Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

21 Búbánat 2004-11-24 19:00:51 [Válasz erre: 20 Orfeusz 2004-11-24 18:29:40]
Természetesen. A honlapon találtam rájuk és ott külön-külön rá kell kattintgatni a hónapokra, és feljön a kínálat. Szilgyo is innen csillantathatott fel számunkra neves karmester vendégművészeket. A programok és a neves külföldi hírességek neve önmagáért beszélnek. Csak győzzük megfizetni őket...

20 Orfeusz 2004-11-24 18:29:40 [Válasz erre: 19 Búbánat 2004-11-24 16:07:59]
Ezek a fantasztikus programok mind az új hangversenyteremben lesznek? Jó lenne, főleg a Gruberovás.

19 Búbánat 2004-11-24 16:07:59
2005. 05. 24. Orchestra Sinfonica Giuseppe Verdi, Milano; Coro Philharmonico Milano Verdi: Requiem, Vezényel: Riccardo Chailly Km: Fiorenza Cedolins (szoprán), Maria José Montiel (mezzo), Joseph Calleja (tenor), Carlo Colombara (basszus) 2005. 06. 14. Orchestre Philharmonique de Radio France, Paris; Choeur de Radio France/Wiener Singverein, Wiener Sängerknaben Mahler: VIII. Ezrek szimfóniája Vez.: Myung-Whun-Chung 2005. 08. 19. Rost Andrea és vendégei Km. A Magyar Állami Operaház zenekara, Rendező: Káel Csaba, Vez.: Marcello Viotti 2005. 09. 10. Donizetti: Roberto Devereux- koncertszerű előadás Km: Edita Gruberiva, a Szlovák Filharmónia Zenekara (Pozsony), a Nemzeti Filharmonikus Énekkar (Budapest), Vez.: Friedrich Haider 2005. 10. 08. Richard Strauss: Elektra Címszerepben: Marton Éva R.: Káel Csaba Vezényel: Stefan Soltész

18 Szilgyo 2004-11-24 15:50:43 [Válasz erre: 17 Steff 2004-11-24 15:40:16]
Pont ő. Hogy találtad ki?

17 Steff 2004-11-24 15:40:16 [Válasz erre: 15 Szilgyo 2004-11-24 15:25:52]
Dutoit?

16 frushena 2004-11-24 15:32:29 [Válasz erre: 15 Szilgyo 2004-11-24 15:25:52]
Így legyen! :) Gardiner-nek és Mehta-nak örülnék!

15 Szilgyo 2004-11-24 15:25:52 [Válasz erre: 14 Anna Magdalena Bach 2004-11-24 14:09:02]
Ha igaz, és nem mondja le, akkor jön Boulez, Barenboim, Dutois, Norrington, Mehta, Chailly és Gardiner is.

14 Anna Magdalena Bach 2004-11-24 14:09:02
Ajánlom figyelmetekbe a www.muveszetekpalotaja.hu honlapot!

13 Outsider 2004-11-24 13:16:45 [Válasz erre: 11 Orfeusz 2004-11-23 16:53:21]
A pécsiek hirdettek 4 koncertből álló bérleteket nagyon szép műsorokkal, akciósan árulták (néhány napig) 2900 Ft-ért. Nem tudom, tart-e még az akció, de szerintem nem akciósan sem lehet nagyon drága.

12 frushena 2004-11-23 22:59:51 [Válasz erre: 11 Orfeusz 2004-11-23 16:53:21]
Csaknem lesz ez mindig így! Mert ha mégis valószínű üres termek lesznek. Ez nagyon sok pénz! Még az 4000-5000 ft. is! És jól írtad! A sznobok nem járnak hetente hangversenyre! Max. megveszik a bérletet az épp \"menő\" előadásra és arra elmennek. 2500 ft szerintem még így is sok! Azért ha egy héten egyszer elmész, még így is nagyon sok pénz!

11 Orfeusz 2004-11-23 16:53:21
Annyi biztos, hogy a jegyárak borsosak.. a tavaszi fesztiválra a legolcsóbb 4000-5000Ft. a legdrágább 30.000..Nem tudom, hogy ez majd évközben is így lesz? Mert ha igen kutya se fog járni, a sznobok nem járnak minden héten koncertre. Egyébként ha a jegyárakban a külföldi színvonalat akarják követni, jó lenne figyelembevenni, hogy máshol(külföld) a nagyon drága jegyek mellé mindig biztosítanak olcsóbbakat is(kb.10 euros-azaz 2500Ft. értékben).

10 Megén 2004-11-23 14:19:00 [Válasz erre: 8 Caligula 2004-11-23 13:45:11]
Ennyit én is megtudtam, amikor forgatni kezdtem a lapokat. Csak soseis hallottam még róla.

9 Anna Magdalena Bach 2004-11-23 13:58:37
Mi a Búbánatnak másolod ide ennyiszer ezt a cikket??

8 Caligula 2004-11-23 13:45:11
Igen. www.hangszereszene.hu

7 Megén 2004-11-23 12:22:10
Ma teljesen véletlenül a kezembe került egy Hangszer és Zene c. folyóirat(?), amiben van egy eléggé szakmainak mondható cikk főleg az akusztikai kérdésekről. Egyébként tud valaki valami erről a lapról?

6 ** 2004-11-23 10:55:04 [Válasz erre: 0 Búbánat 2004-10-26 21:20:09]
A Varanusz Xavert kellene felkerni.Elvegre o az orgona Horowitza.

5 Búbánat 2004-11-23 09:56:50
Elmaradó közös koncert, folytatódó a vita Két meghatározó filharmonikus zenekarunk, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NF) és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) között évek óta feszült a viszony. A nézeteltérések elsősorban az eltérő finanszírozásra vezethetőek vissza. Megbékélő gesztusra kerülhetett volna a Duna parton épülő Nemzeti Hangversenyterem március 14-ei nyitó koncertjén, ahol a tervek szerint a két zenekar közös koncertet adott volna. A műsorban azonban csak a Nemzeti Filharmonikusok szerepelnek. Idén tavasszal nyílik meg a Nemzeti Színház melletti kulturális komplexum, a Művészetek Palotája. A komplexum magába foglalja egyebek mellett a Budapestnek mindeddig rendkívül hiányzó korszerű hangversenytermet. Sokakban felvetődött az a gondolat, hogy a Nemzeti Hangversenyterem megnyitóján együtt léphetne fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NF)és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) - mondta el a Népszavának Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. \"Hiszen ez egy nagyon szép gesztus lenne és végre az összefogásról és a barátságról szólna. Kiváló feleletként mindazoknak, akik a zenekarokat néha fölöslegesen kijátsszák egymás ellen. Vass Lajos a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára is nagyszerűnek találta az ötletet a közös koncertről, s megkérdezte az én véleményemet\" - emlékezett vissza Fischer Iván. A karmesternek nagyon tetszett az ötlet, és azonnal egy baráti levelet fogalmazott Kocsis Zoltán részére, kérve őt, vegyen részt a közös koncerten. \"A levelet átadtam az államtitkár úrnak, azóta sajnos semmit sem hallottam erről a tervről\" - fejezte be a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Fischer Iván.Kiss Imre a Művészetek Palotája igazgatója lapunk kérdésére elmondta, a két zenekar együttes fellépésének ötlete tőle származott. Az igazgató azonban nem kívánt nyilatkozni arról, hogy végül a terv miért nem valósul meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a március 14-én nyíló intézményt ugyan a Nemzeti Filharmonikusok nyitják meg, de néhány nap múlva a Fesztiválzenekar is fellép. Kiss Imre hangsúlyozta, szeretné ha a Nemzeti Hangversenyterem nem a viszálykodásról, hanem csupán a zenéről szólna.Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója a Népszava kérdésére nem kívánta kommentálni az esetet. Nagy sajtóvisszhangot kapott a két nemzeti zenekar közti évek óta tartó feszültség, Fischer Iván többször kifogásolta, hogy a hasonló művészi színvonalú zenekarok finanszírozása jelentősen eltér egymástól. A Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár (NF), mint kiemelt nemzeti intézmény rendelkezik a legjelentősebb anyagi forrásokkal. Szabó Attila a Nemzeti Filharmonikusok gazdasági igazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy fenntartójuktól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 2004-ben 1 milliárd 666 millió forintot kapnak, ebből mintegy 600 millió jut az énekkarra, a többi a zenekar illetve a működési költségek fedezetéül szolgál. Ez az összeg kiegészül 10-16 millió forinttal különböző pályázatok révén.Az 1983-ban alapított Budapesti Fesztiválzenekar 1992-ig alkalmi formában, a muzsikusok önálló egyesületeként dolgozott. 1992-2000 között állandó zenekarként, a főváros és a tizenöt nagyvállalat és bank részvételével létrejött BFZ Alapítvány közös fenntartásában működött. 2000-től a Fesztiválzenekart a főváros folyamatos támogatása mellett a BFZ Alapítvány tartja fenn és működteti. A zenekart 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felvette az állam által támogatott nemzeti intézmények sorába. A zenekart alapítása óta Fischer Iván zeneigazgató vezeti. Körner Tamás ügyvezető igazgató a Népszava kérdésére elmondta, idén 300 millió forinttal járult hozzá a minisztérium a zenekar működéséhez, a főváros pedig 339 millió forintot utalt át a BFZ számára. Így 639 millió forintnyi közpénz adja a fesztiválzekar költségvetését. Népszava Online

4 Megén 2004-10-27 13:17:46 [Válasz erre: 0 Búbánat 2004-10-26 21:20:09]
Nem tudom, de ennek a cikknek a hangneme olyan előkárogásos. Lehet valamiről rossz véleménye valakinek, de azt szakmailag indokolja, és ne fuserozzon, meg azonnal a szálak be- és kibogozásába kezdjen.

3 W.A.M. 2004-10-27 13:11:44 [Válasz erre: 0 Búbánat 2004-10-26 21:20:09]
Álmodj királylány...ÁLMODJ REKONSTRUKCIÓT!

2 Búbánat 2004-10-27 10:37:04 [Válasz erre: 1 frushena 2004-10-27 08:41:21]
Irigyellek érte. A Zeneakadémia még közel volt számomra, de oda ki már kisebb kiándulással ér fel...Talán, a 2-es villamossal juthatok el oda a leggyorsabban. Így is meggondolandó, hogy egy késő éjszakába nyúló koncertre kocsi nélkül elzarándokoljak-e. Mindenesetre azért nagyon kíváncsian várom a megnyitást, különös tekintettel az ódáktól zengő akusztikára.

1 frushena 2004-10-27 08:41:21 [Válasz erre: 0 Búbánat 2004-10-26 21:20:09]
Közelben leszek! Még utaznom sem nagyon kell majd ! :)

0 Búbánat 2004-10-26 21:20:09
Már csak pár hónap és megnyitja kapuit az új csodapalota. (Idővel a Zeneakadémia Nagyterme bezárja a kapuit, hogy elkezdődhessen a régóta tervezett nagy rekonstrukció.) Addig is előzetesként itt egy mai cikk, ami a Nemzeti Hangvesenyterembe beépítendő orgona minősége körüli anomáliával foglalkozik. A Magyar Nemzetben Váradi István, a Magyar Hangszerész Szövetség és az Orgonaépítők Nemzetközi Szövetségének tagja, az orgonaépítő mestervizsga-bizottság elnöke fejti ki véleményét a kérdésről.A többgenerációs magyar orgonakészítő családból származó szakember a lapnak kijelentette, hogy lenyűgözte a hangversenyterem látványa, ám a kitűnő akusztikus tér szépsége ellenére elszörnyedt a már leszállított orgonasípok láttán. Mint mondta, ilyen „hitvány faanyagból készített kontár munkát” már rég nem látott, annak ellenére, hogy tizenöt éven át tanította a szakmát, és az elmúlt hét évben az orgonaépítő mestervizsga-bizottság elnöke volt. Úgy véli, ha az orgonát ilyen színvonalon építik meg, a „sípok akár tíz év alatt is tönkremehetnek. A világszínvonalú pályázókat szerinte olyan zsűri bírálta el, melynek tagjai között egyetlen szakember sem ült. Miután mindegyik jelentkező kiesett, Váradi szerint különös módon megjelent „egy kóbor lovag” , a németországi Werkstatte für Orgelbau Mühleisen GmbH, és gyorsan elnyerte a kivitelezés jogát. A teremben tapasztaltak alapján azonban Váradi István arra gyanakszik: a gyatra minőség elképzelhetetlen a Mühleisentől, és egy magyar alvállalkozónak köszönhető. Tudomása szerint a zsűriben közreműködő Pálúr János orgonaművész új hangszerét (Fasori Evangélikus templom) ugyanez, a Mühleisennek is bedolgozó hazai alvállakozó készíti, egy másik zsűritag, Angster Judit akusztikus szakember németországi orgonaakusztikai vizsgálatait pedig éppen a Mühleisen támogatja. A Nemzeti Hangversenyterem építésze, Zoboki Gábor egyelőre türelmet kér, mint mondja, a munkálatok felelőse Konrad Mühleisen, akinek a cége nemrég fejezte be a stuttgarti Stifkirche orgonáját, amelyről a világ legnagyobb orgonaművészei elismerően nyilatkoztak. Váradi azonban úgy látja, Zoboki nem illetékes az orgona minőségének megítélésében. „Ekkora orgonán hatalmasat lehet bukni.”- figyelmeztet a szakember, hozzátéve, hogy az elfogult, az orgonaépítészethez szakmailag hozzá nem értő zsűri elfogadtatta a döntését a menedzsmenttel, amely talán nincs is tisztában ennek súlyával és az esetlegesen rossz helyre befektetett milliókkal. A megbízónak írt döbbent hangvételű levelében Váradi István megkérdezte, hogy „ki szakértette ezt a fuser munkát, ki felel műszakilag a hangszer kivitelezéséért?”, és arra kérte Zoboki Gábor építészt, hogy nevezze meg azokat a személyeket, akik az építés után vállalják a minőségért a felelősséget. Mivel levelére választ nem kapott, úgy döntött, a helyszínen készítet felvételeit elküldi a Német Orgonaépítők Nemzetközi Szövetségének. A zsűri. A beruházó Baróti Istvánt, az esztergomi bazilika orgonistáját és Fasang László orgonaművészt bízta meg az orgona diszpozíciós tervének elkészítésével. Kettejükön kívül Philippe Lefebre, a párizsi Notre Dame orgonistája, Russel Johnson világhírű amerikai akusztikus, Angster Judit stuttgarti orgonafizikus, Lantos István, a Pesti Zeneakadémia képviselője és Pálúr János orgonaművész volt a tagja annak a zsűrinek, amely a tizenöt pályázó közül a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrával együttműködő német Mühleisen mellett döntött. A döntési mechanizmusban orgonaépítő szakemberek nem vehettek részt. Az orgona előállítási költségei meghaladják a félmilliárd forintot. (Váradi leszögezte: nem a féltékenység szól belőle, hiszen cége, a Váradi és Fia Orgonaépítők eleve nem indult a meghívásos pályázaton.)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.