Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
Mindennek eljön az ideje, csak ki kell várni! Ez mostanra érkezett el. Megnéztem a Britten opera mindkét változatát, zeneileg és a szereplőket tekintve mindkét változat brilliáns. Persze, a filmváltozat több lehetőséget nyújt a különféle szituációk, helyzetek megvalósítására, bemutatására, és ezt a lehetőséget teljes mérétékben ki is használja, de a szinpadi változat is tökéletesen érthető - ha az ember odafigyel. A filmet nézve kezdetben furcsa volt, hogy a parkban történő esményeket távolból mutatja a felvétel, és a házban zajló események egy részét kívülről, az ablakon át lehet nézni, de ez azonnal értelmet nyert, mikor kiderült, hogy a volt inas és az előző nevelőnő kísérteni jár vissza, és ök figyelik távolból az embereket és az eseményeket. Az, hogy az öreg házvezetőnő mit sejt, vagy mit tud az előzményekből, az opera elején nem derül ki egyértelműen, de a végkifejlethez közeledve tisztán lát, és elviszi a kislányt az épületből, a volt nevelőnő kísértő bűvköréből. A fiatal, lelkes, amibiciózus nevelőnő hiába alakít ki jó kapcsolatot a gyerekekkel, próbálja őket kiszakítani a bűvkörből, és megmenteni a maga sem tudja, mitől, a volt inas kísértő szelleme erősebb, és ez a fiúcska életébe kerül. A zene varázsa csakugyan lebilincselő, egyáltalán nem könnyű szólamok, és mindkét változatban nagyon jó alakítást nyújtó, elképesztő énekesi teljesítményt nyújtó gyerekszereplőkkel. Én ismertem a Peter Grimes-t, és vannak halvány emlékeim egy valamikor látott Albert Herringről, de ennek az operának a zenéje merőben más, szinte földöntúli. Ezer köszönet érte!
scalai
Még egyszer megnéztem az eloadást. A scali évadnyito nagyon fontos az olasz operaéletben. Miért kellett a Lady szerepét Netrebkonak adni, mikor vannak olyan szopránok mint Monastyrska, Hernandez vagy Pirozzi ?
Netrebko ladyje egy vokális katasztrofa. Sotítét, huhog, disztonál, nehézkes, még csak véletlenul sem drámai koloratúra.
Salsi nagyon jo volt, szerintem Olaszország vezeto baritonja.Van olyan mondás, hogy senki nem hal meg annyira az operában, hogy még 10 percig ne énekeljen, így volt ez a milánoi Macbeth fináléjában is, Macbeth, miután leszúrták, énekelt egy rovid áriát - ezt általában ki szokták hagyni.
Most megjelent a milánói Macbeth videóval is, ha valakit még érdekelne:
https://www.youtube.com/watch?v=jZ8HUD7iSoI
Örülök, hogy tetszik, használd egészséggel, remélem, hogy nem fogsz rosszat álmodni tőle. :)
Nagyon jo választás, kedves Takatsa. Minden operabarátnak ajánlom. Ez egy szelemekkel sutogo psychotriller. Vagy horror ? Jo zene, kiválo libretto.
Legalább játszanak a színházak. Nálunk abszolut zárlat van. Csak az élelmiszerboltok és patikák vannak nyitva. Ebbol profitál az észak magyar kereskedelem, mert Pozsonytol Kassáig a szlovákok Magyarban végzik el a karácsonyi vásárlásokat. / nagyon magas a beoltotság Magyaroszágon/
Ha már Britten került szóba: a MÁO játszotta azt hiszem az Andrássy úton az Albert Herring című vígoperáját, Palcsó Sándor pompás alakításával a címszerepben. Élvezetes előadás volt, emlékeim szerint viszonylag sokszor ment. Később színre került a Szentivánéji álom is egy akkori nagyon fiatal, szinte artistakövetelményeket is teljesítő énekesgárdával. Szóval, szerintem mi Britten bemutatókkal „jól álltunk”.
Én nagyon szita-agyú vagyok, mert én láttam az Erkelben ezt az operát. Azt hittem, még a 90-es években, annyira nem emlékszem már a szereplőkre, csak arra, hogy tetszett az előadás, és kifejezetten érdekesnek tartottam a művet. Kár, hogy olyan hamar levették a műsorról! De a Peter Grimes is jó opera. Igazad van, az itthoni előadása nekem se tetszett anno, de annál inkább, amit tavaly láthattunk a MET-ben, és remélem, a januári bécsi is jó lesz, és meglesz tartva!
Teljék benne annyi örömöd, mint amennyit nekem szerzett ez a csodás opera.
Britten egyik legjelentosw opera zeneszerzoje a 20. századnak. Ezt a darabot nem ismerem, de Brittent nagyon szeretem, biztos megfogom nézni. Nagyon koszonom. Ha jo a rendezés, Peter Grimes kituni eloadás lehet.
És akkor itt van az újabb opera-bemutató, amely számomra egy óriási meglepetés. Brtitten: The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet). Innen tölthető le, két különböző előadásban, magyar felirattal, stb. Hickox 2005 - BBC és Harding 2001 (Tehát külön-külön tölthető le a két felvétel.)
Számomra azért nagy meglepetés ez az opera, mert én Brittentől eddig csak a Változatokat ismertem egy Purcell témára, valamint kb. 20 éve láttam az Operaházban a Peter Grimes-t, ami számomra annyira érdektelen és unalmas volt, hogy amolyan "soha többet Brittent" érzés maradt bennem. Aztán ahogyan teltek az évek, a rossz emlék halványult, és úgy látszik, most jött el az idő, hogy egy új próbát tegyek Brittennel, egy youtube kattintást talán megérdemel. Így is történt, kattintottam egyet, hallgattam vagy 5 percet, és a fejhallgató csaknem leesett a fejemről, akkora volt a döbbenet. Tudom-tudom, annyiszor lelkesedtem már (én egy lelkesedő típus vagyok), hogy ilyen fantasztikusat még nem hallottam, de most újra és újra csak ennyit tudok mondani. Mert ez a kamaraopera egy csoda. Hogy miről szól, azt elég nehéz megfogalmazni, elmondani. A mű alapja egy Henry James kisregény, amely egy pszichotriller, a Freud előtti időkből. A helyszín egy elszigetelt, vidéki angol kastély, ahol két árva gyerek él egy öreg házvezetőnővel. Egy fiatal nevelőnő érkezik, aki egyre furcsábbnak látja a gyermekek viselkedését, aztán rájön, hogy két gonosz szellem tanyázik a kastélyban, az inas és az előző nevelőnő szelleme, akik elcsábították és megrontották a két gyermeket, és kísértetként visszajárva, a gyermekek lelkét is meg akarják szerezni. Ez így leírva egy mai, harmadosztályú horrortörténetnek felelne meg, de Henry James ennnél jobb író volt, a történet végig a realitás és az álom közötti mezsgyén ellensúlyoz, nyitva tartva azt a kérdést, hogy a kísértetek valóban léteznek-e, a gyermekek valóban megszállottak-e, vagy az egész csak a megbomlott agyú fiatal nevelőnő fantazmagóriája. Britten zenéje ezt a történetet - hogy úgymondjam - éteri magasságokba emeli. Zavarbaejtő történet, zavarbaejtő opera, amely kíméletlenül beletapos a komfortzónánkba. Persze mindannyian tudjuk, hogy sok szörnyűség történik a világban de valahogy úgy vagyunk vele, hogy velünk ez nem történhet meg, vagy ha mégis, akkor előbb-utóbb minden jóra fordul, belénk van programozva a happy end. Egyikünk ebben hisz, másikunk abban, de akárhogy is nézzük, egy végtelenül jó és könyörületes Istenben könnyebb és kényelmesebb hinni, mint egy határtalan erővel bíró gonoszban. Vagy mégis harcba száll minden emberi lélekért a jó és a gonosz, és életünk minden perce ennek a végtelen és megjósolhatatlan küzdelemnek a csatatere? Ez a felkavaró opera szembesít minket az ehhez hasonló kérdésekkel, választ persze nem kapunk, azt nekünk kell tovább keresnünk.
Az 1954-ben készült Britten opera magyarországi premierjére 2004-ben került sor az Erkel Színházban. Erről az előadásról a momusban is megjelent egy részletes beszámoló "té-pé" tollából (vajon ki lehetett ez az azóta eltűnt "megmondóember"?), aki bevallottan semmit sem értett az előadásból, és ismertetését ezzel fejezte be: "...egy előadás, melyet, míg a kíváncsiság és a sznobizmus él, alkalmanként 150 nézővel számolva, sokáig lehet majd játszani." Jelentem, nem játszották sokáig. 2013-ban Szegeden hangzott el az opera, az Armel Operafesztivál keretében, az Isztambuli Állami Opera előadásában. Ennyi eddig a Britten opera magyarországi története.
Sok felvételt megnézegettem, és meg kell, hogy mondjam, egyik jobb volt, mint a másik, talán nincs is rossz felvétel erről az operáról. Ennek az lehet az oka, hogy ez nem egy bestseller mű, nagyfokú elszántság, hozzáértés és szakmai elkötelezettség szükséges a színreviteléhez, és ez garantálhatja a minőségi előadást. Kiválasztottam a nekem legjobban tetsző két előadást és a fenti linkről e két felvételt tudjátok letölteni. Az egyik a BBC 2005-ben készült operafilmje (Mark Padmore, Lisa Milne, Catrin Wyn Davies, Diana Montague, Nicholas Kirby Johnson, Caroline Wise, City of London Sinfonia / Richard Hickox), a másik pedig 2001-ben, az Aix-en-Provence Festival előadása (Mireille Delunsch, Hanna Schaer, Marlin Miller, Marie McLaughlin, Daniel Harding). Remélem, hogy mindkét csodálatos előadást letöltitek és megnézitek. Én első megnézésre a 2005-ös BBC filmet ajánlanám. Biztosan sokan idegenkedtek az operafilmektől, de ez filmként is csodálatos művészi alkotás, szuper énekesekkel és zenekarral. Maradandó élmény a megtekintése.
Klárika, Lujza megadta a linket. Jo eloszor hallani, utána valamikor megnézni. Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Verdi-Macbeth-Chailly-Milano-Dicembre 2021
Te jó ég, mennyi furcsaság Netrebko első áriájában! Rondán csúszkál. Pedig úgy emlékszem, pár éve a MET-ben nekem tetszett Lady-ként. És ilyet se hallottam még, hogy búú is kövesse ezt az áriát, mikor ő énekel! De a férfiak jók.
Most elérhető a teljes hangfelvétel is itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Wo1C03iVLcQ
Kedves Laci! Én is! Nem kioktatni óhajtottalak, csak jeleztem, hogy nem főváros-függő egy új darab bemutatása. Németországban az ún. "vidéki házak" tradicionálisan mindig jobbak voltak. A Die tote Stadt c. Korngold operát pl. annak idején Hamburgban mutatták be, és valószínűleg az akkori kritikusok sem ájultak el a gyönyörtől. Ami újszerű, az nem mindig tetszik! Nem annak alapján minősítettem a Moby Dick-et, hogy hol mutatták be! Letöltöttem, megnéztem, tetszett, passz!
És még egy apróság: Takatsa fórumtárs nem rokonom, ugyanúgy levélváltásban állok vele, mint Veled, vagy esetenként másokkal is. De dühítő, és mivel rendszeresen megköszönöm (!) a feltöltéseit, és bevallom, ha tetszett, áttételesen bár, de engem is sért az a nem kevés okoskodó, piszkálódó megjegyzés, amiben egyes fórumtársak jóvoltából része van! Le lehet tölteni, meg lehet hallgatni, és kultúrált formában véleményt írni. Vagy csendben maradni! Ennyi!
Még valami: mivel a tegnapi Scala bemutató kishazánkban nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben volt kozzáférhető, kérlek, ne ítélj meg bennünket negatívan, mert nem hemzsegnek a kritikai észrevételek. Én speciel több adóról, adásról, stb lepattantam, tehát csak remélhetem, hogy valahol majd előkerül.
Klárika, nem értem hogyan kerul ide Ottawa. Nem biztos, hogy a fovárosban van a legjobb operatársulat. Kanadában a legjobb Torontobab van, ugyanugy Ausztráliában Sydney -ben, Németországban Munchenben vagy Spanyolhonban Barvelonában. / Foldrajzbol mindig kituno voltam, kedves tanárno./
A Tubuson vannak részletekek, usd be Macbeth la Scala 2021
Itt találhato a Lady =alvajaro= áriája- 3.felv. Una macchia qui e tuttora....Úgy vélem ez egy kalozfelvétel a fobrobárol.
Sajnos nekem sincs arte csatornám, a tv szolgáltató pár éve kivette a csomagból, az internetes hozzáférés pedig le volt kódolva! Alapban van RAI uno csatornánk, de tegnap este - érthető okokból (?) - az is le volt kódolva! Amit nem látok, arról nem lehet véleményem. Remélem, előbb-utóbb előkerül valahonnan!
Kedves Laci, ahhoz látnom is kellett volna az előadást, de nemcsak nincs Arte csatornám, de nem is kapcsoltam be a gépet időben hozzá. És amit nem láttam, arról nem írhatok, de remélem, elő fog még kerülni valahonnan.
Úgy legyen, de a mai Scala eloadásrol csak én írtam.
Kedevs Laci! A te információid, hogy Brnoban, Kassán, Pozsonyban, Prágában, Pozsonyban, Eperjesen és még ki tudja hány helyen, mikor és milyen operát adnak elő, és milyen cseh és szlovák művészek énekelnek, valóban fontosak, elismerem. És gondolom, a híreidet hallva, kb. ugyanannyian kelnek útra a fórumról ezeket az előadásokat megnézni, mint ahányan kiváncsiak a felirataimra. Így aztán kvittek vagyunk, helyreállhat a béke. A Moby Dicket pedig engedjük el, úgy tűnik, hogy nemcsak Ahab kapitányon fogott ki ez a dög, hanem rajtunk is. Lépjünk tovább. Vasárnap egy új remekművet mutatok be, ami - biztos vagyok - téged is érdekel.
Szeretnél Te úgy tudni idegen nyelveket, mint ahogy én tudok magyarul. Kritikát én nem fogok írni, mert ez szlovákul se menne. Arra vannak a zenetudosok és zene-ujságírok. 2013 - tol írogatok ide, azt hiszem hogy az én nézeteim és informácioim hasznosabbak mint a Te felirataid.
Kedves Laci, Kanada fővárosa Ottawa. Sem Toronto, sem Calgary - ahol egyébként Téli Olimpiai Játékokat rendeztek - nem főváros, tehát nem értem a kifogás mibenlétét. Amennyiben a felsorolás arra irányulna, hogy nem az adott országok fővárosában, hanem "csak" egyéb városokban adták elő a Moby Dick c. operát, és ez azt jelenti, hogy nem igazán jó darab, komoly dilemma elé állítottál. Mert ha csak az igazi, jó opera, amit egy aott ország fővárosában mutatnak be, akkor hogyan kezeljük - például - a Grazi Operában, a Zürichi Operában, stb. előadott műveket? Vagy, horribile dictu a Kassán, vagy Brünnben bemutatott, előadott operákat? És Szeged?
Nézd, a magyar felirat annak segítség, aki magyarul tud. Aki pedig más nyelveken tud, annak ott van az angol-francia-német-spanyol és olasz felirat. Én nem veszek el semmiből, maximum hozzáadok. Látni pedig akkor láthattad ezt az operát, ha megvásároltad a dvd vagy bluray felvételt. De mivel nem játszották a MET-ben, és Európában, ezért nem hiszem, hogy téged érdekelt volna ez. Ha pedig tényleg láttad, akkor írjál kritikát róla, érdeklődéssel olvassuk, úgysem olvastunk tőled szakszerű elemzést soha. És ha nehéz a magyar, akkor nyugodtan írjad angolul, a moderátor másnak is elnézi, ha angol vagy német szöveget másol be. :)
Ha nem hallottam volna, hogy merészeltem volna véleményt nyilvánítani? Kíváncsi lennék más forumtársaink véleményére.
Toled nem toltottem le, az biztos, mert nem vagyok kíváncsi a feliratodra.
MEGNÉZTEM ÉS MEGHALLGATTAM -pont .
Igen, olvastam. Mivel direktben lettem megszólítva, megtiszteltem Fórumtársunkat egy közvetlen, neki szóló válasszal. A San Franciscoi Opera mindig is a rangos házak kozé tartozott, ezt Európa ezen felén is illik tudni!
Rá sem kell kérdezned, hiszen a MET már foglalkozik a Moby Dick színre állításának a kérdésével, az erről szóló hírről a linket is megadtam, a 344. bejegyzészben. Amúgy a MET-ben általában nincsen annyi premier egy évben, mint a Magyar Operaházban, így egy kortárs opera bemutatása hosszadalmas procedúra, különösen a mostani - Covidos - időkben. De az USA nagy, és a MET-en kívül is van operaélet, pl. a San Franciscoi opera sem nevezhető egy vidéki zugtársulatnak.
Kedves Laci, sajnos nem állok ismeretségben Peter Gelb úrral - tudod, ő a MET intendánsa - de ha valaki bemutat neki, rögvest rákérdezek! Egyébként - minden irántad érzett tiszteletem alapján - írtam Neked privátban!
Én csak azt tudom, hogy nem töltötted le, mert külföldi IP címről csak egy letöltés volt (Németországból). És kétlem azt, hogy előzőleg láttad, mivel ez az opera egyetlen közösségi helyről, vagy torrent oldalról sem tölthető le. Így személyes élményed nemigen lehet.Ha pedig nem láttad-hallottad az operát, akkor a kedvenc felvételek topikba nem kellene "véleményt" írnod. Vagy ha mégis hallottad valahol, valamikor, akkor írjad le azt amit hallottál, és ne azzal jöjj, hogy nem Torontóban, hanem Calgary-ban adták elő. Ez nem vélemény és nem érv, hanem kötözködés. Sokféleképpen lehet operát írni, ez nem "szokás" kérdése és ezt bízzuk inkább a zeneszerzőkre. Ez egy egyéni hangvételű nagyopera, ráadásul olyan, ami befogadható, hallgatható, élvezhető. Nyilván nem tetszik mindenkinek, ha megnéznéd, meghallgatnád, akkor lehet, hogy neked sem tetszene, de ahhoz, hogy korrektül véleményt alkossál, ismerned kellene a művet, nemcsak hallomásból, mások által elmondottakból, vagy két perces youtube töredékből.
Távol áll tolem, hogy kotozkodjek vagy piszkolodjak, Kikérem magamnak. Ezek tények amit felsoroltam. 45 éve komolyan foglalkozom az operával, lehet saját véleményem. A 21.században már nem szokás így komponálni. Filmzenének jo de a mufajban nagyon =konnyunek= találom. Biztos, hogy nem maradando értéket fog képviselni. Kinek a pap, kinek a papné, szoktátok mondani.
Egy zenemű az értékét elsősorban önmagában hordozza és csak másodsorban minősíti az, hogy egy bizonyos időegységen belül hol és hány helyen játszották. Biztos lehetsz abban, hogyha végetér a Covid mizéria, akkor fel fog bukkanni Európában is több helyen ez az opera. Ha te egy zenemű megítélésében mások véleményét tartod elsődlegesnek, akkor elolvashatod a San franciscoi felvétellel kapcsolatos véleményeket. Persze jól tudom, hogy csak kötözködsz, már megszoktam ezt az elmúlt hónapokban, de amennyi energiát fordítasz a piszkálódásra, azzal az erővel nyugodtan letölthetted volna, és megnézhetted volna ezt az operát, és akkor lenne saját véleményed, amelyet megoszthatnál velünk, mindannyiunk örömére.
Igen Kanadában, de nem Torontoban hanem Calgary-ben, Ausztráliaban, de nem Sydney-bem hanem Adelaidban / Dél Ausztráliai Állami Opera/.
345
A Moby Dicket az USA szinte valamennyi jelentős operaházában (pl. San Francisco, Dallas, Chicago, Pittsburgh, Utah, San Jose, Washington, stb), valamint Ausztráliában és Kanadában is sikeresen játszották. Az előadás nagy apparátust igényel, és költséges és az elmúlt két évben a Covid sok opera játszási terv megvalósulását akadályozta. A MET 2021-re tervezte Heggie első operájának a Dead Man Walkingnek a bemutatóját, amely 2023-ra tolódott. A Moby Dick MET-ben történő előadása a tervezés fázisában van, erről itt olvashatsz. Az általam bemutatott felvétel a San Franciscoi előadás felvétele, erről a bluray felvételről rövid ismertetést itt olvashatsz. Én hosszú hónapok óta törekszem - a fórum adta lehetőségeket kihasználva - bemutatni kevéssé ismert vagy új, kortárs operákat. Úgy gondolom, hogy ezek között a javarészt általunk ismeretlen művek között valódi gyöngyszemek, igazi értékek is vannak, amelyek mellett elmegyünk, vagy amelyekről tudomást sem szerzünk. Az operarajongók jelentős része elutasítja a kortárs darabokat, előítéletből. És ez az előítélet a tudatlanságból, a mű ismeretének hiányából táplálkozik. Én ezen szeretnék változtatni. Lehet, hogy a lehetőségeim szerények, lehet, hogy szélmalomharcot folytatok, de hétről-hétre letölthetővé teszek 1-1 komplett operát, azért, hogy megosszam veletek azt az örömöt, amelyet én érzek 1-1 ismeretlen mű meghallgatásakor. MIndenkinek szabad akarata van, így erre az örömre én nem tudok és nem is akarok kényszeríteni senkit, így téged se. Ez csak egy lehetőség mindenki számára.
Akkor miért nem adták elo e csodás dalmuvet példáeul a Met-ben és Europában ?
Köszönöm a visszajelzést, kedves Klára. Lehet, hogy csak te töltötted le, és nézted meg ezt az operát, persze ez nem baj, magára vessen az, akit ez nem érdekel. :) Igen, készülök, egy olyan operával, amely számomra óriási meglepetés, remélem másoknak is az lesz. Gondolom hét végére elkészülök vele.
Kedves T!:
Sajnos, csak most tudok reagálni erre a csodás operára. Mert minden ellenvélemény dacára ez opera. Nem musical, egyáltalán nem! Persze, a "klasszikus"-nak nevezett operákhoz nem mérhető, de nem is lehetne olyan, elvégre napjainkban íródott. Nagyon jó, modern zene, helyenként egészen meglepő, változatos fordulatokkal és olyan hangzásokkal, hogy belőni se tudom, mikor milyen hangszer lehet. (Persze, nem volt könnyű megemészteni, de ha az ember akar valamit.!) A tambura nyílt szinen is megjelenik, ez tehát fix. Érdekes a rendezés a vetítésekkel, és nagyon jó a szereplők mozgatása. Ahab kapitány és Mr. Starbuck első perctől megmutatkozó ellentéte jelzi, hogy nem egy harmonikus együttlétre számíthatunk, ezt a zene ki is fejezi. Ahab gyilkos szerep, remek színészi és énekesi alakítás. Külön elismerés az énekesnek a valamilyen módon eltüntetett, nyilván felkötött lábszár miatt, ami nem kis fizikai teljesítmény!
Starbuck is nagyon jó, és a kis Zöldfülű és Kvikvik kapcsolata a szigorú tanítótól a meghitt barátig megkapó, nagyon szép kettőseik vannak, és nagyon jók a matrózok jelenetei. (A Nyugat lánya jutott eszembe, sok férfi és egy női szereplő. Itt is sok férfi, és egy női hang, a kabinosfiú nadrágszerepben, jó ellentét a "tömegjelenetekben".)
A jelek szerint most sem tolonganak a tetszést vagy nemtetszést megfogalmazó vélemények. Ennyire nem fogékonyak az újdonságokra, vagy egyszerűen nem érdeklődnek iránta? Ez költői kérdés volt. Remélem, készülsz még valamivel!:)
Windgassent anno én is hallottam, mint Lohengrint, akkor nagyon tetszett. Gondolom, Slezakot közülünk már senki, csak az aranyos sztoriját ismerem a könyvéből a beugrós Lohengrinről. És szerintem Kaufmann müncheni Lohengrinjének is ott van a helye a legjobbak között.
Azóta sem hallottam olyan gyors Grál-elbeszélést...
És még Ernest van Dyck/1900/, Hermann Winkelmann/1909/, Leo Slezak, Wolfgang Windgassen és nem utolso sorban Placido Domingo is.
Mit írtam, ez egy korábbi összeállítás, nem kérték ki a véleményemet, igazság szerint elsősorban Kónya Sándor és Kaufmann miatt maradt meg bennem. A yt-n sokféle összeállítás kering, érdekes dolgokra bukkanhat az ember, de mindegyok szubjektív, és erősen függ attól, hogy mikortól kezdődik a válogatás. Siegfried Jerusalemet csak tv -ből és yt felvételekről ismerem, egyetértek a dícsérő szavakkal!
Hadd nevezzem be Siegfried Jerusalemet, kis elfogultság okán: láttam vele Pesten.
Peter Hofmann csodálatos Lohengrin volt, én biztos betenném az első tízbe, ha van ilyen.
Peter Hofmann
333
Minden ilyen lista szubjektív! Nem én állítottam össze, elhittem és elhiszem, amit ez a Fischer nevű úriember írt. A hangsúly jelen esetben Kónya Sándor megítélésén volt, azért idéztem. Peter Hoffmann sokat ingázott az opera és egyéb műfajok között, ez nyilván nem használt. Schreier repertoárja ügyében nem tudok nyilatkozni, számomra az idézett cikk a mérvadó.
Egyébként Kaufmann Lohengrin alakítása többek között egy Christian Thielemann nevű egyén tetszését is elnyerte. :)
Peter Hoffmann, Schreier (okosan) sosem vállalt Lohengrint...
Persze, ezek a listák kicsit szubjektívek, én pl. sosem szavaznám a legjobb ötbe Kaufmannt...
