Téma ismertetése: nem csak énekesek, hanem karmesterek, zongoristák és tekerőlantosok is
1827 tarnhelm2 2007-08-31 10:13:52 [Válasz erre: 1826 vichy 2007-08-31 09:58:21]
\"Elsöprő sikert aratott José Carreras csütörtökön este Pécsett: a világhírű spanyol tenort és művésztársait előadásuk végén négyszer is visszatapsolta a hatezer fős közönség.\" Ilyeneket írnak a lapok. Persze, ez a szinvonalat nem minősíti, hiszen másfél éve a MüPában is óriási sikere volt (sőt, standing ovation) annak a nagyon szomorú estének, amit Carreras végigküzdött.
\"Elsöprő sikert aratott José Carreras csütörtökön este Pécsett: a világhírű spanyol tenort és művésztársait előadásuk végén négyszer is visszatapsolta a hatezer fős közönség.\" Ilyeneket írnak a lapok. Persze, ez a szinvonalat nem minősíti, hiszen másfél éve a MüPában is óriási sikere volt (sőt, standing ovation) annak a nagyon szomorú estének, amit Carreras végigküzdött.
1826 vichy 2007-08-31 09:58:21
Hallotta valaki tegnap Carreras-t Pécsett?
Hallotta valaki tegnap Carreras-t Pécsett?
1825 Manus 2007-08-30 20:13:18 [Válasz erre: 1824 bermuda 2007-08-30 19:00:00]
Werner Pfister: Fritz Wunderlich című könyvét ajánlom mindenkinek, aki az életéről, művészetéről, felvételeiről szeretne többet megtudni. A You Tube-on található \"Fritz Wunderlich tragic death\" cím alatt élete utolsó napjairól egy film, német nyelven, spanyol feliratozással.
Werner Pfister: Fritz Wunderlich című könyvét ajánlom mindenkinek, aki az életéről, művészetéről, felvételeiről szeretne többet megtudni. A You Tube-on található \"Fritz Wunderlich tragic death\" cím alatt élete utolsó napjairól egy film, német nyelven, spanyol feliratozással.
1824 bermuda 2007-08-30 19:00:00 [Válasz erre: 1823 Manus 2007-08-30 17:42:33]
Köszönjük. Csodálatos éteri szépségű hangja volt, nagyon szomorú történet:-(
Köszönjük. Csodálatos éteri szépségű hangja volt, nagyon szomorú történet:-(
1823 Manus 2007-08-30 17:42:33 [Válasz erre: 1816 sphynx 2007-07-31 18:13:37]
Fritz Wunderlich vendégségben volt. Baráti beszélgetés, és a feleségével való telefonálás után aludni indult az alagsorban lévő szobájába. A bal cipőjének fűzője csomóra volt kötve, az egyik szára 29 cm-re, a másik 15 cm-re lógott. Ezekre léphetett rá, és egyensúlyát elveszítve lezuhant a 12 fokú falépcsőn. Közben a korlátba próbált kapaszkodni, ami kiszakadt a falból. Hanyat fordulva, fejének hátsó részét ütötte be az alsó kőpadlóba. Koponyaalapi törést szenvedett, másnap hajnalban szívelégtelenségben hunyt el.
Fritz Wunderlich vendégségben volt. Baráti beszélgetés, és a feleségével való telefonálás után aludni indult az alagsorban lévő szobájába. A bal cipőjének fűzője csomóra volt kötve, az egyik szára 29 cm-re, a másik 15 cm-re lógott. Ezekre léphetett rá, és egyensúlyát elveszítve lezuhant a 12 fokú falépcsőn. Közben a korlátba próbált kapaszkodni, ami kiszakadt a falból. Hanyat fordulva, fejének hátsó részét ütötte be az alsó kőpadlóba. Koponyaalapi törést szenvedett, másnap hajnalban szívelégtelenségben hunyt el.
1822 Sesto 2007-08-30 13:38:32 [Válasz erre: 1821 Heiner Lajos 2007-08-30 13:26:13]
...melyiket a sok közül?! ;-)
...melyiket a sok közül?! ;-)
1821 Heiner Lajos 2007-08-30 13:26:13 [Válasz erre: 1818 Búbánat 2007-08-30 08:44:32]
Hétfőn vettem meg Salzburgban a Prawy-kötetet - nem semmi pasas volt...
Hétfőn vettem meg Salzburgban a Prawy-kötetet - nem semmi pasas volt...
1820 Sesto 2007-08-30 10:08:34
\"Carol Vaness sings Verdi & Donizetti\" - Chor des Bayerischen Rundfunks - Münchner Rundfunkorchester - Roberto Abbado G. Donizetti, \"Anna Bolena\" G. Verdi, \"La Traviata\" G. Verdi, \"Macbeth\" G. Verdi, \"Otello\" G. Verdi, \"Il Trovatore\" /BMG 1996/
\"Carol Vaness sings Verdi & Donizetti\" - Chor des Bayerischen Rundfunks - Münchner Rundfunkorchester - Roberto Abbado G. Donizetti, \"Anna Bolena\" G. Verdi, \"La Traviata\" G. Verdi, \"Macbeth\" G. Verdi, \"Otello\" G. Verdi, \"Il Trovatore\" /BMG 1996/
1819 Sesto 2007-08-30 09:54:17
Ad Domingo: \"Az égiektől kapott kivételes ajándék, tehetség és hang birtokában már 2010-re is be van osztva Parsifalként a Staatsoper műsortervébe.\"-EZT csak azért furcsállom kissé, mivel már tavaly vagy tavalyelött(?) sem vállalta el Zürich-ben a Parsifal-cimszerepét - s gyakorlatilag \"utolsó percben\" lépett vissza; s Jonas Kaufmann énekelt helyette, ja és a szinház jegypénztárában nagy fehér cetliken jelentették be a T. Nagyérdemünek, hogy \"Domingo végül úgy döntött, hogy a Parsifal-cimszerepét kiveszi az aktivan énekelt repertoárjából, nem szándékozik a késöbbiekben ebben a szerepben fellépni!\"
Ad Domingo: \"Az égiektől kapott kivételes ajándék, tehetség és hang birtokában már 2010-re is be van osztva Parsifalként a Staatsoper műsortervébe.\"-EZT csak azért furcsállom kissé, mivel már tavaly vagy tavalyelött(?) sem vállalta el Zürich-ben a Parsifal-cimszerepét - s gyakorlatilag \"utolsó percben\" lépett vissza; s Jonas Kaufmann énekelt helyette, ja és a szinház jegypénztárában nagy fehér cetliken jelentették be a T. Nagyérdemünek, hogy \"Domingo végül úgy döntött, hogy a Parsifal-cimszerepét kiveszi az aktivan énekelt repertoárjából, nem szándékozik a késöbbiekben ebben a szerepben fellépni!\"
1818 Búbánat 2007-08-30 08:44:32
\"Az opera az életem!\" Találkozás Plácido Domingóval \"Mintha csak tegnap lett volna, amikor 1967-ben, huszonhat évesen Don Carlosként e szerepben és egyáltalán a bécsi Staatsoperben debütáltam. Szeretem a kerek számokat, a súlyos statisztikai adatokat. Mennyi erőpróba, művészi kihívás, lelki élmény fűződik a huszonkilenc szerephez, a száznyolcvankilenc fellépéshez és harminckét karmesteri szerepléshez, amit negyven év alatt Bécsben megéltem. E kerek szám egyesek szerint mágikus, mások szerint inkább bibliai, én is így gondolom. Ne higgye senki, hogy a karriert könnyen adják. A művésznek mindennap nehezen meg kell dolgoznia érte, és mindennap valamit építenie kell hozzá, különben elillan, mint a füst.\" Ezekkel a szavakkal köszönt egy különlegesen karizmatikus személyiség, Plácido Domingo, a bécsi Staatsoper ünnepelt magánénekese egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. Az égiektől kapott kivételes ajándék, tehetség és hang birtokában már 2010-re is be van osztva Parsifalként a Staatsoper műsortervébe. \"Ha nem fog menni, legfeljebb majd vezénylem Johan Bothát!\" A jó kedély legalább úgy hozzátartozik a Maestróhoz, mint a kedvesség és kiegyensúlyozottság, hiszen egyetlen operaházban eltölteni negyven kerek esztendőt, ő is érzi, mennyire a sors kivételezett kegye. A közönség pedig mindig is igazi drukkere volt, nélküle elképzelhetetlen a Staatsoper története. - Bécs a legzeneértőbb főváros, itt a leglelkesebb a közönség, a bécsieknek szinte második otthona az operaház, és itt a legjobbak az anyagi feltételek is. Állami forrásból gazdálkodik. Könnyű egy ilyen házat vezetni! És a budapesti publikum? - Ez szívügyem. Viszavárnak, de hogy mehetek-e, még nem tudom. Nem játszik, hanem él a színpadon, kitárulkozik, magával ragad. Egyénien játszik hangja gazdag árnyalatainak érzékeny húrjain és titkos regiszterein, aszerint, milyen szerepe lelke, a megtestesítendő figura karaktere. Énekesi pályáját baritonként kezdte. - Amikor annak idején előénekeltem a mexikói Nemzeti Operában, a bizottság közölte velem, hogy minden rendben, csak éppen a hangom nem bariton, hanem tenor. Leblattoltam hát előttük Giordano Fedorájából Loris Ipanoff tenoráriáját. Azonnal alkalmaztak mint tenort! A bécsi operaguru, Marcel Prawy kérésére három nap alatt megtanulta Mercadante Il giuramentóját (Esküjét), bár egy nappal korábban még nem is hallott a műről. Franco Zeffirelli telefonon egyeztette Carmen-rendezesét Domingóval, akinek csupán percek álltak rendelkezésére a helyszínen átgondolni az alakítást. A \"legrátermettebb\" viszont Manrico szerepében volt Karajan idején. A Staatsoper igazgatójának kérdésére rávágta, hogy egyetlen zongorapróba után beugrik a szerepbe, holott azt megelőzően még nem is énekelte A trubadúrt. - Talán hallotta a történetet, hogy a siker miatti örömömben - és persze fogadásból - felmásztam egy üveg pezsgővel a Ringen álló Goethe-szoborra. A baj csak az volt, hogy mindvégig azt hittem, Maestro Schillerrel koccintok! Ha új szerepre készül, a kottából vagy inkább a karakterből indul ki? - Van eset, amikor a karakter, illetve a hanganyag a döntő, de soha nem választható el a szövegtől. A mai közönség megköveteli, hogy a művész interpretálja a zenét. Az opera bonyolult műfaj: több mint zene, valójában a szöveg, a zene és a színpadi játék kombinációja. Meglepetés volt bemutatkozása Wagner-énekesként, majd sajátságos, belcantoszerű előadásmódja Lohengrin, Parsifal és Siegmund szerepében kellemes \"megszokássá\" lett... - A legnagyszerűbb és számomra felejthetetlen Lohengrin Kónya Sándor volt, aki szintén a belcanto szellemében énekelte a szerepet. Kétségtelen, hogy a Lohengrin és A bolygó hollandi a \"legolaszosabb\" Wagner-operák. Zarzuela-énekes szülők gyermekeként színházi légkörben nevelkedett, és musicaleket is énekelt kezdőként. Majd egyik nagy szerep követte a másikat, állandó tagság Mexikóvárosban, Tel Avivban, Bécsben... Volt pillanat az életében, amikor kétségbe vonta döntései helyességét, karrierje egyenesvonalúságát? Milyen szellemi, lelki és technikai felkészültséggel érte el a sikeres negyven esztendőt a színpadon? - A hivatás iránti rajongásom egy pillanatra sem szenvedett csorbát, lelkesedésem nem csökkent. Wagner vagy az orosz operairodalom darabjai sem lohasztották a kedélyem. A negyven év csupán egy hosszabb pillantás volt. Könnyen tanulok, talán némi érzékem is van a pályához. Az összes többi szerencse dolga, és az égiek segítő keze! Emlékezetes Don Carlosa óta, melyben Cesare Siepi, Gwyneth Jones és Hans Hotter oldalán mutatkozott be, számos szerepet énekelt Bécsben. Melyek voltak a kedvencei, lelki-szellemi fejlődése szempontjából meghatározóak? - Zeffirelli Carmenje Carlos Kleiberrel, a Ponnelle-féle Bajazzók és Otto Schenk Chénierje, Hans Neuenfels Prófétája; Agnes Baltsával a Sámson, Edita Gruberovával a Puritánok, Waltraud Meierrel a Wagner-operák. Talán éppen a nagyszerű rendezők és partnerek miatt, hiszen az ő koncepcióikból is sokat tanultam...Vagy lehet, hogy mindig azt szeretem a legjobban, amiben éppen benne vagyok?! Eddig több mint háromszázötven alkalommal állt a színpad innenső oldalán, azt is tudja hát, mit nem szabad a karmesternek... - Zavarni a zenekart és az énekest! Karajan a zenekar előtt állt, és ujjaiban érezte a zenét. Félig lehunyt szemmel és bal keze finom mozdulataival mennyei hangokat csalogatott elő. Néha azt sem lehetett tudni, két vagy négy taktust jelöl-e, egyénien dirigált. Ő csak élvezte a zenét, és érzéseit öntötte kézmozdulatokba. A belépéseket nem kell okvetlenül beinteni, sokkal fontosabb, hogy a zenész érezze, a karmester tudja, mikor kin van a sor. Mit vezényelne még szívesen? - Újra Strauss Denevérjét. Talán éppen azért, mert eleinte azt hittem, ez semmiség. Sokszor vezényeltem, Bécsben is. Ma már tudom, sokkal jobban is tudnám. Valójában nem csak énekes vagyok, hanem zenész. Ebbe a fogalomba a vezénylés éppúgy belefér, mint az éneklés, és én egyre többet szeretnék a karmesteri pulpitusnál állni. Milyen szempontok szerint állította össze a gálaprogramot? - A legtöbbet énekelt szerepekből, melyek egyben talán gyakoriságuk vagy rendezésük következtében a legmarkánsabbak is, mint A walkür vagy az Otello egy-egy felvonása Fischer Ádám és Daniele Gatti vezényletével. A negyven esztendőből mire emlékszik vissza a legszívesebben? - Két operára két helyszínen egyetlen este! A ünneplés már-már a személyi kultusz határát súrolta, de végtelenül boldoggá tett, hogy a publikum oly jól \"vette a lapot\". Puccini A köpeny című operájában énekeltem a Volksoperben, majd egy oldtimer-villamossal jöttünk át a Staatsoperbe, hogy az estét a Bajazzókkal folytassuk. Ezen az estén valóban színház volt az egész világ. A bécsiek szaladtak a villamos mellett, a lelkesedés határtalan volt. Nemcsak kiadás előtt álló könyvében népszerűsíti az opera műfajt, de támogatja, felkarolja a tehetséges fiatal művészeket. Van az operának jövője a fiatalok körében? - Az operalátogatók számát növelik az operairodalom új generációs nagy személyiségei: Elina Garanca, Anna Netrebko, Rolando Villazón és mások. A fiatal nézők látják a minőséget és eszményképet választanak maguknak a művészek között is. A művész számára pedig legfontosabb tényező a néző, a publikum, ez élteti. Mind Washingtonban, mind Los Angelesben külön operaelőadásokat szervezünk, melyekre meghívjuk a gyerekeket, fiatalokat, és megpróbáljuk megértetni velük a műfaj fontosságát, azt, hogy a zene a legtartalmasabb pihenés, a legszebb élvezet. Nekem legalábbis az opera az életem! Az Osztrák Köztársaság elnöke a májusi ünnepi gálán nagy ezüst érdeméremmel tüntette ki Plácido Domingót, a Staatsoper magánénekesét negyvenévi bécsi munkásságáért. Az együttműködés nem ért véget, hiszen a művészre további feladatok várnak Bécsben. Reviczky Katalin /Új Ember, 2007. augusztus 19./
\"Az opera az életem!\" Találkozás Plácido Domingóval \"Mintha csak tegnap lett volna, amikor 1967-ben, huszonhat évesen Don Carlosként e szerepben és egyáltalán a bécsi Staatsoperben debütáltam. Szeretem a kerek számokat, a súlyos statisztikai adatokat. Mennyi erőpróba, művészi kihívás, lelki élmény fűződik a huszonkilenc szerephez, a száznyolcvankilenc fellépéshez és harminckét karmesteri szerepléshez, amit negyven év alatt Bécsben megéltem. E kerek szám egyesek szerint mágikus, mások szerint inkább bibliai, én is így gondolom. Ne higgye senki, hogy a karriert könnyen adják. A művésznek mindennap nehezen meg kell dolgoznia érte, és mindennap valamit építenie kell hozzá, különben elillan, mint a füst.\" Ezekkel a szavakkal köszönt egy különlegesen karizmatikus személyiség, Plácido Domingo, a bécsi Staatsoper ünnepelt magánénekese egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. Az égiektől kapott kivételes ajándék, tehetség és hang birtokában már 2010-re is be van osztva Parsifalként a Staatsoper műsortervébe. \"Ha nem fog menni, legfeljebb majd vezénylem Johan Bothát!\" A jó kedély legalább úgy hozzátartozik a Maestróhoz, mint a kedvesség és kiegyensúlyozottság, hiszen egyetlen operaházban eltölteni negyven kerek esztendőt, ő is érzi, mennyire a sors kivételezett kegye. A közönség pedig mindig is igazi drukkere volt, nélküle elképzelhetetlen a Staatsoper története. - Bécs a legzeneértőbb főváros, itt a leglelkesebb a közönség, a bécsieknek szinte második otthona az operaház, és itt a legjobbak az anyagi feltételek is. Állami forrásból gazdálkodik. Könnyű egy ilyen házat vezetni! És a budapesti publikum? - Ez szívügyem. Viszavárnak, de hogy mehetek-e, még nem tudom. Nem játszik, hanem él a színpadon, kitárulkozik, magával ragad. Egyénien játszik hangja gazdag árnyalatainak érzékeny húrjain és titkos regiszterein, aszerint, milyen szerepe lelke, a megtestesítendő figura karaktere. Énekesi pályáját baritonként kezdte. - Amikor annak idején előénekeltem a mexikói Nemzeti Operában, a bizottság közölte velem, hogy minden rendben, csak éppen a hangom nem bariton, hanem tenor. Leblattoltam hát előttük Giordano Fedorájából Loris Ipanoff tenoráriáját. Azonnal alkalmaztak mint tenort! A bécsi operaguru, Marcel Prawy kérésére három nap alatt megtanulta Mercadante Il giuramentóját (Esküjét), bár egy nappal korábban még nem is hallott a műről. Franco Zeffirelli telefonon egyeztette Carmen-rendezesét Domingóval, akinek csupán percek álltak rendelkezésére a helyszínen átgondolni az alakítást. A \"legrátermettebb\" viszont Manrico szerepében volt Karajan idején. A Staatsoper igazgatójának kérdésére rávágta, hogy egyetlen zongorapróba után beugrik a szerepbe, holott azt megelőzően még nem is énekelte A trubadúrt. - Talán hallotta a történetet, hogy a siker miatti örömömben - és persze fogadásból - felmásztam egy üveg pezsgővel a Ringen álló Goethe-szoborra. A baj csak az volt, hogy mindvégig azt hittem, Maestro Schillerrel koccintok! Ha új szerepre készül, a kottából vagy inkább a karakterből indul ki? - Van eset, amikor a karakter, illetve a hanganyag a döntő, de soha nem választható el a szövegtől. A mai közönség megköveteli, hogy a művész interpretálja a zenét. Az opera bonyolult műfaj: több mint zene, valójában a szöveg, a zene és a színpadi játék kombinációja. Meglepetés volt bemutatkozása Wagner-énekesként, majd sajátságos, belcantoszerű előadásmódja Lohengrin, Parsifal és Siegmund szerepében kellemes \"megszokássá\" lett... - A legnagyszerűbb és számomra felejthetetlen Lohengrin Kónya Sándor volt, aki szintén a belcanto szellemében énekelte a szerepet. Kétségtelen, hogy a Lohengrin és A bolygó hollandi a \"legolaszosabb\" Wagner-operák. Zarzuela-énekes szülők gyermekeként színházi légkörben nevelkedett, és musicaleket is énekelt kezdőként. Majd egyik nagy szerep követte a másikat, állandó tagság Mexikóvárosban, Tel Avivban, Bécsben... Volt pillanat az életében, amikor kétségbe vonta döntései helyességét, karrierje egyenesvonalúságát? Milyen szellemi, lelki és technikai felkészültséggel érte el a sikeres negyven esztendőt a színpadon? - A hivatás iránti rajongásom egy pillanatra sem szenvedett csorbát, lelkesedésem nem csökkent. Wagner vagy az orosz operairodalom darabjai sem lohasztották a kedélyem. A negyven év csupán egy hosszabb pillantás volt. Könnyen tanulok, talán némi érzékem is van a pályához. Az összes többi szerencse dolga, és az égiek segítő keze! Emlékezetes Don Carlosa óta, melyben Cesare Siepi, Gwyneth Jones és Hans Hotter oldalán mutatkozott be, számos szerepet énekelt Bécsben. Melyek voltak a kedvencei, lelki-szellemi fejlődése szempontjából meghatározóak? - Zeffirelli Carmenje Carlos Kleiberrel, a Ponnelle-féle Bajazzók és Otto Schenk Chénierje, Hans Neuenfels Prófétája; Agnes Baltsával a Sámson, Edita Gruberovával a Puritánok, Waltraud Meierrel a Wagner-operák. Talán éppen a nagyszerű rendezők és partnerek miatt, hiszen az ő koncepcióikból is sokat tanultam...Vagy lehet, hogy mindig azt szeretem a legjobban, amiben éppen benne vagyok?! Eddig több mint háromszázötven alkalommal állt a színpad innenső oldalán, azt is tudja hát, mit nem szabad a karmesternek... - Zavarni a zenekart és az énekest! Karajan a zenekar előtt állt, és ujjaiban érezte a zenét. Félig lehunyt szemmel és bal keze finom mozdulataival mennyei hangokat csalogatott elő. Néha azt sem lehetett tudni, két vagy négy taktust jelöl-e, egyénien dirigált. Ő csak élvezte a zenét, és érzéseit öntötte kézmozdulatokba. A belépéseket nem kell okvetlenül beinteni, sokkal fontosabb, hogy a zenész érezze, a karmester tudja, mikor kin van a sor. Mit vezényelne még szívesen? - Újra Strauss Denevérjét. Talán éppen azért, mert eleinte azt hittem, ez semmiség. Sokszor vezényeltem, Bécsben is. Ma már tudom, sokkal jobban is tudnám. Valójában nem csak énekes vagyok, hanem zenész. Ebbe a fogalomba a vezénylés éppúgy belefér, mint az éneklés, és én egyre többet szeretnék a karmesteri pulpitusnál állni. Milyen szempontok szerint állította össze a gálaprogramot? - A legtöbbet énekelt szerepekből, melyek egyben talán gyakoriságuk vagy rendezésük következtében a legmarkánsabbak is, mint A walkür vagy az Otello egy-egy felvonása Fischer Ádám és Daniele Gatti vezényletével. A negyven esztendőből mire emlékszik vissza a legszívesebben? - Két operára két helyszínen egyetlen este! A ünneplés már-már a személyi kultusz határát súrolta, de végtelenül boldoggá tett, hogy a publikum oly jól \"vette a lapot\". Puccini A köpeny című operájában énekeltem a Volksoperben, majd egy oldtimer-villamossal jöttünk át a Staatsoperbe, hogy az estét a Bajazzókkal folytassuk. Ezen az estén valóban színház volt az egész világ. A bécsiek szaladtak a villamos mellett, a lelkesedés határtalan volt. Nemcsak kiadás előtt álló könyvében népszerűsíti az opera műfajt, de támogatja, felkarolja a tehetséges fiatal művészeket. Van az operának jövője a fiatalok körében? - Az operalátogatók számát növelik az operairodalom új generációs nagy személyiségei: Elina Garanca, Anna Netrebko, Rolando Villazón és mások. A fiatal nézők látják a minőséget és eszményképet választanak maguknak a művészek között is. A művész számára pedig legfontosabb tényező a néző, a publikum, ez élteti. Mind Washingtonban, mind Los Angelesben külön operaelőadásokat szervezünk, melyekre meghívjuk a gyerekeket, fiatalokat, és megpróbáljuk megértetni velük a műfaj fontosságát, azt, hogy a zene a legtartalmasabb pihenés, a legszebb élvezet. Nekem legalábbis az opera az életem! Az Osztrák Köztársaság elnöke a májusi ünnepi gálán nagy ezüst érdeméremmel tüntette ki Plácido Domingót, a Staatsoper magánénekesét negyvenévi bécsi munkásságáért. Az együttműködés nem ért véget, hiszen a művészre további feladatok várnak Bécsben. Reviczky Katalin /Új Ember, 2007. augusztus 19./
1817 sphynx 2007-07-31 18:15:44
A mai nap másik kedvenc énekese [url]http://g-ec2.images-amazon.com/images/I/219RSPQ52ML._AA130_.jpg;Marton Éva[/url]. Korngold: Violantában csodálatos hangokat produkál.
A mai nap másik kedvenc énekese [url]http://g-ec2.images-amazon.com/images/I/219RSPQ52ML._AA130_.jpg;Marton Éva[/url]. Korngold: Violantában csodálatos hangokat produkál.
1816 sphynx 2007-07-31 18:13:37 [Válasz erre: 1815 kobzos55 2007-07-31 18:07:36]
Tudom. Leesett a lépcsőről. (Azt nem, hogy miért.)
Tudom. Leesett a lépcsőről. (Azt nem, hogy miért.)
1815 kobzos55 2007-07-31 18:07:36 [Válasz erre: 1814 sphynx 2007-07-31 15:24:34]
Az. Ugye tudod, hogy 36 évesen halt meg...
Az. Ugye tudod, hogy 36 évesen halt meg...
1814 sphynx 2007-07-31 15:24:34
[url]http://ec1.images-amazon.com/images/I/41K1PW8E6BL._AA240_.jpg;csoda[/url]
[url]http://ec1.images-amazon.com/images/I/41K1PW8E6BL._AA240_.jpg;csoda[/url]
1813 Búbánat 2007-07-31 15:15:19
\"Az élet szép, tenéked magyarázzam...?\" Bécsi beszélgetés Johan Bothával Lehet, hogy a jelen és a jövő egyik legnagyobb tenorja, a dél-afrikai Johan Botha talán nem is ismeri a világ legszebb szerelmes vallomásainak egyikét, mégis teljesen annak szellemében él. A joviális, tréfálkozó, szívesen nevető mackó egyszerű, minden allűrtől mentes, békés művészegyéniség. \"Mindenevő\", aki az olasz és a német operairodalomból kedvére válogat, és egyformán magáénak vallja azt. Amit rendezője kér, zokszó nélkül teljesíti, nem firtatja, van-e értelme vagy sem, ha pedig \"csak úgy\" küldik színpadra, magától is kitalálja, mi a dolga. Engedelmessége a művészet iránti szívügy, beosztással él, nem kíván többet, mint amit az élet magától nyújt. Igaz, hosszú távra tervez: \"Azt éneklem, amit szeretek, nem sietek, még közel hetvenévesen is szeretnék színpadon állni.\" A bécsi Staatsoper legfiatalabb magánénekese zeneszerető szülők gyermeke. A család esti programja heti egy-két alkalommal a zenehallgatás volt. Botha tízéves korától énekelt, szülei házi parancsba adták, nem tűrik, hogy bárki is csendre intse fiukat, hadd gyakoroljon. A mama másban is katonás volt, egyszerűen meghívta a vendégsereget, a menyaszszonyt és szüleit, és fiára parancsolt: most pedig esküvő lesz. Azóta a művész két iskolás fia már a bécsi dialektusban gyakorolja magát. A németországi operaházak jó talajnak bizonyulnak fiatal énekeseknek, akik bátrak és merészek, kipróbálhatják erejüket: Botha a bayreuthi fesztivál kórusában közreműködve tört be Európába, ahol 1990 óta lakik. Fontosabb repertoárszerepei: Idomeneo, Florestan, Lohengrin, Walter von Stolzing, Enzo, Otello, Rodolfo, Pinkerton, Cavaradossi, Calaf, Turiddu, Canio, André Chenier... Európai debütálását a cataniai Teatro Belliniben, nemzetközi betörését a párizsi Opera Bastille-ban, Wagner-hódítását a bécsi Staatsoperben ünnepelte. Legnagyobb személyes sikerét a Lohengrinben érte el a Metben, kedvenc szerepe a Don Carlos, jelenleg Siegfriedet tanulja, a \"jövő zenéje\" pedig Trisztán. Miért váltott baritonról tenorra, és az olasz szerepkörből miért kirándul egyre gyakrabban a német opera berkeibe? - Dél-Afrikában végeztem tanulmányaimat. Az ország szegény, egy olasz operát könnyebb kiállítani, mint egy díszletigényes Wagnert. A C-s tenor-szerepekben otthonos vagyok, ha akarom, még a magas D sem okoz problémát, első idegen nyelvem pedig az olasz volt... A hangjára leginkább a hajlékonyság jellemző. Igazi bel cantóként interpretálja Lohengrint is... - Wagner eredetileg nem ordításra írta szerepeit. A legtöbb Wagner-tenor hangmennyiségével akar imponálni, miközben nem veszi figyelembe a szerző kéziratának számtalan útmutatását. De Verdi Otellójára is utalhatok: két rész kivételével, amikor a mór emóciói elérik a csúcspontot, a szerep szinte végig visszafogott piano. A karmester személyes ambíciójánál is sokkal fontosabb a zeneszerző tiszteletben tartása. Mivel éri el hangjának selyemfényű ruganyosságát? - A napi két-három órás beénekléssel, skálázással, amikor az emberi hang szinte valamennyi regiszterén begyakorolja magát az énekes, még a szopránon is. Ha kollégák hallják, kíváncsian kukkantanak be a próbaszobába, vajon ki a még soha nem hallott szoprán. Elég szép a hang, milyen hát a kinézet? Megdöbbentésükről garantáltan gondoskodom! De félre a tréfával, nagyszerű tanárom volt, egy cseh menekült énekesnő, aki Pretoriában azzal kezdte, hogy egy nyers tojást nyomott a számba, miközben hosszan magyarázott. Mivel utálom a tojást, főképp nyersen, akaratlanul is elővigyázatos szájtartást és gégeállást vettem föl, ami a hangképzésben rengeteget segített. Miért kedvencek kedvenc szerepei? - Radames azért, mert míg nyilvánosan ünneplik, a mellékszobában szerelmével lehet légyottja, Stolzingi Walter azért, mert Christina Mielitz modern hippit csinált belőle - ha már nem lehet lovag, aki kardot ránthat, a szerelméért énekelni sem restellő neopolgár \"új céhtáblaként\" embernagyságú hárfával jelenik meg a színpadon; friss és szellemes ötlet, Carlos pedig azért, mert Posának oly szeretnivalóak az eszméi és gyönyörűségesek a melódiái... Mit tart a modern rendezésről? - A rendező dolga, hogy szőröstül-bőröstül magáévá tegye a darabot. Feladata, hogy énekesével legalább egy alapkoncepciót közöljön. Szerencsétlensége, hogy előtte már mindent feltaláltak. Kínlódik, hogy valami újat nyújtson. Szerencséje, ha ez némileg sikerül is neki a történet meghamisítása nélkül. Több olyan Wagner-szerepet énekelt már lemezen, amelyet színpadon még nem... - A stúdió steril körülményei abszolút koncentrációt tesznek lehetővé, de meg is követelik, hogy az énekes csakis a hangja eszközeivel dolgozzék. Annyiszor ismételsz, ameddig a lemezcég türelme tart. A színpadon ott van a játék lehetősége, és egy rossz mozdulat esetén a sérülés veszélye. Egyszer a Mesterdalnokok hatalmas hárfája mentett meg, amikor a színpadtechnikus által tévesen lehívott csillár majdnem agyonütött. Wagnernek tehát adósa lettem! Következő álma? - Tannhäuser - 2009-ben Ioan Holender igazgató barátom búcsúztatására. De, hála Istennek, már 2012-14-et is tervezem! Reviczky Katalin Új Ember, 2007. július 29.
\"Az élet szép, tenéked magyarázzam...?\" Bécsi beszélgetés Johan Bothával Lehet, hogy a jelen és a jövő egyik legnagyobb tenorja, a dél-afrikai Johan Botha talán nem is ismeri a világ legszebb szerelmes vallomásainak egyikét, mégis teljesen annak szellemében él. A joviális, tréfálkozó, szívesen nevető mackó egyszerű, minden allűrtől mentes, békés művészegyéniség. \"Mindenevő\", aki az olasz és a német operairodalomból kedvére válogat, és egyformán magáénak vallja azt. Amit rendezője kér, zokszó nélkül teljesíti, nem firtatja, van-e értelme vagy sem, ha pedig \"csak úgy\" küldik színpadra, magától is kitalálja, mi a dolga. Engedelmessége a művészet iránti szívügy, beosztással él, nem kíván többet, mint amit az élet magától nyújt. Igaz, hosszú távra tervez: \"Azt éneklem, amit szeretek, nem sietek, még közel hetvenévesen is szeretnék színpadon állni.\" A bécsi Staatsoper legfiatalabb magánénekese zeneszerető szülők gyermeke. A család esti programja heti egy-két alkalommal a zenehallgatás volt. Botha tízéves korától énekelt, szülei házi parancsba adták, nem tűrik, hogy bárki is csendre intse fiukat, hadd gyakoroljon. A mama másban is katonás volt, egyszerűen meghívta a vendégsereget, a menyaszszonyt és szüleit, és fiára parancsolt: most pedig esküvő lesz. Azóta a művész két iskolás fia már a bécsi dialektusban gyakorolja magát. A németországi operaházak jó talajnak bizonyulnak fiatal énekeseknek, akik bátrak és merészek, kipróbálhatják erejüket: Botha a bayreuthi fesztivál kórusában közreműködve tört be Európába, ahol 1990 óta lakik. Fontosabb repertoárszerepei: Idomeneo, Florestan, Lohengrin, Walter von Stolzing, Enzo, Otello, Rodolfo, Pinkerton, Cavaradossi, Calaf, Turiddu, Canio, André Chenier... Európai debütálását a cataniai Teatro Belliniben, nemzetközi betörését a párizsi Opera Bastille-ban, Wagner-hódítását a bécsi Staatsoperben ünnepelte. Legnagyobb személyes sikerét a Lohengrinben érte el a Metben, kedvenc szerepe a Don Carlos, jelenleg Siegfriedet tanulja, a \"jövő zenéje\" pedig Trisztán. Miért váltott baritonról tenorra, és az olasz szerepkörből miért kirándul egyre gyakrabban a német opera berkeibe? - Dél-Afrikában végeztem tanulmányaimat. Az ország szegény, egy olasz operát könnyebb kiállítani, mint egy díszletigényes Wagnert. A C-s tenor-szerepekben otthonos vagyok, ha akarom, még a magas D sem okoz problémát, első idegen nyelvem pedig az olasz volt... A hangjára leginkább a hajlékonyság jellemző. Igazi bel cantóként interpretálja Lohengrint is... - Wagner eredetileg nem ordításra írta szerepeit. A legtöbb Wagner-tenor hangmennyiségével akar imponálni, miközben nem veszi figyelembe a szerző kéziratának számtalan útmutatását. De Verdi Otellójára is utalhatok: két rész kivételével, amikor a mór emóciói elérik a csúcspontot, a szerep szinte végig visszafogott piano. A karmester személyes ambíciójánál is sokkal fontosabb a zeneszerző tiszteletben tartása. Mivel éri el hangjának selyemfényű ruganyosságát? - A napi két-három órás beénekléssel, skálázással, amikor az emberi hang szinte valamennyi regiszterén begyakorolja magát az énekes, még a szopránon is. Ha kollégák hallják, kíváncsian kukkantanak be a próbaszobába, vajon ki a még soha nem hallott szoprán. Elég szép a hang, milyen hát a kinézet? Megdöbbentésükről garantáltan gondoskodom! De félre a tréfával, nagyszerű tanárom volt, egy cseh menekült énekesnő, aki Pretoriában azzal kezdte, hogy egy nyers tojást nyomott a számba, miközben hosszan magyarázott. Mivel utálom a tojást, főképp nyersen, akaratlanul is elővigyázatos szájtartást és gégeállást vettem föl, ami a hangképzésben rengeteget segített. Miért kedvencek kedvenc szerepei? - Radames azért, mert míg nyilvánosan ünneplik, a mellékszobában szerelmével lehet légyottja, Stolzingi Walter azért, mert Christina Mielitz modern hippit csinált belőle - ha már nem lehet lovag, aki kardot ránthat, a szerelméért énekelni sem restellő neopolgár \"új céhtáblaként\" embernagyságú hárfával jelenik meg a színpadon; friss és szellemes ötlet, Carlos pedig azért, mert Posának oly szeretnivalóak az eszméi és gyönyörűségesek a melódiái... Mit tart a modern rendezésről? - A rendező dolga, hogy szőröstül-bőröstül magáévá tegye a darabot. Feladata, hogy énekesével legalább egy alapkoncepciót közöljön. Szerencsétlensége, hogy előtte már mindent feltaláltak. Kínlódik, hogy valami újat nyújtson. Szerencséje, ha ez némileg sikerül is neki a történet meghamisítása nélkül. Több olyan Wagner-szerepet énekelt már lemezen, amelyet színpadon még nem... - A stúdió steril körülményei abszolút koncentrációt tesznek lehetővé, de meg is követelik, hogy az énekes csakis a hangja eszközeivel dolgozzék. Annyiszor ismételsz, ameddig a lemezcég türelme tart. A színpadon ott van a játék lehetősége, és egy rossz mozdulat esetén a sérülés veszélye. Egyszer a Mesterdalnokok hatalmas hárfája mentett meg, amikor a színpadtechnikus által tévesen lehívott csillár majdnem agyonütött. Wagnernek tehát adósa lettem! Következő álma? - Tannhäuser - 2009-ben Ioan Holender igazgató barátom búcsúztatására. De, hála Istennek, már 2012-14-et is tervezem! Reviczky Katalin Új Ember, 2007. július 29.
1812 Estelle 2007-07-02 22:41:33 [Válasz erre: 1795 Szilgyo 2007-07-02 14:49:35]
8 tenor a kedvencek között :-(((
8 tenor a kedvencek között :-(((
1811 virius 2007-07-02 22:30:10
Azért ebbe a topikba is beleírom, hadd legyen nyoma: ma 84 éves Melis György és nekem ő az egyik ma is élő kedvencem.
Azért ebbe a topikba is beleírom, hadd legyen nyoma: ma 84 éves Melis György és nekem ő az egyik ma is élő kedvencem.
1810 kobzos55 2007-07-02 15:52:15 [Válasz erre: 1806 Szilgyo 2007-07-02 15:27:55]
Ha \"kedvenc\" akkor elég világos a kérdés (mint a szerlem). Ha egy kicsit komolyabban tesszük fel a kérdést, akkor még tovább kell aprózni: lírai, vagy hős- tenor stb.? Csak opera, vagy dal- oratórium éneklés is. Ha opera, nem mindegy, hogy Verdi vagy Mozart stb. Csak a hang vagy a színészi játék is számít? Szóval kezdem úgy érezni, hogy Sesto-nak van igaza. Ez homokozó lenne. Egyébként is először meg kell kérdezni az OVB-t, hogy népszavazásra bocsátható-e a kérdés :-)))
Ha \"kedvenc\" akkor elég világos a kérdés (mint a szerlem). Ha egy kicsit komolyabban tesszük fel a kérdést, akkor még tovább kell aprózni: lírai, vagy hős- tenor stb.? Csak opera, vagy dal- oratórium éneklés is. Ha opera, nem mindegy, hogy Verdi vagy Mozart stb. Csak a hang vagy a színészi játék is számít? Szóval kezdem úgy érezni, hogy Sesto-nak van igaza. Ez homokozó lenne. Egyébként is először meg kell kérdezni az OVB-t, hogy népszavazásra bocsátható-e a kérdés :-)))
1809 Sesto 2007-07-02 15:33:55 [Válasz erre: 1805 tarnhelm2 2007-07-02 15:26:14]
PS.: közhely, de olyannyira gázos a született alt-énekesnök szitációja, hogy jelenleg nem is igen tudják öket rendesen képezni!... :-((( helyettük itt a sok countertenor, akik szintelen-szagtalan, testetlen voce-val ontják magukból a meleglevegöt!... Ja és még egy \"echte Altistin\" a jelenböl: Anna Larsson!... Aztán ki is fújt a lista!!! :-( (Korábban ott volt még Hanna Schwarz + Ortrun Wenkel is.)
PS.: közhely, de olyannyira gázos a született alt-énekesnök szitációja, hogy jelenleg nem is igen tudják öket rendesen képezni!... :-((( helyettük itt a sok countertenor, akik szintelen-szagtalan, testetlen voce-val ontják magukból a meleglevegöt!... Ja és még egy \"echte Altistin\" a jelenböl: Anna Larsson!... Aztán ki is fújt a lista!!! :-( (Korábban ott volt még Hanna Schwarz + Ortrun Wenkel is.)
1808 Sesto 2007-07-02 15:29:11 [Válasz erre: 1805 tarnhelm2 2007-07-02 15:26:14]
...szerintem az igazi született profund altokkal lenne valóban probléma, és nem a mezzoszopránokkal, mert M. Ejsing, E. Podles és Mijanovic kivételével \"echte Altistin-t\" nem igen találsz: mind mezzo-k, akik az alt-szerepkört is a vállukon cipelik!... :-(
...szerintem az igazi született profund altokkal lenne valóban probléma, és nem a mezzoszopránokkal, mert M. Ejsing, E. Podles és Mijanovic kivételével \"echte Altistin-t\" nem igen találsz: mind mezzo-k, akik az alt-szerepkört is a vállukon cipelik!... :-(
1807 Szilgyo 2007-07-02 15:28:35
Ja, és nem ér más listáját fikázni!
Ja, és nem ér más listáját fikázni!
1806 Szilgyo 2007-07-02 15:27:55 [Válasz erre: 1805 tarnhelm2 2007-07-02 15:26:14]
Nem kellene elaprózni, csak énekeseket, énekesnőket különböztetnénk meg.
Nem kellene elaprózni, csak énekeseket, énekesnőket különböztetnénk meg.
1805 tarnhelm2 2007-07-02 15:26:14 [Válasz erre: 1804 Sesto 2007-07-02 15:19:58]
És 1801-re. Nagy kockázata nincs a dolognak. A végeredményként kijövő kedvenc énekest (még ha valaki ármányosan 1000 nickről ad is le szavazatot - bár nem tudom, miért tenné?) nem lesz kötelező hallgatni! :)) És a tenor/basszus szoprán/altot nem lenne érdemes szétválasztani? (tudom, a mezzókkal bajban lennénk.)
És 1801-re. Nagy kockázata nincs a dolognak. A végeredményként kijövő kedvenc énekest (még ha valaki ármányosan 1000 nickről ad is le szavazatot - bár nem tudom, miért tenné?) nem lesz kötelező hallgatni! :)) És a tenor/basszus szoprán/altot nem lenne érdemes szétválasztani? (tudom, a mezzókkal bajban lennénk.)
1804 Sesto 2007-07-02 15:19:58 [Válasz erre: 1800 tarnhelm2 2007-07-02 15:10:51]
\"Mert persze azzal is befolyásolunk másokat (pro és kontra).\"-már aki hagyja magát befolyásolni magát!... (?) Szeretek saját véleményt kialakitani mindenröl, nyilván ez nem zárja ki az \"érdeklödés felkeltésének\" témakörét, ha vmit., vagy vkiröl olvasok,...de ne próbálja meg nekem senki elöírni, hogy éppen \"kit kell akutálisan szeretni, majmolni vagy sem\"!... ;-)
\"Mert persze azzal is befolyásolunk másokat (pro és kontra).\"-már aki hagyja magát befolyásolni magát!... (?) Szeretek saját véleményt kialakitani mindenröl, nyilván ez nem zárja ki az \"érdeklödés felkeltésének\" témakörét, ha vmit., vagy vkiröl olvasok,...de ne próbálja meg nekem senki elöírni, hogy éppen \"kit kell akutálisan szeretni, majmolni vagy sem\"!... ;-)
1803 Szilgyo 2007-07-02 15:18:06 [Válasz erre: 1801 Sesto 2007-07-02 15:13:23]
Akinek van kedve, játszik, akinek nincs, az nem. Ilyen egyszerű.
Akinek van kedve, játszik, akinek nincs, az nem. Ilyen egyszerű.
1802 Szilgyo 2007-07-02 15:17:42 [Válasz erre: 1800 tarnhelm2 2007-07-02 15:10:51]
Gondoltam, ebben a fórumban menne a dolog, vagy nyitnánk neki egy újat.
Gondoltam, ebben a fórumban menne a dolog, vagy nyitnánk neki egy újat.
1801 Sesto 2007-07-02 15:13:23 [Válasz erre: 1799 Szilgyo 2007-07-02 15:03:03]
...ja persze, \"ébresztö\"(!!!) kedves Szilgyo(!)-és azon kedves és tisztelt fórumtársak, akik \"nicname-gyüjteménnyel\" rendelkeznek, és témától, hangulattól, haviciklustól függöen váltogatják ezeket; majd olyan ügyesen és hatékonyan ki fogjátok szürni, mint eddig, ugye?!... Sok sikert,...én biztos, hogy nem fogok szavazni az oviban!... ;-) Jó szórakozást a homokozóban: repül a homok és a kislapát, csak a tortaformákat + rózsaszin vödröket otthon ne felejtsétek!...
...ja persze, \"ébresztö\"(!!!) kedves Szilgyo(!)-és azon kedves és tisztelt fórumtársak, akik \"nicname-gyüjteménnyel\" rendelkeznek, és témától, hangulattól, haviciklustól függöen váltogatják ezeket; majd olyan ügyesen és hatékonyan ki fogjátok szürni, mint eddig, ugye?!... Sok sikert,...én biztos, hogy nem fogok szavazni az oviban!... ;-) Jó szórakozást a homokozóban: repül a homok és a kislapát, csak a tortaformákat + rózsaszin vödröket otthon ne felejtsétek!...
1800 tarnhelm2 2007-07-02 15:10:51 [Válasz erre: 1799 Szilgyo 2007-07-02 15:03:03]
Nekem tetszik az ötlet. Ezt most úgy kell elképzelni, hogy az összes beküldött lista folyamatosan látható? Mert persze azzal is befolyásolunk másokat (pro és kontra).
Nekem tetszik az ötlet. Ezt most úgy kell elképzelni, hogy az összes beküldött lista folyamatosan látható? Mert persze azzal is befolyásolunk másokat (pro és kontra).
1799 Szilgyo 2007-07-02 15:03:03 [Válasz erre: 1798 Sesto 2007-07-02 14:59:33]
Mindenki csak egyszer szavazhatna nickenként, mert a fórumba kellene beírni, mint a Taminón, és a komolytalan válaszokkal eleve nem foglalkoznánk. Mondjuk 10-es listát írna be mindenki, rangsorolva, 1-től 10-ig adnánk a pontokat, és a végén összesítenénk.
Mindenki csak egyszer szavazhatna nickenként, mert a fórumba kellene beírni, mint a Taminón, és a komolytalan válaszokkal eleve nem foglalkoznánk. Mondjuk 10-es listát írna be mindenki, rangsorolva, 1-től 10-ig adnánk a pontokat, és a végén összesítenénk.
1798 Sesto 2007-07-02 14:59:33 [Válasz erre: 1797 Szilgyo 2007-07-02 14:52:36]
...és gondolod, hogy az majd valóban objektív, reális \"képet\" mutatna: elég megnézni pl. a Momus-díj szavazást és annak \"szinvonalát\"! (=egyesek \"ráfekszenek\" a klaviatúrára, és kismillió és egy alkalommal szavaznak, szavaztatnak ugyanarra a személyre=ovi elökészitö szinvonal!) :-( /Nem hiszem egyébként, hogy különösen izgatna bárkit is hogy X. vagy Z. \"nyer a szavazatok alapján\", ha az illetönek meg eleve Y. a kedvence!/
...és gondolod, hogy az majd valóban objektív, reális \"képet\" mutatna: elég megnézni pl. a Momus-díj szavazást és annak \"szinvonalát\"! (=egyesek \"ráfekszenek\" a klaviatúrára, és kismillió és egy alkalommal szavaznak, szavaztatnak ugyanarra a személyre=ovi elökészitö szinvonal!) :-( /Nem hiszem egyébként, hogy különösen izgatna bárkit is hogy X. vagy Z. \"nyer a szavazatok alapján\", ha az illetönek meg eleve Y. a kedvence!/
1797 Szilgyo 2007-07-02 14:52:36
Nem csinálunk mi is ilyen szavazást?
Nem csinálunk mi is ilyen szavazást?
1796 Szilgyo 2007-07-02 14:52:08
És az énekesnők: 1 CALLAS Maria Sopran 166 20 2 BARTOLI Cecilia Mezzosopran 107 14 3 SCHWARZKOPF Elisabeth Sopran 95 13 4 FRENI Mirella Sopran 93 13 5 LUDWIG Christa Mezzosopran 91 14 6 NETREBKO Anna Sopran 84 12 7 NILSSON Birgit Sopran 79 10 8 TEBALDI Renata Sopran 65 8 9 KASSAROVA Vesselina Mezzosopran 63 9 10 GARANCA Elina Mezzosopran 62 8
És az énekesnők: 1 CALLAS Maria Sopran 166 20 2 BARTOLI Cecilia Mezzosopran 107 14 3 SCHWARZKOPF Elisabeth Sopran 95 13 4 FRENI Mirella Sopran 93 13 5 LUDWIG Christa Mezzosopran 91 14 6 NETREBKO Anna Sopran 84 12 7 NILSSON Birgit Sopran 79 10 8 TEBALDI Renata Sopran 65 8 9 KASSAROVA Vesselina Mezzosopran 63 9 10 GARANCA Elina Mezzosopran 62 8
1795 Szilgyo 2007-07-02 14:49:35
A német Tamino Klassikfórumon megy egy szavazás a kedvenc énekesekről/énekesnőkről. Az első tíz énekes listája, pontszámokkal: 1 WUNDERLICH Fritz Tenor 129 17 2 BJÖRLING Jussi Tenor 84 11 3 FLOREZ Juan Diego Tenor 82 13 4 BERGONZI Carlo Tenor 77 11 5 FISCHER-DIESKAU Dietrich Bariton 62 9 6 VILLAZON Rolando Tenor 62 10 7 DOMINGO Placido Tenor 54 9 8 GHIAUROV Nicolai Bass 51 7 PAVAROTTI Luciano Tenor 51 7 10 SCHOCK Rudolf Tenor 48 7
A német Tamino Klassikfórumon megy egy szavazás a kedvenc énekesekről/énekesnőkről. Az első tíz énekes listája, pontszámokkal: 1 WUNDERLICH Fritz Tenor 129 17 2 BJÖRLING Jussi Tenor 84 11 3 FLOREZ Juan Diego Tenor 82 13 4 BERGONZI Carlo Tenor 77 11 5 FISCHER-DIESKAU Dietrich Bariton 62 9 6 VILLAZON Rolando Tenor 62 10 7 DOMINGO Placido Tenor 54 9 8 GHIAUROV Nicolai Bass 51 7 PAVAROTTI Luciano Tenor 51 7 10 SCHOCK Rudolf Tenor 48 7
1794 Sesto 2007-04-29 11:19:19
\"nyelvlecke\" ;-)
\"nyelvlecke\" ;-)
1793 Sesto 2007-04-29 11:15:13
...na akkor itt folytatnám egy aktuális ORF-jelentéssel www.orf.at/stories Caballe a \"Kamaraénekesnö\", avagy német nyelv lecke haladóknak(?)... \"Minden idök legaktivabb operaénekesnöje\" Ausgezeichnet 28.04.2007 Montserrat Caballe in der Staatsoper Als \"Österreichische Kammersängerin\" ist sie vor zwei Tagen in Wien ausgezeichnet worden, am Samstag hat Montserrat Caballe zum letzten Mal in der Premieren-Spielserie von Donizettis \"La Fille du regiment\" in der Staatsoper gesungen. Die Diva freute sich auf ihren Auftritt. In Wien mit Applaus begrüßt \"Das bedeutet etwas ganz Spezielles für mich\", zeigte sich die Star-Sopranistin aus Barcelona nach ihrer Auszeichnung bewegt. \"Für mich ist es immer besonders schön, in der Staatsoper zu singen\", strahlte sie. Ein schlechter Tag sei immer möglich, \"aber wenn man hier in Wien schon beim Auftritt mit Applaus begrüßt wird, noch bevor man einen einzigen Ton gesungen hat, kann gar nichts schief gehen.\" An der Wiener Staatsoper debütierte die Operndiva am 28. Februar 1959 als Donna Elvira in Mozarts \"Don Giovanni\". \"Ich war überrascht, wie ich als Anfängerin aufgenommen wurde\", erzählte die Sopranistin im Gespräch mit der APA. Seit damals war sie im Haus am Ring in unzähligen Partien, von Salome, Tosca und Norma über die Elisabeth in \"Don Carlo\" bis zur Madama Cortese in \"Il Viaggio a Reims\" zu sehen. Aktivste Opernsängerin aller Zeiten Mit insgesamt über 4.000 Auftritten - fünf Mal so viele wie Maria Callas - und einem 90 Opernrollen und 800 Lieder umfassenden Repertoire gilt Caballe als die aktivste Opernsängerin aller Zeiten. Im Sommer in St. Magarethen zu hören. Liebe zu Open-Air-Bühnen Auch die Open-Air-Bühnen der Konzertwelt liebt sie. \"Das erste Mal habe ich ein Open Air an der Seite von Pavarotti in einem Park von San Francisco gemacht, dann kamen der Hyde Park, die Caracalla-Thermen, die Arenen von Verona und Orange\", beginnt sie aufzuzählen. Bedenken, man könne sich dabei allzuleicht die Stimme ruinieren, wischt mit einer Handbewegung beiseite. Vom römischen Amphitheater wechselt Montserrat Caballe heuer in den Römersteinbruch. Am 1. Juli singt sie in St. Margarethen, wo vor der beeindruckenden Felskulisse fast 5.000 Zuhörer Platz finden. Mit dem Titel \"Österreichische Kammersänger\" wurden am Donnerstag Montserrat Caballé (74) und Carlos Álvarez (40) von Staatsoperndirektor Ioan Holender ausgezeichnet. Unklar ist, wann sie das nächste Mal auf der Staatsopern-Bühne singt. Österreich als musikalisches Herz Europas Wann die Sängerin das nächste Mal an der Staatsoper zu sehen sein wird, weiß sie noch nicht, \"die Gespräche laufen aber\". Sicher ist allerdings eines: Nach Wien und nach Österreich wird sie immer wieder kommen. \"Österreich ist das musikalische Herz von Europa - aber das weiß ohnedies jeder in der ganzen Welt.\"
...na akkor itt folytatnám egy aktuális ORF-jelentéssel www.orf.at/stories Caballe a \"Kamaraénekesnö\", avagy német nyelv lecke haladóknak(?)... \"Minden idök legaktivabb operaénekesnöje\" Ausgezeichnet 28.04.2007 Montserrat Caballe in der Staatsoper Als \"Österreichische Kammersängerin\" ist sie vor zwei Tagen in Wien ausgezeichnet worden, am Samstag hat Montserrat Caballe zum letzten Mal in der Premieren-Spielserie von Donizettis \"La Fille du regiment\" in der Staatsoper gesungen. Die Diva freute sich auf ihren Auftritt. In Wien mit Applaus begrüßt \"Das bedeutet etwas ganz Spezielles für mich\", zeigte sich die Star-Sopranistin aus Barcelona nach ihrer Auszeichnung bewegt. \"Für mich ist es immer besonders schön, in der Staatsoper zu singen\", strahlte sie. Ein schlechter Tag sei immer möglich, \"aber wenn man hier in Wien schon beim Auftritt mit Applaus begrüßt wird, noch bevor man einen einzigen Ton gesungen hat, kann gar nichts schief gehen.\" An der Wiener Staatsoper debütierte die Operndiva am 28. Februar 1959 als Donna Elvira in Mozarts \"Don Giovanni\". \"Ich war überrascht, wie ich als Anfängerin aufgenommen wurde\", erzählte die Sopranistin im Gespräch mit der APA. Seit damals war sie im Haus am Ring in unzähligen Partien, von Salome, Tosca und Norma über die Elisabeth in \"Don Carlo\" bis zur Madama Cortese in \"Il Viaggio a Reims\" zu sehen. Aktivste Opernsängerin aller Zeiten Mit insgesamt über 4.000 Auftritten - fünf Mal so viele wie Maria Callas - und einem 90 Opernrollen und 800 Lieder umfassenden Repertoire gilt Caballe als die aktivste Opernsängerin aller Zeiten. Im Sommer in St. Magarethen zu hören. Liebe zu Open-Air-Bühnen Auch die Open-Air-Bühnen der Konzertwelt liebt sie. \"Das erste Mal habe ich ein Open Air an der Seite von Pavarotti in einem Park von San Francisco gemacht, dann kamen der Hyde Park, die Caracalla-Thermen, die Arenen von Verona und Orange\", beginnt sie aufzuzählen. Bedenken, man könne sich dabei allzuleicht die Stimme ruinieren, wischt mit einer Handbewegung beiseite. Vom römischen Amphitheater wechselt Montserrat Caballe heuer in den Römersteinbruch. Am 1. Juli singt sie in St. Margarethen, wo vor der beeindruckenden Felskulisse fast 5.000 Zuhörer Platz finden. Mit dem Titel \"Österreichische Kammersänger\" wurden am Donnerstag Montserrat Caballé (74) und Carlos Álvarez (40) von Staatsoperndirektor Ioan Holender ausgezeichnet. Unklar ist, wann sie das nächste Mal auf der Staatsopern-Bühne singt. Österreich als musikalisches Herz Europas Wann die Sängerin das nächste Mal an der Staatsoper zu sehen sein wird, weiß sie noch nicht, \"die Gespräche laufen aber\". Sicher ist allerdings eines: Nach Wien und nach Österreich wird sie immer wieder kommen. \"Österreich ist das musikalische Herz von Europa - aber das weiß ohnedies jeder in der ganzen Welt.\"
1792 Sesto 2007-04-15 10:46:03 [Válasz erre: 1791 Sesto 2007-04-15 10:43:18]
...pardon: Heiner Lajosnak,...mellément!... sorry!...
...pardon: Heiner Lajosnak,...mellément!... sorry!...
1791 Sesto 2007-04-15 10:43:18
...akkor Heiner Lajonak -itt írom le- mert a Miklósa-topic-tól úgy ahogy a névadójától már valóban herótom van, és különben sem odavaló téma, tehát: Az általad felsorolt nagy énekes-sztárok közül lásd. Ponselle etc. újra nagyon sok felvételhez hozzá lehet jutni a \"Naxos\" jóvoltából(=\"ez itt a reklám helye\"!)-de gondolom, Te már régen ismered ezt a \"régi/új sorozatot\"????!-Ponselle, Gigli, Caruso, Ferrier, Sack etc.-etc. rengetek \"muzeális felvételt\" tartalmaz ez a sorozat,...de akár Callas-szal is találkozni ezeken a korongokon,...VAGY -ad Callas!- a korábban EMI által forgalmazott és természetesen \"full price\"-felvételeket, hiszen lejártak a jogok, a \"Naxos szinte fillérekért\" újra piacra dobta \"Rigoletto\", \"Traviata\", \"Il turco in Italia\" etc. S nem egy esetben még ún. \"Bonustrack\" is szerepel a felvételeken, pl. a \"Turco\" esetében a 2. CD végén Callas énekel koloratúráriákat... Tehát érdémes szétnézni, azt hiszem mindenki talál izlésének megfelelöt az emlitett sorozat darabjai között; tök mindegy, hogy éppen Callas-t, vagy Ponselle-t és Caruso-t \"isteniti\"!... ;-)
...akkor Heiner Lajonak -itt írom le- mert a Miklósa-topic-tól úgy ahogy a névadójától már valóban herótom van, és különben sem odavaló téma, tehát: Az általad felsorolt nagy énekes-sztárok közül lásd. Ponselle etc. újra nagyon sok felvételhez hozzá lehet jutni a \"Naxos\" jóvoltából(=\"ez itt a reklám helye\"!)-de gondolom, Te már régen ismered ezt a \"régi/új sorozatot\"????!-Ponselle, Gigli, Caruso, Ferrier, Sack etc.-etc. rengetek \"muzeális felvételt\" tartalmaz ez a sorozat,...de akár Callas-szal is találkozni ezeken a korongokon,...VAGY -ad Callas!- a korábban EMI által forgalmazott és természetesen \"full price\"-felvételeket, hiszen lejártak a jogok, a \"Naxos szinte fillérekért\" újra piacra dobta \"Rigoletto\", \"Traviata\", \"Il turco in Italia\" etc. S nem egy esetben még ún. \"Bonustrack\" is szerepel a felvételeken, pl. a \"Turco\" esetében a 2. CD végén Callas énekel koloratúráriákat... Tehát érdémes szétnézni, azt hiszem mindenki talál izlésének megfelelöt az emlitett sorozat darabjai között; tök mindegy, hogy éppen Callas-t, vagy Ponselle-t és Caruso-t \"isteniti\"!... ;-)
1790 Búbánat 2007-04-11 00:04:38
\"A művésznek törékeny a lelke\" Bécsi beszélgetés Roberto Alagnával Tíz év után állt újra a bécsi Staatsoper színpadán Roberto Alagna, ahol 1992-ben debütált a Szerelmi bájital Nemorinójaként és a Rigoletto Hercegeként. A világhírű tenor szicíliai szülők gyermekeként Párizsban született. Kezdetben egy pizzériában operaáriákat adott elő, majd tizenhét évesen kabarékban lépett fel. 1987-től a párizsi operaiskolában képezte magát, majd jött a Pavarotti-verseny, aztán Glyndebourne. Siker sikert követett Monte Carlo, London, Párizs, New York, Milánó dalszínházaiban... Bécsben, miután nézeteltérésbe került az igazgatóval, csak idén márciusban énekelte első igazi premierjét a Staatsoperben, Massenet Manonjának Des Grieux-jét a nagyszerű Anna Netrebko oldalán. - A színház olyan, mint a család, melynek tagjai néha vitába szállnak egymással, de ez korántsem jelent ellenségeskedés. A bécsi publikum gyorsan megbocsát, de sosem felejt, igaz? Az igazgató és a közönség sem szereti, ha valaki túl kritikus. Nem tetszett a Romeó és Júlia rendezése, és ezt akkor el is mondtam. Bár szicíliai vagyok, nem vagyok a vérbosszú híve, így örömmel tértem vissza Bécsbe, ahol nagy hagyománya van az operának, és lelkes a publikum. A művész pedig nemcsak adni, kapni is szeret. Ebben rejlik a hivatás szépsége. Az elmúlt tíz esztendőben számos hőstenorszerepet is felvett a repertoárjába: Manricót, Cavaradossit, Radamest... - Régen egy tenor hangfaja mindenféle szerepét énekelte. Caruso vagy Tito Schipa nem voltak válogatósak. A tenorokat ma nagyon \"szakosítják\". Természetes, hogy létezik külön Wagner-tenor - de a Mozart-tenor, a Puccini-tenor, a hangerő és hangszín szerinti kvalifikáció teljesen ésszerűtlen. Én éneklek dalt és világzenét is, mindent, amiben jól érzem magam. Szeretem a kihívást, a változatosságot, a kreativitást, azt hogy énekesként festő is lehetek a színpadon. Hiszen nem festészet a hangszínnel történő játék? De a szerepek megítélése is változik. Otellót kezdetben nem baritonális tenorhangon énekelték, mert Otelló valójában fiatal ember, csupán harmincöt éves. Manapság viszont \"érett szerepnek\" tartják. Az éneklés lehetőség, hogy az emberi lélek titkos rezgéseinek hangot adjunk. Ön gyakran lép fel együtt feleségével, Angela Gheorghiuval. Kettősük igazi álompárja az operaszínpadoknak... - A színpad és a realitás effajta keveredése szerencsés a számomra. Sok nagyszerű partnerem volt, Angela azonban az őrzőangyalom. Szerelem volt ez első hangra. Los Angelesben léptem fel, és ahogy kissé megkésve a próbára érkeztem, az egyik teremből szinte földöntúli hang fogadott. Abban a pillanatban belehabarodtam. Aztán nyugtatgatni kezdtem magam, a hang tulajdonosa bizonyára egy korosodó énekesnő... Amikor azonban megláttam Angelát, maga volt egy angyal. 1994-ben váratlan csapás érte, amikor első felesége és lánya, Ornella tragikus betegségben elhunyt. Két évvel később vette feleségül Angela Gheorghiut. - A Met Bohéméletének szünetében volt az esküvőnk, annak idején ugyanis nagyon el voltunk foglalva. Egy hatórás matiné volt éppen. Az eljegyzés előadás előtt volt, az esküvő a szünetben, a mézesheteket pedig jóformán az öltözőben töltöttük... Mindketten nagy ellenségei a német \"rendezői színháznak\", inkább csak tradicionális operaházakban, konzervatív rendezésekben lépnek fel - néha olyan kisebb színházakban is, mint amilyen Monte Carlo-i opera, ahol Mascagni Fritz barátunk című művében énekeltek. - Nem kell minden felkérést elfogadni, és nem kell mindenre rábólintani. Amit csinálok, jól szeretném csinálni, de közben magam is jól akarom érezni. Ha rosszul érzed magad, a hang sem szól úgy, ahogy kéne. A művész szenved, vért izzad a teljesítmény kedvéért, pedig a leke törékeny és érzékeny... Miért választotta ezt a hivatást? - Belső indíttatásból és családi hagyományból. Mi tagadás, Charles Aznavour is biztatott. A nagyapám említésre érdemes tenor volt, aki jó barátságban állt Mario Lanzával. Apám inkább a könnyebb műfajok híve volt. Első szerződésemet valóban egy pizzériával írtam alá, ahol dalokat énekeltem, de közben kikacsintottam az operairodalomra is. Sokat írtam erről a Nem véletlenül jöttem a világra! című francia nyelvű önéletrajzomban. A családjában mindenki istenáldotta tehetség. Édesanyja hobbifotográfus, bátyjai, David és Frederico igazi polihisztorok: minden színpaddal, filmmel, zenével kapcsolatos munkájukban mesterek. Céget alapítottak, filmvászonra visznek operákat, hogy a fiatalokat is megnyerjék a műfaj számára. Mindemellett ön kíváló színész is, ezt Alfano, Montpellierben bemutatott Cyranója és a nemrég elkészült Bajazzók-DVD is bizonyítja. E képességének most Bécsben, a Manonban is hasznát vette, amelyet az ORF élőben közvetített. Mi a véleménye a produkcióról? - Bertrand de Billy kiválóan értelmezi Massenet zenéjét, kezében nem válik szentimentális siralomvölggyé Manon tragédiája. Andrei Serban rendezése nem a kedvencem, de \"háttérként\" elmegy. A kamerát jómagam is instruáltam, remélem, megtették, amit kértem, hiszen a közeli felvételek jó lehetőséget adnak az énekesnek. Egy biztos, nagyon aprólékos színpadi munkáról volt szó, a felvételen pedig fontos szerepet kaptak a gyors képváltások. Anna Netrebko kiváló partner, nagy hang, inspiráló színpadi jelenség. Kedveljük egymást, amit ki is mutattunk. Minden művész szeret a figyelem középpontjában állni. Ez önnek az utóbbi időben igencsak jól sikerült. Mi történt a Scalában? - Nagyon szeretem a Scalát, a világ egyik legszebb, legjobb operaháza. Az utóbbi években mégsem léphettem ott fel, mert tiltakoztam Riccardo Muti emberi-művészi diktatúrája ellen. Most egy politikától sem mentes váltás történt a vezetésben, ami ingerelte a közönséget. Radamest énekeltem, és a \"Celeste Aida\"-ária után elhangzott néhány \"Buh\"-kiáltás. Ez meglepett, mert nem éreztem magam indiszponáltnak, és idegessé tett, a vércukrom egy pillanat alatt felszökött. Úgy éreztem, azonnal tennem kell ellene, így egy pillanatra elhagytam a színpadot. Az orvosom is ott volt. Alig ittam egy korty vizet, a helyettes beugró, ahogy volt, civilben máris a színpadra lépett. Igazán nem is a közönség reakciója fájt, hanem az, hogy az igazgatóság részéről nem jött senki megnézni, megkérdezni, hogy vagyok, folytatom-e az előadást a szünet után. A közönség csak az alkalmat ragadta meg, hogy kifejezést adjon politikai ellenállásának, az igazgatóság részéről azonban diszkrimináció történt. Miért kell fájdalmat okozni? Miért bántjuk egymást? Miért nem érti a média, hogy egy művész nem gép, hanem törékeny, sebezhető lény? Az éneklésen, szereplésen túl mivel tölti szívesen a napjait? - Leginkább a stúdiómunka és a film érdekel. De nagyon szeretek olvasni és - bár sokat beszélek - szeretem a csendet. Szívesen meditálok és nosztalgiázom. Alapjában véve szentimentális hangulatú ember vagyok. Tartózkodó, gátlásokkal küzdő gyerek voltam, és higgyék el, nem vagyok arrogáns, csak - tán a tökéletesre való törekvésem miatt - örök harcban állok, elsősorban önmagammal. Reviczky Katalin (Bécs) Új Ember, 2007.április 1.
\"A művésznek törékeny a lelke\" Bécsi beszélgetés Roberto Alagnával Tíz év után állt újra a bécsi Staatsoper színpadán Roberto Alagna, ahol 1992-ben debütált a Szerelmi bájital Nemorinójaként és a Rigoletto Hercegeként. A világhírű tenor szicíliai szülők gyermekeként Párizsban született. Kezdetben egy pizzériában operaáriákat adott elő, majd tizenhét évesen kabarékban lépett fel. 1987-től a párizsi operaiskolában képezte magát, majd jött a Pavarotti-verseny, aztán Glyndebourne. Siker sikert követett Monte Carlo, London, Párizs, New York, Milánó dalszínházaiban... Bécsben, miután nézeteltérésbe került az igazgatóval, csak idén márciusban énekelte első igazi premierjét a Staatsoperben, Massenet Manonjának Des Grieux-jét a nagyszerű Anna Netrebko oldalán. - A színház olyan, mint a család, melynek tagjai néha vitába szállnak egymással, de ez korántsem jelent ellenségeskedés. A bécsi publikum gyorsan megbocsát, de sosem felejt, igaz? Az igazgató és a közönség sem szereti, ha valaki túl kritikus. Nem tetszett a Romeó és Júlia rendezése, és ezt akkor el is mondtam. Bár szicíliai vagyok, nem vagyok a vérbosszú híve, így örömmel tértem vissza Bécsbe, ahol nagy hagyománya van az operának, és lelkes a publikum. A művész pedig nemcsak adni, kapni is szeret. Ebben rejlik a hivatás szépsége. Az elmúlt tíz esztendőben számos hőstenorszerepet is felvett a repertoárjába: Manricót, Cavaradossit, Radamest... - Régen egy tenor hangfaja mindenféle szerepét énekelte. Caruso vagy Tito Schipa nem voltak válogatósak. A tenorokat ma nagyon \"szakosítják\". Természetes, hogy létezik külön Wagner-tenor - de a Mozart-tenor, a Puccini-tenor, a hangerő és hangszín szerinti kvalifikáció teljesen ésszerűtlen. Én éneklek dalt és világzenét is, mindent, amiben jól érzem magam. Szeretem a kihívást, a változatosságot, a kreativitást, azt hogy énekesként festő is lehetek a színpadon. Hiszen nem festészet a hangszínnel történő játék? De a szerepek megítélése is változik. Otellót kezdetben nem baritonális tenorhangon énekelték, mert Otelló valójában fiatal ember, csupán harmincöt éves. Manapság viszont \"érett szerepnek\" tartják. Az éneklés lehetőség, hogy az emberi lélek titkos rezgéseinek hangot adjunk. Ön gyakran lép fel együtt feleségével, Angela Gheorghiuval. Kettősük igazi álompárja az operaszínpadoknak... - A színpad és a realitás effajta keveredése szerencsés a számomra. Sok nagyszerű partnerem volt, Angela azonban az őrzőangyalom. Szerelem volt ez első hangra. Los Angelesben léptem fel, és ahogy kissé megkésve a próbára érkeztem, az egyik teremből szinte földöntúli hang fogadott. Abban a pillanatban belehabarodtam. Aztán nyugtatgatni kezdtem magam, a hang tulajdonosa bizonyára egy korosodó énekesnő... Amikor azonban megláttam Angelát, maga volt egy angyal. 1994-ben váratlan csapás érte, amikor első felesége és lánya, Ornella tragikus betegségben elhunyt. Két évvel később vette feleségül Angela Gheorghiut. - A Met Bohéméletének szünetében volt az esküvőnk, annak idején ugyanis nagyon el voltunk foglalva. Egy hatórás matiné volt éppen. Az eljegyzés előadás előtt volt, az esküvő a szünetben, a mézesheteket pedig jóformán az öltözőben töltöttük... Mindketten nagy ellenségei a német \"rendezői színháznak\", inkább csak tradicionális operaházakban, konzervatív rendezésekben lépnek fel - néha olyan kisebb színházakban is, mint amilyen Monte Carlo-i opera, ahol Mascagni Fritz barátunk című művében énekeltek. - Nem kell minden felkérést elfogadni, és nem kell mindenre rábólintani. Amit csinálok, jól szeretném csinálni, de közben magam is jól akarom érezni. Ha rosszul érzed magad, a hang sem szól úgy, ahogy kéne. A művész szenved, vért izzad a teljesítmény kedvéért, pedig a leke törékeny és érzékeny... Miért választotta ezt a hivatást? - Belső indíttatásból és családi hagyományból. Mi tagadás, Charles Aznavour is biztatott. A nagyapám említésre érdemes tenor volt, aki jó barátságban állt Mario Lanzával. Apám inkább a könnyebb műfajok híve volt. Első szerződésemet valóban egy pizzériával írtam alá, ahol dalokat énekeltem, de közben kikacsintottam az operairodalomra is. Sokat írtam erről a Nem véletlenül jöttem a világra! című francia nyelvű önéletrajzomban. A családjában mindenki istenáldotta tehetség. Édesanyja hobbifotográfus, bátyjai, David és Frederico igazi polihisztorok: minden színpaddal, filmmel, zenével kapcsolatos munkájukban mesterek. Céget alapítottak, filmvászonra visznek operákat, hogy a fiatalokat is megnyerjék a műfaj számára. Mindemellett ön kíváló színész is, ezt Alfano, Montpellierben bemutatott Cyranója és a nemrég elkészült Bajazzók-DVD is bizonyítja. E képességének most Bécsben, a Manonban is hasznát vette, amelyet az ORF élőben közvetített. Mi a véleménye a produkcióról? - Bertrand de Billy kiválóan értelmezi Massenet zenéjét, kezében nem válik szentimentális siralomvölggyé Manon tragédiája. Andrei Serban rendezése nem a kedvencem, de \"háttérként\" elmegy. A kamerát jómagam is instruáltam, remélem, megtették, amit kértem, hiszen a közeli felvételek jó lehetőséget adnak az énekesnek. Egy biztos, nagyon aprólékos színpadi munkáról volt szó, a felvételen pedig fontos szerepet kaptak a gyors képváltások. Anna Netrebko kiváló partner, nagy hang, inspiráló színpadi jelenség. Kedveljük egymást, amit ki is mutattunk. Minden művész szeret a figyelem középpontjában állni. Ez önnek az utóbbi időben igencsak jól sikerült. Mi történt a Scalában? - Nagyon szeretem a Scalát, a világ egyik legszebb, legjobb operaháza. Az utóbbi években mégsem léphettem ott fel, mert tiltakoztam Riccardo Muti emberi-művészi diktatúrája ellen. Most egy politikától sem mentes váltás történt a vezetésben, ami ingerelte a közönséget. Radamest énekeltem, és a \"Celeste Aida\"-ária után elhangzott néhány \"Buh\"-kiáltás. Ez meglepett, mert nem éreztem magam indiszponáltnak, és idegessé tett, a vércukrom egy pillanat alatt felszökött. Úgy éreztem, azonnal tennem kell ellene, így egy pillanatra elhagytam a színpadot. Az orvosom is ott volt. Alig ittam egy korty vizet, a helyettes beugró, ahogy volt, civilben máris a színpadra lépett. Igazán nem is a közönség reakciója fájt, hanem az, hogy az igazgatóság részéről nem jött senki megnézni, megkérdezni, hogy vagyok, folytatom-e az előadást a szünet után. A közönség csak az alkalmat ragadta meg, hogy kifejezést adjon politikai ellenállásának, az igazgatóság részéről azonban diszkrimináció történt. Miért kell fájdalmat okozni? Miért bántjuk egymást? Miért nem érti a média, hogy egy művész nem gép, hanem törékeny, sebezhető lény? Az éneklésen, szereplésen túl mivel tölti szívesen a napjait? - Leginkább a stúdiómunka és a film érdekel. De nagyon szeretek olvasni és - bár sokat beszélek - szeretem a csendet. Szívesen meditálok és nosztalgiázom. Alapjában véve szentimentális hangulatú ember vagyok. Tartózkodó, gátlásokkal küzdő gyerek voltam, és higgyék el, nem vagyok arrogáns, csak - tán a tökéletesre való törekvésem miatt - örök harcban állok, elsősorban önmagammal. Reviczky Katalin (Bécs) Új Ember, 2007.április 1.
1789 Heiner Lajos 2007-02-06 23:32:54 [Válasz erre: 1788 Búbánat 2007-02-06 22:31:05]
Prágában önálló az estje...
Prágában önálló az estje...
1788 Búbánat 2007-02-06 22:31:05 [Válasz erre: 1787 Franca 2007-02-06 22:25:44]
9-én a MüPa-ban, ha minden igaz, Miklósa egyik vendégeként...
9-én a MüPa-ban, ha minden igaz, Miklósa egyik vendégeként...
1787 Franca 2007-02-06 22:25:44
Van valami hír Calleja budapesti fellépéséről? Úgy volt, hogy februárban jön.
Van valami hír Calleja budapesti fellépéséről? Úgy volt, hogy februárban jön.
1785 Cilike 2007-02-06 21:56:47
Tudjátok mit? Azért is csatlakozom. Én is szerettem Ágayt. Láttam Luciának, Gildának. Kedvencem a Bánk bán-lemeze, a legjobb Melinda. Engem Calleja nem nyűgözött le a Metropolitan Rigolettojában, akkor már jobban tetszik JDF, nemcsak hogy jobban etszik, de egyenesen rákattantam...
Tudjátok mit? Azért is csatlakozom. Én is szerettem Ágayt. Láttam Luciának, Gildának. Kedvencem a Bánk bán-lemeze, a legjobb Melinda. Engem Calleja nem nyűgözött le a Metropolitan Rigolettojában, akkor már jobban tetszik JDF, nemcsak hogy jobban etszik, de egyenesen rákattantam...
1784 Sesto 2007-02-06 21:39:29 [Válasz erre: 1783 Verdi13 2007-02-06 21:36:43]
\"...mert ezek szerint mások nem nagyon vannak oda a Művésznőért(!!!!)\" -hát jelentem én oda vagyok érte, de valóban további részleteket majd privátban, vagy az Ágai Karola-topic-ban, hiszen olyan is létezik! ;-)))
\"...mert ezek szerint mások nem nagyon vannak oda a Művésznőért(!!!!)\" -hát jelentem én oda vagyok érte, de valóban további részleteket majd privátban, vagy az Ágai Karola-topic-ban, hiszen olyan is létezik! ;-)))
1783 Verdi13 2007-02-06 21:36:43 [Válasz erre: 1782 Sesto 2007-02-06 19:55:52]
Örvendek a csatlakozásodnak... Majd személyes levélben fejtsük inkább ki,mert ezek szerint mások nem nagyon vannak oda a Művésznőért(!!!!)
Örvendek a csatlakozásodnak... Majd személyes levélben fejtsük inkább ki,mert ezek szerint mások nem nagyon vannak oda a Művésznőért(!!!!)
1782 Sesto 2007-02-06 19:55:52 [Válasz erre: 1781 Verdi13 2007-02-06 19:20:22]
...nincs mit hozzáfüznöm! ;-))) csak talán annyit: nagyon nagy örömmel olvastam tisztelet-, és szeretetteljes gondolataidat! Csatlakozom!...
...nincs mit hozzáfüznöm! ;-))) csak talán annyit: nagyon nagy örömmel olvastam tisztelet-, és szeretetteljes gondolataidat! Csatlakozom!...
1781 Verdi13 2007-02-06 19:20:22
Hááát: nekem a magyarok között a legkedvesebb mindig is Ágai Karola marad,aki mind énekesi páyafutásával,mind emberi példájával megmutatta,hogyan is kell embernek lenni... Ha olvassa a Művésznő az üzenetemet,akkor szívből csak annyit mondanék Önnek,hogy: köszönöm és köszönöm azok nevében,akik magát a gödörbe dobták,és azok nevében is,akik szeretik Magát,továbbá,hogy sokáig éljen erőben,egészségben... Üdv: Verdi13
Hááát: nekem a magyarok között a legkedvesebb mindig is Ágai Karola marad,aki mind énekesi páyafutásával,mind emberi példájával megmutatta,hogyan is kell embernek lenni... Ha olvassa a Művésznő az üzenetemet,akkor szívből csak annyit mondanék Önnek,hogy: köszönöm és köszönöm azok nevében,akik magát a gödörbe dobták,és azok nevében is,akik szeretik Magát,továbbá,hogy sokáig éljen erőben,egészségben... Üdv: Verdi13
1780 Norina 2007-02-05 10:08:04
Franco Corelli Csodálom, hogy neki, aki számomra a legagyobb - és szerintem sokan vannak ezzel még így -, még nincs saját topicja. Most például Meyerbeer: Hugenották 1962-t hallgatom, elmondhatatlanul gyönyörű.
Franco Corelli Csodálom, hogy neki, aki számomra a legagyobb - és szerintem sokan vannak ezzel még így -, még nincs saját topicja. Most például Meyerbeer: Hugenották 1962-t hallgatom, elmondhatatlanul gyönyörű.
1779 sphynx 2006-12-06 22:22:51 [Válasz erre: 1775 Sesto 2006-12-05 09:13:00]
\"Szép hang\"? Te a végén meg fogod szeretni.
\"Szép hang\"? Te a végén meg fogod szeretni.
1778 Orfeusz 2006-12-05 12:17:16 [Válasz erre: 1777 Bruderlein und Schwesterlein 2006-12-05 10:11:10]
Véleményünk eltérő.
Véleményünk eltérő.
