Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
Ezzel csakis egyet tudok érteni.
ÀLHÌR! Egy X-Twitteren megjelent közlemèny Zubin Mehta halàlàròl tudòsìtott, de a hìr hamis. Novemberi koncertjè(i)t lemondta a maestro, de decemberben vezènyelni fogja a LA Filharmonikusokat. (Akikkel anno Pesten is csodàlatos koncertet adott az Erkelben - ED) Forràs: operawire
A zene ott kezdődik, ahol a szavak véget érnek
György Ádám zongorista játszott 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjének megnyitóján. Most a New Yorki-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt rendezték meg, amellyel az volt a céljuk, hogy a magyar zeneszerző munkásságát a nagyközönség elé tárják a világ legnépesebb városában. A zenész interjút adott az Indexnek a jövőbeli terveiről és munkásságának legnagyobb pillanatairól.
Meg lehet(ne) nyitni, ha előtte engedélyezném, hogy részemre értesítéseket küldjön,,,,, Nem engedélyeztem!-((
DR. POLGÁR ÉVA: LOS ANGELES-I NEMZETKÖZI LISZT ZONGORA- ÉS ÉNEKVERSENY, 2021. ÁPRILIS 1-22.
Az Eva Polgar pianist kulcsszavakra keresve a művésznő fényképére, NEM a linkre kell kattintani! https://evapolgar.com/biography
Átvitt értelemben Pólya Iréne unokahúga. (Emlékszik még valaki rá?)
Ekkora interjù legfeljebb Fischer Annie-nak jàrt volna, aki viszont nem adott interjùkat. Ugyan ki ez a Polgàr Èva, aki Kelet-Tennessee àllami egyetemèn oktat ès nèpszerűsìti -vilàgszerte!- a magyar kultùràt? Egy ùjabb "vilàghìrű" György Àdàmot àstak elő az USA-ban? Ès ki hallott a cikkben emlìtett Los Angeles-i zongoraversenyről? Ki szervezte kinek a pènzèn?
Magyar zenei nagykövet Amerikában
POLGÁR ÉVA A SZÜRETI
HARMONIKATOKRÓL, AZ IDENTITÁSTUDATRÓL, ILLETVE A MAGYAR, A FINN ÉS AZ AMERIKAI
ZENETANÍTÁSRÓL
/MNO.hu – Petrovics Gabriella,
2023.10.12. 05:10/
A Szenthelyi Miklóssal készült interjúban említett jubileumi koncertjének műsora
2023. szeptember 28.,,Zeneakadémia, 19:00
Közreműködnek:
Szenthelyi Miklós növendékei
Szenthelyi Krisztián (bariton)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
Műsor:
W. A. Mozart: C-dúr versenymű 2 hegedűre K.190 (Cseri Kristóf, Garai Fülöp)
J. Brahms: D-dúr hegedűverseny 1. tétel Op.7 (Székely Lilla Anna)
J. Brahms: D-dúr hegedűverseny 2.-3. tétel Op.77 (Sztathatosz Sebestyén)
szünet
J. Massanet: Thais – Meditation (Hankó József)
W. A. Mozart: Cosi fan tutte – Gugliemo áriája (Szenthelyi Krisztián)
G. Verdi: L’esule (Szenthelyi Krisztián)
W. A. Mozart: Figaró házassága - nyitány – KV 492
G. Rossini: Tell Vilmos - nyitány
R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány – WWV 96
Van az az ingerküszöb, ami fölött muszáj megszólalni. Az, hogy valaki "keresztyén" (buddhista, muzulmán, zsidó, agnosztikus, ateista..) muzsikus, számomra értelmezhetetlen. Külön hab a tortán, hogy ezt a vallomást arra a kérdésre tette, miszerint "Koncertjeivel bejárta az egész világot, mesterkurzusokat tartott az Egyesült Államokban, Finnországban és Brazíliában. Soha nem gondolkodott azon, hogy Nyugaton marad?" Idézet vége. A felsorolt országok mind keresztény (többségű) országok, éspedig szabad vallásgyakorlás mellett. Értsd: "keresztény muzsikusként" ottléte is gyakorolhatta volna vallását, miközben a hazáját is szereti. Ennélfogva az embernek óhatatlanul az az érzése támad, hogy Szenthelyi Miklós talán a ZAK rektora szeretne lenni a jelenlegi kurzusnak akar ilyetén módon (is) megfelelni, mondhatni megfelelési kényszer hajtja, amikor ilyesmiket nyilatkozik. Továbbá pontosítani kellene vagy illene, hogy az interjú szerint "160 amerikai és 70 japán koncertje" szólókoncert illetve szimfonikus zenekarral játszott versenyműves koncert volt vagy ebben a koncertszámban benne foglaltatik-e a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral 1988 óta lebonyolított számos turné illetve turnékoncert is. Azzal a kamarazenekarral, aminek az interjúban még a neve sem hangzik el és/noha amely zenekarral komoly művészi, erkölcsi és (utolsósorban??) anyagi sikereket ért el. Nem túl udvarias gesztus ez egy "keresztény művésztől", akárhogy legyen is az az amerikai és japán koncertmennyiség.
Szenthelyi Miklós: „Keresztény muzsikus vagyok, a szívem és a lelkem pedig a hazámé”
VÁGI
BARBARA, 2023.09.17.
11:04, Origo.hu
Ötven éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas nagy hegedűművész, zenepedagógus, aki növendékeivel jubileumi koncertet ad szeptember 28-án a Zeneakadémián. Szenthelyi Miklós bejárta a világot, 160 amerikai, valamint 70 japán koncertet adott, és a világ legtöbb országában telt házas hangversenyeken csodálta a közönség kivételes virtuóz játékát. Ahol nem játszott, az az ország nincs a klasszikus zene térképén. Az Origónak adott interjúban beszélt a tanári hitvallásáról, arról, hogyan szerezte meg 1976-ban a 300 éves mesterhegedűjét, de azt is elmondta, hogy a hetvenes-nyolcvanas években miért nem döntött úgy, hogy Nyugaton marad – annak ellenére, hogy Amerikában és Japánban is komoly lehetőségeket kapott volna.
Én már továbbítottam felé "hiányérzetünket"....
Igen, Isten éltesse Kincses Veronikát! És igen: hol van, kedves "T"? Aki olvassa ezt, adja àt neki! Hiányzik ..
Ez szép most Fáytól: https://faymiklos.hu/2023/09/07/hostenor
https://fidelio.hu/klasszikus/zenek-es-emlekek-kincses-veronika-szuletesnapja-alkalmabol-179516.html
Domingo, még úgy 15 éve is, minden előadáson meghalt a színpadon.
Ez rettenetes, nem is akarom elhinni! Igaz, nem vagyok orvos, és mindig reménykedem. Miért pont a legjobb Wagner tenorokra jár rá ennyire a rúd? Nem volt elég szegény Botha elvesztése?
Ahogy olvasom, ő az élettől is búcsúzik :-(
Ez már az agg Stokowski kategóriájába tartozik.
Sir Andráshoz visszatérve... hallgassátok a zongorázását, a többi legyen mindenkinek a saját ügye.
Rohadtul nincs igazad!
José Carreras gálakoncertet
ad november 29-én a Papp László Budapest Sportarénában. A koncerten vendégként fellép Miklósa Erika koloratúrszoprán
énekesnő.
A gálaesten a Carrerashoz
hasonlóan katalán David
Giménez vezényli a Budafoki Dohnányi Zenekart.
A 76 éves Carreras „Magyarországon
is rendkívül népszerű; pályafutása elején többször dolgozott együtt Házy Erzsébettel, később Tokody
Ilonával, Rost
Andreával és Marton
Évával. 1976-ban járt először Budapesten, 2005-ben ő „énekelte
be” a Nemzeti Hangversenytermet az újonnan felépült Müpában. Legutóbb 2018
decemberében hallhatta a magyar közönség, amikor a Budapest Sportarénában több
áriát adott elő.”
Forrás: Fidelio és más online
portálok
Pár nappal később Budapestre érkezik a 82 éves Plácido Domingo is, aki a Nabucco címszerepét énekli december elején az Operaházban - két koncertszerű előadásban.
Közben a BBC-n meghallgatható Schiff és a Fesztiválzenakar tegnapi Proms-koncertje.
Kedves Héterő, ez a topik "kedvenc előadókról" szól, én is azért linkeltem ide a András Schiff András-cikket (így jó mindenkinek?), nem pedig "kedvenc fórumozókról", mint ami én vagyok ... legalábbis a te viszonylatodban. Éppen ezért inkább illőbb topikban reagálok beírásodra: a Momus-társalgóban.
E három kortárs zongoraelőadói képességeit valódi műkedvelőként nincs merszem összevetni, talán nem is érdemes. Bach rajongóként számomra Schiff játéka kiemelkedő. Ahogy a Mester műveiről beszél, az is figyelemre érdemes. Ugyanakkor története (az ővé és nem a tárgyalt valóságé) szerintem is igen szomorú, egykori hazájával, hontársaival szembeni megnyilvánulásai szánnivalóak, esetenként szégyenletesek. Valóban szánom, sajnálom őt, mert érezni vélem, hogy milyen nehéz lehet a magyar kultúrkörből kozmopolitává válni, pedig a gyűlölet nagyon hajtja. Engem ez nem akadályoz abban, hogy a partiták, francia szvitek Schiff-féle felvételeit nagyon élvezzem, értékeljem (ahogy persze Hewitt, Perahia vagy éppen Koroliov felvételeit is).
Kedves Edmond Dantes barátom(?), az én – általad vélt – "régi formám, amit már a Fidelión is gyakran megcsodálhattál" és amivel – szerinted – olykor itt is "megvillanok irányodban", valójában nem is az én formám volt, hanem MINDENKIÉ abban a társaságban. A Fidelio a politika szennyétől a zene bűvös világába menekülni kívánók gyűjtőhelye volt, te pedig rendszeresen, kérlelhetetlenül, propagandagépként belerondítottál a közepébe. Kaptál is keményen, olyan szavakkal küldtek melegebb éghajlatra, amilyeneket leírni nem nagyon ildomos. Derekasan álltad a sarat, noha ott egyedül képviselted a HVG, ATV, stb. eszmerendszerét. Ott nem volt senkiben kétely, hogy számodra miért volt kifizetődő vállalni a mindennapi, képletes pofozást.
Itt, a momuson hálásabb közönségre leltél. Gratulálok.
De nagyon nem értem, hogy-hogy nem unod meg soha ezt a fórumidegen szócső-szerepet. Vedd akár lelkes vállveregetésnek, de kiváló írói stílusod, (szinte) tökéletes nyelvhasználatod érdemesebb témákra predesztinálna. Ráadásul ama ritka esetben, amikor lehántható a politikai maszlag a beírásaidról, a maradékkal, elsősorban a zenével foglalkozó megállapításaiddal kivétel nélkül egyetértek.
Mindig az volt a sejtésem -hangsúlyozom, csakis sejtés -, hogy Schiff úr nem tudta elviselni, hogy van két vele teljesen egyívású nála tehetségesebb zongorista, ugyanazoknál a tanároknál. Nekem minden nyilatkozatából az jött le, hogy egója jól fejlett, viszont Kocsis és Ránki mellett csak második sorban állhatott.
Keress rá interneten, hogy a nevezett művész minek tartja magát és hogyan használja a nevét. A feladat egyszerű. Aztán tartsd tiszteletben az ő döntését. :)
Pardon, én ezt írtam: "hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy a valósàg,.." és nem ezt: "hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy vidám". Ha teszem azt, te azt mondod, hogy a történet szomorú (szerintem is), én pedig azt, hogy valós (szerinted is??), és a kettőt össszerakjuk, akkor máris ugyanazt mondjuk. Mottó: nem kell félni, nem fog fájni ;-) Más: akkor tehát (Sir) András Schiff vagy Schiff András?
Én azt tartom, hogy az magyar, aki annak tartja magát. A szomorúnak pedig nem a valóság az ellentéte, hanem a vidám. Ha ezt te vidám történetnek tartod, akkor lelked rajta.
Ha Gipsz Jakab nyilatkozza, hogy "a művészet és a politika nem választható el egymástól," az akkor is igaz. Nekem ez a Sir András Schiff olyan, mint amikor a Nobel-díjas írót itthon egyes fórumokon Imre Kertészként kezdték emlegetni. Ahogyan tudtommal itthon nem Fritz Reinerről, Sir Georg Soltiról, George Szellről, Géza Andáról, Rosette Andayról vagy Eugene Ormandyról beszélünk ... Hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy a valósàg, azt ki-ki döntse el saját ízlése, értékrendje szerint.
Kedves Héterő barátom, örülök, hogy ismét hozod régi formádat, amit már a Fidelión is gyakran megcsodálhattam és amivel olykor itt is megvillansz irányomban. Sajnálom, ha nem tudlak mindig úgy magam mellé állítani, mint a minap, amikor lelkesen veregetted a vállam az operák eredeti nyelven való játszása és minél pontosabb (magyar) feliratozása kapcsán. Azt is sajnálom, ha jó ideje ismert vallási-etnikai ízlésednek nem mindig megfelelő cikket linkelek be. Ki ilyent linkel be, ki meg olyant. Színes a világ és színes a Momus, mint a szivárvány ... ha érted, mire célzok. Naná, hogy érted ;-) Schiff Andrással nem muszáj egyetérteni, interjúit nem muszáj elolvasni. Jobb tanáccsal nem szolgálhatok.Egy cikk belinkelése pedig nem "fröcskölődés". Ezt egy magadfajta nyelvzseni igazán tudhatná.
Sajnos Sir András Schiff, magyar születésű, előbb magyar, aztán osztrák, végül brit állampolgárságú zongoraművészről politika nélkül beszélni nem lehet, különösen azért nem, mert ő maga is azt nyilatkozta, hogy "A művészet és a politika nem választható el egymástól." Ez a történet elejétől a végéig nagyon-nagyon szomorú, és jellemző mindarra, ami a mi kis világunkkal, és benne velünk is történik.
Nem csupán a zongoraművész hibás, hogy tájékozatlansága következtében mocskolja saját szülőhazáját. Komolyzenei lapunkba beépült, ki-tudja,-kinek-az-érdekét hangoztató, politikai fröcskölődésre minden alkalmat megragadó, sajnálatos módon ehelyütt nagy szeretettel megtűrt felforgatónk ezúttal ismét megmutatta, hogy sokkal inkább a zongorista politikai állásfoglalását kívánja megmutatni, mint zenei értékeit.
Schiff úr, ha igazak a hírek, nem jön hazájába, "mert országunkban üldözik a zsidókat". Körülnézhetne (akár az interneten), hátha talál a kormányzatban, bankszektorban, a TV-rádió-újságírás világában, a könnyű-és komolyzenei életben, a művészeti ágazatokban, az egészségügyben, stb. néhány "zsidó származásúként azonosítható" jelességet. Netán valamennyien üldözöttek lennének...?
A cigányság más megközelítést kíván. Ahhoz valóban nem ártana mintát vennie nyavalygó művészünknek a véres magyar valóságból. Javasolnék egy miskolci sétát a belvárosban. Figyelmesebb szemlélő már a Budapest-Miskolc vasútvonalon is szerezhetne eléggé meggyőző benyomást.
Persze könnyebb hamis hírek alapján beleugatni Magyarország mai nehézségeibe, mégha azoknak valóban semmi köze a sugallt, hamis antiszemitizmushoz. Szép lenne, ha a momus kimaradna ebből a mocskolódásból.
Tudtommal Bartók unitárius volt és nem ateista. Ateista nézeteket - leginkább Nietzsche hatása alatt - ifjúkorában vallott.
Hogy mennyire érdemes az újságok cikkeit elfogadni, egy apróság az idézett Daily Telegraph-cikkből: "...Schumann's Piano Concerto in A Major..." . Mint tudjuk, Schumann egy zongoraversenyt írt, de azt nem A-dúrban (angolul major), hanem a-mollban (minor) - s ez nem vélemény vagy hallomáson alapuló állítás.
Közben beélesítettem a linket. "Mandiba" is be szoktam nézni, szemlézni is, ha van mit, ma hvg jött hamarabb ... viszont itt a Daily Telegraph teljes cikke :-)
“His concerto is more a farewell to the Hungarian homeland he knew he would never see again, because he was dying of leukaemia. Bartók was an atheist all his life, and yet in the last movement of this concerto there’s a passage marked Andante Religioso, and that’s something a performer must pay attention to.”
Sajnos nem működik a linked, de ha működne, akkor sem lenne olvasható, csak annak, aki előfizet a HVG-re. De kisegítlek, adok egy másik linket, ahol az interjú egy része olvasható. Igencsak tanulságos. Schiff az őt ért atrocitásokról is szólt, elmondta, hogy amikor Budapesten járt, akkor arról panaszkodott az őt szállító taxis, hogy "mindenről a zsidók tehetnek", a közösségi médiában pedig egy hozzászóló emberi ürüléknek nevezte. Schiff szerint amúgy "ennek a rendszernek az igazi áldozatai a magyarországi cigányok, akiket valóban üldöznek, sokkal jobban, mint a zsidókat.” (Sajna a The Telegraph eredeti cikke sem olvasható, mert az is fizetős.)
Schiff András zongoraművész: Nem megyek Magyarországra, mert az Orbán-rezsim még sokáig hatalmon lesz
Zsidóként többször is megfenyegették Magyarországon, a zongorista szerint azonban Magyarországon jelenleg a legnagyobb áldozatok a romák.
A világhírű magyar zongoraművész nem gondolja, hogy egyhamar hazatér, mert úgy véli, hogy még nagyon hosszú ideig hatalmon lesz a Fidesz. Márpedig Schiff évekkel ezelőtt kijelentette, hogy addig be nem teszi a lábát Magyarországra, amíg nem változik meg a rendszer. Fellépésről pedig végképp szó sem lehet. Ám mint az erősen jobboldali Daily Telegraphnak kifejtette: Orbán átírta az alkotmányt, így gyakorlatilag lehetetlen, hogy az ellenzék meg tudja szerezni a kellő többséget. Forrás és teljes (fizetős) cikk: hvg360
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
A
múlt század legszebb hangjainak felidézése.
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Adás: 2023. július 23., 20.04 – 21.00
Lortzing: Cár és ács - Van Bett, polgármester áriája (Gottlob
Frick, km. a Drezdai Állami Zenekar, vezényel: Robert
Heger)
Bizet: Carmen – Carmen áriái (Victoria
de los Ángeles, km. a Francia Nemzeti Zenekar és a Párizsi Opera Kórusa, vezényel:
Sir Thomas Beecham)
- Habanera, Cigánytánc, Kártyaária
Wagner: A bolygó hollandi – Hollandi monológja (Hans
Hotter - a New York-i Metropolitan Opera 1950-es előadásának hangfelvételéről)
Rossini: A sevillai
borbély –
Don
Basilio rágalomáriája (Hans Hotter - a Müncheni Állami Opera 1959-es
előadásának hangfelvételéről. Vezényel: Joseph Keilberth)
Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi jelenete,
III. felv. (Shirley Verrett és Luciano Pavarotti – a New York-i Metropolitan Opera
1978-as előadásának hangfelvételéről. Vezényel: James Conlon)
Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala az Esthajnalcsillaghoz (Hermann
Prey)
Mozart: Szöktetés a
szerájból –
Konstanza áriája, II. felv. (Németh Mária, km. a Bécsi Állami Operaház
Zenekara)
Ezt sajnos várhatjuk. Ok: 1. A szokásos magyar trehányság. 2. Kocsis meghalt, a magyar zenei élet többi említésre méltó alakjának pedig nem jelenik meg a horizontján az operairodalom e wagneri mércével mérhető remekműve. (Nem mintha a jelentősebb operaházak műsorukra tűzik. Akinek van rá pénze, Gardiner és csapata turnéján koncertszerű előadásban meghallgathatja a közeljövőben.
Boross Csilla Butterfly szerepét Pozsonyban is fogja énekelni, 2024-ben.
