Farlaf hadarós rondója pl. itt meghallgató:
| https://www.youtube.com/watch?v=9vfNMgsuQPs | |
Kedves Játékostársak,
a tegnapi kérdésre több választ jött, de egy sem az általam megjelölt megfejtést tartalmazta. Kérek néhány napot, hogy kibogarásszam válaszaitok közül a jót (mert valószinűleg van köztük olyan is)...
Nekem hirtelenjében eggyel kevesebb -11- név jött össze és nem pont ugyanezek. A kimaradtak: Rudnyánszkyné Réthy Laura, a talán legismertebb: Maleczky Bianka és a te megfejtésedben olvasható Miklóssy Irén, mind Operaház.
A tegnapi kérdést talán legalaposabban Búbánat Játékostársunk válaszolta meg, a teljesség kedvéért ide másolom:
"Hegyi Aranka – Népszínház Forrás: http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz10/154.html
Kaczér Margit - Magyar Királyi Operaház - 1900. december 25.
Szoyer Ilonka – Magyar Királyi Operaház - 1902. március 9.
Károlyi Leona – 1906 Forrás: http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2018/08/19/sandor-janos-thalia-elfeledett-kulonos-sorsu-szegedi-szolgaloi/
Sándor Erzsi - Magyar Királyi Operaház – 1910. szeptember 18.
Radó Anna – Szegedi Nemzeti Színház - 1912 Forrás: http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01912/00095/dm_1912__095_004.pdf
Adler Adelina – Magyar Királyi Operaház – 1921. szeptember 25.
Szabó Lujza – Magyar Királyi operaház – 1932. december 18.
Marsay Magda – Debreceni Csokonai Színház – 1966 őszén
Ágai Karola - Erkel Színház - 1967. május 17. negyedikként még Stella szerepét is ő alakította ugyanazon az előadáson.)
Kukely Júlia – Erkel Színház, 1981. május 2. (negyedikként még Stella szerepét is ő alakította ugyanazon az előadáson.)
Kolonits Klára – Miskolci Nagyszínház, 2007. június 21."
A hónap végén Gezakadocsa és Edmond Dantes Játékostársunknak fél-fél pontot jóváírok a Magaloff-Vásáry kérdés fél jó megoldásáért...
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény:
Edmond Dantes - 20
gezakadocsa - 20
Búbánat - 19
Gabor - 19
Nagy Katalin - 17
Majorné - 14,5
-nos - 9,5
Pósa - 7
tibka1 - 7
CallasForever - 4
Heiner Lajos - 4
vatatava - 4
Apika - 3
adamo - 1,5
judit anna - 1
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás Búbánat Játékostársunknak kedvezett, gratulálok!
Persze, Schicchit is elfogadom...
...valamint a Gianni Schicchi is kilenc órakor kezdődik. Linkek privátban.
Játékostársaimnak küldök a mai keresgéléshez egy ide passzoló háttérzenét, ami természetesen nem a megfejtés:
https://www.youtube.com/watch?v=rs8g5ojadcA
Személyes élményem Ruggiero Ricci koncertje az akkor (1980 körül) nemrég átadott Vigadóban: már hatvanas éveiben járt, de emlékem szerint töretlen energiával és jól ismert virtuozitásával adta elő a szólóhangszer slágereit: Bach Chaconne-ját, Bartók Szólószonátáját, Paganini Caprice-ait. Nagy este volt.
Idomeneo, Operaház 1979...
Ennek ellenére megtudhatnám, hogy mire gondolt kedves zéta a kérdés feltevésekor?
Kedves Játékostársak,
legnagyobb sajnálatomra a tegnapi, ünnepinek szánt kérdést vissza kell vonnom. A számos forrás ellenére a Magyar Állami Operaházban Fischer Iván által vezényelt produkciót megelőzte egy korábbi, szegedi előadás, így a pesti bemutató nem volt magyarországi. Elnézést a fölösleges keresgélések miatt...:-(
És aki mindkettőt beküldte? :-)
Elfogadtam Marton Évát is...
Elfogadtam, de Tenkes kapitányát és Kovács Dénest nem, csak jót derültem...;-)
Hegedűs a háztetőn & Isaac Stern ... a szerző-karmester, John Williams Oscar-díjat kapott a film zenéjéért.
https://www.youtube.com/watch?v=H5vYP9e8zbo és https://www.youtube.com/watch?v=PseBnzX4Re8
Majorné, Adamo és -nos Játékostársunk a hó végén fél-fél pontot kap a tegnapi kérdés jó fél válaszáért...
Érdekesség: majdnem, de csak majdnem helyes válasz lenne a tegnapi kérdésre a maga korában szintén híres Carlo Galeffi: ugyanazt a szerepet énekelte = Giorgio Germont-ot (1910) mint jóval később Cappuccilli, ez volt az egyetlen operaelőadása a MET-ben. Galeffi viszont egy gálán is énekelt ugyanott, pár nappal az egyszeri Traviata után.
Kedves Játékostársak,
A decemberi végeredmény a következő:
Edmond Dantes - 22
Búbánat - 21
gezakadocsa - 21
Gabor - 20
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11,5
Heiner Lajos - 9
Pósa - 7
-nos - 6
CallasForever - 6
Apika - 4
Capriccio - 3
adamo - 1
judit anna - 1
Legnapsretép - 1,5
tibka1 - 1
Vatatava - 0,5
A számítógépes sorsolás nyertese Búbánat Játékostársunk, gratulálok!
A Neumann-féle "repülő" operatársulat pesti Ring-turnéjának részletes programja az alábbi volt:
1883. május 23. A Rajna kincse
24. A walkür
25. hangverseny
26. Siegfried
27. Az istenek alkonya
28. A walkür (ráadás-előadás)
Színhely: Pesti Német Színház, Budapest, Gyapjú (ma Báthory) u.
Hm. Brendel kétségtelenül még nem volt az a világsztár, mint később, de már 34. évében járt, túl nemzetközi versenygyőzelmen és több lemeze is megjelent. (Lipatti pl. meg se érte ezt a kort.)
A tegnapi kérdés jól illeszkedett a kerek évfordulóhoz: Brendel Beethoven Karfantáziájának zongoraszólamát játszotta, második szám a IX. szimfónia volt.
Az utolsó dal c. film szereplői (1942).
A képen balról: Makláry Zoltán, Simor Erzsi, Jávor Pál, Bárczy Kató és Sárdy János
Donizetti: Szerelmi bájital - Nemorino románcát énekli Sárdy János a filmben
Sárdy János Zács Péter szerepét játszotta Az utolsó dal c. filmben (1942). A film megtekinthető itt:
https://videa.hu/videok/film-animacio/az-utolso-dal.avi-ttEZASHVIlKwiQh1
Jávor Pál helyettesítésére a felkérés 49:30-nál látható, az ária 54:30-nál kezdődik.
A tegnapi Játék-kérdéshez egy adalék: egy cikkben azt olvastam, hogy Saljapin egy nagy bábut hozott magával Pestre, egy hatalmas ládában. A művész ugyanis megcsináltatta bábmását. Amikor Massenet »Don Quijote« című operájában a címszerepet énekelte, ezt a bábut is felléptette a színpadon: a szélmalomjelenetben szerepelt a Saljapin-bábu, a malom vitorlája emelte fel a magasba.
XY maestro az idezett megallapitasaval kapcsolatban egy meg korabbi maestro hasonlo tartalmu gondolatara is visszautal. Az idezett gondolatmenet logikus folytatasa szerintem, hogy a hagyomany olyasvalami, amit meg kell/lehet haladni ... vagy mint egy gipszmaszkot, meg- illetve ossze kell/lehet t o r n i.
Legnapsretép, Majorné és Vatatava Játékostársunk hónap végén kap fél pontot a tegnapi kérdésre adott két helyes névért...
Kieg.: a koncert nyitó száma "nálam" J.S.Bach: g-moll prelúdium és fúgája volt. A művet ugyanabban az évben még egyszer előadták, a Filharmóniai Társaság koncertjén, az Operaházban, Dohnányi Ernő vezényletével. Egy kritika a zeneakadémiai Naphimnuszról a Napkelet 1932. július 1-jei számából (itt állt össze nekem, kiről van szó):
"Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Br. Korányi Frigyes kantátája. A képzett műkedvelőénekesekből és muzsikusokból, jórészt azonban hivatásos művészekből szervezett Budapesti Ének- és Zenekaregyesület minapi műsora eleve is szokatlan érdeklődést keltett. A testület hangversenyein, nagytudású, kitűnő karnagya, Lichtenberg Emil jóvoltából már egy negyedszázad óta majdnem kizáróan Schütz, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, főleg azonban Bach és mindig csak újra Bach legnagyobbszabású műveit halljuk, érthető tehát, hogy egy teljesen új név s még hozzá a jelenkori Magyarország egyik kiváló államférfiának zeneszerzői bemutatkozása meglepetést, a mindenkor tamáskodók és mindentjobbantudó fejcsóválók körében óvatos állásfoglalást eredményezett. Ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, hogy Szent Ferenc Naphimnusza olyan gyönyörű és megnyugtató hatást váltott ki a klasszikus műsorokon nevelődött közönségben, hogy ezzel minden gáncsoskodás elvesztette jogosultságát. Azokat pedig, akik a szerző politikai és művészi tevékenysége között vélnek érthetetlen összefüggéseket felfedezni, felvilágosítjuk, hogy mind a kantáté, mind a nemrégiben ugyancsak nyilvánosságra került vonósnégyes, két más quartettel egyetemben még Korányi Frigyes pénzügyminisztersége előtti időben keletkezett. A kantáté (vegyeskar, nagyzenekar tenorszólóval) stílusa polifon, imitációs, eleinte teljesen lírai jellegű, majd oratóriumszerűen kiszélesedő, amelyben arioso és recitativ elemek váltakoznak egymással. A költői szöveg képeit és hangulatát gazdag zenekari aláfestés teszi plasztikussá. A zenében világosan tükrözik vissza Szent Ferenc lényének végtelen szeretetreméltósága és az az ellentét, ami mélységes világfájdalma és Isten világának minden szépségét és csodáját ittas, naiv lélekkel magábaszívó, szeretettől túláradó élete között fennáll. Ennek megfelelően a bevezetés «doloroso» hangulata mindig derűsebb, világosabb színekbe enyhül, hogy egy nagy kifejlődés csúcspontján hangozzék fel a Naphimnusz, hálaadás az Úrnak, amiért áldásaiban részesülhetünk. A mű minden felesleges páthosztól ment bensőséges, lírai karaktere Liszt, és a nagy német romantikusok, Schumann, Wagner hatására mutat, míg világos formaszerkezete francia ihletésre vall. Harmóniai alapja telt hangzású, témáinak vonalai pregnánsak, átváltoztatásra és ellenpontos feldolgozásra rendkívül alkalmasak. Hangszerelésének gazdag színezete és ökonomikus jellege teszi lehetővé, hogy a valamennyi zenei tényezőt egyesítő, ünnepélyes záróhimnusz új fényben és erőben tüntesse fel az alaptémákat és nagyszabású emelkedettségben zárja le a szívet-lelket üdítő alkotást. Báró Korányi műve őszinte, nagy sikert aratott. Lichtenberg karnagy és gárdája nagy gonddal és szeretettel interpretálta a művet. Az előadás fénypontja volt Székelyhidy Ferenc dr. gyönyörű éneke és átszellemült deklamációja."
Két utólagos pontosítást teszek a beíráshoz (a klaviatúrámon a 3-as szám csak a billentyű erőteljes leütésére "aktiválódik", erre most már oda kell figyelnem):
"Korányi Frigyes báró magyar zeneszerző (1869 – 1936),”
„Dies Irae” kantáta, amelynek bemutató előadása 1936. február 12-én volt a Városi Színházban
(A beküldésnél nem így ömlesztve történt a szöveg, kellően szét tördeltem, hogy áttekinthető legyen, a források szerint)
Kedves Játékostársak, Búbánat Fórumtárs tegnapi válaszát bemásolnám:
"Korányi Frigyes, báró Forrás: Prágai Magyar Hírlap 1932. május 30., Budapest Rádió közvetítése 20.00 órától: A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület kantáta-estjének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy: Lichbenberg Emil. 1. Bach: Preludium és Fuga e-moll. Orgonán előadja Zalánfy Aladár 2. Bach: Kantáta: „Ne hagyj el, már leszáll az alkony". Énekkar, tenorszóló és zenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. 3. Bach: Kantáta: „Ah mennyi bánat és keserv". Szoprán, bariton-szóló és zenekarra A szólót énekli K. Sztojanovits Lili és Matuska Miklós. 4. Korányi Frigyes: Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Énekkar, tenorszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Székelyhidy Ferenc dr. – Bemutató előadás! 5. Schubert: Mirjám diadaléneke. Énekkar, szopránszóló és nagyzenekarra. A szólót énekli Sándor Erzsi. Korányi Frigyes báró magyar zeneszerző (1869 – 196), A híres orvosprofesszor fia, hírneves közgazdász, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek volt elnöke, két ízben pénzügyminiszter, majd Magyarország párizsi követe, aki a politikai és közgazdasági tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozott. Sabatial, Scharf és Weiner Leó voltak zenetanárai, Szerzeményei: Vonósnégyesek, zongoraquintett, kórusművek, kantáták; az említett „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza” mellett a legnevezetesebb a „Dies Irae” kantáta, amelynek bemutató előadása 196. február 12-én volt a Városi Színházban a szerző emlékünnepélye alkalmával (km. a Palestrina kórus, továbbá Báthy Anna, Tutsek Piroska, Rösler Ervin, Tibor Zoltán. Nevezetesebb zeneművei még: Ave virgo; Miatyánk; Idyll, zenekari művek, Komm süsser Tod énekkari mű, melyet a bécsi opera énekkara adott elő. Korányi báró a Nemzeti Zenede alelnöke, a Hubay Jenő Társaság elnöke, a Liszt Ferenc Társaság alapító tagja is volt. Zenekritika Napkelet - 10. évf. 7. sz. (1932. július 1.) „Assisi Szent Ferenc Naphimnusza. Br. Korányi Frigyes kantátája. A képzett műkedvelőénekesekből és muzsikusokból, jórészt azonban hivatásos művészekből szervezett Budapesti Ének- és Zenekaregyesület minapi műsora eleve is szokatlan érdeklődést keltett. A testület hangversenyein, nagytudású, kitűnő karnagya, Lichtenberg Emil jóvoltából már egy negyedszázad óta majdnem kizáróan Schütz, Händel, Haydn, Mozart, Beethoven, főleg azonban Bach és mindig csak újra Bach legnagyobb szabású műveit halljuk, érthető tehát, hogy egy teljesen új név s még hozzá a jelenkori Magyarország egyik kiváló államférfijának zeneszerzői bemutatkozása meglepetést, a mindenkor tamáskodók és mindent jobbantudó fejcsóválók körében óvatos állásfoglalást eredményezett. Ezzel szemben egyszerű ténymegállapítás, hogy Szent Ferenc Naphimnusza olyan gyönyörű és megnyugtató hatást váltott ki a klasszikus műsorokon nevelődött közönségben, hogy ezzel minden gáncsoskodás elvesztette jogosultságát. Azokat pedig, akik a szerző politikai és művészi tevékenysége között vélnek érthetetlen összefüggéseket felfedezni, felvilágosítjuk, hogy mind a kantáta, mind a nemrégiben ugyancsak nyilvánosságra került vonósnégyes, két más quartettel egyetemben még Korányi Frigyes pénzügyminisztersége előtti időben keletkezett. A kantáta (vegyeskar, nagyzenekar tenorszólóval) stílusa polifon, imitációs, eleinte teljesen lírai jellegű, majd oratóriumszerűen kiszélesedő, amelyben arioso és recitativ elemek váltakoznak egymással. A költői szöveg képeit és hangulatát gazdag zenekari aláfestés teszi plasztikussá. A zenében világosan tükrözik vissza Szent Ferenc lényének végtelen szeretetreméltósága és az az ellentét, ami mélységes világfájdalma és Isten világának minden szépségét és csodáját ittas, naiv lélekkel magábaszívó, szeretettől túláradó élete között fennáll. Ennek megfelelően a bevezetés «doloroso» hangulata mindig derűsebb, világosabb színekbe enyhül, hogy egy nagy kifejlődés csúcspontján hangozzék fel a Naphimnusz, hálaadás az Úrnak, amiért áldásaiban részesülhetünk. A mű minden felesleges páthosztól mentes bensőséges, lírai karaktere Liszt, és a nagy német romantikusok, Schumann, Wagner hatására mutat, míg világos formaszerkezete francia ihletésre vall. Harmóniai alapja telt hangzású, témáinak vonalai pregnánsak, átváltoztatásra és ellenpontos feldolgozásra rendkívül alkalmasak. Hangszerelésének gazdag színezete és ökonomikus jellege teszi lehetővé, hogy a valamennyi zenei tényezőt egyesítő, ünnepélyes záróhimnusz új fényben és erőben tüntesse fel az alaptémákat és nagyszabású emelkedettségben zárja le a szívet-lelket üdítő alkotást. Báró Korányi műve őszinte, nagy sikert aratott. Lichtenberg karnagy és gárdája nagy gonddal és szeretettel interpretálta a művet. Az előadás fénypontja volt Székelyhidy Ferenc dr. gyönyörű éneke és átszellemült deklamációja. A bemutatott újdonság előtt két fenséges Bach-kantáta : «Bleib bei uns, denn es will Abend werden» és «Ach Gott wie manches Herzeleid» került előadásra. Utána Schubert hatalmas diadaléneke, «Mirjam» hangzott el...”
A hétvégi kérdés megfejtése,a halász szólója a Tell Vilmosból az alábbi linkre kattintva meghallgatható:
Köszönöm a cikket! A dátum stimmel, az adatbázis -amiben még tegnap megtaláltam ezt a koncertet- ezek szerint téved. Ezt kellett volna beküldenem brahiból, hátha jó...
A Faust-szimfóniát Alfred Cortot vezényelte!
Kritika az Operaházban rendezett ünnepi Liszt-koncertről
/Pesti Hírlap, 1935. november 26./
színház és zene.
A filharmonikusok Liszt-estje.
Harmadik bérleti estjével a magyar Liszt-év művészi eseményeibe kapcsolódott a Filharmóniai Társaság. Liszt-ünnepségeink általában, akarva nem akarva, sajátos hangsúlyt kapnak annál fogva, hogy bizonyos kísérletekkel szemben a nagy zenetitán születési és érzelmi hozzánktartozását vagyunk kénytelenek valamilyen formában kidomborítani. A filharmonikusok — igen helyesen — kerülték ezt az irányzatosságot. Az ünnepi müsoron egy sem szerepelt Liszt magyar tárgyú vagy magyar vonatkozású művei közül. Viszont ami előadásra került, méltó módon képviselte Liszt egyetemes jelentőségét.
A műsor-résztől függetlenül valami mégis emlékeztetett a mi saját külön Liszt-problémánkra, az, hogy e társaság éppen Cortot mestert kérte fel közreműködésre. Cortot, kiváló francia zeneművész, mint tudjuk, igen nyomatékos módon tett hitet Liszt magyar volta mellett. Az ö részvétele a filharmonikusok ünnepén világos utalás arra, hogy a mondvacsinált Liszt-problémát végleg elintézettnek lehet és kell tekinteni. A vasárnapi főpróba és a hétfői előadás közönsége fel is használta az alkalmat, hogy hálájának és rokonszemvének Cortot iránt lelkes kifejezést adjon, őszinte melegséggel ünnepelte benne elsősorban a nagystílű, hatalmas tudású és szárnyaló képzeletű zongoraművészt. A bíráló teljes meggyőződéssel csatlakozik az ünnepléshez. Mégis meg kell állapítania, hogy Cortot nagy egyéniségének teljes súlyával ránehezedett az esz-dur koncert problémátlan szépségeire, amelyek könnyedebb, közvetlenebb felfogásban jutnak igazán érvényre. Ennek a fajsúlybeli eltérésnek tudjuk be az előadás egyenetlenségeit, amelyek egyes ragyogóan sikerült részletek szomszédságában még inkább feltűntek. Annyi bizonyos, oly érdekes és izgalmas hatást, mint ez alkalommal, az esz-dur koncert még nem igen tett ránk. Cortot nemcsak zongorázott ezen az estén, hanem dirigált is, még pedig a Faust- szimfóniát. A kolosszális alkotás költői lényegére kevés hivatásos zenekarvezető világit rá olyan meggyőzően, mint Cortot, aki csak kivételesen cseréli fel a zongorát a vezénylő pálcával.
Az est mengyitó számát, az „Orpheus“ c. szimfóniái költeményt Dohnányi Ernő vezénylete alatt előkelő választékossággal szólaltatta meg a zenekar.
/lv./
Természetesen megvolt Cortot is, de azt a koncertet, amit én találtam, Orfeusszal megfejelve, Dohnányi Ernő vezényelte:
| Opera (1935.11.25. este) A Filharmóniai Társaság III. bérleti hangversenye |
| 1. Liszt Ferenc: Orfeusz | Filharmóniai Társaság (vez. Dohnányi Ernő) | ||
| 2. Liszt Ferenc: Zongoraverseny, Esz-dúr | Filharmóniai Társaság (vez. Dohnányi Ernő) Cortot, Alfred (zong.) |
||
| 3. Liszt Ferenc: Faust szimfónia | Filharmóniai Társaság (vez. Dohnányi Ernő) |
Lehet, hogy volt egy másik koncert is?
Kedves Játékostársak,
íme a novemberi végeredmény:
|
Gabor - 20 A számítógépes sorsolás ezúttal is Gabor Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk! |
Elfogadtam... hangszeres muzsikust akartam eredetileg írni...
...valamint Maci Laci: Vaaaarhelyi Endre..(Foxi Maxi-sorozat)
Én viszont egy műremekkel szolgálok, amit az Oscar mellé bónusznak küldtem be. Szerintem megfelel a kérdésnek és nem-mellesleg rövid és közismert. Jó szórakozást mindenkinek :-)
https://www.dailymotion.com/video/x7k3xw4
Elfogadtam ezt a választ is, az Oscar sem egy akkora műremek... ;-)
Die Walküre.
Nos, melyik az a dalmu?
Ez a régi olasz film is megfelel a kritériumoknak. Figaro qua, Figaro là, 1951, rendező Carlo Ludovico Bragaglia. A Sevillai borbély történetét ötvözi a commedia dell'arte (Pulcinella, Colombina) világával. A főszereplő Totó a kor nagy komikusa volt. Nem állítom, hogy műremek, csak a legbátrabbaknak ajánlom a megtekintését.
https://it.wikipedia.org/wiki/Figaro_qua,_Figaro_l%C3%A0
https://www.youtube.com/watch?v=7cqx4FBqAbs
Privatban mar irtam. No (Nono) persze nem a dalmu cimet..
Nem Nono, ne tevesszen meg, hogy en Luigi vagyok...
Meg csak nem is XX. szazadi alkotas.
Nono!!! De nem az Intolleranza ;-)
Dalmuvet írtam, nem operát!
A mai kérdés kapcsán a Sevillai borbély mellett eszünkbe juthat egy másik dalmu is. Melyik, és miért?
Tényleg megjelent a színpadon, de nem mint szereplő...
