Szerintem a publicisztika, bár lehet művészi színvonalú és művészi hatású, nem művészet. Nem lehet számon kérni rajta a múvészettől esetenként (műfajoktól, daraboktól fűggően) várható indulatokat, szenvedélyt, politikai indulatokat és szenvedélyt.
Zéta tanulmányának van határozott, de nem radikális célja. Nem kormányváltásért kiált, nem áll ki üvöltözni felelőtlenül, hogy ötbenhatot!, negyvennyolcat!. Különben a cikk elveszítené komolyságát, szakmai tekintélyét és hitelét. Én úgy vettem ki, Zéta párbeszédet akar, széles fórum előtt, párbeszédet, amely az Operáról szól, az Operaház és a közönség sorsáról. Legkevésbé a hatalomról: hatalmi helyzetből, annak gőgös, flegma fitogtatásával nem lehet érdemi vitát folytatni.
Kitűnő írás, és sajnos igaz! Végre valaki megírta!!! Az Operaház műkődésének a teljes tönkretétele, a szakma lezüllesztése, és a művészi erőkkel való erkölcstelen és embertelen bánásmód olyan mélységekbe taszította a magyar operajátszást, ahonnan egykönnyen nem lehet visszaút! Itt már nem arról van szó, hogy hozzák vissza ezt vagy azt a régi rendezést! A baj sokkal nagyobb és szerteágazóbb!
Tekintettel arra, hogy IVA fórumtársunk Zéta rendkívül alapos operaházi elemzésére ezeken a hasábokon reagált, úgy gondolom más is megteheti ezt, az erre létesített operavita.momus@gmail.com címen kívül.
IVA fórumtársunk első mondatában kiemeli a tanulmány legnagyobb erényét „politikai és indulati motivációktól mentes”-ségét, ami véleményem szerint a legnagyobb hibája is. Nincs művészet indulat nélkül és nincs művészet politika nélkül.
Feltétlenül szükséges indulatosan fogalmazni és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a politikai közeget, melyben a művész él és alkot. Sajnos ez utóbbiról az olvasott, nagyon alapos tanulmány még érintőlegesen sem tesz említést.
Két apró megjegyzés:
A tanulmány nagyon sokszor úgy fogalmaz, hogy „voltak művek, amik…” és „voltak művészek, akik…”.
Több évtizedet átfogó időszakból jobb lett volna több konkrétumot ismertetni, hiszen a tanulmányt nem csak bennfentesek olvassák, hanem olyan abszolút laikus operarajongók, akik minden belső információ nélkül „csak” jegyet váltanak a különböző produkciókra.
Tipográfia szempontjából egy kicsit „fel kellett volna dobni” a tanulmányt. Nagyon nehéz, szemrontó számítógép képernyőn olvasni hosszú-hosszú egyformán tagolt, sehol semmi kiemelést tartalmazó bekezdéseket.
Egy lényegi megállapítása a tanulmánynak, amivel abszolút nem lehet egyetérteni: (idézem)
„E helyt is megemlíteném azt a káros tendenciát, hogy az Operaház vezetősége tulajdon közönségét, azt a valós tömeget, ami őt fenntartja,” Nem, nem, nem!!! Nem a közönség tartja fenn az Operaházat!!! Az Operaháznak ki kell szolgálni a közönségét, de a fenntartás az egy több lábon álló tevékenység, amelynek a közönségtől származó bevétel csak nagyon kis hányada.
Nagy köszönet és nagyon örülök, hogy végre összefoglalva is olvashattuk a sok fórumon, sok hozzászóló által említett, tapasztalt nagyon káros tendenciákat, amik sajnos a jelenlegi operajátszásunkat jellemzik.
Nem tudom, lehet-e, szokás-e, elképzelhető-e válaszolni az elsősorban érintettnek ilyen – politikai és indulati motivációktól mentes, hiszen a művészeti eredménytelenség tényeivel alátámasztott – tanulmányra, mint amilyent Zéta írt az Operaház kétségtelenül válságos helyzetéről. A személyiség ismeretében persze elképzelhető és kiszámítható a válasz.
Valójában azonban tetteknek kellene következniük. Hihetetlenül sok, sokféle, kisebb és nagyobb tettnek, amelyek közül csak kevés példát mondok. Most lenne még idő elejét venni a Don Carlos és a Parsifal esetleges elbarmolásának. Lenne még idő visszahozni az előző Aidát és száműzni a Mohácsi-félét: biztos, hogy a bérlők és az elővételben vásárló nézők nem reklamálnák.
Már megint a szívemből szóltál, kedves Zéta! Nekem is Peter Brook jutott az eszembe a Don Giovanni nézése közben. Nagyon üde, élvezetes előadás volt, mégha nem is a kiváló énekesek miatt. De azt hiszem, Equadorban ezzel nagyon jól lehet népszerűsíteni az operát.
Tényleg a Varázsfuvola volt Alföldi operarendezéseinek mélyponja, egyébként inkább visszafogott produkciókat láttam tőle.
Kedves DNI, Téfőszerk Úr,
nagy szeretettel gratulálok a születésnapod alkalmával.
Baráti és harcostársi üdvözlettel,
macskás
Kedves DNI, Isten adjon továbbra is boldog magánéletet és teremtő örömet, miután összeszedted magad ama nagyobb dologhoz, aminek köze lesz a Café Momushöz.
Én is csatlakoznék Búbánat jókívánságaihoz!
És érdekelne az a dinnyehéjból ördöglakat, nekem is vannak unokáim. :))
Legyenek itt is meg az "Olvasói levelek" rovatába írt köszöntő soraim:
Kedves D.N.I.! Kedves Főszerkesztő Úr!
Gratulálok a szép kerek évfordulódhoz és kívánok jó egészséget! Reméljük mi, fórumozók, hogy ezen az internetes oldalon képviselt, felelős irányítói-szerkesztői munkára fordított időtöltéseddel ezután is bennünket szolgálsz, s mint jó "gazdaként" illik, a színvonal megőrzésére, de további szellemi - technikai "innoválás", a folyamatos megújulás érdekében a jobb, gyorsabb és értékes "kiszolgálásunkra" törekedsz Zétával együtt, hogy elképzeléseitek még hatékonyabban segítse elő a kitűzött célok minél teljesebb megvalósulását!
Ezt kívánja Tőled/Neked barátaid, a Café Momus komolyzenei magazin olvasótábora - és fórumozói.
Üdvözlettel és köszönettel:
Búbánat
DNI
Digital Network Interface?
Data Network Interface?
Dynamic Network Interface?
Direct Neural Interface?
Do Not Interrupt, rest:
Day of National Interest!
Dear DNI,
this is your day:
You opened a contemporary musical way
for human networking used by us everyday!
Thank you & Happy Birthday!
Kedves DNI,
gratulálok születésnapodhoz, jó egészséget és sok örömet kívánok életed további szakaszához!
A sorsom valahogy idesodort engem is, és bevallom sokat tanultam, tapasztaltam a fórumozás során.
Érdekes, fordulatos életedről végre én is megtudtam valamit, nem is keveset, jó, hogy elmesélted. Tetszik a fiatalkori dokumentum is.
Csúzlit is tudsz csinálni?
És még valami: köszönet sok fáradozásodért!
Ismeretlenül,
szeretettel:
smaragd
Kedves -zéta-, gratulálok az év legizgalmasabb cikkéhez: DNI 60 !
Kritikám: a cikk rövid.
Mint Colombo feleségéről, csupán olyan keveset tudunk meg DNI-néról, pedig biztosan megérne egy misét.
A technikai vonatkozások is lehetnének bőségesebbek, hiszen a szerény megjegyzések mögött nagy tudás és hihetetlen odaadás rejlik, nem vitás.
Alig várom DNI hasonló írását -zéta- -témában. :-)
Kirsten Flagstad bronzszobra, Joseph Grimeland norvég szobrászművész alkotása az oslói Operaház előtt. 1958-60 között a Norvég Nemzeti Opera első igazgatója volt. Vigyázó szemét a Házra veti. A síugró sáncot formázó tetőn járkálhatnak a látogatók, a gördeszkázók sincsenek kitiltva a környékről..
Bizonyára igen. Ilosfalvy itthoni fénykorában nagyon kisgyerek voltam, nem lát(hat)tam a 64-es, pl. Abody Béla által erősen lehúzott felújítást, a már említettet 73-ban Ferencsikkel (Simándyval) igen és a darab nálam azóta is dobogós helyen van a Verdik között. Nem ellentmondva a -ppp- kritikájában az Amelia-szólam igényességéről írottaknak, Az álarcosbál tenorközpontú opera és Simándy -hatvan felé pláne- nem sugározta azt a perzselő szenvedélyt, ami a királyt-grófot emészti...ahogyan -szintén Abody korábbi Manon-kritikájából kiolvashatóan- a Puccini-darabban sem sugározta, különösen Ilosfalvyhoz képest nem, akit mint Des Grieux-t sem láthattam.
Akkor neked Ilosfalvyval talán jobban bejött volna/bejött a darab. Van egy élőelőadás felvételem Ilosfalvyval is a darabból. Szerintem Simándy és Ilosfalvy is kitűnőek mindkét felvételen. Simándyiékkl rádiófelvétel is készült Az álarcosbálból.
6900
Miksch Adriennt nemigen lattam szinpadon (fo)szerepben, oratoriumokban tobbszor. Kulturalt, kepzett hang, stiluserzek. Ugy latszik, podiumeneklesbol (foleg itthon) nem lehet megelni es nem talaltak meg szinpadi szerepkoret. Amire tole es rola emlekszem, az nem Verdi(k) fele mutat. A hivatkozott eloadast lattam annak idejen -Hankiss Ilona Oscarjaval kiegeszitve- Ferencsik varazslatosan vezenyelt, Komlossy szeduletes volt, Melis hangban jo, de osszessegeben nem kimagaslo, a tobbiekrol itt inkabb nem.
Örülök, hogy jelent meg cikk Az álarcosbálról.
Mikschről nekem is az már többedszer a benyomásom, hogy lírai szoprán. Bár nekem nem volt akkora problémám a hangerejével - egyszerűen csak nem szól olyan telten, olyan kifejezőervel a hangja ebben a szerepben sem. Oscar szerepével a legnagyobb gond, hogy akinek énekelnie kellene ezt a szólamot, az Gildát és Melindát kap.
Az előadás előtt én egy magyar nyelvű rádiófelvételt hallgattam Az álarcosbálból Simándyval, Melissel, Déry Gabriellával, Komlóssy Erzsébettel - ez nekem nagy kedvencem.
Köszönet dr. Heiner Lajosnak az oslói koncertbeszámolóért. Apró aktuális kiegészítés az íráshoz: Vasily Petrenkot Budapesten láthatjuk az RPO élén, 2020. március 29-én a MüPában és arra a hgv.-re pár jegy még kapható. (A "Zenekari páholy" bérlet már elfogyott.)
Köszönöm és elhiszem:
nekem is nehezebb a szívem…
Nagyon nehéz szívvel azt kell írnom, hogy már nem.
A mai kérdés legalább kétszer fogas:
említésre méltó-e Jolana Fogašová?
Majdnem elfelejtettem - Eva Bodorová, szoprán/Lehet, hogy Bodor Eva/.
Es még nem volt szo a legújabb tehetségekrol. - Petr Nekoranec/ /konnyu lírai tenor, egyelore és Boris Prýgl/baszbariton, Peter Mikuláš novendéke/
A Tubuson szép felvételek láthatok, halhatok.
Plachetka nevét ismerem, ő még fiatal, de szépen lépked fölfelé. MET-ben például idén avanzsál Masettóból Leporellóba. Cernoch nevét még nem hallottam, de látom, őt is sokat, sok helyen foglalkoztatják, elsősorban a szláv = cseh-orosz repertoárban.
:-)
Igazad van, kedves
Héterő:
- ‘Ez a NEVE a szereplőnek (beszélő név). Nem szerencsés melléknévként fordítani,…’ [ld. 6793]
- ‘beszélő NÉV, ami tartalmazza a tulajdonságot’ kellene ide…[ld. 6808]
https://slovnik.seznam.cz/cz-en/?q=bystr%C3%BD
+
http://szotar.sztaki.hu/
A fonetika, ill. a hangzás is nagyon fontos,
a jó hangzásért lehet kapni néhány pontyot:
Liška Bystrouška
A műfordítás néha öröm, néha átok,
mert a szavak néha-néha ravaszok.
Kiterítem tehát a kártyáimat simán,
következő az aktuális topless listám:
Bystrouška, a rókafruska
Bisztrouska, a rókafruska
Szemfüleske, a rókamenyecske
Buzgóska, a rókafruska
(Bocs, ma többre nem futotta ;-)
Volt neki zenitje? Nem vettem észre. Jelentéktelen hang, jelentéktelen személyiség volt mindig, aki a férje nélkül a szlovák vidék sztárja lehetett volna maximum. Különben én a a férjét se szerettem sose.
Számított. Sajnos a holgy már túl va zeniten. Ha nem lenne Mrs.Rattle, akkor ..../Kožená Pozsonyban tanult éneket/. Plachetka és Cernoch , ok most a cseh sztárok. lásd operabase.com
Igen, igen, ismerosek mind (1-2 fiu nem), csak nem akartam forumtarsunkra tul sok nevet razuditani. Nincsenek jegyzeteim, de 100% biztosan emlekszem,hogy fiatal koromban lattam Dvorakovat Az istenek alkonyaban, valamiben talan (de nem biztos) Kniplovat is es a kolni opera pesti Titus kegyelmet Poppal es a fenykoraban levo Hamari Juliaval. Dvorskyt pl. sajnos soha. Ma Mrs. Rattle azaz M. Kozena szamit a fo cseh sztarenekesnek, nem?
Nagy énekesnők voltak!
Igaza van, így van.
Janáček, ugyanúgy mint Bartok, már a klasszikusok kozé tartoznak. Nemigen fognak lemenni a musorrol.
Bizony nem, mert itt van még Nadežda Kniplova, Ludmila Dvořáková, Eva Randová - nagy Wágner énekesnok voltak. /csehek/, Ne feledjuk Gabriela Beňačkovát és Lucia Popot etc.
Jelenleg a férfiak sikeresebbek- Dalibor Jenis, Stefan Kocán, Pavol Breslik, Sefan Margita/szlov./ , Adam Plachetka és Pavel Cernoch/csehek/.
Műremek a rímek halma,
rím-maestro Haandel írta,
mert nevet kutat a róka,
és mi jó? Kutyánk se tudja...
Szép leányka és füleske?
Nem ravaszdi, ám Okoska?
Fogd komolyra, írd le végre,
Ján', a čzech vajh' hogy gondolta.
Műverseny
A komolyzene nem a nemzetek versenye:
a komolyzene a nemzetek közös eredménye!
A cseh/morva, kisebb mértékben a szlovák operaénekesek egész sora hódította meg Európa és az Újvilág operaházait, elsősorban szoprán és tenor fachban. Egy részük még a Monarchiában kezdte meg-élte le karrierje nagy részét és az etnikai keveredés miatt többen "vegyes" nemzetiségűek (osztrák-cseh, német-cseh stb.). Maria Jeritza kb. akkora operai sztár-celeb volt a maga idejében mint később Callas vagy napjainkban Netrebko, de Maria Müller, Jarmila Novotná sőt a 19.szd. nagy csillaga, Teresa Stolz is a mai Csehországban született. A koloratúra- és bel canto királynő, Edita Gruberová szlovákiainak számít, noha édesapja német, édesanyja magyar származású. A pesti opera egykori tenor-oszlopai, "Slezák Leó" és "Burián Károly" is morva illetve cseh származásúak, Kurt Baum, a Metropolitan egyik egykori vezető hőstenorja német-zsidó családban, de Prágában született és nagy karriert futott be a még most sem túl idős szlovák Peter Dvorsky is. A lista korántsem teljes :-)
A cseh/morva, kisebb mértékben a szlovák operaénekesek egész sora hódította meg Európa és az Újvilág operaházait, elsősorban szoprán és tenor fachban. Egy részük még a Monarchiában kezdte meg-élte le karrierje nagy részét és az etnikai keveredés miatt többen "vegyes" nemzetiségűek (osztrák-cseh, német-cseh stb.). Maria Jeritza kb. akkora operai sztár-celeb volt a maga idejében mint később Callas vagy napjainkban Netrebko, de Maria Müller, Jarmila Novotná sőt a 19.szd. nagy csillaga, Teresa Stolz is a mai Csehországban született. A koloratúra- és bel canto királynő, Edita Gruberová szlovákiainak számít, noha édesapja német, édesanyja magyar származású. A pesti opera egykori tenor-oszlopai, "Slezák Leó" és "Burián Károly" is morva illetve cseh származásúak, Kurt Baum, a Metropolitan egyik egykori vezető hőstenorja német-zsidó családban, de Prágában született és nagy karriert futott be a még most sem túl idős szlovák Peter Dvorsky is. A lista korántsem teljes :-)
A Janácek-reneszánsz kezdetét nem tudnám megmondani, talán mások segítenek. Nem volt mindig és talán (talán!) nem is lesz mindig ennyire trendi, de ez ma még nem jósolható meg. Erkel és Janácek nem összevethetők, ezt magam is ki merem jelenteni. Erkel Ferenc cseh megfelelője -ha egyáltalán van olyan- Smetana, a cseh nemzeti zene, benne a cseh nemzeti opera "atyja". Janácek zenéje és operáinak cselekménye -olvasás alapján vélem- a múlt század fordulójának és a 20.szd. első negyedének világát-lüktetését tükrözik, szemben Erkel Ferenc kifejezetten 19.szd.-i nemzeti-történelmi-romantikus stílusával.
A Janacek operákat mikor kapták így fel nemzetközileg? Elvileg ilyen alapon Erkel is ismert lehetne külföldon.
Te nézted a jegyeladásokat Amerikában? Úgy tudom a Sába királynője, a Bánk Bán és a Kékszakállú herceg vára operákból volt egy-egy előadás. Melyikre vitték és melyikre nem a jegyeket? Hogy fogadta a kinti közönség az egyes darabokat?
Őszintén szólva ő az egyetlen cseh énekes akit ismerek. Ti tudtok még valakit?
Nem feldkeztem el Petrovics Emilről, korábbi hozzászólásomban említettem is a nevét, nem ismerem operáit, én csak arra emlékszem, hogy gyermekkoromban rengeteg tehetségkutatóban zsűrizett, de akkor még komolyabb személyek végeztek ilyen munkát, mint manapság.
Az a lista amit írtam, a wikipedia adatbázisa, tehát abba nem szerepel Petrovics Emil a magyar operaszerzők között, de ezeket a listákat lehet bővíteni. Elvileg van német nyelvü oldala, ha elég rövid is. Angol viszont nincsen, tehát ezért nincs benne a listában.
https://de.wikipedia.org/wiki/Emil_Petrovics
Hangosan teszem hozzá:
Škoda lásky
Beer Barrel Polka
;-)
A magyar opera, egy kis képzavarral megkockáztatom, sohasem törte át tartósan a nemzetközi repertoár ingerküszöbét. A Kékszakállút, ezt az egyetemes remekművet én pl. mindig is pódiumon (és nem színpadon) érzem-hallom élvezetesebbnek. Mindazonáltal jó, hogy külföldön is előadják színpadon. Kodály két dalműve enyhén szólva sem örvend a határokon túl sűrű játszottságnak és régóta MÁO sem a Háryt viszi külföldi vendégszerepléseire, mert a meghívók nem kérik/mást kérnek. Mondjuk nekem legjobban az a Háry-változat tetszett, amit lecsupaszítottak a sok prózai párbeszédtől, és a zene az "úr" + a nagyszerű Háry-szvit. A Székelyfonót Failoni elvitte a Scalaba a 30-as években, ennyi. Dohnányi operái itthon is elég nyögvenyelősen mennek (ha mennek), a Sába királynője -bármilyen nyelven- vagy nyolcvan-száz éve kiment a divatból. Remélhetőleg a Bánk bánt sem fogják horribilis (magyar adófizetői forrásból finanszírozott) költséggel rátukmálni az amerikai (?) vatta-közönségre, és/mert remélhetőleg okultak a legutóbbi "turné" keserű anyagi-erkölcsi tapasztalataiból. Kortárs operáink jövöje ma még nem látható. Megjegyzem, kihagytad a felsorolásból Petrovics Emilt, csak pár éve láttam a C'est la guerre-t és a Lysistratét, mindkettő élvezetes, jól hangzó alkotás.
Csöndben teszem hozzá, hogy a cseh klasszikus zene nemzetközi népszerűsége sem elsősorban a cseh operákon nyugszik: Janácek ugyan divatba jött egy ideje, de ez a divathullám lefuthat és nem Az eladott menyasszony, még kevésbé a Ruszalka és még náluknál is kevésbé a többi cseh dalmű viszi el a vállán a cseh klasszikus zenét.
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Hungarian-language_operas
Pages in category "Hungarian-language operas"
The following 10 pages are in this category, out of 10 total. This list may not reflect recent changes (learn more).
Hát itt összesen a Háry János és a Kékszakállú herceg vára szerepel az Erkel darabok mellett, igaz a Sába királynője az német nyelvű darab.
Köszi
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Hungarian_opera_composers
Z
Néhány operettszerző is ide került:Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Vincze Zsigmond, Jacobi Viktor, Erdélyi Mihály. viszont Lehár nem
Eötvös Péter: Az Aranysárkány - 2019. június 16., vasárnap 19:00 h
Miskolc, Bartók Plusz Operafesztivál - Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház
Eötvös Péter
Wikipedia:
Czech-language operas
Ezt az Jaromir Weinberger:Svenda a dudás c. operát két színházban játszák mostanában vagy a közeljövőben, Németországban és Csehországban is egy-egy színházban. Őszíntén megvallva és soha sem hallottam róla.
Az is érdekes, hogy a wikipediában Ruszalka (Dvořák) és a Brundibár c. gyermekoperán kívül egyetlen cseh darabnak sincs honlapja, szemben az olasz, német, orosz, francia operákkal, amelyekből még az ismeretlen műveket is részletesen ismerteti pl. Rossininak 38 operájáról készült honlap. Hát nem tudom mivel ismertebbek ezek, mint a Janacsek Jenufája, amit pár éve az operaház is játszott....
A Brundibar 1 helyen megy USA-ban, Bonn-ban és Kassel-ben Németországban, és Cardiff-ben az Egyesült Királyságban, tehát van még egy további jegyzett cseh operaszerző, ő már az 5. ha jól számolom.
Dohnányi operáiból külföldön egyet se ismernek, de még Magyarországon se igen játszák, bár pár éve feltették a Tenort és jövő évadban a Simona néni is lesz. Az ő operáiról tudtok valamit milyenek? Dohnányi inkább a szimfonikus műveiről ismert külföldön.
Kodálynak egy jegyzett operája/daljátéka van a Háry János, bár az se igen megy Magyarországon kívül esetleg Erdélyben. A Székelyfonót azt itthon néha előveszik pl. tavaly, egyszer én is láttam.
Kurtág György operáiról még semmit sem hallottam, csak annyit írt valaki a fórumon, hogy nemrég írt egyet és nagy sikerrel ment Olaszországban.
Erkel pedig csak az operaház jóvoltából ment most Amerikában, őt sem játszák máshol, pedig megérdemelné.
Az igazat megvallva nem állunk jól nemzetközileg opera téren. Sőt már Goldmark Károly Sába királynőjét se igen veszik külföldön elő, annak ellenére, hogy régen ez egy nagy siker volt.
Ligeti Györgynek van egy külföldön is játszott modern operája, és Eötvös Péternek három is.
Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Ránki György operái szintén sehol se szerepelnek a külföldi repertoárban, nem is ismerik azokat.
