Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
Egy régi
szép koncertemlékem:
A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
Közreműködik: Kincses Veronika – ének
(Budapest
Kongresszusi Központ, 1989. július 26.)
Zenei rendező:
Fejes Cecília
Szerkesztő: Veisz Gábor
Műsor
1. Johann Strauss: A denevér - a) Nyitány, b) Csárdás (Kincses Veronika),
2. Johann
Strauss: Tere-fere polka,
3. Josef Strauss: Csacsogás - polka,
4. Johann Strauss: a) A cigánybáró -
Szaffi dala (Kincses Veronika), b) Éljen a magyar - polka, c) Mesék a bécsi
erdőből - keringő,
5. Lehár: a) Arany és ezüst - keringő b) A víg
özvegy - Vilja dal (Kincses Veronika),
6. Johann
Strauss: Tavaszi hangok - keringő,
7. Zeller: A madarász - Rajna-keringő (Kincses
Veronika),
8. Johann
Strauss: Kirándulóvonat - polka,
9. Johann és Josef Strauss: Pizzicato polka,
10. Johann
Strauss: a) Kék Duna keringő, b) Mennydörgés és villámlás - polka,
11. id.
Johann Strauss: Radetzky induló
Nagyon köszönöm! Ez a műsor elkerülte a figyelmemet, amiért nagyon nagy kár lenne, ha itt nem hívjátok fel rá a figyelmemet! Valóban, csodálatos ember, nagy művész!
Gyönyörű portréfilm – sok-sok video-archív filmbejátszással!!
"Amíg illúziót tudok kelteni."
/52 perc, MMA portrésorozata - 2024/
„Kováts Kolos
operaénekes életútja oly egyenes és letisztult, amilyennel ritkán lehet
találkozni manapság. Egy valamikori aranykorból itt maradt, becsületes,
türelmes, jólelkű nagy művész ő. Nyugalma, óvatos humora nem igazán érdekes a
nyüzsgő társasági életben és a sztorihajhász médiában. A róla szóló portréfilm
örömmel, szeretettel elkészített kordokumentum, melyben Kováts Kolos sajátos
visszafogottságát gyönyörű operadallamokkal, szórakoztatóan tárjuk a nézők elé.
rendező: Tóth Tamás operatőr: Vajda Péter”
Tegnap délután az M5 csatorna MMA portrék c. adása Kováts Kolosról szólt. Az adás visszanézhető a mediaklikken.
Egész estés imák és emberi sorsok – Találkozás Zemlényi Eszter operaénekessel
/Magyar
Kurír – Kultúra - 2025. március 30.,
vasárnap | 18:00 – Pallós Tamás/
Meghívásokban, fellépésekben
igazán gazdag időszak köszöntött Zemlényi Eszterre az Operaház jelenlegi Angol100 szezonjában.
Egyebek mellett műfajokról, szerepekről, megfogalmazható művészi célokról,
spirituális indíttatásokról beszélgettünk, kezdve Erkel Bánk bánjának Melindájával,
amelyet március 12-én az Andrássy úti dalszínházban alakított először
színpadon.
SANGHAJBAN LÉPETT FEL RÁCZ RITA OPERAÉNEKESNŐ
Lehár Ferenc operettjeiből és Liszt Ferenc műveiből összeállított különleges, magyar tematikájú koncerttel nyitotta meg Rácz Rita szoprán énekesnő a jubileumi, 40. Sanghaji Tavaszi Zenei Fesztivált vasárnap este a több mint ezer férőhelyes Sanghaj Koncertterem színpadán.
/Kormany.hu 2025. március 24. 8:31/
https://papageno.hu/intermezzo/2025/03/racz-rita-operaenekes-sanghaj/ - megnyitva: további fotók
A Magyar Állami Operaház Kamaraénekesi címével és Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett művésznőt a koncerten válogatott kínai zenészekből álló szimfonikus zenekar kísérte. A zenészek közül többen Európa neves zenei intézményeiben – a többi között Bécsben, Salzburgban és Brüsszelben – folytattak tanulmányokat. A koncert vendégszólistájaként színpadra lépett Li Hsiaohuj énekesnő is, a szólódarabokat zongorán Vu Hsiaofeng és Jüanfang Csihsziung kísérte.
„Sok ével ezelőtt jártam itt Marton Éva művésznővel, akkor még pályakezdő voltam, mindig is reméltem, hogy lesz alkalmam visszatérni”- közölte az énekesnő. Rácz Rita a Magyar Állami Operaház angol nyelvű évadában a Nixon Kínában című operában alakíthatta Mao Ce-tung feleségét, Csiang Csinget. A szerep megformálása érdekében alapos felkészülésre volt szüksége, amely során rengeteget olvasott a kínai történelemről és kultúráról, hogy hitelesen tudja megjeleníteni a karaktert.
A koncert programjának egyeztetése közel két hónapot vett igénybe a művésznő aktív bevonásával, aki maga küldte el a kiválasztott zeneművek kottáit a zenekarnak. „A mai program összeállításakor igyekeztünk a magyar zene klasszikusaira és persze a nagy slágerekre alapozni. A kínai közönség imádja Lisztet, de úgy gondoltam, hogy az operett, egy ennyire magyaros műfaj, semmiképpen sem maradhat ki. Hihetetlen élmény, ahogy egy egész zenekar ilyen távol a hazától megszólaltatja Lehár Ferenc alkotásait, ahogy a közönség tapsolja a Csárdás ütemét”- tette hozzá az énekesnő.
Sanghaj az elmúlt évek során jelentős kulturális fejlesztéseket hajt végre, hogy megerősítse pozícióját a világ vezető kulturális központjai között. Ennek jegyében épül a 2025-ben átadandó Sanghaj Operaház is, amely újabb lehetőségeket teremthet magyar művészek számára is a jövőben.
A grúz George Gagnidze volt a Századvég Youtube-csatornáján, a Kontextuson a Négyszemközt című műsor vendége.
/2025. március 20/
A New York-i Metropolitan vezető énekese 15
éve, és most a Magyar Állami Operaházban az új Macbeth-premier címszerepét
énekelte – ami nagyon kivételes dolog. A világ legelső vonalába tartozó,
külföldi világsztár sohasem énekelt új bemutató premierjén a pesti Operában.
Egészen mostanáig. Nem csak zenéről, de családjáról, a grúz nemzetről és
hagyományokról, Magyarországról, a magyar emberekről is őszintén beszélt az
interjúban.
(41:07)
A beszélgetés legfontosabb fejezetei külön is megtekinthetők:
A beszélgetés legérdekesebb részei itt érhetők el:
00:00:53 – Dicséret és köszönet a magyaroknak
00:03:17 – Macbeth-premier a Magyar Állami Operaházban
00:07:54 – Modern vagy konzervatív rendezés?
00:13:00 – Aktuálpolitika a színpadon
00:20:27 – „Verdi-bariton”
00:27:26 – Grúz hagyományok
00:30:38 – Nagy grúz énekesek
00:32:33 – Grúzia büszke nemzet
00:35:08 – Hazajár a Metropolitanbe
00:37:14 – Tervek
László Boldizsár vargabetűkről és a színpad
vonzásáról
Dzsesszénekesből
operaénekes
„Március
30-án Mi? 30! címmel az elmúlt harminc évet összegzi az Erkel Színházban
jubileumi dupla koncertjén a Cotton Club Singers; a csapat a fővárosi koncert
mellett még öt vidéki helyszínen is várja a közönséget. A hangversenysorozat
apropóján az együttes alapító tagjával, László Boldizsárral beszélgettünk
többek közt arról, hogyan lett dzsesszénekesből az Operaház tenorja, mi adta a
Singers hosszú éveken át tartó sikerét, és hisz-e a véletlenekben.”
/Demokrata.hu - Kultúra - 2025.03.08./
Nagyon érdekes beszélgetés volt Kincses Veronikával (a belinkelt rádióadásban), a végén megható szavakkal emlékezett egykori operaénekes kollégájára, Ilosfalvy Róbertre és elevenítette fel a közös színpadi szereplés-élményt: a Manon Lescaut-előadásaikat.
Ma este fél 8-kor a Kossuth Rádió Nagyok c. sorozatában Kincses Veronikával beszélgettek. A műsor visszahallgatható a mediaklikken.
Családról, ünnepekről és a Ferences jótékonysági koncertről – beszélgetés Kokas Katalinnal és Kelemen Barnabással
Ferencesek.hu - 2024.12.31.
Kelemen Barnabás hegedűművész, valamint szintén hegedűművész
felesége, Kokas Katalin 2025. január 16-án a SÖNDÖRGŐ együttessel
adnak koncertet a Zeneakadémia nagytermében az autizmussal élőkért. A Kossuth-
és Liszt Ferenc-díjas magyar házaspár a velük készült interjúban a
karácsonyi készülődésről, a jótékonyságról beszél, valamint arról, miért fontos
rendszeresen koncertre járnunk, és hogyan tudunk ezzel segíteni másoknak – akár
egy-egy dallam erejével.
Több is veszett Mohácsnál.
Érdekes beszélgetés két évvel ezelőtt Zavaros Eszterrel hivatásról, pályákról, szakmáról - szubjektív gondolatokkal:
„A színház egy liberális szakma. És az opera is színház.” - Zavaros Eszter - (2022-11-09) - Karc FM
(45:35 perc)
„Még mondják, hogy a Hír TV munkatársai nem sokoldalúak! Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház magánénekese sok tv-nézőnek lehet ismerős a Svenk és a Radar című műsorokból, de látható már a Híradóban is műsorvezetőként. Megpróbáltuk kideríteni, hogyan lehet összeegyeztetni a két teljesen eltérő személyiséget megkívánó szakmát. A Karcolat vendége Zavaros Eszter. Szerkesztő-műsorvezető: Lentulai Krisztián”
Zavaros Eszter -
operaénekesnő (szoprán).
Édesanyja, Pogány Alinka évtizedekig volt az Operaház balettkarának tagja. Zavaros Eszter nyolcéves kora óta tanul zenét, tízévesen fuvolázni kezdett. A középiskolát a Városmajori Gimnázium ének–zene tagozatán végezte, tagja volt az iskola Gráf Zsuzsanna vezette Angelica Leánykarának. Rendszeres hangképzését tizenhét éves korában kezdte Schultz Katalinnál. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán kezdte, itt 2008-ban szerzett kommunikációból diplomát. A bölcsészévek alatt egy tanévet végzett el a Szent István Konzervatóriumban, majd 2005-től párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakán is hallgató lett Pászthy Júlia növendékeként. 2010-ben kapta meg énekművészi diplomáját. 2012 óta Kaposy Margit a mestere.
Vizsgaelőadások, fesztiváli fellépések után a 2009–2010-es évadban a kecskeméti
Katona József Színházban debütált Huszka Jenő Lili bárónőjének címszerepében. A
következő évadban a Csokonai Nemzeti Színházban a Víg özvegy Glavari Hannáját
énekelte. 2013-ban szerződtette a Magyar Állami Operaház. Hangfaja:
jugendlich-dramatisch szoprán.
2017-ben a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny műsorvezetője volt Bősze
Ádámmal az M5 tévécsatornán
Díjai, elismerései:
2008 — a Simándy József Énekverseny különdíja
2015 — Dr. Mándi Andor és felesége díja a legtehetségesebb pályakezdőnek
Szerepeiből:
Pjotr Iljics Csajkovszkij: A pikk dáma — Chloë
Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital — Gianetta
Goldmark Károly: Sába királynője — Asztarót
Joseph Haydn: Élet a Holdon — Flaminia
Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska — Az altatómanó
Huszka Jenő: Lili bárónő — Malomszeghy Lili
Leoš Janáček: Jenůfa — Jano
Kacsóh Pongrác: János vitéz — Iluska; A francia királykisasszony
Lehár Ferenc: A víg özvegy — Glavari Hanna; Valencienne
Liszt Ferenc: Don Sanche, avagy a szerelem kastélya — Zélis
Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma — Barbarina
Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola — Papagena
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony — Kate Pinkerton
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi — Lauretta
Giacomo Puccini: Angelica nővér — Első novícia
Claude-Michel Schönberg: A nyomorultak — Cosette; Szajha; Munkáslány
Johann Strauss d. S.: A cigánybáró — Szaffi
Richard Strauss: Elektra — Szolgáló
Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom — Csibecsőr
Giuseppe Verdi: Rigoletto — Apród
Richard Wagner: Parsifal — I. Apród
Ajjaj, akkor erről végleg lemaradok
A Hír Tv akkor ellenzéki volt, üdítő színfoltot alkotva a magyar médiában. Persze Rákay Kálmi megjelenése eleve szavatolta a minőségi zuhanást.
Nem sokkal a Hír Tv indulása után, legalább 20 éve volt.
melyik adó, mikor?
Úgy látszik, akkor még volt benne kurázsi ... egyébként elég csak ránézni ...
Én visítottam a röhögéstől, amikor Bogányi a maival összehasonlíthatatlanul magasabb szintű Hír Tv hőskorának reggeli műsorában a szó szoros értelmében szándékosan hülyét csinált az őt interjúvoló, teljesen felkészületlen riporterrel. Az illető olyan mértékben volt tájékozatlan, miközben sütött róla, pl. azt sem tudja, ki az a Chopin, hogy kirúgták. Vagy 20 éve történt, már akkor sem emlékeztem a nevére.
Lehet, hogy lejàratja magàt itt-ott, de a Zemberek tùlnyomò többsège a nevèt sem ismeri, a zongora-ügyről, az eltapsolt szàzmilliòkròl, az elpocsèkolt, kihasznàlatlan ajàndèkba szètszòrt "csoda"zongoràròl plàne nem tud a jàmbor köznèp. Őt viszont a megfelelő helyen -az effèle "interjùknak" is köszönhetően- bősègesen dìjazzàk, a szò minden èrtelmèben.
Én örülök, ha neki elviselhetelten, legalább tudja, mit érzünk a tényleg elviselhetelten Andor Éva szolgálta propaganda miatt. Meg se nézem az ilyen szemetet és az illető művész is sikeresen lejáratja magát ezzel.
+1 :-) ...
Fogadjunk, hogy az a kérdés nem hangzott el, hogy miért nem látni-hallani a "saját zongoráját" hangversenyen...
Bogányi
Gergely zongoraművésszel beszélget Andor Éva a
Századvég youtube-csatornáján a Kontextuson a Négyszemközt című műsorban.
A teljes interjú: ITTA beszélgetés legérdekesebb epizódjai az alábbi linkekre kattintva
érhetők el:
00:00-01:42
Bevezetés
01:43-09:55 Az
általa készített zongora
09:55-19:44 A
csend lényege
19:45-32:15 A
közönség
32:15-44:22 A
hitéről és politikai értékeiről, az elviselhetetlen liberális propagandáról
44:22-49:10 Az
orosz-ukrán háború
49:11-1:08:42
Saját újításai
1:08:43-1:20:00 A
klasszikus zene helyzete a világban
1:20:00-1:29:43 "A
csodagyerek" fiatalkora a kommunista diktatúra idején
1:29:44-1:36:35
Tanítás a vidéki zeneiskolában
1:36:36-1:45:43 Számvetés
és önvizsgálat
Várnagy Andrea: A csendből megszülető harmóniák az emberek lelkében is visszhangra találnak
Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a négykezes zongorázás egyik jeles képviselője, a ZeneVarázslat mozgalom megálmodója. Idén Magyarország Érdemes Művésze-díjjal tüntették ki. A zongoraművésszel az adventi időszak lelki mélységeiről és zenei missziójáról is beszélgettünk.
/Magyar Nemzet, 2024. december 18. – Bényei Adrienn/
"A tizedik évfordulóját ünneplő Fesztivál Akadémia Budapest december 11-én a Zeneakadémia Nagytermében tart ünnepi koncertet, Adventi ráhangolódás a Kelemen–Kokas családdal és az Erkel Ferenc Kamarazenekarral címmel. Ezen az estén arra biztatja a közönséget a nemzetközi hírű Fesztivál Akadémia Budapest két alapító-művészeti vezetője, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, hogy az adventben forduljanak a családjuk felé, és ajándékozzák meg egymást ezekkel az ünnepi pillanatokkal. A koncert teljes jegybevételét a Világom Alapítványnak ajánlják fel."
E
közelgő koncert kapcsán beszélgetett Kokas Katalin hegedűművésszel a Magyar
Nemzet újságírója, Ménes Márta.
/mno.hu 2024. 11. 20. 5:40/
„Az a feladatom, hogy előadásommal megérintsem a közönség lelkét” – vallja Csordás Klára
Csordás Klára opera-énekesnőként bejárta a világ
rangos pódiumait Buenos Airestől Los Angelesig, és azt vallja, hogy egy vidéki
kisvárosban és New Yorkban ugyanolyan színvonalon kell énekelni. A
Cziffra-díjas művésszel egykori alma materében, a Zeneakadémián beszélgettünk
különleges áriaestjeiről, zenei missziójáról és arról is, hogy mit jelent neki
a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés, amit október 1-jén, a zene világnapján
vett át Párizsban.
/Mno.hu – 2024. 10. 26. 6:10 Petrovics Gabriella/
Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”
Fidelio.hu,
2024. október 4. – Kondor Kata
Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években
egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos
német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk,
Liszt Ferenc oratóriumában, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén. A
művésszel fortékról és pianókról, egy híres férjről és arról is beszélgettünk,
hogyan tér vissza előadás után a valóságba.
[Búbánat: A 2024. október 9-i koncertről beszámoltam a "Nemzeti Hangversenyterem és egyéb helyszínek" topikjában.]
Hegedűs Endre hetvenedik
születésnapja alkalmából koncertet ad(ott) a Pesti Vigadóban
Akit szeretetből és muzsikából szőttek
A komolyzenének mindig meglesz a közönsége, egészen
egyszerűen azért, mert a zene képviselte szépség sosem tűnhet el a világból –
véli Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, aki szeptember 17-én
este a Pesti Vigadóban jubileumi koncerttel ünnepli hetvenedik születésnapját.
A művésszel a megunhatatlan dallamokról, a klasszikus zeneművek mélyén rejlő
üzenetről és a hit fontosságáról is beszélgettünk.
/Demokrata.hu - Kultúra / 2024.09.13./
Köszi, valóban...
A riporter Kondor Kata. Kondor Katalin màs...
Köszönet a linkekért (videointerjúk), nagyon érdekesek. Kutasi Judit 2024-ben adott interjúja talán utólag is érdeklődésre tarthat számot: még a pesti Aida-sorozata előtt beszélgetett vele Kondor Katalin.
A Fidelio.hu oldalán olvasható: itt. „Az énekesnél jobban senki nem tudja, jó vagy rossz volt-e aznap este”
Ma 19:05-től a Kossuth Rádió Az este c. sorozatában Schöck Atalával beszélgetett Zoboki Gábor.
Rost Andrea és növendékei, valamint Kincses Veronika és Vajda Gergely a Budapesti Operabarátok Klubdélutánjára érkeztek az Eiffel Műhelyházba
A Budapesti
Operabarátok Egyesülete a 2023/24-es évad utolsó Klubdélutánjának tegnapi,
műsoros-beszélgetéses összejövetelére igazán illusztris nevekkel „csalogatta” a
tagságot az Eiffel Műhelyházba. A Bánffy Miklós színházteremben
nagy tapsokkal köszöntöttük előbb Rost Andreát, aki a program
szerint koncertet is magába foglaló első részben két ifjú növendékével
érkezett:
Farkas-Varga Anna -
korábban a Szegedi Nemzeti Színház énekkarának énekművészeként már kapott kisebb
szerepeket A bűvös vadászban, A denevérben, a Don Giovanniban, A mosoly
országában vagy Purcell Dido és Aeneas c. operájában, sőt, Donizetti Rita
c. vígoperájának a címszerepét is alakította.
Most két áriát adott
elő:
Verditől A végzet
hatalma Leonóra áriáját a IV. felvonásból, majd Kodály Zoltán Nausikaa című dalát énekelte.
Gábor Audrey- a fiatal ausztrál-magyar szoprán Sydney-ben született.
Egyetemi tanulmányait is ott végezte, ahol kettős diplomát szerzett magánének
és dráma szakon 2011-ben. A Sydney University / Sydney Conservatorium
of Music opera stúdiójában 2014 végen megkapta operaénekesi
szakdiplomáját. Rost Andrea Művészeti Alapítvány
„Pálya Start” Mesterkurzusa díjazottja.
Gábor Audrey elárulta,
hogy kedvenc operaszerzője Jules Massenet, ezért itt két, kevésbé ismert
operájából énekel nekünk:
- Don Quichotte (Don
Quijote) – Dulcinea dala, I. felv. („Alza! Alza! Quand la femme a vingt
ans”) - angol nyelvű fordításban énekelte ezt a szépséges áriát!
- Hérodiade (Heródiás)
– Salomé áriája, I. felv. („Il est doux, il est bon”) –
francia nyelven énekelte a virtuóz, koloratúrákkal tűzdelt áriát.
Mindkét ifjú művésznő
elmesélte, mivel „érdemelték” ki azt a megtiszteltetést, hogy Rost Andrea
„szárnyai alá” vette őket, és arról is beszéltek, jelenleg milyen
koncertfellépéseik vannak, milyen jövőbeli feladatok várják őket itthon és
külföldön.
Rost Andrea egyebek
közt beszélt a 2017-ben alakult, a nevét viselő Művészeti Alapítványa létrehozásáról, a
2022-ben megújult kuratórium céljairól: szeretné átadni sokszínű szakmai
tudását arra érdemes tehetséges, ifjú művészeknek; a PályaStart
Mesterkurzusa során, amely a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával
jött létre, együttműködésben a Zeneakadémiával és a Magyar Zene Házával,
a képzés résztvevőinek lehetősége nyílik vele mint a mesterkurzus
művészeti vezetőjével és a kurzus megálmodójával, együtt dolgozni, és más
ismert szakemberekkel együttműködni, akik a pályájuk korai szakaszában tudnak
segíteni a művész szakmai elindításában. Ilyen irányú másik működési
terület az Operaakadémia létrejötte, melynek programjában a fiatal
művészekkel dolgozhat, és a műhelymunka végén nyilvános előadásokon mutatják be
az előadást saját rendezésében.
Rendhagyó módon, kis
filmvetítést is láttunk a műsor elején, mely fotók és
dokumentumfilmszerű képi megoldásokkal felvillantotta Rost Andrea életének főbb
eseményeit-állomásait: a családi háttér, a szülők, a babakor, a
gyermekkor, a pályakezdés, a színpadi szerepek s pózok-beállítások...
Aczél András szerkesztő
- rendező elég sokat „beszéltette” Rost Andreát az Opera
főigazgatói pályázatának hátteréről, megtudhattuk a Kossuth-díjas művésznőtől,
hogy ilyen irányú ambíciói bár ellehetetlenültek, de már örül ennek, mert a
felkészülés során szerzett sokirányú ismereteit felfogja tudni használni későbbi,
más, kitűzött feladataihoz és megvalósítandó művészi munkáiban. Nagy
szeretettel emlékezett egykori tanárára, énekmesterére, Bende Zsoltra, akitől
rengeteg szakmai tudást kapott. Rost olykor politikai irányú vizekre is evezett, amibe kissé
belebonyolódott, de Aczél András moderátori közbevetéseivel segített
kikecmeregnie az „útvesztőkből” ... Rost Andrea víg, jókedélyű, mozgékony,
agilis oldalát mutatta, és azt is érdemes megjegyeznem róla, hogy
szopránja – korát meghazudtolóan – még mindig szépen cseng, vivőereje van,
mely bennünket, az előadott énekszámait hallgatva, hatalmas tapsokra
inspirált/késztetett:
- Leoncavallo: Bajazzók
– Nedda madárdala
- Kálmán Imre: A
csárdáskirálynő – Szilvia belépője
Megemlítem, hogy a
koncerten elhangzott énekszámoknál a művészek zongorakíséretét Bartal
László, karmester, az Operaház korrepetitora tolmácsolta,
rutinosan.
A Klubdélután második
része már csak a szokásos beszélgetés
kategóriát jelenti. Ezúttal a két meghívott vendég a régen látott,
nagyszerű, világhírű énekművészünk, a Kossuth-díjas Kincses
Veronika opera-énekesnő, a Magyar Állami Operaház mesterművésze,
örökös tagja, aki fiával érkezett, az ugyancsak nemzetközi hírű muzsikus, zeneszerző,
karmester, Vajda Gergellyel.
Rengeteg minden elhangzott a
beszélgetésekben, nem részletezem: téma volt a tanulás fontosságának szerepe, a
szakmai fogások elsajátítása, a művek-szerepek sokfélesége itthon és külföldön,
Puccini világa és művei, a kortárs zene- klasszikus zene miben léte, az
énekhang mint belső hangszer, a lejegyzett kottahangok mint szerzői szándék
alapvető tiszteletben tartása, a vezénylés technikája, a zenészekkel való
egymásrautaltság, egymás segítése, a család, a szülő-gyermek viszony, anya-fia
közös műsorok/fellépések stb.
Vajda Gergely érdekes, humoros
anekdotákkal is szolgált saját zenekaros, kompozíciós, karmesteri múltjából és
jelenéből, említette a Barbie Blue c, operáját is, amelyet játéknak és
inspirációnak tart, amelyben idéz Bartók Kékszakállú herceg vára című
egyfelvonásosából. Mesélt közeli terveiről is: június 10-től 15-ig
mesterkurzussal, közönségtalálkozóval és koncerttel folytatódik az Eötvös Péter
Kortárs Zenei Alapítvány mentorprogramja a Budapest Music Centerbe, amelynek
tervezésében még Eötvös Péter is részt vett, ám megvalósulásukat sajnos már nem
érhette meg. Az ő munkássága előtt tiszteleg ez a kurzus, amelyen fiatal
karmesterek fejleszthetik tudásukat Vajda Gergely vezetésével. A kurzust lezáró
koncerten, június 15-én este a Koncertteremben Eötvös Péter, Kurtág György és
Ligeti György műveit hallhatja a közönség, más-más fiatal karmester
vezényletében.
Kincses Veronika
mosolygós, érzelmekkel telített visszaemlékezései a pályára, a zene- és az
énektanulmányaira, fellépések, koncertek, rádió, hanglemez, televíziós
felvételek, az opera mellett az oratóriumok, operettek, musicalek iránti
érdeklődés és azokban való sokszínű művészi énekesi feladatokban
részvétel, a gyermeke ambícióinak támogatása, Pavarottival együtt énekelt
Mimije a Bohéméletben stb. mind-mind szóba került Aczél Andrással, és a
fiával való megható beszélgetésük alatt/közben.
Nagyon kedves
ének-zenei film-bejátszások illusztrálták az elmondottakat:
- Kincses Veronika a
Pillangókisasszony (Cso-cso-szán) Nagyáriáját énekli a Margitszigeti
Japánkertben (Puccini operájának keresztmetszetét vette fel a televízió
1978-ban)
- Puccini: Bohémélet –
Mimi és Rodolfo szerelmi kettőse (Kincses Veronika partnere: Luciano Pavarotti
– Erkel Színház, 1986)
-Vajda Gergely: Barbie
Blue – jelenet (a férfi/nő párbeszéd) a kortárs operából.
- Kincses Veronikával
egy bűbájos zenés-rajzos, színes animációs film részlete, amelyben a Mary
Poppins című musicalből énekli a gyermekkórussal együtt a darab egyik fő
slágerét.
Az emlékezetes,
érkezett vendégművészekkel folytatott koncert és beszélgetés élménye után
lehetőségünk volt Kincses Veronikával dedikáltatni életrajzi könyvét. Én nem
hagytam ki, sőt, Vajda Gergelyt is elcsíptem s megkértem dedikálja szintén –
így immár anyja és fia szeretetteljes kézjegyeivel ellátott, sok képpel
illusztrált becses könyvet helyezhettem el otthonom tékájában, s amikor
felnyitom és olvasok belőle, a két kedves Művész alakja óhatatlanul együtt él a
könyv lapjain.
Tóth-Vajna Zsombor: Izgatottan várom, hogy eljön-e III. Károly a koncertemre
Tóth-Vajna Zsombor a régi billentyűs hangszerek specialistája, karmester, aki nemcsak a zenét űzi magas fokon, de korábban orvosi diplomát is szerzett – ikertestvérével, Tóth-Vajna Gergellyel a fiatal zenészgeneráció elismert tagjai. A művésszel ezúttal a közelgő, június 16-i londoni orgonakoncertje kapcsán beszélgettünk.
Ma este a Kossuth Rádió "Nagyok" c. sorozatában Mészöly Katalinnal beszélgettek. Az adás visszahallgatható a médiaklikken.
A zongora királynőjének legtöbb koncertjét titokban vették fel
/tudas.hu – Palugyai István, 2024-02-19/
Fischer Annie a képernyőn címmel nemrég különleges DVD album került a boltokba, melyet kiadóként és producerként Dr. Székely György, a Szent János kórház I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, ismert zenei újságíró, a Salzburgi Ünnepi játékokról írott nagyszerű könyv szerzője és a Semmelweis Vonósnégyes egyik alapítója jegyez. Őt kérdeztem az általa személyesen is ismert nagy művész életművéről, életének érdekességeiről.
Boros Misi: Az egész életemet ennek szentelem
/mno.hu – 2023.12.19. - TUKÁCS ORSOLYA/
„AZ IFJÚ ZONGORAMŰVÉSZT A VIRTUÓZOKNAK KÖSZÖNHETŐEN SZINTE MÁR MINDENKI ISMERI”
Nagyon jó interjú, köszönet érte!
1. Szerintem, úgy alapvetően kritikával kell kezelni a (mindenkori) győztesek által, utólag írt történelmet, történelmi értékeléseket, stb. (Legyen szó az ókorról, a középkorról, vagy a XX. századról.)
2. És, hát lássuk be, hogy a II. vh. után csak az egyik oldal gazembereit és kisebb-nagybb együttműködőit ítélték el. Pedig a másik oldal is csinált rettentő csúnya dolgokat. (Drezda bombázásától, a katyini mészárláson keresztül nők százezreinek megerőszakolásáig. + 2 db atombomba.)
3. Volt Németországban egy időszak, amikor ha nem látszott az ember a rendszer lelkes támogatójának, akkor nehéz volt megúszni a retorziókat, nemhogy előrébb jutni. Ugyanez igaz volt ám a Szovjetunióra, és a keleti-blokkra is. Csak a németek elbukták a háborút és rajtuk ezt leverik. A többieken meg nem.
Szerintem a legokosabb, ha (a nagyon kirívó esetek kivételével) békén hagyjuk végre a holtakat, és mai politikai szándékok jegyében sem rángatjuk elő őket.
Zenészeket meg pláne b.romság ebbe belerángatni, szerintem.
Ezredszeri szerecsenafroamerikai-mosdatás helyett érdemes inkább elolvasni a természetesen "megbízhatatlan" és "pontatlan" wikipédia Karajan-szócikk "Életútja" fejezetét. Nehogy má' elvegyük tőle azt a gyalázatot dicsőséget, amit nem csak elkövetett a Dritte Reichben, in concreto azzal a céllal, hogy a náci Németország ifjú utazó kultúrdiplomatájaként és aktív párttagként lenyomja a pártonkívüli Furtwänglert, hanem amiről utóbb azt nyilatkozta: „semmiféle lelkiismeret-furdalásom nincs… ugyanúgy csinálnám megint.” Való igaz, hogy 1) nagy karmester volt 2) zenekar élén állt, nem koncentrációs táborén. Idővel még a MET is befogadta, ahol aztán félbehagyta a Ringet. (Nem sírtak utána.)
No, az Aacheni direktor meg a mostani méregzöld kurzusnál akar jópontokat szerezni azzal, hogy eltávolítja Karajant a színházból... a dolog körbeért. :-D
Hozzászólás, Hans Schlaud írja a cikkhez:
Entfernung der Karajan - Büste im Aachener Theater: Was für ein Quatsch! Karajan hat lebenslang dazu gestanden, Mitglied der NSDAP geworden zu sein, weil ohne diese Mitgliedschaft damals eine große musikalische Karriere einfach nicht möglich gewesen wäre. Man weiß aber, dass er sich niemals mit dem Gedankengut der NSDAP gemein gemacht oder dafür eingesetzt hat. Das Aachener Theater sollte also stattdessen stolz darauf sein, diesen genialen Dirigenten in seinem Haus als Generalmusikdirektor gehabt zu haben. Leider hat Karajan - wahrscheinlich neidbedingt - immer auch einige Gegner gehabt, die Intendantin des Aachener Theater hat sich diesen leider angeschlossen. Den - unvergänglichen - Ruhm Karajans kann und wird dies nicht mindern!
Furtwängler 1934-től a Berlini Staatsoper direktora volt és az akkori politikában is vállalt bőven szerepet. Ráadásul atyja keresztneve, az Adolf-név is megindíthatja néhány "zeneértő" fantáziáját. Előbb-utóbb kitennék őt is.
A hálás utókor!
