Csatlakozok az előttem szólóhoz. Én is ezt válaszoltam.
...valamint Adam: Giselle, a Le villi története.
Ameddig a zenét várjuk, konstatálom és megosztom, hogy a Kimernya? után, ahol szintén volt már Kocsis Zoltán -ha jól emlékszem, valamikor, valahol egyszer játszott- Kiskarácsonya, hűen önmagamhoz, ezúttal a Játékban ismét bebuktam ugyanezt ... lehet, hogy most a Nagykarácsonyt. Jöhet a Kisült-e már a kalácsom!
-nos Játékostársunk hó végén kap plusz fél pontot, a tegnapi kérdés félig jó válaszára...
Hozzáteszem: Karajan és a Berlini Állami Operaház Zenekara a koncert után két ráadást adott:
1. Berlioz: Rákóczi induló
2. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány
Herbert von Karajan 1941-es budapesti, operaházi szimfonikus koncertjének plakátja. (Műsor és sorrend módosulhatott.)
Szerkesztőink tegnap megelőlegezték a szombati nagy születésnapot: mindkét "vonalon" Wagner-feladványt kaptunk. Nálam a kérdéses novella 1840-41-es keltezésű.
Érdekesség a tegnapi kérdéshez: ha nem is Vince és nem is klarinétos vagy fagottos, de a jelenlegi cseh külügyminiszter neve Jakub Kulhánek és éppen ma van-volt Bp.-en.
Az ötödik elem c. filmben a Díva tánca és az Őrülési jelenet kombója "Diva Plavalaguna" (énekhangja Inva Mula) előadásában itt megnézhető-meghallgatható: https://www.youtube.com/results?search_query=diva+dance+fifth+element
Elfogadtam Kodályt és Balázs Árpádot is... :-)
Forrás:
https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/hireink/megkezdodhet-az-oktatas-a-debreceni-zenede-felujitott-epuleteben
"Az intézmény – hivatalos nevén Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola – a zeneszerző beleegyezése nyomán 1957 óta viseli Kodály Zoltán nevét. "
Kedves Játékostársak,
íme az áprilisi végeredmény:
Edmond Dantes - 21
gezakadocsa - 21
Búbánat - 20
Gabor - 20
Majorné - 13
Nagy Katalin - 13
-nos - 10
tibka1 - 9
Capriccio - 8
Pósa - 7
József Miklós - 5
Heiner Lajos - 4
vatatava - 4
adamo - 3
CallasForever - 3
judit anna - 3
Apika - 2
LEEDA - 2
Fidelio - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Capriccio Játékostársunk lett, gratulálok!
Úgy tűnik, hogy - már nem először - Vaszy Viktor kicsit belepiszkált a játékunkba.
Mint egyik kedves Játékosunk a válaszában megjegyezte, Szegeden a Vaszy-korszakban előadták Massenet Manon-ját, s így az utolsó magyar szerelmespár Berdál Valéria és Vargha Róbert volt, Osváth és Pataky a két utolsó pesti főhős volt...
Megint tanultunk valamit...
Ínyenceknek: a Tournedos Rossini elég ismert, de most már azt is tudom, hogy van Selle d'agneau a la Paganini bárányos finomság is. Receptje fellelhető a neten...nem lehet túl olcsó, mivel szarvasgombát, libamájat és fogast is tartalmaz.
Részlet Fodor Géza kritikájából: "A mindvégig jól teljesítő énekes-együttesből három művészt okvetlenül ki kell emelni. Amit A Zene allegorikus figurájának mindössze 43 ütemnyi szólamában Zádori Máriától hallhattunk, az abszolútum, non plus ultra; azt a hét teljesítményt (köztük a Natalie Dessay-ét), amelyet az említett felvételeken hallani, nem lehet egy napon említeni vele. A szólamnak az a tagolása, az artikulációnak és a hangszínárnyalásnak az a változatossága és finomsága, az olasz nyelvnek s a vokális vonalnak és hangsúlynak az az összeforrottsága, amellyel Zádori ezt a 43 ütemet kimunkálta és megformálta, a Monteverdi-stílus magasiskolája, megörökítendő és módszerében-igényességében tanítandó lenne énekesek generációi számára." Forrás: itt.
Zádori Mária az 1990-es göttingeni Händel-fesztiválon is színpadra lépett: a Stadthalléban a Floridante c. opera Timante szerepét énekelte. Az előadást felvették és lemezt is kiadtak.
Törőcsik Mari és Kálmán György az 1985-ös -szerintem eléggé félresikerült/sikerületlen- margitszigeti Csárdáskirálynőben:
Kedves Játékostársak,
a tegnapi, Törőcsik Marira emlékező kérdésre elég vegyes válaszokat kaptam, ez is igazolja Törőcsik formátumát, Búbánat Játékostársunk válasza talán a legalaposabb, bemásolom de:
"Dalmű főszerep:
Jacques Offenbach: Szép Heléna - klasszikus nagyoperett Törőcsik Mari – Heléna 1974. március 8. - Nemzeti Színház
Megemlítek még további zenés színpadi alkotásokat, amelyekben szerepelt Törőcsik Mari, kisebb szerepekben:
Szemző Tibor – Sári László: Csoma - Opéra cinématique Törőcsik Mari – mesélő 2009. október 7., Művészetek Palotája, Nemzeti Hangversenyterem
Lajtai Lajos: A régi nyár - operett Törőcsik Mari – Mária, színésznő 1983. február 23. – József Attila Színház
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - nagyoperett Törőcsik Mari – Cecília 1985. július 4. - Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Frederick Loewe: My Fair Lady - musical Törőcsik Mari - Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője 1998. február 6. - Szolnoki Szigligeti Színház
Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn - musical Törőcsik Mari – Golde, Tevje felesége 1999. január 22. - Szolnoki Szigligeti Színház"
Kieg.és bónusz tegnapihoz: az én forrásom szerint a két Kodály-művön kívül harmadik magyar darabként Toscanini elvezényelte Pesten Goldmark Károly Falusi lakodalom-szimfóniáját is.
Talán véletlen egybeesés, de az idei (online) BTF éppen a hét végén adta le a legutóbbi Játék-kérdéssel azonos darabot, Luis Buñuel Öldöklő angyalát, Bodó Viktor rendezésében, a stuttgarti Schauspiel társulatával. Egy kép az előadásról:
Nem kérek pontot, csak megosztom azokkal, akik esetleg nem tudták (ahogy én sem!), hogy Donizettinek van egy töredékben fennmaradt La bella prigioniera - A szép rabnő c. operája...ez volt a hivatalos válaszom. Továbbá beküldtem a kevésbé "nagyon ismert" 20. szd.-i Francesco Malipiero Venere prigioniera - A rab Ella Vénusz c. operáját. Én is mindenkinek szép Ünnepet kívánok.
A tegnapi galádságért még egyszer elnézést kérve kívánok mindenkinek jó egészséget és boldog Húsvétot!
Kedves Játékostársak!
Íme a márciusi végeredmény:
Gabor - 23
Búbánat - 22
Edmond Dantes - 22
gezakadocsa - 21
-nos - 17,5
Majorné - 16,5
Capriccio - 16
Nagy Katalin - 16
Pósa - 12,5
Heiner Lajos - 6
CallasForever - 5
LEEDA - 4
tibka1 - 4
József Miklós - 3,5
adamo - 3
judit anna - 3
vatatava - 3
Apika - 2
A számítógépes sorsolás nyertese Capriccio Játékostársunk lett, gratulálunk!
Elfogadtam Dmitrij Sosztakovics Hét románcát is (op.127.), mert teljes mértékben megfelel a kérdésnek...:-)
József Miklós, Majorné, Pósa és -nos Játékostársunk hó végén kap fél pontot a tegnapi válasz feléért...
Amíg a mai zenére várunk, kiegészítés a tegnapi kérdéshez: Levine utolsó Varázsfuvola-vezénylései után még eldirigált a MET-ben néhány Verdi-Requiemet, ezt követően jelentek meg ellene a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos New York Times-cikkek, ami után a MET felfüggesztette Levine-t illetve további vezényléseit és vizsgálatot indított az ügy(ek)ben.
Búbánat Játékostársunk válaszát idemásolom:
"http://univ.bibl.u-szeged.hu/49958/1/1923_unnepelyek.pdf A M. KIR. FERENCZ JÓZSEF-TUDOMÁNYEGYETEM ÖTVENESZTENDŐS FENNÁLLÁSÁNAK ÜNNEPE 1922 június 29 . „A V. K. M. Úr ő Nagyméltósága f. é. június hó 24.-én 80164. sz. a. arról értesítette egyetemünk Tanácsát, hogy a Kormányzó Úr ő Főméltósága Budapesten f. é. június hó 20.-án kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a Ferencz József-Tudományegyetem Tanácsa Dohnányi Ernő országos zeneművészeti tanárt a hazai zeneművészet terén és a hazafias célok lelkes és önzetlen támogatásával szerzett érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli bölcsészettudományi doctorrá avassa és részére a tiszteletbeli doctori oklevelet kiszolgálhassa. Ezeknek alapján kérem a tek. egyet. Tanácsot, méltóztassék Dohnányi Ernő zeneakadémiai tanár Urat a bölcsészettudományok tiszteletbeli doctorává avatni.” Dohnányi Ernőt sub auspiciis gubernatoris tiszteletbeli doktorrá avatták (Szeged, 1922. június 29.) • Világ, 1922-06-21 / 138. szám — Dohnányi díszdoktor. A Szegeden elhelyezett kolozsvári egyetem tanácsa a bölcsészettudományi kar ajánlatára legutóbb tartott tanácsülésén elhatározta, hogy Dohnányi Ernő zongoraművész-zeneszerzőt, a budapesti m. kir. Zeneművészeti Főiskola tanárát honoris causa doktorrá avatja. Az avatás ünnepét 29-én tartják meg. • Amerikai Magyar Népszava, 1938. április 1938-04-19 / 109. szám Az érem két oldala A TAVASZ besüt az ablakon. Napsugarak táncolnak az Írógép billentyűin. Az ablakok tárva-nyitva. Csak a verkli-szó hiányzik, hogy teljes legyen a tavaszi hangulat. A hátam mögött hangokat hallok. Doktor, vagy nem doktor? Ez a kérdés. Válasszatok. Az egyik szerkesztő doktori címet ajándékozott egy zenésznek. A másik munkatárs azt vitatja, hogy az illető nem doktor. A munkatárs régóta személyesen ismeri az illető zenészt és a zenész sohasem mutatta meg neki doktori oklevelét. Tehát nem lehet doktor. Erről eszembe jut, hogy Magyarországon azok az emberek, akik valamilyen közéleti, művészeti, újságírói pályán komoly sikereket értek el, nem szokták használni doktori címüket, s így nagyon sok olyan ismert magyar él, akinek van ugyan doktorátusa, de erről szűkebb környezetükön kívül senki sem tud. Bethlen Istvánnak, Rassay Károlynak, vagy hozzájuk hasonló nagyságoknak természetesen nincs is szükségük arra, hogy doktori címet használjanak, úgyis tudja róluk mindenki, hogy nagytudású, művelt emberek. S nincs szüksége Herczeg Ferencnek, vagy Dohnányi Ernőnek sem arra, hogy a neve elé odabiggyessze a doktori címet, bár Herczeg és Dohnányi díszdoktorságot kaptak. […]"
Rengeteg van, tényleg, Búbánat Fórumtársunk válaszát idemásolom:
|
"1. Fáy Gusztáv: Fiesco - opera 3 felvonásban (1868, Nemzeti Színház, Pest) – Történik: Genovában 2. Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – opera 1 felvonásban (1894., Magyar Kir. Operaház) – Történik: Cremonában 3. Vavrinecz Mór: Rosmunda – drámai dalmű 1 felvonásban (Frankfurt/M, 1895; magyar bemutató: 1900, Magyar Kir. Operaház) –Történik a longobárdok sátortáborában, Padova mellett 4. Ifj. Ábrányi Emil: Monna Vanna – opera 3 felvonásban (1907, Magyar Kir. Operaház) – Történik Pisában és Firenze közelében 5. Ifj. Ábrányi Emil: Paolo és Francesca – opera 3 felvonásban (1912, Magyar Kir.Operaház) – Történik Ravennában és Riminiben 6. Dohnányi Ernő: Simona néni – vígopera 1 felvonásban (1912, Drezda) – Történik Olaszországban a háború előtt. 7. Kósa György: Az két lovagok – opera buffa 3 felvonásban (1936, Magyar Kir. Operaház) – Történik egy olasz kisvárosban 8. Gróf Eszterházy Ferenc: A szerelmeslevél – vígopera 1 felvonásban (1937, Magyar Kir. Operaház) – Történik Itáliában, a XVI. Században 9. Szőnyi Erzsébet: Firenzei tragédia – opera 1 felvonásban (1970, Nemzeti Színház, Pécs) – Történik Firenzében, a középkorban 10. Vajda János: Mario és a varázsló – opera 1 felvonásban (1988, Magyar Állami Operaház) – Történik Torre de Venere olasz üdülőhely színháztermében 11. Farkas Ferenc: Egy úr Velencéből – opera 2 felvonásban (1991, Magyar Állami Operaház) – Történik Bolzanóban" |
helyes rossz |
Beneveztem a "magyar-olasz meccsbe" Dohnányi Simona nénijét és a részben Itáliában játszódó Téli regét (Goldmark) is.
Kedves Játékostársak,
íme a februári végeredmény:
Edmond Dantes - 19,5
Búbánat - 19
Gabor - 19
gezakadocsa - 17,5
Majorné - 14
Nagy Katalin - 13
-nos - 10
Apika - 3
Pósa - 3
tibka1 - 3
CallasForever - 2
judit anna - 2
vatatava - 2
adamo - 1
Capriccio - 1
A számítógépes sorsolás nyertese: Nagy Katalin Játékostársunk, gratulálok!
Érdekesség: eddig nem tudtam, hogy Nádasdy Kálmán nemcsak elvégezte a Zeneakadémiát zeneszerző szakon, hanem komponált is, így harmadikként ő is a háromszoros Kossuth-díjas muzsikusokhoz sorolható.
Elfogadtam Tréfás Györgyöt is...
Ez igaz: párhuzamosan; nekem "felváltva" ugrott be: Begányit és Szalmát én is beküldtem, Antalffyt éppen azért nem mert a "felváltva"-ra koncentráltam...de nekem e kettő egy gondolatmenetet jelentett, és ezek szerint nem lőttünk - Te sem - bakot...
Pontosítanom kell: a kérdés nem úgy szólt, ahogy te írod, hogy "felváltva", hanem párhuzamosan. Nem ugyanaz! Utóbbi szerintem azt jelenti, hogy is-is. 1977/78 valóban nem tűnik több évadnak, de az már más lapra tartozik. (Nem magam miatt írom, én Begányit küldtem be "hivatalosan" és bónusznak Szalma Ferencet és Antalffy Albertet.)
Palerdi András is énekelte mindkettőt és/de ő sem "felváltva", viszont azonos rendezésben, több évadon át. Először Főinkvizítorokat, aztán Fülöpöket. Akár ez(ek) is lehet(nek) "párhuzamos(ok)"...amik aztán a végtelenben találkoznak :-)
Tréfás György és párhuzamos szereposztásban Tóth József énekelte a Don Carlos II. Fülöpjét és a Főinkvizitort. Utóbbit még Börcsök István is. Kertész Gyula rendezése. A bemutató időpontja: 1978. február 24. Összes előadásszám: 11
Forrás: Papp János: Fél évszázad debreceni opera-előadásai (1952 - 2002)
/Csokonai Színház, Debrecen, 2002/
De ebből nem derül ki, hogy "felváltva" alakították-e a két szerepet az összes 11 előadás során. És vélhetően nem több éven át. (A több éven át: nekem jelent "egynél többet"; mások legalább kettőt vagy többet értenek ezalatt...)
A játék kérdése nem arra irányult, hogy a basszista a Don Carlosban elénekelte e egyáltalán a két szerepet: a kritérium szerint - azonos rendezésben - több éven át felváltva kellett alakítania II. Fülöp és a Főinkvizitor szerepét. Tehát az a válasz helytelen, ha az énekes mondjuk öt éven át sorban Fülöpöt énekelt, utána három évig Főinkvizitort, majd megint négy évig Fülöp következett, utána egy évig újra Főinkvizitor.
Az én értelmezésem szerint a "felváltva" azt jelenti, hogy ma Fülöp, két nap múlva Főinkvizitor, rákövetkező héten Fülöp, három napra rá Főinkvizitor és így tovább, felváltva énekli éveken át a két szerepet, ugyanabban a rendezésben.
Bocsánat, hogy "elveszem" Zéta kenyerét...
Elnézést kérek, nem vagyok ügyes, nem tudok linket gyártani.Az interneten megvan a Csokonai Színház 1977-1978-as évadának műsorfüzete. A 3. oldalon található a Don Carlos szereposztása. Eszerint Tréfás György mindkét szerepet énekelte ebben a produkcióban.
És még egy név: Antalffy Albert, aki Fülöp és a Főinkvizítor mellett V. Károly szerepét is énekelte a Don Carlosban. A forrás, interjú formájában igen közel, "házunk táján" található-olvasható, éppen szerkesztőnk jóvoltából:
https://www.momus.hu/article.php?artid=5542&skey=gesz
A tegnapi kérdésnél (Fülöp-Főinkvízitor) elfogadtam Szalma Ferencet is, még Tréfás György esetében kérek kis türelmet, vagy forrást...;-)
Elfogadtam a Don Giovannit és a Trisztán és Izoldát is...
6006
Hozzáteszem: "Le Juif errant" szó szerinti fordítása lenne: "A vándor zsidó" (csekély francia tudásomat kamatoztatva...)
Kis pontosítás: Halévy Le juif errant c. operája és az A zsidónő két külön darab, s utóbbit 1835-ben mutatták be Párizsban, Sax pedig csak 1841-ben jutott el egyáltalán Párizsba. A Le Juif errant kb. A bolygó zsidót jelenti, s itt a zsidó hímnemben van, míg az A zsidónő eredeti címe La Juive - vagyis A zsidó -nőnemben.
Rlfogadtam Verdi Jerusalemjét és Halevy Zsidónőjét is....
Halévy Le Juif errant c. operájának párizsi ősbemutatóján (1852) jelent meg először a szaxofon, pontosabban a "szaxtuba" a rézfúvós együttesben. A premier idején Sax vezette a Nagyopera színpadi zenekarát, így a Halévy-opera színpadi zenekarát is ő vezet(het)te. (Forrást privátban elküldtem.)
Ez sem rossz, de nekem a nagy kedvencem Saljapinnal...
Hogy a Jóisten mit tett bele a torkába...
6000
