Vagy fordítva. Ízlés szerint, Stanci fia:)
Wagnernél azért - leginkább a Trisztán kivételével - érdekes dolgok történnek a színpadon, amelyek megkönnyítik a legtöbb néző által dögunalomként/üresjáratként értékelt jelenetek túlélését. (Gondolok pl. a Rajna kincse jelentős részére, a Valkűr Fricka-jelenetére, a Mesterdalnokok templomi gyűlésére.) A Cosiban az egyetlen változatosságot a 2 vőlegény maskarában való megjelenése hozza, oszt csókol anyád, Stanci.
En is kíváncsi vagyok Lajos barátunk véleményére.Nagyon orulok, hogy újra itt van kozottunk.
Kedves Edmod, itt van még Bohuslav Martinů és Josef Suk. 20. század második felében át vették a stafétát a szlovák zeneszerzok. Eugen Suchoň, Ján Cikker, Alexander Moyzes, Ladisav Holoubek- u.n. szlovák modern iskola./ Suchoň Krútňava cimu operáját Orvény címmel a MAO 1959 május 3.-kan mutatta be az Erkelben. Katrena szerepében Házy E. remekelt./
En is kíváncsi vagyok Lajos barátunk véleményére.Nagyon orulok, hogy újra itt van kozottunk.
Kedves Edmod, itt van még Bohuslav Martinů és Josef Suk. 20. század második felében át vették a stafétát a szlovák zeneszerzok. Eugen Suchoň, Ján Cikker, Alexander Moyzes, Ladisav Holoubek- u.n. szlovák modern iskola./ Suchoň Krútňava cimu operáját Orvény címmel a MAO 1959 május 3.-kan mutatta be az Erkelben. Katrena szerepében Házy E. remekelt./
A cseh trió, Smetana-Dvorák-Janácek "mintájára" Magyarország is kis spéttel ugyan, de kitermelte a maga nagy trióját, Bartókot, Kodályt és Dohnányit. Érdekes, de a cseh zene tudtommal ilyen kaliberű mestereket többé nem produkált az önálló cseh(szlovák) állam(ok) idején, de ezt pl. Heiner doktor úr erősítheti vagy cáfolhatja meg. E tekintetben mi szerencsésebbek vagyunk, mert a 20. szd. második felében -ha nem is teljesen egy időben- egy második zeneszerző triónk lett nemzetközi, sőt, világviszonylatban is elismert: Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter és mindhárman, legutóbb immár Kurtág György is írtak nemzetközi érdeklődést kiváltó operát a nem túl gazdag, külföldön ismert és elismert magyar operatermés nagyobb dicsőségére.
Ez az opera nagyon népszeru volt a két világháboru kozott / kozel 2000 eloadást élt meg/. Brmutatták a Metropolitanban is - 1931.
Jaromír Weinberger. Az említett Svanda, a dudás az ő operája.
https://www.youtube.com/watch?v=Ki3LXPA5qZI&t=4445s
Az operavision feltette Ábrahám Pál. 3:1 a szerelem javára c. operettjének német verzióját a Komische Oper Berlinből, ROXY UND IHR WUNDERTEAM címmel, pár napon belül pedig lesz hozzá automatikus magyar fordítás is. Ráadásul itt még a téma is magyar focicsapatról szól és tornász lányokról az angolok ellen.
Nemrég a Bánk Bán is fent volt az Erkel színházból, már azóta leszedték.
Jó de az még Trianon előtt volt.
Van nekünk is pár nemzetközileg játszott szerzőnk, ne elégedetlenkedjünk.
Bartók, bár nem tudom, hogy a Kékszakáll mellett játszák e balettjait.
Nagy néha Goldmark Károly Sába királynője, bár ez inkább csak múlt időben, az utóbbi időben csak egyszer ment Németországban.
Ligeti Györgynek is van egy operája amit játszanak
Eötvös Pétert is kedvelik külföldön
És hát az operettszerzők közül Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál is játszott azokon a részeken, ahol van operett egyáltalán.
Az eladott menyasszonyt MAO is bemutatta 1893-ban, Nikisch Artur vezenyelt, majd 1913-ban felujitottak, ifj.Abranyi Emil vezenyletevel. Sot, egy masik Smetanat, a Dalibort is bemutattak 1909-ben, annak a produkcionak Kerner Istvan volt a karmestere.
Bárcsak nekünk, magyaroknak lenne három olyan, mint akiket felsoroltál.
Csodás például Josef Mysliveček, Il divino boemo.
Milyen cseh operaszerzők vannak még?
Janacek, Smetana, Dvorak. Mahler is csehnek számít, bár nem írt operát.
Dvoraktől szinte csak a Rusalka megy, meg még 2 helyen az Ördög és Kata.
Smetana-tól pedig csak az Eladott menyasszony.
https://www.operabase.com/home/hu
Janacektől viszont sok operát játszanak:
Jenufa, Makropulosz ügy, Katja Kabanowa, The Cunning Little Vixen
https://www.operabase.com/home/hu
Nem vagy egyedül, mert például az alább emlegetett menyasszony is érthetőbb,
talán igazabb is ÍGY ..., a cseh tartalommal azonosan!
Pótolhatatlan Ladislav barátunk segítségével egyébként a rókás příchod-ra is fény derült, tehát helyesen:
příhoda _ (historka ap.) történet, (zážitek) esemény
Laco, köszönöm! :-)
No, ilyenféle eszement rendezések fogják eltemetni az operát. Rusalka legyen mese. Nem kell itt belemagyarázás, pszeudofilozofia, aktualizácio.
Ha van egy jo fordítás, az opera nyugodtan mehet magyarul. De én mégiscsak a csehet preferálom.
Ami jó, minek bántani... De ez a színlap így félreveztő.
https://www.oper-leipzig.de/de/programm/rusalka/75646
Lipcsében pedig egy valódi sellő fetreng, ráadásul mellbimbóit is megcsodálhatja a nagyközönség.
A Rajnai sellőknél is valami ilyet vártam, de azért szép volt az Offenbach zene és a díszlet is.
Nem ismerek másik énekelhető magyar fordítást, hacsak te nem álltál neki titokban... Az angol feliratot emlegettem a magyarul-éneklés mellett.
Abban viszont nagyonis igazad van, hogy szeretik lefelejteni a fordítókat.
Arra, hogy a linkelt YouTube videón a Blum-féle szöveget énekli a kórus, igaz egyedül a fordító nincs feltüntetve a színlapon. Ez Debrecenben már csak így szokás...
A miskolci előadás hirdetésén pedig ez olvasható:
Vígopera három felvonásban, magyar nyelven
Libretto: Karel Sabina
Fordítás: Jánszky Lengyel Jenő
Sajnos nem értem, mire gondolsz.
A miskolci előadásra új magyar szöveget tanultak a debreceniek?! A YouTube-on még a Blum Tamásét éneklik.
Rusalka, mint az elrabolt Natascha Kampusch.
Itt meg a papa "kedvére tett", a napi haladagját dolgozta le éppen.
Az opera iránti érdeklődés apadt úgy általában, pár kivétel van pl. Carmen, Porgy és Bess, Traviata, Hunyadi László, Bánk Bán, Rigoletto, Álarcosbál, Turandot, Pillangó kisasszony, a Wagner darabok közüll talán a Bolygó Hollandi meg a Tannhauser.
A kevésbé ismert Puccini operákon is lézeng a közönség, de a mai Trichotonon sincs meg a félház, pedig abban is van egy nagy ária.
Nemcsak nálunk van ez így, hanem a németeknél is. Ott néztem az operaelőadásokat és az olasz darabok is üresek, sőt gyakran még Mozart is. Az operett viszont népszerű, Kálmán Imre Csárdáskirálynője vagy Ábrahám Pál Bál a Savoybanja, vagy Strauss Denevérje, Benatzky-Stolz: Fehér lója mindenütt telt vagy majdnem teltházakkal megy, és persze az ismertebb musicalak is, amiket szintén játszanak a nagy operaházak.
A Ruszalkát milyen nyelven kell énekelni, csehül vagy németül vagy magyarul? Lehet, hogy lenne rá közönség, mert Dvořák neve azért jól hangzik komolyzenei körökben. Kérdés milyen közönséget célozna meg a sellő mese, gyerekeket vagy felnőtteket?
Prodaná nevěsta – Magyarul... :-) (Miskolcon angol nyelvű felirattal.)
"most éppen a csah operák divatosak": Csak a die verkaufte Braut-ot ütöttem be a yt-ba, az alábiak jöttek fel: Fritz Wunderlich 1966, KomischeOper berlin 1985, Lucia Popp Wien 1982, Münster, 2014, Frankfurt 2006, stb. De van 1932-es felvétel is.
Az eladott menyasszony koncertszerűen ment a Rádiózenekarral, Pál Tamás dirigált - Gregor J., Kincses V., Kalmár M., Korondy Gy., Gáti I. - cca. 25- 30 éve!
Az eladott menyasszony koncertszerűen ment a Rádiózenekarral, Pál Tamás dirigált - Gregor J., Kincses V., Kalmár M., Korondy Gy., Gáti I. - cca. 25- 30 éve!
Tendencia, hogy egy-egy nép szerzőinek művei kapnak kiemelt figyelmet. Most épp a cseh stb operák a divatosak.
Különben a Svanda, a dudás remek opera!
Uránia MET közvetítések:
https://urania-nf.hu/esemenyek/1489/2019/10/12/metropolitan-opera-live-in-hd-kozvetitesek-2019-2020
A Janáčekekről már nem is szólva...bevallom, magam is gyalázatos elmaradásban vagyok -egyebek közt- a cseh operák terén.
Igen, az 1991-ben bemutatott produkciót újítják fel három előadás erejéig, természetesen cseh nyelven, új szereplőkkel, a nemrég elhunyt Jiří Bělohlávek pálcáját Lothar Koenigs veszi át. A MüPa 2019/2020-as MET-közvetítési tervében jelenleg nem található a Káťa Kabanová. Az Uránia mozi MET-(köz)vetítési tervét még nem látom a honlapjukon.
Annél is inkább, mert mindkét opera rendszeresen szerepel a Nyugat-európai színpadokon, sőt a MET -ben is előkerül időnként. Tehát az ottani vájtfülűek is látnak - bocs, - hallanak benne valamit!
Koszonom a választ. Azért az Eladott menyaszonyt /vígopera/ és Ruszalkát /meseopera/ elo lehetne adni, sot magyarul is. ( ;
Janácsekot csehul kell énekelni.
2020.májusában Kátya Kabanova bemutato lesz a Metropolitanban .Ha lesz mozikozvetítés, számolj be kérlek, hogy fogadta e remekmuvet a magyar kozonség.
Kedves Laci, velem nem muszáj egyetérteni, de a tényekkel muszáj egyetérteni és/vagy azokat elfogadni. A cseh operák itthoni csekély, majdnem semmilyen játszottsága, az irányukban megnyilvánuló közöny, csekély közönségigény nem okvetlenül e műveket minősíti, inkább az itthoni sajátos, beszűkült zenei ízlés következménye. Megjegyzem, nem látom sokkal jobbnak a cseh nem-operai zene iránti itthoni érdeklődést sem: Smetana Moldváján -és nem a komplett cikluson!-, Dvorák Csellóversenyén, Újvilág-szimfóniáján -jóval ritkábban a remek VII. és VIII.szimfónián-, és néhány -de csak néhány!- Szláv táncán kívül a közönség alig vagy nem ismer más cseh zenedarabot, olykor előadják Dvorák valamelyik oratorikus alkotását, nagyjából ennyi. A nagy cseh trió más műveinek előadása szinte missziónak számít nálunk, ha itt-ott előveszik valamelyiket.
PS Kiegészítés előzőmhöz: a Svandán kívül Radnai Miklós a zeneileg nyilván értékesebb Jenufát is tervezte, de a Janácek-mű bemutatásától is el kellett tekintenie politikai okokból.
.Edmondom, nagyon nem értek Veled egyutt. Vitába én most nem szálok, de kíváncsi lennék a tobbi forumtásaink véleményére.
Amikor Bystřice környékén etimitomonológiai szónyomozás folytattam,
egy erdei bisztróban a bysztrouštól a következő feladványt előételként kaptam:
a) ‘’Szemfüleske avagy egy rókalány történetei’’
b) ‘’Szemfüleske, a rókalány’’
c) ‘’Szemfüleske, a rókakissaszony’’
’d) ’Okoska, a rókalány’’
e) ’’Okoska, a rókakissaszony’’
f) ‘‘Okoska, a rókácska’’
...
Slussz-passz, nem lesz több fogás!
Azóta, eredeti magyar népdalokat dalolva, az eredeti morvai erdőket járom:
ilyen ravasz módon Bystrouška-t magyarul énekelni bysztosan megtanítom!
Repertoárba beleférne, csakhogy az Erkelbe meg túl sok ember fér(ne) bele akár egyetlen előadásra is, magyarul: kongana a Ház. Nálunk a cseh operák sosem tudtak tartósan gyökeret verni. A két világháború között már csak politikai okokból sem (kisantant, revizionizmus stb.). Tudni lehet, hogy pl. az ártalmatlan Svanda, a dudás bemutatóját le kellett mondani a Városi (ma Erkel) Színházban, mert valakik bombamerénylettel fenyegették meg az igazgatóságot. A szocializmusban pedig mint "csehszlovák" zeneszerzőkre nem volt kiváncsi a közönség a nagy trióra, pedig 1984-et, amikor mindhármójuknak kerek évfordulója volt, emlékem szerint az ENSz vagy az UNESCO a cseh zene évének nyilvánította. 1990 után sem változott e téren az operai közízlés (sőt!), a Jenufa az egyetlen kivétel, ami elcsordogál(t) a sokkal kisebb MÁO-ban. Maximum koncertáns formában vagy egyszeri előadással tudnám reálisan elképzelni a fölsorolt vagy egyéb cseh darabok sikeres = közönséget vonzó kitűzését.
Kdves IVA, jol van, ne legyen Bystrouška. De szomorú. hogy abban a rendkívuli széles MAO repertoárban nem fér be egy Janáček. A magyar kozonség megérdemelné egy Kátya Kabanovat vagy Makropulost.
Kedves takatsa - BRAVO,
Musorfuzet: keves. A lenyeg bizony pont abban a bizonyos ordogben azaz a reszletekben rejtezik, azaz a szovegben magaban, amit semmilyen musorfuzet nem potol, foleg nem eloadas kozben. Ha van olyan tanar -amit legalabbis ketlek- aki szerint nem kell Kolumbuszrol tanulni, az nagy hulye (lenne). Evszamok sokasagat bebiflaztatni viszont nem kevesbe ostobasag. Arra "jo" leginkabb, hogy megutaltassa a tortenelem tantargyat a tanulokkal.
Persze ehhez az is kell (kellene), hogy a kedves néző ne a nézőtéren ülve, a fényújságot olvasva tájékozódjon a darab mibenlétét, a szereplők számát és tevékenységét, stb. illetően. Nem árt kicsit utánanézni, a mi időnkben volt ugye az Operakalauz, a kis műsorfüzetek, prospektusok, amikhez a jegyszedőnéninél pár forintért hozzá lehetett jutni. A mai fiatalok az interneten nőnek fel, számos "pedagógiai" szörnyszülött koncepció vallja, hogy nem kell évszámokat tanulni, egy itt megnevezni nem kívánt párt vezető korifeusa jelentette ki a TV-ben, hogy "bocsi, történelemtanárok, de mi a fenének kell Kolumbusz Kristófról tanulni", stb. Azt is el lehetne mondani egyszer, hogy édes gyerekeim, mielőtt színházba, operába, stb mentek - mert az azért nem egészen ördögtől való dolog - olvassátol el a google-ban, hogy nagyjából mit fogtok látni, és ha nem kigúvadt szemmel lesitek a feliratot, talán látni fogtok valamit abból, ami a színpadon történik! Mert az se kutya!
Százszor biztosan nem hallottam még -és nem is fogom- egyik operát sem, ötször-tízszer már inkább, ha nem is mindet. Észrevettem, hogy amióta feliratoznak, olyan részletszépségeket, kis zenei effektusokat fölfedezek, amiket azelőtt nem. 1-1 mondat, sőt 1-1 szó elhangzásakor pontosabban elolvasásakor a zenekarban megszólal pl. egy hangszer(csoport) mint az éppen kimondott szavak zenei ábrázolása és hasonlók. Ilyesmik vetített szöveg nélkül rendre elsikkad(ná)nak, elsikkadtak. Kottát, szövegkönyvet pedig szerintem nem illik és nem is kényelmes hgv.-re, operába vinni és ott zizegni-vacakolni vele. Tudom, voltak, vannak, akik vittek, visznek, pl. a mamám is vitt...bakfisként, a harmincas években és/de az Operaház III. em. nem-látó/alig-látó oldalsó üléseire. Az más volt. Ott tényleg kellett és megengedték. Egy operaelőadás vagy hgv. szerintem nem összetévesztendő a zeneiskolával. Nem arra való(k).
A feliratozással viszont sajnos tényleg vannak itt-ott bajok. Nem látok túl jól és nem mindenhol tudom távolabbról olvasni a szöveget, ha pedig a színpadhoz közelebb ül a néző, kitörik a nyaka a fölfelé nézéstől. Pozitív példa: Műhelyház, kitünően olvasható vetített feliratok oldalt. Ja, hogy el ne felejtsem: két magyar operánál, amiket végig olvastam. Egészen más, nagyobb élmény volt egyszerre olvasni és hallgatni is a magyar nyelvű éneklést. Akinek meg elég volt csak hallgatni, az nem olvasta.De voltam már pl. olyan Máté-passión is, ahol kb. ugyanígy oldották meg a magyar feliratozást: kétoldalt elhelyezett vásznakra vetítették a szöveget. Mennyivel élvezhetőbb volt úgy az a szűk négy órácska :-)
Gondolom, hogy az operába zömében nem homályos agyú és amúgy is rövidlátó vakondok járnak, hanem minimum átlagos IQ-val rendelkező emberek, akiknek nem esik nehezére a felirat szövegének egyeztetése az adott személlyel. Ráadásul a felirat nagy segítséget jelenthet éppen azokban az esetekben (duett, tercett, kvartett, stb), amikor midegyik szereplő mást énekel. Emlékszem én is a régi, magyar nyelvű előadásokra, amikor a közönség soraiban sokaknak ott volt a libretto az ölében, hogy valamelyest követni tudják az eseményeket. Ha az ember az egész előadás során azon erőlködik, hogy valamelyest megértse az elhangzott szavakat, ahelyett, hogy a csodálatos zenére koncentrálna, az sokat levon az élményből. Persze, ha valaki jól ismeri a a darabot, már hallotta ötször, tízszer, százszor, annak - a megértés szempontjából - tulajdonképpen édesmindegy, hogy milyen nyelven hangzik el a mű,. Ebben az esetben viszont szintén előtérbe kerül az a törekvés, hogy eredti nyelven hallgassa az előadást, úgy, ahogyan azt a zeneszerző megálmodta.
Bárcsak ne lenne nagyobb gondunk, mint megoldani A ravasz rókácska eredeti címének legpontosabb fordítását. Nekem az fáj, hogy idén kereken 40 éve a darab Erkel színházi bemutatójának. Illetve az a (már megint a) múltat sirító gondolat, hogy mennyi tehetséges fiatalunk volt akkor. Ha jól értesültem, a címszerepre Pászthy Júliát szánták, aki anyai öröme miatt nem vállalhatta. Így is telt a választékból, nemhogy két megoldásra, hanem két kiválónak bizonyult alakításra: Zempléni Mária és Kukely Júlia tehetségéből.
Nem tudom, hogy most érdemes-e vágyakoznunk A ravasz rókácska után, különös tekintettel arra, hogy Vámos Lászlónk sincs.
Többek közt ilyen hiányosság miatt sem tudja ellátni küldetését, ti. az opera érthetővé tételét a villanyújság jobban, mint a csak (mondjuk) félig érthető magyar nyelvű éneklés. A feliratokon ugyanis pusztán a szöveg szerepel, a drámai személyek neve nem. Áriák alatt ez nem probléma (feltéve, hogy a jelmezből kiderül, hogy a színpadon álló szereplő egyáltalán kicsoda), még kettősnél sem nagyon, de együttesekben bizony igen, és ebben a szöveg balra vagy jobbra igazítása sem segít. (Olyan közönség kiszolgálásáról beszélek, aki ismerkedne a művel.)
Szóval megeshet, hogy azt sem értjük meg, ki a férj és ki a feleség...
Pontosan ez a helyzet: bárhol mehet operába, olaszul fogják énekelni a Traviatát (jobb-rosszabb kiejtéssel), bármelyik ország zeneműboltjában vagy szuvenírárusánál kaphat olasz nyelvű Traviata-felvételt – ám a világon az egyetlen hely, ahol létjogosultsága és értelme lehet magyar nyelven előadott Traviatának, az Magyarország. Erre nem futja a lentebb említett kizárólagosságból ereszthető türelemből. Még jó, hogy Gardelli nem tépte össze azokat a szerződéseket, amelyekben elvállalta pl. Manon Lescaut vagy A lombardok – leírni is rémes! – magyar nyelvű előadásainak betanítását, dirigálását (hogy bírta hallgatni egyálatalán?), és jó, hogy nem kell beszolgáltatnunk bezúzásra a Traviata vagy az említett Manon lemezeit.
