2321 Wolfi 2010-01-19 01:03:02
Rendszerint saját magával vitatkozik.
Rendszerint saját magával vitatkozik.
2320 Wolfi 2010-01-19 00:59:36
Úgy látom Kocsishoz senki sem mer máshogy közelíteni, mint nyalva... :DDD
Úgy látom Kocsishoz senki sem mer máshogy közelíteni, mint nyalva... :DDD
2319 Wolfi 2010-01-19 00:50:25
Olyan butaságokat tud mondani ez a Kocsis, hogy ajjaj... Ráadásul olyan dolgokat, amiket sem ő, sem más nem tudhat... Intelligensnek akar látszani, de nem az... Kár, hogy a média sem tud mit kezdeni vele, meg persze ő sem tud semmit kezdeni a médiával... Megy a magyaros ostor-csattogtatás, aztán megy mindenki szépen amerre lát...Ennek mi értelme? Ráadásul a szűk (hazai, komolyzenei) szakmán kívül senki sem kíváncsi a mondanivalójára...
Olyan butaságokat tud mondani ez a Kocsis, hogy ajjaj... Ráadásul olyan dolgokat, amiket sem ő, sem más nem tudhat... Intelligensnek akar látszani, de nem az... Kár, hogy a média sem tud mit kezdeni vele, meg persze ő sem tud semmit kezdeni a médiával... Megy a magyaros ostor-csattogtatás, aztán megy mindenki szépen amerre lát...Ennek mi értelme? Ráadásul a szűk (hazai, komolyzenei) szakmán kívül senki sem kíváncsi a mondanivalójára...
2318 Spangel Péter 2010-01-11 14:33:41 [Válasz erre: 2317 Heiner Lajos 2010-01-11 13:29:14]
...de megmarad a májtájéki duzzanat. Tessék gyorsan leapasztani, mert a végén még transzplantáció lesz a vége, és az új máj nem várt esetben kilökődhet...
...de megmarad a májtájéki duzzanat. Tessék gyorsan leapasztani, mert a végén még transzplantáció lesz a vége, és az új máj nem várt esetben kilökődhet...
2317 Heiner Lajos 2010-01-11 13:29:14 [Válasz erre: 2316 Spangel Péter 2010-01-11 12:22:05]
Igen, tiszta vízilófia. Megisszuk a lét, elmegy a tudat.
Igen, tiszta vízilófia. Megisszuk a lét, elmegy a tudat.
2316 Spangel Péter 2010-01-11 12:22:05 [Válasz erre: 2311 nizajemon 2010-01-07 12:52:39]
A komoly májtájéki duzzanat megtapasztalása esetén célszerű gasztroundorológiai laborokban klégzési tesztet végeztetni a Hepatitis C vírus kizárása érdekében. Rosszabbik felállás az, ha a lé irgalmatlan mennyiségben gurul le a torkon, amely nemcsak a tudat épségét amortizálja, de a máj megnagyobbodása cirotikus tüneteket is eredményezhet, melynek szomorú konzekvenciái is lehetnek. A sok dicsíret (sic!) legfeljebb májpír formájában manifesztálódik, mely szövődményekkel nem jár...
A komoly májtájéki duzzanat megtapasztalása esetén célszerű gasztroundorológiai laborokban klégzési tesztet végeztetni a Hepatitis C vírus kizárása érdekében. Rosszabbik felállás az, ha a lé irgalmatlan mennyiségben gurul le a torkon, amely nemcsak a tudat épségét amortizálja, de a máj megnagyobbodása cirotikus tüneteket is eredményezhet, melynek szomorú konzekvenciái is lehetnek. A sok dicsíret (sic!) legfeljebb májpír formájában manifesztálódik, mely szövődményekkel nem jár...
2315 -zéta- 2010-01-10 18:37:40 [Válasz erre: 2313 Untermanné Tenyeres-Talpas Boriska 2010-01-10 16:25:31]
Ne nyissunk, hiszen már van: [url]http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=424;íme[/url]!
Ne nyissunk, hiszen már van: [url]http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=424;íme[/url]!
2314 Untermanné Tenyeres-Talpas Boriska 2010-01-10 16:27:06 [Válasz erre: 2313 Untermanné Tenyeres-Talpas Boriska 2010-01-10 16:25:31]
És adjuk ki kötve-fűzve!
És adjuk ki kötve-fűzve!
2313 Untermanné Tenyeres-Talpas Boriska 2010-01-10 16:25:31 [Válasz erre: 2312 Kúp Flóris 2010-01-09 11:04:48]
Nyissunk topicot Kúp Flóris szösszeneteihez.
Nyissunk topicot Kúp Flóris szösszeneteihez.
2312 Kúp Flóris 2010-01-09 11:04:48 [Válasz erre: 2301 macskás 2010-01-06 21:43:03]
„Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint Ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik Bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap Már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.” (Radnóti Miklós) Maradnóti-futi hívő, Tajtékos én betévedt Ő kő párnaTű(r) betűvető. Lenyúlt egy ág, s galyra ragad az ész armada harmada Fáykálj much hallásra-ítélt! s a/o rokba szép, macska bútt. Tömjént találva tán feljő, állam majd e révületbő: Lőn macskapír aranytollúd Zsugorin összeszedém hát, zsige rím pót maradékát téve ó klasszik a jégre Gyöjj kortárs zene fülémbe [url]http://www.faustus.hu/2009/10/20/radnoti-100/#more-1957;Dope man-tra té va d libát[/url] Erőltetett kenet kéne, s Czuppanok minnyjárt sorvégre :)
„Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint Ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik Bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap Már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.” (Radnóti Miklós) Maradnóti-futi hívő, Tajtékos én betévedt Ő kő párnaTű(r) betűvető. Lenyúlt egy ág, s galyra ragad az ész armada harmada Fáykálj much hallásra-ítélt! s a/o rokba szép, macska bútt. Tömjént találva tán feljő, állam majd e révületbő: Lőn macskapír aranytollúd Zsugorin összeszedém hát, zsige rím pót maradékát téve ó klasszik a jégre Gyöjj kortárs zene fülémbe [url]http://www.faustus.hu/2009/10/20/radnoti-100/#more-1957;Dope man-tra té va d libát[/url] Erőltetett kenet kéne, s Czuppanok minnyjárt sorvégre :)
2311 nizajemon 2010-01-07 12:52:39 [Válasz erre: 2309 macskás 2010-01-06 22:48:50]
Ennyi dícsíret mán komoly májtájéki duzzanatot okoz,lapogassa+,nehogy beüssön a baj.....:-)
Ennyi dícsíret mán komoly májtájéki duzzanatot okoz,lapogassa+,nehogy beüssön a baj.....:-)
2310 Andris 2010-01-06 23:04:41 [Válasz erre: 2309 macskás 2010-01-06 22:48:50]
Laptopom az nincs :( . Nehezen birok odafigyelni, mert Inbal mindig azt hajtogatja, hogy az ő felvételei a legjobbak :) . Bruckner is szerette sört, állítólag inkább elment a tanítványaival sörözni, mint a kollégákkal.
Laptopom az nincs :( . Nehezen birok odafigyelni, mert Inbal mindig azt hajtogatja, hogy az ő felvételei a legjobbak :) . Bruckner is szerette sört, állítólag inkább elment a tanítványaival sörözni, mint a kollégákkal.
2309 macskás 2010-01-06 22:48:50 [Válasz erre: 2308 Andris 2010-01-06 22:47:50]
Ezexerint van pohártartó a laptopodon:) De akkor hogy hallgatsz zenét??? :)
Ezexerint van pohártartó a laptopodon:) De akkor hogy hallgatsz zenét??? :)
2308 Andris 2010-01-06 22:47:50 [Válasz erre: 2299 macskás 2010-01-06 21:23:30]
Ugyan rég hallgattam már, de úgy emlékszem, nekem tetszett. Meg mostanában úgyis Inballal hallgatom a Mestert. Közben sörözünk :) .
Ugyan rég hallgattam már, de úgy emlékszem, nekem tetszett. Meg mostanában úgyis Inballal hallgatom a Mestert. Közben sörözünk :) .
2307 macskás 2010-01-06 22:13:31 [Válasz erre: 2305 sphynx 2010-01-06 22:01:05]
Stílusukról? A macskanyávogásról nem én tehetek:)
Stílusukról? A macskanyávogásról nem én tehetek:)
2305 sphynx 2010-01-06 22:01:05 [Válasz erre: 2304 macskás 2010-01-06 21:55:25]
A stílusukról jöttem rá. Különben megvan ez a lemez, majd egyszer újrahallgatom, már a tudás birtokában.
A stílusukról jöttem rá. Különben megvan ez a lemez, majd egyszer újrahallgatom, már a tudás birtokában.
2304 macskás 2010-01-06 21:55:25 [Válasz erre: 2303 sphynx 2010-01-06 21:50:12]
A szagukat nem? Mert azzal problémád volt. De köszönöm!
A szagukat nem? Mert azzal problémád volt. De köszönöm!
2303 sphynx 2010-01-06 21:50:12
Zseniális írás! (Picit lehet érezni a macskák segítségét...)
Zseniális írás! (Picit lehet érezni a macskák segítségét...)
2301 macskás 2010-01-06 21:43:03 [Válasz erre: 2300 nizajemon 2010-01-06 21:33:05]
Leszen szívélyes a fordítógépét bekapcsolni, nem értem:(( Egy új Kúp Flóris a színen:)
Leszen szívélyes a fordítógépét bekapcsolni, nem értem:(( Egy új Kúp Flóris a színen:)
2300 nizajemon 2010-01-06 21:33:05 [Válasz erre: 2299 macskás 2010-01-06 21:23:30]
Örvendenők,ha a recenzió utolsó harmadát érteném,azt hol az "armadát" teccik "gallyra hánni". ....amúgy jó...
Örvendenők,ha a recenzió utolsó harmadát érteném,azt hol az "armadát" teccik "gallyra hánni". ....amúgy jó...
2299 macskás 2010-01-06 21:23:30 [Válasz erre: 2298 Andris 2010-01-06 20:45:24]
Nagyon szépen köszönöm! (Meg a többieknek is:) Ha meghallgatod, világossá válik az óriási különbség mind a zeneszerző, mind az előadás minőségében. Üdvözöl, m
Nagyon szépen köszönöm! (Meg a többieknek is:) Ha meghallgatod, világossá válik az óriási különbség mind a zeneszerző, mind az előadás minőségében. Üdvözöl, m
2298 Andris 2010-01-06 20:45:24
Gratula macskásnak a Bruckner-cikkhez! Igaz, én szeretem Tintner lemezeit, de ettől függetlenül nagyon tetszett az írás.
Gratula macskásnak a Bruckner-cikkhez! Igaz, én szeretem Tintner lemezeit, de ettől függetlenül nagyon tetszett az írás.
2297 -zéta- 2009-12-30 12:41:26 [Válasz erre: 2296 Momo von Hofmannsthal 2009-12-30 12:20:59]
A sztoriba beleszeretett, a librettót meg laposnak találta... ;-)
A sztoriba beleszeretett, a librettót meg laposnak találta... ;-)
2296 Momo von Hofmannsthal 2009-12-30 12:20:59
La Rondine: Kedves -zéta-, akkor most beleszeretett a sztoriba Puccini, vagy megdöbbentően laposnak találta...? :-))
La Rondine: Kedves -zéta-, akkor most beleszeretett a sztoriba Puccini, vagy megdöbbentően laposnak találta...? :-))
2295 Heiner Lajos 2009-12-30 10:50:40
Élvezettel olvastam -zéta- írását a Fecske DVD-felvételéről. Idén februárban a Metben láttam a darabot, és dacára Gheorghiu nagyszerű éneklésének, nagyon untam az egészet. Mulaval kapcsolatban pedig: hogy mennyire elveszett az éneklés - akár ötven évvel korábban még meglévő - "aranykora", példázza a művésznő egy Gildaja DVD-n, katasztrofális baritonutánzattal a címszerepben és botrányos dirigensnői teljesítménnyel.
Élvezettel olvastam -zéta- írását a Fecske DVD-felvételéről. Idén februárban a Metben láttam a darabot, és dacára Gheorghiu nagyszerű éneklésének, nagyon untam az egészet. Mulaval kapcsolatban pedig: hogy mennyire elveszett az éneklés - akár ötven évvel korábban még meglévő - "aranykora", példázza a művésznő egy Gildaja DVD-n, katasztrofális baritonutánzattal a címszerepben és botrányos dirigensnői teljesítménnyel.
2294 piazzetta 2009-12-21 18:56:55 [Válasz erre: 2289 balazsm 2009-12-19 10:52:54]
Ezt írtad: „A romantika művésze úgy hitte, akkor van kész a mű, amikor azt mondjuk, hogy kész van, és nem akkor, amikor egy klasszikus szabályok szerinti egészet ad ki” „A romantika töredékkultuszát inkább valamiféle tökéletesség utáni vágy, vagy a tökéletesség illúziója hívja elő, s a töredékességben az alkotás folyamata tükröződik.” „kevéssé lényeges, hogy mi volt a szerző közvetlen oka arra, hogy a művét félbehagyja, a kortünet maga a mérvadó, az intenciótól függetlenül” Fentiek számomra nem világosak. Miért kellene azonosan megítélni különböző okok miatt félbehagyott vagy annak tűnő műveket: pl. egy a szerző elégedetlensége miatt félbehagyott darabot és egy olyat, ami csak a klasszikus szabályok szerint befejezetlen, de valójában szándékoltan nem felel meg azoknak, mert más elgondolás szerint készült? Azért, mert az „egyéni okok nem számítanak, csak az összefüggés”? Homlokegyenest különböző egyéni okok, amelyek hasonló eredményre vezetnek, miben függenek össze, a véletlen, felszínes azonosságon kívül? Kétségtelen persze, hogy a több, vagy sok azonos végeredmény általánosabb, mint az eltérő egyéni szándékok, és ennyiben szélesebb az érvényessége, de a kérdés szerintem az: lényeges-e az a dolog, amiben közösek, vagy nem? Erre az okok nélkül nehéz válaszolni. Hátha a kortünet nem mindig ugyanannak a betegségnek a tünete? Az egészelvűség-töredékesség fogalompár azt hiszem félrevezetett engem: egészelvűség, így, a másikkal párban, nem csak sugallja, hanem ki is mondja, hogy elv(ek)ről van szó. Ha ez így is volt a felvilágosodásban, a romantika talán nem elvszerűen valósította meg a töredékességet, sőt szándék se mindig volt benne. Egyébként az a benyomásom Sz. A. válaszából az „ Az a fajta egészelvűség…” –kérdésre, hogy ő sem értette a kérdést pontosan.
Ezt írtad: „A romantika művésze úgy hitte, akkor van kész a mű, amikor azt mondjuk, hogy kész van, és nem akkor, amikor egy klasszikus szabályok szerinti egészet ad ki” „A romantika töredékkultuszát inkább valamiféle tökéletesség utáni vágy, vagy a tökéletesség illúziója hívja elő, s a töredékességben az alkotás folyamata tükröződik.” „kevéssé lényeges, hogy mi volt a szerző közvetlen oka arra, hogy a művét félbehagyja, a kortünet maga a mérvadó, az intenciótól függetlenül” Fentiek számomra nem világosak. Miért kellene azonosan megítélni különböző okok miatt félbehagyott vagy annak tűnő műveket: pl. egy a szerző elégedetlensége miatt félbehagyott darabot és egy olyat, ami csak a klasszikus szabályok szerint befejezetlen, de valójában szándékoltan nem felel meg azoknak, mert más elgondolás szerint készült? Azért, mert az „egyéni okok nem számítanak, csak az összefüggés”? Homlokegyenest különböző egyéni okok, amelyek hasonló eredményre vezetnek, miben függenek össze, a véletlen, felszínes azonosságon kívül? Kétségtelen persze, hogy a több, vagy sok azonos végeredmény általánosabb, mint az eltérő egyéni szándékok, és ennyiben szélesebb az érvényessége, de a kérdés szerintem az: lényeges-e az a dolog, amiben közösek, vagy nem? Erre az okok nélkül nehéz válaszolni. Hátha a kortünet nem mindig ugyanannak a betegségnek a tünete? Az egészelvűség-töredékesség fogalompár azt hiszem félrevezetett engem: egészelvűség, így, a másikkal párban, nem csak sugallja, hanem ki is mondja, hogy elv(ek)ről van szó. Ha ez így is volt a felvilágosodásban, a romantika talán nem elvszerűen valósította meg a töredékességet, sőt szándék se mindig volt benne. Egyébként az a benyomásom Sz. A. válaszából az „ Az a fajta egészelvűség…” –kérdésre, hogy ő sem értette a kérdést pontosan.
2293 WiseGentleman 2009-12-19 16:12:59 [Válasz erre: 2292 Momo von Hofmannsthal 2009-12-19 15:28:27]
Kábé ugyanazt értettem alatta. Apropó, ha a művésznek nincs egy gazdája, akkor viszont "sok gazdája" van, értsd: szabadúszó.
Kábé ugyanazt értettem alatta. Apropó, ha a művésznek nincs egy gazdája, akkor viszont "sok gazdája" van, értsd: szabadúszó.
2292 Momo von Hofmannsthal 2009-12-19 15:28:27 [Válasz erre: 2291 WiseGentleman 2009-12-19 14:55:42]
"Azért hadd tegyem azt is hozzá, hogy a "szuverén, öntörvényű" művész is egyfajta illúzió." Attól függ, ki jut eszedbe... gondolj például Rimbaud-ra, vagy Modiglianira. De az kétségtelen, hogy ha egyáltalán nincs „gazdája” (vagy egy pénzes barátja) a művésznek, az az alkotás kárára megy. Mert simán éhen lehet halni bele, ha nem veszik a képeidet. Úgyhogy valamilyen kapcsolat kell a hétköznapi világgal. Ez meg azt feltételezi, hogy kompromisszumot kell kötni.
"Azért hadd tegyem azt is hozzá, hogy a "szuverén, öntörvényű" művész is egyfajta illúzió." Attól függ, ki jut eszedbe... gondolj például Rimbaud-ra, vagy Modiglianira. De az kétségtelen, hogy ha egyáltalán nincs „gazdája” (vagy egy pénzes barátja) a művésznek, az az alkotás kárára megy. Mert simán éhen lehet halni bele, ha nem veszik a képeidet. Úgyhogy valamilyen kapcsolat kell a hétköznapi világgal. Ez meg azt feltételezi, hogy kompromisszumot kell kötni.
2291 WiseGentleman 2009-12-19 14:55:42 [Válasz erre: 2289 balazsm 2009-12-19 10:52:54]
Azért hadd tegyem azt is hozzá, hogy a "szuverén, öntörvényű" művész is egyfajta illúzió. Vegyük pl. Richard Wagnert, aki ugyebár szuverén, öntörvényű módon élvezhette II. Lajos bajor király mecenatúráját, élete korábbi szakaszában pedig a független, öntudatos művész hübriszével menekült a hitelezői elől.
Azért hadd tegyem azt is hozzá, hogy a "szuverén, öntörvényű" művész is egyfajta illúzió. Vegyük pl. Richard Wagnert, aki ugyebár szuverén, öntörvényű módon élvezhette II. Lajos bajor király mecenatúráját, élete korábbi szakaszában pedig a független, öntudatos művész hübriszével menekült a hitelezői elől.
2290 sphynx 2009-12-19 14:24:10 [Válasz erre: 2289 balazsm 2009-12-19 10:52:54]
A romantika töredékkultuszát a képzőművészetben, pl. a műrom esetében (amely egy sohasem volt, többnyire középkori, egyházi épület mesterségesen létrehozott romja) a klasszicizmus (antik) múltban való ideálkeresésével szemben, inkább, a történetiség, a (nemzeti) múlt iránti érdeklődés vezérelte, nem a tökéletesség keresése. De ezt csak "off" jegyzem meg, nem vitakozásként.
A romantika töredékkultuszát a képzőművészetben, pl. a műrom esetében (amely egy sohasem volt, többnyire középkori, egyházi épület mesterségesen létrehozott romja) a klasszicizmus (antik) múltban való ideálkeresésével szemben, inkább, a történetiség, a (nemzeti) múlt iránti érdeklődés vezérelte, nem a tökéletesség keresése. De ezt csak "off" jegyzem meg, nem vitakozásként.
2289 balazsm 2009-12-19 10:52:54 [Válasz erre: 2287 sphynx 2009-12-18 22:50:00]
Nem biztos, hogy személyes filozófiáról van szó, egyszerűen eszmetörténeti különbözőségről. Nem azt tanuljuk az iskolában, hogy Haydn idejében a zeneszerző egy herceg, király, egyházközség stb. szolgálatába szegődve, akár egy mesterember, "gyártja" a zeneműveket, ezzel szemben a romantika megteremti a függetlten, szuverén, öntörvényű művészt, aki nem függ a gazdájától (mert általában nincs is neki)? A romantika töredékkultuszát inkább valamiféle tökéletesség utáni vágy, vagy a tökéletesség illúziója hívja elő, s a töredékességben az alkotás folyamata tükröződik. Mert vannak részek, melyek megírhatatlanok, túl vannak a művészet lehetőségein. Haydnt (minden bizonnyal azért, amit írsz) a kész, eljátszható mű érdekelte, Schubertet és másokat az alkotás ténye és folyamata hozta lázba, érdekelte, meddig mehet el, meddig tarta a zenemű, és hol kezdődik valami más.
Nem biztos, hogy személyes filozófiáról van szó, egyszerűen eszmetörténeti különbözőségről. Nem azt tanuljuk az iskolában, hogy Haydn idejében a zeneszerző egy herceg, király, egyházközség stb. szolgálatába szegődve, akár egy mesterember, "gyártja" a zeneműveket, ezzel szemben a romantika megteremti a függetlten, szuverén, öntörvényű művészt, aki nem függ a gazdájától (mert általában nincs is neki)? A romantika töredékkultuszát inkább valamiféle tökéletesség utáni vágy, vagy a tökéletesség illúziója hívja elő, s a töredékességben az alkotás folyamata tükröződik. Mert vannak részek, melyek megírhatatlanok, túl vannak a művészet lehetőségein. Haydnt (minden bizonnyal azért, amit írsz) a kész, eljátszható mű érdekelte, Schubertet és másokat az alkotás ténye és folyamata hozta lázba, érdekelte, meddig mehet el, meddig tarta a zenemű, és hol kezdődik valami más.
2287 sphynx 2009-12-18 22:50:00
Haydn azért nem engedhette meg magának, hogy félbehagyjon valamit, mert a következő héten el kellett játszania. Schubertért, ha jól tudom, nem kapkodtak a kiadók, ha ráunt valamire, vagy jobb ötlete támadt, félbehagyta az előzőt, és újba kezdett. Nem hiszem, hogy filozófia volna emögött.
Haydn azért nem engedhette meg magának, hogy félbehagyjon valamit, mert a következő héten el kellett játszania. Schubertért, ha jól tudom, nem kapkodtak a kiadók, ha ráunt valamire, vagy jobb ötlete támadt, félbehagyta az előzőt, és újba kezdett. Nem hiszem, hogy filozófia volna emögött.
2286 -zéta- 2009-12-18 21:43:50 [Válasz erre: 2285 sphynx 2009-12-18 20:39:00]
Ez cinizmus, kedves Sphynx! Schubert kicsit hagyag volt és egynémely kottája elkeveredett, azért nem tudta befejezni őket...
Ez cinizmus, kedves Sphynx! Schubert kicsit hagyag volt és egynémely kottája elkeveredett, azért nem tudta befejezni őket...
2285 sphynx 2009-12-18 20:39:00
Osztva? Franc tudja...
Osztva? Franc tudja...
2284 sphynx 2009-12-18 17:40:12
Nem csak matematika? Schubert éveinek száma szorozva műveinek száma egyenlő időhiány.
Nem csak matematika? Schubert éveinek száma szorozva műveinek száma egyenlő időhiány.
2283 balazsm 2009-12-18 16:36:18 [Válasz erre: 2282 piazzetta 2009-12-18 14:50:22]
Nagyon izgalmas kérdés, amit felvetsz, én sem gondolom, hogy Schubert világlátását kiolvashatnánk abból, hogy számos művét félbehagyta. Ez inkább csak példa (Sch.-en kívül nyilván más példát is lehetne hozni), hogy a romantika szerzőinek művészi gondolkodása miben tért el legjelentősebben az őket megelőző korok esztétikájától. Haydn idejében a töredék az csak egy töredék volt, senki nem tekintette kész zeneműnek. (Profán példa: az ABC-ben sem adnak fél zsemlét, vagy megkezdett tábla csokoládét.) A romantika művésze úgy hitte, akkor van kész a mű, amikor azt mondjuk, hogy kész van, és nem akkor, amikor egy klasszikus szabályok szerinti egészet ad ki. A romantikus elmék számára a "teremtés" és a teremtés gesztusa volt a fontos, hogy létrehozzanak valamit, ami addig nem volt. Nem a személyek itt a lényegesek, s még csak az sem, hogy mi volt Schubert vagy más szerző szándéka - ezt sokszor úgyis hiába fürkésszük, hanem az összefüggések. A jelenkor képe a romantikáról kétségkívül gyakorta kiemeli a töredékesség kultuszát, mint fontos kortünetet. Ebből a szempontból kevéssé lényeges, hogy mi volt a szerző közvetlen oka arra, hogy a művét félbehagyja, a kortünet maga a mérvadó, az intenciótól függetlenül. Hiszen biztosan Haydn sem volt elégedett minden egyes művével, de mégsem hagyta töredékben azt, hanem hibái ellenére mégis befejezte és publikálta, vagy ellenkezőleg: egyszerűen elégette.
Nagyon izgalmas kérdés, amit felvetsz, én sem gondolom, hogy Schubert világlátását kiolvashatnánk abból, hogy számos művét félbehagyta. Ez inkább csak példa (Sch.-en kívül nyilván más példát is lehetne hozni), hogy a romantika szerzőinek művészi gondolkodása miben tért el legjelentősebben az őket megelőző korok esztétikájától. Haydn idejében a töredék az csak egy töredék volt, senki nem tekintette kész zeneműnek. (Profán példa: az ABC-ben sem adnak fél zsemlét, vagy megkezdett tábla csokoládét.) A romantika művésze úgy hitte, akkor van kész a mű, amikor azt mondjuk, hogy kész van, és nem akkor, amikor egy klasszikus szabályok szerinti egészet ad ki. A romantikus elmék számára a "teremtés" és a teremtés gesztusa volt a fontos, hogy létrehozzanak valamit, ami addig nem volt. Nem a személyek itt a lényegesek, s még csak az sem, hogy mi volt Schubert vagy más szerző szándéka - ezt sokszor úgyis hiába fürkésszük, hanem az összefüggések. A jelenkor képe a romantikáról kétségkívül gyakorta kiemeli a töredékesség kultuszát, mint fontos kortünetet. Ebből a szempontból kevéssé lényeges, hogy mi volt a szerző közvetlen oka arra, hogy a művét félbehagyja, a kortünet maga a mérvadó, az intenciótól függetlenül. Hiszen biztosan Haydn sem volt elégedett minden egyes művével, de mégsem hagyta töredékben azt, hanem hibái ellenére mégis befejezte és publikálta, vagy ellenkezőleg: egyszerűen elégette.
2282 piazzetta 2009-12-18 14:50:22 [Válasz erre: 2278 balazsm 2009-12-17 10:59:43]
Köszönöm a magyarázatot. Segít megérteni, amit Sz.A. mondani akart, de számomra az ő szövege továbbra is kusza. Hozzáteszem, hogy nem annyira a szavak, fogalmak értelmezésével van nehézségem, mint azzal, mit keresnek azok itt, ebben a kontextusban. A világos gondolatmenetet, az összeszedettséget, a koherenciát hiányolom. Nem (köz)érthető, valójában mit akar mondani ezzel a rengeteg összefüggéstelennek tűnő adattal és gondolatfoszlánnyal – hacsak nem saját tudásának megcsillogtatása volt a cél. Ezért tartom közhelyek halmazának a szöveget. Általában sem értek egyet azzal a merészséggel, ahogy sokan a legegyszerűbb tényektől bátran és messzire elrugaszkodva a legelvontabb következtetéseket vonják le. Ez a filozófia korában volt divat – ma viszont önkényesnek tűnik. Pl. hogy Schubert nem fejezte be sok művét, még nem definiál világnézetet, vagy a töredékesség kultuszát. Olyan véleményt is olvastam már, hogy Schubert rejtett homoszexualitása az oka a sok félbehagyott műnek. Viszont józan dolog feltételezni, hogy adott esetben pl. szerző nem volt elégedett a művével, s ezért hagyta félbe, nem pedig mert kultuszt űzött a befejezetlenségből. Nekem furcsa az ilyen gondolkodásmód, különösen manapság, amikor jelentős elmék által tanúk jelenlétében írásba foglalt és állítólag bizonyított tényekről derül ki, hogy hamisak, sőt szándékosan hamisították őket. Ezért én mindenesetre óvatos vagyok, még akkor is ha elterjedt és elfogadott nézetekről van szó.
Köszönöm a magyarázatot. Segít megérteni, amit Sz.A. mondani akart, de számomra az ő szövege továbbra is kusza. Hozzáteszem, hogy nem annyira a szavak, fogalmak értelmezésével van nehézségem, mint azzal, mit keresnek azok itt, ebben a kontextusban. A világos gondolatmenetet, az összeszedettséget, a koherenciát hiányolom. Nem (köz)érthető, valójában mit akar mondani ezzel a rengeteg összefüggéstelennek tűnő adattal és gondolatfoszlánnyal – hacsak nem saját tudásának megcsillogtatása volt a cél. Ezért tartom közhelyek halmazának a szöveget. Általában sem értek egyet azzal a merészséggel, ahogy sokan a legegyszerűbb tényektől bátran és messzire elrugaszkodva a legelvontabb következtetéseket vonják le. Ez a filozófia korában volt divat – ma viszont önkényesnek tűnik. Pl. hogy Schubert nem fejezte be sok művét, még nem definiál világnézetet, vagy a töredékesség kultuszát. Olyan véleményt is olvastam már, hogy Schubert rejtett homoszexualitása az oka a sok félbehagyott műnek. Viszont józan dolog feltételezni, hogy adott esetben pl. szerző nem volt elégedett a művével, s ezért hagyta félbe, nem pedig mert kultuszt űzött a befejezetlenségből. Nekem furcsa az ilyen gondolkodásmód, különösen manapság, amikor jelentős elmék által tanúk jelenlétében írásba foglalt és állítólag bizonyított tényekről derül ki, hogy hamisak, sőt szándékosan hamisították őket. Ezért én mindenesetre óvatos vagyok, még akkor is ha elterjedt és elfogadott nézetekről van szó.
2281 macskás 2009-12-17 18:21:11 [Válasz erre: 2280 balazsm 2009-12-17 18:15:19]
Hát... Mindig több művön dolgozott szegény, aztán meg kocsmáznia is kellett:) Azért én is jól megfragmentáltam magam:)
Hát... Mindig több művön dolgozott szegény, aztán meg kocsmáznia is kellett:) Azért én is jól megfragmentáltam magam:)
2280 balazsm 2009-12-17 18:15:19 [Válasz erre: 2279 macskás 2009-12-17 16:38:49]
Arra gondolok, hogy Schubert pl. a zongoraszonátái felét félbehagyta, és sokszor pusztán azért, mert úgy érezte, ennyi elég. Hogy a kéttételes szonáta (vagy a szimfónia) is teljes mű lehet. A töredék, vagy annak tetsző zenemű önmagában is érték.
Arra gondolok, hogy Schubert pl. a zongoraszonátái felét félbehagyta, és sokszor pusztán azért, mert úgy érezte, ennyi elég. Hogy a kéttételes szonáta (vagy a szimfónia) is teljes mű lehet. A töredék, vagy annak tetsző zenemű önmagában is érték.
2279 macskás 2009-12-17 16:38:49 [Válasz erre: 2278 balazsm 2009-12-17 10:59:43]
"fragmentáltság kultusza (pl. Schubertnél)" Erről egy írnál egy kicsit többet? m
"fragmentáltság kultusza (pl. Schubertnél)" Erről egy írnál egy kicsit többet? m
2278 balazsm 2009-12-17 10:59:43 [Válasz erre: 2277 piazzetta 2009-12-16 19:27:21]
Az egészelvűség-töredékesség polémiája lenne az a dilemma, amiben a romantika stílusiskolái talán a legszélesebb spektrumot vonultatták fel: egyeszerre létezik a felvilágosodásból örökölt egészelvűség (pl. Berlioznál), mely csak kerek egészekben képes megérteni a világot, másfelől pedig fragmentáltság kultusza (pl. Schubertnél), mely épp a felvilágosodás rigorózus egészelvűségével szemben a dolgok megbomlását, töredékességét, befejezhetetségét hirdeti. Chopin érdekes figura ebben az ügyben, mert valahogy mindkét oldalon "játszik". Egy összkiadás viszont mindig azt az illúziót kelti, hogy amit kapunk, az egy bejezett életmű, egy kerek egész, függetlenül attól, hogy az életművet befejezett egészként mutatni szerepel e a szerző szándékai között vagy sem - Chopin esetében aligha -, így ez viszont valamelyest ellentmondani látszik a chopini világlátásnak. A "közbeszól a szubjektum" természetesen metaforikus megfogalmazás: arról van szó, hogy tematizálódik a szubjektum, méghozzá a művet létrehívó szubjektum, ami Mozart előtt kevéssé vagy egyáltalán nem volt jelen a művészi közlésben. Ez a XVIII. és XIX. század fordulójának az egyik legnagyobb változása, hogy szóhoz juttatja a a műalkotás alanyát. A mikroszkopikus látásmód az analitikus, elemző látásmódra utal, mellyel a dolgok lényegének megragadására törekszik a művész alapos, mélyreható elemzés útján. Szilasi arra utal, hogy a kor gondolkodása abban látta a világ megismerésének esélyét, hogy elemezve közelített a dolgokhoz és ebből kívánta összerakni a nagy egészet. A befejezés, ami az "összes létező dimenzióra" vonatkozik: szerintem a válaszokból kiderül, hogy itt az aktuális előadó által elővezethető összes dimenzióról van szó: vagyis egyrészt Chopin valamennyi művét (az alig játszottakat is) beilleszteni a Chopin-képbe, hiszen ez is fontos célja az összkiadásoknak, másrészt a zongora kiválasztásának kérdése is lényeges szempontja Szilasinak, ezért beszél róla ilyen hosszan, és így tovább.
Az egészelvűség-töredékesség polémiája lenne az a dilemma, amiben a romantika stílusiskolái talán a legszélesebb spektrumot vonultatták fel: egyeszerre létezik a felvilágosodásból örökölt egészelvűség (pl. Berlioznál), mely csak kerek egészekben képes megérteni a világot, másfelől pedig fragmentáltság kultusza (pl. Schubertnél), mely épp a felvilágosodás rigorózus egészelvűségével szemben a dolgok megbomlását, töredékességét, befejezhetetségét hirdeti. Chopin érdekes figura ebben az ügyben, mert valahogy mindkét oldalon "játszik". Egy összkiadás viszont mindig azt az illúziót kelti, hogy amit kapunk, az egy bejezett életmű, egy kerek egész, függetlenül attól, hogy az életművet befejezett egészként mutatni szerepel e a szerző szándékai között vagy sem - Chopin esetében aligha -, így ez viszont valamelyest ellentmondani látszik a chopini világlátásnak. A "közbeszól a szubjektum" természetesen metaforikus megfogalmazás: arról van szó, hogy tematizálódik a szubjektum, méghozzá a művet létrehívó szubjektum, ami Mozart előtt kevéssé vagy egyáltalán nem volt jelen a művészi közlésben. Ez a XVIII. és XIX. század fordulójának az egyik legnagyobb változása, hogy szóhoz juttatja a a műalkotás alanyát. A mikroszkopikus látásmód az analitikus, elemző látásmódra utal, mellyel a dolgok lényegének megragadására törekszik a művész alapos, mélyreható elemzés útján. Szilasi arra utal, hogy a kor gondolkodása abban látta a világ megismerésének esélyét, hogy elemezve közelített a dolgokhoz és ebből kívánta összerakni a nagy egészet. A befejezés, ami az "összes létező dimenzióra" vonatkozik: szerintem a válaszokból kiderül, hogy itt az aktuális előadó által elővezethető összes dimenzióról van szó: vagyis egyrészt Chopin valamennyi művét (az alig játszottakat is) beilleszteni a Chopin-képbe, hiszen ez is fontos célja az összkiadásoknak, másrészt a zongora kiválasztásának kérdése is lényeges szempontja Szilasinak, ezért beszél róla ilyen hosszan, és így tovább.
2277 piazzetta 2009-12-16 19:27:21
„Chopinség" – interjú Szilasi Alexszel. A kérdező felkészültnek tűnik, de a válaszokat vagy – saját hibámból – nem értem, vagy talán nem az adott kérdésre vonatkoznak (vagy egész más itt a gond). Az első kérdés pl. azt firtatja, mit üzen ma nekünk Chopin. A válasz mindenre kiterjedő, bár csak néhány mondat, de ebbe sikerül belesűríteni olyasmit is, amiről nem is gondolná az ember, hogy köze van a témához: a francia forradalom egy mondatos, de lényegbevágó megvilágításától a mozarti egóig – éppen csak az extragalaxisokról nem esik szó. A továbbiakban is fontos dolgokra derül fény: megtudjuk, Mozart up-to-date volt, és: hogy „a XIX. század első felében meginduló filozófiai áramlatok célja, hogy konkrét kérdésre konkrét választ adjanak: csakhogy mindig közbeszól a szubjektum”, amit azonban bírál az idős Goethe, azonban ezt a bírálatot Chopin „valósággal lesöpri”. Azt hiszem, ez majdnem teljesen világos, én csak azt szeretném tudni, mit mondott a szubjektum. A következőkben annyiban változik a kép, hogy már kezdem a kérdést se érteni: „jól ismert XIX. századi, töredékességet és egészelvűséget polémiába illesztő elképzelés” – ez vajon mi lenne? Bár tudnám, hogy lehet mikroszkopikus látásmóddal összegezni, egyszerűen víziók közlése helyett, és éppen a következő generáció számára! „Mikroszkopikus látásmóddal elemzi az érzelmeket; egy művész akkoriban nem egyszerűen víziókat akart közölni, hanem összegezni kívánt a következő generáció számára.” A folytatás is bővelkedik hasonló magvasságokban. A fentiekre talán magyarázat a szerény kis cél: „Az összkiadás célja egy olyan Chopin-képet felvázolni, mely az összes létező dimenziót fölvonultatja, mely a szerzőre jellemző.”
„Chopinség" – interjú Szilasi Alexszel. A kérdező felkészültnek tűnik, de a válaszokat vagy – saját hibámból – nem értem, vagy talán nem az adott kérdésre vonatkoznak (vagy egész más itt a gond). Az első kérdés pl. azt firtatja, mit üzen ma nekünk Chopin. A válasz mindenre kiterjedő, bár csak néhány mondat, de ebbe sikerül belesűríteni olyasmit is, amiről nem is gondolná az ember, hogy köze van a témához: a francia forradalom egy mondatos, de lényegbevágó megvilágításától a mozarti egóig – éppen csak az extragalaxisokról nem esik szó. A továbbiakban is fontos dolgokra derül fény: megtudjuk, Mozart up-to-date volt, és: hogy „a XIX. század első felében meginduló filozófiai áramlatok célja, hogy konkrét kérdésre konkrét választ adjanak: csakhogy mindig közbeszól a szubjektum”, amit azonban bírál az idős Goethe, azonban ezt a bírálatot Chopin „valósággal lesöpri”. Azt hiszem, ez majdnem teljesen világos, én csak azt szeretném tudni, mit mondott a szubjektum. A következőkben annyiban változik a kép, hogy már kezdem a kérdést se érteni: „jól ismert XIX. századi, töredékességet és egészelvűséget polémiába illesztő elképzelés” – ez vajon mi lenne? Bár tudnám, hogy lehet mikroszkopikus látásmóddal összegezni, egyszerűen víziók közlése helyett, és éppen a következő generáció számára! „Mikroszkopikus látásmóddal elemzi az érzelmeket; egy művész akkoriban nem egyszerűen víziókat akart közölni, hanem összegezni kívánt a következő generáció számára.” A folytatás is bővelkedik hasonló magvasságokban. A fentiekre talán magyarázat a szerény kis cél: „Az összkiadás célja egy olyan Chopin-képet felvázolni, mely az összes létező dimenziót fölvonultatja, mely a szerzőre jellemző.”
2276 Heiner Lajos 2009-12-16 15:07:32 [Válasz erre: 2275 Megén 2009-12-16 14:57:41]
Kedves Megén! Nagyon köszönöm az infót, ha alkalmam adódik, megnézem majd (mostanában New York és Madrid van beütemezve)- sok Anyegint láttam, azt hiszem, nehéz megrendezni (pl. februárban a Met előadás sem tetszett igazán).
Kedves Megén! Nagyon köszönöm az infót, ha alkalmam adódik, megnézem majd (mostanában New York és Madrid van beütemezve)- sok Anyegint láttam, azt hiszem, nehéz megrendezni (pl. februárban a Met előadás sem tetszett igazán).
2275 Megén 2009-12-16 14:57:41
Kedves Heiner Lajos! Azért szólok, mert tudom, hogy külföldjáró. A moszkvai Művész színház énekesei és kórusa egy saját produkciójú Anyaginnel járják Európa operaházait. Én tavasszal a trieszti operában láttam velük. Az énekesi produkciók talán hagynak kívánnivalót maguk után, de a rendezés finom, kortalan, a párbajt, halált, áttűnéseket nagyon elegánsan oldják meg, van egy kellemes összekötő-, elő-szünet-utó-játékuk, egy "balettnarrátor", ha a világban összeakad az előadással bátran ajánlom.
Kedves Heiner Lajos! Azért szólok, mert tudom, hogy külföldjáró. A moszkvai Művész színház énekesei és kórusa egy saját produkciójú Anyaginnel járják Európa operaházait. Én tavasszal a trieszti operában láttam velük. Az énekesi produkciók talán hagynak kívánnivalót maguk után, de a rendezés finom, kortalan, a párbajt, halált, áttűnéseket nagyon elegánsan oldják meg, van egy kellemes összekötő-, elő-szünet-utó-játékuk, egy "balettnarrátor", ha a világban összeakad az előadással bátran ajánlom.
2274 tiramisu 2009-12-16 10:28:31 [Válasz erre: 2272 telramund 2009-12-16 09:41:26]
Pontosan. Ilosfalvynknak több szive volt! Micsoda voce-k!
Pontosan. Ilosfalvynknak több szive volt! Micsoda voce-k!
2273 Heiner Lajos 2009-12-16 09:57:47 [Válasz erre: 2272 telramund 2009-12-16 09:41:26]
Ízlések és pofonok. Számomra Domingo, akár a Metes, akár a CG előadás DVD-je. Tény, a zéta recenzálta előadást nem ismerem (de kedvet kaptam hozzá), Björling stúdiófelvétele nekem hideg. És hát Pertile, vele ugyan komplett felvétel ebből az operából nincs, de a II. felvonás áriáját senkitől, soha nem hallottam oly árnyaltan, oly átéléssel, mint vele.
Ízlések és pofonok. Számomra Domingo, akár a Metes, akár a CG előadás DVD-je. Tény, a zéta recenzálta előadást nem ismerem (de kedvet kaptam hozzá), Björling stúdiófelvétele nekem hideg. És hát Pertile, vele ugyan komplett felvétel ebből az operából nincs, de a II. felvonás áriáját senkitől, soha nem hallottam oly árnyaltan, oly átéléssel, mint vele.
2272 telramund 2009-12-16 09:41:26
Björling alakítása egyedül Ilosfalvy Róbertéhez mérhető Ez annál is inkább igaz ,mert Ilosfalvy hangját mindig Björlinghez hasonlitották és ezt maga a művész is igen nagy dicséretnek/Ilosfalvy/tartotta.
Björling alakítása egyedül Ilosfalvy Róbertéhez mérhető Ez annál is inkább igaz ,mert Ilosfalvy hangját mindig Björlinghez hasonlitották és ezt maga a művész is igen nagy dicséretnek/Ilosfalvy/tartotta.
