3030 pszí 2010-12-11 21:17:41 [Válasz erre: 3028 Momo 2010-12-11 20:30:48]
Tudtam, hogy nem bírod ki. :-) Valóban, már régen zavart, hogy mindenkivel ezt csinálod, és most az alkalom kapcsán elmondtam ezt, ennek Brucknerhez semmi köze. Nem érted amit mondok. :-) Azt mondom, hogy csak elsőre tűnik úgy, aztán elkezdjük megbocsátani, majd észrevesszük, hogy hoppá! Remélem, most már érted. :-) Még most sem haragszom, hogy levénembereztél. :-)
Tudtam, hogy nem bírod ki. :-) Valóban, már régen zavart, hogy mindenkivel ezt csinálod, és most az alkalom kapcsán elmondtam ezt, ennek Brucknerhez semmi köze. Nem érted amit mondok. :-) Azt mondom, hogy csak elsőre tűnik úgy, aztán elkezdjük megbocsátani, majd észrevesszük, hogy hoppá! Remélem, most már érted. :-) Még most sem haragszom, hogy levénembereztél. :-)
3029 Momo 2010-12-11 21:13:40 [Válasz erre: 3027 pszí 2010-12-11 19:50:19]
Egyébként assszem, e vita kapcsán épp az előbb rájöttem hogyan lehet egységben szemlélni a Bruckner szimfóniákat. Már csak ki kell próbálni. :-)
Egyébként assszem, e vita kapcsán épp az előbb rájöttem hogyan lehet egységben szemlélni a Bruckner szimfóniákat. Már csak ki kell próbálni. :-)
3028 Momo 2010-12-11 20:30:48 [Válasz erre: 3027 pszí 2010-12-11 19:50:19]
Örülök, hogy ezek után is emberszámba veszel. De azért megjegyezném, hogy e vita kapcsán kettőnk közül te személyeskedsz, ez is elgondolkodtató. Bírni kéne, ha ellentmondanak neked. Egyébként nem alá akartalak ásni, csak arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy ha neked Bruckner zenéjéről ilyen negatív dolgok is eszedbe tudnak jutni, nekem meg nem, akkor lehet, hogy mégsem egészen jól nézed a dolgot. Ezen túl sztem egy hiú, sértődős vénember vagy. (Na ez most egy személyeskedő megjegyzés volt. Annak is szántam.)
Örülök, hogy ezek után is emberszámba veszel. De azért megjegyezném, hogy e vita kapcsán kettőnk közül te személyeskedsz, ez is elgondolkodtató. Bírni kéne, ha ellentmondanak neked. Egyébként nem alá akartalak ásni, csak arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy ha neked Bruckner zenéjéről ilyen negatív dolgok is eszedbe tudnak jutni, nekem meg nem, akkor lehet, hogy mégsem egészen jól nézed a dolgot. Ezen túl sztem egy hiú, sértődős vénember vagy. (Na ez most egy személyeskedő megjegyzés volt. Annak is szántam.)
3027 pszí 2010-12-11 19:50:19 [Válasz erre: 3026 Momo 2010-12-11 18:47:51]
Nem tartom Brucknert csapnivaló szerzőnek, látszik, hogy nem értetted meg, amit mondtam. :-) Celibadche esetében lényegében egyetértünk, de nekem e révén a spiritualitás is átjön, másképp mint akármelyik karmesternél - és ezt csak nem rég fedeztem fel benne. Ezért nem éreztem fontosnak elküldeni. Tudtam, hogy sértve fogod érezni magad, mert ellent mondtam neked, nem ex katedra (imádod ezt használni :-) jelentettem ki, csak elmondtam a véleményem. Próbálsz aláásni, mert úgy érzed sérültél. Ezt már megfigyeltem, és ezért nem is szoktam megírni, ha ellentétes véleményen vagyunk, mert mindenkivel ezt csinálod. Nem tartom Brucknert kínos, kisiskolás és suta szerzőnek, másképp nem írnék ilyen emelkedett dolgokat róla, mint az előző két bejegyzésemben, még MAHLER esetében sem fordult elő, pedig a szerző rögeszmém - és ezt te is pontosan tudod, mert pár hónapja állandóan Brucknert hallgattam, és minden lehetőséget megragadtam a csodálatom kifejezésére, aminek hatására te is végighallgattad az általam méltatott felvételek nagy részét. Egész egyszerűen kiforgatod amit mondok, hogy felhasználd. :-) Ezeket jóindulattal mondtam el, nem haragszom rád Momo, elfogadlak ilyennek. :-) Viszont, ha ezt folytatva reagálnál erre a bejegyzésre, kérlek ne tedd, nem fogok veled háborúzni. :-)
Nem tartom Brucknert csapnivaló szerzőnek, látszik, hogy nem értetted meg, amit mondtam. :-) Celibadche esetében lényegében egyetértünk, de nekem e révén a spiritualitás is átjön, másképp mint akármelyik karmesternél - és ezt csak nem rég fedeztem fel benne. Ezért nem éreztem fontosnak elküldeni. Tudtam, hogy sértve fogod érezni magad, mert ellent mondtam neked, nem ex katedra (imádod ezt használni :-) jelentettem ki, csak elmondtam a véleményem. Próbálsz aláásni, mert úgy érzed sérültél. Ezt már megfigyeltem, és ezért nem is szoktam megírni, ha ellentétes véleményen vagyunk, mert mindenkivel ezt csinálod. Nem tartom Brucknert kínos, kisiskolás és suta szerzőnek, másképp nem írnék ilyen emelkedett dolgokat róla, mint az előző két bejegyzésemben, még MAHLER esetében sem fordult elő, pedig a szerző rögeszmém - és ezt te is pontosan tudod, mert pár hónapja állandóan Brucknert hallgattam, és minden lehetőséget megragadtam a csodálatom kifejezésére, aminek hatására te is végighallgattad az általam méltatott felvételek nagy részét. Egész egyszerűen kiforgatod amit mondok, hogy felhasználd. :-) Ezeket jóindulattal mondtam el, nem haragszom rád Momo, elfogadlak ilyennek. :-) Viszont, ha ezt folytatva reagálnál erre a bejegyzésre, kérlek ne tedd, nem fogok veled háborúzni. :-)
3026 Momo 2010-12-11 18:47:51 [Válasz erre: 3025 pszí 2010-12-11 17:34:15]
Látod, itt van köztünk a különbség: te az mondod, Bruckner zenéje néhol rendkívül kínos, suta, kisiskolás megoldásokkal. Én meg azt mondom, nem ilyen csapnivaló a szerző, ha mégis ilyet érez valaki, szerintem attól van, hogy egymáshoz képest érezzük nem megfelelőnek a váltakozó zenei egységeket. Celibidachéval kapcsolatban azt mondod: „...egy sziklaszilárd pontról tekintem az eseményeket, az elemi erők megmozdulásait, és ezen a ponton úgy halad át a monstrum, mintha külső szemlélő lennék, miközben én tökéletesen kiegyensúlyozott vagyok és harmóniában önmagammal” Igen, ez a jelen pillanat élménye. Ilyesmiket olvashatsz az ezoterikus irodalomban, és némely meditációról szóló könyvben. Ami azt illeti, fontosnak tartom megjegyezni, hogy Bruckner maga toldozgatta folyamatosan a szimfóniáit, ebből gondolom, hogy talán ő maga sem tudott mit kezdeni a zenei anyaggal. S bár ex katedra kijelented, hogy nem kellett volna kisebb egységekben gondolkodnia (ez egyébként elképzelhető), mégis és vagyok az kettőnk közül, aki számára ez a zene nem kínos, suta és kisiskolás (ez meg sztem elgondolkodtató). :-)
Látod, itt van köztünk a különbség: te az mondod, Bruckner zenéje néhol rendkívül kínos, suta, kisiskolás megoldásokkal. Én meg azt mondom, nem ilyen csapnivaló a szerző, ha mégis ilyet érez valaki, szerintem attól van, hogy egymáshoz képest érezzük nem megfelelőnek a váltakozó zenei egységeket. Celibidachéval kapcsolatban azt mondod: „...egy sziklaszilárd pontról tekintem az eseményeket, az elemi erők megmozdulásait, és ezen a ponton úgy halad át a monstrum, mintha külső szemlélő lennék, miközben én tökéletesen kiegyensúlyozott vagyok és harmóniában önmagammal” Igen, ez a jelen pillanat élménye. Ilyesmiket olvashatsz az ezoterikus irodalomban, és némely meditációról szóló könyvben. Ami azt illeti, fontosnak tartom megjegyezni, hogy Bruckner maga toldozgatta folyamatosan a szimfóniáit, ebből gondolom, hogy talán ő maga sem tudott mit kezdeni a zenei anyaggal. S bár ex katedra kijelented, hogy nem kellett volna kisebb egységekben gondolkodnia (ez egyébként elképzelhető), mégis és vagyok az kettőnk közül, aki számára ez a zene nem kínos, suta és kisiskolás (ez meg sztem elgondolkodtató). :-)
3025 pszí 2010-12-11 17:34:15 [Válasz erre: 3021 mg 2010-12-10 20:21:56]
Igen, kedves Gábor, nekem Günter Wand a kedvenc Bruckner karmesterem. A "negyed órák" valóban talán picit túlzóak, de egészen nyilvánvaló, hogy a rajongás ellensúlyaként próbált picit kritikusabb lenni az objektivitás jegyében. Amit pedig az önazonosságról írt, azzal is teljesen egyetértek, ezekkel együtt áll össze a szimfónia. Pár napja Momo [u]3013[/u]-as bejegyzésére reagálni próbáltam, de a böngésző nem akarta elküldeni, így jegyzettömbbe másoltam, hogy majd később elküldöm a megírt szöveget, de aztán valamiért nem éreztem később fontosnak, de most, az ön bejegyzését olvasva, mégis bemásolom ide. Ha zenei egységenként tekinted, akkor talán nincsenek, de bizonyos "egységek" rendkívül kínosak, mintha vázlat állapotban lévő betétet hallgatnánk, és amit a cikk írója is mond, amikor a legcsodálatosabb és legemelkedettebb pillanatokat ilyen részek szakítják meg, ráadásul teljesen suta és kisiskolás megoldásokkal, az igencsak kínos és kiábrándító. Aztán, amikor vége van, túl vagyunk a kínos közjátékon és visszatérünk az előző pontba, mindent megbocsátunk neki, és ha elégszer hallgattuk a művet, kezd nem is zavarni, sőt, észre sem veszem, mert Bruckner zenéje így, ezekkel együtt egész, ezek is kellenek az összhatáshoz és konklúzióhoz. Egyáltalán nem kellett volna neki kisebb egységekben, szimfonikus költeményekben stb. gondolkoznia, mert műveinek épp ez a lényege, és bizony, minden sutaság ellenére összeáll a szimfónia, egy gomolygó monstrum, amelyen ha átveregetjük magunkat mintha csak meditáltunk volna, megtisztulva és soha nem látott spirituális mélységeket megélve, vaskos konklúzióval állunk fel; katartikus, helyre teszi a lelkünket. Ami az interpretációs kérdéseket illeti, valóban Celibidache "kisimítja" a műveket, és tényleg nem érzem magamban azt az egységet, mint pl. Wand esetében, de a spiritualitás átjön, méghozzá egyedülálló módon: egy sziklaszilárd pontról tekintem az eseményeket, az elemi erők megmozdulásait, és ezen a ponton úgy halad át a monstrum, mintha külső szemlélő lennék, miközben én tökéletesen kiegyensúlyozott vagyok és harmóniában önmagammal.
Igen, kedves Gábor, nekem Günter Wand a kedvenc Bruckner karmesterem. A "negyed órák" valóban talán picit túlzóak, de egészen nyilvánvaló, hogy a rajongás ellensúlyaként próbált picit kritikusabb lenni az objektivitás jegyében. Amit pedig az önazonosságról írt, azzal is teljesen egyetértek, ezekkel együtt áll össze a szimfónia. Pár napja Momo [u]3013[/u]-as bejegyzésére reagálni próbáltam, de a böngésző nem akarta elküldeni, így jegyzettömbbe másoltam, hogy majd később elküldöm a megírt szöveget, de aztán valamiért nem éreztem később fontosnak, de most, az ön bejegyzését olvasva, mégis bemásolom ide. Ha zenei egységenként tekinted, akkor talán nincsenek, de bizonyos "egységek" rendkívül kínosak, mintha vázlat állapotban lévő betétet hallgatnánk, és amit a cikk írója is mond, amikor a legcsodálatosabb és legemelkedettebb pillanatokat ilyen részek szakítják meg, ráadásul teljesen suta és kisiskolás megoldásokkal, az igencsak kínos és kiábrándító. Aztán, amikor vége van, túl vagyunk a kínos közjátékon és visszatérünk az előző pontba, mindent megbocsátunk neki, és ha elégszer hallgattuk a művet, kezd nem is zavarni, sőt, észre sem veszem, mert Bruckner zenéje így, ezekkel együtt egész, ezek is kellenek az összhatáshoz és konklúzióhoz. Egyáltalán nem kellett volna neki kisebb egységekben, szimfonikus költeményekben stb. gondolkoznia, mert műveinek épp ez a lényege, és bizony, minden sutaság ellenére összeáll a szimfónia, egy gomolygó monstrum, amelyen ha átveregetjük magunkat mintha csak meditáltunk volna, megtisztulva és soha nem látott spirituális mélységeket megélve, vaskos konklúzióval állunk fel; katartikus, helyre teszi a lelkünket. Ami az interpretációs kérdéseket illeti, valóban Celibidache "kisimítja" a műveket, és tényleg nem érzem magamban azt az egységet, mint pl. Wand esetében, de a spiritualitás átjön, méghozzá egyedülálló módon: egy sziklaszilárd pontról tekintem az eseményeket, az elemi erők megmozdulásait, és ezen a ponton úgy halad át a monstrum, mintha külső szemlélő lennék, miközben én tökéletesen kiegyensúlyozott vagyok és harmóniában önmagammal.
3024 zalbarna 2010-12-10 22:16:36 [Válasz erre: 3020 mg 2010-12-10 20:17:18]
" Alighanem Bruckner attól önazonos, és azért áll közel sokak szívéhez, mert a "tökéletlenség" egyfajta esendősége található meg benne, a mindennapiságnak és a nagyszerűségnek, hatalmasságnak senki másnál nem található különös, és ízes elegye érint meg sokakat." Tisztelt mg! Fenti sorai olyan őszinték és találóak, hogy bőven feledtetik az Ön által is megbánt kissé erős kifejezéseket, sőt azt kell mondjam, hogy ha eme pár sor megírásához ama kifejezések kellettek, hát bőven megérte !!
" Alighanem Bruckner attól önazonos, és azért áll közel sokak szívéhez, mert a "tökéletlenség" egyfajta esendősége található meg benne, a mindennapiságnak és a nagyszerűségnek, hatalmasságnak senki másnál nem található különös, és ízes elegye érint meg sokakat." Tisztelt mg! Fenti sorai olyan őszinték és találóak, hogy bőven feledtetik az Ön által is megbánt kissé erős kifejezéseket, sőt azt kell mondjam, hogy ha eme pár sor megírásához ama kifejezések kellettek, hát bőven megérte !!
3023 mg 2010-12-10 20:29:47 [Válasz erre: 3013 Momo 2010-12-07 15:01:50]
Még annyit fűznék hozzá a Brucknerrel kapcsolatos problémákhoz (és elnézést a látszólagos tisztelenségért), hogy szerintem még a legjelentősebb karmesterek is gyakran esendőek, ha Bruckner interpretációra adják, adták a fejüket. Egyrészt hajlamosak a nagy ívű tuttikban megadóan adózni a NAGY Zenei Hatás oltárán, másrészt gyakran vélek következetlenséget fölfedezni az előadásokban, ami szintén ahhoz vezet, hogy a hallgató ne ismerjen fel bizonyos, egyébként egyáltalán nem komplikált zenei összefüggéseket. Az egyszerűség kedvéért a 8. szimfónia három hangból álló emblematikus, lecsapás szerű motívumát említem, amit a karmesterek minden ponton másképp formálnak meg egyetlen előadáson belül, és ez nem növeli az egységérzetet.
Még annyit fűznék hozzá a Brucknerrel kapcsolatos problémákhoz (és elnézést a látszólagos tisztelenségért), hogy szerintem még a legjelentősebb karmesterek is gyakran esendőek, ha Bruckner interpretációra adják, adták a fejüket. Egyrészt hajlamosak a nagy ívű tuttikban megadóan adózni a NAGY Zenei Hatás oltárán, másrészt gyakran vélek következetlenséget fölfedezni az előadásokban, ami szintén ahhoz vezet, hogy a hallgató ne ismerjen fel bizonyos, egyébként egyáltalán nem komplikált zenei összefüggéseket. Az egyszerűség kedvéért a 8. szimfónia három hangból álló emblematikus, lecsapás szerű motívumát említem, amit a karmesterek minden ponton másképp formálnak meg egyetlen előadáson belül, és ez nem növeli az egységérzetet.
3022 mg 2010-12-10 20:22:59 [Válasz erre: 3021 mg 2010-12-10 20:21:56]
elnzést, hogy hibásan írtam be a nevét, kedves pszí.
elnzést, hogy hibásan írtam be a nevét, kedves pszí.
3021 mg 2010-12-10 20:21:56 [Válasz erre: 3010 pszí 2010-12-06 19:08:24]
Kedves Pszi, Günter Wand, az egyik legnagyobbnak tartott Bruckner dirigens, ha ismereteim nem csalnak, 60 éves kora relőtt egyetlen hang Brucknert sem vezényelt. Soha semmi nem késő, ami gazdagítja életünket.
Kedves Pszi, Günter Wand, az egyik legnagyobbnak tartott Bruckner dirigens, ha ismereteim nem csalnak, 60 éves kora relőtt egyetlen hang Brucknert sem vezényelt. Soha semmi nem késő, ami gazdagítja életünket.
3020 mg 2010-12-10 20:17:18 [Válasz erre: 3009 zalbarna 2010-12-06 17:27:43]
Elnézést a kései reagáláasért, szép sorjában: Ha profán akarok lenni, nem sokkal a cikk elküldése után megbántam, hogy kínos perceket, negyedórákat írtam, mert ez nagyon erős, és épp tőlem, akinek betevő falat Bruckner zenéje, merőben igazságtalan. De fenntartom, hogy jelenlegi 40 éves fejemmel (ezt csak azért írom, mert akár nyugodtan változhat is), bizony vannak jelentős üresjáratok, vagy ha szigorúan vesszük, kihagyható epizódok, melyek után nem lenne kevesebb a mű. Az más kérdés, hogy ha mondjuk a 4 szimfónia nem 70 perces lenne, hanem 45, és úgy általában minden szimfóniában csak valamiféle, egyébként elképzélhetetlen közmegegyezésen alapuló igazán helyén való zenei részletek maradnának meg, akkor az az a Bruckner maradna-e, akit szeretünk? Alighanem Bruckner attól önazonos, és azért áll közel sokak szívéhez, mert a "tökéletlenség" egyfajta esendősége található meg benne, a mindennapiságnak és a nagyzerűségnek, hatalmasságnak senki másnál nem található különös, és ízes elegye érint meg sokakat.
Elnézést a kései reagáláasért, szép sorjában: Ha profán akarok lenni, nem sokkal a cikk elküldése után megbántam, hogy kínos perceket, negyedórákat írtam, mert ez nagyon erős, és épp tőlem, akinek betevő falat Bruckner zenéje, merőben igazságtalan. De fenntartom, hogy jelenlegi 40 éves fejemmel (ezt csak azért írom, mert akár nyugodtan változhat is), bizony vannak jelentős üresjáratok, vagy ha szigorúan vesszük, kihagyható epizódok, melyek után nem lenne kevesebb a mű. Az más kérdés, hogy ha mondjuk a 4 szimfónia nem 70 perces lenne, hanem 45, és úgy általában minden szimfóniában csak valamiféle, egyébként elképzélhetetlen közmegegyezésen alapuló igazán helyén való zenei részletek maradnának meg, akkor az az a Bruckner maradna-e, akit szeretünk? Alighanem Bruckner attól önazonos, és azért áll közel sokak szívéhez, mert a "tökéletlenség" egyfajta esendősége található meg benne, a mindennapiságnak és a nagyzerűségnek, hatalmasságnak senki másnál nem található különös, és ízes elegye érint meg sokakat.
3019 kobzos55 2010-12-09 22:52:13
Johanna mai írását olvasva talán nem szerénytelenség, ha visszaidézem, miket írtam 2008. július 18-án, Lockenhausból: (http://www.momus.hu/article.php?artid=4781) "...és a mindössze 20 esztendős, istenáldotta képességekkel rendelkező grúz Khatia Buniatishvili" "Következett az alig néhány órával korábban még a Messiaen világában remeklő Khatia Buniatishvili és a Kremer, Marija Nemantye, Rysanov, Giedre Dirvanauskite alkotta vonósnégyes, Franck f-moll kvintettjével. Erről az előadásról a legkönnyebb minden részletre kiterjedő méltatást írnom: egyszerűen TÖKÉLETES volt!" "talán már senki sem lepődött meg, hogy a hihetetlenül sokoldalú és fáradhatatlan Khatia Buniatishvili ezúttal a cseleszta megszólaltatását vállalta."
Johanna mai írását olvasva talán nem szerénytelenség, ha visszaidézem, miket írtam 2008. július 18-án, Lockenhausból: (http://www.momus.hu/article.php?artid=4781) "...és a mindössze 20 esztendős, istenáldotta képességekkel rendelkező grúz Khatia Buniatishvili" "Következett az alig néhány órával korábban még a Messiaen világában remeklő Khatia Buniatishvili és a Kremer, Marija Nemantye, Rysanov, Giedre Dirvanauskite alkotta vonósnégyes, Franck f-moll kvintettjével. Erről az előadásról a legkönnyebb minden részletre kiterjedő méltatást írnom: egyszerűen TÖKÉLETES volt!" "talán már senki sem lepődött meg, hogy a hihetetlenül sokoldalú és fáradhatatlan Khatia Buniatishvili ezúttal a cseleszta megszólaltatását vállalta."
3018 Sipi 2010-12-07 17:49:28 [Válasz erre: 3017 zalbarna 2010-12-07 17:34:04]
Megértem, csak azért kérdeztem, mert én ezt olvastam tőle (pár éve), ebben rövidebb írásait gyűjtötték össze és a Bruckneres is benne van. Bár én nem ennek az írásnak az alapján, de Furtwängler felvételeiről szerettem meg Bruckner műveit (már amiből van neki, de a 4.-et még nem hallgattam vele, sajnos az SWF igen drágán méri ezt az albumot). Különben jók az írásai, de a stílusa szerintem kissé dagályos. Érdekes, hogy Celibidache és Furtwängler is nagy Bruckner-tisztelőnek számítanak mégis némileg eltérő módon értelmezik a műveit.
Megértem, csak azért kérdeztem, mert én ezt olvastam tőle (pár éve), ebben rövidebb írásait gyűjtötték össze és a Bruckneres is benne van. Bár én nem ennek az írásnak az alapján, de Furtwängler felvételeiről szerettem meg Bruckner műveit (már amiből van neki, de a 4.-et még nem hallgattam vele, sajnos az SWF igen drágán méri ezt az albumot). Különben jók az írásai, de a stílusa szerintem kissé dagályos. Érdekes, hogy Celibidache és Furtwängler is nagy Bruckner-tisztelőnek számítanak mégis némileg eltérő módon értelmezik a műveit.
3017 zalbarna 2010-12-07 17:34:04 [Válasz erre: 3016 zalbarna 2010-12-07 17:26:13]
Idestova (érzed) 30 egynéhány éve olvastam....
Idestova (érzed) 30 egynéhány éve olvastam....
3016 zalbarna 2010-12-07 17:26:13 [Válasz erre: 3015 Sipi 2010-12-07 16:49:27]
Most megfogtál, nemtom a címét, írt benne a Don Juanról, Brucknerről, hát nemtom..már elveszett a könyv vagy odaadtam s vissza nem kaptam, de szerencsére a fejem megvan, ha néha el is vesztem....
Most megfogtál, nemtom a címét, írt benne a Don Juanról, Brucknerről, hát nemtom..már elveszett a könyv vagy odaadtam s vissza nem kaptam, de szerencsére a fejem megvan, ha néha el is vesztem....
3015 Sipi 2010-12-07 16:49:27 [Válasz erre: 3014 zalbarna 2010-12-07 16:33:47]
Csak nem a "Zene és szó"-ból?
Csak nem a "Zene és szó"-ból?
3014 zalbarna 2010-12-07 16:33:47 [Válasz erre: 3013 Momo 2010-12-07 15:01:50]
Momoval egyetértek ebben a kérdésben. Számomra Furtwängler egy zenei írása adta meg a kulcsot Brucknerhez még ifjúkoromban. Egyszerre elemezte benne (és kiválóan egymásra is vonatkoztatta) a szimfóniákat és Bruckner személyiségét, és tette ezt olyan körültekintően és szinte tudományos éleslátással, hogy azóta ha meghökkenek Bruckner hallgatása közben, csak erre az írásra gondolok és minden a helyére kerül.
Momoval egyetértek ebben a kérdésben. Számomra Furtwängler egy zenei írása adta meg a kulcsot Brucknerhez még ifjúkoromban. Egyszerre elemezte benne (és kiválóan egymásra is vonatkoztatta) a szimfóniákat és Bruckner személyiségét, és tette ezt olyan körültekintően és szinte tudományos éleslátással, hogy azóta ha meghökkenek Bruckner hallgatása közben, csak erre az írásra gondolok és minden a helyére kerül.
3013 Momo 2010-12-07 15:01:50
Brucknerben szerintem sincsenek üresjáratok. A különböző zenei egységek önmagukban hallgatva teljesen rendben vannak. Sokszor egyenesen zseniális zenéket írt. A problémát szerintem az okozza, hogy sok esetben nehéz felfedezni azt a közös pontot, ahonnan a különböző részek egyetlen egységként felfoghatók. Márpedig a szimfónia, mint műfaj szerintem megköveteli ezt. És Beethoventől Mahleren keresztül Prokofjevig számtalan szerző munkássága jól példa erre. Természetesen hajlanék arra, hogy csak azért nem találjuk Brucknerhez a kulcsot, mert sok esetben nem vagyunk elég érettek a tartalom és a forma felfogására, csakhogy élek a gyanúperrel, hogy inkább arról van szó, hogy a mester maga se tudta, igazán, hogy mit akar. Jött egy jó (sokszor zseniális) téma, aztán jött egy másik, meg egy harmadik, de hogy mitől lesz ebből szimfónia, arra úgy tűnik, ö se tudta a megoldást. Számomra legalábbis erről árulkodik a számtalan ide-oda toldozgatás, átdolgozás, különféle változat, ami kikerült a keze alól. Van egy olyan érzésem, hogy mindenki jobban járt volna, ha a nagyszerű témáit nem egy-egy szimfóniába akarta volna beletenni, hanem kisebb zenei egységekben gondolkodott volna, a szimfonikus költeménytől, a Debussy-szerű impresszionista képekig. Nagyon érdekes próbálkozások születtek a probléma megoldására. Celibidache ’lassú’ sorozata például azzal operál, hogy igyekszik folyamatosan a jelen pillanatból szemlélni a zenét, így akarván megszabadulni az egymás után következő zenei egységek összekapcsolásának problémájától. És ezzel tényleg ki is küszöböli ezt: Csak olyan mértékben tekint előre és hátra az előadás során, amennyi éppen önmagától adódik. Ezen túl azonban semmilyen erőfeszítést nem tesz, hogy a hagyományos szemléletnek megfelelően egyetlen egységként kezelje a Bruckner szimfóniákat. Érdekes ötlet, lehet, hogy ez a megoldás, ugyanakkor, én egyelőre még mindig hiányolom a szimfóniák egységét. De nem állítom, hogy nem ez én készülékemben van a hiba. Lehet, hogy később elleszek nélküle, vagy egy más szinten mégis felfedezem.
Brucknerben szerintem sincsenek üresjáratok. A különböző zenei egységek önmagukban hallgatva teljesen rendben vannak. Sokszor egyenesen zseniális zenéket írt. A problémát szerintem az okozza, hogy sok esetben nehéz felfedezni azt a közös pontot, ahonnan a különböző részek egyetlen egységként felfoghatók. Márpedig a szimfónia, mint műfaj szerintem megköveteli ezt. És Beethoventől Mahleren keresztül Prokofjevig számtalan szerző munkássága jól példa erre. Természetesen hajlanék arra, hogy csak azért nem találjuk Brucknerhez a kulcsot, mert sok esetben nem vagyunk elég érettek a tartalom és a forma felfogására, csakhogy élek a gyanúperrel, hogy inkább arról van szó, hogy a mester maga se tudta, igazán, hogy mit akar. Jött egy jó (sokszor zseniális) téma, aztán jött egy másik, meg egy harmadik, de hogy mitől lesz ebből szimfónia, arra úgy tűnik, ö se tudta a megoldást. Számomra legalábbis erről árulkodik a számtalan ide-oda toldozgatás, átdolgozás, különféle változat, ami kikerült a keze alól. Van egy olyan érzésem, hogy mindenki jobban járt volna, ha a nagyszerű témáit nem egy-egy szimfóniába akarta volna beletenni, hanem kisebb zenei egységekben gondolkodott volna, a szimfonikus költeménytől, a Debussy-szerű impresszionista képekig. Nagyon érdekes próbálkozások születtek a probléma megoldására. Celibidache ’lassú’ sorozata például azzal operál, hogy igyekszik folyamatosan a jelen pillanatból szemlélni a zenét, így akarván megszabadulni az egymás után következő zenei egységek összekapcsolásának problémájától. És ezzel tényleg ki is küszöböli ezt: Csak olyan mértékben tekint előre és hátra az előadás során, amennyi éppen önmagától adódik. Ezen túl azonban semmilyen erőfeszítést nem tesz, hogy a hagyományos szemléletnek megfelelően egyetlen egységként kezelje a Bruckner szimfóniákat. Érdekes ötlet, lehet, hogy ez a megoldás, ugyanakkor, én egyelőre még mindig hiányolom a szimfóniák egységét. De nem állítom, hogy nem ez én készülékemben van a hiba. Lehet, hogy később elleszek nélküle, vagy egy más szinten mégis felfedezem.
3012 tiramisu 2010-12-07 12:38:22 [Válasz erre: 3010 pszí 2010-12-06 19:08:24]
Bizony így van , Bruckner zenéje gyönyörű !
Bizony így van , Bruckner zenéje gyönyörű !
3011 Hangyász 2010-12-07 12:36:12 [Válasz erre: 3009 zalbarna 2010-12-06 17:27:43]
Ferencsik tudtommal nem kedvelte Brucknert, az okát nem ismerem. Egyedül a Te Deumot vezényelte. Hosszas okfejtést igényelne azt elemezni, miért nem tudta ez a hatalmas mester minálunk az őt megillető helyet elfoglalni. Én kapásból a brahmsista irányzat túlerejét és a hagyományos magyar slendriánságot hozom fel. Aki pedig Kántor Uram bármely művének vezénylésére vállalkozik, csakis akkor tegye, ha izzó szenvedéllyel szereti a darabot. Még jobb, ha a karmester szenvedélye a Brucknerrel szemben eleve ellenséges, vagy rosszindulatú zenészekre is kisugárzik. (Szokásos kifogások: terjengős, lapos, unalmas, dilettáns, Wagner-epigon, lejátszhatatlan.)
Ferencsik tudtommal nem kedvelte Brucknert, az okát nem ismerem. Egyedül a Te Deumot vezényelte. Hosszas okfejtést igényelne azt elemezni, miért nem tudta ez a hatalmas mester minálunk az őt megillető helyet elfoglalni. Én kapásból a brahmsista irányzat túlerejét és a hagyományos magyar slendriánságot hozom fel. Aki pedig Kántor Uram bármely művének vezénylésére vállalkozik, csakis akkor tegye, ha izzó szenvedéllyel szereti a darabot. Még jobb, ha a karmester szenvedélye a Brucknerrel szemben eleve ellenséges, vagy rosszindulatú zenészekre is kisugárzik. (Szokásos kifogások: terjengős, lapos, unalmas, dilettáns, Wagner-epigon, lejátszhatatlan.)
3010 pszí 2010-12-06 19:08:24
Kedves Gábor, kicsit csodálkozva olvastam mai beszámolóját, azon belül is Bruckner műveiről írt sorait, ugyanis maradéktalanul és szó szerint egyetértek Önnel, mintha csak én írtam volna, sőt, ezen példákat hoztam volna én is az V., VIII. és IV. szimfóniából. Sajnos, 77-78 éves koromig magam is a Brucknert elutasítók és a koncerttermet elhagyók táborához tartoztam, aztán adtam mégis egy esélyt a Mesternek, előítéletek és várakozások nélkül ültem le, és megérintett majd rabul ejtett az a megfogalmazhatatlan, megmagyarázhatatlan földöntúli, egyedülálló és csak itt tapasztalható tartalom, amelyért akármennyi üresjáratot és bizony valóban arcpirítóan kínos és hosszú perceket megbocsátanék. Bruckner zenéje valóban olyan, mintha közvetítő közeg lenne a hallgató, és a legmélyebb emberi konklúziók földöntúli, isteni forrása között.
Kedves Gábor, kicsit csodálkozva olvastam mai beszámolóját, azon belül is Bruckner műveiről írt sorait, ugyanis maradéktalanul és szó szerint egyetértek Önnel, mintha csak én írtam volna, sőt, ezen példákat hoztam volna én is az V., VIII. és IV. szimfóniából. Sajnos, 77-78 éves koromig magam is a Brucknert elutasítók és a koncerttermet elhagyók táborához tartoztam, aztán adtam mégis egy esélyt a Mesternek, előítéletek és várakozások nélkül ültem le, és megérintett majd rabul ejtett az a megfogalmazhatatlan, megmagyarázhatatlan földöntúli, egyedülálló és csak itt tapasztalható tartalom, amelyért akármennyi üresjáratot és bizony valóban arcpirítóan kínos és hosszú perceket megbocsátanék. Bruckner zenéje valóban olyan, mintha közvetítő közeg lenne a hallgató, és a legmélyebb emberi konklúziók földöntúli, isteni forrása között.
3009 zalbarna 2010-12-06 17:27:43
Az előadó is alkot (Bruckneri terjedelmű elmélkedés a Concerto Budapest és Jevgenyij Koroljov hangversenyének apropóján) Matheika Gábor, 2010-12-06 [ Budapesten ] A kritikában emlegetett tízperces, néha negyedórás üresjáratokhoz, türelmes elviseléshez szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy ez a hiba NEM Brucknerben van, hanem akkor áll fenn ( sajnos tényleg elég gyakran ), ha olyan valaki nyúl hozzá, aki "önjelölt" Brucknerre. Ferencsik beszélt szépen arról valaha, milyen az, mikor egy géniusz közel engedi magához, és hogy sokáig ezért nem vezényelhetett Mozartot..( nem is vezényelt egész késő öregkoráig.) Ha ilyesfajta "önkritikával" nyúlna minden karmester Brucknerhez, az említett "kínos tízpercek" egyszerűen nem lennének. Brucknerben ez nincs benne!!!!!
Az előadó is alkot (Bruckneri terjedelmű elmélkedés a Concerto Budapest és Jevgenyij Koroljov hangversenyének apropóján) Matheika Gábor, 2010-12-06 [ Budapesten ] A kritikában emlegetett tízperces, néha negyedórás üresjáratokhoz, türelmes elviseléshez szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy ez a hiba NEM Brucknerben van, hanem akkor áll fenn ( sajnos tényleg elég gyakran ), ha olyan valaki nyúl hozzá, aki "önjelölt" Brucknerre. Ferencsik beszélt szépen arról valaha, milyen az, mikor egy géniusz közel engedi magához, és hogy sokáig ezért nem vezényelhetett Mozartot..( nem is vezényelt egész késő öregkoráig.) Ha ilyesfajta "önkritikával" nyúlna minden karmester Brucknerhez, az említett "kínos tízpercek" egyszerűen nem lennének. Brucknerben ez nincs benne!!!!!
3007 zalbarna 2010-12-04 17:59:26 [Válasz erre: 3006 Momo 2010-12-04 17:56:08]
:) ( el vagy vetTemedve
:) ( el vagy vetTemedve
3006 Momo 2010-12-04 17:56:08
és "megette egy medve"...
és "megette egy medve"...
3005 zalbarna 2010-12-04 17:55:15 [Válasz erre: 3004 Heiner Lajos 2010-12-04 17:04:34]
meg : " a rák végzett vele "....
meg : " a rák végzett vele "....
3004 Heiner Lajos 2010-12-04 17:04:34 [Válasz erre: 3003 macskás 2010-12-03 20:20:10]
A vadászidény kezdete? Vigyázat, már az állatok is vadásznak! Olvasom az újságban, hogy "Lelőtte a menyét." -:)
A vadászidény kezdete? Vigyázat, már az állatok is vadásznak! Olvasom az újságban, hogy "Lelőtte a menyét." -:)
3003 macskás 2010-12-03 20:20:10 [Válasz erre: 3001 zalbarna 2010-12-03 11:37:02]
:) És ez csak a kezdet!!!!
:) És ez csak a kezdet!!!!
3002 zalbarna 2010-12-03 11:41:34
Talán már nem sokakban merül föl a kérdés, hogy alkalmas vagyok-e vagy sem." (Győriványi-Ráth György, a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója) - zéta -, 2010-12-03 [ Interjúk ] Hú, lehet, hogy lesz Erkel ? Az elgondolás is jónak tűnik a Stagione-ról, ez elég rugalmas ahhoz, hogy váratlan lehetőségekre is lehessen indulni... Pont ilyen kéne... Kösz, -z-...
Talán már nem sokakban merül föl a kérdés, hogy alkalmas vagyok-e vagy sem." (Győriványi-Ráth György, a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója) - zéta -, 2010-12-03 [ Interjúk ] Hú, lehet, hogy lesz Erkel ? Az elgondolás is jónak tűnik a Stagione-ról, ez elég rugalmas ahhoz, hogy váratlan lehetőségekre is lehessen indulni... Pont ilyen kéne... Kösz, -z-...
3001 zalbarna 2010-12-03 11:37:02 [Válasz erre: 3000 macskás 2010-12-02 19:46:04]
gondoltam nem lövök rá, Te úgyis kilövöd....:))
gondoltam nem lövök rá, Te úgyis kilövöd....:))
3000 macskás 2010-12-02 19:46:04
3000.
3000.
2999 Kúp Flóris 2010-12-02 19:29:00 [Válasz erre: 2997 kobzos55 2010-12-02 14:33:38]
Rímfarágnék - ha nem lenne vers l'á bamba gyök - erecske, [url]http://himposztor.nolblog.hu/archives/2010/07/16/Elmlt/;Kínrímposztor[/url] azé' vagyok Farágúdjanak a nagyok Kinek jutott bankós printer Mercivel jár ( igaz [url]http://www.greatwestvans.com/classbrv/sprinterclassbmotorhome/sprinter.php; - " - [/url]:((( Nem a' Buta Pesti - Pista Érdem;ből kap [url]http://www.westindex.hu/kozelet/demjan-csanyi-varszegi-avagy-a-szaz-leggazdagabb-magyar-2010;itt a lista[/url] [url]http://www.mommo.hu/cimke/tepescsinalo;JO'TéPéscsináló "szoc.dream"[/url] Kész [url]http://en.wikipedia.org/wiki/File:Munk%C3%A1csy_T%C3%A9p%C3%A9scsin%C3%A1l%C3%B3k.jpg;ül a Népi Csányi- prím[/url] Node a nagy-off-tól fagyok Jönnek a [url]http://mek.oszk.hu/01300/01332/html/erdekes.htm;Munkácsy napok[/url] Feledve minden " morcot" Élveztem kis ri -posztod :)
Rímfarágnék - ha nem lenne vers l'á bamba gyök - erecske, [url]http://himposztor.nolblog.hu/archives/2010/07/16/Elmlt/;Kínrímposztor[/url] azé' vagyok Farágúdjanak a nagyok Kinek jutott bankós printer Mercivel jár ( igaz [url]http://www.greatwestvans.com/classbrv/sprinterclassbmotorhome/sprinter.php; - " - [/url]:((( Nem a' Buta Pesti - Pista Érdem;ből kap [url]http://www.westindex.hu/kozelet/demjan-csanyi-varszegi-avagy-a-szaz-leggazdagabb-magyar-2010;itt a lista[/url] [url]http://www.mommo.hu/cimke/tepescsinalo;JO'TéPéscsináló "szoc.dream"[/url] Kész [url]http://en.wikipedia.org/wiki/File:Munk%C3%A1csy_T%C3%A9p%C3%A9scsin%C3%A1l%C3%B3k.jpg;ül a Népi Csányi- prím[/url] Node a nagy-off-tól fagyok Jönnek a [url]http://mek.oszk.hu/01300/01332/html/erdekes.htm;Munkácsy napok[/url] Feledve minden " morcot" Élveztem kis ri -posztod :)
2998 zalbarna 2010-12-02 15:12:50
Benyomások a Chopin-maratonról egy rövid részlet alapján BaCi, 2010-12-02 [ Budapesten ] Köszönöm, ez "nákám táccátt" ez a kritika...
Benyomások a Chopin-maratonról egy rövid részlet alapján BaCi, 2010-12-02 [ Budapesten ] Köszönöm, ez "nákám táccátt" ez a kritika...
2997 kobzos55 2010-12-02 14:33:38 [Válasz erre: 2996 Kúp Flóris 2010-12-02 13:39:34]
Ó, a basszus szembe ment? A szoprán meg zengi fent? * Dörmöghet hát irígykedve Rímfaragó morcos medve * Jegyárakon sopánkodi kár, Pincében ha nyomdagéped jár! (Nyugi: Abbahagyom már)
Ó, a basszus szembe ment? A szoprán meg zengi fent? * Dörmöghet hát irígykedve Rímfaragó morcos medve * Jegyárakon sopánkodi kár, Pincében ha nyomdagéped jár! (Nyugi: Abbahagyom már)
2996 Kúp Flóris 2010-12-02 13:39:34 [Válasz erre: 2993 kobzos55 2010-12-01 21:35:18]
Basszus! Pont szembementünk! (Nov.23 Zürich - nov. 26 Bruxelles ) :( Gépzelem mennyire elkeserítheti, e nagyszerű beszámolód a "jegyáras házi sopánkánkat (Indy-Krafft)" Töredelmesen bevallom én is irigykedvem :(
Basszus! Pont szembementünk! (Nov.23 Zürich - nov. 26 Bruxelles ) :( Gépzelem mennyire elkeserítheti, e nagyszerű beszámolód a "jegyáras házi sopánkánkat (Indy-Krafft)" Töredelmesen bevallom én is irigykedvem :(
2995 Sipi 2010-12-02 08:18:08 [Válasz erre: 2993 kobzos55 2010-12-01 21:35:18]
No akkor első lépésként a Rattle-t fogom keresni.
No akkor első lépésként a Rattle-t fogom keresni.
2994 pszí 2010-12-01 23:38:37 [Válasz erre: 2991 Sipi 2010-12-01 20:35:21]
Nekem is nagyon tetszett, köszönjük Kobzos55!
Nekem is nagyon tetszett, köszönjük Kobzos55!
2993 kobzos55 2010-12-01 21:35:18 [Válasz erre: 2991 Sipi 2010-12-01 20:35:21]
(1) Kedves Sipi! Köszi, örülök, hogy tetszett. (2) Annak még jobban, hogy kedvet kaptál. Nálam a Feldmanok közül a "Cello and Orchestra" a kedvenc, az argo 448 513-2 cd-n (Tilson Thomas) a Coptic Light-tal együtt megtalálható. A Webern Hat zenekari darabnak sok felvétele van (még Karajan is!), nagyon jó (és olcsó) az EMI Nipper Collection-ban a Rattle féle.
(1) Kedves Sipi! Köszi, örülök, hogy tetszett. (2) Annak még jobban, hogy kedvet kaptál. Nálam a Feldmanok közül a "Cello and Orchestra" a kedvenc, az argo 448 513-2 cd-n (Tilson Thomas) a Coptic Light-tal együtt megtalálható. A Webern Hat zenekari darabnak sok felvétele van (még Karajan is!), nagyon jó (és olcsó) az EMI Nipper Collection-ban a Rattle féle.
2992 daunerni 2010-12-01 20:57:18 [Válasz erre: 2990 Darer 2010-12-01 13:27:14]
Természetesen lesz beszámoló hamarost, vagy izibe, illetve üstöllést - vagy ilyesmi.
Természetesen lesz beszámoló hamarost, vagy izibe, illetve üstöllést - vagy ilyesmi.
2991 Sipi 2010-12-01 20:35:21
Kedves kobzos55! Tetszett az "úti beszámolód"! :-) Én is kedvet kaptam ezekhez a modern darabokhoz.
Kedves kobzos55! Tetszett az "úti beszámolód"! :-) Én is kedvet kaptam ezekhez a modern darabokhoz.
2990 Darer 2010-12-01 13:27:14
Segítsetek. Javítsatok ki, ha tévedek. Nem találok a Bogányi eseményről beszámolót. Létezik, hogy a MOMUSnak egyetlen munkatársa sem vett részt ezen? Nyugtassatok meg, hogy igenis, a komolyzenei napilap, az ország első ilyen produktuma, ott volt, csak a kritikusai, esszéistái, esztétái, megmondóemberei egyelőre nem értek kritikai beszámolójuk végére. Egy világ rendült meg bennem amiatt (lehet, hogy mozt már helyesebb lenne azt írnom: azmiatt), hogy eddig (??!) nem találtam egyetlen megveszekedett szót sem.
Segítsetek. Javítsatok ki, ha tévedek. Nem találok a Bogányi eseményről beszámolót. Létezik, hogy a MOMUSnak egyetlen munkatársa sem vett részt ezen? Nyugtassatok meg, hogy igenis, a komolyzenei napilap, az ország első ilyen produktuma, ott volt, csak a kritikusai, esszéistái, esztétái, megmondóemberei egyelőre nem értek kritikai beszámolójuk végére. Egy világ rendült meg bennem amiatt (lehet, hogy mozt már helyesebb lenne azt írnom: azmiatt), hogy eddig (??!) nem találtam egyetlen megveszekedett szót sem.
2989 Heiner Lajos 2010-12-01 13:13:07
-zéta- Traviata-recenziójához: de miért Kraus a tenorista ezen a felvételen? Fáy ki nem állja a hangszínét.
-zéta- Traviata-recenziójához: de miért Kraus a tenorista ezen a felvételen? Fáy ki nem állja a hangszínét.
2987 macskás 2010-12-01 08:35:58 [Válasz erre: 2986 johanna 2010-12-01 07:30:21]
:) Szuper! Csak így tovább!!! Szerintem érdemes belemenni, ez mág bőven belefér az átlagos olvasónak.
:) Szuper! Csak így tovább!!! Szerintem érdemes belemenni, ez mág bőven belefér az átlagos olvasónak.
2986 johanna 2010-12-01 07:30:21 [Válasz erre: 2985 Momo 2010-11-30 22:23:04]
Igen, értelek! Tűnődtem is egy darabig, hogy mennyire menjek bele a szakmai részletebe, de aztán (lehet, hogy rossz döntés), letettem róla. De a kedvedért: Hargitai nem sokat bajlódik a frazeálással, nem töpreng azon, hol kezdődik, vagy végződik egy dallamív, bár a dallamvezetés az egyik leglényegesebb dolog és már a zeneiskolában megtanuljuk, hogy nem ott kell levegőt venni, ahol elfogy, hanem ott, ahol azt a zenei mondanivaló megkívánja. Hangsúlyozásai értelmetlenek, díszítései vagy otrombák, vagy teljesen sablonosak, vagy nincsenek is (és ez a legjobb variáció). Trillái kilógnak a dallamból, egyenetlenek, egyszerűbben szólva semmire sem valók. Zenei ötletei gyakorlatilag nincsenek. Egyformán végigzakatol minden tételen, a virtuózabb részeket nem tudja eljátszani, mindössze átevickél valahogyan a hangok felett, különösebb szégyenérzet nélkül. Mondanivalója egyáltalán nincsen.A hangképzéssel nem foglalkozik, ahogyan az artikuláció sem izgatja. Hát dióhéjban ennyi....
Igen, értelek! Tűnődtem is egy darabig, hogy mennyire menjek bele a szakmai részletebe, de aztán (lehet, hogy rossz döntés), letettem róla. De a kedvedért: Hargitai nem sokat bajlódik a frazeálással, nem töpreng azon, hol kezdődik, vagy végződik egy dallamív, bár a dallamvezetés az egyik leglényegesebb dolog és már a zeneiskolában megtanuljuk, hogy nem ott kell levegőt venni, ahol elfogy, hanem ott, ahol azt a zenei mondanivaló megkívánja. Hangsúlyozásai értelmetlenek, díszítései vagy otrombák, vagy teljesen sablonosak, vagy nincsenek is (és ez a legjobb variáció). Trillái kilógnak a dallamból, egyenetlenek, egyszerűbben szólva semmire sem valók. Zenei ötletei gyakorlatilag nincsenek. Egyformán végigzakatol minden tételen, a virtuózabb részeket nem tudja eljátszani, mindössze átevickél valahogyan a hangok felett, különösebb szégyenérzet nélkül. Mondanivalója egyáltalán nincsen.A hangképzéssel nem foglalkozik, ahogyan az artikuláció sem izgatja. Hát dióhéjban ennyi....
2985 Momo 2010-11-30 22:23:04 [Válasz erre: 2983 johanna 2010-11-30 22:05:15]
Igen, ezt általánosságban fogalmaztad meg... és egyébként sejthető, hogy HGI-ra érted. Egyébként szerintem nyugodtan leírhattad volna konkrétan, hogy mi a problémád a játékával, hiszen épp az az érdekes a beszámolóban, ha megtudunk valamit az érintettekről. Érdekesek a részletek, mert akkor van, mihez viszonyítani, akkor tudja az ember elhelyezni valahová. És abból tudom meg azt is, hogy te mihez viszonyítva ítéleted meg. (Mondok egy példát: "Benkő Dániel Bakfark lemeze egy katasztrófa, Benkő megcsúfolja, a lantjátékot, és Bakfark művészetét egyaránt." Ez így semmi. Azt tudod meg belőle, hogy nekem nem tetszik, amit Benkő csinált. De, ha elkezdem leírni, hogy 1. Mindenféle előadói megfontolás nélkül, mechanikusan ledarálja a darabokat. 2. Pocsékul szól a kezében a hangszer, mert... stb. (részletezhetném tovább) akkor mindjárt okosabb vagy tőle... na erre gondoltam. :-)
Igen, ezt általánosságban fogalmaztad meg... és egyébként sejthető, hogy HGI-ra érted. Egyébként szerintem nyugodtan leírhattad volna konkrétan, hogy mi a problémád a játékával, hiszen épp az az érdekes a beszámolóban, ha megtudunk valamit az érintettekről. Érdekesek a részletek, mert akkor van, mihez viszonyítani, akkor tudja az ember elhelyezni valahová. És abból tudom meg azt is, hogy te mihez viszonyítva ítéleted meg. (Mondok egy példát: "Benkő Dániel Bakfark lemeze egy katasztrófa, Benkő megcsúfolja, a lantjátékot, és Bakfark művészetét egyaránt." Ez így semmi. Azt tudod meg belőle, hogy nekem nem tetszik, amit Benkő csinált. De, ha elkezdem leírni, hogy 1. Mindenféle előadói megfontolás nélkül, mechanikusan ledarálja a darabokat. 2. Pocsékul szól a kezében a hangszer, mert... stb. (részletezhetném tovább) akkor mindjárt okosabb vagy tőle... na erre gondoltam. :-)
2984 Cilike 2010-11-30 22:22:13
Én egészen megszeppentem ettől a kritikától...még szerencse hogy amúgy sem szeretem a barokk zenét...pláne nem a barokk furulyazenét. Mert akkor nagyon elszontyolodtam volna.
Én egészen megszeppentem ettől a kritikától...még szerencse hogy amúgy sem szeretem a barokk zenét...pláne nem a barokk furulyazenét. Mert akkor nagyon elszontyolodtam volna.
2983 johanna 2010-11-30 22:05:15 [Válasz erre: 2982 Momo 2010-11-30 21:54:00]
Ez is ott van az írásban: "De mint mondják, a barokk zene lényege az előadó... És bizony ez tény. Ezért is annyira fontos, hogy az előadó minél többet tudjon a barokk zene előadásmódjáról, legyen gazdag zenei fantáziája, mondanivalója a közönsége számára, de mindezek előtt, legelsősorban, tökéletesen tudjon játszani a hangszerén. Mert különben egészen biztosan elvész a lényeg. Ahogyan ez sajnos meg is történt péntek este a Nádor-teremben." Tehát, mindannak a hiányától volt rossz, amit itt felsoroltam. De ha kívánod akkor részletesen leírhatom Neked, hogyan furulyázik Hargitai Géza István.
Ez is ott van az írásban: "De mint mondják, a barokk zene lényege az előadó... És bizony ez tény. Ezért is annyira fontos, hogy az előadó minél többet tudjon a barokk zene előadásmódjáról, legyen gazdag zenei fantáziája, mondanivalója a közönsége számára, de mindezek előtt, legelsősorban, tökéletesen tudjon játszani a hangszerén. Mert különben egészen biztosan elvész a lényeg. Ahogyan ez sajnos meg is történt péntek este a Nádor-teremben." Tehát, mindannak a hiányától volt rossz, amit itt felsoroltam. De ha kívánod akkor részletesen leírhatom Neked, hogyan furulyázik Hargitai Géza István.
2982 Momo 2010-11-30 21:54:00
Aszongya Johanna Hargitai Géza István furulyakoncertjéről: „...rettenetes élmény volt hallgatni. (…) bizton állíthatom, hogy furulyázni egyáltalán nem tud, és a legfontosabb, hogy senki, aki őt hallgatja, ne gondolja azt, hogy ez a furulyázás. Sőt, senki, aki őt hallgatja (akár furulyán, akár fagotton játszik is), ne gondolja, hogy ez a barokk zene. Hargitai Géza István tevékenysége sajnos köszönő viszonyban sincs a barokk zenével, vagy egyáltalán a zenével. Egyszerűen megengedhetetlennek érzem, hogy (…) csak úgy jön valaki, aki művésznek képzeli magát, hanyagul odaáll a Nádor-terem színpadára, és a nyílt színen, keserves kínok között meggyilkolja ezt a hangszert – és vele együtt a zenét is. Fájdalom...” Oké. Én készséggel elhiszem, hogy egy katasztrófa volt az egész. Azt is elhiszem, hogy HGI egy komolytalan, tenyérbe mászó képű, unszimpatikus alak. De annyit azért mindenképpen megért volna szerintem a dolog, hogy a szerző valami konkrétummal támassza alá az ex katedra megfogalmazott, totálisan elutasító véleményét. Hiszen, ha ennyire tudja, hogy rossz volt az előadás, akkor azt is biztosan el tudja mondani, hogy miért... mi meg legalább nem halunk meg hülyén.
Aszongya Johanna Hargitai Géza István furulyakoncertjéről: „...rettenetes élmény volt hallgatni. (…) bizton állíthatom, hogy furulyázni egyáltalán nem tud, és a legfontosabb, hogy senki, aki őt hallgatja, ne gondolja azt, hogy ez a furulyázás. Sőt, senki, aki őt hallgatja (akár furulyán, akár fagotton játszik is), ne gondolja, hogy ez a barokk zene. Hargitai Géza István tevékenysége sajnos köszönő viszonyban sincs a barokk zenével, vagy egyáltalán a zenével. Egyszerűen megengedhetetlennek érzem, hogy (…) csak úgy jön valaki, aki művésznek képzeli magát, hanyagul odaáll a Nádor-terem színpadára, és a nyílt színen, keserves kínok között meggyilkolja ezt a hangszert – és vele együtt a zenét is. Fájdalom...” Oké. Én készséggel elhiszem, hogy egy katasztrófa volt az egész. Azt is elhiszem, hogy HGI egy komolytalan, tenyérbe mászó képű, unszimpatikus alak. De annyit azért mindenképpen megért volna szerintem a dolog, hogy a szerző valami konkrétummal támassza alá az ex katedra megfogalmazott, totálisan elutasító véleményét. Hiszen, ha ennyire tudja, hogy rossz volt az előadás, akkor azt is biztosan el tudja mondani, hogy miért... mi meg legalább nem halunk meg hülyén.
2981 -zéta- 2010-11-26 18:49:23 [Válasz erre: 2980 Beatrice 2010-11-26 18:22:17]
Köszönjük a beszámolót, irigykedem...
Köszönjük a beszámolót, irigykedem...
2980 Beatrice 2010-11-26 18:22:17
Zéta Traviata-recenziójától inspirálva szeretném megosztani egy friss (nov. 12-i) Traviata-élményemet a T. Olvasókkal. Úgy érzem, Zétának Alfredo Krausról írt elragadtatott szavai szinte egy az egyben ráillenek az általam Hamburgban látott előadás egy másik szereplőjére: a Violettára. Edita Gruberovára. Aki életrajzi adatok szerint 63 éves, de ezt nem hiszi el az ember se a megjelenés, se a hang alapján. A színpadon egy asszonyiságának teljében levő, érett, de még korántsem hanyatló, életvidám hölgyet láttunk. Olyan ruganyosan mozgott a színpadon, mint egy fiatal lány. Tündökölt a bálban, és még haldoklóként sem látszott öregnek. A hang ma is friss, gyönyörű, hihetetlenül mozgékony. Azt mondanám, az első felvonásban még nem ragyogott teljes fényében, mintha egy kis megfázás lett volna a háttérben, néhány "megnyomott" mély hang még külön szólt a többitől, és az áriát záró esz is kicsit élesebb volt annál, amit ugyanebben az áriában koncerten hallottam tőle pár hónappal ezelőtt. Azonban minden felvonás/jelenet erősebb volt az előzőnél, és az utolsó felvonás valami olyan katarktikus volt minden szempontból (zeneileg és színészileg is), hogy az elmondhatatlan. Most láttam először "meghalni" a színpadon, és annyira hiteles volt az alakítás, hogy szinte már volt benne valami ijesztő is. Violetta utolsó fellobbanása annyira szuggesztív volt, a tágra nyílt szemekkel, hogy tényleg elhittem abban a pillanatban, hogy, csodák csodája, valahogy mégis meggyógyult (bár nem ez van a librettóban, de talán átírták??), de aztán összeesett, és nem volt többé, és valami rettenetes űr maradt utána. Aztán megkönnyebbülésemre kijött a függöny elé meghajolni. Mármint már nem Violetta, hanem Edita Gruberova. Akinek mellesleg ez volt a 40 éves színpadi jubileuma Hamburgban, és ezt stílusosan meg is ünnepelték a színpadon. Ami tényleg 63 éves ebben az énekesnőben, az az életbölcsessége, meg az előadói tapasztalata, és ezeket be tudja vinni az alakításába, mely így mélyebb, mint fiatalabb énekesnőké (vagy akár saját magáé fiatalabb korában). Anélkül, hogy érzékelhető hangi vagy játszásbeli kompromisszumokra kényszerülne. Violetta története így valahogy a szokásosnál globálisabb lett, akár általában az emberi életút szimbólumának is tekinthetjük. (A rendezés teljesen hagyományos volt, de ez nem sokat számított.) Ehhez az interpretációhoz segítséget nyújtott a karmester, Simone Young is, akinek keze alatt a zenekar érzelgősségtől, giccstől mentesen szólaltatta meg Verdi zenéjét, szándékosan kerülve mindenféle pátoszt. Így még nem hallottam a Traviatát. Nem szokásos felfogás, de működött. A papa szerepét Dalibor Jenis énekelte. Ez az énekes mindig megbízható, stílusos. Becsülöm, ha nem is imádom a hangját. Alfredo beugróként José Bros volt. Évek óta ő Gruberova legjobb tenorpartnere. Ebben az operában tudtommal most léptek fel együtt először. Nagyszerűen énekelt, és, mint mindig, képes volt száz százalékig elhitetni velem az általa játszott figurát. Ha valaki, akkor ő nevezhető leginkább Kraus utódjának. Amúgy a Gruberova-Kraus duó együtt is énekelt néhány Traviatát annak idején (Bécs, Barcelona). Így kerek a világ... Ha valakit érdekel Edita Gruberova Violetta-interpretációja élőben, meghallgathatja decemberben Münchenben vagy Bécsben, ahol koncertszerűen adják elő az operát. Alfredo Pavol Breslik lesz, Germont pedig Paolo Gavanelli.
Zéta Traviata-recenziójától inspirálva szeretném megosztani egy friss (nov. 12-i) Traviata-élményemet a T. Olvasókkal. Úgy érzem, Zétának Alfredo Krausról írt elragadtatott szavai szinte egy az egyben ráillenek az általam Hamburgban látott előadás egy másik szereplőjére: a Violettára. Edita Gruberovára. Aki életrajzi adatok szerint 63 éves, de ezt nem hiszi el az ember se a megjelenés, se a hang alapján. A színpadon egy asszonyiságának teljében levő, érett, de még korántsem hanyatló, életvidám hölgyet láttunk. Olyan ruganyosan mozgott a színpadon, mint egy fiatal lány. Tündökölt a bálban, és még haldoklóként sem látszott öregnek. A hang ma is friss, gyönyörű, hihetetlenül mozgékony. Azt mondanám, az első felvonásban még nem ragyogott teljes fényében, mintha egy kis megfázás lett volna a háttérben, néhány "megnyomott" mély hang még külön szólt a többitől, és az áriát záró esz is kicsit élesebb volt annál, amit ugyanebben az áriában koncerten hallottam tőle pár hónappal ezelőtt. Azonban minden felvonás/jelenet erősebb volt az előzőnél, és az utolsó felvonás valami olyan katarktikus volt minden szempontból (zeneileg és színészileg is), hogy az elmondhatatlan. Most láttam először "meghalni" a színpadon, és annyira hiteles volt az alakítás, hogy szinte már volt benne valami ijesztő is. Violetta utolsó fellobbanása annyira szuggesztív volt, a tágra nyílt szemekkel, hogy tényleg elhittem abban a pillanatban, hogy, csodák csodája, valahogy mégis meggyógyult (bár nem ez van a librettóban, de talán átírták??), de aztán összeesett, és nem volt többé, és valami rettenetes űr maradt utána. Aztán megkönnyebbülésemre kijött a függöny elé meghajolni. Mármint már nem Violetta, hanem Edita Gruberova. Akinek mellesleg ez volt a 40 éves színpadi jubileuma Hamburgban, és ezt stílusosan meg is ünnepelték a színpadon. Ami tényleg 63 éves ebben az énekesnőben, az az életbölcsessége, meg az előadói tapasztalata, és ezeket be tudja vinni az alakításába, mely így mélyebb, mint fiatalabb énekesnőké (vagy akár saját magáé fiatalabb korában). Anélkül, hogy érzékelhető hangi vagy játszásbeli kompromisszumokra kényszerülne. Violetta története így valahogy a szokásosnál globálisabb lett, akár általában az emberi életút szimbólumának is tekinthetjük. (A rendezés teljesen hagyományos volt, de ez nem sokat számított.) Ehhez az interpretációhoz segítséget nyújtott a karmester, Simone Young is, akinek keze alatt a zenekar érzelgősségtől, giccstől mentesen szólaltatta meg Verdi zenéjét, szándékosan kerülve mindenféle pátoszt. Így még nem hallottam a Traviatát. Nem szokásos felfogás, de működött. A papa szerepét Dalibor Jenis énekelte. Ez az énekes mindig megbízható, stílusos. Becsülöm, ha nem is imádom a hangját. Alfredo beugróként José Bros volt. Évek óta ő Gruberova legjobb tenorpartnere. Ebben az operában tudtommal most léptek fel együtt először. Nagyszerűen énekelt, és, mint mindig, képes volt száz százalékig elhitetni velem az általa játszott figurát. Ha valaki, akkor ő nevezhető leginkább Kraus utódjának. Amúgy a Gruberova-Kraus duó együtt is énekelt néhány Traviatát annak idején (Bécs, Barcelona). Így kerek a világ... Ha valakit érdekel Edita Gruberova Violetta-interpretációja élőben, meghallgathatja decemberben Münchenben vagy Bécsben, ahol koncertszerűen adják elő az operát. Alfredo Pavol Breslik lesz, Germont pedig Paolo Gavanelli.
