Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
1425 Szilgyo 2004-07-23 11:41:49 [Válasz erre: 1424 Búbánat 2004-07-23 11:33:48]
Igaz! Azon is elég jó hangban, de egyáltalán nem játszik! Szerintem Furlanetto jobb a bécsi előadáson, színészileg is.
Igaz! Azon is elég jó hangban, de egyáltalán nem játszik! Szerintem Furlanetto jobb a bécsi előadáson, színészileg is.
1424 Búbánat 2004-07-23 11:33:48 [Válasz erre: 1422 Szilgyo 2004-07-23 10:37:09]
Csak annyit szólok közbe, hogy a Solti-féle Simon Boccanegrában (Covent Garden, 1991)igazán megrendítő Fiescot alakított. Videón is hozzáférhatő.
Csak annyit szólok közbe, hogy a Solti-féle Simon Boccanegrában (Covent Garden, 1991)igazán megrendítő Fiescot alakított. Videón is hozzáférhatő.
1423 Búbánat 2004-07-23 11:22:23 [Válasz erre: 1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29]
Sesto, említetted a Myung-Whun Chung dirigálta felvételt. Nekem meg van tőle videón is a Stabat Mater: ami az Oechestre national de France és a Choeurs de Radio FRANCE élén, és Leila Cuberli, Lucia Valentini-Terrani, Chris Merritt, Samule Ramey közreműködésével vettek fel. Nagyon szép felvétel. Ugyancsak videóról még két közvetítést megemlítek: Royal Albert Hall, 1981 Katia, Ricciarelli, Lucia Valentini-Terrani, Dalmacio Gonzalez, Ruggiero raimondi, a Londoni Filharmonikusok és Kórus, Vezényel: Carlo Maria Giulini. Tewkesbury Abbey, 1998 Km.: BBC Welsh Szimfonikus Zenekar és Énekkar, Suzanne Murphy, Sarah Walker, David Rendall, John Tomlinson, Vezényel: James Clark Talán, ez utóbbi a legszebb, legáhitatosabb közülük.
Sesto, említetted a Myung-Whun Chung dirigálta felvételt. Nekem meg van tőle videón is a Stabat Mater: ami az Oechestre national de France és a Choeurs de Radio FRANCE élén, és Leila Cuberli, Lucia Valentini-Terrani, Chris Merritt, Samule Ramey közreműködésével vettek fel. Nagyon szép felvétel. Ugyancsak videóról még két közvetítést megemlítek: Royal Albert Hall, 1981 Katia, Ricciarelli, Lucia Valentini-Terrani, Dalmacio Gonzalez, Ruggiero raimondi, a Londoni Filharmonikusok és Kórus, Vezényel: Carlo Maria Giulini. Tewkesbury Abbey, 1998 Km.: BBC Welsh Szimfonikus Zenekar és Énekkar, Suzanne Murphy, Sarah Walker, David Rendall, John Tomlinson, Vezényel: James Clark Talán, ez utóbbi a legszebb, legáhitatosabb közülük.
1422 Szilgyo 2004-07-23 10:37:09 [Válasz erre: 1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29]
Scianduzzi érdekes eset: a zürichi Macbethben nagyon jó, úgy szól a basszusa, mint talán soha, de hallottam már őt igencsak vérszegénynek, pl Philips-es Don Carlo-ban elég gyenge Fülöpöt énekelt. nem igazán tudhatja az ember, mit várhat tőle... Sesto, te láttad valamiben?
Scianduzzi érdekes eset: a zürichi Macbethben nagyon jó, úgy szól a basszusa, mint talán soha, de hallottam már őt igencsak vérszegénynek, pl Philips-es Don Carlo-ban elég gyenge Fülöpöt énekelt. nem igazán tudhatja az ember, mit várhat tőle... Sesto, te láttad valamiben?
1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29 [Válasz erre: 1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20]
...igen én is nagyon kedvelem Rossini ezen müvét, nem tagadom!...annak ellenére, hogy meröben más esztétikai szintet és mélységet(?) képvisel, mint az adott müfaj elsö és manapság is ismert \"prototipusai\"(=lásd. pl. Pergolesi és Brunetti azonos cimü müveit!)-mégis dilettáns hozzáállásnak tartom a Rossini-féle \"felfogást\" egyszerüen csuklóból lefikázni!... (Ha belegondolunk hát bizony a késöbb keletkezett Verdi \"Reqiuem\" sem egy klerikális mü alaphangját/stilusát üti meg, de ez már csupán a lerágott csont kategória, mégis, nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe merne jutni Verdi alkotásával szembeni ellenérzéseit nyiltan vállalni-Rossini-t pedig ellenben \"sikk\" cikizni, lenézni: mondván \"könnyü kis limonádé\", \"csak\" Belcanto!...) Na ja... Azt hiszem az adott zenemüvek hallgatása, esetleges elemzése, vagy csupán \"izlelgetése\" során nélkülezhetetlen adalék lenne, a müvet abban a kontextusban nézni, milyen volt pl. az adott korszak zenei és közizlése, az elvárások, a történelmi háttér-és azon belül is különösen az Egyház és társadalom szerepe, egymáshozvaló viszonya stb. Ilyen szemszögböl megtámasztva, véleményem szerint Rossini helyenként dagályos, de mégis intim pillanatokat és forróan drámai érzelmeket hordózó alkotását kevésbé érheti támadás!!! \"...mert azért ez a mü böven tartogat meglepetéseket hallgatóságának, és nem csak azt a rettegett desz-es tenoráriát, ami valóban inkább a hangi bravúrnak szolgál!...\" Ezen felül talán érdemes lenne megemliteni a KÓRUS(!) monumentális szerepét és jelentöségét,...és a többi igényes szólistikus szerepet is: szoprán I. szóló(=nagy ambitussal, biztos magassággal bíró és drámai erövel/kifejezéssel rendelkezö matéria sikeres megoldásához KÖTELEZÖ!) VAGY-ugye Rossini-nél nem \"alt-szóló\", hanem a colbran-i tradiciót követve: \"szoprán II.\"-emlékeztetve Rossini hochvirtuóz és drámai koloratúralt-szólamaira is! A \"basszus-szóló\" szintén nélkülözhetetlen és mérhetetlen fájdalmat tolmácsoló része a szólista-kvartettben-különösen az a capella-tételben! A bp.- elöadásban-mégha SAJNOS(!)-nem hallhatom, különösen örömömre szolgál, hogy PÁL TAMÁS dirigálásával lesz/lett a mü bemutatva:öt nagyon kedvelem, minden elismerésem az öve, különösen azért, hogy annyi \"elfelejtett remekmübe sikeresen életet tudott lehelni!\"-Ezért köszönet! (=csak egy példa: a szegedi, \"Marino Faliero\"-szerencsére CD-n is hozzáférhetö!!!) De ha már felvételek, akkor az én általam ismert 3 Stabat Mater-korongról tennék emlitést: R. Muti (=EMI) * C. Malfitano(=nem igazán szerencsés az énekesnö interpretációja: Malfitano ezidöájt még inkább a lirai-, és koloratúr, továbbá szubrett-szerepkörben mozgott) Az \"Inflammatus-ban\" van egy-két kifejezetten ronda mellhangos \"bevetése\" s ahhoz köti a magasságot: hangszinének megitélése is egyéni izlés kérdése, mondhatnám gonoszkodva, \"helyenként vonyit\"!... * A. Baltsa(=nagyon szép, kiegyenlitett interpretáció, mondhatni helyenként megható is tud lenni!) * R. Gambill(=testesebb hanggal bir, mint az \"átlag\" Rossini-tenorok, nagyon magabiztos, kérdéses azonban, hogy \"live\" is ilyen szuverén módon tudta volna feladatát megoldani?!) * G. Howell(=komoly potenciál, úgy érzem helyén van!) A Philips-es korongot, ha melékezetem nem csal-mivel a \"rokonság lecsapott rá\"-igy nincs már meg, Bychkov vezényelte... A szólisták itt is elsörangúak: C. Vaness(=pompás!) a fiatal és feltörekvö C. Bartoli teljes elemében, F. Araiza is itt még nagyon megbizható, ha nem is szép hangon szól-hiszen a felvétel idejében-már szinpadon a \"fajsúlyosabb szólamokat ostromolta\", talán Lohengrin-t akkor még nem. F. Furlanetto-bevallom nem tetszik-mert úgy szól, mintha lenyelt volna egy szilvás gombócot! S a legutolsó felvételen Myung-Whun Chung dirigál, a Wiener Philharmoninker \"hozza a formáját\", és talán el lehet mondani, hogy ezen felvételen hallható a leghomogénebb szólistakvartett-bevallom számomra ez a favorit-Luba Orgonasova egy drámai koloratúra magabiztosságával \"támad és diadalmasan csatát nyer\", de mindezt úgy, hogy meghittebb pillanatokban rendkiül intim hangassál bir! Az \"Inflammatus-ban\" nyilván nem \"robban olyan elementáris erövel\", mint Vaness, mégis nem igazán tudnék kettöjük között választani! C. Bartoli \"visszatérö vendég\", sallangmentes és meghitt interpretációt ad! A tenor R. Gimenez pedig egy vérbö belcantó-specialistához méltó módon uralja/birtokolja szólamát, nyilván nála sem gond az a sokszor emlegetett fránya \"desz\",...R. Scandiuzzi mint basszus-szóló, karrierjét-pazarló szerepválasztásait követöen, egy-két kisebb-nagyon hangi krizist itt még megelözöen, nagyon jó formában hallhatjuk! :-)))
...igen én is nagyon kedvelem Rossini ezen müvét, nem tagadom!...annak ellenére, hogy meröben más esztétikai szintet és mélységet(?) képvisel, mint az adott müfaj elsö és manapság is ismert \"prototipusai\"(=lásd. pl. Pergolesi és Brunetti azonos cimü müveit!)-mégis dilettáns hozzáállásnak tartom a Rossini-féle \"felfogást\" egyszerüen csuklóból lefikázni!... (Ha belegondolunk hát bizony a késöbb keletkezett Verdi \"Reqiuem\" sem egy klerikális mü alaphangját/stilusát üti meg, de ez már csupán a lerágott csont kategória, mégis, nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe merne jutni Verdi alkotásával szembeni ellenérzéseit nyiltan vállalni-Rossini-t pedig ellenben \"sikk\" cikizni, lenézni: mondván \"könnyü kis limonádé\", \"csak\" Belcanto!...) Na ja... Azt hiszem az adott zenemüvek hallgatása, esetleges elemzése, vagy csupán \"izlelgetése\" során nélkülezhetetlen adalék lenne, a müvet abban a kontextusban nézni, milyen volt pl. az adott korszak zenei és közizlése, az elvárások, a történelmi háttér-és azon belül is különösen az Egyház és társadalom szerepe, egymáshozvaló viszonya stb. Ilyen szemszögböl megtámasztva, véleményem szerint Rossini helyenként dagályos, de mégis intim pillanatokat és forróan drámai érzelmeket hordózó alkotását kevésbé érheti támadás!!! \"...mert azért ez a mü böven tartogat meglepetéseket hallgatóságának, és nem csak azt a rettegett desz-es tenoráriát, ami valóban inkább a hangi bravúrnak szolgál!...\" Ezen felül talán érdemes lenne megemliteni a KÓRUS(!) monumentális szerepét és jelentöségét,...és a többi igényes szólistikus szerepet is: szoprán I. szóló(=nagy ambitussal, biztos magassággal bíró és drámai erövel/kifejezéssel rendelkezö matéria sikeres megoldásához KÖTELEZÖ!) VAGY-ugye Rossini-nél nem \"alt-szóló\", hanem a colbran-i tradiciót követve: \"szoprán II.\"-emlékeztetve Rossini hochvirtuóz és drámai koloratúralt-szólamaira is! A \"basszus-szóló\" szintén nélkülözhetetlen és mérhetetlen fájdalmat tolmácsoló része a szólista-kvartettben-különösen az a capella-tételben! A bp.- elöadásban-mégha SAJNOS(!)-nem hallhatom, különösen örömömre szolgál, hogy PÁL TAMÁS dirigálásával lesz/lett a mü bemutatva:öt nagyon kedvelem, minden elismerésem az öve, különösen azért, hogy annyi \"elfelejtett remekmübe sikeresen életet tudott lehelni!\"-Ezért köszönet! (=csak egy példa: a szegedi, \"Marino Faliero\"-szerencsére CD-n is hozzáférhetö!!!) De ha már felvételek, akkor az én általam ismert 3 Stabat Mater-korongról tennék emlitést: R. Muti (=EMI) * C. Malfitano(=nem igazán szerencsés az énekesnö interpretációja: Malfitano ezidöájt még inkább a lirai-, és koloratúr, továbbá szubrett-szerepkörben mozgott) Az \"Inflammatus-ban\" van egy-két kifejezetten ronda mellhangos \"bevetése\" s ahhoz köti a magasságot: hangszinének megitélése is egyéni izlés kérdése, mondhatnám gonoszkodva, \"helyenként vonyit\"!... * A. Baltsa(=nagyon szép, kiegyenlitett interpretáció, mondhatni helyenként megható is tud lenni!) * R. Gambill(=testesebb hanggal bir, mint az \"átlag\" Rossini-tenorok, nagyon magabiztos, kérdéses azonban, hogy \"live\" is ilyen szuverén módon tudta volna feladatát megoldani?!) * G. Howell(=komoly potenciál, úgy érzem helyén van!) A Philips-es korongot, ha melékezetem nem csal-mivel a \"rokonság lecsapott rá\"-igy nincs már meg, Bychkov vezényelte... A szólisták itt is elsörangúak: C. Vaness(=pompás!) a fiatal és feltörekvö C. Bartoli teljes elemében, F. Araiza is itt még nagyon megbizható, ha nem is szép hangon szól-hiszen a felvétel idejében-már szinpadon a \"fajsúlyosabb szólamokat ostromolta\", talán Lohengrin-t akkor még nem. F. Furlanetto-bevallom nem tetszik-mert úgy szól, mintha lenyelt volna egy szilvás gombócot! S a legutolsó felvételen Myung-Whun Chung dirigál, a Wiener Philharmoninker \"hozza a formáját\", és talán el lehet mondani, hogy ezen felvételen hallható a leghomogénebb szólistakvartett-bevallom számomra ez a favorit-Luba Orgonasova egy drámai koloratúra magabiztosságával \"támad és diadalmasan csatát nyer\", de mindezt úgy, hogy meghittebb pillanatokban rendkiül intim hangassál bir! Az \"Inflammatus-ban\" nyilván nem \"robban olyan elementáris erövel\", mint Vaness, mégis nem igazán tudnék kettöjük között választani! C. Bartoli \"visszatérö vendég\", sallangmentes és meghitt interpretációt ad! A tenor R. Gimenez pedig egy vérbö belcantó-specialistához méltó módon uralja/birtokolja szólamát, nyilván nála sem gond az a sokszor emlegetett fránya \"desz\",...R. Scandiuzzi mint basszus-szóló, karrierjét-pazarló szerepválasztásait követöen, egy-két kisebb-nagyon hangi krizist itt még megelözöen, nagyon jó formában hallhatjuk! :-)))
1420 frushena 2004-07-23 08:31:42 [Válasz erre: 1413 mimi58 2004-07-22 22:21:23]
Én tavaly láttam láttam Sümegit a Trubadúrban. Szerintem ugyanazzal a szereposztással láttad Te is! Remek előadás volt, nekem nagyon tetszett! Sümegi még az Otello-ban is jó volt. Bár az idei évadban az Aida-ban magasztalták egekig!
Én tavaly láttam láttam Sümegit a Trubadúrban. Szerintem ugyanazzal a szereposztással láttad Te is! Remek előadás volt, nekem nagyon tetszett! Sümegi még az Otello-ban is jó volt. Bár az idei évadban az Aida-ban magasztalták egekig!
1419 mimi58 2004-07-23 00:09:43 [Válasz erre: 1418 janomano 2004-07-22 23:57:31]
Ez csak természetes, Te is segítettél nekem. Habár azt hiszem, inkább csak olvasó leszek az elkövetkezendőkben, mert itt igen fennkölt eszmecserék folynak.
Ez csak természetes, Te is segítettél nekem. Habár azt hiszem, inkább csak olvasó leszek az elkövetkezendőkben, mert itt igen fennkölt eszmecserék folynak.
1416 janomano 2004-07-22 23:23:42 [Válasz erre: 1415 Búbánat 2004-07-22 23:02:59]
Rögtön gondoltam, hogy nem \"általában\"! :-)
Rögtön gondoltam, hogy nem \"általában\"! :-)
1415 Búbánat 2004-07-22 23:02:59 [Válasz erre: 1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20]
\"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Úgy gondolom, hogy ezt a mondatot Várnai csak a XIX. század olasz egyházi zenéjére érthette; bár egy külön bekezdésben található, de szerintem, még az előző szakaszban olvasható zenetörténeti fejtegetéséhez - az olasz egyházi zene témaköréhez - tartozóan. Ennyi pontosítást az előbbi levelemhez.
\"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Úgy gondolom, hogy ezt a mondatot Várnai csak a XIX. század olasz egyházi zenéjére érthette; bár egy külön bekezdésben található, de szerintem, még az előző szakaszban olvasható zenetörténeti fejtegetéséhez - az olasz egyházi zene témaköréhez - tartozóan. Ennyi pontosítást az előbbi levelemhez.
1414 janomano 2004-07-22 22:35:08 [Válasz erre: 1404 frushena 2004-07-21 00:53:10]
Mivoltez!? 7000 nm szinpad? Legközelebb elefánt helyett masztodont kellene felléptetni! (Tényleg masztadon, vagy masztodon?) Na szóval az osztrákok megint szórakoznak! Kicsit kezdenek megalománok lenni a fiúk-lányok nem?
Mivoltez!? 7000 nm szinpad? Legközelebb elefánt helyett masztodont kellene felléptetni! (Tényleg masztadon, vagy masztodon?) Na szóval az osztrákok megint szórakoznak! Kicsit kezdenek megalománok lenni a fiúk-lányok nem?
1413 mimi58 2004-07-22 22:21:23 [Válasz erre: 1404 frushena 2004-07-21 00:53:10]
Ez év elején láttam-hallgattam Sümegi Esztert A Trubadurban. Ő csodásan énekelt, de mellette Keln P.-nek nem volt igazán jó napja. De legjobban a jelmeztervezőn csodálkoztam,miért ilyen jelmezben képzelte el Manricot. Kissé illúzióromboló volt igy együtt -kis indiszponáltság + plusz a látvány! Nagyon jó volt W.Bernadett, mint Azucena. Nem tudod, jelent meg lemeze vagy CD-je?
Ez év elején láttam-hallgattam Sümegi Esztert A Trubadurban. Ő csodásan énekelt, de mellette Keln P.-nek nem volt igazán jó napja. De legjobban a jelmeztervezőn csodálkoztam,miért ilyen jelmezben képzelte el Manricot. Kissé illúzióromboló volt igy együtt -kis indiszponáltság + plusz a látvány! Nagyon jó volt W.Bernadett, mint Azucena. Nem tudod, jelent meg lemeze vagy CD-je?
1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20 [Válasz erre: 1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33]
Sesto! Örülök, hogy ezt mondod, mert az utóbbi időben itt és máshol is sok becsmérlő, de legalábbis lekicsinylő jelzőkkel tarkított írást olvastam Rossininek erről a remekművéről. Mert, igenis, az, remekmű! Akárcsak a több mint húsz évvel később komponált másik nagyszabású egyházi kompozíciója, a Petite Messe Solennel. (Rossini ezt írta annak a partitúrának az elejére: ....Tizenkét énekes mindhárom nemből....nyolc a kórsuba, négy a szólókhoz, összesen tizenkét Cherub. Isten bocsássa meg itt a következő hasonlatomat. Tizenketten voltak az apostolok is az Utolsó Vacsorán, úgy, ahogy Leonardo freskója ábrázolja. És ki hinné!, tanítványaid között is voltak, akik hamis hangot énekeltek. Uram, bízzál bennem, az én Vacsorámon nem lesznek Júdások és az enyéim tisztán és con amore zengik majd magasztalásodat és e szerény kompozíciót, amely öregségem utolsó halálos vétke.\" S még meghatóbb a kézirat utolsó oldalának bejegyzése: \"Jó Istenem, íme, elkészült ez a szegény kis mise. Vajon, igazán szent zene ez -musique sacré - , vagy átkozott zene - sacrée musique ? Az opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be a Paradicsomba. - G. Rossini - Passy, 1863.\" Visszatérve az 1841-ben komponált Stabat Materre, Várnai Péter így fogalmaz az Oratóriumok könyvében: \"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Azon túl, hogy egy külön bekezdésben foglalkozik az \"olasz egyházi zene a romantika korában\" címmel, tételről tételre (10 tétel) alaposan elemzi a művet. Legyen itt elegendő, csak az utolsó tételről írtakat ideilleszteni. Minden benne van ebben, amit tudni illik és érdemes Rossini egyházművészetéről, és magáról a csodálatos műről: \"10. Finale. Amen. Mintha Rossini a mű végén szándékos meglepetéssel szolgálna mindazoknak, akik az egyházi stílus hiányát, vagy a magasztos ellenpont nem ismerését vetették szemére. A bevezető ütemek után ugyanis a legszabályosabb kettősfúga bontakozik ki, a mesterség tökéletes ismeretében, a fúgaszerkesztés minden törvényének és szabályának betartásával. Külön formai érdekesség, hogy a fúga kódája hirtelen egy tartott akkordon megszakad, és Rossini visszaidézi néhány ütem erejéig az 1. tétel zenéjét. Ezután már csak a gyorsabb tempóban lezajló, ellenállhatatlan lendületű záróütemek maradnak hátra, melyek ez egyik fúgatéma dallamtöredékét használják fel.\" Szóval, ezt is tegyük a mércébe, és ne legyünk igazságtalanok. Hiszen a 2. tétel, a Cujus animam tenorária bár valóban operai hangvételű és a szöveghez oda nem illő indulószerű zenét tartalmaz, s talán az egész Stabat Mater legismertebb, legnépszerűbb tétele, mégis, Rossini ennél sokkal de sokkal több. Ajánlom mindenkinek figyelmébe és elolvasásra Várnai alapos elemzését a műről. És mondanom sem kell, hallgassunk Rossinitől minél több komoly operát és a két utolsó „komoly” egyházi ihletésű alkotását is. Más emberek leszünk ezáltal. Csak kissé jobban oda kell rájuk figyelni…
Sesto! Örülök, hogy ezt mondod, mert az utóbbi időben itt és máshol is sok becsmérlő, de legalábbis lekicsinylő jelzőkkel tarkított írást olvastam Rossininek erről a remekművéről. Mert, igenis, az, remekmű! Akárcsak a több mint húsz évvel később komponált másik nagyszabású egyházi kompozíciója, a Petite Messe Solennel. (Rossini ezt írta annak a partitúrának az elejére: ....Tizenkét énekes mindhárom nemből....nyolc a kórsuba, négy a szólókhoz, összesen tizenkét Cherub. Isten bocsássa meg itt a következő hasonlatomat. Tizenketten voltak az apostolok is az Utolsó Vacsorán, úgy, ahogy Leonardo freskója ábrázolja. És ki hinné!, tanítványaid között is voltak, akik hamis hangot énekeltek. Uram, bízzál bennem, az én Vacsorámon nem lesznek Júdások és az enyéim tisztán és con amore zengik majd magasztalásodat és e szerény kompozíciót, amely öregségem utolsó halálos vétke.\" S még meghatóbb a kézirat utolsó oldalának bejegyzése: \"Jó Istenem, íme, elkészült ez a szegény kis mise. Vajon, igazán szent zene ez -musique sacré - , vagy átkozott zene - sacrée musique ? Az opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be a Paradicsomba. - G. Rossini - Passy, 1863.\" Visszatérve az 1841-ben komponált Stabat Materre, Várnai Péter így fogalmaz az Oratóriumok könyvében: \"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Azon túl, hogy egy külön bekezdésben foglalkozik az \"olasz egyházi zene a romantika korában\" címmel, tételről tételre (10 tétel) alaposan elemzi a művet. Legyen itt elegendő, csak az utolsó tételről írtakat ideilleszteni. Minden benne van ebben, amit tudni illik és érdemes Rossini egyházművészetéről, és magáról a csodálatos műről: \"10. Finale. Amen. Mintha Rossini a mű végén szándékos meglepetéssel szolgálna mindazoknak, akik az egyházi stílus hiányát, vagy a magasztos ellenpont nem ismerését vetették szemére. A bevezető ütemek után ugyanis a legszabályosabb kettősfúga bontakozik ki, a mesterség tökéletes ismeretében, a fúgaszerkesztés minden törvényének és szabályának betartásával. Külön formai érdekesség, hogy a fúga kódája hirtelen egy tartott akkordon megszakad, és Rossini visszaidézi néhány ütem erejéig az 1. tétel zenéjét. Ezután már csak a gyorsabb tempóban lezajló, ellenállhatatlan lendületű záróütemek maradnak hátra, melyek ez egyik fúgatéma dallamtöredékét használják fel.\" Szóval, ezt is tegyük a mércébe, és ne legyünk igazságtalanok. Hiszen a 2. tétel, a Cujus animam tenorária bár valóban operai hangvételű és a szöveghez oda nem illő indulószerű zenét tartalmaz, s talán az egész Stabat Mater legismertebb, legnépszerűbb tétele, mégis, Rossini ennél sokkal de sokkal több. Ajánlom mindenkinek figyelmébe és elolvasásra Várnai alapos elemzését a műről. És mondanom sem kell, hallgassunk Rossinitől minél több komoly operát és a két utolsó „komoly” egyházi ihletésű alkotását is. Más emberek leszünk ezáltal. Csak kissé jobban oda kell rájuk figyelni…
1411 kalahari 2004-07-22 17:03:38 [Válasz erre: 1410 Sesto 2004-07-22 16:08:55]
Nem tagadom, ez volt a cél. :-)))
Nem tagadom, ez volt a cél. :-)))
1410 Sesto 2004-07-22 16:08:55 [Válasz erre: 1409 kalahari 2004-07-22 15:41:34]
...kiváncsivá teszel!... :-)))
...kiváncsivá teszel!... :-)))
1409 kalahari 2004-07-22 15:41:34 [Válasz erre: 1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33]
Sesto, gondoltam Rád tegnap a Tisza-parti jelenet közben az Állatkertben. Hamarosan megérted, miért... :-)
Sesto, gondoltam Rád tegnap a Tisza-parti jelenet közben az Állatkertben. Hamarosan megérted, miért... :-)
1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33 [Válasz erre: 1407 kétked 2004-07-22 08:59:48]
...hát azért abban a bizonyos Stabat mater-ben akad azért egy-két igen csak szép, és igényes momentum, a \"desz-es ária\" mellett is!... :-)
...hát azért abban a bizonyos Stabat mater-ben akad azért egy-két igen csak szép, és igényes momentum, a \"desz-es ária\" mellett is!... :-)
1407 kétked 2004-07-22 08:59:48
Holnap, pénteken Rossini: Stabat Metere megy a Mátyás templomban, a híres desz-es áriát Klein Ottokár énekli, kiváncsi leszek rá...
Holnap, pénteken Rossini: Stabat Metere megy a Mátyás templomban, a híres desz-es áriát Klein Ottokár énekli, kiváncsi leszek rá...
1406 Megén 2004-07-22 08:17:27 [Válasz erre: 1405 valaki 2004-07-21 16:12:17]
Sajna így munkaidőben nem megy. Mit lehetett volna hallani?
Sajna így munkaidőben nem megy. Mit lehetett volna hallani?
1405 valaki 2004-07-21 16:12:17
Hallotta valaki jul. 21-én 14-15óra között a Kossuth Rádiót?
Hallotta valaki jul. 21-én 14-15óra között a Kossuth Rádiót?
1404 frushena 2004-07-21 00:53:10
NOL. 2004. Július Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
NOL. 2004. Július Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
1403 Búbánat 2004-07-20 16:13:53
Úgy gondoltam, egy az egyben itt a helye a Népszabadság honlapján megjelent bécsi tudósításnak: Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. július 20. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
Úgy gondoltam, egy az egyben itt a helye a Népszabadság honlapján megjelent bécsi tudósításnak: Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. július 20. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
1402 ramfis 2004-07-20 14:48:08 [Válasz erre: 1395 kalahari 2004-07-20 08:26:07]
Egy Kritika, Beszélő, Színház vagy hasonló kaliberű lap. Érdekelne. gondolom mást is és nem dőlne össze a világ, ha beszélne. De nem! :)
Egy Kritika, Beszélő, Színház vagy hasonló kaliberű lap. Érdekelne. gondolom mást is és nem dőlne össze a világ, ha beszélne. De nem! :)
1401 karnagy 2004-07-20 14:20:47
Nézd meg Búbánat 1379-es üzenetét! Üdv.:)
Nézd meg Búbánat 1379-es üzenetét! Üdv.:)
1400 Sesto 2004-07-20 13:33:16 [Válasz erre: 1399 karnagy 2004-07-20 13:23:40]
Karnagy, fel tudnál \"homályositani\" engem mint \"vidékit\" erröl a gáláról,...semmit nem tudok, nem olvastam! Köszönöm az info-kat elöre is! ;-)
Karnagy, fel tudnál \"homályositani\" engem mint \"vidékit\" erröl a gáláról,...semmit nem tudok, nem olvastam! Köszönöm az info-kat elöre is! ;-)
1399 karnagy 2004-07-20 13:23:40
Szerintem kevesebb több lenne egy ilyen gálán. Egyes művészek ottléte abszolút örömteli, másokét érthetetlennek tartom. Néhány meg egyenesen megdöbbent.
Szerintem kevesebb több lenne egy ilyen gálán. Egyes művészek ottléte abszolút örömteli, másokét érthetetlennek tartom. Néhány meg egyenesen megdöbbent.
1398 Búbánat 2004-07-20 11:02:13 [Válasz erre: 1387 Norma 2004-07-19 23:56:21]
Most hallom, hogy igen, lesz másik koncert is jövőre. A szeptemberi 27-i koncert pedig napra pontosan megegyezik a Magyar Állami Operaház megnyitásának napjával, amely 120 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg a kapuit. Ez a gála eredetileg oda volt tervezve, de ésszerűségi okokból az annál nagyobb befogadóképességű Kongresszusi Központba tették át. Így legalább több nézőnek lesz módjában tapsolnia a kedvenceknek. Aki pedig bármely okból kifolyólag lemaradna a személyes élvezetről, a TV-ben megnézheti a közvetítést. Jegyek augusztus elsejétől kaphatók az összs ismert jegyirodában: 5000Ft, 8000 Ft és 12000 Ft áron, az exluzív zártkörű fogadással egybekötött eseményre pedig 50.000 Ft-ért váltható belépő.
Most hallom, hogy igen, lesz másik koncert is jövőre. A szeptemberi 27-i koncert pedig napra pontosan megegyezik a Magyar Állami Operaház megnyitásának napjával, amely 120 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg a kapuit. Ez a gála eredetileg oda volt tervezve, de ésszerűségi okokból az annál nagyobb befogadóképességű Kongresszusi Központba tették át. Így legalább több nézőnek lesz módjában tapsolnia a kedvenceknek. Aki pedig bármely okból kifolyólag lemaradna a személyes élvezetről, a TV-ben megnézheti a közvetítést. Jegyek augusztus elsejétől kaphatók az összs ismert jegyirodában: 5000Ft, 8000 Ft és 12000 Ft áron, az exluzív zártkörű fogadással egybekötött eseményre pedig 50.000 Ft-ért váltható belépő.
1397 Megén 2004-07-20 08:33:31
Most egy kicsit szomorú lettem. A hét végén inkább autóztunk a Balaton-felvidéken és sokat hallgattuk a Bartókot. Volt egy műsor M. del Monacoval. Virágária, Sámson stb. Megdöbbentem, néha csak üvöltött és nem énekelt. Rosszul emlékszem, vagy ez egy késői időszak felvételsorozata volt? Most egy kicsit elbizonytalanodtam vele kapcsolatban.
Most egy kicsit szomorú lettem. A hét végén inkább autóztunk a Balaton-felvidéken és sokat hallgattuk a Bartókot. Volt egy műsor M. del Monacoval. Virágária, Sámson stb. Megdöbbentem, néha csak üvöltött és nem énekelt. Rosszul emlékszem, vagy ez egy késői időszak felvételsorozata volt? Most egy kicsit elbizonytalanodtam vele kapcsolatban.
1396 kalahari 2004-07-20 08:27:49 [Válasz erre: 1394 frushena 2004-07-20 08:20:09]
Ne légy pesszimista, egyre többről. Inkább az a ritka, hogy valaki jó színész és jó énekes egyben.
Ne légy pesszimista, egyre többről. Inkább az a ritka, hogy valaki jó színész és jó énekes egyben.
1395 kalahari 2004-07-20 08:26:07 [Válasz erre: 1392 ramfis 2004-07-20 00:27:31]
A bulvárlapokban szerepelni nem mindig önkéntes dolog... Sajnos :-( Az 5 ember által olvasott lapnál mire gondoltál? De valóban kihívás lenne őt mikrofonvégre kapni...
A bulvárlapokban szerepelni nem mindig önkéntes dolog... Sajnos :-( Az 5 ember által olvasott lapnál mire gondoltál? De valóban kihívás lenne őt mikrofonvégre kapni...
1394 frushena 2004-07-20 08:20:09 [Válasz erre: 1391 ramfis 2004-07-20 00:22:41]
\"Ő egy hatalmas színész.\" Ez így van kedves Ramfis! Sajnos ez kevés énekesről mondható el.
\"Ő egy hatalmas színész.\" Ez így van kedves Ramfis! Sajnos ez kevés énekesről mondható el.
1393 ramfis 2004-07-20 00:31:51 [Válasz erre: 1389 kalahari 2004-07-20 00:07:32]
Kedves kalahari! Itt a nagy kihivás: Kelen-interjú abszolválása. Minimum Pulitzer-díj jár érte :)
Kedves kalahari! Itt a nagy kihivás: Kelen-interjú abszolválása. Minimum Pulitzer-díj jár érte :)
1392 ramfis 2004-07-20 00:27:31 [Válasz erre: 1389 kalahari 2004-07-20 00:07:32]
Valahol szimpatikus is nekem, hogy kerüli a médiát. Nem megy el bohóckodni a hetihetesbe mint Gregor, nem ír a Story magazin a magánéletéről stb. Mondjuk egy 5 ember által olvasott folyóiratnak adhatna interjút a zenéről, színházról, az talán nem lenne megalkuvás...
Valahol szimpatikus is nekem, hogy kerüli a médiát. Nem megy el bohóckodni a hetihetesbe mint Gregor, nem ír a Story magazin a magánéletéről stb. Mondjuk egy 5 ember által olvasott folyóiratnak adhatna interjút a zenéről, színházról, az talán nem lenne megalkuvás...
1391 ramfis 2004-07-20 00:22:41 [Válasz erre: 1390 kalahari 2004-07-20 00:08:48]
Adalékként érdemes meghallgatni Macduff áriáját Kelen és Domingo előadásában. Ég és föld. Le kell szögeznem, hogy Domingo egy kedvenc, de itt hihetetlen unalmas. Kelen félelmetesen jó. Szerintem a legjobb Macduff felvétel az övé. Pavarotti is jó persze, de pózol. Kelen nem a hangját csillogtatja (jó annyira azért nem csillogna) hanem DRÁMÁT csinál. Ő egy hatalmas színész.
Adalékként érdemes meghallgatni Macduff áriáját Kelen és Domingo előadásában. Ég és föld. Le kell szögeznem, hogy Domingo egy kedvenc, de itt hihetetlen unalmas. Kelen félelmetesen jó. Szerintem a legjobb Macduff felvétel az övé. Pavarotti is jó persze, de pózol. Kelen nem a hangját csillogtatja (jó annyira azért nem csillogna) hanem DRÁMÁT csinál. Ő egy hatalmas színész.
1390 kalahari 2004-07-20 00:08:48 [Válasz erre: 1388 ramfis 2004-07-20 00:05:47]
Ez is jó kérdés. Talán beérte a világszínvonallal?
Ez is jó kérdés. Talán beérte a világszínvonallal?
1389 kalahari 2004-07-20 00:07:32 [Válasz erre: 1386 ramfis 2004-07-19 23:52:07]
Aki a könyvben nem szerepel, nem is lép fel. http://www.operacsillagok.hu/ Innentől az a kérdés, hogy abból miért maradt ki? Tán nem állt kötélnek?
Aki a könyvben nem szerepel, nem is lép fel. http://www.operacsillagok.hu/ Innentől az a kérdés, hogy abból miért maradt ki? Tán nem állt kötélnek?
1388 ramfis 2004-07-20 00:05:47 [Válasz erre: 1387 Norma 2004-07-19 23:56:21]
Kelen talán \"világhírűbb\" mint Rozsos. Igaz, ritkán vállal nem operai fellépés. Egyébként pár hónapja valahol a neten találtam egy English Kelen-fórumot! Nagyon áradoztak USA, Venezuela stb. fellépéseiről, lemezeiről. És afelett csodálkoztak sűrün, hogy miért nem lett \"világsztár\"...
Kelen talán \"világhírűbb\" mint Rozsos. Igaz, ritkán vállal nem operai fellépés. Egyébként pár hónapja valahol a neten találtam egy English Kelen-fórumot! Nagyon áradoztak USA, Venezuela stb. fellépéseiről, lemezeiről. És afelett csodálkoztak sűrün, hogy miért nem lett \"világsztár\"...
1387 Norma 2004-07-19 23:56:21 [Válasz erre: 1386 ramfis 2004-07-19 23:52:07]
Jogos! Lehet, hogy lesz egy másik koncert?
Jogos! Lehet, hogy lesz egy másik koncert?
1386 ramfis 2004-07-19 23:52:07
És Kelen Péter?
És Kelen Péter?
1385 Norma 2004-07-19 23:43:37 [Válasz erre: 1384 Búbánat 2004-07-19 22:51:29]
Én is. De elfoglaltság miatt sem ő, sem Miklósa Erika nem lesz jelen.
Én is. De elfoglaltság miatt sem ő, sem Miklósa Erika nem lesz jelen.
1384 Búbánat 2004-07-19 22:51:29
Hiányolom Polgár Lászlót.
Hiányolom Polgár Lászlót.
1383 janomano 2004-07-19 22:11:25 [Válasz erre: 1382 kalahari 2004-07-19 21:43:27]
Én Brahms: Ein deutsches Requiem-jére gondoltam korhű (McCreesh-féle) előadásban.
Én Brahms: Ein deutsches Requiem-jére gondoltam korhű (McCreesh-féle) előadásban.
1382 kalahari 2004-07-19 21:43:27 [Válasz erre: 1381 janomano 2004-07-19 21:15:30]
Nem kell jósnak lenni, ilyen alkalmakkor mindig Brindisit énekelnek. De érdekes kísérlet lenne a szólistákkal egy valódi kórusbetétet énekeltetni... (Cigánykórus a Trubadúrból, Aida bevonulás, stb.)
Nem kell jósnak lenni, ilyen alkalmakkor mindig Brindisit énekelnek. De érdekes kísérlet lenne a szólistákkal egy valódi kórusbetétet énekeltetni... (Cigánykórus a Trubadúrból, Aida bevonulás, stb.)
1381 janomano 2004-07-19 21:15:30 [Válasz erre: 1380 kitudja 2004-07-19 20:59:52]
Ezt a kórust azért meghallgatnám! :-) De mit énekeljen a kórus? Kérnék tippeket!
Ezt a kórust azért meghallgatnám! :-) De mit énekeljen a kórus? Kérnék tippeket!
1380 kitudja 2004-07-19 20:59:52 [Válasz erre: 1379 Búbánat 2004-07-19 15:38:21]
uristen! Kórus lesz?
uristen! Kórus lesz?
1379 Búbánat 2004-07-19 15:38:21
Nem biztos, hogy a jóból is megárt a sok! Ugyanis egy érdekes MTI-hírt közöl a mai Magyar Nemzet Operacsillagok egy színpadon címmel: huszonhét világhírű magyar operaénekes lép fel a Budapest Kongresszusi Központban szeptember 27-én. Elfogadta a felkérést Csavlek Etelka, kertesi Ingrid, Kincses Veronika, LUkács Gyöngyi, Marton Éva, Mészöly Katalin, Misura Zsuzsa, Pánczél Éva, Pitti Katalin, Rost Andrea, Sass Szylvia, Sümegi Eszter, Szücs Márta, Takács Tamara, Temesi Mária, Tokody Ilona, Airizer Csaba, Bándi János, Gregor József, Gulyás Dénes, Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Miller Lajos, Molnár András, Rozsos István, Sólyom Nagy Sándor és Fokanov Anatolij. A Magyar Rádió Zenekarát Kovács László vezényli.
Nem biztos, hogy a jóból is megárt a sok! Ugyanis egy érdekes MTI-hírt közöl a mai Magyar Nemzet Operacsillagok egy színpadon címmel: huszonhét világhírű magyar operaénekes lép fel a Budapest Kongresszusi Központban szeptember 27-én. Elfogadta a felkérést Csavlek Etelka, kertesi Ingrid, Kincses Veronika, LUkács Gyöngyi, Marton Éva, Mészöly Katalin, Misura Zsuzsa, Pánczél Éva, Pitti Katalin, Rost Andrea, Sass Szylvia, Sümegi Eszter, Szücs Márta, Takács Tamara, Temesi Mária, Tokody Ilona, Airizer Csaba, Bándi János, Gregor József, Gulyás Dénes, Kiss B. Atilla, Kováts Kolos, Miller Lajos, Molnár András, Rozsos István, Sólyom Nagy Sándor és Fokanov Anatolij. A Magyar Rádió Zenekarát Kovács László vezényli.
1378 kétked 2004-07-15 08:49:29 [Válasz erre: 1377 63 éves 2004-07-13 19:26:57]
Az utolsó Bergonzis előadás emlékeim szerint a Bájital volt, úgy 82\' táján. Az előadás előtt bejelentették, hogy a művész \"beteg, de a szívének oly kedves budapesti közönség kedvéért vállalja az előadást.\" Hát érdekes volt, amikor az első ária közepén egy tartott \"g\" rekedten szólalt meg, olyan morajlást a nézőtéren ritkán hallottam.
Az utolsó Bergonzis előadás emlékeim szerint a Bájital volt, úgy 82\' táján. Az előadás előtt bejelentették, hogy a művész \"beteg, de a szívének oly kedves budapesti közönség kedvéért vállalja az előadást.\" Hát érdekes volt, amikor az első ária közepén egy tartott \"g\" rekedten szólalt meg, olyan morajlást a nézőtéren ritkán hallottam.
1377 63 éves 2004-07-13 19:26:57 [Válasz erre: 1376 mimi59 2004-07-11 02:12:38]
Én is ott voltam minden Aragallon,már irtam róla , az összes Scotton,Geddán, Bergonzin - nagyon szép emlékek!!!
Én is ott voltam minden Aragallon,már irtam róla , az összes Scotton,Geddán, Bergonzin - nagyon szép emlékek!!!
1376 mimi59 2004-07-11 02:12:38 [Válasz erre: 1372 Sesto 2004-06-15 11:44:17]
1964-ben ott voltam azon a Lucián,ahol Aragall elöszőr énekelt Mo.-on.A szereposztás is nagyszerű volt,Ágay Karola,Svéd Sándor,Antallfy,Külkey. Még most is hallom a közönség reagálását,amikor megláttunk egy fiatal,jóképű,csinos Edgárt.És elkezdett énekelni. Minden előadáson ott voltam,Bohémélet Renata Scottoval,még egy Lucián,de sajnos,a Rádióban csak a közelmúltban hallottam A.-t,egy ária erejéig.Nem tudod,jelent meg nálunk lemeze?
1964-ben ott voltam azon a Lucián,ahol Aragall elöszőr énekelt Mo.-on.A szereposztás is nagyszerű volt,Ágay Karola,Svéd Sándor,Antallfy,Külkey. Még most is hallom a közönség reagálását,amikor megláttunk egy fiatal,jóképű,csinos Edgárt.És elkezdett énekelni. Minden előadáson ott voltam,Bohémélet Renata Scottoval,még egy Lucián,de sajnos,a Rádióban csak a közelmúltban hallottam A.-t,egy ária erejéig.Nem tudod,jelent meg nálunk lemeze?
