4772 kugli 2015-02-23 12:07:44
Le mertem volna fogadni, hogy a Czinka Panna is említve lesz. Nos az csak "mese" lehet, mert Ocskay brigadérost 1710-ben lefejezték, Panna 1711-ben született - a wikipédia szerint. A Csínom Palkó ugye először a rádióban hangzott fel, aztán lett belőle három felvonásos mű. Egy másik Farkas mű is a kuruc időkben játszódik: a Vidróczki. Nyilván lehetne a sor folytatni, csak Zichy Géza Rákóczi trilógiáját emelném ki közülük.
Le mertem volna fogadni, hogy a Czinka Panna is említve lesz. Nos az csak "mese" lehet, mert Ocskay brigadérost 1710-ben lefejezték, Panna 1711-ben született - a wikipédia szerint. A Csínom Palkó ugye először a rádióban hangzott fel, aztán lett belőle három felvonásos mű. Egy másik Farkas mű is a kuruc időkben játszódik: a Vidróczki. Nyilván lehetne a sor folytatni, csak Zichy Géza Rákóczi trilógiáját emelném ki közülük.
4771 kugli 2015-02-19 13:45:00
Berczelly István operaénekesi pályája második évében énekelte el a Don Juan címszerepét - általában nem ez szokott történni. A szerep eredetileg bariton hangra írodott, de bassziták is énekelték ( pl. Siepi, Pinza stb. ) A Stephansdom fiúkórusa régóta létezik és sikeresen működik, tehát igen sok gyerek fordult meg abban... Tehát a megoldás nem egyértelmű
Berczelly István operaénekesi pályája második évében énekelte el a Don Juan címszerepét - általában nem ez szokott történni. A szerep eredetileg bariton hangra írodott, de bassziták is énekelték ( pl. Siepi, Pinza stb. ) A Stephansdom fiúkórusa régóta létezik és sikeresen működik, tehát igen sok gyerek fordult meg abban... Tehát a megoldás nem egyértelmű
4770 kugli 2015-02-16 12:07:08
Az OMIKE története, műsora és a fellépő művészek talán megérne egy hosszabb tanulmányt. A gond: nyilvánosan nem hirdethették a műsorukat. Hiteles élő szemtanú pedig egyre kevesebb... Pedig micsoda műveket játszottak! Nem egy a háború után nem vagy alig-alig szerepelt az Operaház műsorán.
Az OMIKE története, műsora és a fellépő művészek talán megérne egy hosszabb tanulmányt. A gond: nyilvánosan nem hirdethették a műsorukat. Hiteles élő szemtanú pedig egyre kevesebb... Pedig micsoda műveket játszottak! Nem egy a háború után nem vagy alig-alig szerepelt az Operaház műsorán.
4769 kugli 2015-02-11 12:28:42
A Schubert kérdés is egy "délibáb". A kérdésben az szerepelt: "ismert szimfónia"... Ma ismert, de 1839-ben nem is tudtak a létezéséről... Mendelssohn "felfedezte" a Máté passiót. Miért csak 2 tételt játszatott el a bemutatón? És egy szimfonikus hangversenyen minimum "furcsa" egy opera-részlet...
A Schubert kérdés is egy "délibáb". A kérdésben az szerepelt: "ismert szimfónia"... Ma ismert, de 1839-ben nem is tudtak a létezéséről... Mendelssohn "felfedezte" a Máté passiót. Miért csak 2 tételt játszatott el a bemutatón? És egy szimfonikus hangversenyen minimum "furcsa" egy opera-részlet...
4767 kugli 2015-02-09 19:57:08
Hát a mai kérdés kicsit érdekes. A két mű keletkezése között 32 év telt el. Mind a két mű elkészült a gyermek ( a jövendő zeneszerző ) 7 éves koráig? Mert kérdés a mostani formájában ezt mondja - szerintem...
Hát a mai kérdés kicsit érdekes. A két mű keletkezése között 32 év telt el. Mind a két mű elkészült a gyermek ( a jövendő zeneszerző ) 7 éves koráig? Mert kérdés a mostani formájában ezt mondja - szerintem...
4766 Héterő 2015-02-09 19:08:03 [Válasz erre: 4765 Héterő 2015-02-09 19:03:17]
"_" senkit sem → senki sem
"_" senkit sem → senki sem
4765 Héterő 2015-02-09 19:03:17
A (megint nagyon) szellemesen föltett :-) Ravel-kérdéshez apró kiigazítás: Valse nobles... → Valses nobles... Alédaide ou... → Adélaïde, ou... Eszembe jutott (ld. itt, 4503 alatt) Théophile Gautier: Le spectre de la rose – A rózsa szelleme c. verse, ami "A rózsa [u]lelke[/u] címmel forog magyar balett-közszájon, makacsul őrizve az egykori bakit, egyúttal bizonyítva a szomorú tényt, hogy azóta senkit sem szólalhatott fel érdemben a butasággal szemben; vagy – ami még rosszabb –, senki sem olvasta el az eredeti verset... Leiterjakab lesz, és ugyanúgy kiirthatatlanul terjed, mint az előző: az Adélaïde, ou le langage des fleurs hibásan magyarított címe (jelen esetben a megoldásban): Adélaïde, avagy a virágok [u]nyelve[/u]. Valójában itt nem a virágok egymást közti társalgásáról van szó, hanem arról a virágnyelvről, amit elődeink – nem is annyira régen – még jól értettek és használtak. Néhányan még ma is tudják, hogy a szeretetett ifjú hölgynek vitt piros csokor mit szimbolizál, és az anyósjelölt miért kaphat csupán fehéret. La Dame aux camélias (ill. Violetta Valéry) a hónap öt napján piros kaméliát hordott, egyéb napokon fehéret, így üzent virágnyelven hódolóinak, hogy lehet-e, vagy sem...
A (megint nagyon) szellemesen föltett :-) Ravel-kérdéshez apró kiigazítás: Valse nobles... → Valses nobles... Alédaide ou... → Adélaïde, ou... Eszembe jutott (ld. itt, 4503 alatt) Théophile Gautier: Le spectre de la rose – A rózsa szelleme c. verse, ami "A rózsa [u]lelke[/u] címmel forog magyar balett-közszájon, makacsul őrizve az egykori bakit, egyúttal bizonyítva a szomorú tényt, hogy azóta senkit sem szólalhatott fel érdemben a butasággal szemben; vagy – ami még rosszabb –, senki sem olvasta el az eredeti verset... Leiterjakab lesz, és ugyanúgy kiirthatatlanul terjed, mint az előző: az Adélaïde, ou le langage des fleurs hibásan magyarított címe (jelen esetben a megoldásban): Adélaïde, avagy a virágok [u]nyelve[/u]. Valójában itt nem a virágok egymást közti társalgásáról van szó, hanem arról a virágnyelvről, amit elődeink – nem is annyira régen – még jól értettek és használtak. Néhányan még ma is tudják, hogy a szeretetett ifjú hölgynek vitt piros csokor mit szimbolizál, és az anyósjelölt miért kaphat csupán fehéret. La Dame aux camélias (ill. Violetta Valéry) a hónap öt napján piros kaméliát hordott, egyéb napokon fehéret, így üzent virágnyelven hódolóinak, hogy lehet-e, vagy sem...
4764 -zéta- 2015-02-06 13:19:04 [Válasz erre: 4763 kugli 2015-02-06 12:30:53]
Elnézést, amikor reggel egy szó javítást tettem, (akaratlanul és észrevétetlenül) kitöröltem a kérdés lényegét. Remélem, nem vezettem félre senki... Bocsánat!
Elnézést, amikor reggel egy szó javítást tettem, (akaratlanul és észrevétetlenül) kitöröltem a kérdés lényegét. Remélem, nem vezettem félre senki... Bocsánat!
4763 kugli 2015-02-06 12:30:53
A mai kérdés úgy kezdődik, hogy "amikor". Szerintem hiányzik belőle, hogy mit csinált. Szerintem a kérdés megfogalmazása jelen formájában nem a legszerencsésebb?!
A mai kérdés úgy kezdődik, hogy "amikor". Szerintem hiányzik belőle, hogy mit csinált. Szerintem a kérdés megfogalmazása jelen formájában nem a legszerencsésebb?!
4762 -zéta- 2015-02-02 16:28:26
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény: Gabor - 21 jz - 20 kugli - 20 Héterő - 19 Kwieczala - 17 Majorné - 17 Petya - 15 Bea - 11 CallasForever - 11 Capriccio - 10 vatatava - 10 Pósa - 9 Heiner Lajos - 7 Apika - 6 József Miklós - 6 Hangyász - 5 judit anna - 5 Petyus - 4 LEEDA - 3 tibka1 - 3 Fidelio - 2 Licht Alberich - 1 A számítógépes sorsoláson Capriccio Játékostársunknak kedvezett a szerencse, gratulálunk!
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény: Gabor - 21 jz - 20 kugli - 20 Héterő - 19 Kwieczala - 17 Majorné - 17 Petya - 15 Bea - 11 CallasForever - 11 Capriccio - 10 vatatava - 10 Pósa - 9 Heiner Lajos - 7 Apika - 6 József Miklós - 6 Hangyász - 5 judit anna - 5 Petyus - 4 LEEDA - 3 tibka1 - 3 Fidelio - 2 Licht Alberich - 1 A számítógépes sorsoláson Capriccio Játékostársunknak kedvezett a szerencse, gratulálunk!
4761 Héterő 2015-01-24 01:41:01 [Válasz erre: 4760 Gabor 2015-01-23 17:04:57]
Kedves Gabor! Köszönöm, hogy megosztottad a "titokzatos forrást". Méghozzá milyen drámai módon! :-) A topic olvasmányosságának mindenesetre előnyére válik. :-) A névtől azonban nem estem hasra. Továbbra is fenntartom a 4758 alatt elmondottakat. Tény, hogy kissé keményen fogalmaztam az újságírók/kritikusok jelzőinek felsorolásakor. Újraolvasáskor kiderült: illett volna hozzátennem, hogy tisztelet a kivételnek. Nagyobb baj, hogy a mai hiteles kritikusok sorából kihagytam néhány momusos nevet, így elsősorban kedvelt magazinunk hivatalos szerkesztőit érhette akaratlan sérelem. Mea culpa... A barátságos hangot köszönöm; nagy megtiszteltetésnek számít a játék-megoldások utolérhetetlen mesterétől !
Kedves Gabor! Köszönöm, hogy megosztottad a "titokzatos forrást". Méghozzá milyen drámai módon! :-) A topic olvasmányosságának mindenesetre előnyére válik. :-) A névtől azonban nem estem hasra. Továbbra is fenntartom a 4758 alatt elmondottakat. Tény, hogy kissé keményen fogalmaztam az újságírók/kritikusok jelzőinek felsorolásakor. Újraolvasáskor kiderült: illett volna hozzátennem, hogy tisztelet a kivételnek. Nagyobb baj, hogy a mai hiteles kritikusok sorából kihagytam néhány momusos nevet, így elsősorban kedvelt magazinunk hivatalos szerkesztőit érhette akaratlan sérelem. Mea culpa... A barátságos hangot köszönöm; nagy megtiszteltetésnek számít a játék-megoldások utolérhetetlen mesterétől !
4760 Gabor 2015-01-23 17:04:57 [Válasz erre: 4758 Héterő 2015-01-23 00:40:52]
Kedves Héterő! Majdnem mindenben egyetértünk és azt is tudnod kell, hogy számomra nagy élvezetet és értéket jelentenek a Momus körének – valóban nagy hozzáértést mutató – hozzászólásai, írásai. Egy kitételedre reagálnék, mert előző hozzászólásomból egy apró információ kimaradt és ez esetleg árnyalhatja a dolgot. Ezt írod: ”....beírásod arra utal, hogy – velem ellentétben – döntőnek tartod azt, amit az akkori (pardon) firkászok és (pardon: többnyire hebehurgya, nemtörődöm, pontatlan) kritikusok írtak. ”...bármilyen lelkesen tudósított is a (valószínűleg teljesen tudatlan) sajtó.” A tudatlan firkász neve: Tóth Aladár Momus-os barátsággal: Gabor
Kedves Héterő! Majdnem mindenben egyetértünk és azt is tudnod kell, hogy számomra nagy élvezetet és értéket jelentenek a Momus körének – valóban nagy hozzáértést mutató – hozzászólásai, írásai. Egy kitételedre reagálnék, mert előző hozzászólásomból egy apró információ kimaradt és ez esetleg árnyalhatja a dolgot. Ezt írod: ”....beírásod arra utal, hogy – velem ellentétben – döntőnek tartod azt, amit az akkori (pardon) firkászok és (pardon: többnyire hebehurgya, nemtörődöm, pontatlan) kritikusok írtak. ”...bármilyen lelkesen tudósított is a (valószínűleg teljesen tudatlan) sajtó.” A tudatlan firkász neve: Tóth Aladár Momus-os barátsággal: Gabor
4759 -zéta- 2015-01-23 12:52:36
Héterő jóvoltából ideírom a Weill-dalban felhangzó 48 orosz és 3 lengyel komponista nevét: Малишевский, Рубинштейн, Аренский, Чайковский, Сапельников, Дмитриев, Черепнин, Крияновский, Годовский, Арцибашев, Монюшко, Акименко, Соловьев, Прокофьев, Темкин, Кореченко, Глинка, Винклер, Бортнянский, Ребиков, Ильинский, Метнер, Балакирев, Золотарев, Хвощинский, Соколов, Копилов, Дукельский, Кленовский, Шостакович, Бородин, Глиэр, Новаковский, Лядов, Карганов, Маркевич, Панченко, Даргомыжский, Щербачев, Скрябин, Василенко, Стравинский, Римский-Корсаков, Муссоргский, Гречанинов, Глазунов, Цезарь Кюи, Калинников, Рахманинов, Рамшицкий.
Héterő jóvoltából ideírom a Weill-dalban felhangzó 48 orosz és 3 lengyel komponista nevét: Малишевский, Рубинштейн, Аренский, Чайковский, Сапельников, Дмитриев, Черепнин, Крияновский, Годовский, Арцибашев, Монюшко, Акименко, Соловьев, Прокофьев, Темкин, Кореченко, Глинка, Винклер, Бортнянский, Ребиков, Ильинский, Метнер, Балакирев, Золотарев, Хвощинский, Соколов, Копилов, Дукельский, Кленовский, Шостакович, Бородин, Глиэр, Новаковский, Лядов, Карганов, Маркевич, Панченко, Даргомыжский, Щербачев, Скрябин, Василенко, Стравинский, Римский-Корсаков, Муссоргский, Гречанинов, Глазунов, Цезарь Кюи, Калинников, Рахманинов, Рамшицкий.
4758 Héterő 2015-01-23 00:40:52 [Válasz erre: 4752 Gabor 2015-01-22 15:16:07]
A helyesnek elfogadott válasz szempontjából kizárólag az döntő, hogy -zéta- mit tekint annak, [u]és ez nagyon jól van így.[/u] Embert próbáló feladat nap mint nap kérdéseket összeállítani és olvasgatni a – bizonyára gyakran előforduló – butáskodás-halmazt... Természetesen kellemes érzés a megfejtőnek, ha eltalálja a "jó" választ, pontosabban azt a választ, ami a kérdés föltevésekor -zéta- fejében járt. Látszik, hogy a régi játékosok valahogy "ráéreznek" a kérdés megfogalmazójának gondolkodásmódjára, kedvenc forrásanyagaira. Néha azonban olyan válaszok is érkeznek, amelyek később helyesnek bizonyulnak, noha előzőleg nem kerültek szem elé. A jelen vita tárgyát képező kérdés – és a többi hasonló típusú – mindig szanálja a mezőnyt és fixálja az élvonalat. Sokszor lehetne akadékoskodni, pl. hogy VENDÉG-karmester lehet-e valaki a (nemrég még) saját színházában, noha később is állandóan "itt eszi a fene" :-) ; vagy A mű hogyan "eredményez" egy B művet, ha B előbb volt meg stb. Ezek lényegtelen dolgok, vagy "ráérez" az ember, miről lehet itt szó, vagy sem, amúgyis csak játék az egész. És nagyon jó játék! Más a helyzet a jelen esetben. Idézlek: Nagyon fontos dolgokat feszegetünk. Közös nevezőre jutnunk – ebben a kérdésben – majdnem reménytelen, mert beírásod arra utal, hogy – velem ellentétben – döntőnek tartod azt, amit az akkori (pardon) firkászok és (pardon: többnyire hebehurgya, nemtörődöm, pontatlan) kritikusok írtak. Ma is, ha hiteles kritikához akarsz jutni, olvasd telramundot, ppp-t, IVÁt, Búbánatot, és felejtsd el az összevissza fogalmazó, különféle "elvárásoknak" megfelelni próbáló, hivatalos kritikát. Számomra meggyőzőbb az a megközelítés, amikor valaki tudósként kezd el foglalkozni az adott feladattal, és [u]nyilvánvalóan olvasta az összes sajtóanyagot[/u], ami a témában valaha is megjelent, és csak azután állít valamit. Ráadásul – és sajnálatosan – a "teljes" jelzőt ezúttal félreérthetően használod: a Bergel-féle befejezés (XIV), mint "teljesség", 1930-ban értelmezhetetlen. Viszont joggal feltételezhető, hogy az akkor rendelkezésre álló anyag nem hangzott el "teljesség"gel 1930-ban, bármilyen lelkesen tudósított is a (valószínűleg teljesen tudatlan) sajtó. Azért érvelek ilyen hosszasan, mert attól tartok. hogy "játék"unk tekintélyére alapozva kőbe vésődik egy állítás, ami eléggé gyenge lábon áll, és ha elégszer szajkózzuk, még axiomává válhat. Higgyünk inkább Göncznek (4741), mert alaposabban megvizsgálta a kérdést, mint mi, valamennyien. Bergel pedig a "Die Kunst der Fuge" kérdésében nemzetközileg is non-plus-ultra.
A helyesnek elfogadott válasz szempontjából kizárólag az döntő, hogy -zéta- mit tekint annak, [u]és ez nagyon jól van így.[/u] Embert próbáló feladat nap mint nap kérdéseket összeállítani és olvasgatni a – bizonyára gyakran előforduló – butáskodás-halmazt... Természetesen kellemes érzés a megfejtőnek, ha eltalálja a "jó" választ, pontosabban azt a választ, ami a kérdés föltevésekor -zéta- fejében járt. Látszik, hogy a régi játékosok valahogy "ráéreznek" a kérdés megfogalmazójának gondolkodásmódjára, kedvenc forrásanyagaira. Néha azonban olyan válaszok is érkeznek, amelyek később helyesnek bizonyulnak, noha előzőleg nem kerültek szem elé. A jelen vita tárgyát képező kérdés – és a többi hasonló típusú – mindig szanálja a mezőnyt és fixálja az élvonalat. Sokszor lehetne akadékoskodni, pl. hogy VENDÉG-karmester lehet-e valaki a (nemrég még) saját színházában, noha később is állandóan "itt eszi a fene" :-) ; vagy A mű hogyan "eredményez" egy B művet, ha B előbb volt meg stb. Ezek lényegtelen dolgok, vagy "ráérez" az ember, miről lehet itt szó, vagy sem, amúgyis csak játék az egész. És nagyon jó játék! Más a helyzet a jelen esetben. Idézlek: Nagyon fontos dolgokat feszegetünk. Közös nevezőre jutnunk – ebben a kérdésben – majdnem reménytelen, mert beírásod arra utal, hogy – velem ellentétben – döntőnek tartod azt, amit az akkori (pardon) firkászok és (pardon: többnyire hebehurgya, nemtörődöm, pontatlan) kritikusok írtak. Ma is, ha hiteles kritikához akarsz jutni, olvasd telramundot, ppp-t, IVÁt, Búbánatot, és felejtsd el az összevissza fogalmazó, különféle "elvárásoknak" megfelelni próbáló, hivatalos kritikát. Számomra meggyőzőbb az a megközelítés, amikor valaki tudósként kezd el foglalkozni az adott feladattal, és [u]nyilvánvalóan olvasta az összes sajtóanyagot[/u], ami a témában valaha is megjelent, és csak azután állít valamit. Ráadásul – és sajnálatosan – a "teljes" jelzőt ezúttal félreérthetően használod: a Bergel-féle befejezés (XIV), mint "teljesség", 1930-ban értelmezhetetlen. Viszont joggal feltételezhető, hogy az akkor rendelkezésre álló anyag nem hangzott el "teljesség"gel 1930-ban, bármilyen lelkesen tudósított is a (valószínűleg teljesen tudatlan) sajtó. Azért érvelek ilyen hosszasan, mert attól tartok. hogy "játék"unk tekintélyére alapozva kőbe vésődik egy állítás, ami eléggé gyenge lábon áll, és ha elégszer szajkózzuk, még axiomává válhat. Higgyünk inkább Göncznek (4741), mert alaposabban megvizsgálta a kérdést, mint mi, valamennyien. Bergel pedig a "Die Kunst der Fuge" kérdésében nemzetközileg is non-plus-ultra.
4757 Petyus 2015-01-22 18:21:53 [Válasz erre: 4756 Heiner Lajos 2015-01-22 16:33:48]
Heinerbürger Bier...
Heinerbürger Bier...
4755 Gabor 2015-01-22 15:39:59 [Válasz erre: 4754 Heiner Lajos 2015-01-22 15:27:03]
Inkább egyszerű melléütés. Freud Úr Starkenberger-t mondatott volna! :-)))
Inkább egyszerű melléütés. Freud Úr Starkenberger-t mondatott volna! :-)))
4754 Heiner Lajos 2015-01-22 15:27:03 [Válasz erre: 4752 Gabor 2015-01-22 15:16:07]
Freudi unbewusst? Berger Bier?
Freudi unbewusst? Berger Bier?
4753 Gabor 2015-01-22 15:19:24
Természetesen Bergel
Természetesen Bergel
4752 Gabor 2015-01-22 15:16:07 [Válasz erre: 4751 Héterő 2015-01-21 17:01:10]
Nagyon fontos dolgokat feszegetünk, de biztos, hogy közös nevezőre tudunk jutni. A Kunst der Fuge az emberi szellem egyik kiemelkedő alkotása, ennek ellenére csak a múlt század elején vált közkinccsé, előtte inkább elméleti eszmefuttatások tárgya volt. Még az is csak nagy valószínűségű feltételezés, hogy eredetileg billentyűs hangszerre íródott. Általában a mű különböző hangszerelt változatait szokták játszani és az is közismert, hogy a be nem fejezett záró négyesfúga kiegészítésével többen próbálkoztak. A leginkább elfogadott Erich Berger féle változat 1985-ben hangzott el először és ha ezt ”teljesnek” tekintjük, akkor ennek magyarországi bemutatóját (érzésem szerint) a Héterő által idézett CD örökítette meg. A Momus játékra visszatérve, a kérdésben nem szerepel a ”teljes” megszorítás, ami érthető is. Ugyanakkor talán a kérdés és a jónak elfogadott válasz szempontjából az a döntő, hogy a korabeli sajtó és kritika (függetlenül attól, amit az idézett adatbázis ír) ”A fúga művészete” első budapesti bemutatójaként hirdette és méltatta (nagyon részletesen) az 1930-as koncertet.
Nagyon fontos dolgokat feszegetünk, de biztos, hogy közös nevezőre tudunk jutni. A Kunst der Fuge az emberi szellem egyik kiemelkedő alkotása, ennek ellenére csak a múlt század elején vált közkinccsé, előtte inkább elméleti eszmefuttatások tárgya volt. Még az is csak nagy valószínűségű feltételezés, hogy eredetileg billentyűs hangszerre íródott. Általában a mű különböző hangszerelt változatait szokták játszani és az is közismert, hogy a be nem fejezett záró négyesfúga kiegészítésével többen próbálkoztak. A leginkább elfogadott Erich Berger féle változat 1985-ben hangzott el először és ha ezt ”teljesnek” tekintjük, akkor ennek magyarországi bemutatóját (érzésem szerint) a Héterő által idézett CD örökítette meg. A Momus játékra visszatérve, a kérdésben nem szerepel a ”teljes” megszorítás, ami érthető is. Ugyanakkor talán a kérdés és a jónak elfogadott válasz szempontjából az a döntő, hogy a korabeli sajtó és kritika (függetlenül attól, amit az idézett adatbázis ír) ”A fúga művészete” első budapesti bemutatójaként hirdette és méltatta (nagyon részletesen) az 1930-as koncertet.
4751 Héterő 2015-01-21 17:01:10 [Válasz erre: 4745 kugli 2015-01-20 12:51:18]
Kedves kugli, úgy tűnik fején találtad a szöget. Ha Gábor ott ült a Zeneakadémián 1930. december 29-én a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 163. hangversenyén (valószínűleg erre az előadásra utalt a kérdés), nem figyelt eléggé... :-) [url]http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=144;A részletes adatlap[/url]ot nézegetve és a [url]http://www.bmcrecords.hu/pages/tartalom/right_content.php?kod=011;kiváló bergeli műelemzés[/url] kétségbevonhatatlan adatait hitelesnek elfogadva az előadott mű egy egyszerű fugával és két kánonnal csonkábbnak tűnik a kívánatosnál, a végén szereplő Korális pedig bizonytalan. Talán ezért is nem kapta az est a könnyebben megtalálható "A fúga művészete" címet. Gábor még éberebben sem ismerhette volna meg a teljes művet aznap este...
Kedves kugli, úgy tűnik fején találtad a szöget. Ha Gábor ott ült a Zeneakadémián 1930. december 29-én a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 163. hangversenyén (valószínűleg erre az előadásra utalt a kérdés), nem figyelt eléggé... :-) [url]http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=144;A részletes adatlap[/url]ot nézegetve és a [url]http://www.bmcrecords.hu/pages/tartalom/right_content.php?kod=011;kiváló bergeli műelemzés[/url] kétségbevonhatatlan adatait hitelesnek elfogadva az előadott mű egy egyszerű fugával és két kánonnal csonkábbnak tűnik a kívánatosnál, a végén szereplő Korális pedig bizonytalan. Talán ezért is nem kapta az est a könnyebben megtalálható "A fúga művészete" címet. Gábor még éberebben sem ismerhette volna meg a teljes művet aznap este...
4750 Gabor 2015-01-20 22:35:29 [Válasz erre: 4749 Heiner Lajos 2015-01-20 21:28:42]
Majdnem eltaláltad! Az igazság az, hogy a szalagavató az előző nap volt, csak nagyon fárasztóra sikerült. :-))))
Majdnem eltaláltad! Az igazság az, hogy a szalagavató az előző nap volt, csak nagyon fárasztóra sikerült. :-))))
4749 Heiner Lajos 2015-01-20 21:28:42 [Válasz erre: 4748 Gabor 2015-01-20 16:31:20]
Gabor, akkor volt a szalagavatód?...:)
Gabor, akkor volt a szalagavatód?...:)
4748 Gabor 2015-01-20 16:31:20 [Válasz erre: 4747 kugli 2015-01-20 13:15:06]
Kedves Kugli! Sándor Frigyes a Lichtenberg Emil által alapított és vezetett Budapesti Ének- és Zenekar egyesület hangversenymestere volt 1926-tól 1933-ig. Így nagy valószínűséggel közreműködött az 1930-as és 1933-as koncerteken. Később a Liszt Ferenc Kamarazenekarral is játszotta (vezényelte) a művet. Gabor, aki nem volt ott az 1933-as koncerten :-)))
Kedves Kugli! Sándor Frigyes a Lichtenberg Emil által alapított és vezetett Budapesti Ének- és Zenekar egyesület hangversenymestere volt 1926-tól 1933-ig. Így nagy valószínűséggel közreműködött az 1930-as és 1933-as koncerteken. Később a Liszt Ferenc Kamarazenekarral is játszotta (vezényelte) a művet. Gabor, aki nem volt ott az 1933-as koncerten :-)))
4747 kugli 2015-01-20 13:15:06 [Válasz erre: 4746 Héterő 2015-01-20 12:59:55]
Nem akarván beleszólni az eszmecserétekbe nekem Sándor Frigyes neve rémlik mind a kettőnél mint "dirigens". Hogy kié milyen érdem, majd eldöntitek.
Nem akarván beleszólni az eszmecserétekbe nekem Sándor Frigyes neve rémlik mind a kettőnél mint "dirigens". Hogy kié milyen érdem, majd eldöntitek.
4746 Héterő 2015-01-20 12:59:55 [Válasz erre: 4744 Gabor 2015-01-20 10:24:17]
Jól emlékszel, ez volt a kérdés: 2013-12-04 Ki adta elő először Magyarországon húzás nélkül a Máté-passiót? A válasz: Lichtenberg Emil 1913 januárjában a Vigadóban (4/6) Annakidején - látván a hatalmas konfúziót a dátumokat illetően - kiválasztottam az adott kérdésben leghihetőbbnek vélt szakember megállapítását és így válaszoltam: Óvatos duhajként ezúttal a forrást is megadom: Liszt Ferenc Kamarazenekar Ugrin Gábor - ...őmiatta szólalhatott meg 1976-ban Magyarországon először (húzás nélkül) a teljes Máté passió. (Dr. Hafenscher Károly "dalostárs", alias Füli) Mint akkor, most is az a kérdés: melyik forrásnak lehet hinni? Melyik dátum a helyes?
Jól emlékszel, ez volt a kérdés: 2013-12-04 Ki adta elő először Magyarországon húzás nélkül a Máté-passiót? A válasz: Lichtenberg Emil 1913 januárjában a Vigadóban (4/6) Annakidején - látván a hatalmas konfúziót a dátumokat illetően - kiválasztottam az adott kérdésben leghihetőbbnek vélt szakember megállapítását és így válaszoltam: Óvatos duhajként ezúttal a forrást is megadom: Liszt Ferenc Kamarazenekar Ugrin Gábor - ...őmiatta szólalhatott meg 1976-ban Magyarországon először (húzás nélkül) a teljes Máté passió. (Dr. Hafenscher Károly "dalostárs", alias Füli) Mint akkor, most is az a kérdés: melyik forrásnak lehet hinni? Melyik dátum a helyes?
4745 kugli 2015-01-20 12:51:18 [Válasz erre: 4743 Héterő 2015-01-19 21:50:44]
Hát ennyit az adatbázisok pontosságáról. Gábor szerint nem hangzott el. Igaz régi bútor vagyok, de akkor én még nem éltem. Gábor viszont?! Másrészt feltételezem: nem mindegyik koncerten hangzott el a teljes mű, hanem csak részletek. Már pedig feltételezem: a "teljes" előadások közül az időben elsőre vonatkozott a kérdés.
Hát ennyit az adatbázisok pontosságáról. Gábor szerint nem hangzott el. Igaz régi bútor vagyok, de akkor én még nem éltem. Gábor viszont?! Másrészt feltételezem: nem mindegyik koncerten hangzott el a teljes mű, hanem csak részletek. Már pedig feltételezem: a "teljes" előadások közül az időben elsőre vonatkozott a kérdés.
4744 Gabor 2015-01-20 10:24:17
A Die Kunst der Fuge kérdéshez: Az 1933.01.23-i koncert nem hangzott el, mert elhalasztották február 4-re. Ez volt a mű második magyarországi előadása. Lichtenberg Emil, Bach nagy propagátora, a Budapesti Ének- és Zenekar egyesület alapítója és vezetője volt ennek a koncertnek karmestere. Emlékeim szerint Lichtenberg neve az első teljes Máté-passió magyarországi bemutatója kapcsán már felbukkant a Játék kérdései között.
A Die Kunst der Fuge kérdéshez: Az 1933.01.23-i koncert nem hangzott el, mert elhalasztották február 4-re. Ez volt a mű második magyarországi előadása. Lichtenberg Emil, Bach nagy propagátora, a Budapesti Ének- és Zenekar egyesület alapítója és vezetője volt ennek a koncertnek karmestere. Emlékeim szerint Lichtenberg neve az első teljes Máté-passió magyarországi bemutatója kapcsán már felbukkant a Játék kérdései között.
4743 Héterő 2015-01-19 21:50:44 [Válasz erre: 4742 -zéta- 2015-01-19 15:43:22]
Kedves -zéta-, köszönöm. :-) Bátorkodom megjegyezni, hogy az általad bizonyítékul felhozott, tehát vélhetőleg hihetőnek tekintett forrás "Bach, Johann Sebastian: Die Kunst der Fuge, BWV 1080" címre - 1900 és 2015 között [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZwpmkZFcW4W5KQ1KH3yWSoJp4T9QCUiQHy;22 találatot ad[/url], ezek között az első előadás 1933-as és [u]NEM Lichtenberg Emil[/u], hanem a Budapesti Hangverseny Zenekar - Waldbauer kvartett - Sándor Renée - Kósa György (zong.) - Zalánfy Aladár (org.) Ismeretlen helyszín: 1933.01.23. este - a Bp-i Ének- és Zkregyesület Hgv-e ID_10321 jelleg: szóló - forrás: OSZK-PLT; ellenőrizve: nem (!)
Kedves -zéta-, köszönöm. :-) Bátorkodom megjegyezni, hogy az általad bizonyítékul felhozott, tehát vélhetőleg hihetőnek tekintett forrás "Bach, Johann Sebastian: Die Kunst der Fuge, BWV 1080" címre - 1900 és 2015 között [url]https://my.pcloud.com/publink/show?code=XZwpmkZFcW4W5KQ1KH3yWSoJp4T9QCUiQHy;22 találatot ad[/url], ezek között az első előadás 1933-as és [u]NEM Lichtenberg Emil[/u], hanem a Budapesti Hangverseny Zenekar - Waldbauer kvartett - Sándor Renée - Kósa György (zong.) - Zalánfy Aladár (org.) Ismeretlen helyszín: 1933.01.23. este - a Bp-i Ének- és Zkregyesület Hgv-e ID_10321 jelleg: szóló - forrás: OSZK-PLT; ellenőrizve: nem (!)
4742 -zéta- 2015-01-19 15:43:22 [Válasz erre: 4741 Héterő 2015-01-19 13:09:58]
Addig már többször előadták, pl. [url]http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=10323;ekkor[/url]...
Addig már többször előadták, pl. [url]http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=10323;ekkor[/url]...
4741 Héterő 2015-01-19 13:09:58 [Válasz erre: 4740 Héterő 2015-01-19 13:07:38]
[url]http://buksz.c3.hu/0902/04bir.pinter.pdf;Göncz[/url]
[url]http://buksz.c3.hu/0902/04bir.pinter.pdf;Göncz[/url]
4740 Héterő 2015-01-19 13:07:38
Érdekes az is, hogy Göncz Zoltán, noha fél életét ennek a műnek a tanulmányozásával töltötte, a magyarországi bemutató adatait http://buksz.c3.hu/0902/04bir.pinter.pdf;másképpen tünteti föl.[/url] Lichtenberg [url]http://bosze.com/img/zeneszerzk/tn_zeneszerzok0037.jpg?1421666884967;írt tanulmányt[/url] a műről.
Érdekes az is, hogy Göncz Zoltán, noha fél életét ennek a műnek a tanulmányozásával töltötte, a magyarországi bemutató adatait http://buksz.c3.hu/0902/04bir.pinter.pdf;másképpen tünteti föl.[/url] Lichtenberg [url]http://bosze.com/img/zeneszerzk/tn_zeneszerzok0037.jpg?1421666884967;írt tanulmányt[/url] a műről.
4739 kugli 2015-01-19 12:06:42
Érdekesség: A fúga művészete először 1927-ben hangzott fel, a szerző halála után 177 évvel! A helyszín a lipcsei Tamás templom volt. Ahhoz képest nagyon hamar megvolt a magyar bemutató.
Érdekesség: A fúga művészete először 1927-ben hangzott fel, a szerző halála után 177 évvel! A helyszín a lipcsei Tamás templom volt. Ahhoz képest nagyon hamar megvolt a magyar bemutató.
4738 Heiner Lajos 2015-01-17 13:37:11 [Válasz erre: 4736 kugli 2015-01-16 20:22:43]
1. Bocsi, hogy nem jutottál eszembe, amikor a hozzászólást beírtam...:-) 2. Okos férfi a szeretőit cserélgeti, nem a feleségeit.
1. Bocsi, hogy nem jutottál eszembe, amikor a hozzászólást beírtam...:-) 2. Okos férfi a szeretőit cserélgeti, nem a feleségeit.
4737 macskás 2015-01-17 08:50:13 [Válasz erre: 4736 kugli 2015-01-16 20:22:43]
Hagyd, csak irigykedik:)
Hagyd, csak irigykedik:)
4736 kugli 2015-01-16 20:22:43 [Válasz erre: 4735 Heiner Lajos 2015-01-16 12:13:39]
És a hatodikra - arra mi a riposztod?
És a hatodikra - arra mi a riposztod?
4735 Heiner Lajos 2015-01-16 12:13:39
Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszor, az feledekeny. Aki harmadszor, az hulye. Na de aki otodszor?
Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszor, az feledekeny. Aki harmadszor, az hulye. Na de aki otodszor?
4734 kugli 2015-01-15 19:04:41 [Válasz erre: 4733 Héterő 2015-01-15 14:58:37]
Hát a Jemnitz féle kritikában ez nem szerepel, attól még megeshetett. Amúgy a ráadás ráadása...
Hát a Jemnitz féle kritikában ez nem szerepel, attól még megeshetett. Amúgy a ráadás ráadása...
4733 Héterő 2015-01-15 14:58:37 [Válasz erre: 4732 kugli 2015-01-15 12:07:48]
...és még Lalo: Intermezzo a ráadásban.
...és még Lalo: Intermezzo a ráadásban.
4732 kugli 2015-01-15 12:07:48
Az első Ojsztrah hangverseny műsora: Vitali: Chaconne Beethoven: G-dúr románc Brahms: d-moll szonáta Sieblius: d-moll hegedűverseny Csajkovszkij: Scherzo-keringő Ráadásként Bartók: Román tánc és Paganini: Mózes variációk Ne felejtsük: akkor már 41 éves volt ás csak nálunk volt "ismeretlen" a neve...
Az első Ojsztrah hangverseny műsora: Vitali: Chaconne Beethoven: G-dúr románc Brahms: d-moll szonáta Sieblius: d-moll hegedűverseny Csajkovszkij: Scherzo-keringő Ráadásként Bartók: Román tánc és Paganini: Mózes variációk Ne felejtsük: akkor már 41 éves volt ás csak nálunk volt "ismeretlen" a neve...
4731 -zéta- 2015-01-14 17:38:28 [Válasz erre: 4730 Héterő 2015-01-14 13:11:12]
Igen, úgy tűnik, hogy a befejezetlen Varese-opera, az "Oedipus és a Szfinx" is egyértelműen Hofmannsthal szövegére készült...
Igen, úgy tűnik, hogy a befejezetlen Varese-opera, az "Oedipus és a Szfinx" is egyértelműen Hofmannsthal szövegére készült...
4730 Héterő 2015-01-14 13:11:12 [Válasz erre: 4729 -zéta- 2015-01-12 13:42:31]
[url]http://www.boosey.com/pages/opera/moreDetails.asp?musicID=26063;Das Bergwerk zu Falun[/url] [url]http://biography.yourdictionary.com/edgard-varese;Oedipus und die Sphinx[/url]
[url]http://www.boosey.com/pages/opera/moreDetails.asp?musicID=26063;Das Bergwerk zu Falun[/url] [url]http://biography.yourdictionary.com/edgard-varese;Oedipus und die Sphinx[/url]
4729 -zéta- 2015-01-12 13:42:31 [Válasz erre: 4728 kugli 2015-01-12 13:06:55]
Csak ahol Ő írta a librettót...
Csak ahol Ő írta a librettót...
4728 kugli 2015-01-12 13:06:55
Hoffmannsthal 2 féleképpen játszhat szerepet egy operában. Vagy az ő szövegét zenésítették meg ( pl. Richard Strauss ) Vagy az ő színpadi műve alapján készített valaki szövegkönyvet ( mint Shakespeare Othello Boito ) Mind a két félét elfogadjátok vagy nem? "Rockopera" is számításba jön?
Hoffmannsthal 2 féleképpen játszhat szerepet egy operában. Vagy az ő szövegét zenésítették meg ( pl. Richard Strauss ) Vagy az ő színpadi műve alapján készített valaki szövegkönyvet ( mint Shakespeare Othello Boito ) Mind a két félét elfogadjátok vagy nem? "Rockopera" is számításba jön?
4727 -zéta- 2015-01-09 17:36:40
A hétvégi kérdésben az áldozatokon halálos áldozatokat értettünk, még ha kicsit szemérmesen is fogalmaztunk...
A hétvégi kérdésben az áldozatokon halálos áldozatokat értettünk, még ha kicsit szemérmesen is fogalmaztunk...
4726 -zéta- 2015-01-09 17:34:10
Kedves Játékostársak, ez a tegnapi kérdés onnan eredeztetődik, hogy rábukkantam arra az információra, hogy az Anyegint San Remo-ban fejezte be szerzője. Azt gondoltam ennek a kuriózumnak utána kéne menni, van annyira izgalmas. Héterő Játékostársunk olyan alaposan utána is ment, hogy nem bírom ki, hogy ne másoljam ide aprólékos válaszát...:-), íme: "Петр Ильич Чайковский: Евгений Онегин Kíváncsi voltam a rendkívül szellemesen föltett kérdésben szereplő adatokat illetően. Kiderült, hogy elképesztő zavar van a szerző életének fontos dátumai körül. Ennek mértékét nem lehet sem a kétfajta naptárral, sem a szovjethatalom "jótékonyan" valóság-szépítő cenzúrájával magyarázni. Noha a gondosan rendszerezett anyagokban a levelek mindkét dátum-változata (tisztességesen) látszik, a neten terjedő pontatlanság-fertőzés legkirívóbb példájára lelhet az, aki a részletekre kíváncsi. A következtetések is abszurdnál abszurdabbak. Például: Cs. valójában nem is volt "olyan", csak képzelgett kissé, de nemi eltévelyedésére nincs is kézzelfogható bizonyíték. Csupán aszkéta-életet élt; a lehető legfigyelmesebb, mások baja iránt fogékony, mindig segítőkész ember volt. A másik véglet: rohadt homokos és akasztanivaló pedofil, aki 12 éves fiúcskákat is gátlástalanul megrontott. A legvadabbak a menyasszony korára vonatkozó számok: 17 - 30 között lehet válogatni, noha az egyik levél pontosan rögzíti: Зовут ее А. И. Милюкова. Ей 28 лет. Szerencsére vannak komoly források is – főleg orosz nyelven. A kérdésbeli sorrendet követve foglalom össze azon adatokat, amelyek nagy biztonsággal igaznak tűnnek: - Елизавета Андреевна Лавровская énekesnő volt Moszkvában, az 1877. május 18-a előtti héten vetette fel az Онегин-témát. - Június 9-én írja a szerző: "Elkészültem az első felvonás második képével (Татьяна с Няней) és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Később, 1878. február 18-án pedig: "...májusban elhatároztam, hogy megnősülök; júniusban, mintha mi sem történt volna, írtam egy egész operát; júliusban megnősültem; szeptemberben elmenekültem;... – mintha nem is velem történt volna mindez." - 1877. május 23-án kérte meg Антонина Ивановна Милюкова kezét. "Ha elfogad egy csendes, nyugodt viszonyt, olyan szeretetet, mintha a bátyja lennék..." - így hangzott a leánykérés. 1877. július 6-án házasodnak össze (в церкви Святого Георгия на Малой Никитской улице). A zeneszerző már 9-én azt írja: megtörtént az első "támadás"... ...Életem legboldogabb napja lesz augusztus elseje (t.i. amikor elutazhat végre és távol lehet az asszonytól). - Nem bírja ki addig, csak július 26-ig, így a "házasság" mindössze 20 napig tart. (Több, mint) - szolgájával Ессентуки-ba utazik, hogy gyógyíttassa kiújult gyomorbántalmait és a lelki megrázkódtatást. Szeptember 12-én, hazatérte után így ír: "Leírhatatlanul, elmondhatatlanul, végtelenül nehéz. Mindent összevéve – legfőbb jótétemény a halál; arra vágyom a lelkem minden erejével". Mesélik, hogy be is sétál csaknem derékig (később úgy adják tovább: nyakig) a jéghideg Moszkva-folyóba és addig áll ott, ameddig csak bír, remélve, hogy meghűl és szerencsésen meghal (t.i. öngyilkossággal nem hoz szégyent családjára). Ez a "Moszkva-parti este" sokak szerint persze mese. Szeptember 11-től – utoljára – egy fedél alatt van az asszonnyal. "Senki sem tudja, mit álltam ki két hét alatt." Szeptember 20-án tör ki rajta az idegösszeroppanás; 24-én Moszkvában eszméletét veszti, két napig (mondják azt is: két hétig...) öntudatlanul fekszik. - 1877. október 1-én öccse, Анатолий társaságában Berlinbe, onnan Svájcba utazik. A Montreux szomszédságában lévő csendes, tóparti Clarens falucska nyugalma segíti a felgyógyulásban. - 1878. január 20-án fejezi be az operát San Remoban. Vagy februárban, orosz idő szerint..."
Kedves Játékostársak, ez a tegnapi kérdés onnan eredeztetődik, hogy rábukkantam arra az információra, hogy az Anyegint San Remo-ban fejezte be szerzője. Azt gondoltam ennek a kuriózumnak utána kéne menni, van annyira izgalmas. Héterő Játékostársunk olyan alaposan utána is ment, hogy nem bírom ki, hogy ne másoljam ide aprólékos válaszát...:-), íme: "Петр Ильич Чайковский: Евгений Онегин Kíváncsi voltam a rendkívül szellemesen föltett kérdésben szereplő adatokat illetően. Kiderült, hogy elképesztő zavar van a szerző életének fontos dátumai körül. Ennek mértékét nem lehet sem a kétfajta naptárral, sem a szovjethatalom "jótékonyan" valóság-szépítő cenzúrájával magyarázni. Noha a gondosan rendszerezett anyagokban a levelek mindkét dátum-változata (tisztességesen) látszik, a neten terjedő pontatlanság-fertőzés legkirívóbb példájára lelhet az, aki a részletekre kíváncsi. A következtetések is abszurdnál abszurdabbak. Például: Cs. valójában nem is volt "olyan", csak képzelgett kissé, de nemi eltévelyedésére nincs is kézzelfogható bizonyíték. Csupán aszkéta-életet élt; a lehető legfigyelmesebb, mások baja iránt fogékony, mindig segítőkész ember volt. A másik véglet: rohadt homokos és akasztanivaló pedofil, aki 12 éves fiúcskákat is gátlástalanul megrontott. A legvadabbak a menyasszony korára vonatkozó számok: 17 - 30 között lehet válogatni, noha az egyik levél pontosan rögzíti: Зовут ее А. И. Милюкова. Ей 28 лет. Szerencsére vannak komoly források is – főleg orosz nyelven. A kérdésbeli sorrendet követve foglalom össze azon adatokat, amelyek nagy biztonsággal igaznak tűnnek: - Елизавета Андреевна Лавровская énekesnő volt Moszkvában, az 1877. május 18-a előtti héten vetette fel az Онегин-témát. - Június 9-én írja a szerző: "Elkészültem az első felvonás második képével (Татьяна с Няней) és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Később, 1878. február 18-án pedig: "...májusban elhatároztam, hogy megnősülök; júniusban, mintha mi sem történt volna, írtam egy egész operát; júliusban megnősültem; szeptemberben elmenekültem;... – mintha nem is velem történt volna mindez." - 1877. május 23-án kérte meg Антонина Ивановна Милюкова kezét. "Ha elfogad egy csendes, nyugodt viszonyt, olyan szeretetet, mintha a bátyja lennék..." - így hangzott a leánykérés. 1877. július 6-án házasodnak össze (в церкви Святого Георгия на Малой Никитской улице). A zeneszerző már 9-én azt írja: megtörtént az első "támadás"... ...Életem legboldogabb napja lesz augusztus elseje (t.i. amikor elutazhat végre és távol lehet az asszonytól). - Nem bírja ki addig, csak július 26-ig, így a "házasság" mindössze 20 napig tart. (Több, mint) - szolgájával Ессентуки-ba utazik, hogy gyógyíttassa kiújult gyomorbántalmait és a lelki megrázkódtatást. Szeptember 12-én, hazatérte után így ír: "Leírhatatlanul, elmondhatatlanul, végtelenül nehéz. Mindent összevéve – legfőbb jótétemény a halál; arra vágyom a lelkem minden erejével". Mesélik, hogy be is sétál csaknem derékig (később úgy adják tovább: nyakig) a jéghideg Moszkva-folyóba és addig áll ott, ameddig csak bír, remélve, hogy meghűl és szerencsésen meghal (t.i. öngyilkossággal nem hoz szégyent családjára). Ez a "Moszkva-parti este" sokak szerint persze mese. Szeptember 11-től – utoljára – egy fedél alatt van az asszonnyal. "Senki sem tudja, mit álltam ki két hét alatt." Szeptember 20-án tör ki rajta az idegösszeroppanás; 24-én Moszkvában eszméletét veszti, két napig (mondják azt is: két hétig...) öntudatlanul fekszik. - 1877. október 1-én öccse, Анатолий társaságában Berlinbe, onnan Svájcba utazik. A Montreux szomszédságában lévő csendes, tóparti Clarens falucska nyugalma segíti a felgyógyulásban. - 1878. január 20-án fejezi be az operát San Remoban. Vagy februárban, orosz idő szerint..."
4725 kugli 2015-01-05 19:30:16
Már régebben is szóvá tettem... "Rázós" a WSO-val kapcsolatos személyekre vonatkozó kérdés. Ugyanis az 1955 előtti adatok nem teljesek - saját bevallásuk szerint is!
Már régebben is szóvá tettem... "Rázós" a WSO-val kapcsolatos személyekre vonatkozó kérdés. Ugyanis az 1955 előtti adatok nem teljesek - saját bevallásuk szerint is!
4724 -zéta- 2015-01-01 22:11:34
Kedves Játékostársak, Íme a tavalyi év utolsó játékának végeredménye: Gabor - 22 jz - 21 kugli - 16 Petya - 15 Majorné - 13,5 Kwieczala - 11,5 Pósa - 11 Bea - 10 Heiner Lajos - 8 Capriccio - 7,5 vatatava - 7,5 Hangyász - 7 József Miklós - 5 CallasForever - 4,5 judit anna - 4 Apika - 3 tibka1 - 3 sztalin - 2 ancora - 1 Fidelio - 1 Licht Alberich - 1 Petyus - 1 waldvogel - 1 yuza - 1 A számítógépes sorsoláson Kwieczala Játékostársunk nyert, gratulálunk!
Kedves Játékostársak, Íme a tavalyi év utolsó játékának végeredménye: Gabor - 22 jz - 21 kugli - 16 Petya - 15 Majorné - 13,5 Kwieczala - 11,5 Pósa - 11 Bea - 10 Heiner Lajos - 8 Capriccio - 7,5 vatatava - 7,5 Hangyász - 7 József Miklós - 5 CallasForever - 4,5 judit anna - 4 Apika - 3 tibka1 - 3 sztalin - 2 ancora - 1 Fidelio - 1 Licht Alberich - 1 Petyus - 1 waldvogel - 1 yuza - 1 A számítógépes sorsoláson Kwieczala Játékostársunk nyert, gratulálunk!
4723 Heiner Lajos 2015-01-01 01:21:52 [Válasz erre: 4722 kugli 2014-12-31 20:56:53]
1920 február (2xCarmen, 1xTannhauser) Ld.: Michael Charry: George Szell - A Life of Music, p. 18.
1920 február (2xCarmen, 1xTannhauser) Ld.: Michael Charry: George Szell - A Life of Music, p. 18.
