Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
„Az a feladatom, hogy előadásommal megérintsem a közönség lelkét” – vallja Csordás Klára
Csordás Klára opera-énekesnőként bejárta a világ
rangos pódiumait Buenos Airestől Los Angelesig, és azt vallja, hogy egy vidéki
kisvárosban és New Yorkban ugyanolyan színvonalon kell énekelni. A
Cziffra-díjas művésszel egykori alma materében, a Zeneakadémián beszélgettünk
különleges áriaestjeiről, zenei missziójáról és arról is, hogy mit jelent neki
a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés, amit október 1-jén, a zene világnapján
vett át Párizsban.
/Mno.hu – 2024. 10. 26. 6:10 Petrovics Gabriella/
Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”
Fidelio.hu,
2024. október 4. – Kondor Kata
Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években
egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos
német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk,
Liszt Ferenc oratóriumában, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén. A
művésszel fortékról és pianókról, egy híres férjről és arról is beszélgettünk,
hogyan tér vissza előadás után a valóságba.
[Búbánat: A 2024. október 9-i koncertről beszámoltam a "Nemzeti Hangversenyterem és egyéb helyszínek" topikjában.]
Hegedűs Endre hetvenedik
születésnapja alkalmából koncertet ad(ott) a Pesti Vigadóban
Akit szeretetből és muzsikából szőttek
A komolyzenének mindig meglesz a közönsége, egészen
egyszerűen azért, mert a zene képviselte szépség sosem tűnhet el a világból –
véli Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, aki szeptember 17-én
este a Pesti Vigadóban jubileumi koncerttel ünnepli hetvenedik születésnapját.
A művésszel a megunhatatlan dallamokról, a klasszikus zeneművek mélyén rejlő
üzenetről és a hit fontosságáról is beszélgettünk.
/Demokrata.hu - Kultúra / 2024.09.13./
Köszi, valóban...
A riporter Kondor Kata. Kondor Katalin màs...
Köszönet a linkekért (videointerjúk), nagyon érdekesek. Kutasi Judit 2024-ben adott interjúja talán utólag is érdeklődésre tarthat számot: még a pesti Aida-sorozata előtt beszélgetett vele Kondor Katalin.
A Fidelio.hu oldalán olvasható: itt. „Az énekesnél jobban senki nem tudja, jó vagy rossz volt-e aznap este”
Ma 19:05-től a Kossuth Rádió Az este c. sorozatában Schöck Atalával beszélgetett Zoboki Gábor.
Rost Andrea és növendékei, valamint Kincses Veronika és Vajda Gergely a Budapesti Operabarátok Klubdélutánjára érkeztek az Eiffel Műhelyházba
A Budapesti
Operabarátok Egyesülete a 2023/24-es évad utolsó Klubdélutánjának tegnapi,
műsoros-beszélgetéses összejövetelére igazán illusztris nevekkel „csalogatta” a
tagságot az Eiffel Műhelyházba. A Bánffy Miklós színházteremben
nagy tapsokkal köszöntöttük előbb Rost Andreát, aki a program
szerint koncertet is magába foglaló első részben két ifjú növendékével
érkezett:
Farkas-Varga Anna -
korábban a Szegedi Nemzeti Színház énekkarának énekművészeként már kapott kisebb
szerepeket A bűvös vadászban, A denevérben, a Don Giovanniban, A mosoly
országában vagy Purcell Dido és Aeneas c. operájában, sőt, Donizetti Rita
c. vígoperájának a címszerepét is alakította.
Most két áriát adott
elő:
Verditől A végzet
hatalma Leonóra áriáját a IV. felvonásból, majd Kodály Zoltán Nausikaa című dalát énekelte.
Gábor Audrey- a fiatal ausztrál-magyar szoprán Sydney-ben született.
Egyetemi tanulmányait is ott végezte, ahol kettős diplomát szerzett magánének
és dráma szakon 2011-ben. A Sydney University / Sydney Conservatorium
of Music opera stúdiójában 2014 végen megkapta operaénekesi
szakdiplomáját. Rost Andrea Művészeti Alapítvány
„Pálya Start” Mesterkurzusa díjazottja.
Gábor Audrey elárulta,
hogy kedvenc operaszerzője Jules Massenet, ezért itt két, kevésbé ismert
operájából énekel nekünk:
- Don Quichotte (Don
Quijote) – Dulcinea dala, I. felv. („Alza! Alza! Quand la femme a vingt
ans”) - angol nyelvű fordításban énekelte ezt a szépséges áriát!
- Hérodiade (Heródiás)
– Salomé áriája, I. felv. („Il est doux, il est bon”) –
francia nyelven énekelte a virtuóz, koloratúrákkal tűzdelt áriát.
Mindkét ifjú művésznő
elmesélte, mivel „érdemelték” ki azt a megtiszteltetést, hogy Rost Andrea
„szárnyai alá” vette őket, és arról is beszéltek, jelenleg milyen
koncertfellépéseik vannak, milyen jövőbeli feladatok várják őket itthon és
külföldön.
Rost Andrea egyebek
közt beszélt a 2017-ben alakult, a nevét viselő Művészeti Alapítványa létrehozásáról, a
2022-ben megújult kuratórium céljairól: szeretné átadni sokszínű szakmai
tudását arra érdemes tehetséges, ifjú művészeknek; a PályaStart
Mesterkurzusa során, amely a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával
jött létre, együttműködésben a Zeneakadémiával és a Magyar Zene Házával,
a képzés résztvevőinek lehetősége nyílik vele mint a mesterkurzus
művészeti vezetőjével és a kurzus megálmodójával, együtt dolgozni, és más
ismert szakemberekkel együttműködni, akik a pályájuk korai szakaszában tudnak
segíteni a művész szakmai elindításában. Ilyen irányú másik működési
terület az Operaakadémia létrejötte, melynek programjában a fiatal
művészekkel dolgozhat, és a műhelymunka végén nyilvános előadásokon mutatják be
az előadást saját rendezésében.
Rendhagyó módon, kis
filmvetítést is láttunk a műsor elején, mely fotók és
dokumentumfilmszerű képi megoldásokkal felvillantotta Rost Andrea életének főbb
eseményeit-állomásait: a családi háttér, a szülők, a babakor, a
gyermekkor, a pályakezdés, a színpadi szerepek s pózok-beállítások...
Aczél András szerkesztő
- rendező elég sokat „beszéltette” Rost Andreát az Opera
főigazgatói pályázatának hátteréről, megtudhattuk a Kossuth-díjas művésznőtől,
hogy ilyen irányú ambíciói bár ellehetetlenültek, de már örül ennek, mert a
felkészülés során szerzett sokirányú ismereteit felfogja tudni használni későbbi,
más, kitűzött feladataihoz és megvalósítandó művészi munkáiban. Nagy
szeretettel emlékezett egykori tanárára, énekmesterére, Bende Zsoltra, akitől
rengeteg szakmai tudást kapott. Rost olykor politikai irányú vizekre is evezett, amibe kissé
belebonyolódott, de Aczél András moderátori közbevetéseivel segített
kikecmeregnie az „útvesztőkből” ... Rost Andrea víg, jókedélyű, mozgékony,
agilis oldalát mutatta, és azt is érdemes megjegyeznem róla, hogy
szopránja – korát meghazudtolóan – még mindig szépen cseng, vivőereje van,
mely bennünket, az előadott énekszámait hallgatva, hatalmas tapsokra
inspirált/késztetett:
- Leoncavallo: Bajazzók
– Nedda madárdala
- Kálmán Imre: A
csárdáskirálynő – Szilvia belépője
Megemlítem, hogy a
koncerten elhangzott énekszámoknál a művészek zongorakíséretét Bartal
László, karmester, az Operaház korrepetitora tolmácsolta,
rutinosan.
A Klubdélután második
része már csak a szokásos beszélgetés
kategóriát jelenti. Ezúttal a két meghívott vendég a régen látott,
nagyszerű, világhírű énekművészünk, a Kossuth-díjas Kincses
Veronika opera-énekesnő, a Magyar Állami Operaház mesterművésze,
örökös tagja, aki fiával érkezett, az ugyancsak nemzetközi hírű muzsikus, zeneszerző,
karmester, Vajda Gergellyel.
Rengeteg minden elhangzott a
beszélgetésekben, nem részletezem: téma volt a tanulás fontosságának szerepe, a
szakmai fogások elsajátítása, a művek-szerepek sokfélesége itthon és külföldön,
Puccini világa és művei, a kortárs zene- klasszikus zene miben léte, az
énekhang mint belső hangszer, a lejegyzett kottahangok mint szerzői szándék
alapvető tiszteletben tartása, a vezénylés technikája, a zenészekkel való
egymásrautaltság, egymás segítése, a család, a szülő-gyermek viszony, anya-fia
közös műsorok/fellépések stb.
Vajda Gergely érdekes, humoros
anekdotákkal is szolgált saját zenekaros, kompozíciós, karmesteri múltjából és
jelenéből, említette a Barbie Blue c, operáját is, amelyet játéknak és
inspirációnak tart, amelyben idéz Bartók Kékszakállú herceg vára című
egyfelvonásosából. Mesélt közeli terveiről is: június 10-től 15-ig
mesterkurzussal, közönségtalálkozóval és koncerttel folytatódik az Eötvös Péter
Kortárs Zenei Alapítvány mentorprogramja a Budapest Music Centerbe, amelynek
tervezésében még Eötvös Péter is részt vett, ám megvalósulásukat sajnos már nem
érhette meg. Az ő munkássága előtt tiszteleg ez a kurzus, amelyen fiatal
karmesterek fejleszthetik tudásukat Vajda Gergely vezetésével. A kurzust lezáró
koncerten, június 15-én este a Koncertteremben Eötvös Péter, Kurtág György és
Ligeti György műveit hallhatja a közönség, más-más fiatal karmester
vezényletében.
Kincses Veronika
mosolygós, érzelmekkel telített visszaemlékezései a pályára, a zene- és az
énektanulmányaira, fellépések, koncertek, rádió, hanglemez, televíziós
felvételek, az opera mellett az oratóriumok, operettek, musicalek iránti
érdeklődés és azokban való sokszínű művészi énekesi feladatokban
részvétel, a gyermeke ambícióinak támogatása, Pavarottival együtt énekelt
Mimije a Bohéméletben stb. mind-mind szóba került Aczél Andrással, és a
fiával való megható beszélgetésük alatt/közben.
Nagyon kedves
ének-zenei film-bejátszások illusztrálták az elmondottakat:
- Kincses Veronika a
Pillangókisasszony (Cso-cso-szán) Nagyáriáját énekli a Margitszigeti
Japánkertben (Puccini operájának keresztmetszetét vette fel a televízió
1978-ban)
- Puccini: Bohémélet –
Mimi és Rodolfo szerelmi kettőse (Kincses Veronika partnere: Luciano Pavarotti
– Erkel Színház, 1986)
-Vajda Gergely: Barbie
Blue – jelenet (a férfi/nő párbeszéd) a kortárs operából.
- Kincses Veronikával
egy bűbájos zenés-rajzos, színes animációs film részlete, amelyben a Mary
Poppins című musicalből énekli a gyermekkórussal együtt a darab egyik fő
slágerét.
Az emlékezetes,
érkezett vendégművészekkel folytatott koncert és beszélgetés élménye után
lehetőségünk volt Kincses Veronikával dedikáltatni életrajzi könyvét. Én nem
hagytam ki, sőt, Vajda Gergelyt is elcsíptem s megkértem dedikálja szintén –
így immár anyja és fia szeretetteljes kézjegyeivel ellátott, sok képpel
illusztrált becses könyvet helyezhettem el otthonom tékájában, s amikor
felnyitom és olvasok belőle, a két kedves Művész alakja óhatatlanul együtt él a
könyv lapjain.
Tóth-Vajna Zsombor: Izgatottan várom, hogy eljön-e III. Károly a koncertemre
Tóth-Vajna Zsombor a régi billentyűs hangszerek specialistája, karmester, aki nemcsak a zenét űzi magas fokon, de korábban orvosi diplomát is szerzett – ikertestvérével, Tóth-Vajna Gergellyel a fiatal zenészgeneráció elismert tagjai. A művésszel ezúttal a közelgő, június 16-i londoni orgonakoncertje kapcsán beszélgettünk.
Ma este a Kossuth Rádió "Nagyok" c. sorozatában Mészöly Katalinnal beszélgettek. Az adás visszahallgatható a médiaklikken.
A zongora királynőjének legtöbb koncertjét titokban vették fel
/tudas.hu – Palugyai István, 2024-02-19/
Fischer Annie a képernyőn címmel nemrég különleges DVD album került a boltokba, melyet kiadóként és producerként Dr. Székely György, a Szent János kórház I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, ismert zenei újságíró, a Salzburgi Ünnepi játékokról írott nagyszerű könyv szerzője és a Semmelweis Vonósnégyes egyik alapítója jegyez. Őt kérdeztem az általa személyesen is ismert nagy művész életművéről, életének érdekességeiről.
Boros Misi: Az egész életemet ennek szentelem
/mno.hu – 2023.12.19. - TUKÁCS ORSOLYA/
„AZ IFJÚ ZONGORAMŰVÉSZT A VIRTUÓZOKNAK KÖSZÖNHETŐEN SZINTE MÁR MINDENKI ISMERI”
Nagyon jó interjú, köszönet érte!
1. Szerintem, úgy alapvetően kritikával kell kezelni a (mindenkori) győztesek által, utólag írt történelmet, történelmi értékeléseket, stb. (Legyen szó az ókorról, a középkorról, vagy a XX. századról.)
2. És, hát lássuk be, hogy a II. vh. után csak az egyik oldal gazembereit és kisebb-nagybb együttműködőit ítélték el. Pedig a másik oldal is csinált rettentő csúnya dolgokat. (Drezda bombázásától, a katyini mészárláson keresztül nők százezreinek megerőszakolásáig. + 2 db atombomba.)
3. Volt Németországban egy időszak, amikor ha nem látszott az ember a rendszer lelkes támogatójának, akkor nehéz volt megúszni a retorziókat, nemhogy előrébb jutni. Ugyanez igaz volt ám a Szovjetunióra, és a keleti-blokkra is. Csak a németek elbukták a háborút és rajtuk ezt leverik. A többieken meg nem.
Szerintem a legokosabb, ha (a nagyon kirívó esetek kivételével) békén hagyjuk végre a holtakat, és mai politikai szándékok jegyében sem rángatjuk elő őket.
Zenészeket meg pláne b.romság ebbe belerángatni, szerintem.
Ezredszeri szerecsenafroamerikai-mosdatás helyett érdemes inkább elolvasni a természetesen "megbízhatatlan" és "pontatlan" wikipédia Karajan-szócikk "Életútja" fejezetét. Nehogy má' elvegyük tőle azt a gyalázatot dicsőséget, amit nem csak elkövetett a Dritte Reichben, in concreto azzal a céllal, hogy a náci Németország ifjú utazó kultúrdiplomatájaként és aktív párttagként lenyomja a pártonkívüli Furtwänglert, hanem amiről utóbb azt nyilatkozta: „semmiféle lelkiismeret-furdalásom nincs… ugyanúgy csinálnám megint.” Való igaz, hogy 1) nagy karmester volt 2) zenekar élén állt, nem koncentrációs táborén. Idővel még a MET is befogadta, ahol aztán félbehagyta a Ringet. (Nem sírtak utána.)
No, az Aacheni direktor meg a mostani méregzöld kurzusnál akar jópontokat szerezni azzal, hogy eltávolítja Karajant a színházból... a dolog körbeért. :-D
Hozzászólás, Hans Schlaud írja a cikkhez:
Entfernung der Karajan - Büste im Aachener Theater: Was für ein Quatsch! Karajan hat lebenslang dazu gestanden, Mitglied der NSDAP geworden zu sein, weil ohne diese Mitgliedschaft damals eine große musikalische Karriere einfach nicht möglich gewesen wäre. Man weiß aber, dass er sich niemals mit dem Gedankengut der NSDAP gemein gemacht oder dafür eingesetzt hat. Das Aachener Theater sollte also stattdessen stolz darauf sein, diesen genialen Dirigenten in seinem Haus als Generalmusikdirektor gehabt zu haben. Leider hat Karajan - wahrscheinlich neidbedingt - immer auch einige Gegner gehabt, die Intendantin des Aachener Theater hat sich diesen leider angeschlossen. Den - unvergänglichen - Ruhm Karajans kann und wird dies nicht mindern!
Furtwängler 1934-től a Berlini Staatsoper direktora volt és az akkori politikában is vállalt bőven szerepet. Ráadásul atyja keresztneve, az Adolf-név is megindíthatja néhány "zeneértő" fantáziáját. Előbb-utóbb kitennék őt is.
A hálás utókor!
Ami Furtwänglert illeti, én kizárólag a zenei munkásságára gondoltam. :-))))
Amúgy érdemes megnézni Szabó István Szembesítés (2001) c. filmjét. Furtwängler vs nácik ügyben.
Clemens Krauss, akit Bing konkrètan "a hàza tàjàn sem" òhajtott làtni, ugyancsak ott tülekszik az első sorban. Nem szòlva a nàci kollaboràns, amùgy kivàlò karmester hollandusròl, Mengelbergről. Furtwänglert èlete vège felè màr "nàcitlanìtottàk", de meghalt, mielőtt Bing felkèr(het)te volna.
Én is elvitettem volna a Karajan mellszobrot. Nem szeretem a felvételeit.*
:-)))))
De, ha már így rendet rakunk a karmesterek között, akkor mindenképp egy Furtwänglert rakattam volna a helyére.
* Azért van kivétel.
Azért megnyugtató, hogy mennyit szelídült a világ néhányszáz év alatt. A középkorban - hasonló esetben - a hálás utókor a díszsírhelyből kiásta a tetemet, majd felnégyelte, felakasztotta, lefejezte, a várfokra kitűzte, végül elégette. Most pedig a bronz-mellszobrot csak elvitték. Még csak be sem öntötték...
Neeem, neeem, az egyedüli igazság letéteményese határainkon innen keresendő vagyishogy van. Karajan kései utódaiból is akad errefelé szép számmal, ha remélhetőleg-szerencsére nem is a karmesterek között.
3000 (ejnye, kedves macskás!)
Bezzeg a zöldek, ők ám az egyedüli igazság letéteményességével rendelkező nők/férfiak/hermafroditák.
Mit mondjak? Bàtor csajszi. Làtva a neonà(r)cisztikus szìnezetű pàrt feljövetelèt, mèg lehetnek kellemetlensègei neki ès a tervezett kiàllìtàs szervezőinek ... ha akkor mèg megtarthatjàk.
Kb. olyan komolyan lehet venni, mint az "orgona Horowitzát". A ZENE és a poptermék közötti különbség meghatározására pedig nem ismerek helytállóbb megnyilvánulást Schiff András 2018 végén az Indexnek adott írásbeli interjújánál.
A szombati berlini koncertjét is lemondta, helyette Dudamel ugrott be. A Mahler/5 nagyon tetszett, bár a végére ez az interpretáció is kifárasztott. Viszont most legalább tetszett a nekem mindeddig rétestésztának tűnő Scherzo. Én anno 1985-ban a NY-iakkal hallottam Mehtát, + 87-ben az izraeliekkel, az 1. részben Perlman tudtommal egyetlen magyarországi fellépésével. Sajnos a szintén izraeliekkel tartott "búcsúestjére" (Csajkovszkij /6 és R. Strauss: Hősi élet) a rút anyagiak miatt nem jutottam el.
Ezzel csakis egyet tudok érteni.
ÀLHÌR! Egy X-Twitteren megjelent közlemèny Zubin Mehta halàlàròl tudòsìtott, de a hìr hamis. Novemberi koncertjè(i)t lemondta a maestro, de decemberben vezènyelni fogja a LA Filharmonikusokat. (Akikkel anno Pesten is csodàlatos koncertet adott az Erkelben - ED) Forràs: operawire
A zene ott kezdődik, ahol a szavak véget érnek
György Ádám zongorista játszott 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjének megnyitóján. Most a New Yorki-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt rendezték meg, amellyel az volt a céljuk, hogy a magyar zeneszerző munkásságát a nagyközönség elé tárják a világ legnépesebb városában. A zenész interjút adott az Indexnek a jövőbeli terveiről és munkásságának legnagyobb pillanatairól.
Meg lehet(ne) nyitni, ha előtte engedélyezném, hogy részemre értesítéseket küldjön,,,,, Nem engedélyeztem!-((
DR. POLGÁR ÉVA: LOS ANGELES-I NEMZETKÖZI LISZT ZONGORA- ÉS ÉNEKVERSENY, 2021. ÁPRILIS 1-22.
Az Eva Polgar pianist kulcsszavakra keresve a művésznő fényképére, NEM a linkre kell kattintani! https://evapolgar.com/biography
Átvitt értelemben Pólya Iréne unokahúga. (Emlékszik még valaki rá?)
Ekkora interjù legfeljebb Fischer Annie-nak jàrt volna, aki viszont nem adott interjùkat. Ugyan ki ez a Polgàr Èva, aki Kelet-Tennessee àllami egyetemèn oktat ès nèpszerűsìti -vilàgszerte!- a magyar kultùràt? Egy ùjabb "vilàghìrű" György Àdàmot àstak elő az USA-ban? Ès ki hallott a cikkben emlìtett Los Angeles-i zongoraversenyről? Ki szervezte kinek a pènzèn?
Magyar zenei nagykövet Amerikában
POLGÁR ÉVA A SZÜRETI
HARMONIKATOKRÓL, AZ IDENTITÁSTUDATRÓL, ILLETVE A MAGYAR, A FINN ÉS AZ AMERIKAI
ZENETANÍTÁSRÓL
/MNO.hu – Petrovics Gabriella,
2023.10.12. 05:10/
A Szenthelyi Miklóssal készült interjúban említett jubileumi koncertjének műsora
2023. szeptember 28.,,Zeneakadémia, 19:00
Közreműködnek:
Szenthelyi Miklós növendékei
Szenthelyi Krisztián (bariton)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
Műsor:
W. A. Mozart: C-dúr versenymű 2 hegedűre K.190 (Cseri Kristóf, Garai Fülöp)
J. Brahms: D-dúr hegedűverseny 1. tétel Op.7 (Székely Lilla Anna)
J. Brahms: D-dúr hegedűverseny 2.-3. tétel Op.77 (Sztathatosz Sebestyén)
szünet
J. Massanet: Thais – Meditation (Hankó József)
W. A. Mozart: Cosi fan tutte – Gugliemo áriája (Szenthelyi Krisztián)
G. Verdi: L’esule (Szenthelyi Krisztián)
W. A. Mozart: Figaró házassága - nyitány – KV 492
G. Rossini: Tell Vilmos - nyitány
R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány – WWV 96
Van az az ingerküszöb, ami fölött muszáj megszólalni. Az, hogy valaki "keresztyén" (buddhista, muzulmán, zsidó, agnosztikus, ateista..) muzsikus, számomra értelmezhetetlen. Külön hab a tortán, hogy ezt a vallomást arra a kérdésre tette, miszerint "Koncertjeivel bejárta az egész világot, mesterkurzusokat tartott az Egyesült Államokban, Finnországban és Brazíliában. Soha nem gondolkodott azon, hogy Nyugaton marad?" Idézet vége. A felsorolt országok mind keresztény (többségű) országok, éspedig szabad vallásgyakorlás mellett. Értsd: "keresztény muzsikusként" ottléte is gyakorolhatta volna vallását, miközben a hazáját is szereti. Ennélfogva az embernek óhatatlanul az az érzése támad, hogy Szenthelyi Miklós talán a ZAK rektora szeretne lenni a jelenlegi kurzusnak akar ilyetén módon (is) megfelelni, mondhatni megfelelési kényszer hajtja, amikor ilyesmiket nyilatkozik. Továbbá pontosítani kellene vagy illene, hogy az interjú szerint "160 amerikai és 70 japán koncertje" szólókoncert illetve szimfonikus zenekarral játszott versenyműves koncert volt vagy ebben a koncertszámban benne foglaltatik-e a Magyar Virtuózok Kamarazenekarral 1988 óta lebonyolított számos turné illetve turnékoncert is. Azzal a kamarazenekarral, aminek az interjúban még a neve sem hangzik el és/noha amely zenekarral komoly művészi, erkölcsi és (utolsósorban??) anyagi sikereket ért el. Nem túl udvarias gesztus ez egy "keresztény művésztől", akárhogy legyen is az az amerikai és japán koncertmennyiség.
Szenthelyi Miklós: „Keresztény muzsikus vagyok, a szívem és a lelkem pedig a hazámé”
VÁGI
BARBARA, 2023.09.17.
11:04, Origo.hu
Ötven éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas nagy hegedűművész, zenepedagógus, aki növendékeivel jubileumi koncertet ad szeptember 28-án a Zeneakadémián. Szenthelyi Miklós bejárta a világot, 160 amerikai, valamint 70 japán koncertet adott, és a világ legtöbb országában telt házas hangversenyeken csodálta a közönség kivételes virtuóz játékát. Ahol nem játszott, az az ország nincs a klasszikus zene térképén. Az Origónak adott interjúban beszélt a tanári hitvallásáról, arról, hogyan szerezte meg 1976-ban a 300 éves mesterhegedűjét, de azt is elmondta, hogy a hetvenes-nyolcvanas években miért nem döntött úgy, hogy Nyugaton marad – annak ellenére, hogy Amerikában és Japánban is komoly lehetőségeket kapott volna.
Én már továbbítottam felé "hiányérzetünket"....
Igen, Isten éltesse Kincses Veronikát! És igen: hol van, kedves "T"? Aki olvassa ezt, adja àt neki! Hiányzik ..
Ez szép most Fáytól: https://faymiklos.hu/2023/09/07/hostenor
https://fidelio.hu/klasszikus/zenek-es-emlekek-kincses-veronika-szuletesnapja-alkalmabol-179516.html