Nem hiszem, hogy érdemes ezen vitatkozni és hogy ez sokakat érdekel, de a hivatkozott wiki-szócikkben az is szerepel, hogy még a háború után többször föllépett New Yorkban, sőt Párizsban is, igaz, 1946 utánról nincs info. Az viszont benne van, hogy miután tanítani kezdett, alkalmanként utána is szerepelt még itt-ott, ami némileg ellentmond egy esetleges betegségnek, ezzel szemben a cikkben egyértelműen az van, hogy karrierjét származása és Ausztria Hitler általi bekebelezése akasztotta meg. Hogy mennyire volt világhírű mint tanár, arról én legalábbis semmit sem tudok, de itt sincs nyoma - szemben Rózsa Vera egész sor máig ismert sztár-növendékével. A másik hivatkozásban amúgy Roosevelttel 1936-ban és énekesként beszélgetett.
Szánthó Enid beteglapját nem ismerem, de angol nyelvű wiki-szócikkéből bizony világosan kiderül, hogy 1946-ban már nem énekelt, hanem énektanárként tevékenykedett, későbbi életpályájáról nem tudni azaz "karrierje fiatalon megtorpant". Itt pedig azt olvastam, hogy Roosevelt elnök magánkihallgatáson fogadta és harminc percen át beszélgetett vele.
Világért nem akarom senki esélyeit rontani, s a pontozás már meg is történt, ezért csak megjegyzem, hogy az írt két Mozart-zongoraversenynél csak az ajánlás címzettje és tanítványi mivolta igaz, de azoknál a "szerelmes" melléknév már nem. Az ajánlásnak sokkal prózaibb oka volt a tanítvány kiváló képességein túl. (A szerző szép pénzt kapott érte.) Amúgy Beethoven is az Op.7. után még két művét - Op.15. és Op.34. - uannak a szül. Keglevich grófnőnek -Babette - ajánlotta, de azokhoz nem kapcsolódik a kérdésbeli kritérium.
Egy nappal korábban is hasonló volt a helyzet: Szánthó Enid karrierje csak Bécsben (s nagyjából akkor Európa legnagyobb részén) akadt meg viszonylag fiatalon, de nem betegség, hanem származása és az Anschluß miatt.
A Babette háborúba megy c. Bardot-filmre is felhívtam a figyelmet vö. Társművészetek :-)
Ketten is felhívtátok a figyelmet, hogy Mozartnakis vannak "Babette-művei". Babette Ployer Mozart zongora- és zeneszerzés-tanítványa, akinek Mozart két zongoraversenyét is ajánlotta 1784-ben, ezek a zongoraverseny no. 14. és a zongoraverseny no. 17. Ezt is elfogadtam...
Szánthó Enidre a kérdésben szereplő információk szerintem szintén megállnak: Azucena, Bécs, énekoktatás prof. (USA)
Kedves Játékostársak,
kicsit elaludtam, de íme a szeptemberi végeredmény:
gezakadocsa - 21,5
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
Pósa - 11
tibka1 - 10
vatatava - 8
Capriccio - 7
József Miklós - 7
-nos - 6
Apika - 4
CallasForever - 4
Heiner Lajos - 4
adamo - 3
LEEDA - 2
Fidelio - 1
judit anna - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálunk!
A teljesség kedvéért: korunk egyik -főleg kórus "vonalon"- igen ismert zeneszerzője, Eric Whitacre is írt operát Milton műve alapján "Paradise Lost: Shadows & Wings" címmel. Műfaji imeghatározása: opera electronica. Fogyasztható kortárs zene, YT-on meghallgatható, i t t.
Én is Brahmsot írtam, még részletesebben, kitérve a No.1. és No.2. címére, stb. is, s arra is, hogy még a 2. -A-dúr- zkri szerenád is Op.16. lett, holott azt csak 1860-ban írta, sőt utóbb revideálta is az 1875-ös kiadása előtt. Mindezt nemcsak az 1965-ös magyar zenei lexikon támasztja alá, hanem még pontosabban benne van az 1983-as magyar kiadású Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikonban is (1.kötet 236.old.), sőt ott az Op.21.No.2. egyenesen 1853-as.
Az alábbi alternatív, de védhető választ küldtem be tegnap:
1) Dvorák op. 11 f-moll románca 1877-es keltezésű, az op. 21 B-dúr zg. triót 1875-ben írta ... de van forrás, ahol a románc már 1873-ban elkészült.
2. Brahms op. 11 D-dúr szerenádja 1857/58-ban keletkezett, az op. 21 alatti két sorozat zg. variáció viszont 1854-ben és 1857-ben, azaz már a később komponált sorozat is készen volt, amikor hozzáfogott a végül 1858-ban elkészült szerenádhoz.
Frissítés: az op. 11 Dvorák-románc az 1965-ös Zenei lexikon szerint is 1877-ben keletkezett, az op. 21 B-dúr trió pedig ott is 1875-ös keltezésű. (Dvorák-szócikk, I.kötet, 525.o.) U.ez a Brahmsokról u.ott 288-289. o.
Gézakadocsa Játékostársunk a hó végén fél pontot kap a mai találatközeli megoldásáért...
John Williams zeneszerzőt is elfogadtam természetesen (eredetileg előadóművészt terveztem a kérdésben, de így maradt)...
Röviden: vagy mindent vagy semmit ... ahogy a régi táncdalban énekeltèk.
... :-) © Markos-Nádas...
Én napokon belül "földön, vizen, levegőben, valamint sínek" között " folytatom - nem idehaza -, így a legnagyobb sajnálatomra, a szeptember sem a játék hónapja itt a számomra...
Kicsit megijedtem ettől a szívélyes ;-) köszöntéstől, aztán rákerestem és láttam, hogy ez valami szólásmondás valahonnan. Itt mindig tanul az ember és nem csak zenét ...
Köszöntök mindenkit a "földön, vizen, levegőben, valamint a sinek között", de meginkább itt a MOMUS-játékon frissen és kipihenten...:-)
Köszönöm! Ha fogok egyet valamikor, csapolt Orvalt iszok hozza.
Itt elolvashatod: https://nyito.mohosz.hu/index.php/mahor/81-cikkek/674-a-remenyhal
Tisztelt Szerkesztöseg!
Mivel - s ez valoban megtiszteltetes szamomra, nem holmi udvariaskodas - a Cafe Momus impresszumaban mint "allando kulsö munkatars" szerepelek, etikatlannak tartanam a nyeremenyt elfogadni/megtartani, kerem egy potsorsolas megtartasat.
Igy meg akad masoknak is esely, remeny.
A remeny hal meg utoljara.
Jut eszembe, milyen ize van a remenyhalnak?
Kedves Játékostársak,
a pénteki kérdésre a helyes válasz Martzy Johanna volt...
A júliusi végeremény pedig:
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
gezakadocsa - 18
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
-nos - 9
Pósa - 8
Heiner Lajos - 7
tibka1 - 7
vatatava - 5
Capriccio - 4
brumi - 3
CallasForever - 3
judit anna - 3
adamo - 2
Apika - 1
Fidelio - 1
József Miklós - 1
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás Heiner Lajosnak kedvezett...:-)))
Mindenkinek nagyon jó pihenést kívánok ezzel a gyönyörű Martzy Johanna-felvétellel. Találkozzunk szeptember 1-én, csütörtökön délben, ugyanitt...;-)
Haselbeck Olga, a Kékszakállú első Juditja 1911-1930 között összesen 115 Brünnhildét énekelt az Operaházban.
A félreértés onnan eredhetett, hogy valakinek a szerelme -főként a mai világban, de a jelek szerint már évszázadokkal ezelőtt is- lehet alkalmi szerelem is, nemcsak a tartós és nagy -akár csak egyoldalú- kapcsolatok és érzelmek. Máig vitáznak egyébként azon is, hogy igazából ki volt Júlia és Célia, de az biztos, hogy a megfejtésül szolgáló vers - Kit egy citerás lengyel leányról szerzett - Zsuzsannáról, tehát föltehetően egyikről sem szól (se nem Júlia se nem Célia, sem pedig ezek legelfogadottabb igaziai, vagyis nem a két Anna egyike), s már a címében is egyértelműen benne van a citera és az is, hogy a hölgy lengyel. Azt pedig, hogy valódi, bár tartamában meg nem határott szerelemről van szó, az magából a versből egyértelmű.
Mindezt közvetve azok az irodalomtörténeti elemzések is alátámasztják - Szerb Antaltól Nemeskürty Istvánig - amikből az derül ki, hogy bár Balassinál tényleg voltak nem konkrét, tényen alapuló szerelmes versek, de a legjobbak pont azok, amiknek volt tapasztalati alapja, s azt is leírják, hogy igen gyakran vigasztalta magát alkalmilag, sokszor a fő szerelmei igazi be nem teljesedése miatt, s ennek egyik eklatáns időszaka és helyszíne a halála előtt nemsokkal Lengyelországban töltött ideje, amikor az említett vers is született.
Az már a tudatos költő természetrajzához tartozhat csak, hogy ezt a verset beillesztette a Célia-versek sorába... Fórumonkhoz illően elég a sok lehetséges példa közül arra utalni, hogy a homoszexuális Csajkovszkij is tudott gyönyörű Rómeó és Júlia- vagy Anyegin-zenét írni.
Én most - bár sosem voltam az alkalmi szerelem propagátora - nem mentem lépre, de vigasztalásul leírhatom, hogy már többször magam is félreértettem egy-egy kérdést - ebben a hónapban már háromszor is sikerült kiizzadnom szerintem helyes választ, ami forma ill. az én értelmezésem szerint megfelelt a kérdésnek, de nem kaptam pontot.
.jpg)
Szabadjon megjegyeznem, hogy Balassi Bálint két nagy szerelme Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek) és Szárkándy Anna (Célia-versek) magyar volt. "Létező" lengyel szerelmet egyet sem tartanak számon, citerást sem, egyebet sem. Utólag, a válasz ismeretében visszakerestem: egyik-másik virágénekében jelenik meg citerán játszó "szerelmes lengyel lány" (Zsuzsanna), aki azonban nem a költő lengyel vagy bármilyen szerelme, hanem "csupán" némely virágénekének fiktív szereplője. Talán csak én értettem félre a kérdést.
Auguste Renoir két Tannhäuser-festménye:
Wolfram et Venus scene (III.felv.)
A másik festményt: "Vénusz megjelenése Tannhauser előtt" (I. felv.) nem tudom átmásolni, ide kattintva megnézhető.
Kedves Játékostársak, íme a júniusi végeredmény:
|
Gabor - 22 A számítógépes sorsolás nyertese Gézakadocsa Játékostársunk, gratulálok!
Már most jelzem, hogy augusztusban megtartjuk a szokásos nyári szünetet, de addig még van egy kerek hónap, így hajrá...:-) |
A Liszt művet kiadták magyar előadókkal Hungaroton korongon, ezért nem adtam választ a kérdésre. Feltételeztem, hogy itthon vették fel.
Hát onna' hogy (köcsög)dudál ;-)
Utolsó kérdés. Honnan lehet azt tudni, hogy ez a Halál?
Alsó sor, balról - vízszintes 25 % - nál. :-)
A Halál se látja Én sem találtam meg, de Bruegelnél a "bagpipe" több híres képén előfordul, jóval láthatóbban.
Parasztlakodalom (részlet)
Paraszttánc
Kiguvadt a szemem a nagy képolvasásban, de nem találtam meg a Halált. Zéta vagy valamelyik kedves fórumtárs megírja, hogy hol látható a festményen?
Elfogadtam a Carment is...
Kakukktojás 2: a Carment is rendezte (plusz vezényelte) Karajan Salzburgban (1985, Baltsa & Carreras) ...
Érdekesség: ugyanabban az évben, 1846-ban, az Éliás birminghami premierjén a vezénylő Mendelssohn ugyanazt csinálta, mint Wagner Drezdában a Kilencediknél, vagyis az irdatlan méretű kórust a zenekar mögé helyezte.
Kedves Játékostársak,
íme a májusi végeredmény:
Edmond Dantes - 22
gezakadocsa - 21,5
Búbánat - 21
Gabor - 21
Majorné - 13,5
Nagy Katalin - 13,5
vatatava - 7
Pósa - 6
-nos - 5
Apika - 5
tibka1 - 4,5
Heiner Lajos - 4
József Miklós - 4
adamo - 3
CallasForever - 2
brumi - 1
maris - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Tibka1 Játékostársunk, gratulálok!
Itt jelzem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, a JÁTÉK-beli részvételemet általam meghatározott időre felfüggesztem: az év további időszakában szeptemberre, novemberre és decemberre korlátozom.
(A külföldi útjaim miatt, internetes elérhetőség hiányában és mivel csak teljes hónapokat szeretek végig játszani.)
Ez így igaz. A megfejtés beküldésekor magam is megjegyeztem, hogy a színpad megnyitó ("potpourri") előadásán, amin Horthy Miklós kormányzó is megjelent, fellépett Gyenge Anna (Anne Roselle) és Jan Kiepura pár Pillangó-részlettel.
Megjegyzem, Aureliano Pertile 1938 után 1939-ben is fellépett A trubadúrban és a Bajazzókban a Margitszigeten!
Továbbá:
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1938. évi ünnepélyes átadásán - Aureliano Pertile nevével fémjelzett, vendégfellépte előtt pár héttel -, három világhírű énekművész tette tiszteletét a június 14-i sajtóbemutatón: Eggerth Márta és Jan Kiepura, illetve Gyenge Anna (külföldön: Anne Roselle)!
Idézek a Nemzeti Újság 1938. június 15-én kelt cikkéből:
„Jan Kiepura fellépett a szabadtéri színpadra, énekszó helyett rövid magyar mondatokkal tarkított német beszédet mondott. Nem készült az éneklésre, a karmesterrel sem tanult össze, így hát nem énekelhetett, de örömmel üdvözölte a szabadtéri színpadot, ahol nemsokára jótékony célra hangversenyt ad, mert azt hiszi, hogy ha a magyaroknak ingyen énekel, azzal lengyel hazájának is szolgálatot tesz. Gyenge Anna lépett azután a színpadra és felcsendült a Pillangókisasszony egyik legszebb áriája. Magasan, csengőn száll fel a Metropolitan világhírű énekesnőjének hangja, a szigeti színpad akusztikája is megfelelő tehát, és ha a két oldalt ültetett jegenyefasorok megnőnek és összelombosodnak, még jobb lesz.
Az első szavak elhangzottak tehát a szigeti szabad színpad gyepszőnyeges színpadáról, a magyar szó új hajlékot nyert Isten szabad ege alatt a leggyönyörűbb és legszebb tradíciókat őrző Szent Margit-szigeten.”
Aureliano Pertile 1938 júliusi margitszigeti fellépéseinek plakátja.
Ránézésre az 1. felvétel zenei anyaga mindkét katalógus szerint azonos, csak a kiadás éve tér el emitt és amott. Szerkesztő legyen a talpán, aki 2022-ben meg tudja állapítani a kb. 70 évvel ezelőtti kiadás dátumát. Talán már Berganza sem emlékezne rá.
Csakhogy 1951. és 1952. években is volt Berganzának lemezfelvétele az első link szerint.
https://www.operadis-opera-discography.org.uk/CLSIBERG.HTM#1
(Jelzem, hogy én nem küldtem be megfejtést, mert nem találtam a kérdésnek pontosan megfelelőt.)
Érdemes ezt a forrást elmentenünk és észben tartanunk - a jövőt illetően is...
