A Mózest 1820-ban mutatta be - igen, a pesti Német Színház (Várnai Péter: Operalexikon, 305.old.). Mellesleg nem értem, hogy mi az oka a régi előadásokkal kapcsolatos fanyalgásoknak: túl a szerintem ezzel kapőcsolatban egyértelmű kérdésföltevésen, honnan lehet azt tudni, hogy a régi előadások rosszabbak voltak a maiaknál (lásd pl. a sok mostani operaházi produkcióval kapcsolatos igen lesújtó kritikát), vagy meg nem történtté válnak azok a bemutatók, amik pl. botrányba fulladtak (Stravinsky, Schönberg, stb., de olykor Rossini is), vagy ahol nem volt elég fölkészült az előadói gárda, tehát tényleg gyönge volt a bemutató (pl. Bartók több művénél)?
Úgy látom, ha a Pesti Német Színház 19.szd.eleji előadásait figyelembe veszed*, akkor a Mózes (Erkel/1992) lehet a befutó ld. 6164 ... hacsak ki nem derül, hogy azt is játszották a 19.szd.-ban ... vagy már ötezer éve ;-)
*Nemrég volt egy hasonló operapremier-kérdés, ott pl. egy vándortársulat volt a nyerő válasz..
Szóval, a probléma, hogy Zéta 2008-ban tudta ezt az információt, de mostanra elfeledte és bekavart, hogy az eddig (ilyen szempontból) hibátlannak tetsző DigiTár is tévedett.
Tehát keresek egy új megfejtést, de kérek hozzá egy kis időt, a pontszámokat akkor fogom (az új válasznak megfelelően) korrigálni...
Igazad lehet Kedves Gezakadocsa, átgondolom, mit tehetek...
Végképp nem értem a pontozást. Hisz eszerint Zéta is úgy tudja, hogy az Az olasz nő Algirban ment már 1819-ben Mo-n, ugyanakkor ha a kérdés úgy értendő, hogy utoljára mikor volt Mo-n Rossini-operabemutató, akkor 2008-nál későbbi az általam írt 2019-es debreceni Ory grófja, de 2008-nál későbbi új produkciót másik is írtak.
Szerencsére egyikőtök sem linkelte be idevonatkozó írásom... ez rendes Tőletek...:-)
Én pártfogolom ... tegnap rögtön megérezte az orrom, hogy véleményes kérdés, amire véleményes válaszok érkeznek majd. Mit tehet az ember, ha még/már pl.a Digitár sem "kóser"... talán még a Mózest illetően sem, pedig ő aztán ... ;-)
Pesti Műsor, 2008. június 12.
"OLASZ NŐ ALGYÍRBAN
Idén először rendezik meg a Tiszta Forrás Fesztivált a Klebelsberg Kultúrkúriában, amely tematikájában a vizek évéhez és a Reneszánsz Évhez kötődik. Az Olasz nő Algyirban című vígopera szellemiségében mindkét meghatározó vezérgondolathoz kötődik, mind a természetet éltető, áradó zenéjével, mind a kitörő életszeretet megfogalmazásával. Az Olasz nő Algírban Rossini egyik legszórakoztatóbb vigoperája, s míg a nemzetközi dalszínházak máig kedvelt repertoárdarabja,
Magyarországon mindmáig nem mutatták be. Az eredetileg arab környezetben játszódó cselekményt Paróczay Balázs rendező egy elképzelt európai, mesebeli faluba adaptálja, Algyirba, s így a kultúrák sokszínűségét, egymás közötti párbeszédének problematikáját a vígopera eszközeivel veti fel, kedvesen ironikus rajzolatát adva az EU és a kisebb népek viszonyának.
Klebelsberg Kultúrkúria, 15., vasárnap, 20.00"
A darabban a Magyar Állami Operaház énekesei lépnek fel (Simon Krisztina, Hercz Péter, Hábetler András, Dér Krisztina, Rezsnyák Róbert, Szerekován János, Érsek Dóra), őket a Ventoscala zenekar kíséri.
Most linkeltem be az 1992-es Mózes-premiert ld.ez alatt 6164. Mózes csak egy volt :-)
Ja és kétszer ment el ez a beírásod, az egyiket ki lehetne szerkeszteni :-) látom, megtörtént, jó kis csetelésben vagyunk!
Figyelembe véve, hogy a (korabeli) Magyarországnak tekintett habsburg-magyar birodalomban a Pesti Német Színház sorban mutatta be a Rossini-operákat, németül, kevés van, amit nem, úgy mégis a Tankréd című maradna kizárásos alapon: 2009.10.26-án, a Zeneakadémián - koncertszerűen, a Theater an der Wiennel koprodukcióban mutatták be először nálunk ezt az operát. Minden más Rossini-bemutató legutolsójaként.
A „Bruschino úr” akkor lehetne utolsó Rossini-operabemutató, ha a Soproni Petőfi Színház 2014-es ill. a Veszprémi színház bemutatóját tekintem az utolsónak, de ezt a Népszínházi Józsefvárosi Színház épületében tartott 1986-os bemutató már megelőzte.
Viszont ha eltekintek a korabeli Pesti Német Színház előadásaitól is, akkor az utolsó Rossini-bemutató:
Mózes Egyiptomban - 2013. 07.13., Zsidó Nyári Fesztivál – Dohány u. Zsinagóga, koncertszerű előadás - (* ”Rossini a Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be - mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek.”)
De ha „Mózes Egyiptomban” és a „Mózes és a Fáraó” c. operákat mégis egy műnek tekintjük, valamint a Népszínházi bemutatókat sem vesszük figyelembe, az előbbiek mind kiesnek,
marad utolsóként a Tankréd mellett/után az Olasz nő Algirban – de csak akkor, ha Klebelsberg Kultúrkúria egynyári bemutatójától (2008.06.15.) eltekintünk: 2017.11.18. Erkel Színház
A Mózesről is azt írja a fránya Digitár, hogy (1992) "magyarországi bemutató". Vajon tényleg az volt? Egy ideig ez utóbbi volt nálam a befutó. Lehet, hogy tényleg ez (lenne) a nyerő? Ameddig elő nem kerül valahonnan egy 19.szd.-i félig-szcenírozott bázakerettyei Mózes-előadás... ;-)
off Szerencsére a mai fejtörő fellelése pofonegyszerű volt, a zene pedig világsláger.
A Tankrédot 1818-ban, az A török Itáliábant 1821-ben adták a pesti Német Színházban, de a Tankrédot 1833-ban a kassai társulat is előadta, s az akkor ugye Mo. volt. Szerintem a kérdést nem lehet úgy értelmezni, hogy Bp., de úgy sem, hogy magyarul adták elő (bár a kassaiak nem hiszem, hogy ne magyarul énekeltek volna), s a bemutató szóból a koncertszerű előadás még levezethető, de egy külföldi film magyarországi forgatása aligha. Ilyen alapon akár egy-két napja is adták biztosan valamelyik Rossini-operát valamelyik Mo-n sokak által fogható külfödi tévécsatornán... Ha pedig a kérdés nem az első (=bemutató) előadásra vonatkozik, hanem arra, hogy valamelyik -amúgy már akár sokszor is játszott- Rossini-operát mutatták be újra Mo-n, akkor a fölvetetteknél egyértelműen újabb az Ory grófjának 2019-es debreceni bemutatója. Hangsúlyozom, magam nem így értettem a kérdést. Talán a kérdés utólagos törlése lenne a legsalamonibb - mindenesetre Rossini föltehetően jót derülne a mostani pár perc alatt kibontakozott vitánkon - lehet, hogy egy kánont is rögtönözne rá...
|
Bruschino úr |
Il signor Bruschino |
|
Szintén írtam ezt a választ: Tankréd a Zeneakadémián
Ezt az előadást én is megtaláltam a mebt-es linken és el is küldtem linkestül, de ha egyszer bemutatták a 19. szd.-ban, akkor téves hír. Mint ahogyan a Digitár is tévesen írja "magyarországi bemutatónak" a 2017-es premiert.
Másrészt a 2. linkeddel nagyon kiszélesítetted ezt az oldalt. Ha kitörlöd és csak egy linket hagysz bent, az is elég :-) +én is tanúsítom a 2008-as produkciót :-)
Frissítés: remek, kösz a fazonírozást :-)
A külföldről (MET, Scala...) sugárzott előadások vajon itthoni bemutatónak számítanak? La gazza ladra/Scala/2017 Semiramide/MET/2018. Én ezt a kettőt is beírtam, azzal, hogy ezek lennének a "legutoljára". Tud valaki 2013 előtti Bruschino úr- előadásról?
Olasz nő Algírban nem biztos, hogy a helyes válasz:
http://www.mebt.hu/tartalom/rossini-olasz-no-algirban-opera-premier
A vígopera magyarországi ősbemutatója 2008-ban volt a Klebelsberg Kultúrkúriában, Pesthidegkúton. (2008.06.15.)
"Mezei néző" is említi egyik cikkében
Persze, elfogadható ha ettől a bemutatótól eltekintünk. Én ezt is írtam.
Nekem a Bruschino úr volt az egyes számú tippem, de nem tudom, bemutatták-e már 2013 előtt, amikor is előadták Sopronban és Veszprémben. Az Ory grófjánál biztosan mutattak be később is Rossinit, pl. A török Itáliában-t 1976-ban az Erkelben, elsőrangú szereposztásban.
Attól is függ a válasz, hogy mit értünk bemutatás alatt, koncertváltozatot vagy teljes színházi bemutatót. A Tancredi, azaz Tankrédot 2009-ben először lehetett hallani és bizonyos értelemben látni Magyarországon a Zeneakadémia koncertszerűen előadásán.
Az Az olasz nő Algirban c. Rossini-operát már 1819-ben bemutatták Magyarországon; a pesti Német Színházban (Várnai Péter: Operalexikon 333.old.), ellenben az általam írt Ory grófját csak 1962-ben!
Az előző napi kérdés, Lillian Nordica kapcsán be akartam írni, hogy 2. férje a magyar Döhme Zoltán volt. Ha beírom, talán eszembe jut vagy elmarad a kérdés. Így viszont lett egy passzé válaszom..
További érdekesség: egy másik zeneszerző, a mára elfelejtett Hippolyte André Jean Baptiste Chélard is írt Macbeth-operát és abban is van alvajáró jelenet...amit nyilván a Lady követ el.
Ez így van, ahogy mondod, én is ügyeltem erre a válaszadáskor.
Például Carlo Valentini: Il Sonnambulo (1834) operájában a herceg =a férfi, az alvajáró.
Nem csorbítva játékostársaink érdemeit: Felice Romaninál magam is hamar megtaláltam azt a 6 tematikus operát, aminek ő írta a szövegkönyvét, de még olasz nyelvtudás nélkül is tudom (remélem, nem rosszul), hogy az olasz "il" névelő hímnemű, az ilyen, ráadásul "o"-ra végződő szavak hímnemű alvajárót jelentenek, te pedig kifejezetten, hangsúlyosan "alvajáró nőt" kértél. Biztos voltam benne, hogy ezzel az egyen-nem-jogúsítással :-) akartad kizárni a túl könnyű férfi-megfejtéseket. A "kis" Piccinni operája, Le somnambule címszereplője ("le") szintén férfi lehet. A legtöbb operát egyébként a ma is ismert (La Fille mal gardée) Hérold "nőnemű" balettje ihlette.
PS Nem emlékszem, hogy Kleist híres drámájában valaki alvajár, ezek szerint igen.
Nem, a sörfizető ez alkalommal nem zéta lesz...:-)
Szóval, kedves Játékostársak!
Az első nagy játékvezetői hiba, hogy figyelmenkívül hagytam Verdi Macbethjét, amit öten le is csaptatok, mert sajnos a kérdés feltevésével nem zártam ki a Ladyt...
Igen ám, de hat Játékostársunk nem ezt a megoldást választotta, így kiderült, hogy rengeteg egyéb alvajárós opera is keletkezett. A legbőségesebben Gabor Játékostársunk merített, a többiek választásai - egy kivétellel - Gabor listájában benne vannak. Íme:
"Lodovico Piccini: Sonnambula (1796)
Ferdinando Paër: Sonnambula (1800)
Karl Blum: Die Nachtwanderlin (1822)
Michele Carafa: Il Sonnambulo (1824)
Luigi Ricci: Il Sonnambulo (1829)
Carlo Valentini: Il Sonnambulo (1834)
Luiz Antonio Miró: O Sonambulo (1835)
Salvatore Agnelli: Il Fantasma (1842)
Giuseppe Persiani: Il Fantasma (1843)
Paul Graener: Der Prinz von Homburg (1935)
Hans Werner Henze: Der Prinz von Homburg (1960) A nemi egyenjogúságot hangsúlyozva a férfiak is szerepelnek."
Gabor válaszaiból több egyezett Nagy Katalinéval is, de Katalin tudott még újabb darabokat is felsorakoztatni, ezeket idézem:
"1824 Giuseppe Rastrelli (Felice Romani szövegére) - Amina ovvero L’innocenza perseguitata „Amina, avagy az üldözött ártatlanság”, a darabot a Scalában mutatták be.
1825 Antonio D’Antoni is megzenésítette Romani szövegkönyvét Nem volt kérdés, de nem állom meg, hogy ne írjam meg ezt az érdekességet. Romani kihasználhatta a konjuktúrát és a Sonnambula nemet és jelleget váltott („Il sonnambulo”). A főhős nem ártatlan lány, hanem testvérgyilkos."
Ez, ahogy számolom, 14 (tizennégy) alvajárós opera Bellinién kívül....
Gratulálok! Ősz fejemnek pedig megbocsássatok...
Ha jól értelek, azt kommunikálod, hogy kárpótlásul a 3. sört -z- fizeti majd.
Kedves -zéta-
Én sem küldtem be választ. Nem tudom, honnan meríted a kérdéseket - de aki lyet kitanált, más aljasságokra (pl. egy harmadik korsó sör) is képes lehet...
Kedves Katalin,
én is nagyon nevettem ezen, de többen így jártak. Ezért mondtam, hogy ez a kérdés felért egy nyilvános harakirivel...
Persze, minden jó választ elfogadok, csak a levéllel vagyok még adós.. Még ma délutánig...;-)
Kedves zéta! Adósunk még a Sonnambula-kérdés kiértékelésével. Miután egy belcantó opera nyomvonalán bőséges anyagra bukkantam, büszke voltam a válaszomra. Engedtessék meg az emberi gyengeség: a hiúságomat nagyon bántja, hogy nem látom a pontot. Azóta is fel-feltör bennem a szörnyű kétség: a diadalom végképp elmarad?
Mellesleg nagyon viccesnek találtam, hogy egy sor címet találtam, de zéta megoldása nem volt közöttük.
Elfogadtam Berliozt is... Johann Strauss meg alapból...
Johann Strauss -és zenekara- először 1846-ban mutatkozott be Magyarországon, ha akkor még nem is volt világhírű. Erre az alkalomra írta a Pesther Czardas/ Pesti csárdás című, op.23 alatt jegyzett művet. Berlioz pedig, már vilaghírű zeneszerző volt, amikor, szintén 1846-ban bemutatkozott Pesten és az erre az alkalomra írt Rákóczi indulóval kedveskedett a pesti közönségnek.
Kedves Zéta! Köszönöm!
Elfogadtam Serlyt és Láng Istvánt is...
Magam Serly Tibor Concerto hegedűre és fúvósokra c. művét küldtem be, amit az ötvenes években írt, s aminek lemezfölvétele is létezik (a youtube-on akár meg is hallgatható). Nem hinném, hogy nem elég ismert vagy nem elég magyar (ő fejezte be Bartók III.zongoraversenyét és hangszerelte B. brácsaversenyét), de nem kaptam pontot, viszont rossz válasz sincs föltüntetve a játék-rovatban tegnapra.
Várom továbbra is a korábbi, hétvégi kérdés elbírálását is, amire szintén küldtem be -szerintem a kérdésnek megfelelő, de a hivatalos választól eltérő- megfejtést, sőt privát észrevételt is, miszerint a hivatalos válasz aligha helytálló.
A tegnapi kérdésre helyes válasz lehet ez is:
Láng István: Hegedűverseny (1977)
„A szólóhegedűvel szemben csak fúvós- és ütőhangszerek, valamint a hárfa álltak”
Pont jár érte...
Közvetlenül Verne Gyula mellett! :-)
Éés .... May Károlyról, az ismert magyar íróról is neveztek el aszteroidát ;-)
Őt is einstandolták! Pár éve valaki megemlítette Paul Abraham nevét, kijavítottam, hogy eredetileg Ábrahám Pál, és elmondtam, hogy ő is magyar - majd a fejemet vették érte!
Eredetileg Emmerich Kalman hiányzott, de mindegy is...:-)
Igen, Frantisek List, a nagy szlovák zeneszerző...
Igen, az a három valójában négy, valószínűleg az én forrásom az egyiket nem magyarnak gondolta...
Bartók Béla, 4132 Bartók = 1988 EH,
Kálmán Imre, 4992 Kálmán = 1982 UX10,
Kodály Zoltán, 10918 Kodály = 1998AS1,
Liszt Ferenc, 3910 Liszt = 1988 SF
Kálmán Imréről is elneveztek egyet...
Azt hiszem, a hétvégi kérdéssel nyilvános harakirit követtem el, de azért igyekszem tisztázni a főbb viszonyokat és majd értékelek is. Némi türelmet kérek hozzá...:-)
Kedves Játékostársak!
Íme az óév utolsó végeredménye:
Edmond Dantes - 22
Gabor - 22
gezakadocsa - 21
Búbánat - 20
Majorné - 16
Nagy Katalin - 12
-nos - 9
József Miklós - 9
Pósa - 9
tibka1 - 8
vatatava - 3
adamo - 1
Apika - 1
CallasForever - 1
Capriccio - 1
Heiner Lajos - 1
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Nagy Katalin lett, gratulálunk!
Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt Kívánok a Café Momus Minden Kedves Szerkesztőjének és Olvasójának!
Boldog Karácsonyt kívánok minden kedves Játékostársunknak!
id. J. Strauss három fiának volt zenekara, tehát ők is vezényeltek...
Nagyon szívesen. A te örömöd az én örömöm. :)
Kerdves Takatsa!
Most néztzem meg csak a momus-t, s örömmel láttam küldeményedet - nagyon szépen köszönöm!
