausbekommen? Norman: Ja, dass ihm seine Jacht über alles ging. In seiner Garderobe gab es ein Bild, das ihn auf seiner Jacht zeigte. Da standen wir immer ganz versonnen davor, denn auch ich liebe Wasser und Schiffe. WELT ONLINE: Herbert von Karajan verlangte von Montserrat Caballé einmal, sie müsse abnehmen, um mit ihm zu singen. Norman: Uih! Tatsächlich? Mir hat er das nie gesagt. Vielleicht hat er es aber gedacht. Wir haben ja nur Konzerte zusammen gemacht. Dass von Sängern verlangt wird, schlank zu sein, ist nichts Neues. Als ich Studentin war und nach New York kam, hätte ich mir nicht vorstellen können, dass jemand auf der Bühne schöner aussehen könnte als Anna Moffo in \"Rigoletto\". WELT ONLINE: Sie finden nichts Schlimmes am optischen Kult, der heute um Opernsänger gemacht wird? Norman: Auch bei mir haben Äußerlichkeiten immer eine Rolle gespielt. Ich finde es okay, solange die Musik die entscheidende Rolle spielt. Wenn beides zusammenkommt, finde ich es einfach herrlich. WELT ONLINE: Sie sind selber stets für Ihre Kleider bewundert worden. Wo bleiben die eigentlich alle? Norman: Einige bei mir, andere in einem Museum in Paris. (...) WELT ONLINE: Was bedauern Sie, nicht aufgenommen zu haben? Norman: Die Marschallin im \"Rosenkavalier\". Ich finde sie wunderbar, aber ich habe die Rolle weder auf der Bühne noch auf CD gesungen. Ob es zu spät ist? Ich weiß es nicht. (...) WELT ONLINE: Ihr Idol Marian Anderson war die erste schwarze Sängerin, die an der Metropolitan Opera sang. Haben Sie als eine ihrer Nachfolgerinnen heute noch eine politische Mission? Norman: Sicher, besonders jetzt in Amerika. Ich habe Marian Anderson noch persönlich kennengelernt, und das ist ein Augenblick in meinem Leben, den ich nicht vergessen darf. Sie hat Dinge für uns erlebt, die dadurch hinter uns liegen. Dafür bin ich ihr sehr dankbar. WELT ONLINE: Wäre Ihre Karriere anders verlaufen, wenn Sie weiß gewesen wären? Norman: Das glaube ich kaum. Was nicht bedeutet, dass es nicht heute noch alltäglichen Rassismus gibt. Ich erfahre ihn selber noch, wenn ich in einen Supermarkt gehe. In Großbritannien ist es mir kürzlich passiert, dass ich von einem Kind angestarrt wurde wie ein Alien. Die Mutter entschuldigte sich und sagte, ihre Tochter habe noch niemals eine farbige Frau gesehen. Ich konnte nur sagen: \"Dann wurde es aber höchste Zeit.\" Ich glaube schon, Eltern sollten auf solche Dinge achten. WELT ONLINE: Können Sie das in Ihrer eigenen Schule fördern? Norman: Ja, auf musikalischem Wege. In meiner Schule in Augusta, Georgia, wo ich geboren bin, lernen 50 Kinder. Ich glaube an die Musik als politische Mission. Wer sich künstlerisch ausdrücken kann, wird ein besserer Bürger und Wähler sein. WELT ONLINE: In vielen Schulen wird die Musikerziehung reduziert. Ist es das, wogegen Sie kämpfen? Norman: Ja, denn es ist eine Lüge, dass Musikerziehung zu teuer ist. Sie kostet weniger als ein Fußballteam. Warum ist Sport gesellschaftlich höher angesehen als Musik? Man sollte doch nicht nur etwas für den Körper tun, sondern auch für die Seele. (...) WELT ONLINE: Neue Musik ist Ihnen nicht zu viel Arbeit? Norman: Es ist viel Arbeit, aber auch Lieder von Hugo Wolf sind mit viel Arbeit verbunden. WELT ONLINE: Wolf will auch keiner hören. Norman: (Lacht laut.) Ja, und was soll ich nun machen?! Von Hugo Wolf singe ich auch etwas in meinem Programm.

15443 tukán 2008-02-13 23:34:17 [Válasz erre: 15442 tukán 2008-02-13 23:33:42]
LEN(n)szőke

15442 tukán 2008-02-13 23:33:42 [Válasz erre: 15441 Cilike 2008-02-13 19:27:06]
Az attól függ, hogy festett, vagy le(n)szőke!

15441 Cilike 2008-02-13 19:27:06
Erről jut eszembe, hallottam valakitől, hogy aki szőke, az nem lehet mezzo, csak koloratúrszoprán vagy operettprimadonna...

15440 WiseGentleman 2008-02-13 18:24:00 [Válasz erre: 15439 Cilike 2008-02-13 18:15:34]
Nem mezzoszoprán vagy véletlenül? Olyan Carmen-fajta...

15439 Cilike 2008-02-13 18:15:34
Olllyanok vagytok...nemisazért...mert azt mondom, hogy jóképű, még nem fogom letámadni... és különben is, miért ne szerethetném Juan Diegot is? Egy tenor, egy bariton...legalább nem vagyok egyoldalú.

15438 -zéta- 2008-02-13 17:31:53 [Válasz erre: 15436 Cilike 2008-02-13 16:45:59]
De mit fog szólni mindehhez az isteni Juan Diego?

15437 Heiner Lajos 2008-02-13 17:01:03 [Válasz erre: 15436 Cilike 2008-02-13 16:45:59]
Ne reménykedj, vagy három gyereke van...

15436 Cilike 2008-02-13 16:45:59 [Válasz erre: 15430 zsoly 2008-02-12 20:46:36]
És ráadásul még rendkívül jól is mutat a pasi -Escamillot próbált, hmmmm, én is őt választottam volna...:-)

15435 frushena 2008-02-12 23:18:27
A mai Varázsfuvoláról : González, Nyári, Trubin,Rálik, Szolnoki, Gál! BRAVO! Trubin Bea állt be Königinnek ma estére. Egészen kiváló volt! A bosszúária csúcs volt!Nem is értem, hogy miért nem vele énekeltetik CSAK ezt a gyilok egy szólamot. Rég voltam itt a MÁO-ban olyan Zauberflötén, ahol a közönség részéről \'BRAVO\' lett a vége az ária után. Korábban esett szó itt is, hogy Trubin gyenge! Lehet, hogy súlyt emelni nem tud, de TISZTESSÉGESEN, ÉS SZÉPSÉGESEN, ÉLVEZHETŐEN tolmácsolta az Éj királynőt! A három dáma is nagyszerűen szólt, González és Nyári nyerő páros, dícséret a zenekarnak és Sándor Szabolcs karmesternek. Érdekes! Ha jó hangok vannak még egy ilyen pocsék rendezés is élvezhető. Találkozunk 22.-én!

15434 zsoly 2008-02-12 21:25:08 [Válasz erre: 15432 pépó 2008-02-12 21:19:05]
Én a múltkor Banquo-t kevertem össze Malcolmmal a Macbehtben, a súlyos basszust a lírai tenorral. Sesto segített ki. Előfordul :)

15433 zsoly 2008-02-12 21:21:14 [Válasz erre: 15431 pépó 2008-02-12 21:15:58]
Hát a jelzőim nem mindig a legjobbak, sorry. A lényeg, hogy nagyon ott volt!

15432 pépó 2008-02-12 21:19:05 [Válasz erre: 15430 zsoly 2008-02-12 20:46:36]
Mindent visszavontam! Elkavarodtam más irányba. Bocs!

15431 pépó 2008-02-12 21:15:58 [Válasz erre: 15430 zsoly 2008-02-12 20:46:36]
Szerintem a Hostias tenor ária. /Vagy közben Bretz gábor tenorrá vált?/ Vagy nem Verdi Requiemről beszélsz? Baritonokra nem annyira szokták az \"éteri\" jelzőt használni.

15430 zsoly 2008-02-12 20:46:36 [Válasz erre: 15429 holenekel 2008-02-12 20:36:03]
Én az ESTE című műsorban láttam a próbákról néhány rövid részletet. Bretz Gábort nem lehetett kivenni a képen, csak valami éteri szépségű éneklésre lettem figyelmes, néhány másodperc volt csak, de valami olyan, ami azonnal megfogja az embert. Talán a Hostias kezdő taktusai voltak. A műsor után azonnal megnéztem a neten, hogy ki énekel, mert a tv-ből nem lehetett kivenni. Akkor láttam, hogy Bretz Gábor. Nagyon megfogott azzal a pár másodperccel. Kívánom neki, hogy Scala-beli debütje nagy siker legyen!

15429 holenekel 2008-02-12 20:36:03
Nem tudom, Fáy milyen koncertet látott a Zeneakadémián, de szerintem nem érdemes az irásaival foglalkozni. Csak az a baj, hogy aki nem volt ott, azt ő \"tájékoztatja\". Cura egyéni elképzelésben vezényelt, de ehhez minden karmestern ek joga van. Azért köszönt, hogy végre elkezdhesse a programot, mert amikor bejött, szünni nem akaró taps fogadta. De nem ez a lényeg. A kórus valóban kevés volt, de mindent megtettek a jó hangzás érdekében, nem különben a zenekar. A szólisták nem üvöltöttek, Cserna kiváló pianoi nem hangzottak üvöltésnek. A requiem tétel különösen magas szinvonalu volt. Ulbrich Andrea is szépen, müvészien énekelt. Lehet, hogy Kovácsházy nem Requiem hang, de a hires tenorária szivből szólt, tele érzéssel, emotioval.Amugy beugró volt, ha ugy vesszük megmentette az előadást. Bretz Gábor világszinvonal.Gyönyörü hang,emotionalis előadás.Szóval, sajnálhatja, aki nem hallotta, kivételes szinvonalu előadás volt, méltó az alapitványhoz, Verdihez és a közönséghez.Én még sok ilyen Verdi Requiemet szeretnék hallgatni.

15428 Sesto 2008-02-12 19:46:29 [Válasz erre: 15426 bcn 2008-02-12 19:25:28]
...csak éppen a clip alatt: \"Viva La Marton!\" olvasható - ennek ellenére egy hangot nem hallani töle - hanem (Chrysothemis-t) s utána Polaski hajlong a függöny elött a többi szereplö kiséretében?!... :-0)

15427 Szilgyo 2008-02-12 19:38:10 [Válasz erre: 15423 tarnhelm2 2008-02-12 16:01:21]
A Schubert Gesz-dúr Impromtu a Zeneakadémián Brendel utolsó koncertjén, na az valami volt. De én ehhez nem nagyon értek.

15426 bcn 2008-02-12 19:25:28 [Válasz erre: 15425 Orfeusz 2008-02-12 18:42:50]
mondom h volt benne tűz :D

15425 Orfeusz 2008-02-12 18:42:50
[url]http://www.youtube.com/watch?v=_xAKjR_-Tp0;barcelonai Elektra, 2008.február 9.!![/url] ..taps..

15424 Heiner Lajos 2008-02-12 17:57:06 [Válasz erre: 15423 tarnhelm2 2008-02-12 16:01:21]
Az öregúr (bocsánat, a Professzor Úr) az év végével visszavonul. Haydn-Mozart-Beethoven-Schubert műsort ad a Prágai Tavaszon, ugyanazt a programot eljátssza április 27-én Varsóban is. Nem vagyok, messze nem vagyok nagy hódolója, de a Schubert a D. 960 - gondolkodom, gondolkodom..

15423 tarnhelm2 2008-02-12 16:01:21 [Válasz erre: 15421 Sesto 2008-02-12 13:55:16]
Épp ezt a vitát kikerülendő írtam,hogy alapvetően jó, csak éppen nem frenetikus koncertről beszélek. Mondok mégis nevet, hogy érthető legyen. Brendel meglehetősen unalmas, de azért korrekt koncertjein szokott például ilyen \"lelketken vastaps\" felhangzani. (Én sem szoktam udvariasságból lelkesedni, de \"udvarias\" tapsot egy tisztes, ám nem éppen lelkesítő koncertnek azért megadok :))) Buuhzni csak nagyon ritkán szoktam. De azért már előfordult.)

15422 Orfeusz 2008-02-12 15:27:26 [Válasz erre: 15421 Sesto 2008-02-12 13:55:16]
Én sosem értettem miért kell azt megtapsolni, aki rossz volt. A Buuht én sem kedvelem, sztem sokkal emberségesebb és ugyanolyan érthető ha egyszerűen csak nincs taps.

15421 Sesto 2008-02-12 13:55:16 [Válasz erre: 15420 tarnhelm2 2008-02-12 13:25:05]
...ez mit jelentsen: \"illik megtapsolni\" - mar elnezest, de differencialni is lehet, nem? - ergo, ha vmi./vki. nem tetszett, vagy csak kevesbe, akkor annak mertekeben fejezem ki tetszesemet, de csak azert \"mert illik\", nem fogom vörösre tapsolni a tenyeremet!... S ha vmi. vegkepp´ gyatra volt - nem fogok \"Buuuh-t\" kiabalni(!) - mert az tenyleg övönaluli ütes az elöadoval szemben, de nem leszek benne az \"illendö vastapsban\" sem.

15420 tarnhelm2 2008-02-12 13:25:05 [Válasz erre: 15419 Orfeusz 2008-02-12 12:24:41]
Egyetértek. Nem egyszer hallottam már \"lelketlen vastapsot\" jó, de nem frenetikusan jó külhoni nagyság koncertjének a végén. Amikor mindenki tudta, ezt az embert azért illik megtapsolni, ha már eljött ide hozzánk, de annyira azért mégsem dobott fel ez az este. (Inkább nem mondok neveket a közelmúltból.)

15419 Orfeusz 2008-02-12 12:24:41
Vastaps és vastaps között is van különbség. Lehet mindig érezni, hogy az őszinte vagy csak a megszokott taps, amit az emberek nem szívből csinálnak. A vastaps lehet fantasztikusan felemelő, főleg, ha lehet érezni, hogy mindenki egy emberként tapsol és örül és élvezte az előadást. Nem ugyanaz a vastaps egy sznob közönséggel zsúfolt Tosca előadás után, mint amikor pl. Bátori-Martonos Jenufa előadás után toboltak az emberek és többek között vastaps is volt..

15418 parampampoli 2008-02-12 12:01:06 [Válasz erre: 15417 Sesto 2008-02-12 11:37:33]
Biztos, hogy a magyar vastapsnak van némi politikai előzménye, hagyománya, de ma már elfogadott szokása lett a tetszésnyilvánításnak. Külföldieknek azonban lehet furcsa, Kobayashinak például külön el kelltt magyarázni, hogy mit is akar jelenteni, mert nem értette, furcsának találta, ő is az össze-vissza ujjongást találta természetesnek. Vannak esetek, amikor a közönség vastaps nélkül is egységesíti véleményét. Soha életemben nem fejetem el például, mikor Gruberova bécsi Roberto premierjén a finálé után kijött a függöny elé, úgy \"dübörgött\" fel egyszere a közönség ovációja, ahogy addig csak stadionban hallottam.

15417 Sesto 2008-02-12 11:37:33 [Válasz erre: 15416 Ametiszt 2008-02-12 11:31:37]
...a \"felhördüles\", a \"sohaj\"(=\"de kar, hogy vege-ertelemben\" etc.!) a \"nema csend\", a \"döbbenet pillanata\"(=NEM pejorativ ertelemben!) nagyon szep, felemelö dolgok, mozzanatok; de az ütemes taps/vastaps ismerösömhöz hasonloan nekem sem jön be!-s ez nyilvan nem a latottak/hallottak müveszi erteket degradalja, ilyesmiröl szo sincs(!) - sokkal szimpatikusabb szamomra a közönseg spontan reakcioja - legyen az kirobbano, orkanszerü taps \"össze-vissza\", \"Bravo\" vagy dübörges, sohaj, döbbenet etc., de a gepies, szinte unformizalt, (kontrollalt?) ütemes taps engem is irrital. ;-)

15416 Ametiszt 2008-02-12 11:31:37 [Válasz erre: 15413 Sesto 2008-02-12 11:25:09]
Persze, értem én, hogy általában mondod, mégis ott a pejoratív lesajnálás/taps/közönség. Biztos volt már olyan élményben részed, mikor az előadás végén valósággal \"felhördül\" a közönség, a sok kis egyéni \"de klassz volt\" sóhaj összeáll egy nagy önkéntelen tetszés/öröm morajlássá. Ezt nem lehet megrendelni, vagy előjön vagy nem. Ez volt jelen a zeneakadémiai Requiem után, ez számomra többet mond a halálos csendnél és a vastapsnál is.

15415 tukán 2008-02-12 11:29:56
Ütemes taps a spanyoloknál van , és mindenért taps az olaszoknál! már miért ne? Megértem már ütemes tapsot németeknél is nem is egyszer! Tanuja voltam!

15414 tukán 2008-02-12 11:27:54 [Válasz erre: 15399 parampampoli 2008-02-12 10:23:49]
Inkább már a fáy-t kéne jól, de jól nyakonvágni!!!

15413 Sesto 2008-02-12 11:25:09 [Válasz erre: 15412 Ametiszt 2008-02-12 11:21:04]
...kedves Ametiszt, talan feltünt, hogy NEM az emlitett koncert kapcsan(!), hanem ALTALABAN tettem fel a kerdest, hiszen a müveszek velemenye erdekelne, akiket igy /is/ ünnepel a Nagyerdemü - s akkor nevezzük ezt a jelenseget \"ütemes tapsnak\" - bar vastaps neven szokas emlegetni, elvegre a koncerttermekben is jelen van: ott pedig semmilyen vasfüggöny nincs a lathataron!... :-)

15412 Ametiszt 2008-02-12 11:21:04 [Válasz erre: 15410 Sesto 2008-02-12 11:05:46]
Örülnék, ha az is reagálna, aki ott volt a koncerten! Miért mindig negatívba fordítjátok a dolgokat? Sesto! Miért nem a halálos csendet emeled ki? Nem volt köhögés, cukros zacskók ropogtatása, mobil telefoncsörgés, pusmogás, stb, csak egy nagy koncentrált figyelem! Pedig a Requiem nem könnyű mű! Fodor Géza kritikájáról már korábban megírtam a véleményem. Balkáni és tájékozatlan, még ha \"nagy nevet\" is tudhat maga mögött. Miért nem idézel nemzetközi kritikát? Ott is van olyan, ami nem dícsérő/barcelonai Otelló (kb. 20%). Keresd meg a maradék 80%-ot. Vagy nézd meg a szegedi előadást áprilisban.

15411 miketyson 2008-02-12 11:20:57
Amiről beszéltek, az igazából az ütemes taps. A vastaps az, amikor a vasfüggönyt is újra fel kell húzni a nem szűnő siker miatt.

15410 Sesto 2008-02-12 11:05:46 [Válasz erre: 15409 Károly 2008-02-12 10:59:59]
Ad (magyar!) vastaps - altalaban - es nem az adott koncert vetületeben; igazan erdekelne, hogy pl. az erintett müveszek, akiknek szol, hogy ertekelik, milyennek erzik???-egy nemet ismerösöm vegighallgatott egy MAO-s premiert CD-felvetelen, amelyen sokszor \"dübörgött\" a vastaps: szamara riaszto, taszito jelenseg volt - azt mondta, hogy olyan, mintha vmi. kinai parttaggyülesen ünnepelnek az aktualis diktatort!... :-(

15409 Károly 2008-02-12 10:59:59 [Válasz erre: 15407 Ametiszt 2008-02-12 10:55:50]
A magyar vastaps elég kétélű jelenség! Nem mindig szokott őszinte lenni, talán jelen esetben is csak a nagy nevű énekes-karmester-rendezőnek zúgott!

15408 parampampoli 2008-02-12 10:58:50 [Válasz erre: 15400 Ametiszt 2008-02-12 10:35:38]
Fejlődésének eredményéről olvastam Fodor Géza elemzését Cura barcelonai Otellojáról. (Nem tenné ki a honlapjára, annyi szent.) Otelloként 2001 óta nem láttam, ez igaz, de láttam élőben Chenier, Pollione, Canio szerepében, hallottam cd felvételről Cavaradossiját a MET-ből, tehát van elképzelésem, hogy énekelheti Otellót most. Aki szereti, nézze, hallgassa -- jó szórakozást!

15407 Ametiszt 2008-02-12 10:55:50 [Válasz erre: 15403 Károly 2008-02-12 10:51:14]
Ha a közönség is úgy érezte volna, mint Fáy, akkor nem lett volna halálos csend az egész előadás alatt és vastaps se a végén. Biztos mi (közönség) voltunk a hülyék és jól át lettünk verve. Éljen a kritikus, aki felnyitotta a szemünket!

15406 parampampoli 2008-02-12 10:54:44 [Válasz erre: 15403 Károly 2008-02-12 10:51:14]
Az engem is érdekelt volna.

15405 Sesto 2008-02-12 10:54:43 [Válasz erre: 15402 Ametiszt 2008-02-12 10:44:54]
...gondolom keszül(t) hivatalos Momus-kritika is???!

15404 Heiner Lajos 2008-02-12 10:53:36 [Válasz erre: 15403 Károly 2008-02-12 10:51:14]
\"torkuk szakadtából kiabálnak\".

15403 Károly 2008-02-12 10:51:14 [Válasz erre: 15402 Ametiszt 2008-02-12 10:44:54]
Az énekesekről nem is írt. Érdekelt volna, hogyan énekeltek.

15402 Ametiszt 2008-02-12 10:44:54 [Válasz erre: 15400 Ametiszt 2008-02-12 10:35:38]
Most látom a maiban NSZ-ban a tipikus Fáy kritikát/Requiem. No comment, megint jól helyezkedett! Bitonságosabb valamit lehúzni, mint megdícsérni. De ha esetlg elment volna a sajtótájékozatóra, talán megkérdezhette volna Curától, mi az ő Requiem értlmezése. Ez segített volna megérteni a hangversenyt is. (ld. feb 6.-i NSZ riport Curával, ott legalább van néhány szó erről)

15401 Károly 2008-02-12 10:42:50 [Válasz erre: 15391 tukán 2008-02-11 21:58:46]
Elsőnek Lukács Gyöngyinek ajánlották fel a szegedi Turandotot, de úgy hallottam, hogy nem kért a magyar nyelvű verzióból és a partnerek névsora sem vonzotta különösebben. Borítékolni lehetett, hogy azután Rálikot kérik meg hogy énekelje, aki feltehetően el is vállalta. Az lenne a csuda ha nem.

15400 Ametiszt 2008-02-12 10:35:38 [Válasz erre: 15399 parampampoli 2008-02-12 10:23:49]
Te milyen Fáy írásról beszélsz? \"Sikertelen kísérlet José Cura megutálására\" címűről? A cím a kritikust is minősíti. Vagy arról a gyulai koncertről amiről az esőszünetben hazament a kritikus? De ha keresel, bizony találsz elismerő írást is/Fáy. Számomra nem ő minősíti Curát, hanem a saját élmlnyeim! Ugyan, kit kell itt nyakon vágni,ez a sítlus és tájékozatlanság egyszerűen elszomorító ! Még mindig 2001-es Otellórol beszélsz - az se volt rossz!- 2008-ban? Azóta Cura több tucatszor játszotta már, meglepődnéél mennyire másként, más felfogásban (pedig az sem volt semmi)!!!! Ébresztő!!!

15399 parampampoli 2008-02-12 10:23:49 [Válasz erre: 15394 Heiner Lajos 2008-02-12 08:25:51]
Én inkább Fáy írásának hiszek. Nagyon örültem, hogy a tenor viselkedése belőle is azt váltotta ki, amihez hasonlót én is annyiszor érezetem Curával kapcsolatban: hogy valaki vágja már nyakon a ripacskodásaiért! (Jómagam ugyan még radikálisabb retorziót alkalmaznék szívem szerint!) Otelloját láttam élőben 2001-ben, még egyszer nem kérnék belőle, köszönöm, még ingyen se.

15398 Ametiszt 2008-02-12 10:21:52 [Válasz erre: 15394 Heiner Lajos 2008-02-12 08:25:51]
Az még érdekesebb, mennyire elhallgatta (eddig) a hazai zenei sajtó és kritika (internetes vagy írott) José Curának február 6.-i, a Zeneakadémián, a Salva Vita Alapítvány javára tartott koncertjét (telt ház!). Cura Verdi Requiemjét vezényelte, nagyszerű, felemelő előadásban, a közönség egyszerűen nem akarta őt és a zenészeket, szólistákat leengedni a színpadról. A hatalmas vastaps és ünneplés csaknem 10 percig tartott. Erről miért nem lehet olvasni? A feb. 6.-i Híradóban és az Estében is megjelent tudósítás ill. interjú Curával. Itt meg lehet nézni: Interjú/Az Este http://www.mtv.hu/videotar/?id=17463 Beharangozó/MTV Hiradó http://www.mtv.hu/videotar/?id=17438

15397 macskás 2008-02-12 10:04:26 [Válasz erre: 15391 tukán 2008-02-11 21:58:46]
Akkor megyek. Öngyilkos típus? Remélem, addig kitart:)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.