Kedves márta, ha lennél olyan szíves megírni a benyomásaidat a szegedi Hernanirol, sokat segítenél nekem ,ha lehet privátban.
A hét vége után lesz még május 11 és 12-dikén, 16-dikán pedig az Erkelben a Primavera Fesztiválon.
Tisztelt a Szegedi Nemzeti Színházat ismerő fórumtársak! Lehet, hogy naiv kérdéssel fordulok a plénumhoz. Nézzék el nekem a tudatlanságomat, de még sajnos soha nem jártam színházban Szegeden. Ebben a szezonban már nem tudom megoldani, hogy eljussak az Ernani előadására, pedig szívesen megnézném. Van esélye annak, hogy ősztől valamikor még színre kerül? Ha igen, mennyivel előre lehet az időpontot tudni?
https://www.youtube.com/watch?v=kZDvdx6lFv8
Ma este lesz csak hivatalos bemutató. Az előjelek több, mint bíztatóak.
Először Szegeden az Ernani: Toronykőy Attila állította színpadra Giuseppe Verdi korai slágeroperáját
(Fotók)
Akkor megnyugodtam: bízhatunk abban, hogy a félházból még teltház lesz. Tényleg: irány a pénztár!.
És milyen maga az előadás?
Nem mondtam, hogy érdektelenség övezi. Tegnap a nagyszerű nyilvános főpróbán az erős félház lelkesen fogadta.
Nem mondtam, hogy érdektelenség övezi. Tegnap a nagyszerű nyilvános főpróbán az erős félház lelkesen fogadta.
Nem mondtam, hogy érdektelenség övezi. Tegnap a nagyszerű nyilvános főpróbán az erős félház lelkesen fogadta.
Nem mondtam, hogy érdektelenség övezi. Tegnap a nagyszerű nyilvános főpróbán az erős félház lelkesen fogadta.
Érdektelenség?.... Nem ismerik? Nem hallottak róla? Leértékelik?
Bezzeg ha Kolonits Klára elvállalta volna Elvirát - már egy darab jegy sem lenne a pénztárban!
Aki még nem vett jegyet az Ernanira, Szegeden, vagy az Erkel Színházban, az szerintem nyugodtan elindulhat a pénztár felé.
Felkerült a Színház honlapjára az Ernani konkrét napi szereposztása.
A jövő heti négy előadás után lesz még kettő május közepén.
Márok Tamás beszélgetése Gyüdi Sándorral a szegedi városi tv Ar(t)cok c. sorozatában.
Két éve megjelent írásom újból időszerú, ezért belinkelem mégegyszer.
Alaposan készültem, mielőtt nekikezdtem volna írásomnak. Elolvastam minden hozzáférhetőt Gyüdi Sándorról, beszéltem azokkal a munkatársaival és ismerőseivel, akik hajlandók voltak őszintén megnyilatkozni (egyetlen beszélgetőtársamnak sem írom le a nevét). Mindezt azért, mert szeretném felfejteni a Szegeden kialakult Gyüdi-galaxis természetét, s levonni azokat a konklúziókat, amelyek esetleg segítenek megszabadítani a város zenei és színházi életét a főigazgató bénító tevékenységétől.
Adva van egy rendkívüli képességekkel rendelkező személyiség. Intelligenciája kiemelkedő, emlékezőtehetsége kivételes, sokoldalúan művelt, világismerete, információi naprakészek. Pályája tükrözi kiváló képességeit, szegedi karrierje egyenesen ível a Vaszy-kórus karigazgatásától a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjáig, s magáénak tudhatja a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetését, mely együttesnek – a nagy ívű emelkedés első lépcsőjeként – jó ideig igazgatója volt. Egyéb tisztségeit (pl. elnökségi tagság a Magyar Kórusok Egyesületében, stb) nem sorolom, de van belőlük jó néhány.
Ha célzottan vizsgáljuk egyéniségét, s ezt tegyük meg, mert tevékenységét a művészet területén fejti ki, a kép ellentmondásosabb, s az ellentmondások rendkívüliek. Két fő kérdést kell körüljárnunk, az egyik a művészi tehetség, a másik a vezetői alkalmasság.
Az első alig függ össze a fentebb említett kiváló tulajdonságokkal, ám Gyüdi ezen a téren is képes volt rendkívülit felmutatni: kamarakórusa, a Canticum megérdemelten kapott nemzetközi elismerést, sikerrel járta be Európát, csiszolt, kulturált előadásmódja, életteli hangzása a mai napig hiányzik zenei életünkből. Végzettsége is ezirányú: kórus-karmesteri diplomát szerzett a Zeneakadémián. Kórusvezetői tevékenységének egyéb állomásai is pozitívak, karigazgatóként sikerrel vendégeskedett a Magyar Állami Operaházban, a torinói operában. Aki tehát karmesteri tevékenységének sivársága alapján ítél Gyüdi zenei képességeiről, nyilvánvalóan téved, a tehetség jelen van, s a kóruséneklés világában nagyszerűen tud manifesztálódni.
A tehetség és az intelligencia viszonya nagyon különös, közismert, hogy vannak énekművészek, akik szűk szakmájuk területén intelligensek, azon belül mindent értenek, miközben a világban alig tudnak eligazodni. Ezzel szemben, Gyüdinél a beszűkülés nagyon különös formája nyilvánul meg. Ő nem egy területen mutatkozik tehetségesnek, szemben az egész szürkeségével (ez a gyakoribb, ilyenkor mondjuk pl., hogy „hülye, de az énekléshez van esze”), hanem személyiségének remek tulajdonságai egy-egy részterületen egyszerűen nem funkcionálnak. Tragikus (de talán nem véletlen), hogy az egyik ilyen részterület éppen a zenekari dirigálás.
Kezdve ott, hogy ez az egyébként kiegyensúlyozott mozgású, jó testalkatú férfi nevetségesen ugra-bugrál vezénylés közben, s határozott leütések helyett darabosan rántja föl karjait minden egyes „egynél”, szellemi teljesítménye is érthetetlenül lecsökken. Nagy kapacitású memóriáját nem működteti, a partitúrába mered, s nem csak képtelennek bizonyul hibátlanul követni az odaírtakat, de egyik alkalomról a másikra saját megoldásait is elfelejti. Következményeit tekintve azonban a legtragikusabb érthetetlen igénytelensége a próbák folyamán. Mintha lelki sokkban vezetné együttesét, a legnyilvánvalóbb hibákat sem javítva nyargal keresztül az előadandó darabon, úgynevezett „művészi koncepció” magatartásában egyáltalán nem jelenik meg, szóbeli kommunikációjából pedig végképp hiányzik. Ez utóbbi annál különösebb, mert egyébként zenéről, művészetekről élvezetesen és tartalmasan tud megnyilatkozni.
Még ennél is árulkodóbb furcsaság, hogy – előadóművészként – más területen mentes a fent leírt görcsöktől. Jól, kiművelt torokkal énekel, s ezt szívesen teszi, nem egyszer ezzel helyettesítve a karmesteri tennivalókat. Láttuk már prózai szerepben is (Kurázsi mama), ott is jól teljesít.
Semmi jele, hogy Gyüdi tisztában lenne karmesteri mivoltának problémáival, mi több lehetetlenségével. Elhalmozza magát, s helyzeténél fogva elhalmozzák őt dirigensi feladatokkal, amelyek évek (évtizedek) óta sorra-rendre megoldatlanok maradnak, s – megint csak helyzeténél fogva – megbírálatlanok, s személye, mint karmester, érinthetetlennek bizonyul.
Nem feladatom és nem is lennék képes rá, hogy ennek a különös lelki torzulásnak eredetét kutassam. Az ennek okán a szegedi zenei életben kialakult helyzet az, amely arra késztet, hogy ezt az elemzést közreadjam, és következményeire rámutassak. Nincs ma már Szegeden muzsikus, aki ne lenne tisztában a fent leírtakkal, s ne látná, hogy városunk szimfonikus zenei élete szürke, nyomott, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar belső problémái éppoly betokosodottan kibeszéletlenek, mint művészeti vezetőjük alkalmatlansága. Minden kijavítatlan hiba újabb ötöt eredményez, s a hatalmi helyzetből fakadó érinthetetlenség elejét veszi a legszükségesebb minőségi személycseréknek. Ha a vezető karmester nyilvánvaló meg nem felelése szóbahozhatatlan, a színvonal alatt teljesítő zenekari művészt sem lehet jobb munkára késztetni. S főleg elmondhatatlan kár, hogy a zenélés öröme helyett összeszorított fogú bosszankodás lengi be a Szegedi Szimfonikus Zenekar hétköznapjait.
Privát üzenet ment
A másik szereposztásban az ifjú Ádám Zsuzsanna, Turpinszky Gippert Béla, Réti Attila és Kiss András énekli a főszerepeket.
Lehetséges lenne, hogy a színház nem terjesztette fel PÁL TAMÁSt???
A Bál a Savoyban egy nemzetközleg jegyzett operett, rengeteg országban játszák, a zenéje csodálatos, a szövegkönyvből lehet jót is kihozni meg kevésbé jót.
A Színház honlapja szerint március 17-én 15 órától lesz az utolsó előadás. Az áprilisi naptár is fent van már, abban nincs Bál a Savoyban. De sok szabad nap is van még benne; nem tudni, oda miket terveznek. A májusi műsornaptár pedig még szinte teljesen üres. Szerintem nem vesztett sokat, hogy nem látta. Hétvégén összeírom a véleményemet, és jövő hét elején elküldöm privát üzenetben.
Áprilisban nem lesz már? Remélem azért meg lehet még nézni, csak nehéz lejutni Szegedre és mindig esti előadások vannak, tehát az esti vonatot se lehet elérni. A jegyek elég jól fogytak rá, remélem még műsoron marad. Milyen volt az előadás? Kikkel láttad?
Én voltam két előadáson, még decemberben (16. este, és 23.)
A Bál a Savoybant látta valaki közületek Szegeden?
Valóban ő rendezte volna. De se nem mondta vissza, nem is váltották le. Hiszen nem volt hivatalos felkérés, és szerződés sem született. Ez a valódi helyzet, mégpedig a szegedi városháza korrekt forrásától. Természetesen egy színház működésébe belefér a szereplő -és egyéb változtatás, viszont szakmailag és morálisan is kifogásolható, ha valakit nagyjából egy éven át azzal hitegetünk, hogy feladata lesz. Ez is egy példa a jelenlegi főigazgató "áldásos" tevékenységére.
De az Erkel színházi vendégjáték szereposztása már fenn van a MÁO honlapján:
Ernani – László Boldizsár
Don Carlos – Kelemen Zoltán
Don Ruy Gomez de Silva – Cseh Antal
Elvira – Nadia Cerchez
Giovanna – Somogyvári Tímea Zita
Don Riccardo – Bónus Gábor
Jago – Major Attila
Karmester: Pál Tamás
Göttingerdämmerung?
Márta kutyus, hogy te milyen okos vagy! A három mondatban csak egyetlen szót kutyultál el!
Korábbról: Göttinger Pál rendezte volna Szegeden az Ernanit. Ezek szerint visszamondta =vagy leváltották...
Felkerültek a Színház honlapjára az Ernani áprilisi előadásainak adatai
(Konkrét napi szereposztás még nincs.)
Akkor nem reménykedhetünk benne, hogy Szegeden továbbra is lesznek izgalmas opera bemutatók - egy szem Don Giovanni lesz jövőre. Ezt igazán sajnálom.
Támogatta Barnák Lászlót a szakmai grémium - ő maradt az egyetlen színigazgató-jelölt
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tamogatta_barnak_laszlot_a_szakmai_gremium_-_o_maradt_az_egyetlen_szinigazgato-jelolt/2549629/
Az már egy másik sorozat. Egyetlen darabja.
A Színház honlapja szerint március 21-én lesz még egy bérletszünetes Carmen. A szereposztás még nincs fent.
Nagyon orulok, kedves Márta, hogy tetszett Lászlo muvész úr. Azt hiszem egyszer már írtam - Pozsonyban nagyon szeretjuk Boldizsárt, nélkule nem nagyon lehetne Carment, Triptichont vagy Turandotot játszani. Es a PARBAJ-t.
Amúgy rájöttem, hogy László Boldizsárnak és Hosszú Katonkának titokban ugyanaz az edzője. Mindketten azt csinálják, hogy a versenyt tekintik edzésnek. Hát így is lehet.
Ma volt a Carmen-sorozat utólsó előadása. Szinte telt ház, lelkes siker. A rendezéssel erős fenntartásaim vannak, de a közönséget láthatóan nem zavarja. Ferenczy Orsolya betegsége miatt később állt be Michaelának. Szép, telt hang, és tartása van, ez egy büszke falusi lány. Nagysszerű. László Boldizsár hajlamos a külsőséges megoldásokra, de ha belülről dolgozik - mint ma - üti a világszínvonalat. Hangja még fényesebben villog, mint a tőrje. Rögtön teljesen világos volt: Josénál a Virágária a fordulópont, élete onnan válik sorsszerűvé. Elszántan, de nagy szenvedések árán járta be szükségszerű útját.
Bárki lesz az igazgató, el ne sorvassza az operajátaszást! nagyszerű dolgokra képes, és van közönség is.
Gyüdi Sándor főigazgatói pályázata elérhető a szinhaz.org oldalon.
Más: tegnap este bemutatkozott Micaela szerepében Ferenczy Orsolya. Nagyon jó! Aki teheti, nézze-hallgassa meg a szombat délutáni (15 óra) előadásban!
A Don Giovanni a következő évadra szól. A szegedi operatagozatban nagyszerű produkciók születtek az elmúlt időszakban.
Az egyik jelölt pályázatáról, s az abban található tervekről beszélünk, nem többről...
Csak Don Giovanni? Nem arról volt szó, hogy lesz Ernani is?
Sajnos az utánjátszás vidéken mindenhol megszűnt és minden vidéki, operát is játszó színháznál maradt az egy operaelőadás évente - kivétel Szeged és Debrecen voltak az emlékeim szerint a ketőezres évek második felétől. Azóta a vidéki operatagozatok helyezete egyre romlik - és persze romlik folyamatosan a rendszerváltás óta.
Beleolvastam Barnák László pályázatába, és azt látom, hogy az operatagozat élén Gyüdit tartaná meg. Lelke rajta, de jelentős változás ezen a területen akkor nem várható, még ha a pályázat egésze tartalmaz is jobbító szándékú felvetéseket. Az utóbbi évek operatermése nem tetszett, és ezt még a kivételek sem erősítették sajnos. Főként a rendezések riasztottak el. Hiába jó egy énekes, ha az összkép lehangol. És a mostani Carment még nem is láttam.
Sok érdekesség van a pályázatban, de sokkal hangsúlyosabban kellene kezelni az OPERATAGOZAT munkáját. Vissza kell állítani országos rangját. Na nem fog sikerülni visszahozni a Vaszy-korszakot, de legalább a PÁL, OBERFRANK periódusokat meg kellene közelíteni.
A tervezett egy szál DON GIOVANNI miatt kár operatagozatról beszélni. Olyan mint halottnak a csók! Szegeden évente minimum 3 új operaelőadás kell és legalább 3 utánjátszás az előző évadokról - egyébként nincs értelme operáról beszélni. Tudomásul kéne venni, hogy egykoron a Szegedi Opera volt a második legrangosabb zenés színház az országban. Sajnos Gyűdi igazgatóval ez nem fog menni. Ott lesz minden, ahol a part szakad, ha az egyetlen hozzáértőt, PÁL Tamást nem aktivizálják.
Barnák László és főigazgatói pályázata:
https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2018/02/02/barnak-laszlo-palyazata-szeged/#.WnShgWFxSbI.facebook
