Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
1441 kalahari 2004-08-07 21:22:48 [Válasz erre: 1440 janomano 2004-08-07 19:23:11]
Olyan snassz dolog az Olimpián énekelni? Caballé is megtette.
Olyan snassz dolog az Olimpián énekelni? Caballé is megtette.
1440 janomano 2004-08-07 19:23:11 [Válasz erre: 1439 Búbánat 2004-08-07 12:50:09]
Még az ilyen énekesek is kénytelenek haknizni?
Még az ilyen énekesek is kénytelenek haknizni?
1439 Búbánat 2004-08-07 12:50:09
Olvasom, hogy Cura júliusban Görögországban fogadta az olimpiai lángot, amikor az visszatért világkörüli útjáról, és majd ő énekli el az olimpiai himnuszt az oinoussesi amfiteátrumban, ahol koncertet is ad. (MN: Kiss, 08.05.)
Olvasom, hogy Cura júliusban Görögországban fogadta az olimpiai lángot, amikor az visszatért világkörüli útjáról, és majd ő énekli el az olimpiai himnuszt az oinoussesi amfiteátrumban, ahol koncertet is ad. (MN: Kiss, 08.05.)
1438 tosca 2004-07-30 11:19:40
off Te jó Ég, miket írok! Természetesen: \"tudtad\". on: Kedves Judit, igen, arról volt szó, nekem is rémlik az a cik, amire célzol. Kraus ugyan nekem sem volt nagy kedvencem, de a mantuai hercege (Bastianini oldalán), meg még néhány szerepben nyújtott alakítása kiemelkedő.
off Te jó Ég, miket írok! Természetesen: \"tudtad\". on: Kedves Judit, igen, arról volt szó, nekem is rémlik az a cik, amire célzol. Kraus ugyan nekem sem volt nagy kedvencem, de a mantuai hercege (Bastianini oldalán), meg még néhány szerepben nyújtott alakítása kiemelkedő.
1437 Judit 2004-07-29 21:19:16 [Válasz erre: 1436 Sesto 2004-07-29 19:52:36]
Kedves Sesto,köszönöm a részletes információt, úgy rémlik amikor átnéztem (sajnos csak hobbyból) a MET műsortervét mintha Licitrát láttam volna!Majd még beleolvasok. Judit.
Kedves Sesto,köszönöm a részletes információt, úgy rémlik amikor átnéztem (sajnos csak hobbyból) a MET műsortervét mintha Licitrát láttam volna!Majd még beleolvasok. Judit.
1436 Sesto 2004-07-29 19:52:36 [Válasz erre: 1431 Judit 2004-07-28 19:14:51]
Kedves Judit, sorry, de csak most olvastam bejegyzésedet, ezért nem is tudtam válaszolni-de amint látom-szerencsére-Tosca az Alfredo Kraus-kérdést megválaszolta... Igen Kraus már viszonylag régen nincsen közöttünk!... Nekem személy szerint nem volt A kedvenc, bár nagyra becsültem és tiszteltem, az 1972-es \"live\" Buenos Aires-ben készült \"Puritani-ban\" C. Deutekom-mal tarolnak rendesen!!! Juan Diego Florez(=1972, helyenként 1973 születési dátummal) a jelenkor valóban legjobb \"leggiero-ja\"(=\"született Rossni-tenor\": nagyobb és talán virtuózabb hanggal bir, mint pl. korábban L. alva etc.) s ha ügyesen halad tovább a \"tenore di grazie\"-szerepek(=mint pl. eddig Elvino a \"Sonnambula-ban\") szintén elsö rangú elöadómüvésze lesz! Florez nagy elönye, hogy nem csak CD-n, vagy más hanghordozón, de \"live\" is tökélestes produkciókat nyújt: különösen elemében van, ha szinpadi partnere Stefania Bonfadelli-akkor a közönség is tombol-és szerintem jogosan!... (Szenzációs párosuk a \"Sevillai borbélyban\", \"Ory grófjában\"-erröl nem sokára a Deutsche Grammophon-nál CD lesz kiadva: a Pesaro-i Rossini Fesztiválról, \"livefelvétel\"!-ill. Bellini \"Sonnambula\" c. müvének föszerepeiben! Licitra a jelenleg feltörekvö spinto-k egyike, mondhatni erös drámai potenciállal-eddig egy zürich-i \"Álarcosbál-t\" leszámitva szinpadon nem láttam/hallottam: ott és akkor-bár be lett konferálva-hogy \"beteg\"-bombabiztos produkcióval rukkolt elö: nem csoda, hiszen Paoletta Marroccu szenzációs Amelia-t énekelt oldalán, gondolom \"egymást tüzelték, próbálták túllicitálni\", aminek a publikum csak örülhetett-ki tudja hogy szólt volna, ha \"nem beteg\",...minden rosszindulat nélkül: szerintem nem is volt, ez csupán egy jó fogás volt a müvész részéröl!... :-)))
Kedves Judit, sorry, de csak most olvastam bejegyzésedet, ezért nem is tudtam válaszolni-de amint látom-szerencsére-Tosca az Alfredo Kraus-kérdést megválaszolta... Igen Kraus már viszonylag régen nincsen közöttünk!... Nekem személy szerint nem volt A kedvenc, bár nagyra becsültem és tiszteltem, az 1972-es \"live\" Buenos Aires-ben készült \"Puritani-ban\" C. Deutekom-mal tarolnak rendesen!!! Juan Diego Florez(=1972, helyenként 1973 születési dátummal) a jelenkor valóban legjobb \"leggiero-ja\"(=\"született Rossni-tenor\": nagyobb és talán virtuózabb hanggal bir, mint pl. korábban L. alva etc.) s ha ügyesen halad tovább a \"tenore di grazie\"-szerepek(=mint pl. eddig Elvino a \"Sonnambula-ban\") szintén elsö rangú elöadómüvésze lesz! Florez nagy elönye, hogy nem csak CD-n, vagy más hanghordozón, de \"live\" is tökélestes produkciókat nyújt: különösen elemében van, ha szinpadi partnere Stefania Bonfadelli-akkor a közönség is tombol-és szerintem jogosan!... (Szenzációs párosuk a \"Sevillai borbélyban\", \"Ory grófjában\"-erröl nem sokára a Deutsche Grammophon-nál CD lesz kiadva: a Pesaro-i Rossini Fesztiválról, \"livefelvétel\"!-ill. Bellini \"Sonnambula\" c. müvének föszerepeiben! Licitra a jelenleg feltörekvö spinto-k egyike, mondhatni erös drámai potenciállal-eddig egy zürich-i \"Álarcosbál-t\" leszámitva szinpadon nem láttam/hallottam: ott és akkor-bár be lett konferálva-hogy \"beteg\"-bombabiztos produkcióval rukkolt elö: nem csoda, hiszen Paoletta Marroccu szenzációs Amelia-t énekelt oldalán, gondolom \"egymást tüzelték, próbálták túllicitálni\", aminek a publikum csak örülhetett-ki tudja hogy szólt volna, ha \"nem beteg\",...minden rosszindulat nélkül: szerintem nem is volt, ez csupán egy jó fogás volt a müvész részéröl!... :-)))
1435 Judit 2004-07-29 19:13:58
Köszönöm kedves Tosca úgy rémlik valahol olvastam ,de akkor arról lehetett szó,hogy most l e n n e 75 éves !? Sajnálom.
Köszönöm kedves Tosca úgy rémlik valahol olvastam ,de akkor arról lehetett szó,hogy most l e n n e 75 éves !? Sajnálom.
1434 Tosca 2004-07-29 18:13:41 [Válasz erre: 1431 Judit 2004-07-28 19:14:51]
Kedves Judit, sajnálom, ha nem tuttad, de Kraus 1999-ben meghalt. :-(
Kedves Judit, sajnálom, ha nem tuttad, de Kraus 1999-ben meghalt. :-(
1433 judit 2004-07-29 18:04:25
Bizony nagyon is igazad van!
Bizony nagyon is igazad van!
1432 kétked 2004-07-29 11:24:46 [Válasz erre: 1431 Judit 2004-07-28 19:14:51]
Nagyon örülök a felvetésnek, mert Alfredo Kraus nagy kedvencem. Sajnos sosem láttam élőben. Egy pár éve, tán a genfi opera megnyitó gáláján énekelt egy Kleinzack-legendát, általam sosem hallott, rendkívül virtuóz kadenciával, már akkor is jóval 60 fölött volt. Van egy élő Ezred lánya CD-m vele, Pavarotti összes stúdiófelvétele elbújhhat mögötte. Számomra Ő (és Gedda) a TENOR, nem a másik három pályatárs.
Nagyon örülök a felvetésnek, mert Alfredo Kraus nagy kedvencem. Sajnos sosem láttam élőben. Egy pár éve, tán a genfi opera megnyitó gáláján énekelt egy Kleinzack-legendát, általam sosem hallott, rendkívül virtuóz kadenciával, már akkor is jóval 60 fölött volt. Van egy élő Ezred lánya CD-m vele, Pavarotti összes stúdiófelvétele elbújhhat mögötte. Számomra Ő (és Gedda) a TENOR, nem a másik három pályatárs.
1431 Judit 2004-07-28 19:14:51
Kedves Fórumosok,szerette valaki a mostanság 75 évében járo Alfredo Kraust? Én nagyon. Két fiatalabb énekes: Mit tudtok Florez-ről és Lizitráról (ha jól írtam a nevét) Érdemes figyelni rájuk? Sesto Te biztosan tudod?
Kedves Fórumosok,szerette valaki a mostanság 75 évében járo Alfredo Kraust? Én nagyon. Két fiatalabb énekes: Mit tudtok Florez-ről és Lizitráról (ha jól írtam a nevét) Érdemes figyelni rájuk? Sesto Te biztosan tudod?
1430 Szilgyo 2004-07-28 08:25:07
Nemrég hallottam Scandiuzzit egy Verdi-Requiemben, és bizony elég jó volt. Partnerei: Fleming, D\'Intino és Alagna, vezényelt Levine mester, asszem tavalyi Promsos felvétel. Ajánlom!
Nemrég hallottam Scandiuzzit egy Verdi-Requiemben, és bizony elég jó volt. Partnerei: Fleming, D\'Intino és Alagna, vezényelt Levine mester, asszem tavalyi Promsos felvétel. Ajánlom!
1429 Sesto 2004-07-27 23:26:04 [Válasz erre: 1428 Annuska 2004-07-27 16:51:31]
Hát ezt nem is tudtam, akkor csatlakozom, és minden jót kivánok neki! Sajnos nem sokszor láthattam live, de pl. a \"Lombardok-ban\" anno nagyon jó Oronte volt! ;-)
Hát ezt nem is tudtam, akkor csatlakozom, és minden jót kivánok neki! Sajnos nem sokszor láthattam live, de pl. a \"Lombardok-ban\" anno nagyon jó Oronte volt! ;-)
1428 Annuska 2004-07-27 16:51:31
Ha hihetünk a magyar \"Who is Who\"-nak, Kelen Péternek ma van a születésnapja. Isten éltesse sokáig!
Ha hihetünk a magyar \"Who is Who\"-nak, Kelen Péternek ma van a születésnapja. Isten éltesse sokáig!
1427 Sesto 2004-07-23 12:43:14 [Válasz erre: 1423 Búbánat 2004-07-23 11:22:23]
Cuberli-Valentini-Terrani-Merrit-Ramey,...hát igen, valódi Rossini-szereposztás! De nagy kár, hogy Valentini-Terrani sincs már közöttünk és hogy Cuberli idö elött visszavonult!...
Cuberli-Valentini-Terrani-Merrit-Ramey,...hát igen, valódi Rossini-szereposztás! De nagy kár, hogy Valentini-Terrani sincs már közöttünk és hogy Cuberli idö elött visszavonult!...
1426 Sesto 2004-07-23 12:41:32
...tehát Scandiuzzi nekem sajnos kevés élmény adatott meg vele eddig \"live\"-tavaly is vártam rá Zürich-ben, hogy hátha énekel majd vmit., de a \"Don Carlo-ban\" sem volt benne!... Korábban, igen a \"Macbeth-ben\" nekem is nagyon tetszett, vagy emlithetném a bécsi \"Ernani-t\" is, na nem a premier szereposztást, hanem a rákövetkezö szezon nyitó-sorozatot a következökkel: * Ernani: Shicoff (=jó formában!) * Elvira: Guleghina(=pompásan!) * Silva: Scandiuzzi(=tetszett!) * Carlos: Carlos Alvarez (=ugyancsak magas szinvonalon!) Kell/lehet ettöl szebb \"Ernani-t\" összehozni?-nem hiszem! Kiváncsi vagyok, hogy összel, vagy netán késöbb, tavasszal látom-e esetleg Zürich-ben, vagy esetleg mégis Bécsben?...
...tehát Scandiuzzi nekem sajnos kevés élmény adatott meg vele eddig \"live\"-tavaly is vártam rá Zürich-ben, hogy hátha énekel majd vmit., de a \"Don Carlo-ban\" sem volt benne!... Korábban, igen a \"Macbeth-ben\" nekem is nagyon tetszett, vagy emlithetném a bécsi \"Ernani-t\" is, na nem a premier szereposztást, hanem a rákövetkezö szezon nyitó-sorozatot a következökkel: * Ernani: Shicoff (=jó formában!) * Elvira: Guleghina(=pompásan!) * Silva: Scandiuzzi(=tetszett!) * Carlos: Carlos Alvarez (=ugyancsak magas szinvonalon!) Kell/lehet ettöl szebb \"Ernani-t\" összehozni?-nem hiszem! Kiváncsi vagyok, hogy összel, vagy netán késöbb, tavasszal látom-e esetleg Zürich-ben, vagy esetleg mégis Bécsben?...
1425 Szilgyo 2004-07-23 11:41:49 [Válasz erre: 1424 Búbánat 2004-07-23 11:33:48]
Igaz! Azon is elég jó hangban, de egyáltalán nem játszik! Szerintem Furlanetto jobb a bécsi előadáson, színészileg is.
Igaz! Azon is elég jó hangban, de egyáltalán nem játszik! Szerintem Furlanetto jobb a bécsi előadáson, színészileg is.
1424 Búbánat 2004-07-23 11:33:48 [Válasz erre: 1422 Szilgyo 2004-07-23 10:37:09]
Csak annyit szólok közbe, hogy a Solti-féle Simon Boccanegrában (Covent Garden, 1991)igazán megrendítő Fiescot alakított. Videón is hozzáférhatő.
Csak annyit szólok közbe, hogy a Solti-féle Simon Boccanegrában (Covent Garden, 1991)igazán megrendítő Fiescot alakított. Videón is hozzáférhatő.
1423 Búbánat 2004-07-23 11:22:23 [Válasz erre: 1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29]
Sesto, említetted a Myung-Whun Chung dirigálta felvételt. Nekem meg van tőle videón is a Stabat Mater: ami az Oechestre national de France és a Choeurs de Radio FRANCE élén, és Leila Cuberli, Lucia Valentini-Terrani, Chris Merritt, Samule Ramey közreműködésével vettek fel. Nagyon szép felvétel. Ugyancsak videóról még két közvetítést megemlítek: Royal Albert Hall, 1981 Katia, Ricciarelli, Lucia Valentini-Terrani, Dalmacio Gonzalez, Ruggiero raimondi, a Londoni Filharmonikusok és Kórus, Vezényel: Carlo Maria Giulini. Tewkesbury Abbey, 1998 Km.: BBC Welsh Szimfonikus Zenekar és Énekkar, Suzanne Murphy, Sarah Walker, David Rendall, John Tomlinson, Vezényel: James Clark Talán, ez utóbbi a legszebb, legáhitatosabb közülük.
Sesto, említetted a Myung-Whun Chung dirigálta felvételt. Nekem meg van tőle videón is a Stabat Mater: ami az Oechestre national de France és a Choeurs de Radio FRANCE élén, és Leila Cuberli, Lucia Valentini-Terrani, Chris Merritt, Samule Ramey közreműködésével vettek fel. Nagyon szép felvétel. Ugyancsak videóról még két közvetítést megemlítek: Royal Albert Hall, 1981 Katia, Ricciarelli, Lucia Valentini-Terrani, Dalmacio Gonzalez, Ruggiero raimondi, a Londoni Filharmonikusok és Kórus, Vezényel: Carlo Maria Giulini. Tewkesbury Abbey, 1998 Km.: BBC Welsh Szimfonikus Zenekar és Énekkar, Suzanne Murphy, Sarah Walker, David Rendall, John Tomlinson, Vezényel: James Clark Talán, ez utóbbi a legszebb, legáhitatosabb közülük.
1422 Szilgyo 2004-07-23 10:37:09 [Válasz erre: 1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29]
Scianduzzi érdekes eset: a zürichi Macbethben nagyon jó, úgy szól a basszusa, mint talán soha, de hallottam már őt igencsak vérszegénynek, pl Philips-es Don Carlo-ban elég gyenge Fülöpöt énekelt. nem igazán tudhatja az ember, mit várhat tőle... Sesto, te láttad valamiben?
Scianduzzi érdekes eset: a zürichi Macbethben nagyon jó, úgy szól a basszusa, mint talán soha, de hallottam már őt igencsak vérszegénynek, pl Philips-es Don Carlo-ban elég gyenge Fülöpöt énekelt. nem igazán tudhatja az ember, mit várhat tőle... Sesto, te láttad valamiben?
1421 Sesto 2004-07-23 09:47:29 [Válasz erre: 1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20]
...igen én is nagyon kedvelem Rossini ezen müvét, nem tagadom!...annak ellenére, hogy meröben más esztétikai szintet és mélységet(?) képvisel, mint az adott müfaj elsö és manapság is ismert \"prototipusai\"(=lásd. pl. Pergolesi és Brunetti azonos cimü müveit!)-mégis dilettáns hozzáállásnak tartom a Rossini-féle \"felfogást\" egyszerüen csuklóból lefikázni!... (Ha belegondolunk hát bizony a késöbb keletkezett Verdi \"Reqiuem\" sem egy klerikális mü alaphangját/stilusát üti meg, de ez már csupán a lerágott csont kategória, mégis, nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe merne jutni Verdi alkotásával szembeni ellenérzéseit nyiltan vállalni-Rossini-t pedig ellenben \"sikk\" cikizni, lenézni: mondván \"könnyü kis limonádé\", \"csak\" Belcanto!...) Na ja... Azt hiszem az adott zenemüvek hallgatása, esetleges elemzése, vagy csupán \"izlelgetése\" során nélkülezhetetlen adalék lenne, a müvet abban a kontextusban nézni, milyen volt pl. az adott korszak zenei és közizlése, az elvárások, a történelmi háttér-és azon belül is különösen az Egyház és társadalom szerepe, egymáshozvaló viszonya stb. Ilyen szemszögböl megtámasztva, véleményem szerint Rossini helyenként dagályos, de mégis intim pillanatokat és forróan drámai érzelmeket hordózó alkotását kevésbé érheti támadás!!! \"...mert azért ez a mü böven tartogat meglepetéseket hallgatóságának, és nem csak azt a rettegett desz-es tenoráriát, ami valóban inkább a hangi bravúrnak szolgál!...\" Ezen felül talán érdemes lenne megemliteni a KÓRUS(!) monumentális szerepét és jelentöségét,...és a többi igényes szólistikus szerepet is: szoprán I. szóló(=nagy ambitussal, biztos magassággal bíró és drámai erövel/kifejezéssel rendelkezö matéria sikeres megoldásához KÖTELEZÖ!) VAGY-ugye Rossini-nél nem \"alt-szóló\", hanem a colbran-i tradiciót követve: \"szoprán II.\"-emlékeztetve Rossini hochvirtuóz és drámai koloratúralt-szólamaira is! A \"basszus-szóló\" szintén nélkülözhetetlen és mérhetetlen fájdalmat tolmácsoló része a szólista-kvartettben-különösen az a capella-tételben! A bp.- elöadásban-mégha SAJNOS(!)-nem hallhatom, különösen örömömre szolgál, hogy PÁL TAMÁS dirigálásával lesz/lett a mü bemutatva:öt nagyon kedvelem, minden elismerésem az öve, különösen azért, hogy annyi \"elfelejtett remekmübe sikeresen életet tudott lehelni!\"-Ezért köszönet! (=csak egy példa: a szegedi, \"Marino Faliero\"-szerencsére CD-n is hozzáférhetö!!!) De ha már felvételek, akkor az én általam ismert 3 Stabat Mater-korongról tennék emlitést: R. Muti (=EMI) * C. Malfitano(=nem igazán szerencsés az énekesnö interpretációja: Malfitano ezidöájt még inkább a lirai-, és koloratúr, továbbá szubrett-szerepkörben mozgott) Az \"Inflammatus-ban\" van egy-két kifejezetten ronda mellhangos \"bevetése\" s ahhoz köti a magasságot: hangszinének megitélése is egyéni izlés kérdése, mondhatnám gonoszkodva, \"helyenként vonyit\"!... * A. Baltsa(=nagyon szép, kiegyenlitett interpretáció, mondhatni helyenként megható is tud lenni!) * R. Gambill(=testesebb hanggal bir, mint az \"átlag\" Rossini-tenorok, nagyon magabiztos, kérdéses azonban, hogy \"live\" is ilyen szuverén módon tudta volna feladatát megoldani?!) * G. Howell(=komoly potenciál, úgy érzem helyén van!) A Philips-es korongot, ha melékezetem nem csal-mivel a \"rokonság lecsapott rá\"-igy nincs már meg, Bychkov vezényelte... A szólisták itt is elsörangúak: C. Vaness(=pompás!) a fiatal és feltörekvö C. Bartoli teljes elemében, F. Araiza is itt még nagyon megbizható, ha nem is szép hangon szól-hiszen a felvétel idejében-már szinpadon a \"fajsúlyosabb szólamokat ostromolta\", talán Lohengrin-t akkor még nem. F. Furlanetto-bevallom nem tetszik-mert úgy szól, mintha lenyelt volna egy szilvás gombócot! S a legutolsó felvételen Myung-Whun Chung dirigál, a Wiener Philharmoninker \"hozza a formáját\", és talán el lehet mondani, hogy ezen felvételen hallható a leghomogénebb szólistakvartett-bevallom számomra ez a favorit-Luba Orgonasova egy drámai koloratúra magabiztosságával \"támad és diadalmasan csatát nyer\", de mindezt úgy, hogy meghittebb pillanatokban rendkiül intim hangassál bir! Az \"Inflammatus-ban\" nyilván nem \"robban olyan elementáris erövel\", mint Vaness, mégis nem igazán tudnék kettöjük között választani! C. Bartoli \"visszatérö vendég\", sallangmentes és meghitt interpretációt ad! A tenor R. Gimenez pedig egy vérbö belcantó-specialistához méltó módon uralja/birtokolja szólamát, nyilván nála sem gond az a sokszor emlegetett fránya \"desz\",...R. Scandiuzzi mint basszus-szóló, karrierjét-pazarló szerepválasztásait követöen, egy-két kisebb-nagyon hangi krizist itt még megelözöen, nagyon jó formában hallhatjuk! :-)))
...igen én is nagyon kedvelem Rossini ezen müvét, nem tagadom!...annak ellenére, hogy meröben más esztétikai szintet és mélységet(?) képvisel, mint az adott müfaj elsö és manapság is ismert \"prototipusai\"(=lásd. pl. Pergolesi és Brunetti azonos cimü müveit!)-mégis dilettáns hozzáállásnak tartom a Rossini-féle \"felfogást\" egyszerüen csuklóból lefikázni!... (Ha belegondolunk hát bizony a késöbb keletkezett Verdi \"Reqiuem\" sem egy klerikális mü alaphangját/stilusát üti meg, de ez már csupán a lerágott csont kategória, mégis, nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe merne jutni Verdi alkotásával szembeni ellenérzéseit nyiltan vállalni-Rossini-t pedig ellenben \"sikk\" cikizni, lenézni: mondván \"könnyü kis limonádé\", \"csak\" Belcanto!...) Na ja... Azt hiszem az adott zenemüvek hallgatása, esetleges elemzése, vagy csupán \"izlelgetése\" során nélkülezhetetlen adalék lenne, a müvet abban a kontextusban nézni, milyen volt pl. az adott korszak zenei és közizlése, az elvárások, a történelmi háttér-és azon belül is különösen az Egyház és társadalom szerepe, egymáshozvaló viszonya stb. Ilyen szemszögböl megtámasztva, véleményem szerint Rossini helyenként dagályos, de mégis intim pillanatokat és forróan drámai érzelmeket hordózó alkotását kevésbé érheti támadás!!! \"...mert azért ez a mü böven tartogat meglepetéseket hallgatóságának, és nem csak azt a rettegett desz-es tenoráriát, ami valóban inkább a hangi bravúrnak szolgál!...\" Ezen felül talán érdemes lenne megemliteni a KÓRUS(!) monumentális szerepét és jelentöségét,...és a többi igényes szólistikus szerepet is: szoprán I. szóló(=nagy ambitussal, biztos magassággal bíró és drámai erövel/kifejezéssel rendelkezö matéria sikeres megoldásához KÖTELEZÖ!) VAGY-ugye Rossini-nél nem \"alt-szóló\", hanem a colbran-i tradiciót követve: \"szoprán II.\"-emlékeztetve Rossini hochvirtuóz és drámai koloratúralt-szólamaira is! A \"basszus-szóló\" szintén nélkülözhetetlen és mérhetetlen fájdalmat tolmácsoló része a szólista-kvartettben-különösen az a capella-tételben! A bp.- elöadásban-mégha SAJNOS(!)-nem hallhatom, különösen örömömre szolgál, hogy PÁL TAMÁS dirigálásával lesz/lett a mü bemutatva:öt nagyon kedvelem, minden elismerésem az öve, különösen azért, hogy annyi \"elfelejtett remekmübe sikeresen életet tudott lehelni!\"-Ezért köszönet! (=csak egy példa: a szegedi, \"Marino Faliero\"-szerencsére CD-n is hozzáférhetö!!!) De ha már felvételek, akkor az én általam ismert 3 Stabat Mater-korongról tennék emlitést: R. Muti (=EMI) * C. Malfitano(=nem igazán szerencsés az énekesnö interpretációja: Malfitano ezidöájt még inkább a lirai-, és koloratúr, továbbá szubrett-szerepkörben mozgott) Az \"Inflammatus-ban\" van egy-két kifejezetten ronda mellhangos \"bevetése\" s ahhoz köti a magasságot: hangszinének megitélése is egyéni izlés kérdése, mondhatnám gonoszkodva, \"helyenként vonyit\"!... * A. Baltsa(=nagyon szép, kiegyenlitett interpretáció, mondhatni helyenként megható is tud lenni!) * R. Gambill(=testesebb hanggal bir, mint az \"átlag\" Rossini-tenorok, nagyon magabiztos, kérdéses azonban, hogy \"live\" is ilyen szuverén módon tudta volna feladatát megoldani?!) * G. Howell(=komoly potenciál, úgy érzem helyén van!) A Philips-es korongot, ha melékezetem nem csal-mivel a \"rokonság lecsapott rá\"-igy nincs már meg, Bychkov vezényelte... A szólisták itt is elsörangúak: C. Vaness(=pompás!) a fiatal és feltörekvö C. Bartoli teljes elemében, F. Araiza is itt még nagyon megbizható, ha nem is szép hangon szól-hiszen a felvétel idejében-már szinpadon a \"fajsúlyosabb szólamokat ostromolta\", talán Lohengrin-t akkor még nem. F. Furlanetto-bevallom nem tetszik-mert úgy szól, mintha lenyelt volna egy szilvás gombócot! S a legutolsó felvételen Myung-Whun Chung dirigál, a Wiener Philharmoninker \"hozza a formáját\", és talán el lehet mondani, hogy ezen felvételen hallható a leghomogénebb szólistakvartett-bevallom számomra ez a favorit-Luba Orgonasova egy drámai koloratúra magabiztosságával \"támad és diadalmasan csatát nyer\", de mindezt úgy, hogy meghittebb pillanatokban rendkiül intim hangassál bir! Az \"Inflammatus-ban\" nyilván nem \"robban olyan elementáris erövel\", mint Vaness, mégis nem igazán tudnék kettöjük között választani! C. Bartoli \"visszatérö vendég\", sallangmentes és meghitt interpretációt ad! A tenor R. Gimenez pedig egy vérbö belcantó-specialistához méltó módon uralja/birtokolja szólamát, nyilván nála sem gond az a sokszor emlegetett fránya \"desz\",...R. Scandiuzzi mint basszus-szóló, karrierjét-pazarló szerepválasztásait követöen, egy-két kisebb-nagyon hangi krizist itt még megelözöen, nagyon jó formában hallhatjuk! :-)))
1420 frushena 2004-07-23 08:31:42 [Válasz erre: 1413 mimi58 2004-07-22 22:21:23]
Én tavaly láttam láttam Sümegit a Trubadúrban. Szerintem ugyanazzal a szereposztással láttad Te is! Remek előadás volt, nekem nagyon tetszett! Sümegi még az Otello-ban is jó volt. Bár az idei évadban az Aida-ban magasztalták egekig!
Én tavaly láttam láttam Sümegit a Trubadúrban. Szerintem ugyanazzal a szereposztással láttad Te is! Remek előadás volt, nekem nagyon tetszett! Sümegi még az Otello-ban is jó volt. Bár az idei évadban az Aida-ban magasztalták egekig!
1419 mimi58 2004-07-23 00:09:43 [Válasz erre: 1418 janomano 2004-07-22 23:57:31]
Ez csak természetes, Te is segítettél nekem. Habár azt hiszem, inkább csak olvasó leszek az elkövetkezendőkben, mert itt igen fennkölt eszmecserék folynak.
Ez csak természetes, Te is segítettél nekem. Habár azt hiszem, inkább csak olvasó leszek az elkövetkezendőkben, mert itt igen fennkölt eszmecserék folynak.
1416 janomano 2004-07-22 23:23:42 [Válasz erre: 1415 Búbánat 2004-07-22 23:02:59]
Rögtön gondoltam, hogy nem \"általában\"! :-)
Rögtön gondoltam, hogy nem \"általában\"! :-)
1415 Búbánat 2004-07-22 23:02:59 [Válasz erre: 1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20]
\"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Úgy gondolom, hogy ezt a mondatot Várnai csak a XIX. század olasz egyházi zenéjére érthette; bár egy külön bekezdésben található, de szerintem, még az előző szakaszban olvasható zenetörténeti fejtegetéséhez - az olasz egyházi zene témaköréhez - tartozóan. Ennyi pontosítást az előbbi levelemhez.
\"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Úgy gondolom, hogy ezt a mondatot Várnai csak a XIX. század olasz egyházi zenéjére érthette; bár egy külön bekezdésben található, de szerintem, még az előző szakaszban olvasható zenetörténeti fejtegetéséhez - az olasz egyházi zene témaköréhez - tartozóan. Ennyi pontosítást az előbbi levelemhez.
1414 janomano 2004-07-22 22:35:08 [Válasz erre: 1404 frushena 2004-07-21 00:53:10]
Mivoltez!? 7000 nm szinpad? Legközelebb elefánt helyett masztodont kellene felléptetni! (Tényleg masztadon, vagy masztodon?) Na szóval az osztrákok megint szórakoznak! Kicsit kezdenek megalománok lenni a fiúk-lányok nem?
Mivoltez!? 7000 nm szinpad? Legközelebb elefánt helyett masztodont kellene felléptetni! (Tényleg masztadon, vagy masztodon?) Na szóval az osztrákok megint szórakoznak! Kicsit kezdenek megalománok lenni a fiúk-lányok nem?
1413 mimi58 2004-07-22 22:21:23 [Válasz erre: 1404 frushena 2004-07-21 00:53:10]
Ez év elején láttam-hallgattam Sümegi Esztert A Trubadurban. Ő csodásan énekelt, de mellette Keln P.-nek nem volt igazán jó napja. De legjobban a jelmeztervezőn csodálkoztam,miért ilyen jelmezben képzelte el Manricot. Kissé illúzióromboló volt igy együtt -kis indiszponáltság + plusz a látvány! Nagyon jó volt W.Bernadett, mint Azucena. Nem tudod, jelent meg lemeze vagy CD-je?
Ez év elején láttam-hallgattam Sümegi Esztert A Trubadurban. Ő csodásan énekelt, de mellette Keln P.-nek nem volt igazán jó napja. De legjobban a jelmeztervezőn csodálkoztam,miért ilyen jelmezben képzelte el Manricot. Kissé illúzióromboló volt igy együtt -kis indiszponáltság + plusz a látvány! Nagyon jó volt W.Bernadett, mint Azucena. Nem tudod, jelent meg lemeze vagy CD-je?
1412 Búbánat 2004-07-22 19:54:20 [Válasz erre: 1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33]
Sesto! Örülök, hogy ezt mondod, mert az utóbbi időben itt és máshol is sok becsmérlő, de legalábbis lekicsinylő jelzőkkel tarkított írást olvastam Rossininek erről a remekművéről. Mert, igenis, az, remekmű! Akárcsak a több mint húsz évvel később komponált másik nagyszabású egyházi kompozíciója, a Petite Messe Solennel. (Rossini ezt írta annak a partitúrának az elejére: ....Tizenkét énekes mindhárom nemből....nyolc a kórsuba, négy a szólókhoz, összesen tizenkét Cherub. Isten bocsássa meg itt a következő hasonlatomat. Tizenketten voltak az apostolok is az Utolsó Vacsorán, úgy, ahogy Leonardo freskója ábrázolja. És ki hinné!, tanítványaid között is voltak, akik hamis hangot énekeltek. Uram, bízzál bennem, az én Vacsorámon nem lesznek Júdások és az enyéim tisztán és con amore zengik majd magasztalásodat és e szerény kompozíciót, amely öregségem utolsó halálos vétke.\" S még meghatóbb a kézirat utolsó oldalának bejegyzése: \"Jó Istenem, íme, elkészült ez a szegény kis mise. Vajon, igazán szent zene ez -musique sacré - , vagy átkozott zene - sacrée musique ? Az opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be a Paradicsomba. - G. Rossini - Passy, 1863.\" Visszatérve az 1841-ben komponált Stabat Materre, Várnai Péter így fogalmaz az Oratóriumok könyvében: \"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Azon túl, hogy egy külön bekezdésben foglalkozik az \"olasz egyházi zene a romantika korában\" címmel, tételről tételre (10 tétel) alaposan elemzi a művet. Legyen itt elegendő, csak az utolsó tételről írtakat ideilleszteni. Minden benne van ebben, amit tudni illik és érdemes Rossini egyházművészetéről, és magáról a csodálatos műről: \"10. Finale. Amen. Mintha Rossini a mű végén szándékos meglepetéssel szolgálna mindazoknak, akik az egyházi stílus hiányát, vagy a magasztos ellenpont nem ismerését vetették szemére. A bevezető ütemek után ugyanis a legszabályosabb kettősfúga bontakozik ki, a mesterség tökéletes ismeretében, a fúgaszerkesztés minden törvényének és szabályának betartásával. Külön formai érdekesség, hogy a fúga kódája hirtelen egy tartott akkordon megszakad, és Rossini visszaidézi néhány ütem erejéig az 1. tétel zenéjét. Ezután már csak a gyorsabb tempóban lezajló, ellenállhatatlan lendületű záróütemek maradnak hátra, melyek ez egyik fúgatéma dallamtöredékét használják fel.\" Szóval, ezt is tegyük a mércébe, és ne legyünk igazságtalanok. Hiszen a 2. tétel, a Cujus animam tenorária bár valóban operai hangvételű és a szöveghez oda nem illő indulószerű zenét tartalmaz, s talán az egész Stabat Mater legismertebb, legnépszerűbb tétele, mégis, Rossini ennél sokkal de sokkal több. Ajánlom mindenkinek figyelmébe és elolvasásra Várnai alapos elemzését a műről. És mondanom sem kell, hallgassunk Rossinitől minél több komoly operát és a két utolsó „komoly” egyházi ihletésű alkotását is. Más emberek leszünk ezáltal. Csak kissé jobban oda kell rájuk figyelni…
Sesto! Örülök, hogy ezt mondod, mert az utóbbi időben itt és máshol is sok becsmérlő, de legalábbis lekicsinylő jelzőkkel tarkított írást olvastam Rossininek erről a remekművéről. Mert, igenis, az, remekmű! Akárcsak a több mint húsz évvel később komponált másik nagyszabású egyházi kompozíciója, a Petite Messe Solennel. (Rossini ezt írta annak a partitúrának az elejére: ....Tizenkét énekes mindhárom nemből....nyolc a kórsuba, négy a szólókhoz, összesen tizenkét Cherub. Isten bocsássa meg itt a következő hasonlatomat. Tizenketten voltak az apostolok is az Utolsó Vacsorán, úgy, ahogy Leonardo freskója ábrázolja. És ki hinné!, tanítványaid között is voltak, akik hamis hangot énekeltek. Uram, bízzál bennem, az én Vacsorámon nem lesznek Júdások és az enyéim tisztán és con amore zengik majd magasztalásodat és e szerény kompozíciót, amely öregségem utolsó halálos vétke.\" S még meghatóbb a kézirat utolsó oldalának bejegyzése: \"Jó Istenem, íme, elkészült ez a szegény kis mise. Vajon, igazán szent zene ez -musique sacré - , vagy átkozott zene - sacrée musique ? Az opera buffára születtem, jól tudod! Egy kevés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be a Paradicsomba. - G. Rossini - Passy, 1863.\" Visszatérve az 1841-ben komponált Stabat Materre, Várnai Péter így fogalmaz az Oratóriumok könyvében: \"Rossini Stabat Matere a XIX. század legnagyobb remeke Verdi Requiemje után.\" Azon túl, hogy egy külön bekezdésben foglalkozik az \"olasz egyházi zene a romantika korában\" címmel, tételről tételre (10 tétel) alaposan elemzi a művet. Legyen itt elegendő, csak az utolsó tételről írtakat ideilleszteni. Minden benne van ebben, amit tudni illik és érdemes Rossini egyházművészetéről, és magáról a csodálatos műről: \"10. Finale. Amen. Mintha Rossini a mű végén szándékos meglepetéssel szolgálna mindazoknak, akik az egyházi stílus hiányát, vagy a magasztos ellenpont nem ismerését vetették szemére. A bevezető ütemek után ugyanis a legszabályosabb kettősfúga bontakozik ki, a mesterség tökéletes ismeretében, a fúgaszerkesztés minden törvényének és szabályának betartásával. Külön formai érdekesség, hogy a fúga kódája hirtelen egy tartott akkordon megszakad, és Rossini visszaidézi néhány ütem erejéig az 1. tétel zenéjét. Ezután már csak a gyorsabb tempóban lezajló, ellenállhatatlan lendületű záróütemek maradnak hátra, melyek ez egyik fúgatéma dallamtöredékét használják fel.\" Szóval, ezt is tegyük a mércébe, és ne legyünk igazságtalanok. Hiszen a 2. tétel, a Cujus animam tenorária bár valóban operai hangvételű és a szöveghez oda nem illő indulószerű zenét tartalmaz, s talán az egész Stabat Mater legismertebb, legnépszerűbb tétele, mégis, Rossini ennél sokkal de sokkal több. Ajánlom mindenkinek figyelmébe és elolvasásra Várnai alapos elemzését a műről. És mondanom sem kell, hallgassunk Rossinitől minél több komoly operát és a két utolsó „komoly” egyházi ihletésű alkotását is. Más emberek leszünk ezáltal. Csak kissé jobban oda kell rájuk figyelni…
1411 kalahari 2004-07-22 17:03:38 [Válasz erre: 1410 Sesto 2004-07-22 16:08:55]
Nem tagadom, ez volt a cél. :-)))
Nem tagadom, ez volt a cél. :-)))
1410 Sesto 2004-07-22 16:08:55 [Válasz erre: 1409 kalahari 2004-07-22 15:41:34]
...kiváncsivá teszel!... :-)))
...kiváncsivá teszel!... :-)))
1409 kalahari 2004-07-22 15:41:34 [Válasz erre: 1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33]
Sesto, gondoltam Rád tegnap a Tisza-parti jelenet közben az Állatkertben. Hamarosan megérted, miért... :-)
Sesto, gondoltam Rád tegnap a Tisza-parti jelenet közben az Állatkertben. Hamarosan megérted, miért... :-)
1408 Sesto 2004-07-22 15:34:33 [Válasz erre: 1407 kétked 2004-07-22 08:59:48]
...hát azért abban a bizonyos Stabat mater-ben akad azért egy-két igen csak szép, és igényes momentum, a \"desz-es ária\" mellett is!... :-)
...hát azért abban a bizonyos Stabat mater-ben akad azért egy-két igen csak szép, és igényes momentum, a \"desz-es ária\" mellett is!... :-)
1407 kétked 2004-07-22 08:59:48
Holnap, pénteken Rossini: Stabat Metere megy a Mátyás templomban, a híres desz-es áriát Klein Ottokár énekli, kiváncsi leszek rá...
Holnap, pénteken Rossini: Stabat Metere megy a Mátyás templomban, a híres desz-es áriát Klein Ottokár énekli, kiváncsi leszek rá...
1406 Megén 2004-07-22 08:17:27 [Válasz erre: 1405 valaki 2004-07-21 16:12:17]
Sajna így munkaidőben nem megy. Mit lehetett volna hallani?
Sajna így munkaidőben nem megy. Mit lehetett volna hallani?
1405 valaki 2004-07-21 16:12:17
Hallotta valaki jul. 21-én 14-15óra között a Kossuth Rádiót?
Hallotta valaki jul. 21-én 14-15óra között a Kossuth Rádiót?
1404 frushena 2004-07-21 00:53:10
NOL. 2004. Július Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
NOL. 2004. Július Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
1403 Búbánat 2004-07-20 16:13:53
Úgy gondoltam, egy az egyben itt a helye a Népszabadság honlapján megjelent bécsi tudósításnak: Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. július 20. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
Úgy gondoltam, egy az egyben itt a helye a Népszabadság honlapján megjelent bécsi tudósításnak: Magyar opera-énekesnő sikere St. Margarethenben Népszabadság • Szászi Júlia • 2004. július 20. Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő St. Margarethen-i római kori kőfejtő, s az itt immár hagyományosan július közepétől augusztus végéig rendezett operafesztivál évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei fesztivál az előrejelzések szerint minden korábbi rekordot megdönt: 140 ezer körüli nézőre számítanak, s máris két pótelőadást kellett beiktatni. - Nem kis kihívás ekkora színpadon, szabad ég alatt, természetesen mikrofonnal énekelni - mondja lapunk bécsi tudósítójának a bemutató után Sümegi Eszter, aki Aida szerepében nemcsak a közönséget, de az ugyancsak szigorú kritikusokat is magával ragadta. A Magyar Állami Operaház tagját két éve ebben a szerepben hallotta-látta a St. Margarethen-i fesztivál intendánsa, s ekkor kérte fel a szerepre, amit Sümegi Eszter a két hónapos fesztivál hét előadására el is vállalt. Nevét egyébként az osztrák sajtónak már nem kell megtanulnia: dicsérték eleget, amikor májusban a Lohengrin itt is nagy feltűnést keltő budapesti előadásáról beszámoltak. Némelyik kritikus most egyenesen arról ír, hogy nem ártana Ioan Holender bécsi operaigazgató figyelmét a remek magyar énekesnőre felhívni, hátha meghívja a Staatsoperbe. Ismerve az osztrák kritikusok jól értesültségét, persze lehet, hogy a tehetségek iránt jó érzékű Holender már régen maga is gondolt erre. Sümegi Eszter - akinek pályája az 1992-es Pavarotti-énekverseny megnyerése után ugyancsak szépen ível felfelé - augusztus 5-én énekel utoljára a burgenlandi előadáson, utána a Budafeszt következik, majd augusztus végén és szeptemberben Texasban a Toscában lép fel. A burgenlandi előadás Sümegi Eszternek is egyedülálló élmény, mint ahogy a közönség is nehezen telik be nemcsak a hangzással, hanem a látvánnyal is. A 7000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla környezetben oly hitelesnek tűnő egyiptomi szobrok között szinte eltörpül az előadás két elefántszereplője: az afrikai származású Miry és Betty, akiket a Bad Tölz-i Crocofant cirkusz adott kölcsön. Van helye szinte vágtatni a 18 lónak is: ők az Esterházy-huszároktól a közeli Kismartonból érkeztek, lovasaikkal együtt. Összesen négyszázan lépnek fel Verdi operájában, s az előadás legnagyobb erénye, hogy a látvány nem megy a muzsika rovására. A fesztivál évek óta a brnói Nemzeti Színházzal működik együtt, ennek zenekarát és kórusát vezényelte Ernst Mäzendorfer - akit meghatározott napokon Koen Schoots vált fel. Radamest Emil Ivanov énekli, Ramfist Vlagyimir Vaszijlev, Amonasrót Igor Morozov - s mindannyian a közönség és a kritika nagy dicséretében részesültek. A bemutató egyúttal bécsi társadalmi esemény volt, a politikai és a kulturális élet sok ismert személyisége jött el, s ott volt a terület - és szinte egész Burgenland - tulajdonosa, Esterházy Melinda hercegné is. Bécs, 2004. július
1402 ramfis 2004-07-20 14:48:08 [Válasz erre: 1395 kalahari 2004-07-20 08:26:07]
Egy Kritika, Beszélő, Színház vagy hasonló kaliberű lap. Érdekelne. gondolom mást is és nem dőlne össze a világ, ha beszélne. De nem! :)
Egy Kritika, Beszélő, Színház vagy hasonló kaliberű lap. Érdekelne. gondolom mást is és nem dőlne össze a világ, ha beszélne. De nem! :)
1401 karnagy 2004-07-20 14:20:47
Nézd meg Búbánat 1379-es üzenetét! Üdv.:)
Nézd meg Búbánat 1379-es üzenetét! Üdv.:)
1400 Sesto 2004-07-20 13:33:16 [Válasz erre: 1399 karnagy 2004-07-20 13:23:40]
Karnagy, fel tudnál \"homályositani\" engem mint \"vidékit\" erröl a gáláról,...semmit nem tudok, nem olvastam! Köszönöm az info-kat elöre is! ;-)
Karnagy, fel tudnál \"homályositani\" engem mint \"vidékit\" erröl a gáláról,...semmit nem tudok, nem olvastam! Köszönöm az info-kat elöre is! ;-)
1399 karnagy 2004-07-20 13:23:40
Szerintem kevesebb több lenne egy ilyen gálán. Egyes művészek ottléte abszolút örömteli, másokét érthetetlennek tartom. Néhány meg egyenesen megdöbbent.
Szerintem kevesebb több lenne egy ilyen gálán. Egyes művészek ottléte abszolút örömteli, másokét érthetetlennek tartom. Néhány meg egyenesen megdöbbent.
1398 Búbánat 2004-07-20 11:02:13 [Válasz erre: 1387 Norma 2004-07-19 23:56:21]
Most hallom, hogy igen, lesz másik koncert is jövőre. A szeptemberi 27-i koncert pedig napra pontosan megegyezik a Magyar Állami Operaház megnyitásának napjával, amely 120 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg a kapuit. Ez a gála eredetileg oda volt tervezve, de ésszerűségi okokból az annál nagyobb befogadóképességű Kongresszusi Központba tették át. Így legalább több nézőnek lesz módjában tapsolnia a kedvenceknek. Aki pedig bármely okból kifolyólag lemaradna a személyes élvezetről, a TV-ben megnézheti a közvetítést. Jegyek augusztus elsejétől kaphatók az összs ismert jegyirodában: 5000Ft, 8000 Ft és 12000 Ft áron, az exluzív zártkörű fogadással egybekötött eseményre pedig 50.000 Ft-ért váltható belépő.
Most hallom, hogy igen, lesz másik koncert is jövőre. A szeptemberi 27-i koncert pedig napra pontosan megegyezik a Magyar Állami Operaház megnyitásának napjával, amely 120 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg a kapuit. Ez a gála eredetileg oda volt tervezve, de ésszerűségi okokból az annál nagyobb befogadóképességű Kongresszusi Központba tették át. Így legalább több nézőnek lesz módjában tapsolnia a kedvenceknek. Aki pedig bármely okból kifolyólag lemaradna a személyes élvezetről, a TV-ben megnézheti a közvetítést. Jegyek augusztus elsejétől kaphatók az összs ismert jegyirodában: 5000Ft, 8000 Ft és 12000 Ft áron, az exluzív zártkörű fogadással egybekötött eseményre pedig 50.000 Ft-ért váltható belépő.
1397 Megén 2004-07-20 08:33:31
Most egy kicsit szomorú lettem. A hét végén inkább autóztunk a Balaton-felvidéken és sokat hallgattuk a Bartókot. Volt egy műsor M. del Monacoval. Virágária, Sámson stb. Megdöbbentem, néha csak üvöltött és nem énekelt. Rosszul emlékszem, vagy ez egy késői időszak felvételsorozata volt? Most egy kicsit elbizonytalanodtam vele kapcsolatban.
Most egy kicsit szomorú lettem. A hét végén inkább autóztunk a Balaton-felvidéken és sokat hallgattuk a Bartókot. Volt egy műsor M. del Monacoval. Virágária, Sámson stb. Megdöbbentem, néha csak üvöltött és nem énekelt. Rosszul emlékszem, vagy ez egy késői időszak felvételsorozata volt? Most egy kicsit elbizonytalanodtam vele kapcsolatban.
1396 kalahari 2004-07-20 08:27:49 [Válasz erre: 1394 frushena 2004-07-20 08:20:09]
Ne légy pesszimista, egyre többről. Inkább az a ritka, hogy valaki jó színész és jó énekes egyben.
Ne légy pesszimista, egyre többről. Inkább az a ritka, hogy valaki jó színész és jó énekes egyben.
1395 kalahari 2004-07-20 08:26:07 [Válasz erre: 1392 ramfis 2004-07-20 00:27:31]
A bulvárlapokban szerepelni nem mindig önkéntes dolog... Sajnos :-( Az 5 ember által olvasott lapnál mire gondoltál? De valóban kihívás lenne őt mikrofonvégre kapni...
A bulvárlapokban szerepelni nem mindig önkéntes dolog... Sajnos :-( Az 5 ember által olvasott lapnál mire gondoltál? De valóban kihívás lenne őt mikrofonvégre kapni...
1394 frushena 2004-07-20 08:20:09 [Válasz erre: 1391 ramfis 2004-07-20 00:22:41]
\"Ő egy hatalmas színész.\" Ez így van kedves Ramfis! Sajnos ez kevés énekesről mondható el.
\"Ő egy hatalmas színész.\" Ez így van kedves Ramfis! Sajnos ez kevés énekesről mondható el.
1393 ramfis 2004-07-20 00:31:51 [Válasz erre: 1389 kalahari 2004-07-20 00:07:32]
Kedves kalahari! Itt a nagy kihivás: Kelen-interjú abszolválása. Minimum Pulitzer-díj jár érte :)
Kedves kalahari! Itt a nagy kihivás: Kelen-interjú abszolválása. Minimum Pulitzer-díj jár érte :)
1392 ramfis 2004-07-20 00:27:31 [Válasz erre: 1389 kalahari 2004-07-20 00:07:32]
Valahol szimpatikus is nekem, hogy kerüli a médiát. Nem megy el bohóckodni a hetihetesbe mint Gregor, nem ír a Story magazin a magánéletéről stb. Mondjuk egy 5 ember által olvasott folyóiratnak adhatna interjút a zenéről, színházról, az talán nem lenne megalkuvás...
Valahol szimpatikus is nekem, hogy kerüli a médiát. Nem megy el bohóckodni a hetihetesbe mint Gregor, nem ír a Story magazin a magánéletéről stb. Mondjuk egy 5 ember által olvasott folyóiratnak adhatna interjút a zenéről, színházról, az talán nem lenne megalkuvás...
