145 Roger 2003-03-14 11:57:24
A koncepcio,amit emlitettél,az élö koncert akusztikai tulajdonságai nyomán probál haladni. Csak az a baj,hogy a keresztváltók tervezésekor (jobb esetben) beleveszik a koncertterem/studioszoba,ill.az otthoni feltételezett hallgatoszoba várhato akusztikai tulajdonságait,különbségeit. Az erösen csillapitott terek általában megnyerő hanguak,mert sok káros állohullámot csillapitanak.Csak sajnos a zenéböl is elmegy. Egyszer volt alkalmam egy kis román kori templomban zenét hallgatni CD-ről.(két HB-1)A hatás lenyügözö volt.Azota is ritkán hallok olyan jo hangot gépről. Pedig csillapitás nem volt egy darab sem.A gépek pedig a \'jo közepes\'legalja volt.
A koncepcio,amit emlitettél,az élö koncert akusztikai tulajdonságai nyomán probál haladni. Csak az a baj,hogy a keresztváltók tervezésekor (jobb esetben) beleveszik a koncertterem/studioszoba,ill.az otthoni feltételezett hallgatoszoba várhato akusztikai tulajdonságait,különbségeit. Az erösen csillapitott terek általában megnyerő hanguak,mert sok káros állohullámot csillapitanak.Csak sajnos a zenéböl is elmegy. Egyszer volt alkalmam egy kis román kori templomban zenét hallgatni CD-ről.(két HB-1)A hatás lenyügözö volt.Azota is ritkán hallok olyan jo hangot gépről. Pedig csillapitás nem volt egy darab sem.A gépek pedig a \'jo közepes\'legalja volt.
144 VonSchwarz 2003-03-12 19:22:08
Lapzártakor érkezett: a NAD-C370 ára 185 ezer, ex-demo a Westenden \"igényesnek\" 170-ért elvihető (én egyelőre köszönöm de kihagyom). A Csabai Dániel könyvet olvastam: kicsit értetlenül állok előtte kinek is írhatta. Kétlem hogy otthon valaki hangfelvételi stúdiót rendezzen be (akkoriban meg aztán végképp elég nevetségesen hathatott), a profi szinttől meg fényévnyi a távolsága. Hallottatok már a L.E.D.E.-koncepcióról? Ennek az a lényege, hogy a hangdoboz környékén elnyelő (dead end), a helyiség átellenes részében pedig visszaverő felületeket alakítanak ki. Szívesen kipróbálnám: a visszaverő felülettel nincs is baj ;-) Egyetértek Roger, a szobaakusztika tényleg elég komplex dolog, nem lehet igazából egyetlen tőmondattal elintézni. És azt is szem előtt kell tartani, hogy matracokat azért nem lehet a falnak támasztani mint a High End Show-n (sic!), mert az embert hülyének nézik a vendégei.
Lapzártakor érkezett: a NAD-C370 ára 185 ezer, ex-demo a Westenden \"igényesnek\" 170-ért elvihető (én egyelőre köszönöm de kihagyom). A Csabai Dániel könyvet olvastam: kicsit értetlenül állok előtte kinek is írhatta. Kétlem hogy otthon valaki hangfelvételi stúdiót rendezzen be (akkoriban meg aztán végképp elég nevetségesen hathatott), a profi szinttől meg fényévnyi a távolsága. Hallottatok már a L.E.D.E.-koncepcióról? Ennek az a lényege, hogy a hangdoboz környékén elnyelő (dead end), a helyiség átellenes részében pedig visszaverő felületeket alakítanak ki. Szívesen kipróbálnám: a visszaverő felülettel nincs is baj ;-) Egyetértek Roger, a szobaakusztika tényleg elég komplex dolog, nem lehet igazából egyetlen tőmondattal elintézni. És azt is szem előtt kell tartani, hogy matracokat azért nem lehet a falnak támasztani mint a High End Show-n (sic!), mert az embert hülyének nézik a vendégei.
143 Roger 2003-03-12 11:26:11
Egy bátortalan javaslat az akusztikához: Hangdobozok alá laposra fujt biciklibelső(12\'méret).Érdemes kipróbálni.Óriási változás.Nekem az aránylag vékonyabb falu dobozoknál jött be,ott nagyon;a vastag falunál durva mélytöbblet,kenés jelent meg. De az biztosnak látszik,hogy a tul sok kup,hegyes állvány tönkreteszi a hangot. Az akusztikával sokkal többet kellene foglalkozni.Nagyon nehéz tisztán látni:nekem ellentétes irányu tapasztalataim vannak ugyanakkora szobában,különböző lakásokban.Pedig olykor 100e.Ft/különbségek jelennek meg.
Egy bátortalan javaslat az akusztikához: Hangdobozok alá laposra fujt biciklibelső(12\'méret).Érdemes kipróbálni.Óriási változás.Nekem az aránylag vékonyabb falu dobozoknál jött be,ott nagyon;a vastag falunál durva mélytöbblet,kenés jelent meg. De az biztosnak látszik,hogy a tul sok kup,hegyes állvány tönkreteszi a hangot. Az akusztikával sokkal többet kellene foglalkozni.Nagyon nehéz tisztán látni:nekem ellentétes irányu tapasztalataim vannak ugyanakkora szobában,különböző lakásokban.Pedig olykor 100e.Ft/különbségek jelennek meg.
142 binga 2003-03-11 19:50:04
NAD C370 behozatalba esetleg tudok segíteni. Haznált lenne és kb 160-170e, de hazai garancia nélkül, meg némi várakozással. A dolgozószoba kialakításra ugyan van tippem, de félek ha úgy kezdem Csabai Dániel, akkor itt abba is hagyhatom. (Azért magamnak végig mondom: HI-FI Hangstúduió építése, vagy valami hasonló volt a könyv címe amit kb 1984-85 körül adtak ki. Talán segítség lehet.) Egyéb iránt a szobán kívüli áthallás csillapításán túl, olyan sok mindent nem igazán érdemes csinálni. A szőnyeg, a könyvespolc és egyéb \"hullámtörők\" segítik az interferencia kiszűrését és a hangkép egyenletes megjelenését. A prücök ugye akkor van, ha nagy, sík felületek vannak egymással szemben.
NAD C370 behozatalba esetleg tudok segíteni. Haznált lenne és kb 160-170e, de hazai garancia nélkül, meg némi várakozással. A dolgozószoba kialakításra ugyan van tippem, de félek ha úgy kezdem Csabai Dániel, akkor itt abba is hagyhatom. (Azért magamnak végig mondom: HI-FI Hangstúduió építése, vagy valami hasonló volt a könyv címe amit kb 1984-85 körül adtak ki. Talán segítség lehet.) Egyéb iránt a szobán kívüli áthallás csillapításán túl, olyan sok mindent nem igazán érdemes csinálni. A szőnyeg, a könyvespolc és egyéb \"hullámtörők\" segítik az interferencia kiszűrését és a hangkép egyenletes megjelenését. A prücök ugye akkor van, ha nagy, sík felületek vannak egymással szemben.
141 VonSchwarz 2003-03-11 10:44:40
Roger, kétlem hogy pusztán típusszámok ismeretében el tudnád képzelni a rendszerem hangját: mint említettem is az én ízlésem egyébként sem az angol készülékek felé húz (az egyszem MF erősítő nem megfontolt választás, hanem egy véletlen kényszer eredménye). Ha tanácsot akarsz adni, nyugodtan bökd ki Te melyik készülékeket tartod jónak, vagy legalábbis meghallgatásra érdemesnek. Elöljáróban leszögezem azt is, hogy praktikus okokból csöves készülékek nem érdekelnek.
Roger, kétlem hogy pusztán típusszámok ismeretében el tudnád képzelni a rendszerem hangját: mint említettem is az én ízlésem egyébként sem az angol készülékek felé húz (az egyszem MF erősítő nem megfontolt választás, hanem egy véletlen kényszer eredménye). Ha tanácsot akarsz adni, nyugodtan bökd ki Te melyik készülékeket tartod jónak, vagy legalábbis meghallgatásra érdemesnek. Elöljáróban leszögezem azt is, hogy praktikus okokból csöves készülékek nem érdekelnek.
140 Roger 2003-03-10 23:43:30
Schwarz:milyen erősitőd is van?Vagy inkább érdekelne a teljes lánc,ha nincs ellenedre.Hátha bele tudunk okoskodni valamit.. Én is távirányitópárti lettem.Főleg a hangerő.Aztán CD-n a track-ek léptetése.Ha valamit keresel,felbecsülhetetlen. Nálam sikerült egy távval magoldani.Mert a CD szabályozható kimenetü. Valami használt?www.ebay.de ill. com.
Schwarz:milyen erősitőd is van?Vagy inkább érdekelne a teljes lánc,ha nincs ellenedre.Hátha bele tudunk okoskodni valamit.. Én is távirányitópárti lettem.Főleg a hangerő.Aztán CD-n a track-ek léptetése.Ha valamit keresel,felbecsülhetetlen. Nálam sikerült egy távval magoldani.Mert a CD szabályozható kimenetü. Valami használt?www.ebay.de ill. com.
139 VonSchwarz 2003-03-09 12:53:16
Itt féreértés tipikus esete forog fenn: maga az erősítő kerül 10 Ft híján kétszázezerbe - és akkor bevallom hogy igazából már fájdalomküszöb feletti gép ez is, már ami az árát illeti. Hogy mennyit kellene ráfizetni az MF-re nem tudom igazából: viszont eladni sem éri meg, kitűnően működik (hátha még arra gondolok mennyit spóroltam rá!). A kiszemelt típus a NAD \"classic\" széria csúcsmodellje, a C370-es lett volna: ezt sok helyen árulják (CD Bár www.cdbar.hu, Westprodukt, Octogon Audio www.octogonaudio.hu...). Elkényelmesedésről egyébként szó nincs: nekem azért van szükségem ilyesfajta szolgáltatásokra, hogy közben mást tudjak csinálni (pl. levelet írni, felvenni a telefont stb.)... A NAD egyébként jó gép, mélyekben biztosan veri az MF-et: viszont nem éltem át vele ott azt a \"dobozeltüntetős\" csodát, amit leginkább csak csöves erősítőktől hallottam, és egészen ritkán az MF-től is. Meg kell hogy valljam, én az igazi hifizést mindig úgy képzeltem el, hogy van két teljesértékű láncom, altenatív műsorforrásaim, és ezeket időnként cserélgetem. Az élet persze közbeszól: se hely, se pénz nincs ilyesmire: de (kérlek ne nézz hülyének) azért szeretem tervezgetni, milyen lenne a saját \"különbejáratú\" dolgozószobám ha lenne pénzem. Persze ilyenkor sem elszállt dolgokról \"álmodozom\": sokkal inkább az érdekel, hogyan is nézhetne ki egy olyan zene- ill. dolgozószoba amit a építésétől kezdve(!) annak szánnak. A témában van 3 kedvenc ábrám a HFM-ből (a szokott helyre kiraktam), és vannak CAD ismereteim. Még így is a ködben tapogatózom, nem tudom megoldani a problémát, megbízható forrás hiányában utána sem igen tudok járni.
Itt féreértés tipikus esete forog fenn: maga az erősítő kerül 10 Ft híján kétszázezerbe - és akkor bevallom hogy igazából már fájdalomküszöb feletti gép ez is, már ami az árát illeti. Hogy mennyit kellene ráfizetni az MF-re nem tudom igazából: viszont eladni sem éri meg, kitűnően működik (hátha még arra gondolok mennyit spóroltam rá!). A kiszemelt típus a NAD \"classic\" széria csúcsmodellje, a C370-es lett volna: ezt sok helyen árulják (CD Bár www.cdbar.hu, Westprodukt, Octogon Audio www.octogonaudio.hu...). Elkényelmesedésről egyébként szó nincs: nekem azért van szükségem ilyesfajta szolgáltatásokra, hogy közben mást tudjak csinálni (pl. levelet írni, felvenni a telefont stb.)... A NAD egyébként jó gép, mélyekben biztosan veri az MF-et: viszont nem éltem át vele ott azt a \"dobozeltüntetős\" csodát, amit leginkább csak csöves erősítőktől hallottam, és egészen ritkán az MF-től is. Meg kell hogy valljam, én az igazi hifizést mindig úgy képzeltem el, hogy van két teljesértékű láncom, altenatív műsorforrásaim, és ezeket időnként cserélgetem. Az élet persze közbeszól: se hely, se pénz nincs ilyesmire: de (kérlek ne nézz hülyének) azért szeretem tervezgetni, milyen lenne a saját \"különbejáratú\" dolgozószobám ha lenne pénzem. Persze ilyenkor sem elszállt dolgokról \"álmodozom\": sokkal inkább az érdekel, hogyan is nézhetne ki egy olyan zene- ill. dolgozószoba amit a építésétől kezdve(!) annak szánnak. A témában van 3 kedvenc ábrám a HFM-ből (a szokott helyre kiraktam), és vannak CAD ismereteim. Még így is a ködben tapogatózom, nem tudom megoldani a problémát, megbízható forrás hiányában utána sem igen tudok járni.
138 binga 2003-03-07 18:59:08
VonSchwarz, azt hiszem ha távirányítóra vágysz, akkor még sokáig leszel szomorú. (De ne sajnáld, mert a távirányításmentes élet is csak egy arculcsapás az elkényelmesedett \"média-polgárra\".) Amiatt pedig hogy a mai erősítőd + 200e még kevés, pláne nem kell elkenődni; tudod mit mondok: még így is sok irigyed van. [köztük én :)] Mintegy mellesleg: esetleg konkrét álom van?
VonSchwarz, azt hiszem ha távirányítóra vágysz, akkor még sokáig leszel szomorú. (De ne sajnáld, mert a távirányításmentes élet is csak egy arculcsapás az elkényelmesedett \"média-polgárra\".) Amiatt pedig hogy a mai erősítőd + 200e még kevés, pláne nem kell elkenődni; tudod mit mondok: még így is sok irigyed van. [köztük én :)] Mintegy mellesleg: esetleg konkrét álom van?
137 VonSchwarz 2003-03-06 20:48:48
Binga - de örülök Neked! Lehet hogy túl agresszívre vettem az utolsó pár bejegyzésem, talán emiatt volt ez a nyomasztó csönd - mindenkit megkövetek, istenbizony nem vagyok szélsőségesen hifista ;-) Épp miután eltűntél kezdtem el gondolkodni rajta, hogy hosszú idő után hifire kellene költenem: van egy-két hiányossága a rendszeremnek, főként az erősítő távirányító \"mentessége\" zavar sokszor. Óriási keresést csaptam: ismerősök, magazinok, weboldalak, kereskedők - 3 élő demón is részt vettem. Az eredmény elszomorít: ráfizetéssel 200 eFt-ig bezárólag vizsgálva nem sikerült olyan típust találnom, amire azt tudom mondani hogy lelkiismeret-furdalás nélkül beleugranék: felette már nem is gondolkodom, mert az nálam már a garantált bűntudat határa...
Binga - de örülök Neked! Lehet hogy túl agresszívre vettem az utolsó pár bejegyzésem, talán emiatt volt ez a nyomasztó csönd - mindenkit megkövetek, istenbizony nem vagyok szélsőségesen hifista ;-) Épp miután eltűntél kezdtem el gondolkodni rajta, hogy hosszú idő után hifire kellene költenem: van egy-két hiányossága a rendszeremnek, főként az erősítő távirányító \"mentessége\" zavar sokszor. Óriási keresést csaptam: ismerősök, magazinok, weboldalak, kereskedők - 3 élő demón is részt vettem. Az eredmény elszomorít: ráfizetéssel 200 eFt-ig bezárólag vizsgálva nem sikerült olyan típust találnom, amire azt tudom mondani hogy lelkiismeret-furdalás nélkül beleugranék: felette már nem is gondolkodom, mert az nálam már a garantált bűntudat határa...
136 binga 2003-03-06 13:12:05
(VonShwarz: köszönöm korábbi kérdésed, szabin voltam, de lassan bekapcsolódom újra) Üdv. mindenkinek.
(VonShwarz: köszönöm korábbi kérdésed, szabin voltam, de lassan bekapcsolódom újra) Üdv. mindenkinek.
135 VonSchwarz 2003-03-01 17:47:43
Nem akartam én semmi rossz hangulatot kelteni: de hiú ábránd akár még csak azt is képzelnünk, hogy \"réteg\" vagyunk Magyarországon: nem, kedves hifista barátaim, mi magányos farkasok vagyunk. Hobbynk pedig nemhogy megértésre, vagy akár csak süket fülekre, de legtöbbször egyenesen lenézésre talál. Ha valahol fel akarsz vágni, ne reklámozd hogy hifista vagy: a pénzeddel, a kocsiddal meg a macsós sztorijaiddal sokkal nagyobb sikerre számíthatsz. Ülni egy szobában és elmélyülten zenét hallgatni béna dolog: a pezsgés, a bulizás a menő. És kétlem, hogy bárki is közülünk odakiabálna a másik tábornak: \"egy nagy büdös lóf*t kedves gyerekek, ti vagytok suttyók meg a degeneráltak, nektek kellene szégyellni magatokat!\". A \"megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel\" taktika nem működik.
Nem akartam én semmi rossz hangulatot kelteni: de hiú ábránd akár még csak azt is képzelnünk, hogy \"réteg\" vagyunk Magyarországon: nem, kedves hifista barátaim, mi magányos farkasok vagyunk. Hobbynk pedig nemhogy megértésre, vagy akár csak süket fülekre, de legtöbbször egyenesen lenézésre talál. Ha valahol fel akarsz vágni, ne reklámozd hogy hifista vagy: a pénzeddel, a kocsiddal meg a macsós sztorijaiddal sokkal nagyobb sikerre számíthatsz. Ülni egy szobában és elmélyülten zenét hallgatni béna dolog: a pezsgés, a bulizás a menő. És kétlem, hogy bárki is közülünk odakiabálna a másik tábornak: \"egy nagy büdös lóf*t kedves gyerekek, ti vagytok suttyók meg a degeneráltak, nektek kellene szégyellni magatokat!\". A \"megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel\" taktika nem működik.
134 Péter 2003-02-28 12:34:43
Azért ne logassuk az orrunkat.A napokban hallottam egy Spendor S3/5-t,egészen visszatért az optimizmusom.
Azért ne logassuk az orrunkat.A napokban hallottam egy Spendor S3/5-t,egészen visszatért az optimizmusom.
133 VonSchwarz 2003-02-28 11:55:26
Úgy tűnik, most beállt a jégkorszak...
Úgy tűnik, most beállt a jégkorszak...
132 Roger 2003-02-28 09:40:52
És most?
És most?
131 VonSchwarz 2003-02-27 22:38:37
Péter: számomra mindenféle nemzetieskedéstől menetesen egyértelmű, hogy a hazai hifi kultúra világszínvonalon kiemelkedő - volt valamikor tizenegynéhány éve. És akkor is csak azon párezer ember révén, akik többé-kevésbé lefedték a HiFi Magazin körül szerveződő mozgalmat. És a magyar irodalom is olyan terület, ami élenjáró - volt, valamikor akkoriban, amelyik korszakot az irodalomtörténészek a Nyugat nevével fémjelezve tartanak számon: és annak a párszáz előfizetőnek aki olvasta. És világhírű a magyar tudomány is - annak a maréknyi Amerikába vándorolt többnyire szegény zsidó származású tudós révén, akik kénytelenek voltak elmenekülni a hazájukból. És akkor még nem is beszéltem a kiváló magyar sportról (6:3 stb.)...
Péter: számomra mindenféle nemzetieskedéstől menetesen egyértelmű, hogy a hazai hifi kultúra világszínvonalon kiemelkedő - volt valamikor tizenegynéhány éve. És akkor is csak azon párezer ember révén, akik többé-kevésbé lefedték a HiFi Magazin körül szerveződő mozgalmat. És a magyar irodalom is olyan terület, ami élenjáró - volt, valamikor akkoriban, amelyik korszakot az irodalomtörténészek a Nyugat nevével fémjelezve tartanak számon: és annak a párszáz előfizetőnek aki olvasta. És világhírű a magyar tudomány is - annak a maréknyi Amerikába vándorolt többnyire szegény zsidó származású tudós révén, akik kénytelenek voltak elmenekülni a hazájukból. És akkor még nem is beszéltem a kiváló magyar sportról (6:3 stb.)...
130 Péter 2003-02-27 21:58:10
Na,most egy kis vigasztalása rosszpiac/tuskókereskedök/nincsizlés/jönamikroházimozi/stb panaszkodásainkra. Egy hifis barátom szerint,aki már sokfelé járt nyugaton és keleten: Magyarországon az audiofilek a nyugatiakhoz képest fillérekből hoznak ki nagyon jó hangot.Nem dőlnek be a csapdáknak,addig kinlódnak,válogatnak,szervezkednek,amig összejön a tényleg összemérhetö-a-nagyokkal hang. Ez hizelgö ránk nézve,ugyhogy feltétel nélkül elhiszem. csak gondoljatok bele:hány ember teker kézzel kimenőtrafót csöves erősitőhöz pl.Amerikában? Vagy hány ember tudja ott egyáltalán,mi az az \'A\'oszt.erősitő?(persze az audiofil/ha is érdekes lenne)
Na,most egy kis vigasztalása rosszpiac/tuskókereskedök/nincsizlés/jönamikroházimozi/stb panaszkodásainkra. Egy hifis barátom szerint,aki már sokfelé járt nyugaton és keleten: Magyarországon az audiofilek a nyugatiakhoz képest fillérekből hoznak ki nagyon jó hangot.Nem dőlnek be a csapdáknak,addig kinlódnak,válogatnak,szervezkednek,amig összejön a tényleg összemérhetö-a-nagyokkal hang. Ez hizelgö ránk nézve,ugyhogy feltétel nélkül elhiszem. csak gondoljatok bele:hány ember teker kézzel kimenőtrafót csöves erősitőhöz pl.Amerikában? Vagy hány ember tudja ott egyáltalán,mi az az \'A\'oszt.erősitő?(persze az audiofil/ha is érdekes lenne)
127 VonSchwarz 2003-02-26 22:31:02
(topic off) Ez a dolog évszázadok alatt alakult ki: tehát nem a véletlen műve (attól még lehet rossz - de valószínűtlen hogy csak úgy ripsz-ropsz megváltozna). Nem túl közismert, de sokan tagadják a hagyományos közgazdaságtant: úgy tartják, ez egy ránk erőltetett rossz rendszer - és bár óvatosan kell bánni az ilyen kijelentésekkel, kétségtelenül sok igazság van benne. A \"másként gondolkodók\" egyik fő vesszőparipája a kamat, ami szerintük jogtalan. Egyszerű kamatos kamat számítással kiszámolható, hogy a bibliai József 1 pfenninges megtakarítása évi 5% kamattal számolva napjainkra többmilliárd(!) földgolyónyi(!) arany(!) lenne (lásd: http://www.systemfehler.de/comix/joseph.jpg ). Állítólag ki lehet számolni, hogy a mindennapi befektetett munkánk értékének túlnyomó része így vagy úgy, de csak kamatok törlesztésére fodítódik(!). Czakó Gábortól idézek: \"Egy iskolás gyerek is tudja, hogy pl. egy cementgyár részvényeinek forgalmazásából szerzett haszonból fél marék cement sem keletkezik, más szóval a nyereség nem tér vissza termelésbe. Tegyük föl, hogy veszek tízmillióért cementrészvényt, s másnap tizenegyért eladom. Az egymilliós nyereséget visszaviszem Bélapátfalvára? Bolond lennék.\" (lásd: http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/CzakoTorvenytar.html ) Szumma szummárum, érdekes dolgok ezek. Hozzá kell tennem, hogy antiszemita érvelések előszeretettel merítenek ilyesfajta gondolatokból: megfordítva a dolgot gondolkodni viszont még nem antiszemitizmus, és a világot csak úgy tudjuk javítani, ha kiismerjük a hibáit. (És akkor álljon itt mindjárt egy ellenpélda az említett \"XY Hungária Kft.\" esetre, amikor bár a végfelhasználónak listaáron, azaz 100-22=78% haszonnal adja a terméket, ha erős versenybe kerül, nagyker vásárlónak akár 70% rabattot is ad!) (topic on)
(topic off) Ez a dolog évszázadok alatt alakult ki: tehát nem a véletlen műve (attól még lehet rossz - de valószínűtlen hogy csak úgy ripsz-ropsz megváltozna). Nem túl közismert, de sokan tagadják a hagyományos közgazdaságtant: úgy tartják, ez egy ránk erőltetett rossz rendszer - és bár óvatosan kell bánni az ilyen kijelentésekkel, kétségtelenül sok igazság van benne. A \"másként gondolkodók\" egyik fő vesszőparipája a kamat, ami szerintük jogtalan. Egyszerű kamatos kamat számítással kiszámolható, hogy a bibliai József 1 pfenninges megtakarítása évi 5% kamattal számolva napjainkra többmilliárd(!) földgolyónyi(!) arany(!) lenne (lásd: http://www.systemfehler.de/comix/joseph.jpg ). Állítólag ki lehet számolni, hogy a mindennapi befektetett munkánk értékének túlnyomó része így vagy úgy, de csak kamatok törlesztésére fodítódik(!). Czakó Gábortól idézek: \"Egy iskolás gyerek is tudja, hogy pl. egy cementgyár részvényeinek forgalmazásából szerzett haszonból fél marék cement sem keletkezik, más szóval a nyereség nem tér vissza termelésbe. Tegyük föl, hogy veszek tízmillióért cementrészvényt, s másnap tizenegyért eladom. Az egymilliós nyereséget visszaviszem Bélapátfalvára? Bolond lennék.\" (lásd: http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/CzakoTorvenytar.html ) Szumma szummárum, érdekes dolgok ezek. Hozzá kell tennem, hogy antiszemita érvelések előszeretettel merítenek ilyesfajta gondolatokból: megfordítva a dolgot gondolkodni viszont még nem antiszemitizmus, és a világot csak úgy tudjuk javítani, ha kiismerjük a hibáit. (És akkor álljon itt mindjárt egy ellenpélda az említett \"XY Hungária Kft.\" esetre, amikor bár a végfelhasználónak listaáron, azaz 100-22=78% haszonnal adja a terméket, ha erős versenybe kerül, nagyker vásárlónak akár 70% rabattot is ad!) (topic on)
129 Sipi 2003-02-26 15:00:15
A mai audio-kultúra helyzetéről szerintem már leírtam a véleményemet. Engem a HES-es írásodban az döbbentett meg, VonSchwarz, hogy mekkora árréssel dolgoznak a kereskedők. Nem hiszem, hogy jóval kisebb árrésnél nem lenne nagyobb bevételük, bár lehet, hogy tévedek.
A mai audio-kultúra helyzetéről szerintem már leírtam a véleményemet. Engem a HES-es írásodban az döbbentett meg, VonSchwarz, hogy mekkora árréssel dolgoznak a kereskedők. Nem hiszem, hogy jóval kisebb árrésnél nem lenne nagyobb bevételük, bár lehet, hogy tévedek.
128 Quasimodo 2003-02-26 14:23:00
Péter: az a baj, hogy a csökkenő kereslet egyrészt olcsóbb (egyben: gyengébb) készülékeket, másrészt az igazán jó (és ennek megfelelően drága) készülékek további drágulását fogja eredményezni. Ma az a jelszó, hogy: ha olcsón akarsz vásárolni, vegyél kompakt házimozit; az összes többi \"deviáns\" aki úgy gondolja hogy nem kér az \"ízlésterrorból\", fizesse meg az árát. Jól tehát semmiképpen sem fogunk járni: ismerve a hazai béreket és az igényeket a zsebházimozi fog győzni, az igényesebb készülékek legfeljebb minta után rendelhetőek lesznek - úgy, mit 15 évvel ezelőtt, a kommmunista rendszer lazulásakor... Enyhén szólva merész, aki lemond a próba lehetőségéről és ilyesmibe belevág.
Péter: az a baj, hogy a csökkenő kereslet egyrészt olcsóbb (egyben: gyengébb) készülékeket, másrészt az igazán jó (és ennek megfelelően drága) készülékek további drágulását fogja eredményezni. Ma az a jelszó, hogy: ha olcsón akarsz vásárolni, vegyél kompakt házimozit; az összes többi \"deviáns\" aki úgy gondolja hogy nem kér az \"ízlésterrorból\", fizesse meg az árát. Jól tehát semmiképpen sem fogunk járni: ismerve a hazai béreket és az igényeket a zsebházimozi fog győzni, az igényesebb készülékek legfeljebb minta után rendelhetőek lesznek - úgy, mit 15 évvel ezelőtt, a kommmunista rendszer lazulásakor... Enyhén szólva merész, aki lemond a próba lehetőségéről és ilyesmibe belevág.
126 VonSchwarz 2003-02-25 19:51:35
Sipi, köszi az infót: az elektronikához én sem értek, a lényeg tényleg így is benne van. A HES kapcsán megjegyzem, hogy itt nem csupán a kiállításról van szó! Nem tudom olvastátok-e a HFM 10. számában a nagy vitát kavart \"Hányat ütött a torony?\" című cikket. Ebben Darvas László \"civil\" próbavásárlóként tett tapasztalatait foglalja össze, hogyan járt az akkori hifi kereskedőkkel (dióhéjban: totálisan hozzánemértő eladók, vevő lenézése, bunkó stílus). Megjegyzem, már akkor sem volt teljesen bocsánatos bűn az ilyesmi: ma pedig, amikor a viszonylag sok szakcég versenyzik egy szűkülő piacon, érthetetlen hozzáállás síkhülyének nézni a vevőt (hát ha még hozzávesszük, hogy sok audiofil üzletben az eladó nem alkalmazott, hanem tulajdonos!). Nekem például elvem, hogy ahol egyszer bunkók voltak velem, a büdös életbe nem veszek onnan semmit: az sem érdekel, ha féláron adják a legszuperebb készülékeket. (Itt hosszan sorolhatnám a kereskedőket: kicsi ez a szakma és kevés név forog benne, nem értem miért jó valakinek ha rosszhírét keltik?)
Sipi, köszi az infót: az elektronikához én sem értek, a lényeg tényleg így is benne van. A HES kapcsán megjegyzem, hogy itt nem csupán a kiállításról van szó! Nem tudom olvastátok-e a HFM 10. számában a nagy vitát kavart \"Hányat ütött a torony?\" című cikket. Ebben Darvas László \"civil\" próbavásárlóként tett tapasztalatait foglalja össze, hogyan járt az akkori hifi kereskedőkkel (dióhéjban: totálisan hozzánemértő eladók, vevő lenézése, bunkó stílus). Megjegyzem, már akkor sem volt teljesen bocsánatos bűn az ilyesmi: ma pedig, amikor a viszonylag sok szakcég versenyzik egy szűkülő piacon, érthetetlen hozzáállás síkhülyének nézni a vevőt (hát ha még hozzávesszük, hogy sok audiofil üzletben az eladó nem alkalmazott, hanem tulajdonos!). Nekem például elvem, hogy ahol egyszer bunkók voltak velem, a büdös életbe nem veszek onnan semmit: az sem érdekel, ha féláron adják a legszuperebb készülékeket. (Itt hosszan sorolhatnám a kereskedőket: kicsi ez a szakma és kevés név forog benne, nem értem miért jó valakinek ha rosszhírét keltik?)
125 Sipi 2003-02-25 17:58:48
VonSchwarz-nak: sajna én ezt egy haveromnál láttam meg az újságban, és akkor nagyon megtetszett, és kézzel leírtam egy lapra, majd otthon beírtam a gépbe. Hogy azóta megvan-e még neki ez a példány, nem tudom, majd megkérdezem, de leghamarabb is csak két hét múlva tudom kitenni, ha egyáltalán sikerül megszerezni. Egyébként a cikk többi része már nem erről szól, az már tiszta elektronika, azért is nem érdekelt.
VonSchwarz-nak: sajna én ezt egy haveromnál láttam meg az újságban, és akkor nagyon megtetszett, és kézzel leírtam egy lapra, majd otthon beírtam a gépbe. Hogy azóta megvan-e még neki ez a példány, nem tudom, majd megkérdezem, de leghamarabb is csak két hét múlva tudom kitenni, ha egyáltalán sikerül megszerezni. Egyébként a cikk többi része már nem erről szól, az már tiszta elektronika, azért is nem érdekelt.
124 Péter 2003-02-25 10:28:02
Nekem is rossz tapasztalataim vannak a HES-el.Szerintem kb. fele-fele az átverés/jó.A \'jó\' nagy része pedig: 1.Irreálisan drága 2.Olyan szerencsétlenül párositották öket,hogy a hang szörnyü lett. 3.Nagyon rossz zene szolt belőlük A 47.Lab számomra sem jött be.(Egy barátom szerint:csalás,a HiFi piac meg egy szemét,hogy ilyen nyilvánosan nyalt)
Nekem is rossz tapasztalataim vannak a HES-el.Szerintem kb. fele-fele az átverés/jó.A \'jó\' nagy része pedig: 1.Irreálisan drága 2.Olyan szerencsétlenül párositották öket,hogy a hang szörnyü lett. 3.Nagyon rossz zene szolt belőlük A 47.Lab számomra sem jött be.(Egy barátom szerint:csalás,a HiFi piac meg egy szemét,hogy ilyen nyilvánosan nyalt)
123 Quasimodo 2003-02-24 17:40:04
Én nem voltam ott - de el tudom hinni, hogy így volt... Ez a szomorú magyar történet arról szól, hogy ki rázza át jobban a másikat - a hifi csak a jéghegy csúcsa. És igazából nincs választási lehetőség: vagy megszoksz, vagy megszöksz. (A dobozokat MagicSound Endrétől vettem.)
Én nem voltam ott - de el tudom hinni, hogy így volt... Ez a szomorú magyar történet arról szól, hogy ki rázza át jobban a másikat - a hifi csak a jéghegy csúcsa. És igazából nincs választási lehetőség: vagy megszoksz, vagy megszöksz. (A dobozokat MagicSound Endrétől vettem.)
122 Roger 2003-02-24 10:48:02
A High.End Show egy része egészen biztosan szélhámosság. Nézzünk egy példát.47.Lab. Hallottátok?Én igen. Külön szoba,diszkrét fények.Egy lánc,CD-ről.A hangdobozok egyutasak.(egy szélessávú hangszóró,nem koaxiális) Az első tőrdöfés : a hangerőszabályozás egy tolópotival történt,kicsi barkács dobozkában.Ezen még tultettem magam. A hang szörnyü.Torzit a női énekhang.Lemezcsere.Komolyzene,zongora.Az élőhöz semmi köze. Senki sem birja sokáig.És mindenki sznob,vagy tul tapintatos.Az arcok öszintébbek;átszellemültség,és enyhe zavar.Senki sem meri mondani:Hé,emberek!Mi van a fületekkel?Nem érzitek,mennyire sz@ar? A komponensek közül csak a vezeték volt 1M alatt. Javasolt elolvasnni,mit irt erről a Hifi-Piac.Egy szavát se higgyétek az egész ujságnak.(esetleg az aprohirdetések..) Q:a tag gyüjtő,rendes hifis.Csak 1 párat hallgat.A doboz \'Magic Sound\'-os?
A High.End Show egy része egészen biztosan szélhámosság. Nézzünk egy példát.47.Lab. Hallottátok?Én igen. Külön szoba,diszkrét fények.Egy lánc,CD-ről.A hangdobozok egyutasak.(egy szélessávú hangszóró,nem koaxiális) Az első tőrdöfés : a hangerőszabályozás egy tolópotival történt,kicsi barkács dobozkában.Ezen még tultettem magam. A hang szörnyü.Torzit a női énekhang.Lemezcsere.Komolyzene,zongora.Az élőhöz semmi köze. Senki sem birja sokáig.És mindenki sznob,vagy tul tapintatos.Az arcok öszintébbek;átszellemültség,és enyhe zavar.Senki sem meri mondani:Hé,emberek!Mi van a fületekkel?Nem érzitek,mennyire sz@ar? A komponensek közül csak a vezeték volt 1M alatt. Javasolt elolvasnni,mit irt erről a Hifi-Piac.Egy szavát se higgyétek az egész ujságnak.(esetleg az aprohirdetések..) Q:a tag gyüjtő,rendes hifis.Csak 1 párat hallgat.A doboz \'Magic Sound\'-os?
121 Quasimodo 2003-02-23 20:19:47
Q:neked van?(mármint Chario) Vandersteen Model 1C-m van. De közel sem csupán 785+85 dollárért jutottam hozzá, mint a hivatalos webszájton olvasható (\"U.S. suggested retail prices\" = ajánlott USA belföldi kiskereskedelmi ár!)... Gondolokodom rajta, hogy csatlakozás után átruccanok Prágába. Az LP 12-rol:Él Hong-Kongban egy üzletember,Cheung.Szereti a jo klasszikus zenét.4000 LP-je van,18 pár Rogers LS3/5A-ja,joféle erositovel.(itt jöttök ti).Mindezt 2db.LP 12-vel hallgatja. Oltári nagy macskazene lehet a pasinál, tekintve azt az egyszerű fizikai tényt, hogy az azonos frekvenciájú de ellentétes fázisú hangok kioltják, az azonos fázisúak pedig erősítik egymást! (És akkor máris tudjátok, miért rossz a házimozi-hang zenehallgatásra...)
Q:neked van?(mármint Chario) Vandersteen Model 1C-m van. De közel sem csupán 785+85 dollárért jutottam hozzá, mint a hivatalos webszájton olvasható (\"U.S. suggested retail prices\" = ajánlott USA belföldi kiskereskedelmi ár!)... Gondolokodom rajta, hogy csatlakozás után átruccanok Prágába. Az LP 12-rol:Él Hong-Kongban egy üzletember,Cheung.Szereti a jo klasszikus zenét.4000 LP-je van,18 pár Rogers LS3/5A-ja,joféle erositovel.(itt jöttök ti).Mindezt 2db.LP 12-vel hallgatja. Oltári nagy macskazene lehet a pasinál, tekintve azt az egyszerű fizikai tényt, hogy az azonos frekvenciájú de ellentétes fázisú hangok kioltják, az azonos fázisúak pedig erősítik egymást! (És akkor máris tudjátok, miért rossz a házimozi-hang zenehallgatásra...)
120 VonSchwarz 2003-02-22 15:54:04
Na, én is dobok egy cikket: ez a tavalyi hifi kiállítások kapcsán íródott. Péter: általános tévedés, hogy bár hifinek reklámozzák, a music centerek, mini hifik, és hasonló integrált ketyerék 99,9999%-ban nem tartoznak a hifi kategóriájába, vagyis nem tesznek eleget német DIN 45500 szabványnak! Az ilyen készülékek megbízhatósága pedig mindig is rossz volt - számít hogy akkor milyen jól szól (ha nem szól...)? HVG 2002. december 14. XXIV. évfolyam 50. szám AZ AUDIOKULTÚRA VÁLSÁGA Csak nézünk? A jó minőségű hangreprodukálásra alkalmas, úgynevezett audiofil készülékek piaca az egész fejlett világban pang, s a válság Magyarországot is elérte. Kevesebben múlatják az időt most otthoni zenehallgatással, mint tették egypár évtizede; akik mégis hódolnak ennek az élvezetnek, azok egy része jobb időkre halasztja a berendezések vételét, vagy alternatív beszerzési források után néz. Aki hozzávetőleges pillanatképet akart kapni arról, mi újság az erősítők, hangdobozok és hasonló szórakoztatóelektronikai kreatúrák magyarországi piacán, annak elég volt november 8-a és 10-e közt két fővárosi kiállításra ellátogatnia. A Budapest High End Show (HES) már a nevében is azt ígérte, hogy nem a teljes piaci szortimentet, hanem csak annak felső végét\" mutatja be, de - biztos, ami biztos - a szervezők a világ legszínvonalasabb audioberendezései\" szlogennel is igyekeztek hangsúlyozni a krémség\" üzenetét. Három nap alatt végül nem egészen 1200-an fizették ki a 2 ezer forintos belépőt (további ezren meghívottként érkeztek), s ültek be hosszú, elmélyült fülelési szeánszokra a Duna-parti Art\'Otel szobáiba, ahol az öt kiállító kereskedelmi vállalkozás még arra is ügyelt, hogy a falnak támasztott matracokkal tompítsák a nemkívánatos visszhangokat. A tavalyi HES-en még 17 kiállító vett részt, és 30 százalékkal volt több a látogató. Mindazonáltal ez volt minden idők legjobb hangulatú Budapest High End Show-ja. Csak az jött ide, akinek a zenehallgatás életmódot jelent. A szervezés veszteséges volt ugyan, de az eladások beindultak, vagyis megérte részt venni ezen a kicsi, de finom kiállításon\" - von gyorsmérleget Csontos István, a HES szervezője. Más világba csöppent az, aki a WestEnd Hilton bejáratánál állt sorba a Házimozi és Hifi Show ezerforintos jegyéért. A csillogó házimozi-berendezések szubbasszus hangdobozainak intenzív munkájától már a folyosók is dübörögtek, a szobák ajtajában pedig egyetemista bérbombázók szórták meg prospektusokkal a bepréselődni kívánó férfiakat, mert talán mondani sem kell, a vendégsereg zöme itt is inkább közülük került ki. Aki bejutott a szobákba, az kapott a képernyővillogásból és a meglepő hangeffektusokból - elölről és hátulról is, ahogy azt a házimozizás műfaja megkívánja. A jegyvásárlók száma itt - tudtuk meg a korábban inkább énekesként ismert, most viszont reklámszakemberként és laptulajdonosként tevékenykedő főszervezőtől, Soltész Rezsőtől - 7,5 ezer volt (rajtuk kívül mintegy négyszázan érkeztek meghívottként), ami legalábbis üzleti szempontból azt jelenti: az egy időben rendezett kiállítások közül a Házimozi és Hifi Show győzött. Ráadásul itt 41-en állítottak ki, s közülük többen nem évi néhány tízmillió forintot megforgató kereskedelmi vállalkozások, hanem olyan, dollármilliárdokban játszó\" cégek, mint a Samsung, a Panasonic, a Philips vagy a Thomson. A multik teljesítményét az audiokultúra terjesztésében, a készülékek fejlesztésében az ínyencek hajlamosak lebecsülni. Pedig mérnökeik szaktudása és a drága kísérletek, fejlesztések nélkül az emberek többsége sokkal rosszabb minőségű zenét hallgatna, mint amilyet így élvezhet\" - állította Soltész, büszkén fűzve hozzá, hogy a WestEndben a legolcsóbbtól a legdrágábbig mindenféle készüléket megtalálhatott az érdeklődő. És ezen a kiállításon is béreltek szobákat az audiofil készülékek gyártói, közülük néhányan hűtlenül elhagyva\" a HES-t, mivel itt nagyjából azonos bérleti díjért jóval több - ha nem is teljesen ugyanolyan érdeklődési körű - látogatóra számíthattak. A finom sztereó készülékek gyártóiból és kereskedőiből az utóbbi időkben nem árad a vidámság, ha a piacról kérdezik őket. Tavaly óta jó 20 százalékkal esett vissza a high-enddel foglalkozó cégek forgalma\" - állította a már idézett Csontos István, aki nemcsak HES-szervező, hanem egyúttal az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó kereskedelmi vállalkozás, a Merlin Audio Bt. vezetője is. A high-end nem piac\" - fogalmazott még lakonikusabban egy másik kereskedő, egy harmadik szerint viszont a piac nem tűnt el, csak polarizálódott. Nyolc-tíz éve még - emlékezett vissza - rengeteg középkategóriás készüléket adtunk el. Ilyeneket ma szinte senki nem vesz. Ez a vásárlóközönség ugyanis kettészakadt. Egy részük csak az olcsó holmikat, apróságokat keresi nálunk, a gazdagoknak viszont jószerével semmi nem elég drága.\" Bese Attila, az elsősorban audiofil erősítőket és hangdobozokat gyártó, a kiállításokról már évek óta elmaradó Alisca-Orange Audio Kft. vezetője szintén arról számolt be: cége jövedelme nem elég a tervbe vett, nagyívű, ipari hátteret kívánó fejlesztésekhez\". Jó tíz esztendeje írtam egy cikket az audiokultúra, az otthoni zenehallgatás haldoklásáról. Akkor sokan bíráltak, de sajnos az idő engem igazolt\" - hallottuk a HES-en A. J. Van den Hultól, aki a hollandiai Vaassen városában fekvő kisüzemében finom lemezjátszó-hangszedőket és különleges kábeleket gyárt és szállít a világ sok sarkába, így Magyarországra is. Az idős férfi vállalkozása prosperál ugyan, ám - mint mondta - ez mit sem változtat azon, hogy a műfaj és az ágazat egésze hanyatlik. Ennek egyik fő okát abban látom, hogy az egyszerű zenehallgatást mindinkább kiszorítja a képi kultúra.\" A másik fő ok szerinte prózaibb és piacibb, nevezetesen hogy sok kereskedő aránylag nagy árréssel dolgozik. A holland gyártó konkrét példával nem szolgált ugyan, más adatok segítségével mégis alkothatunk valamiféle képet erről. Az ő termékeit is importáló budapesti Auditorium Kft. azt a Franciaországból származó, csúcsminőségű lemezjátszó-futóművet, melynek nyugat-európai nagykerára\" 2400 euró, vagyis alig több mint 570 ezer forint, 1,3 millió forintért kínálja a hazai fogyasztóknak. Azt a rádiót, melyet az Egyesült Államokban 99 dollárért, vagyis 24 ezer forint alatt rendelhet meg bárki házhoz szállítással együtt, Budapesten 53 ezer forintért kapni a kiskereskedelmi forgalomban. Mindazonáltal aki azt hinné, hogy a kontinens nyugati felén e tekintetben feltétlenül jobb a helyzet, alighanem vaskosan téved. A szarajevói Sead Lejlic, aki a Konus hangfalak gyártása mellett a vájt fülűek körében erősítőiről és CD-lejátszóiról ismert japán 47 Lab márkát képviseli Európa-szerte, elmondta: Általában 35 százalékos árrést javasolunk a kereskedőknek, de néhány országban szóba sem állnak azzal a gyártóval, aki nem kínál számukra legalább 60 százalékot.\" Magyar és nyugat-európai kereskedők számára is komoly - s érzésük szerint nem is mindig fair - konkurenciát jelentenek az alternatív internetes beszerzési források. Nézzük a következő példát: az érdeklődő, mondjuk az általunk vásárolt reklám hatására, bejön hozzánk. Mi akár többször egy-két órát is eltöltünk azzal, hogy egy-egy finomabb berendezést demózzunk neki. Aztán fogja magát, s megrendeli a készüléket akár újonnan, akár használtan valahonnan külföldről, olyasvalakitől, aki sem hirdetésre nem áldozott egy petákot sem, sem a személyes kommunikációba nem fektetett időt\" - vázolja a helyzetet Csontos. A piac beszűkülésének ellensúlyozására létezik néhány taktika. A Taylor Acoustics márkát jegyző Szabó Tibor azonkívül, hogy hangdobozai mellett erősítőket és lemezjátszót is épít, az utóbbi években a házimoziigényeket is kiszolgálja - amint azt neves nyugati cégek is teszik. Üzlete, mint mondja, jól megy, vállalkozása csupán azért mutat ki rendre veszteséget, mert minden jövedelmét visszaforgatja a termelésbe. A hazai audiofil ipar egyik legismertebb cége, a korábban jobbára csak a pénzes vevők által megfizethető hangdobozokat és készülékeket gyártó Etalon Kft. nemrégiben stratégiát váltott: most jóval olcsóbb gépeket\" dob a piacra - mint a cég vezetője, Sallay László állítja - változatlan minőségben. Gazdálkodásunkat racionalizáltuk, alkalmazottainktól megváltunk, ám így, külső megrendelőként tulajdonképpen sokkal több, mintegy félszáz embernek biztosítunk munkát Magyarországon. Az igazi sikereket a néhány éve megroppant, de lassacskán magához térő nyugat-európai piactól várjuk, eladásaink már közel járnak a néhány évvel ezelőtti régi szép időkéhez, de még bőven bírnánk kapacitással\" - fejtegette. Akad olyan, magát megnevezni nem kívánó cégtulajdonos is, aki viszont éppen ellenkező pályát készül befutni, mondván: jobban jár, ha az olcsóbb dobozokkal nem is foglalkozik, s évente akár csak egy tucat, de igen nagy értékű készüléket ad el tehetősebb vásárlók számára. LŐKE ANDRÁS
Na, én is dobok egy cikket: ez a tavalyi hifi kiállítások kapcsán íródott. Péter: általános tévedés, hogy bár hifinek reklámozzák, a music centerek, mini hifik, és hasonló integrált ketyerék 99,9999%-ban nem tartoznak a hifi kategóriájába, vagyis nem tesznek eleget német DIN 45500 szabványnak! Az ilyen készülékek megbízhatósága pedig mindig is rossz volt - számít hogy akkor milyen jól szól (ha nem szól...)? HVG 2002. december 14. XXIV. évfolyam 50. szám AZ AUDIOKULTÚRA VÁLSÁGA Csak nézünk? A jó minőségű hangreprodukálásra alkalmas, úgynevezett audiofil készülékek piaca az egész fejlett világban pang, s a válság Magyarországot is elérte. Kevesebben múlatják az időt most otthoni zenehallgatással, mint tették egypár évtizede; akik mégis hódolnak ennek az élvezetnek, azok egy része jobb időkre halasztja a berendezések vételét, vagy alternatív beszerzési források után néz. Aki hozzávetőleges pillanatképet akart kapni arról, mi újság az erősítők, hangdobozok és hasonló szórakoztatóelektronikai kreatúrák magyarországi piacán, annak elég volt november 8-a és 10-e közt két fővárosi kiállításra ellátogatnia. A Budapest High End Show (HES) már a nevében is azt ígérte, hogy nem a teljes piaci szortimentet, hanem csak annak felső végét\" mutatja be, de - biztos, ami biztos - a szervezők a világ legszínvonalasabb audioberendezései\" szlogennel is igyekeztek hangsúlyozni a krémség\" üzenetét. Három nap alatt végül nem egészen 1200-an fizették ki a 2 ezer forintos belépőt (további ezren meghívottként érkeztek), s ültek be hosszú, elmélyült fülelési szeánszokra a Duna-parti Art\'Otel szobáiba, ahol az öt kiállító kereskedelmi vállalkozás még arra is ügyelt, hogy a falnak támasztott matracokkal tompítsák a nemkívánatos visszhangokat. A tavalyi HES-en még 17 kiállító vett részt, és 30 százalékkal volt több a látogató. Mindazonáltal ez volt minden idők legjobb hangulatú Budapest High End Show-ja. Csak az jött ide, akinek a zenehallgatás életmódot jelent. A szervezés veszteséges volt ugyan, de az eladások beindultak, vagyis megérte részt venni ezen a kicsi, de finom kiállításon\" - von gyorsmérleget Csontos István, a HES szervezője. Más világba csöppent az, aki a WestEnd Hilton bejáratánál állt sorba a Házimozi és Hifi Show ezerforintos jegyéért. A csillogó házimozi-berendezések szubbasszus hangdobozainak intenzív munkájától már a folyosók is dübörögtek, a szobák ajtajában pedig egyetemista bérbombázók szórták meg prospektusokkal a bepréselődni kívánó férfiakat, mert talán mondani sem kell, a vendégsereg zöme itt is inkább közülük került ki. Aki bejutott a szobákba, az kapott a képernyővillogásból és a meglepő hangeffektusokból - elölről és hátulról is, ahogy azt a házimozizás műfaja megkívánja. A jegyvásárlók száma itt - tudtuk meg a korábban inkább énekesként ismert, most viszont reklámszakemberként és laptulajdonosként tevékenykedő főszervezőtől, Soltész Rezsőtől - 7,5 ezer volt (rajtuk kívül mintegy négyszázan érkeztek meghívottként), ami legalábbis üzleti szempontból azt jelenti: az egy időben rendezett kiállítások közül a Házimozi és Hifi Show győzött. Ráadásul itt 41-en állítottak ki, s közülük többen nem évi néhány tízmillió forintot megforgató kereskedelmi vállalkozások, hanem olyan, dollármilliárdokban játszó\" cégek, mint a Samsung, a Panasonic, a Philips vagy a Thomson. A multik teljesítményét az audiokultúra terjesztésében, a készülékek fejlesztésében az ínyencek hajlamosak lebecsülni. Pedig mérnökeik szaktudása és a drága kísérletek, fejlesztések nélkül az emberek többsége sokkal rosszabb minőségű zenét hallgatna, mint amilyet így élvezhet\" - állította Soltész, büszkén fűzve hozzá, hogy a WestEndben a legolcsóbbtól a legdrágábbig mindenféle készüléket megtalálhatott az érdeklődő. És ezen a kiállításon is béreltek szobákat az audiofil készülékek gyártói, közülük néhányan hűtlenül elhagyva\" a HES-t, mivel itt nagyjából azonos bérleti díjért jóval több - ha nem is teljesen ugyanolyan érdeklődési körű - látogatóra számíthattak. A finom sztereó készülékek gyártóiból és kereskedőiből az utóbbi időkben nem árad a vidámság, ha a piacról kérdezik őket. Tavaly óta jó 20 százalékkal esett vissza a high-enddel foglalkozó cégek forgalma\" - állította a már idézett Csontos István, aki nemcsak HES-szervező, hanem egyúttal az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó kereskedelmi vállalkozás, a Merlin Audio Bt. vezetője is. A high-end nem piac\" - fogalmazott még lakonikusabban egy másik kereskedő, egy harmadik szerint viszont a piac nem tűnt el, csak polarizálódott. Nyolc-tíz éve még - emlékezett vissza - rengeteg középkategóriás készüléket adtunk el. Ilyeneket ma szinte senki nem vesz. Ez a vásárlóközönség ugyanis kettészakadt. Egy részük csak az olcsó holmikat, apróságokat keresi nálunk, a gazdagoknak viszont jószerével semmi nem elég drága.\" Bese Attila, az elsősorban audiofil erősítőket és hangdobozokat gyártó, a kiállításokról már évek óta elmaradó Alisca-Orange Audio Kft. vezetője szintén arról számolt be: cége jövedelme nem elég a tervbe vett, nagyívű, ipari hátteret kívánó fejlesztésekhez\". Jó tíz esztendeje írtam egy cikket az audiokultúra, az otthoni zenehallgatás haldoklásáról. Akkor sokan bíráltak, de sajnos az idő engem igazolt\" - hallottuk a HES-en A. J. Van den Hultól, aki a hollandiai Vaassen városában fekvő kisüzemében finom lemezjátszó-hangszedőket és különleges kábeleket gyárt és szállít a világ sok sarkába, így Magyarországra is. Az idős férfi vállalkozása prosperál ugyan, ám - mint mondta - ez mit sem változtat azon, hogy a műfaj és az ágazat egésze hanyatlik. Ennek egyik fő okát abban látom, hogy az egyszerű zenehallgatást mindinkább kiszorítja a képi kultúra.\" A másik fő ok szerinte prózaibb és piacibb, nevezetesen hogy sok kereskedő aránylag nagy árréssel dolgozik. A holland gyártó konkrét példával nem szolgált ugyan, más adatok segítségével mégis alkothatunk valamiféle képet erről. Az ő termékeit is importáló budapesti Auditorium Kft. azt a Franciaországból származó, csúcsminőségű lemezjátszó-futóművet, melynek nyugat-európai nagykerára\" 2400 euró, vagyis alig több mint 570 ezer forint, 1,3 millió forintért kínálja a hazai fogyasztóknak. Azt a rádiót, melyet az Egyesült Államokban 99 dollárért, vagyis 24 ezer forint alatt rendelhet meg bárki házhoz szállítással együtt, Budapesten 53 ezer forintért kapni a kiskereskedelmi forgalomban. Mindazonáltal aki azt hinné, hogy a kontinens nyugati felén e tekintetben feltétlenül jobb a helyzet, alighanem vaskosan téved. A szarajevói Sead Lejlic, aki a Konus hangfalak gyártása mellett a vájt fülűek körében erősítőiről és CD-lejátszóiról ismert japán 47 Lab márkát képviseli Európa-szerte, elmondta: Általában 35 százalékos árrést javasolunk a kereskedőknek, de néhány országban szóba sem állnak azzal a gyártóval, aki nem kínál számukra legalább 60 százalékot.\" Magyar és nyugat-európai kereskedők számára is komoly - s érzésük szerint nem is mindig fair - konkurenciát jelentenek az alternatív internetes beszerzési források. Nézzük a következő példát: az érdeklődő, mondjuk az általunk vásárolt reklám hatására, bejön hozzánk. Mi akár többször egy-két órát is eltöltünk azzal, hogy egy-egy finomabb berendezést demózzunk neki. Aztán fogja magát, s megrendeli a készüléket akár újonnan, akár használtan valahonnan külföldről, olyasvalakitől, aki sem hirdetésre nem áldozott egy petákot sem, sem a személyes kommunikációba nem fektetett időt\" - vázolja a helyzetet Csontos. A piac beszűkülésének ellensúlyozására létezik néhány taktika. A Taylor Acoustics márkát jegyző Szabó Tibor azonkívül, hogy hangdobozai mellett erősítőket és lemezjátszót is épít, az utóbbi években a házimoziigényeket is kiszolgálja - amint azt neves nyugati cégek is teszik. Üzlete, mint mondja, jól megy, vállalkozása csupán azért mutat ki rendre veszteséget, mert minden jövedelmét visszaforgatja a termelésbe. A hazai audiofil ipar egyik legismertebb cége, a korábban jobbára csak a pénzes vevők által megfizethető hangdobozokat és készülékeket gyártó Etalon Kft. nemrégiben stratégiát váltott: most jóval olcsóbb gépeket\" dob a piacra - mint a cég vezetője, Sallay László állítja - változatlan minőségben. Gazdálkodásunkat racionalizáltuk, alkalmazottainktól megváltunk, ám így, külső megrendelőként tulajdonképpen sokkal több, mintegy félszáz embernek biztosítunk munkát Magyarországon. Az igazi sikereket a néhány éve megroppant, de lassacskán magához térő nyugat-európai piactól várjuk, eladásaink már közel járnak a néhány évvel ezelőtti régi szép időkéhez, de még bőven bírnánk kapacitással\" - fejtegette. Akad olyan, magát megnevezni nem kívánó cégtulajdonos is, aki viszont éppen ellenkező pályát készül befutni, mondván: jobban jár, ha az olcsóbb dobozokkal nem is foglalkozik, s évente akár csak egy tucat, de igen nagy értékű készüléket ad el tehetősebb vásárlók számára. LŐKE ANDRÁS
119 Péter 2003-02-21 22:46:05
Ezek a csehek tudnak valamit ASpendor S3/5 750 Euro,Az angol listaár 1150$.Vagy csak az ottani kereskedő nem akkora csaló,mint a mieink tösbbsége. Q:neked van?(mármint Chario) A Sipi féle beollózásról:Azért nem minden ugy van.Egyet ismerjetek el:a kommersz hifi hangminősége nagyságrendekkel jobb lett egy tiz évvel ezelőttihez képest.A music centerhang kontra egy mai mini hifihang.A minőség általában lehet,hogy silányabb,én csak a hangot hoztam példaként. Meg nézzétek meg a hangositásokat.Az is jobb lett. Nekem inkább ugy tünik,a középhifi meg a High End stagnál,vagy kicsit megy vissza.Hiába a titánium magas meg a kevlár meg a számitógép-analizis..
Ezek a csehek tudnak valamit ASpendor S3/5 750 Euro,Az angol listaár 1150$.Vagy csak az ottani kereskedő nem akkora csaló,mint a mieink tösbbsége. Q:neked van?(mármint Chario) A Sipi féle beollózásról:Azért nem minden ugy van.Egyet ismerjetek el:a kommersz hifi hangminősége nagyságrendekkel jobb lett egy tiz évvel ezelőttihez képest.A music centerhang kontra egy mai mini hifihang.A minőség általában lehet,hogy silányabb,én csak a hangot hoztam példaként. Meg nézzétek meg a hangositásokat.Az is jobb lett. Nekem inkább ugy tünik,a középhifi meg a High End stagnál,vagy kicsit megy vissza.Hiába a titánium magas meg a kevlár meg a számitógép-analizis..
118 VonSchwarz 2003-02-21 22:44:05
\"...és valamelyik High End Show-n volt valaki aki Quad elektrosztatikus hangsugárzókkal demonstrálta a kimenő trafó nélküli csöves elektronikáit.\" A hejes megfelytés: Takács Jenő, Tatabánya
\"...és valamelyik High End Show-n volt valaki aki Quad elektrosztatikus hangsugárzókkal demonstrálta a kimenő trafó nélküli csöves elektronikáit.\" A hejes megfelytés: Takács Jenő, Tatabánya
117 Quasimodo 2003-02-20 21:38:24
Péter, ajánlom figyelmedbe a www.chario.it oldalt! A Chario igazi nagyágyúi az Academy és a Constellation sorozat: ezek megfizethetetlenek - de biztos forrásból tudom, hogy Prágában a repülőjegyet is belekalkulálva olcsóbb ;-)
Péter, ajánlom figyelmedbe a www.chario.it oldalt! A Chario igazi nagyágyúi az Academy és a Constellation sorozat: ezek megfizethetetlenek - de biztos forrásból tudom, hogy Prágában a repülőjegyet is belekalkulálva olcsóbb ;-)
116 VonSchwarz 2003-02-20 21:29:36
Sipi, ez tényleg jó írás, és főként illik ide - köszi a scannelést és a javítást! A Rádiótechnika nem híres a korrekt írásairól - lehet hogy változott azóta a helyzet? Én szívesen elolvasnám az egész cikket, akár kép formájában: ki tudnád tenni valahová?
Sipi, ez tényleg jó írás, és főként illik ide - köszi a scannelést és a javítást! A Rádiótechnika nem híres a korrekt írásairól - lehet hogy változott azóta a helyzet? Én szívesen elolvasnám az egész cikket, akár kép formájában: ki tudnád tenni valahová?
115 Sipi 2003-02-20 11:31:12
Na ezt olvassátok!: A HiFi-erősítők termikus torzításáról (részlet) Sipos Gyula okl. IC-szakmérnök Forrás: Rádió-technika évkönyve 1998. 68-69. oldal Siralmas előtörténet Amikor évtizedekkel ezelőtt elektroncsövekkel HiFi-erősítőt építettek, az elektronika tudománya még jóval fejletlenebb volt, ennek ellenére az eredmények – mai szemmel nézve – nem is voltak túl rosszak, sőt. Az elmúlt 30…40 év során az áramkörtechnikában számos kisebb-nagyobb részletkérdésre derült fény, különösen amióta már a számítógépes analízisre is mód nyílt. Ezen eredmények azonban igen lassan, vagy sehogy sem mutatkoztak meg a HiFi-technika területén. 1. Szakembergárda Az elektronika ipara világszerte jellemző, hogy a rádió, tv, HiFi és stúdiótechnikai-akusztikai fejlesztések témakörében a mérsékelt lelkesedés és hozzáértés, s úgyszintén a mérsékelt fizetés a tipikus. A legjobb szakembereket felszippantják a legnagyobb hadiipari cégek és szállítóik, továbbá a jól fizető elektronikai mamutcégek. Ezek a szakemberek azonban túl drágák már saját cégeik számára és másoknak is ahhoz, hogy „alantas” (polgári célú, rádió, TV, HiFi stb.) feladatkörökben foglalkoztassák őket. Így a fennmaradó, mérsékelten fontos területeken, pl. az elektroakusztikai, a közszükségleti elektronikai iparban helyezkednek el azok a szakemberek, akikre az említett cégek már nem tartanak igényt. Természetesen találunk ezen a pályán is világhírű, kitűnő szakembereket, csupán jóval kisebb számban a lehetségesnél és a szükségesnél. Így azután előtérbe kerül (itt is) a kereskedelmi szempontból – rövid távon – szinte mindig sikeres hazudozás, mellébeszélés és szemfényvesztés. 2. Az elektronikus bóvli születése Legfontosabbnak tűnik a csicsázás. Eredménye: a megfelelő vagy jó műszaki paraméterű készülék helyett gyártott szemenszedett bóvli, krómozva, nikkelezve, csillogva-villogva, kisminkelve és lehetőleg nagy sorozatban, bambuszkunyhóban gyártva, gyártatva, zengzetes márkanevek alatt, jó pénzért. Kitűnő példa erre az egyik ilyen (egyébként közismert) cégecske által előállított, nálunk is kapható, kézben is hordozható, sztereó, kétkazettás rádiómagnó, melynek (akármilyen…) teljesítménye a színes felirat szerint 750 (hétszázötven!) watt. Nyilván véletlenségből az éppen az asztalon lévő villanyvasalót is mellészámították, amikor a feliratot gyártották, ugyanis jó esetben 2x5…2x10 W csúcsteljesítmény jön ki a szerkezetből, különös tekintettel az energia-megmaradás elvére, és az áramforrást képző 8 darab góliátelemre, vagy a beépített parányi hálózati trafóra. Ilyesféle készülékekkel és ismeretekkel igen jól el vagyunk látva az utóbbi években, midőn a bóvliért már nem kell útlevelet váltanunk és legalább egy országgal odébb utaznunk. Sőt, mint tudjuk, állandósult a szezon előtti, utáni, szezonvégi és alkalmi kiárusítás, a leértékelés, az írott sajtó és az elektronikus agymosás útján terjesztett „csak nálunk”, „ÚJ”, „külön kedvezmény”, „speciális ajánlat”, miegymás… hogy jobban „egye” a nagyközönség a bóvlit. Nem biztos azonban, hogy ezek a „könnyűvérű” cégek, cégecskék kereskedelmi szempontból sikertelenek, netán az ott dolgozók jövedelme sem rossz, csak a munka megkívánt tervezői, mérnöki stb. színvonala nem túl magas, s ez természetesen a termékek műszaki tartalmát is jócskán befolyásolja. Kétségtelen az is, hogy amíg az egyik ember képességeit az űrtechnika teszi alaposan próbára, addig a másik ember egy pár száz forintos ajtózár konstrukciójába is képes belebukni. Hajdanában, úgy jó negyven-ötven évvel ezelőtt (valamivel) tisztességesebben mentek a dolgok (Hja, azok a régi szép idők…). Igaz, kevesebb volt az aktív eszköz (csupán néhány elektroncső-féleség), még nem volt minden fűszoknyás törzsfőnöknek „Spiller”-pákája, hullámforrasztó automatája és saját nevére dedikált integrált áramköri készlete, viszont fajlagosan több volt a gondolat és a gondosság, az odafigyelés, mert a készülékeket legfeljebb százával és nem százezrével gyártották. Aztán a század közepe táján az Újvilágból Európába, majd pedig a Távol-Keletre is betört a lelketlen tömegtermelés szelleme, de a mennyiség x minőség szorzat konstans maradt. Napjainkra ez még annyiban romlott tovább, hogy a szórakoztató elektronikai termékek még szebbek, még „dizájnosabbak”, de a kor lehetőségeihez képest még silányabbak lettek. 3. Az iparban másképp van Az ipari elektronika, a műszeripar, a szabályozástechnika, az űrtechnika stb. persze soha nem süllyedhet a bóvli színvonalára. Megrendelői, vevőköre ugyanis nem a termék színe, vagy a forgató-nyomógombok stílusa, a pillanatnyi divat szempontjai vagy netán az audio-pápák s egyéb mágusok éppen soros intelmei szerint ítéli meg a gyártók termékeit, hanem főképpen és elsősorban a szigorú műszaki paraméterek és a gyakorlati használhatóság alapján. A külcsín persze itt sem mellékes, de nem ez a lényeg. Jó példa erre egy nevezetes („tévedésből” nem éppen a saját repülőterén leszállt…) harci repülőgép esete. Teljesen mindegy (hallhattuk annak idején), hogy az adott vadászgép navigációja, tűzvezető lokátora, herkentyűje-bizgentyűje old-timer, elektroncsöves felépítésű volt, míg ugyanekkor a neki megfelelő – nevezetesen egy másik kontinensről származó – típusban integrált áramkörökkel, jóval elegánsabban stb. oldották meg ezeket a feladatokat, ha mégis a két – azonos kategóriájú – repülőgép harcászati szempontból a jó pilóta kezében gyakorlatilag egyenértékű fegyver volt. Tehát az egyetlen mérce a feladat megoldásának végső minősége. Így azután semmi csodálkoznivaló sincs azon, hogy az elektronikai ipar ezen területe – a divat-szempontokat meglehetősen mellőzve – viszonylag töretlenül fejlődött és fejlődik, a HiFi-ben pedig elsősorban a műanyagdobozok, díszlécek és gombok kivitele ért el hallatlan magas színvonalat, és hétköznapi, egyszerű kérdések megválaszolatlanok maradnak. 4. Az ellentmondásokról Mindezt azért kellett előre bocsátani, mert a téma iránt érdeklődő olvasók meglehetős értetlenséggel figyelik a fejleményekben rejlő ellentmondásokat, illetve azt, hogy lényegében nincsenek fejlemények, sőt, időnként visszalépünk (pl. a digitális tv specifikált hangminősége). Így például miközben már több évtizede is van az első holdutazásnak, a hangtechnikában még mindig valahol a fataliga és az ökrösszekér színvonalánál tartunk, összevetve mondjuk egy űrtávcső helyszíni szervízelésével, „tuningolásával”. A magyarázat pedig kézenfekvő: 1. Az illetékesek nem is foglalkoztak a dologgal; a hadviselésnek sehol sem eszköze, kelléke vagy tárgya a HiFi, nincs megszállható/felszabadítható HiFi-ország, -sziget, -tartomány, -köztársaság, -királyság, -gyarmat; a HiFi az emberi élet kioltására alkalmatlan, és nem lehet vele sem bankot rabolni, sem hidat robbantani, sem pedig terroristát vagy anyagyilkost elfogni. Szájon át szedve (netán intravénásan) nem okoz bódulatot vagy tudatzavart. Így egyik tehetős réteg vagy csoport sem áldozott rá egy huncut fillért sem. 2. Nem azok foglalkoznak a dologgal, akik érdemben akartak vagy tudtak volna valamit tenni az ügyért. A jó sajtóról, reklámról viszont jó szakemberek gondoskodtak Vége...
Na ezt olvassátok!: A HiFi-erősítők termikus torzításáról (részlet) Sipos Gyula okl. IC-szakmérnök Forrás: Rádió-technika évkönyve 1998. 68-69. oldal Siralmas előtörténet Amikor évtizedekkel ezelőtt elektroncsövekkel HiFi-erősítőt építettek, az elektronika tudománya még jóval fejletlenebb volt, ennek ellenére az eredmények – mai szemmel nézve – nem is voltak túl rosszak, sőt. Az elmúlt 30…40 év során az áramkörtechnikában számos kisebb-nagyobb részletkérdésre derült fény, különösen amióta már a számítógépes analízisre is mód nyílt. Ezen eredmények azonban igen lassan, vagy sehogy sem mutatkoztak meg a HiFi-technika területén. 1. Szakembergárda Az elektronika ipara világszerte jellemző, hogy a rádió, tv, HiFi és stúdiótechnikai-akusztikai fejlesztések témakörében a mérsékelt lelkesedés és hozzáértés, s úgyszintén a mérsékelt fizetés a tipikus. A legjobb szakembereket felszippantják a legnagyobb hadiipari cégek és szállítóik, továbbá a jól fizető elektronikai mamutcégek. Ezek a szakemberek azonban túl drágák már saját cégeik számára és másoknak is ahhoz, hogy „alantas” (polgári célú, rádió, TV, HiFi stb.) feladatkörökben foglalkoztassák őket. Így a fennmaradó, mérsékelten fontos területeken, pl. az elektroakusztikai, a közszükségleti elektronikai iparban helyezkednek el azok a szakemberek, akikre az említett cégek már nem tartanak igényt. Természetesen találunk ezen a pályán is világhírű, kitűnő szakembereket, csupán jóval kisebb számban a lehetségesnél és a szükségesnél. Így azután előtérbe kerül (itt is) a kereskedelmi szempontból – rövid távon – szinte mindig sikeres hazudozás, mellébeszélés és szemfényvesztés. 2. Az elektronikus bóvli születése Legfontosabbnak tűnik a csicsázás. Eredménye: a megfelelő vagy jó műszaki paraméterű készülék helyett gyártott szemenszedett bóvli, krómozva, nikkelezve, csillogva-villogva, kisminkelve és lehetőleg nagy sorozatban, bambuszkunyhóban gyártva, gyártatva, zengzetes márkanevek alatt, jó pénzért. Kitűnő példa erre az egyik ilyen (egyébként közismert) cégecske által előállított, nálunk is kapható, kézben is hordozható, sztereó, kétkazettás rádiómagnó, melynek (akármilyen…) teljesítménye a színes felirat szerint 750 (hétszázötven!) watt. Nyilván véletlenségből az éppen az asztalon lévő villanyvasalót is mellészámították, amikor a feliratot gyártották, ugyanis jó esetben 2x5…2x10 W csúcsteljesítmény jön ki a szerkezetből, különös tekintettel az energia-megmaradás elvére, és az áramforrást képző 8 darab góliátelemre, vagy a beépített parányi hálózati trafóra. Ilyesféle készülékekkel és ismeretekkel igen jól el vagyunk látva az utóbbi években, midőn a bóvliért már nem kell útlevelet váltanunk és legalább egy országgal odébb utaznunk. Sőt, mint tudjuk, állandósult a szezon előtti, utáni, szezonvégi és alkalmi kiárusítás, a leértékelés, az írott sajtó és az elektronikus agymosás útján terjesztett „csak nálunk”, „ÚJ”, „külön kedvezmény”, „speciális ajánlat”, miegymás… hogy jobban „egye” a nagyközönség a bóvlit. Nem biztos azonban, hogy ezek a „könnyűvérű” cégek, cégecskék kereskedelmi szempontból sikertelenek, netán az ott dolgozók jövedelme sem rossz, csak a munka megkívánt tervezői, mérnöki stb. színvonala nem túl magas, s ez természetesen a termékek műszaki tartalmát is jócskán befolyásolja. Kétségtelen az is, hogy amíg az egyik ember képességeit az űrtechnika teszi alaposan próbára, addig a másik ember egy pár száz forintos ajtózár konstrukciójába is képes belebukni. Hajdanában, úgy jó negyven-ötven évvel ezelőtt (valamivel) tisztességesebben mentek a dolgok (Hja, azok a régi szép idők…). Igaz, kevesebb volt az aktív eszköz (csupán néhány elektroncső-féleség), még nem volt minden fűszoknyás törzsfőnöknek „Spiller”-pákája, hullámforrasztó automatája és saját nevére dedikált integrált áramköri készlete, viszont fajlagosan több volt a gondolat és a gondosság, az odafigyelés, mert a készülékeket legfeljebb százával és nem százezrével gyártották. Aztán a század közepe táján az Újvilágból Európába, majd pedig a Távol-Keletre is betört a lelketlen tömegtermelés szelleme, de a mennyiség x minőség szorzat konstans maradt. Napjainkra ez még annyiban romlott tovább, hogy a szórakoztató elektronikai termékek még szebbek, még „dizájnosabbak”, de a kor lehetőségeihez képest még silányabbak lettek. 3. Az iparban másképp van Az ipari elektronika, a műszeripar, a szabályozástechnika, az űrtechnika stb. persze soha nem süllyedhet a bóvli színvonalára. Megrendelői, vevőköre ugyanis nem a termék színe, vagy a forgató-nyomógombok stílusa, a pillanatnyi divat szempontjai vagy netán az audio-pápák s egyéb mágusok éppen soros intelmei szerint ítéli meg a gyártók termékeit, hanem főképpen és elsősorban a szigorú műszaki paraméterek és a gyakorlati használhatóság alapján. A külcsín persze itt sem mellékes, de nem ez a lényeg. Jó példa erre egy nevezetes („tévedésből” nem éppen a saját repülőterén leszállt…) harci repülőgép esete. Teljesen mindegy (hallhattuk annak idején), hogy az adott vadászgép navigációja, tűzvezető lokátora, herkentyűje-bizgentyűje old-timer, elektroncsöves felépítésű volt, míg ugyanekkor a neki megfelelő – nevezetesen egy másik kontinensről származó – típusban integrált áramkörökkel, jóval elegánsabban stb. oldották meg ezeket a feladatokat, ha mégis a két – azonos kategóriájú – repülőgép harcászati szempontból a jó pilóta kezében gyakorlatilag egyenértékű fegyver volt. Tehát az egyetlen mérce a feladat megoldásának végső minősége. Így azután semmi csodálkoznivaló sincs azon, hogy az elektronikai ipar ezen területe – a divat-szempontokat meglehetősen mellőzve – viszonylag töretlenül fejlődött és fejlődik, a HiFi-ben pedig elsősorban a műanyagdobozok, díszlécek és gombok kivitele ért el hallatlan magas színvonalat, és hétköznapi, egyszerű kérdések megválaszolatlanok maradnak. 4. Az ellentmondásokról Mindezt azért kellett előre bocsátani, mert a téma iránt érdeklődő olvasók meglehetős értetlenséggel figyelik a fejleményekben rejlő ellentmondásokat, illetve azt, hogy lényegében nincsenek fejlemények, sőt, időnként visszalépünk (pl. a digitális tv specifikált hangminősége). Így például miközben már több évtizede is van az első holdutazásnak, a hangtechnikában még mindig valahol a fataliga és az ökrösszekér színvonalánál tartunk, összevetve mondjuk egy űrtávcső helyszíni szervízelésével, „tuningolásával”. A magyarázat pedig kézenfekvő: 1. Az illetékesek nem is foglalkoztak a dologgal; a hadviselésnek sehol sem eszköze, kelléke vagy tárgya a HiFi, nincs megszállható/felszabadítható HiFi-ország, -sziget, -tartomány, -köztársaság, -királyság, -gyarmat; a HiFi az emberi élet kioltására alkalmatlan, és nem lehet vele sem bankot rabolni, sem hidat robbantani, sem pedig terroristát vagy anyagyilkost elfogni. Szájon át szedve (netán intravénásan) nem okoz bódulatot vagy tudatzavart. Így egyik tehetős réteg vagy csoport sem áldozott rá egy huncut fillért sem. 2. Nem azok foglalkoznak a dologgal, akik érdemben akartak vagy tudtak volna valamit tenni az ügyért. A jó sajtóról, reklámról viszont jó szakemberek gondoskodtak Vége...
114 Sipi 2003-02-20 11:21:19
Nos igen ritkán nézek TV-t, rádiót pedig egyáltalán nem hallgatok, így kevésbé zavar, ami innen ömlik. Bár a mobilokon csengőhang gyanánt felhangzó \"szimfóniák\" és \"nyitányok\" igencsak fel tudnak bőszíteni.
Nos igen ritkán nézek TV-t, rádiót pedig egyáltalán nem hallgatok, így kevésbé zavar, ami innen ömlik. Bár a mobilokon csengőhang gyanánt felhangzó \"szimfóniák\" és \"nyitányok\" igencsak fel tudnak bőszíteni.
113 Péter 2003-02-20 10:12:08
Chariot én is hallottam,nagyon jók.Ajánlhatnátok konkrét tipusszámot is közülük. Hogy a klasszikus zenével mit csinál a média:katasztrófa.Egyszer azt mondta valaki,igy nagyobb tömeghez eljut a komolyzene,többen \'rákaphatnak\'.Ez így kicsit olyan,mint az orgonazenénél Xavér Varnus.Nem túl megnyugtató.
Chariot én is hallottam,nagyon jók.Ajánlhatnátok konkrét tipusszámot is közülük. Hogy a klasszikus zenével mit csinál a média:katasztrófa.Egyszer azt mondta valaki,igy nagyobb tömeghez eljut a komolyzene,többen \'rákaphatnak\'.Ez így kicsit olyan,mint az orgonazenénél Xavér Varnus.Nem túl megnyugtató.
112 Roger 2003-02-19 23:42:54
Enigmát nem hallottam,igy saját véleményem nincs,de hiszek neked.De Chario-t igen!Ez a mostani High-End Show-n történt.(ami nem a házimozis ellen show volt).Na,ez külön topicot megérne,annyi biztos.De csak két dolog:Az LP ismét nem győzött meg.Aztán tulajdonképpen az egyetlen hallgatható hang számomra egy Chario-bol jött,(valami egészen csöpp),valami jofajta,enyhén barkács csöves erősitővel(60W!!!) Érdekes gondolatsort lehetne inditani Sipi felvetéséből is.Hogy a média mennyi összefüggéséből kiragadott komolyzenei részletet kényszerit prostituciora.A barokk zene alapelveit támadja ezzel,de egy szimfonia sem jár jobban.(Szeretitek a Négy Évszak tavasz I.tételét?vagy már uncsi?) Az LP 12-ről:Él Hong-Kongban egy üzletember,Cheung.Szereti a jo klasszikus zenét.4000 LP-je van,18 pár Rogers LS3/5A-ja,joféle erősitővel.(itt jöttök ti).Mindezt 2db.LP 12-vel hallgatja. És ez igaz.Most,2003-ban.CD-je nincs,csak szoftver.
Enigmát nem hallottam,igy saját véleményem nincs,de hiszek neked.De Chario-t igen!Ez a mostani High-End Show-n történt.(ami nem a házimozis ellen show volt).Na,ez külön topicot megérne,annyi biztos.De csak két dolog:Az LP ismét nem győzött meg.Aztán tulajdonképpen az egyetlen hallgatható hang számomra egy Chario-bol jött,(valami egészen csöpp),valami jofajta,enyhén barkács csöves erősitővel(60W!!!) Érdekes gondolatsort lehetne inditani Sipi felvetéséből is.Hogy a média mennyi összefüggéséből kiragadott komolyzenei részletet kényszerit prostituciora.A barokk zene alapelveit támadja ezzel,de egy szimfonia sem jár jobban.(Szeretitek a Négy Évszak tavasz I.tételét?vagy már uncsi?) Az LP 12-ről:Él Hong-Kongban egy üzletember,Cheung.Szereti a jo klasszikus zenét.4000 LP-je van,18 pár Rogers LS3/5A-ja,joféle erősitővel.(itt jöttök ti).Mindezt 2db.LP 12-vel hallgatja. És ez igaz.Most,2003-ban.CD-je nincs,csak szoftver.
111 VonSchwarz 2003-02-19 18:51:42
Ooops! Rogers ügyben tényleg igazad van, ez már egy jó tíz (húsz?) éves história. Megnéztem a Spendoraudio.com-ot, az S3/5-nek a 80 Hz-től kezdődő mélyátvitelét nagyon gyengének tartom ahhoz, hogy kizárólag ezzel a dobozzal boldog legyen valaki - és ennek semmi köze a házimozi-ízlés(?)világhoz! Tisztelem a jó értelemben vett konzervativizmust, de aki nem választaná ezt a dobozt (különösen a magas ára ismeretében), azért bocsánatos bűnnek tartom. Ami viszont ezzel az ízlésvilággal homlokegyenest ellentétes, az pedig pontosan az \"Enigma\", amit Zsolt bevallottan a konzervatív angol audiofilek által lenézett amerikai Snahinian \"omnidirekcionális\" hangdobozokról mintázott. (Egyszer egy Shahinian kereskedő is kiállított a \"hájendsón\", de az Evegreen dobozok is hasonlóak: számomra gyanús állatok ezek.) A Chario dobozokat egyébként hallottad már? Ha nem, akkor az élet tartogat még számodra valamit... UI.: Binga, hol vagy? Bréko-bréko! Itt mindenki számít: most akarom szervezni a százezres tömeget, hogy a Parlament elé vonulva követeljük a Linn LP12 rehabilitációját!
Ooops! Rogers ügyben tényleg igazad van, ez már egy jó tíz (húsz?) éves história. Megnéztem a Spendoraudio.com-ot, az S3/5-nek a 80 Hz-től kezdődő mélyátvitelét nagyon gyengének tartom ahhoz, hogy kizárólag ezzel a dobozzal boldog legyen valaki - és ennek semmi köze a házimozi-ízlés(?)világhoz! Tisztelem a jó értelemben vett konzervativizmust, de aki nem választaná ezt a dobozt (különösen a magas ára ismeretében), azért bocsánatos bűnnek tartom. Ami viszont ezzel az ízlésvilággal homlokegyenest ellentétes, az pedig pontosan az \"Enigma\", amit Zsolt bevallottan a konzervatív angol audiofilek által lenézett amerikai Snahinian \"omnidirekcionális\" hangdobozokról mintázott. (Egyszer egy Shahinian kereskedő is kiállított a \"hájendsón\", de az Evegreen dobozok is hasonlóak: számomra gyanús állatok ezek.) A Chario dobozokat egyébként hallottad már? Ha nem, akkor az élet tartogat még számodra valamit... UI.: Binga, hol vagy? Bréko-bréko! Itt mindenki számít: most akarom szervezni a százezres tömeget, hogy a Parlament elé vonulva követeljük a Linn LP12 rehabilitációját!
110 Sipi 2003-02-19 18:15:24
Nekem is van tapasztalatom a hangerővel kapcsolatban (bár eléggé sarkított): felötlött bennem a gondolat, hogy lakótársaimnak demonstrálom, mennyi sok részlet van a médiában, reklámokban, amelynek komolyzenei \"forrása\" van. Rengeteg ilyen részletet másoltam egy CD-re (pl a Carmen-ből, az Egmont nyitány híres részletét, Beethoven 5. szimfóniája 1. tételének elejét, nászindulót, gyászindulót, keringőket, polkákat, stb). Az albérletben csak egy LG \"mikrotorony\" van, azon játszottam le. Az egyik haverom kiment a konyhába krumplit pucolni, így felhangosítottam a tornyot. 5 perc múlva már rettentően idegesítő és fárasztó volt hallgatni. Ezzel szemben egy hangersenyen ez még soha nem fordult velem elő, bármennyire hangos is volt. (és az otthoni rendszeremen sem...)
Nekem is van tapasztalatom a hangerővel kapcsolatban (bár eléggé sarkított): felötlött bennem a gondolat, hogy lakótársaimnak demonstrálom, mennyi sok részlet van a médiában, reklámokban, amelynek komolyzenei \"forrása\" van. Rengeteg ilyen részletet másoltam egy CD-re (pl a Carmen-ből, az Egmont nyitány híres részletét, Beethoven 5. szimfóniája 1. tételének elejét, nászindulót, gyászindulót, keringőket, polkákat, stb). Az albérletben csak egy LG \"mikrotorony\" van, azon játszottam le. Az egyik haverom kiment a konyhába krumplit pucolni, így felhangosítottam a tornyot. 5 perc múlva már rettentően idegesítő és fárasztó volt hallgatni. Ezzel szemben egy hangersenyen ez még soha nem fordult velem elő, bármennyire hangos is volt. (és az otthoni rendszeremen sem...)
109 Roger 2003-02-18 23:26:23
Egész jo topiccimet találtál ki,Schwarz. A Spendort nem forgalmazza senki Magyarországon.(bezzeg a csehek!).A Rogers már régen csődbe ment,eladta az LS3/5A licencjogait(Spendor,Harbeth,KEF,Stirtling).Lehet nagyképüség,de a TDL nem ez a kategoria.Persze ez nem áll a zászlóshajóra az ovális spec.hangszórókkal,de ennyi erővel ott a Spendor S100 de hagyjuk ezeket,mert már bőven 1M fölött járunk. Meg sok embernek ez a fajta angol studiomonitorvilág nem jön be.Ha először meghallod,a hangzás egy nagy semmi.Se magas,se mély,döglött,nyomott,unalmas.De aztán rájössz,hogy hátborzongatóan életszerü. Szoval a mai világ ennek az izlésnek nem kedvez.Házimozihoz frontnak főleg nem. De azért nincs veszve minden,klasszikust máson is lehet hallgatni.Szétnézve kis hazánk underground hifiseinél itt van rögtön egy példa.Enigma.(talán Husztiék csinálták)Garantáltan magyar,vonalkod 5-el kezdődik.Omnidirekcionális hangsugárzó.Eddig 3 tulaj.véleményét hallottam:ekkora fanatizmust csak LS3/5 rajongoktol éreztem.Meg kéne hallgatni..
Egész jo topiccimet találtál ki,Schwarz. A Spendort nem forgalmazza senki Magyarországon.(bezzeg a csehek!).A Rogers már régen csődbe ment,eladta az LS3/5A licencjogait(Spendor,Harbeth,KEF,Stirtling).Lehet nagyképüség,de a TDL nem ez a kategoria.Persze ez nem áll a zászlóshajóra az ovális spec.hangszórókkal,de ennyi erővel ott a Spendor S100 de hagyjuk ezeket,mert már bőven 1M fölött járunk. Meg sok embernek ez a fajta angol studiomonitorvilág nem jön be.Ha először meghallod,a hangzás egy nagy semmi.Se magas,se mély,döglött,nyomott,unalmas.De aztán rájössz,hogy hátborzongatóan életszerü. Szoval a mai világ ennek az izlésnek nem kedvez.Házimozihoz frontnak főleg nem. De azért nincs veszve minden,klasszikust máson is lehet hallgatni.Szétnézve kis hazánk underground hifiseinél itt van rögtön egy példa.Enigma.(talán Husztiék csinálták)Garantáltan magyar,vonalkod 5-el kezdődik.Omnidirekcionális hangsugárzó.Eddig 3 tulaj.véleményét hallottam:ekkora fanatizmust csak LS3/5 rajongoktol éreztem.Meg kéne hallgatni..
108 VonSchwarz 2003-02-18 18:49:17
Kezd érdekes lenni a dolog! Kár hogy itt a \"kíbertérben\" nem lehet hifizni :-( Én életemben egyszer egy \"hájendsón\" hallottam Spendort, akkor és ott nem voltam elájulva tőle (bár a műsor a könyökömön jött ki már - Rebecca Pidgeon: Spanish Harlem...). Úgy tudom a Huszti család kivonuásával a Rogers hozzáférhetősége is megszűnt itthon. És az a cég sincs, aki a Spendorokat meg a TDL labirintusokat tartotta...
Kezd érdekes lenni a dolog! Kár hogy itt a \"kíbertérben\" nem lehet hifizni :-( Én életemben egyszer egy \"hájendsón\" hallottam Spendort, akkor és ott nem voltam elájulva tőle (bár a műsor a könyökömön jött ki már - Rebecca Pidgeon: Spanish Harlem...). Úgy tudom a Huszti család kivonuásával a Rogers hozzáférhetősége is megszűnt itthon. És az a cég sincs, aki a Spendorokat meg a TDL labirintusokat tartotta...
107 Roger 2003-02-18 16:38:31
Ártatlan vagyok.(LS4A) De egyszer jo lenne egy LS3/5a
Ártatlan vagyok.(LS4A) De egyszer jo lenne egy LS3/5a
106 Péter 2003-02-18 11:58:21
Schwarz(vagy valaki):felmerült Rogers LS3/5a.Nincs valakinek a környéken? Roger:Érzed a kérdést? Te vagy,aki nagyon gyanús ezügyben.
Schwarz(vagy valaki):felmerült Rogers LS3/5a.Nincs valakinek a környéken? Roger:Érzed a kérdést? Te vagy,aki nagyon gyanús ezügyben.
105 G430R 2003-02-18 09:03:13
Hallottam már én is a Philips 304CD TJ-féle csöves tuningjáról. Sajna még hallani nem volt szerencsém a ketyerét. Egyébként a G430R=GÁBOR :)
Hallottam már én is a Philips 304CD TJ-féle csöves tuningjáról. Sajna még hallani nem volt szerencsém a ketyerét. Egyébként a G430R=GÁBOR :)
104 Roger 2003-02-17 23:16:52
Alakitsunk egy klubot a B&W ellenesekből! Komolyra forditva.Nem hiszem,hogy csak a kevlár a hibás.Inkább az ízlés,ami a rossz értelemben vett hifizés,az effektvadászat felé huz.Én már hallottam olyan csilingelést 603-asokon,hogy hú!.Csak az a baj,hogy a valóságban ilyen hang nem létezik.De a nép eszi,veszi. Meg a hazai sajtót többek között ők is kicsinálták.Ha valamelyik tiszta lelkű hazai forgalmazója meg merne nyilatkozni ezen a fórumon,meghallgatnám az érveit,hogy miért csinálnak diktaturát Magyarországon a ..(ld.Péter minősitését) hangnak. Mi is a topic címe?Hát tényleg van egy fagyhalál.Egyre többen állnak át házimozira,tarolnak az effektek a zene ellen. Sok klasszikust hallgatok,tényleg BBC hang hivő lettem.De hol itt a kompromisszum?Az,hogy hasonlit az élőre?Hogy unalmasan szól egy Spendor vagy egy Rogers?Vagy egy Harbeth?Megkockáztatom:annak egy hangverseny is unalmas lenne. Ja,és nekem is egy MF AX1-em van. G430R(mi is ez?):Tényleg érdemes szétnézni a magyar kisipari buherátoroknál.I.oszt.CD tuningolók vannak.Egyszer hallottam egy kb. 500 éves Philipset tuningoltan.Elképesztően jol szolt.Csak az irt CD-t nem játszotta.
Alakitsunk egy klubot a B&W ellenesekből! Komolyra forditva.Nem hiszem,hogy csak a kevlár a hibás.Inkább az ízlés,ami a rossz értelemben vett hifizés,az effektvadászat felé huz.Én már hallottam olyan csilingelést 603-asokon,hogy hú!.Csak az a baj,hogy a valóságban ilyen hang nem létezik.De a nép eszi,veszi. Meg a hazai sajtót többek között ők is kicsinálták.Ha valamelyik tiszta lelkű hazai forgalmazója meg merne nyilatkozni ezen a fórumon,meghallgatnám az érveit,hogy miért csinálnak diktaturát Magyarországon a ..(ld.Péter minősitését) hangnak. Mi is a topic címe?Hát tényleg van egy fagyhalál.Egyre többen állnak át házimozira,tarolnak az effektek a zene ellen. Sok klasszikust hallgatok,tényleg BBC hang hivő lettem.De hol itt a kompromisszum?Az,hogy hasonlit az élőre?Hogy unalmasan szól egy Spendor vagy egy Rogers?Vagy egy Harbeth?Megkockáztatom:annak egy hangverseny is unalmas lenne. Ja,és nekem is egy MF AX1-em van. G430R(mi is ez?):Tényleg érdemes szétnézni a magyar kisipari buherátoroknál.I.oszt.CD tuningolók vannak.Egyszer hallottam egy kb. 500 éves Philipset tuningoltan.Elképesztően jol szolt.Csak az irt CD-t nem játszotta.
103 VonSchwarz 2003-02-17 19:44:29
Péter, szó nincs itt arról, hogy az amerikai dobozok színezetten szólnának (persze ott is van egy-két vadhajtás: pl. Bose...). Arról van szó, hogy a paraméterek egymás ellen dolgoznak: az egyik itt alkuszik meg egy kicsit, a másik ott. Sok audiofil nem szereti egyébként itthon sem az \"angol hangot\"! Félve bár, de megkockáztatom, hogy aki kizárólag klasszikust hallgat se biztos hogy jól jár ha felesküszik egy konzervatív angol BBC-dobozra. Most hogy tombol a moziőrület, talán mi is megengedhetünk magunknak 2 pár dobozt: szerintem van benne ráció egy kis- és egy állódobozt is tartani, mindkét doboztípusnak mások a hibái és az erényei. (A német hangról nem tudok mit mondani. Többnyire azt tartják róla, hogy zeneietlen, teretlen, paraméter-centrikus fejlesztésű dobozok. A Heco, Magnat stb. vonal tényleg ilyen, de ez nem is audiofil kategória; a Quadraltól már egy kicsit durva hogy annak tartja magát; és igazából hallottam ígéretes dobozokat is: mint pl. Audio Phisyk, Phonar.) Más. Nagyon örülök annak amit a B&W-ről írsz! Egyszer egy ismerősömmel elmentünk meghallgatni őket, egy kis olasz Chario dobozka ellenében. Én már előtte megmondtam, hogy csalódás lesz a B&W: ő nem hitte. A kis Chario zeneiségben porig alázta a nagy B&W dobozokat: élmény volt visszakapcsolni rá! (A kevlár membránoknak nagyon jellegzetes hibáik vannak, nem tartom jónak: akkor már inkább műanyag vagy impregnált papír.) Ja: és nekem is volt egy MF A1-esem: jó lenne újra hallani...
Péter, szó nincs itt arról, hogy az amerikai dobozok színezetten szólnának (persze ott is van egy-két vadhajtás: pl. Bose...). Arról van szó, hogy a paraméterek egymás ellen dolgoznak: az egyik itt alkuszik meg egy kicsit, a másik ott. Sok audiofil nem szereti egyébként itthon sem az \"angol hangot\"! Félve bár, de megkockáztatom, hogy aki kizárólag klasszikust hallgat se biztos hogy jól jár ha felesküszik egy konzervatív angol BBC-dobozra. Most hogy tombol a moziőrület, talán mi is megengedhetünk magunknak 2 pár dobozt: szerintem van benne ráció egy kis- és egy állódobozt is tartani, mindkét doboztípusnak mások a hibái és az erényei. (A német hangról nem tudok mit mondani. Többnyire azt tartják róla, hogy zeneietlen, teretlen, paraméter-centrikus fejlesztésű dobozok. A Heco, Magnat stb. vonal tényleg ilyen, de ez nem is audiofil kategória; a Quadraltól már egy kicsit durva hogy annak tartja magát; és igazából hallottam ígéretes dobozokat is: mint pl. Audio Phisyk, Phonar.) Más. Nagyon örülök annak amit a B&W-ről írsz! Egyszer egy ismerősömmel elmentünk meghallgatni őket, egy kis olasz Chario dobozka ellenében. Én már előtte megmondtam, hogy csalódás lesz a B&W: ő nem hitte. A kis Chario zeneiségben porig alázta a nagy B&W dobozokat: élmény volt visszakapcsolni rá! (A kevlár membránoknak nagyon jellegzetes hibáik vannak, nem tartom jónak: akkor már inkább műanyag vagy impregnált papír.) Ja: és nekem is volt egy MF A1-esem: jó lenne újra hallani...
102 Péter 2003-02-17 17:26:59
Ha van kéznél egy \'Sztereó \'ujságod,utolsó lapjain hirdetés:High-End Veszprémben,stb.Majd előkeresem a tel.számot,ha nem lesz meg. Nagyon rendes a tulaj.Azt mondja ,őt idegesíti a CD hangja.Az ő erösitője volt egy csöves előfokkal,Rotel CD játszó,és B&W dobozok.A hang számomra nulla volt,mert én utálom a B&W dobozait(602,603).\"Az angol hifi arculcsapása\"Szerintem még LP-ről is ..-ul szólt. De egy erősitőépitő-buherátor barátom azt mondta,az a végfok leverné az én Mus.Fid.A oszt.erősitőmet.Tényleg elhiszem.Meg jofajta saját fonásu kábeleket láttam ott. Schwarz:mondd el,de komolyan,miért jo egy szinezett német vagy amerikai hang. Üdv.P
Ha van kéznél egy \'Sztereó \'ujságod,utolsó lapjain hirdetés:High-End Veszprémben,stb.Majd előkeresem a tel.számot,ha nem lesz meg. Nagyon rendes a tulaj.Azt mondja ,őt idegesíti a CD hangja.Az ő erösitője volt egy csöves előfokkal,Rotel CD játszó,és B&W dobozok.A hang számomra nulla volt,mert én utálom a B&W dobozait(602,603).\"Az angol hifi arculcsapása\"Szerintem még LP-ről is ..-ul szólt. De egy erősitőépitő-buherátor barátom azt mondta,az a végfok leverné az én Mus.Fid.A oszt.erősitőmet.Tényleg elhiszem.Meg jofajta saját fonásu kábeleket láttam ott. Schwarz:mondd el,de komolyan,miért jo egy szinezett német vagy amerikai hang. Üdv.P
101 G430R 2003-02-17 12:20:48
Péter:Tudsz valami közelebbit is a Veszprémi illetőről? Hallottad már a masináját,stb.?
Péter:Tudsz valami közelebbit is a Veszprémi illetőről? Hallottad már a masináját,stb.?
100 Péter 2003-02-17 11:46:16
Veszprémben is van egy tag,aki nagyon jo minőségü tiszta \'A\' osztályu erősitöt készit,nagyon komoly táppal,tranzisztorok párban,stb..Ár:70e Hangzásokhoz.Ha a középsáv szinez,akkor az nagy baj.Vagy nem?És akkor hol marad az élethü hangzás pl.egy hegedün? Persze ahányan vagyunk,annyi izlés.De a valóságból csak egy van.Nem ahhoz kéne hasonlítani?
Veszprémben is van egy tag,aki nagyon jo minőségü tiszta \'A\' osztályu erősitöt készit,nagyon komoly táppal,tranzisztorok párban,stb..Ár:70e Hangzásokhoz.Ha a középsáv szinez,akkor az nagy baj.Vagy nem?És akkor hol marad az élethü hangzás pl.egy hegedün? Persze ahányan vagyunk,annyi izlés.De a valóságból csak egy van.Nem ahhoz kéne hasonlítani?
99 VonSchwarz 2003-02-17 08:01:22
Az angol és az amerikai hifi hangzás között lényeges eltérés van! Az angolok konzervatívak, a színezetlenséget és a középsáv tisztaságát tartják a legfontosabbnak, akár a mélyhangátvitel rovására (Rogers LS3/5a, Spendor SP1, Quad ESL, Linn LP12 Sondek stb.). Az amerikai iskola az ő életmódjuknak, kultúrájuknak (és lakáskörülményeiknek...) megfelelően sokkal inkább gigantomán: náluk a mély/magasátvitel is fontos, inkább a színezettségben kötnek kompromisszumot (Klipsch, Bose, Vandersteen, Wilson stb.). A hangmérnököket tudomásom szerint nem képzik sehol sem (utolsó információm erről: HFM...). A hangmérnök egyébként sem \"mérnök\", sokkal inkább \"művész\": semmiféle szabvány vagy előírás nem köti a kezét. Ez pedig nagy baj, mivel -ugyanúgy mint az épületek!- a hanglemez nem dísz, hanem használati tárgy: a szempontok amiknek meg kell felelniük nem valamiféle ködös művészi \"ars poetica\", hanem nagyonis egzakt elvárások! A kiadók \"hagzásvilágát\" nem nagyon ismerem... nekem egyedül a Telarc amiről tudom hogy \"más\": a felsorolásodból csak a Philips-t és a Hungarotont ismerem. G430R: bizonyhogy létezik magyar hifi kisipar, csöves kategóriában is! Dénes Péter azt hiszem a legismertebb buherátor, de ott van Godina úr meg az AVA erősítők szakija is (nem tudom a nevét, www.highendaudio.hu). Van ezen kívül Pointe nevű elektronika a LAuditeur-nél, és valamelyik High End Show-n volt valaki aki Quad elektrosztatikus hangsugárzókkal demonstrálta a kimenő trafó nélküli csöves elektronikáit. (A Godináról és erről az utóbbiról biztosan tudom hogy árban nem az amit keresel.)
Az angol és az amerikai hifi hangzás között lényeges eltérés van! Az angolok konzervatívak, a színezetlenséget és a középsáv tisztaságát tartják a legfontosabbnak, akár a mélyhangátvitel rovására (Rogers LS3/5a, Spendor SP1, Quad ESL, Linn LP12 Sondek stb.). Az amerikai iskola az ő életmódjuknak, kultúrájuknak (és lakáskörülményeiknek...) megfelelően sokkal inkább gigantomán: náluk a mély/magasátvitel is fontos, inkább a színezettségben kötnek kompromisszumot (Klipsch, Bose, Vandersteen, Wilson stb.). A hangmérnököket tudomásom szerint nem képzik sehol sem (utolsó információm erről: HFM...). A hangmérnök egyébként sem \"mérnök\", sokkal inkább \"művész\": semmiféle szabvány vagy előírás nem köti a kezét. Ez pedig nagy baj, mivel -ugyanúgy mint az épületek!- a hanglemez nem dísz, hanem használati tárgy: a szempontok amiknek meg kell felelniük nem valamiféle ködös művészi \"ars poetica\", hanem nagyonis egzakt elvárások! A kiadók \"hagzásvilágát\" nem nagyon ismerem... nekem egyedül a Telarc amiről tudom hogy \"más\": a felsorolásodból csak a Philips-t és a Hungarotont ismerem. G430R: bizonyhogy létezik magyar hifi kisipar, csöves kategóriában is! Dénes Péter azt hiszem a legismertebb buherátor, de ott van Godina úr meg az AVA erősítők szakija is (nem tudom a nevét, www.highendaudio.hu). Van ezen kívül Pointe nevű elektronika a LAuditeur-nél, és valamelyik High End Show-n volt valaki aki Quad elektrosztatikus hangsugárzókkal demonstrálta a kimenő trafó nélküli csöves elektronikáit. (A Godináról és erről az utóbbiról biztosan tudom hogy árban nem az amit keresel.)
98 G430R 2003-02-16 20:01:25
Ha már a hangzásnál tartunk.... Mi a véleményetek a \"megfizethető magyar hangzásról\"? Konkrétan: nincs igazán pénzem a \"nyugatihájendcsodákra\" ezért most nézelődök kishazánk \"hifibuherátorai\" között. Minap belefutottam egy csöves erősitőket (is) készitő elktrotechnikusba, aki már jó ideje készit ilyen ketyeréket. Bódi Lászlónak hivjak a szakit és a Boráros ternel van a műhelye. Hallott valaki róla és a produktumairól valamit? Esetleg ismertek más emberkéket akik minőséget barkácsolnak korrekt áron?
Ha már a hangzásnál tartunk.... Mi a véleményetek a \"megfizethető magyar hangzásról\"? Konkrétan: nincs igazán pénzem a \"nyugatihájendcsodákra\" ezért most nézelődök kishazánk \"hifibuherátorai\" között. Minap belefutottam egy csöves erősitőket (is) készitő elktrotechnikusba, aki már jó ideje készit ilyen ketyeréket. Bódi Lászlónak hivjak a szakit és a Boráros ternel van a műhelye. Hallott valaki róla és a produktumairól valamit? Esetleg ismertek más emberkéket akik minőséget barkácsolnak korrekt áron?
97 Roger 2003-02-15 22:53:20
Abban biztosan egyetértünk,hogy ha ugy érzed,jo lenne picit felerősíteni a zenét,akkor általában jo a hang.Pedig én az angol hangzás felé huzom. Angol-amerikai ellentét hangzásban vajon igazán létezik?Vagy csak a szaksajtó nyomatja? Még egy kicsit a kiadókról.Az biztos,hogy másként jár a hangmérnökeik agya.De vajon miért?Valami nemzeti sajátosság?És szerintetek az előadókat ebbe belevonják?Vagy nem is érdekli őket?(F.Zappa egyszer egy komplett szállitmány LP-t bezúzatott,mert nem tetszett neki az egyik szám végén a halkitás) Van itt egy pár kiadó:ALIA VOX, Astrée-Auvidis,Philips Digital Classic,Alfa,Hungaroton. Véleményetek?
Abban biztosan egyetértünk,hogy ha ugy érzed,jo lenne picit felerősíteni a zenét,akkor általában jo a hang.Pedig én az angol hangzás felé huzom. Angol-amerikai ellentét hangzásban vajon igazán létezik?Vagy csak a szaksajtó nyomatja? Még egy kicsit a kiadókról.Az biztos,hogy másként jár a hangmérnökeik agya.De vajon miért?Valami nemzeti sajátosság?És szerintetek az előadókat ebbe belevonják?Vagy nem is érdekli őket?(F.Zappa egyszer egy komplett szállitmány LP-t bezúzatott,mert nem tetszett neki az egyik szám végén a halkitás) Van itt egy pár kiadó:ALIA VOX, Astrée-Auvidis,Philips Digital Classic,Alfa,Hungaroton. Véleményetek?
96 VonSchwarz 2003-02-15 20:59:20
Roger, én sem vagyok hifibuzi aki kábeleket hallgat, és nem nézem le, sőt lelkiismeret furdalást sem okoz a CD másolás (otthoni használatra egyébként sem tilos!). Nekem is a zene a fontos, és a sokadik hifi berendezésemet használom (igaz azt már jópár éve). A lemezeim minősége nekem is szór természetesen, és ugyanúgy mint Nálad a túlnyomó többségük a saját berendezésemen hallgatható, nem zavar - szobahangerőn! A jó lemezhangzás viszont ott kezdődik, amikor úgy érzed, jó lenne egyre hangosabban hallgatni (nem pedig inkább lehalkítani szeretnéd): én erről beszélek, az ilyen lemez bizony ritka! A hardvert tekintve az optimális hifi berendezést nagyon nehéz behatárolni: nem jó az sem, ha minden lemez egyformán szól rajta (ez rendszerint azt jelenti hogy egyformán unalmasan), és az is hiba ha 15 lemez hallgatható rajta (ez is egyértelműen a hibája és nem az erénye egy hifi láncnak). A Telarc lemezeken érzem, hogy ők szeretik a zenét hangosan hallgatni, egyszerűen ezért a kedvenceim. (És akkor egyúttal el is árulom, hogy a HFM által preferált udvarias angol ellenében nekem inkább az amerikai hifi hangzás az ideálom.)
Roger, én sem vagyok hifibuzi aki kábeleket hallgat, és nem nézem le, sőt lelkiismeret furdalást sem okoz a CD másolás (otthoni használatra egyébként sem tilos!). Nekem is a zene a fontos, és a sokadik hifi berendezésemet használom (igaz azt már jópár éve). A lemezeim minősége nekem is szór természetesen, és ugyanúgy mint Nálad a túlnyomó többségük a saját berendezésemen hallgatható, nem zavar - szobahangerőn! A jó lemezhangzás viszont ott kezdődik, amikor úgy érzed, jó lenne egyre hangosabban hallgatni (nem pedig inkább lehalkítani szeretnéd): én erről beszélek, az ilyen lemez bizony ritka! A hardvert tekintve az optimális hifi berendezést nagyon nehéz behatárolni: nem jó az sem, ha minden lemez egyformán szól rajta (ez rendszerint azt jelenti hogy egyformán unalmasan), és az is hiba ha 15 lemez hallgatható rajta (ez is egyértelműen a hibája és nem az erénye egy hifi láncnak). A Telarc lemezeken érzem, hogy ők szeretik a zenét hangosan hallgatni, egyszerűen ezért a kedvenceim. (És akkor egyúttal el is árulom, hogy a HFM által preferált udvarias angol ellenében nekem inkább az amerikai hifi hangzás az ideálom.)
