Egy további Il Trovatore-(film)felvétel 1966-ból Stella, Bergonzi, Capuccilli, Lazzarini, Basile felállásban YT-on ide kattintva meg is tekinthető.
Tényleg van olyan forrás is, de okt. 29-i is... pl. itt... vagy itt...
Bonisolli okt. 30-án halt meg.
Ábrányiné Wein Margit - előbb Frasquita (1893.11.04.), majd öt évvel később követte a Carmen címszerepe (1898.02.19.)
Érdekesség: a 19.szd. végének egyik vezető énekesnője, Ábrányiné Wein Margit is először -de nem első szerepeként- Frasquitát énekelte a Carmenben, pár év múlva már a címszerepet.
A sok további név közül érdemes még kiemelni a számtalan filmben szerepet vállaló, 90 éves Csányi Jánost és a régi nagy generáció egyik jeles tagját, a prózai szinésznek indult Fekete Pált, aki t.k. a Hyppolit, a lakájban is játszott, igaz, abban énekelt.
A hétvégi kérdésre Búbánat Játékostársunk válaszát idemásolom:
"Melis György (Hány az óra, Vekker úr?; Banánhéjkeringő) Házy Erzsébet (Alázatosan jelentem; Új Gilgames; És akkor a pasas...; stb.) Palócz László (Szomszédok – a televíziós filmsorozatban „Sümeghy úr”) Moldován Stefánia (Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? – „Hudákné”) Gregor József (Tiszta Amerika – „a kabinos”)"
Kiegészítésül hozzáfűzőm: a Magyar Televízió stúdiójában készült dalkoncert-filmet először 1977. június 26-án láthatták a tévénézők, 21.50 és 22.15 óra között. A Wesendonck-dalok előadása előtt a stúdióban Hildegard Behrens-szel Fikár László szerkesztő-riporter beszélgetett.
A tévéinterjú és a Wesendonck-dalok Behrens-szel és Váradi Katalinnal itt meghallgatható.
A mai rejtvény kapcsán: Behrenst 1986-ban egy igazán emlékezetes MET-előadáson hallottam, a Walkür Brünnhildéjét énekelte. Partnerei Jeannine Altmeyer (Sieglinde), Peter Hofmann (Siegmund). Brigitte Fassbaender (Fricka) és Auge Haugland (Hunding) voltak,Levine vezényelt.
Kedves Játékostársak, íme hányattatott sorsú januárunk végeredménye:
Búbánat - 20
Edmond Dantes - 19
Gabor - 18
gezakadocsa - 18
Majorné - 12
Nagy Katalin - 12
József Miklós - 11
Pósa - 11
-nos - 9
vatatava - 9
tibka1 - 8
CallasForever - 3
Capriccio - 3
gyoki - 3
Heiner Lajos - 3
adamo - 2
brumi - 2
LEEDA - 2
Apika - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Tibka1 Játékostársunk, gratulálok!
Lehet, hogy már senkit nem érdekel, de ha eddig ennyirte belemelegedtünk a hozzászólásokba, nem állhatom meg, hogy ne mutassak rá arra, hogy az Operaritkaságokban a Rossini-bemutatók 1810-ben kezdődnek, s 1820 végéig 18-t sorol föl (108-116.old.), de ezek közül csak a Török Itáliábannál, az A szevillai borbélynál és a Hamupipőkénél jelöl magyar bemutatót (a Török Itáliábannál is az 1976-os bp-it), pedig a 18-ban nemcsak a Tankréd, hanem pl. az Olasz nő Algirban, a Selyemlétra, az A tolvaj szarka, az Otello és a Mózes Egyiptomban is szerepel.
Az elmúlt héten megpróbáltam a végére járni (persze, nem csak ezzel foglalkoztam), ennek eredménye lett a Tankréd.
Várnai könyve jó, de én már futottam bele hibákba, s a szinte ugyanakkor megjelent Operaritkaságok (Németh Amadétól) nem említi, pedig ilyen szempontból alaposabbnak érzem.
Nem találtam nyomát az elérhető korabeli sajtóban és a Színháztörténeti Múzeum arhívumában sem. Ettől még lehetett, sajnos egyikünk sem volt ott...
A mókusok tudtommal elsősorban vegetáriánusok és a mogyoró a kedvencük.
Vessenek a mókusok elé, de már nem emlékszem, mit küldtem be!
Ha a Tankrédot küldte be, kedves Katalin, akkor nagy gratula, mert mint látom, egyedül ön küldte be ezt és csak ezt a címet és Tankréd lett a befutó kilencszeres díjjal :-)
Ezért írtam le azt is alternatívaként:
Mózes Egyiptomban - 2013. 07.13., Zsidó Nyári Fesztivál – Dohány u. Zsinagóga, koncertszerű előadás - (* ”Rossini a Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be - mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek.”)
Ugyanis a "Mózes" című Rossini-opera, amit az Erkel Színház bemutatott a kilencvenes években, nem az első olasz változaton, hanem az újraírt, párizsi verzión („Mózes és a Fáraó”) alapul. A "Mózes Egyiptomban"-t Magyarországon még a Pesti Német Színház sem mutatta be, ezért akkor a Dohány utcai Zsinagógában elhangzott opera lenne a Magyarországon utolsóként bemutatott Rossini-opera. Erre is rámutattam az említett 6165. számú hozzászólásomban.
6163 alatt már jan.25-én megírtam ebbe a rovatba, hogy a Tankrédot mikor és hol adták elő nagyon régen Magyarországon. Ehhöz most csak a Várnai Péter-féle Operalexikonra hivatkozom kiegészítésképpen: a 464-465.old. ott van nemcsak az általam régen megírt pesti Német Színház-beli magy. bem. (1818), hanem az is, hogy 1835-ben Pesten már magyarul is alőadták.
Tankrédot írtam válaszul. Lásd 6165. és 6161. sorszámoknál is.
Kedves Játékostársak,
köszönöm a végtelen nagy türelmeteket. Végül is a Tankréd 2009-es bemutatója minősült legutolsónak...
És ilyen a Sors, mert ezen is ott voltam, íme...
Elfogadtam Melis Györgyöt is....
Én is Melis Györgyöt és a Sámson-t válaszoltam.
Máshol azt olvastam, hogy Adolf Pecz (Petz) Pozsonyból érkezett mint vendég a "Hunyadi László" címszerepére az ősbemutatóra, de ő és családja német anyanyelvű - nem szlovák!
ERKEL FERENC EMLÉKKÖNYV (Szerkesztette: FABÓ BERTALAN) Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat, 1910
"Erkel színpadi ábrázolói - Írta: Dr. Fabó Bertalan"
182. oldalon: "Hunyadi László első alakítója, a pozsonyi Pecz, német volt."
Szlovák anyanyelvű Melis György volt, aki Szokolay Sándor Sámson c. operájának ősbemutatóján énekelte el a címszerepet: 1973.10.26. Magyar Állami Operaház
Köszönöm! Akkor a Mózes is kiesik, én nem azt küldtem be. Szerintem nincs fanyalgás, még kevésbé minősítések a régi előadásokról. Adott egy nehéz, véleményes kérdés és rá sokféle válasz. -zéta- dolga most nem könnyebb, mint a miénk volt a megfejtéssel :-)
A Mózest 1820-ban mutatta be - igen, a pesti Német Színház (Várnai Péter: Operalexikon, 305.old.). Mellesleg nem értem, hogy mi az oka a régi előadásokkal kapcsolatos fanyalgásoknak: túl a szerintem ezzel kapőcsolatban egyértelmű kérdésföltevésen, honnan lehet azt tudni, hogy a régi előadások rosszabbak voltak a maiaknál (lásd pl. a sok mostani operaházi produkcióval kapcsolatos igen lesújtó kritikát), vagy meg nem történtté válnak azok a bemutatók, amik pl. botrányba fulladtak (Stravinsky, Schönberg, stb., de olykor Rossini is), vagy ahol nem volt elég fölkészült az előadói gárda, tehát tényleg gyönge volt a bemutató (pl. Bartók több művénél)?
Úgy látom, ha a Pesti Német Színház 19.szd.eleji előadásait figyelembe veszed*, akkor a Mózes (Erkel/1992) lehet a befutó ld. 6164 ... hacsak ki nem derül, hogy azt is játszották a 19.szd.-ban ... vagy már ötezer éve ;-)
*Nemrég volt egy hasonló operapremier-kérdés, ott pl. egy vándortársulat volt a nyerő válasz..
Szóval, a probléma, hogy Zéta 2008-ban tudta ezt az információt, de mostanra elfeledte és bekavart, hogy az eddig (ilyen szempontból) hibátlannak tetsző DigiTár is tévedett.
Tehát keresek egy új megfejtést, de kérek hozzá egy kis időt, a pontszámokat akkor fogom (az új válasznak megfelelően) korrigálni...
Igazad lehet Kedves Gezakadocsa, átgondolom, mit tehetek...
Végképp nem értem a pontozást. Hisz eszerint Zéta is úgy tudja, hogy az Az olasz nő Algirban ment már 1819-ben Mo-n, ugyanakkor ha a kérdés úgy értendő, hogy utoljára mikor volt Mo-n Rossini-operabemutató, akkor 2008-nál későbbi az általam írt 2019-es debreceni Ory grófja, de 2008-nál későbbi új produkciót másik is írtak.
Szerencsére egyikőtök sem linkelte be idevonatkozó írásom... ez rendes Tőletek...:-)
Én pártfogolom ... tegnap rögtön megérezte az orrom, hogy véleményes kérdés, amire véleményes válaszok érkeznek majd. Mit tehet az ember, ha még/már pl.a Digitár sem "kóser"... talán még a Mózest illetően sem, pedig ő aztán ... ;-)
Pesti Műsor, 2008. június 12.
"OLASZ NŐ ALGYÍRBAN
Idén először rendezik meg a Tiszta Forrás Fesztivált a Klebelsberg Kultúrkúriában, amely tematikájában a vizek évéhez és a Reneszánsz Évhez kötődik. Az Olasz nő Algyirban című vígopera szellemiségében mindkét meghatározó vezérgondolathoz kötődik, mind a természetet éltető, áradó zenéjével, mind a kitörő életszeretet megfogalmazásával. Az Olasz nő Algírban Rossini egyik legszórakoztatóbb vigoperája, s míg a nemzetközi dalszínházak máig kedvelt repertoárdarabja,
Magyarországon mindmáig nem mutatták be. Az eredetileg arab környezetben játszódó cselekményt Paróczay Balázs rendező egy elképzelt európai, mesebeli faluba adaptálja, Algyirba, s így a kultúrák sokszínűségét, egymás közötti párbeszédének problematikáját a vígopera eszközeivel veti fel, kedvesen ironikus rajzolatát adva az EU és a kisebb népek viszonyának.
Klebelsberg Kultúrkúria, 15., vasárnap, 20.00"
A darabban a Magyar Állami Operaház énekesei lépnek fel (Simon Krisztina, Hercz Péter, Hábetler András, Dér Krisztina, Rezsnyák Róbert, Szerekován János, Érsek Dóra), őket a Ventoscala zenekar kíséri.
Most linkeltem be az 1992-es Mózes-premiert ld.ez alatt 6164. Mózes csak egy volt :-)
Ja és kétszer ment el ez a beírásod, az egyiket ki lehetne szerkeszteni :-) látom, megtörtént, jó kis csetelésben vagyunk!
Figyelembe véve, hogy a (korabeli) Magyarországnak tekintett habsburg-magyar birodalomban a Pesti Német Színház sorban mutatta be a Rossini-operákat, németül, kevés van, amit nem, úgy mégis a Tankréd című maradna kizárásos alapon: 2009.10.26-án, a Zeneakadémián - koncertszerűen, a Theater an der Wiennel koprodukcióban mutatták be először nálunk ezt az operát. Minden más Rossini-bemutató legutolsójaként.
A „Bruschino úr” akkor lehetne utolsó Rossini-operabemutató, ha a Soproni Petőfi Színház 2014-es ill. a Veszprémi színház bemutatóját tekintem az utolsónak, de ezt a Népszínházi Józsefvárosi Színház épületében tartott 1986-os bemutató már megelőzte.
Viszont ha eltekintek a korabeli Pesti Német Színház előadásaitól is, akkor az utolsó Rossini-bemutató:
Mózes Egyiptomban - 2013. 07.13., Zsidó Nyári Fesztivál – Dohány u. Zsinagóga, koncertszerű előadás - (* ”Rossini a Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be - mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek.”)
De ha „Mózes Egyiptomban” és a „Mózes és a Fáraó” c. operákat mégis egy műnek tekintjük, valamint a Népszínházi bemutatókat sem vesszük figyelembe, az előbbiek mind kiesnek,
marad utolsóként a Tankréd mellett/után az Olasz nő Algirban – de csak akkor, ha Klebelsberg Kultúrkúria egynyári bemutatójától (2008.06.15.) eltekintünk: 2017.11.18. Erkel Színház
A Mózesről is azt írja a fránya Digitár, hogy (1992) "magyarországi bemutató". Vajon tényleg az volt? Egy ideig ez utóbbi volt nálam a befutó. Lehet, hogy tényleg ez (lenne) a nyerő? Ameddig elő nem kerül valahonnan egy 19.szd.-i félig-szcenírozott bázakerettyei Mózes-előadás... ;-)
off Szerencsére a mai fejtörő fellelése pofonegyszerű volt, a zene pedig világsláger.
A Tankrédot 1818-ban, az A török Itáliábant 1821-ben adták a pesti Német Színházban, de a Tankrédot 1833-ban a kassai társulat is előadta, s az akkor ugye Mo. volt. Szerintem a kérdést nem lehet úgy értelmezni, hogy Bp., de úgy sem, hogy magyarul adták elő (bár a kassaiak nem hiszem, hogy ne magyarul énekeltek volna), s a bemutató szóból a koncertszerű előadás még levezethető, de egy külföldi film magyarországi forgatása aligha. Ilyen alapon akár egy-két napja is adták biztosan valamelyik Rossini-operát valamelyik Mo-n sokak által fogható külfödi tévécsatornán... Ha pedig a kérdés nem az első (=bemutató) előadásra vonatkozik, hanem arra, hogy valamelyik -amúgy már akár sokszor is játszott- Rossini-operát mutatták be újra Mo-n, akkor a fölvetetteknél egyértelműen újabb az Ory grófjának 2019-es debreceni bemutatója. Hangsúlyozom, magam nem így értettem a kérdést. Talán a kérdés utólagos törlése lenne a legsalamonibb - mindenesetre Rossini föltehetően jót derülne a mostani pár perc alatt kibontakozott vitánkon - lehet, hogy egy kánont is rögtönözne rá...
|
Bruschino úr |
Il signor Bruschino |
|
Szintén írtam ezt a választ: Tankréd a Zeneakadémián
Ezt az előadást én is megtaláltam a mebt-es linken és el is küldtem linkestül, de ha egyszer bemutatták a 19. szd.-ban, akkor téves hír. Mint ahogyan a Digitár is tévesen írja "magyarországi bemutatónak" a 2017-es premiert.
Másrészt a 2. linkeddel nagyon kiszélesítetted ezt az oldalt. Ha kitörlöd és csak egy linket hagysz bent, az is elég :-) +én is tanúsítom a 2008-as produkciót :-)
Frissítés: remek, kösz a fazonírozást :-)
A külföldről (MET, Scala...) sugárzott előadások vajon itthoni bemutatónak számítanak? La gazza ladra/Scala/2017 Semiramide/MET/2018. Én ezt a kettőt is beírtam, azzal, hogy ezek lennének a "legutoljára". Tud valaki 2013 előtti Bruschino úr- előadásról?
Olasz nő Algírban nem biztos, hogy a helyes válasz:
http://www.mebt.hu/tartalom/rossini-olasz-no-algirban-opera-premier
A vígopera magyarországi ősbemutatója 2008-ban volt a Klebelsberg Kultúrkúriában, Pesthidegkúton. (2008.06.15.)
"Mezei néző" is említi egyik cikkében
Persze, elfogadható ha ettől a bemutatótól eltekintünk. Én ezt is írtam.
Nekem a Bruschino úr volt az egyes számú tippem, de nem tudom, bemutatták-e már 2013 előtt, amikor is előadták Sopronban és Veszprémben. Az Ory grófjánál biztosan mutattak be később is Rossinit, pl. A török Itáliában-t 1976-ban az Erkelben, elsőrangú szereposztásban.
Attól is függ a válasz, hogy mit értünk bemutatás alatt, koncertváltozatot vagy teljes színházi bemutatót. A Tancredi, azaz Tankrédot 2009-ben először lehetett hallani és bizonyos értelemben látni Magyarországon a Zeneakadémia koncertszerűen előadásán.
Az Az olasz nő Algirban c. Rossini-operát már 1819-ben bemutatták Magyarországon; a pesti Német Színházban (Várnai Péter: Operalexikon 333.old.), ellenben az általam írt Ory grófját csak 1962-ben!
Az előző napi kérdés, Lillian Nordica kapcsán be akartam írni, hogy 2. férje a magyar Döhme Zoltán volt. Ha beírom, talán eszembe jut vagy elmarad a kérdés. Így viszont lett egy passzé válaszom..
További érdekesség: egy másik zeneszerző, a mára elfelejtett Hippolyte André Jean Baptiste Chélard is írt Macbeth-operát és abban is van alvajáró jelenet...amit nyilván a Lady követ el.
Ez így van, ahogy mondod, én is ügyeltem erre a válaszadáskor.
Például Carlo Valentini: Il Sonnambulo (1834) operájában a herceg =a férfi, az alvajáró.
Nem csorbítva játékostársaink érdemeit: Felice Romaninál magam is hamar megtaláltam azt a 6 tematikus operát, aminek ő írta a szövegkönyvét, de még olasz nyelvtudás nélkül is tudom (remélem, nem rosszul), hogy az olasz "il" névelő hímnemű, az ilyen, ráadásul "o"-ra végződő szavak hímnemű alvajárót jelentenek, te pedig kifejezetten, hangsúlyosan "alvajáró nőt" kértél. Biztos voltam benne, hogy ezzel az egyen-nem-jogúsítással :-) akartad kizárni a túl könnyű férfi-megfejtéseket. A "kis" Piccinni operája, Le somnambule címszereplője ("le") szintén férfi lehet. A legtöbb operát egyébként a ma is ismert (La Fille mal gardée) Hérold "nőnemű" balettje ihlette.
PS Nem emlékszem, hogy Kleist híres drámájában valaki alvajár, ezek szerint igen.
Nem, a sörfizető ez alkalommal nem zéta lesz...:-)
Szóval, kedves Játékostársak!
Az első nagy játékvezetői hiba, hogy figyelmenkívül hagytam Verdi Macbethjét, amit öten le is csaptatok, mert sajnos a kérdés feltevésével nem zártam ki a Ladyt...
Igen ám, de hat Játékostársunk nem ezt a megoldást választotta, így kiderült, hogy rengeteg egyéb alvajárós opera is keletkezett. A legbőségesebben Gabor Játékostársunk merített, a többiek választásai - egy kivétellel - Gabor listájában benne vannak. Íme:
"Lodovico Piccini: Sonnambula (1796)
Ferdinando Paër: Sonnambula (1800)
Karl Blum: Die Nachtwanderlin (1822)
Michele Carafa: Il Sonnambulo (1824)
Luigi Ricci: Il Sonnambulo (1829)
Carlo Valentini: Il Sonnambulo (1834)
Luiz Antonio Miró: O Sonambulo (1835)
Salvatore Agnelli: Il Fantasma (1842)
Giuseppe Persiani: Il Fantasma (1843)
Paul Graener: Der Prinz von Homburg (1935)
Hans Werner Henze: Der Prinz von Homburg (1960) A nemi egyenjogúságot hangsúlyozva a férfiak is szerepelnek."
Gabor válaszaiból több egyezett Nagy Katalinéval is, de Katalin tudott még újabb darabokat is felsorakoztatni, ezeket idézem:
"1824 Giuseppe Rastrelli (Felice Romani szövegére) - Amina ovvero L’innocenza perseguitata „Amina, avagy az üldözött ártatlanság”, a darabot a Scalában mutatták be.
1825 Antonio D’Antoni is megzenésítette Romani szövegkönyvét Nem volt kérdés, de nem állom meg, hogy ne írjam meg ezt az érdekességet. Romani kihasználhatta a konjuktúrát és a Sonnambula nemet és jelleget váltott („Il sonnambulo”). A főhős nem ártatlan lány, hanem testvérgyilkos."
Ez, ahogy számolom, 14 (tizennégy) alvajárós opera Bellinién kívül....
Gratulálok! Ősz fejemnek pedig megbocsássatok...
Ha jól értelek, azt kommunikálod, hogy kárpótlásul a 3. sört -z- fizeti majd.
