Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
Keress rá interneten, hogy a nevezett művész minek tartja magát és hogyan használja a nevét. A feladat egyszerű. Aztán tartsd tiszteletben az ő döntését. :)
Pardon, én ezt írtam: "hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy a valósàg,.." és nem ezt: "hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy vidám". Ha teszem azt, te azt mondod, hogy a történet szomorú (szerintem is), én pedig azt, hogy valós (szerinted is??), és a kettőt össszerakjuk, akkor máris ugyanazt mondjuk. Mottó: nem kell félni, nem fog fájni ;-) Más: akkor tehát (Sir) András Schiff vagy Schiff András?
Én azt tartom, hogy az magyar, aki annak tartja magát. A szomorúnak pedig nem a valóság az ellentéte, hanem a vidám. Ha ezt te vidám történetnek tartod, akkor lelked rajta.
Ha Gipsz Jakab nyilatkozza, hogy "a művészet és a politika nem választható el egymástól," az akkor is igaz. Nekem ez a Sir András Schiff olyan, mint amikor a Nobel-díjas írót itthon egyes fórumokon Imre Kertészként kezdték emlegetni. Ahogyan tudtommal itthon nem Fritz Reinerről, Sir Georg Soltiról, George Szellről, Géza Andáról, Rosette Andayról vagy Eugene Ormandyról beszélünk ... Hogy aztán a "történet" szomorú-e vagy a valósàg, azt ki-ki döntse el saját ízlése, értékrendje szerint.
Kedves Héterő barátom, örülök, hogy ismét hozod régi formádat, amit már a Fidelión is gyakran megcsodálhattam és amivel olykor itt is megvillansz irányomban. Sajnálom, ha nem tudlak mindig úgy magam mellé állítani, mint a minap, amikor lelkesen veregetted a vállam az operák eredeti nyelven való játszása és minél pontosabb (magyar) feliratozása kapcsán. Azt is sajnálom, ha jó ideje ismert vallási-etnikai ízlésednek nem mindig megfelelő cikket linkelek be. Ki ilyent linkel be, ki meg olyant. Színes a világ és színes a Momus, mint a szivárvány ... ha érted, mire célzok. Naná, hogy érted ;-) Schiff Andrással nem muszáj egyetérteni, interjúit nem muszáj elolvasni. Jobb tanáccsal nem szolgálhatok.Egy cikk belinkelése pedig nem "fröcskölődés". Ezt egy magadfajta nyelvzseni igazán tudhatná.
Sajnos Sir András Schiff, magyar születésű, előbb magyar, aztán osztrák, végül brit állampolgárságú zongoraművészről politika nélkül beszélni nem lehet, különösen azért nem, mert ő maga is azt nyilatkozta, hogy "A művészet és a politika nem választható el egymástól." Ez a történet elejétől a végéig nagyon-nagyon szomorú, és jellemző mindarra, ami a mi kis világunkkal, és benne velünk is történik.
Nem csupán a zongoraművész hibás, hogy tájékozatlansága következtében mocskolja saját szülőhazáját. Komolyzenei lapunkba beépült, ki-tudja,-kinek-az-érdekét hangoztató, politikai fröcskölődésre minden alkalmat megragadó, sajnálatos módon ehelyütt nagy szeretettel megtűrt felforgatónk ezúttal ismét megmutatta, hogy sokkal inkább a zongorista politikai állásfoglalását kívánja megmutatni, mint zenei értékeit.
Schiff úr, ha igazak a hírek, nem jön hazájába, "mert országunkban üldözik a zsidókat". Körülnézhetne (akár az interneten), hátha talál a kormányzatban, bankszektorban, a TV-rádió-újságírás világában, a könnyű-és komolyzenei életben, a művészeti ágazatokban, az egészségügyben, stb. néhány "zsidó származásúként azonosítható" jelességet. Netán valamennyien üldözöttek lennének...?
A cigányság más megközelítést kíván. Ahhoz valóban nem ártana mintát vennie nyavalygó művészünknek a véres magyar valóságból. Javasolnék egy miskolci sétát a belvárosban. Figyelmesebb szemlélő már a Budapest-Miskolc vasútvonalon is szerezhetne eléggé meggyőző benyomást.
Persze könnyebb hamis hírek alapján beleugatni Magyarország mai nehézségeibe, mégha azoknak valóban semmi köze a sugallt, hamis antiszemitizmushoz. Szép lenne, ha a momus kimaradna ebből a mocskolódásból.
Tudtommal Bartók unitárius volt és nem ateista. Ateista nézeteket - leginkább Nietzsche hatása alatt - ifjúkorában vallott.
Hogy mennyire érdemes az újságok cikkeit elfogadni, egy apróság az idézett Daily Telegraph-cikkből: "...Schumann's Piano Concerto in A Major..." . Mint tudjuk, Schumann egy zongoraversenyt írt, de azt nem A-dúrban (angolul major), hanem a-mollban (minor) - s ez nem vélemény vagy hallomáson alapuló állítás.
Közben beélesítettem a linket. "Mandiba" is be szoktam nézni, szemlézni is, ha van mit, ma hvg jött hamarabb ... viszont itt a Daily Telegraph teljes cikke :-)
“His concerto is more a farewell to the Hungarian homeland he knew he would never see again, because he was dying of leukaemia. Bartók was an atheist all his life, and yet in the last movement of this concerto there’s a passage marked Andante Religioso, and that’s something a performer must pay attention to.”
Sajnos nem működik a linked, de ha működne, akkor sem lenne olvasható, csak annak, aki előfizet a HVG-re. De kisegítlek, adok egy másik linket, ahol az interjú egy része olvasható. Igencsak tanulságos. Schiff az őt ért atrocitásokról is szólt, elmondta, hogy amikor Budapesten járt, akkor arról panaszkodott az őt szállító taxis, hogy "mindenről a zsidók tehetnek", a közösségi médiában pedig egy hozzászóló emberi ürüléknek nevezte. Schiff szerint amúgy "ennek a rendszernek az igazi áldozatai a magyarországi cigányok, akiket valóban üldöznek, sokkal jobban, mint a zsidókat.” (Sajna a The Telegraph eredeti cikke sem olvasható, mert az is fizetős.)
Schiff András zongoraművész: Nem megyek Magyarországra, mert az Orbán-rezsim még sokáig hatalmon lesz
Zsidóként többször is megfenyegették Magyarországon, a zongorista szerint azonban Magyarországon jelenleg a legnagyobb áldozatok a romák.
A világhírű magyar zongoraművész nem gondolja, hogy egyhamar hazatér, mert úgy véli, hogy még nagyon hosszú ideig hatalmon lesz a Fidesz. Márpedig Schiff évekkel ezelőtt kijelentette, hogy addig be nem teszi a lábát Magyarországra, amíg nem változik meg a rendszer. Fellépésről pedig végképp szó sem lehet. Ám mint az erősen jobboldali Daily Telegraphnak kifejtette: Orbán átírta az alkotmányt, így gyakorlatilag lehetetlen, hogy az ellenzék meg tudja szerezni a kellő többséget. Forrás és teljes (fizetős) cikk: hvg360
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
A
múlt század legszebb hangjainak felidézése.
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Adás: 2023. július 23., 20.04 – 21.00
Lortzing: Cár és ács - Van Bett, polgármester áriája (Gottlob
Frick, km. a Drezdai Állami Zenekar, vezényel: Robert
Heger)
Bizet: Carmen – Carmen áriái (Victoria
de los Ángeles, km. a Francia Nemzeti Zenekar és a Párizsi Opera Kórusa, vezényel:
Sir Thomas Beecham)
- Habanera, Cigánytánc, Kártyaária
Wagner: A bolygó hollandi – Hollandi monológja (Hans
Hotter - a New York-i Metropolitan Opera 1950-es előadásának hangfelvételéről)
Rossini: A sevillai
borbély –
Don
Basilio rágalomáriája (Hans Hotter - a Müncheni Állami Opera 1959-es
előadásának hangfelvételéről. Vezényel: Joseph Keilberth)
Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi jelenete,
III. felv. (Shirley Verrett és Luciano Pavarotti – a New York-i Metropolitan Opera
1978-as előadásának hangfelvételéről. Vezényel: James Conlon)
Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala az Esthajnalcsillaghoz (Hermann
Prey)
Mozart: Szöktetés a
szerájból –
Konstanza áriája, II. felv. (Németh Mária, km. a Bécsi Állami Operaház
Zenekara)
Ezt sajnos várhatjuk. Ok: 1. A szokásos magyar trehányság. 2. Kocsis meghalt, a magyar zenei élet többi említésre méltó alakjának pedig nem jelenik meg a horizontján az operairodalom e wagneri mércével mérhető remekműve. (Nem mintha a jelentősebb operaházak műsorukra tűzik. Akinek van rá pénze, Gardiner és csapata turnéján koncertszerű előadásban meghallgathatja a közeljövőben.
Boross Csilla Butterfly szerepét Pozsonyban is fogja énekelni, 2024-ben.
Meg lehet rendelni, a 2 Thielemannt én is karácsony előtt szereztem be idehaza. 2-3 nap alatt le is szállították, ill. én mentem el értük.
Én is elolvastam volna! Egyébként Thielemann Wagner-könyvét nem kevesen vették meg, még én is!
Ehhez G. Lajosnak valóban éveket kellene börtönben töltenie, legalább annyit, mint Tasnádinak.
Ezért kell idegen nyelveket tanulni. Azt teljesen megértem, ha a néhai bátyjával közösen összeállított ballada-antológiáját nem adják ki.
Attól tartok, a könyvkiadónak igaza van.
Pedig azt a könyvet én is biztos megvettem és elolvastam volna, talán nemcsak egyedül!
A nagyon kellemes, zengő prózai orgánuma megmaradt, a tanításon kívül legfeljebb már csak A szép Magelone narrátoraként lép pódiumra. Örülök, amiért háromszor - Münchenben A szép molnárlány, a MüPá-ban Mozart-áriák, ill. dzsessz-számok előadójaként volt szerencsém hallani. Jellemző drágalátos honfitársaink bunkóságára átlagos kulturális színvonalára, hogy a Mozart-estje előtt megkérdeztem egy könyvkiadót, vállalkoznának-e az önéletrajza - Die Stimme - kiadására, az egyébként roppant kulturált és az új tulaj által kirúgottlenyugdíjazott igazgatónő azt felelte, ez Mo.-on eladhatatlan. Megjegyzem, Thielemann Beethoven-, ill. Wagner-könyvére ugyanez érvényes.
Ez csak egy cikk, de érdekes Róla: https://wmn.hu/kult/60083-azert-enekel-hogy-az-anyja-buntudatat-enyhitse--thomas-quasthoff-a-vilag-leghiresebb-contergan-bebije-?fbclid=IwAR1WMu07IHKaB8z6G4aSyONBoj0bkSedmpwLpS5Ez5g0vNhQfHtqXwucOhE
„MAGYARORSZÁGON VÁLTAK VALÓRA AZ ÁLMAIM”
"Hogyan lett Longból Laci,
ateistából keresztény, és miért nem Bécsben, hanem nálunk nyitna
cukrászdát? Március tizenötödikén elénekelte a Hazám, hazám című
áriát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, és ezzel az egész ország a szívébe zárta az
énekest – ahogyan ő viszont szívébe zárta a mi hazánkat. Ninh Đức Hoàng Long operaénekessel beszélgettünk."
/demokrata.hu/
Kedves Lujza és Klára, örömmel csatlakozom a Garančát laudáló soraikhoz. Idegesítők voltak a máskor, másoktól, máshol (talán itt is) olvasott sztereotip beárazások, miszerint Garanča "hideg", ez meg az "nem áll jól neki" (pl. Carmen), "csak eljátssza, de nem éli át" és hasonlók. Naná, hogy egy északi (baltikumi) szőke szépségre könnyű adunak tűnik rásütni ilyesmiket ... csakhogy mindez nem igaz. Nem találomra mentem el 2019-es ária- és dalestjére, pedig ilyesmire csak igen ritkán vetődöm el. Bővebben ld. Erkel/9702.
Figyelemre méltó és megszívlelendő vélemény! Olvastam Garanca pár éve megjelent önéletírását, abban megírta, hogyan tervezte meg a jövőjét, építette fel a karrierjét. Leírta, milyen gondolatok foglalkoztatták mikor a Carmen-re készült, mikor fogalmazódott meg benne Eboli "jövőbeli bevállalása". Én annak idején azt írtam, hogy kezdő énekeseknek, de énektanároknak és korrepetítoroknak is kötelező olvasmánnyá tenném! Azóta ez a véleményem csak megerősödött, minden énekesnek önmagára kell vigyáznia, más nem teszi meg helyette.
Nagy szerencse, ha egy énekesnek nemcsak hangja van, és ráadásul szép, de még intelligens is. Garanca közéjük tartozik: https://fidelio.hu/klasszikus/a-fiatal-enekeseknek-bizonyos-szerepekre-gondolniuk-sem-lenne-szabad-elna-garana-a-palya-buktatoirol-174244.html
2929
Szívesen a figyelmetekbe ajánlom Láng Dorottyát:
https://fidelio.hu/klasszikus/aki-folyton-uton-van-annak-nincs-sajat-kozonsege-beszelgetes-lang-dorottyaval-171688.html
A Bartók Rádióban tegnap sugárzott, "Muzsikuslegendák" – Carlo Bergonzi operaénekes című összeállítás visszahallgatható: itt.
(mediaklikk.hu)
Bergonzi énekfelvételei közül ezek kerültek adásba:
- Verdi: Aida – jelenet, Amneris és Radames kettőse, IV. felv. (Giulietta Simionato, Carlo Bergonzi, a Bécsi Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényli)
- Puccini: Tosca – Cavaradossi Levéláriája (Carlo Bergonzi, a Párizsi Conservatoire Zenekara, vezényel: Georges Prêtre)
- Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős /Posa és Don Carlos/ (Dietrich Fischer-Dieskau, Carlo Bergonzi, a Londoni Covent Garden Zenekarát Solti György vezényli)
- Donizetti: Szerelmi bájital – Nemorino románca (Carlo Bergonzi, a Veronai Aréna Zenekarát Anton Guadagno vezényli)
- Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán és Pinkerton szerelmi kettőse (Renata Scotto, Carlo Bergonzi, a Római Operaház Zenekarát John Barbirolli vezényli)
- Verdi: A két Foscari – Jelenet és Jacopo kavatinája (Carlo Bergonzi, a Milánói Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Carlo Maria Giulini) – Milánó, 1951
- Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza és Turandot kettőse (Fiorenza Cossotto, Carlo Bergonzi, km. Giangiacomo Guelfi, a Milánói Scala Zenekarát Herbert von Karajan vezényli - 1966)
A Bartók Rádió sugározza ma - hamarosan:
18.30 – 19.30 "Muzsikuslegendák" – Carlo Bergonzi operaénekes
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
Bartók Rádió, ma este, 19.00 – 19.30 óra
Arckép – Joyce DiDonato énekművész
- alkotó emberek portréja
Beszélgetőtárs – szerkesztő: ifj. Bazsinka József
(ism. jövő hétfő, 9.30)
Kedves "lujza", köszönöm az érdekes cikket a Kolonits Klára-interjúval!
Gyógyító zene - Interjú Ránki Dezső zongoraművésszel
„Világszerte ismert és nagyra becsült zongorista. A zenekritikák mindig kiemelik rendkívüli muzikalitását, költői előadásmódját. Zenészként tartja a kapcsolatot a közönséggel, de csak úgy, hogy muzsikál az embereknek. Számára elég felesége, a zongoraművész Klukon Edit, a család és néhány barát közelsége. Kérdéseinkre Ránki Dezső zongoraművész válaszolt.”
/mno.hu – 2022. 03.13./
Nem, ő lesz Judit.
Ő lesz a Prológ-Regős?
Arra lehet, hogy nem, de a Kékszakállújára igen...
Domingo Sarastrojára is elmégy majd? (Olvastam, hogy a pesti Boccanegrájára beneveztél.)
Köszönöm a linket, aktuális az interjú Pasztircsák Polinával: közeleg a Debussy-opera bemutatója az Eiffel Műhelyházban. Átviszem oda a cikket.
Talán a római Turandotra gyúr Trisztánnal ... mármint Altoumra. Kalafot Kaufmann énekli.
https://papageno.hu/intermezzo/2022/02/pasztircsak-polina-15-eve-vagyok-mar-a-palyan/
