Sőt Wotan A walkürben Hagent is említi! :O)
Mozi Klub, de interneten is hozzáférhetők.
A tegnapi kérdésre én a Walkürt (Alberich, Siegfried) és a Lohengrint (Wodan, Freia, Parzifal) írtam, és kaptam is pontot rá.
Columbo?
Jogos! (Bár itt az öreg királyon van a hangsúly, akinek a Trisztán világában idegen motívumát itt a MESTEREK MESTERE idézi.)
Sachs Evához intèzett szónoklata így kezdődik:
Pl. a maiban (Fekete etűd) pláne, hiszen a rosszfiú, a híres John Cassavetes karmestert alakít. Eddig a Pastorale-szimfónia viharzenéje és a Kis éji zene utolsó tétele ment. Ezek olyan slágerek, amiket mindenki ismer, ezért máris meg merek írni anélkül, hogy a tegnapi zenei feladványt spoilerezném.
Sok Columbóban van komolyzene :)
Szereti Ön Brahmsot?: 44:00-nél az I. szimf. 4. tételének részletét is bejátsszák. Alap persze a III.szimf.
Ki hinné: a Columbo-széria egyik korai opuszában (Gyilkosság tervrajz alapján) igaz, csak autórádión keresztül, de Brahms B-dúr zgv.-ének 2. tétele hallható.
Érdekes véletlen: ma délelőtt belenéztem az egyik tévécsatornán vetített filmbe és egyszer csak nini, mit hallok? Brahmsot. Majd megírom, melyik filmben melyik Brahms-mű részletét.
A hétvégi kérdésnél elfogadtam Charles-Valentin Alkan Grande sonate második tételét is...
Elfogadtam Corellit is Gézakadocsa Játékostársunk érvelése mentén...
Zongora- és hegedűszonáták, zongora és gordonkaszonáták a pontos megnevezés.
Figyelembe ajánlom még:
Beethoven: Opus 111:
Zongoraszonáta No. 32 c-moll (1822) - a zeneszerző utolsó zongoraszonátája egyben a
47. utolsó szonátája (beleértve a 10 szonáta hegedűre és zongorára, valamint az
5 szonáta gordonkára és zongorára
kompozíciókat).
Bár a sorszámot tekintve „csak” 47., ugyanakkor az Opus
111: Zongoraszonáta No. 32 c-moll - Idézem:
második tétele, valamint a C-dúr finálé egy 16 ütemes téma öt variációjából áll . 916, egy záró kódával. Az utolsó két variáció (4. és 5. variáció) arról híres, hogy apró hangjegyeket vezet be, amelyek folyamatosan 27 ütemre osztják az ütemet, ami nagyon ritka. Beethoven végül bevezet egy trillát, amely további gyorsulás benyomását kelti. A tempójelzés úgy fordítható, hogy „lassan, nagyon egyszerű és dalszerű. [...]
Örökség:
Chopin nagy
csodálattal tekintett erre a szonátára. Két művében, a Második zongoraszonátában és a Forradalmi etűdben utalt a szonáta első
tételének nyitányára, illetve végére (vö. a két szonáta
nyitó ütemeit, valamint Chopin etűdjének 77–81. ütemeit Beethoven szonátájának
első tételének 150–152. ütemeivel).
Prokofjev erre
a szonátára alapozta 2. szimfóniájának szerkezetét . Karol
Szymanowski formálisan is Beethoven szonátája mintájára
alkotta meg 2. szimfóniáját .
2009-ben
Lorenzo Ferrero olasz zeneszerző írt egy szólózongorára
írt kompozíciót Op. 111 – Bagatella su Beethoven címmel , amely a
szonáta témáinak és Dmitrij Sosztakovics DSCH zenei
monogramjának keveréke .
A műre Thomas Mann Doktor Faustus című regényének 8. fejezetében hivatkoznak . [...]
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Piano_Sonata_No._32_(Beethoven)
Nem tudom, ki mit válaszolt, de a hivatalos válasz okát is csak sejtem: a Pándi Mariann-féle hangversenykalauzban van Clementinél a bevezető szövegben az, hogy 64 szonátát írt, majd a néhány konkrétan ismertetett mű között az utolsó az op.50.No.3-as, ahol írja is, hogy ez az utolsó szonátája a szerzőnek. Írja viszont azt is, hogy a szonáta három tételből áll, s azokat egyenként elemzi is, közölve azok eltérő jellegét és tartalmát is, de csak a zárótétel kódájánál említi, hogy ott "miniatűr variációsorozat" van. Most rákattintottam a youtube-on a műre, ami csaknem félórás, s a három tétel elejébe belehallgatva nem hallottam bennük nagy hasonlóságot, de variációsorozatot sem, bár itt könnyen lehet, hogy bennem van a hiba. (Amúgy vitathatatlanul szép zene lehet, s a második tételének eleje rögtön eszembe juttatta Schubert posth. A-dúr szonátája álomszép második tételének elejét.)
Hó végén Edmond Dantes és Pósa Játékostársunk kap fél-fél pontot a tegnapi fél-fél jó válaszért...
Kedves Barátaim!
| Edmond Dantes | 20 |
| Gabor | 20 |
| gezakadocsa | 20 |
| gézamalac | 10 |
| tibka1 | 10 |
| Hangyászsün | 8 |
| Nagy Katalin | 8 |
| Pósa | 7 |
| gyoki | 5 |
| Pintyi | 4 |
| PadamPadam | 2 |
| Heiner Lajos | 1 |
| nemett | 1 |
Ezt a nevezett plakátot - nagyított formátumban - még tegnap belinkeltem a 6781. sz bejegyzésemben.
Le lettem fokozva "jàtèkostàrsbòl" "fòrumtàrsba"?! :'=( ... pedig èn is beìrtam Donizettit megfejtèsnek, ha "tartalèk" stàtuszban is, oszt' pont nèlkül maradtam ;-)
Amikor (a hétvége során) ED Fórumtársunk beírta, hogy milyen egyszerű a debreceni játékosoknak, csak be kell menni a színházba és megkérdezni, jót mosolyogtam, mert én a múlt hét során bizony ott járva kaptam az ötletet.
Imponáló a plakát a mai nap nyitóképén, de ez nem cáfolja az általam leírtakat. Még rá is kérdeztem itt idejében a kérdésre, s kaptunk is választ, miszerint a ma is álló épületben előadott első opera keresendő. Nos, ahogy leírtam, de azóta más is megerősítette, a hivatalos válasz és a mai kép nem igazolja, hogy a mai épület akkor már akár részben -játszásra alkalmasan- állt. Az általam írt plakátokat kiadó hely 1862-vel kezdődik, különben valószínűleg még korábbi debreceni operaelőadásokat is lehetne dokumentálni. Mellesleg az 1862-es második -(1) alatt- plakát uezt a Donizetti-operát hirdeti, már január 2-ra... (A számítógéphöz még annyira sem értek, mint a zenéhöz, ezért nem tudok ide mellékelni semmit, de legutóbb leírtam a hivatkozottak elérési lehetőségét.)
(A havi játékban nem vagyok érdekelt, de azért én is utána néztem a kérdésnek.)
|
Dom Sebastian Portugalia királya :
nagy komoly dalmü 5 felvonásban - írta Scribe - zenéjét szerzé Donizetti /
Reszler István, szinigazgató |
|
|
Dátum: |
1862 |
|
Megjelenés: |
Debrecen : Kiadta Mártonffy Frigyes,
1862 |
|
Terjedelem: |
1 plakát ; 30 x 39 cm |
|
Megjegyzések: |
A címet a katalogizáló adta. |
A helyszín persze nem a mai Csokonai Színház épülete, ami utóbb, felépült 1865-ben. Felmerülhet, hogy a város másik pontján lévő Péterfia utcai addigra lebontott deszkaszínház (Debreczeni Nemzeti Színház néven) mint olyan a jelenlegi Csokonai Színház jogelődjének tekinthető-e. Ugyanakkor a tény: a kérdés a mai kőszínházra vonatkozott.
Vitatom a hétvégi kérdés hivatalos válaszát.
Debreceniek előnyben! Nem kicsit, nagyon: csak átsétálnak és megkérdezik :-)
Szerintem túlkombináltad, a jelenleg Csokonai Színháznak nevezett épületre gondoltam, amit a megnyitásakor még nem Csokonainak hívtak...
A mostani hétvégi kérdésnél mi értendő a "mai" szón, vagyis amikor elkészült a ma is álló kőszínház, vagy miután azt bővítették vagy mikor utoljára -vagyis mai állapotába- fölújították?
Nem szentség ám, amit MMA ír. A corvinlanc.hu (és mellesleg a wikipédia) szócikke szerint és másutt Lehár igenis Corvin-láncot kapott vagy: kapott Corvin-láncot. Másrészt igaz, hogy Lehár neve megjelenik a Corvin-koszorú kitüntetettjei között is.
Egy megjegyzés: különbséget kell tenni Corvin-lánc és a Corvin-koszorú között.
Lehár Ferenc nem Corvin-láncot,
hanem Corvin-koszorút kapott!
Idézem:
„A Corvin-kitüntetéseket
Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi
Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és
-díszjelvényeket először – Mátyás király születésnapjának tiszteletére – 1931
februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a
legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek
járó jutalom.
1930 és 1942 között összesen 23-an kaptak
Corvin-láncot. Kitüntetésben részesült többek között Berzeviczy Albert
történettudós, Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő
zeneszerző, gróf Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus, báró Korányi Sándor orvostudós,
Ravasz László református püspök, gróf Teleki Pál földrajztudós, báró Wlassics
Gyula jogtudós, valamint Zala György szobrászművész.
Az utolsó Corvin-láncot Schütz Antal hittudós, piarista szerzetes kapta 1942-ben. (Az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút – mások között – Lehár Ferenc zeneszerző vehette át 1943-ban.”
Forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/tizennegyen-alkotjak-a-corvin-lanc-testuletet
Egy másik forrás szerint a dátum nem 1943, hanem 1944:
1944-02-26 / 46. szám
/Új Magyarság/
Zilahy Lajos tartotta az ünnepi beszédet a Corvin-lánc és -koszorú tulajdonosainak ünnepi vacsoráján
A magyar Corvin-lánc és Corvin-koszorú tulajdonosainak testülete csütörtökön, február 24-én, Mátyás napjának előestéjén fél 8 órakor a Hungária-szálló különtermében szokásos évi ünnepi vacsoráján, a mai időknek megfelelő szerény keretek között, hódolt Mátyás király dicső emlékének.
Az ünnepi beszédet, kezében a Corvin-serleggel Zilahy Lajos mondotta.
A beszéd előtt Hóman Bálint, a testület elnöke Horthy Miklós kormányzót köszöntötte, majd a vendégképpen megjelent Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi minisztert és az új Corvin-koszorúsokat: Harsányi Lajos győri kanonok, költőt, Lehár Ferenc zeneszerzőt és Lukinich Imre egyetemi tanár, történelemtudóst üdvözölte.
Jelzem, hogy májusban nem játszom.
Be akartam küldeni még Sosztakovics Gadfly-szvitjét (gadfly = bögöly), de nem ismerem, beértem Bartókkal.
Kedves Barátaim!
Játékunk áprilisi fordulója is véget ért! Mindenkinek köszönjük, aki részt vett! Íme az eredmények:
| Búbánat | 22 |
| Gabor | 22 |
| gezakadocsa | 22 |
| Edmond Dantes | 21 |
| gézamalac | 13 |
| Nagy Katalin | 12 |
| gyoki | 9 |
| Pintyi | 8 |
| Hangyászsün | 6 |
| nemett | 6 |
| tibka1 | 6 |
| Pósa | 5,5 |
| Heiner Lajos | 5 |
| LEEDA | 1 |
| márta | 1 |
| PadamPadam | 1 |
A tegnapi kérdésnél (kis légy) elfogadtam Offenbach Orfeuszának Légy-jelenetét is...
Milyen hangszeren játszott Ferenc pápa?
Igaz, köszönöm. A sok karmester összezavart és eggyel lejjebb néztem = a tegnapit. Máris nekilátok :-)
Van új kérdés...
Gond van ... ùj kèrdès pedig (nàlam) nincs :-(
... és a Jolanta-Vaudemont párost ... de ezt már "post festa" találtam = 5 perce. Beértem Wagnerrel és Verdivel.
Továbbá Gézakadocsa Játékostársunk kiásott még egy választ: Medea Mei-Figner és Nyikolaj Figner házaspárt A pikk dáma első Liza - Hermann párosát...:-)
Pósa Játékostársunk hó végén kap fél plusz pontot...
Nicolai Ghiaurov ugyan férfi volt, de ő is bolgár és ő is "bevette"..
Találtatok még egy "énekesnő-csúcsot", Elena Nicolai-ról elnevezve... úgy tűnik, a bolgárok bevették az Antarktiszt...:-)
Tehát az is helyes válasz, amely nem felel meg minden tételnek? A kérdést meglátva nekem egyből Tatjána Nyikolajeva jutott eszembe, de tudtam, hogy 8 estés sorozat volt, tehát nem válaszoltam.
Igaz, de minden más tételnek megfelelt, díjaztam az új felfedezését...
Tudomásom szerint neki 8 estére volt szüksége 1990-ben. Vagy játszotta korábban is?
A hétvégi kérdésnél elfogadtam Tatjana Nikolayevát is...
Az április 1-i kérdésnél előre sejtettem, hogy az operairodalom elég tágas ahhoz, hogy több jó válasz szülessen.
